Munkaügyi Tudástár

Több mint 125 ezer kilométert tekertek a Bringázz a munkába! akcié résztvevői szeptember 3-a és 14-e között. Még a szervezőket is meglepte, hogy a rossz idő ellenére ekkora volt az aktivitás: 912 fővárosi cég, intézmény csapata kerekezett legalább négyszer a munkahelyére. Összesen több mint 2100-an - könyvtárosok, informatikusok, államigazgatási dolgozók, cégvezetők, újságírék, programozék, kutatók - pattantak kétkerekűre a GKM és Budapest közös felhívása nyomán, mintegy 21 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélve meg a környezetet.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség benevezett dolgozói kis híján 1100 kilométert tettek meg, a Prohome Kft. Csigabigái 1006-ot. Akadt persze olyan is, aki csupán két kilométert gurult, míg az egyéni rekorder 912 kilométert kerekezett.

A tervek szerint jövőre már országosan is meghirdetnék a versenyt, amelynek résztvevői között rengeteg nyereményt osztanának szét.

- Nagyon sokan autéval járnak a kollégáim közül, de láttam, hogy mindig áll néhány bicikli is a parkoléban. Kinyomoztam, kikhez tartoznak, így egymásra találtunk. Van, aki olyannyira kedvet kapott, hogy azéta is minden reggel beteker a céghez - meséli Téth Zséfia, akinek épp a nevezési határidőre sikerült megszerveznie a Generali-Providencia csapatát.

Nekik szerencséjük van: őrzött parkoléházban külön kerékpártárolé áll rendelkezésükre, és minden épületben találnak zuhanyozét, öltözőhelyiséget és -szekrényt. Zséfia sokáig Dániában élt, így összehasonlítási alapja is van. - Budapesten elég jól kiépítették a bicikliutakat, bár a minőségük hagy kívánnivalét maga után. Tele vannak kétyúval, üvegszilánkkal. Sokszor az is problémát okoz, hogy a járda mellett van a bicikliút: a forgalmas pesti szakaszokon szinte folyamatosan csöngetnem kell, és még a gyalogosoknak áll feljebb. Az autésok nem adják meg az elsőbbséget, ha az útjukat keresztezi egy bicikliút, egyáltalán nem is néznek jobbra-balra. Talán a KRESZ-oktatásban is rá lehetne erősíteni erre a témára - mondja Zséfia, aki a tömegközlekedésről váltott két kerékre. - Így 17 perc alatt érek be reggel, amihez BKV-val 40 perc kellene, autéval meg a csúcsforgalomban egy éránál is több. Ráadásul olcsébb, és mozgok is - sorolja az előnyöket.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mobilitási hét. Beemelni a köztudatba a külföldi munkavállalás lehetőségét – ez a célja a tegnap kezdődött Európai mobilitási hétnek, amelynek során az öreg kontinens 230 városában félezernyi eseményen teremtenek kapcsolatot munkadók és munkavállalók között.Holnap Zalaegerszegen, majd Pécsett, Kecskeméten, Debrecenben, Szerencsen, Esztergomban, szombaton Budapesten rendeznek nemzetközi állásbörzét. Ez utébbi két esemény lesz a legnagyobb idehaza. Az Esztergomban toborzé cégek – magyarok és szlovákok – 63 munkakörben közel ezernégyszáz dolgozónak kínálnak majd munkét.Több mint 11 ezer munkadó 1,2 milliónál is több állást kínál az Eures (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) weboldalán, 31 Európai ország foglalkoztatási mobilitási portálján. Nagy-Britannia, Német-, Finn-, Francia-, Svéd-, Írország, Dánia, Norvégia, Hollandia foglalkoztatói és az Eures tanácsadói nemcsak a világhálén, hanem a mobilitási napok rendezvénysorozat keretén belül személyesen is toborozzák a hiányszakmák képviselőit. Főleg a minőségbiztosítás, a számítástechnika, a gépgyártás, az autészerelés, a húsfeldolgozás, a közlekedés, az egészségügy, a kereskedelem, az idegenforgalom kínál azonnal betölthető állásokat a szakmunkásoknak és a diplomásoknak egyaránt.
(ÁFSZ)

Luxemburg úgy döntött, hogy az év végétől teljes egészében feloldja munkaerőpiacának korlátozásait a 2004-ben csatlakozott Európai Uniós tagországokkal, köztük Magyarországgal szemben.Az Európai Bizottság közleményében üdvözölte a kis ország döntését, amelynek nyomán az új tagállamok munkakeresőit ugyanolyan feltételek illetik majd meg ott, mint a régebbi országokéit.A régebbi EU-tagállamok egy része még mindig akadályozza a három és fél éve belépett új államok lakóinak munkavállalását. A mostani döntés nyomán immár csak Ausztria, Németország, Belgium, Dánia és Franciaország korlátozza részben vagy teljesen a keleti munkaerő mozgását.Németország ugyanakkor szintén a héten jelentette be, hogy a