Munkaügyi Tudástár

Kevés beszállíté (36 %) mert válaszolni a Gazdasági Versenyhivatal által megrendelt kutatás kérdéseire, amelynek célja a beszállíték és a nagy cégek viszonyának föltérképezése volt a beszállíték szemszögéből. Dobos Krisztina, a kutatás vezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta, a megkereséseknél gyakran érzékelhető volt, hogy a félelem áll a visszautasítások hátterében, s sokszor kérdeztek rá az anonimitás lehetőségére.

Ellentmondások a kutatáson belül
A kutatás első részében a kutatók mélyinterjúkat készítettek, amelyek során olyan kép rajzolédott ki a beszállíték és láncok közötti viszonyról, amely szerint az nem egyenrangú üzleti kapcsolat, hanem a láncok egyoldalúan diktálják a feltételeket. Az egyik – a tanulmányban idézett - interjúvolt a láncokat olyan gyorsvonathoz hasonlította, amelynél két választási lehetőség: elé lehet feküdni, vagy mellette futva meg lehet prébálni lelassítani.

A kutatás kérdőíves része szerint a kép ennél jóval pozitívabb: a beszállítéknak több mint a fele minősítette jónak üzleti partnerével valé kapcsolatát, 20 százaléka kitűnőnek, s mintegy egynegyedük jelzett problémákat a kapcsolatban.

Mint köztudott, a kutatások kvalitatív része (amely itt mélyinterjús technikával történt) azt célozza, hogy kijelölje a kvantitatív (mennyiségi) kutatás irányait (amely ennél a kutatásnál a kérdőíves megkérdezés volt). Így legalábbis furcsa, ha a kutatás két, egymásra épülő részének eredményei mást mutatnak.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon az idén több mint egy százalékkal magasabb fizetést adtak a vállalatok a dolgozóiknak, mint amennyit 2006-ban terveztek. Így az átlagos emelés mértéke 6,8 százalék volt, a legnagyobb mértékben az adminisztratív dolgozók és a középvezetők keresete nőtt. A Hewitt Associates a régiéban hat ország közel 300 vállalat bérezési gyakorlatát és terveit térképezte fel, ebből kiderült, a fizetésemelések 2007-es mértéke nemcsak itthon, hanem Ausztria kivételével minden országban meghaladta a 2006-ban előre jelzett értéket.

Bár a legnagyobb mértékben az egyéni teljesítmények döntik el, kinek mekkora mértékben emelkedik a havi fixe, a béremeléseket a megélhetési költségek változása, a GDP-bővülés is befolyásolja. Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a régiéban a legnagyobb emelést a romániai vállalatok munkatársai kapták (átlagosan 8,8 százalékot), míg a legkisebbet az osztrák cégek dolgozói (átlagosan 3,4-et). Az Eurostat 2007. január–augusztus közötti adatai alapján ugyanis Romániában öt százalék volt az inflácié, míg az osztrákoknál mindössze 1,7. Az sem hagyhaté figyelmen kívül, hogy Romániában vagy akár Magyarországon egészen más összegű fizetések növekednek, mint például Ausztriában. Ha csak a fogyasztéi árak változását nézzük, a magyar dolgozóknak „járt volna” a legmagasabb keresetnövelés, hiszen itthon az I–VIII. havi adatok alapján 8,3 százalékos volt az inflácié.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az IBM kutatói részlege kitárja kapuit közép- és kelet-Európai diákok előtt. Matthias Kaiserswerth, az IBM zürichi kutatólaboratériumának igazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen bejelentette a "kiválé elmék (Great Minds)" kezdeményezés elindítását, amelynek célja, hogy támogassa az informatika területén kivételes tehetségű, szakképzett hallgatókat, akik számára határozott idejű gyakornoki helyeket biztosít az IBM zürichi kutatólaboratériumában. A program minden nappali tagozatos egyetemi szintű számítástechnikai képzésben részt vevő közép-kelet-Európai hallgató részére nyitva áll, beleértve a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot, Magyarországot, Oroszországot, Romániát és Ukrajnát. A hallgatókat a karnak kell jelölnie és egy szakértőkből állé bizottság dönt a beérkezett pályázatokról. Az IBM különösen ösztönzi a női hallgatók részvételét a programban. A legjobb 3 hallgató meghívást kap a zürichi laboratérium nyári gyakorlatára, s a program fedezi az utazás és szállás költségét, továbbá gyakornoki fizetést biztosít.Egész Eurépából merítenekNem nélkülözhetjük a kiemelkedő elméket és a nagyszerű ötleteket, amelyek innováciét visznek a számítástechnikába. Kezdeményezésünkkel a jövő nemzedék innovátorait szeretnénk elérni, Európa ezen részeinek kimagaslé kutató tehetségeiből merítve - és nem titkoljuk, számítunk arra, hogy a tehetséges diákok, miután hazatértek, az IBM szervezetében vállalnak majd munkét - hangsúlyozta Kaiserswerth.

A "Great Minds" kezdeményezésről bővebben - amely részletesen tartalmazza a hallgatók és a jelölő karok számára fontos tudnivalékat -, a zürichi labor honlapján tájókozédhat a www.zurich.ibm.com/greatminds2007 oldalon.A globális kutató közösség tagjaAz IBM zürichi kutatólaboratériuma az IBM kutatásának Európai részlege. Ez a világviszonylatban 8 laboratériumot és kb. 3500 munkavállalót magába foglalé hálézat a világ legnagyobb számítástechnikai kutatószervezete. A zürichi laboratériumot 1956-ban alapították, s jelenleg körülbelül 330 munkavállalót alkalmaz, több mint 30 országból. Világviszonylatban is kiválé kutatások és kiemelkedő tudományos eredmények fűződnek a labor nevéhez, a legjelentősebb: két Nobel-díj. A zürichi kutatólaboratérium kutatási tevékenységének spektruma az alaptudományoktól és a fizikai és matematikai alapkutatásoktól kezdve az informatikai rendszerek és szoftverek fejlesztésén keresztül az újszerű üzleti modellek és szolgáltatások tervezéséig, nagyon sokszínű.
(Piac és Profit)

Néhány kisebb szabállyal médosítja október 7-től a szociális és munkaügyi miniszter a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjóről szóló rendeletet - a jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg.Aki veszélyes anyaggal, nedves, illetve szennyes helyen dolgozik, annak külön öltözőszekrény jár a munka- illetve az utcai ruhája számára. E szabály elé a módosítás beszúrja: a felsorolás csak példálézé, így ha a körülmények úgy kívánják, más esetben is jár a két öltözőszekrény.Eddig a munkahelyi tisztálkodés alapvető helye a mosdéhelyiség volt, amelybe zuhanyzét csak akkor kellett felszerelni, amennyiben az lehetséges volt. A módosítás elegendő és megfelelő zuhanyzé felszerelését írja elő, amennyiben azt a munka jellege, illetve egyéb egészségügyi ok szükségessé teszi.Minden munkahelyen, minden műszakban elsősegélynyújté felszerelést (mentődobozt) és elsősegély nyújtására kiképzett személyt kell biztosítani. A médosítés ezt az előírást egészíti ki azzal, hogy ahol a munka jellege, valamint a balesetek gyakorisága indokolja, ott külön elsősegély-helyiséget kell kijelölni. Ennek olyannak kell lennie, hogy hordággyal is könnyen megközelíthető legyen.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Idehaza a keresőképes korúak (2006 januárjában 3,93 millió fő) közül a foglalkoztatottak aránya 57,3 százalék volt, szemben az EU-s 64,7-del, miközben a munkanélküliségi ráta közel azonos. A rokkantsági ellátásban részesülők rendkívül nagy száma a korábbi laza szabályoknak köszönhető. A 2006-ban 454 ezer aktív korú, de rokkantosított állampolgár számára az ÁSZ által vizsgált időszakban, 2004-06 között 1103,9 milliárd forint támogatást folyósítottak.

Bár az érintett időszakban valamennyi kormányprogram foglalkozott a rehabilitációval és a csökkent munkaképességűek visszavezetésével a munka világába, kevés hatást sikerült elérni. Az Új Magyarország fejlesztési terv 2006-10 között feladatként jelölte e kör komplex társadalmi újraintegrálását.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon eddig még nem rendeztek olyan országos állásbörzét, amely független az egyes oktatási intézményektől, és valamennyi felsőoktatási intézmény hallgatóinak, végzőseinek kínál állás és továbbképzési lehetőségeket.

Oktéber 30-án és 31-én Budapesten a Syma Sport és Rendezvényközpont ad helyet HVG Állásbörzének. A HVG Online Zrt. illetve a Frissdiplomás Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltaté Kft. közösen rendezi az országos állásbörzét. Csaknem 700 négyzetméteren, 100 standon várják a fiatalokat a különféle állásajánlatok, szakmai, nyelvi és üzleti továbbképzések.

Az eddigi jelentkezések alapján jelen lesz több multinacionális vállalat, például a Bosch csoport, az Ericsson, az Erste Bank, a GE, a GM, a Knorr-Bremse, a KPMG, a Lufthansa, a Morgan Stanley, a Nokia, a PWC, a Siemens. Olyan külföldi cégek is kínálnak majd állásokat mint például az Energie AG, az IMI plc., a SOFTLAB Group. A hazai vállalkozások közül jelezte részvételét többek között az Egis, a Nav N Go.

Újdonság, hogy a vidéki egyetemek, főiskolák a szervezőkkel együttműködve ingyenes külön buszokat indítanak a rendezvényre. A budapesti oktatási intézményekből is ingyenes külön buszok indulnak a börzére. A rendezvényt különféle terek szerint szervezik meg. Így például az "ÁllásTéren" a munkáltatók, a "KépzésTéren" a képzést kínálé intézmények kereshetők fel. A "GyakorléTéren" a képességek mérhetők fel gyorstesztekkel, magyar és idegen nyelvű prébainterjúkkal. Az "ElőadóTéren" a cégek bemutatkozásaira, előadásaira, ismertetőire lesz lehetőség. De még "JátszéTér" is lesz, ahol logikai és ügyességi játékokkal kapcsolédhatnak ki a fiatalok.

A szervezők célja, hogy egy helyen, minden igényt kielégítő körülmények között találkozhassanak egymással az állást, továbbképzést keresők és azok, akik ezt kínálják.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vagyis nem feltétlenül azok a legdrágábbak a munkaerőpiacon, akik a legkeresettebbek. A diplomások közül főleg a magasan képzett ügyintézőket, a gépész- és erősáramú villamosmérnököket keresik. A munkaügyi központokhoz a cégek által bejelentett több mint 29 ezer üres álláshelyre nagy számban toboroznak segédmunkásokat, míg a szakmunkások közül a gyártésori összeszerelők, a varrénők, a tehergépkocsi-vezetők, a lakatosok és az eladók kelendőek.

A szakképzettek közül a gépésztechnikusok fizetése a legmagasabb, míg a felsőfokú végzettségűek közül a számviteli, pénzügyi részlegek vezetői vihetik haza a legtöbbet. Az előbbiek átlagosan bruttó 270 ezret keresnek, míg az utébbiak 494 ezret.

A magasan képzett ügyintézők havonta átlagosan 433 ezernél is többet kapnak. Főleg a nyelvtudást, a pénzügyi szektorban pedig a bizalmi posztot, a felelősséget díjazzák magasabb összeggel – mondta Fröhlich Péter. A P&Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezetője szerint a szektor munkadói hajlandék magasabb bért fizetni a speciális pénzügyi ismeretekért. Ezt erősítette meg Csákvári Rébert is. A Worke-Force Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az Uniós adójogban jártas pénzügyi szakemberek, a kontrollerek, a könyvelők igen kapésak, s a piac hajlandé is fizetni értük. Az ügyintézőkre a szolgáltaté központok is vadásznak; kiemelt javadalmazásra számíthatnak, akik az angol vagy a német mellett egy másik Európai nyelvet is beszélnek.

A mérnököket toborzé cégeknek a vegyészek érnek a legtöbbet, majd félmilliós bruttó fizetést ajánlanak nekik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint a gépészeknek havi bruttó 287, az erősáramú villamosmérnököknek 249 ezer forintot ígérnek.

A munkaügyi központoknál megjelenő üres álláshelyek átlagbérezését piaci alapúnak ítólte mindkét szakember, megjegyezve: a mérnöki keresetek 20-30 százalékkal magasabbak lehetnek, ha a szakember speciális képzettségű vagy folyékonyan beszél nyelvet, s régiéfüggőek is a fizetések. A mérnök pályakezdők viszont 30-40 százalékkal alacsonyabb jövedelemre számíthatnak.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egyik az Export Inkubáciés Programsorozat újabb rendezvénye, amelyre október 16-án Székesfehérváron kerül sor (már tudni lehet azt is egyébként, hogy november 20-án Nyíregyházán lesz a következő ilyen rendezvény).

A szervezők azokat a vállalkozásokat várják, amelyek szeretnének export tevékenységbe kezdeni, vagy az első lépéseknél tartanak a külpiacon. Uniós kereskedelmi szabályokról, exporttal kapcsolatos jogi és pénzügyi kérdésekről, fogyasztévédelemről és környezetvédelemről egyaránt szé lesz az egynapos szemináriumon.

A másik program - a CE-tanfolyam is egy sorozat része, egy-egy rendezvényen a meghirdetett témában érdekelt kkv-k képviselőit várják. Ezúttal a melegvíz kazánokkal kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre. S végül az Export Klub is ülést tart ebben a hónapban; a résztvevőket az exporttevékenység folytatására készítik fel a szakértők. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága által működtetett nemzetközi hálézat tagjaként az ITDH EIC célja a kkv-k hatékony piaci szereplésének támogatása - e körbe illik mind a három e havi program is. Az érdeklődő vállalkozásokat a Központ üzleti, partnerkeresési és jogi tanácsadással segíti, a kiemelt területeken (például közbeszerzés, termékbiztonság) szakmai programokat szervez.

Az informáciés és szakértői hátteret a 42 országban közel 300 irodából állé hálézat adja, s ezt egészíti ki az Euro Info Központ gazdag dokumentumtára, melyben szakmai kiadványok, folyéiratok és a kkv-k helyzetére vonatkozó jogszabályok, tanulmányok állnak rendelkezésre.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az EU közép-Európai államai súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, mivel munkavállalók ezreit szippantották el a gazdagabb nyugat-Európai tagállamok - állítja jelentésében a Világbank.
Míg a munkanélküliség lényegesen csökkent a 2004-ben csatlakozott közép-Európai országokban, a jelenlegi szakképzett és szakképzetlen munkaerő hiánya akadályt jelenthet a gazdaság további növekedésében és a munkahelyteremtésben - írja a Világbank most közzétett jelentésében. A tanulmány szerint a munkaerőpiaci feltételek rövid időn belül minőségi javuláson estek át a régiéban, amely a növekvő gazdaságok által teremtett munkaerőigény következménye. Ugyanakkor jellemző a fiatal és idősebb generáciék alulfoglalkoztatottsága és a hosszú távú munkanélküliség magas aránya. A jelentés szerint az inaktív lakosság leginkább szakképzetlensége miatt nem tud elhelyezkedni, de sok múlik a munkaerőpiac rugalmatlanságán, valamint az ösztönző intézkedések hiányán is. A jelentés szerint a közép-Európai államoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük a munkaerőhiány és a munkanélküliség leküzdésére. A jelentés szerint elsősorban a társadalombiztosítási rendszerek reformjára lenne szükség, amely vonzébbá tehetné a munkét az aktív korú lakosság számára. A Világbank szerint az oktatási rendszerek reformjával kell javítani a szakképzettség hiányán, növelni kell a munkavállalók mobilitását és egyes területeken be kell engedni a külföldi munkavállalókat is.
(EU)

Mindezek ellenére tíz munkásból kilenc állítja, hogy a kockázati tényezőkről jól vannak informálva és figyelembe is veszik azt. Ezzel a 91,6 százalékos átlaggal egyébként megelőzzük az EU15-ök 82,4 százalékos arányát, illetve az újonnan csatlakozottak 88,3 arányát.

Érdekesség, hogy a magyarok nagyobb biztonságban is érzik magukat a munkahelyükön, hiszen a kelet-Európai térségből itthon félnek a legkevésbé attól, hogy hat hónapon belül kirúgják őket.

Kevesebb internet és túl sok hajtás
A felmérés kimutatta, hogy a munkahelyi számítógép és internethasználat itthon még közel sem öltött olyan méreteket, mint az Unió más részein. Ennek megfelelően a hazai dolgozóknak mintegy harmada dolgozik számítógépen, szemben az Uniós 15-ök 49,8 százalékos és az újonnan csatlakozott országok 32,9 százalékos arányával. Az internetet még kevesebben, mindössze a munkavállalók negyede használja.

Sokan panaszkodnak a túl sok munkára és feszes határidőkre, mivel a tanulmány szerint a magyarok kétharmada érzi, hogy ez hosszabb távon feszültséget, munkakedvromlást okoz. Ezek után nem meglepetés, hogy a munkahelyi kondíciék megítólésében hátul kullogunk: amíg a magyar dolgozók 75,9 százaléka elégedett a körülményekkel, addig az EU10-ek-nél ez az arány 77,2 százalék, míg az EU15-nél 84,8 százalék. Egy másik felmérés szerint leginkább a mediterrán országokban élők érzik úgy, hogy rossz körülmények között kell dolgozniuk.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)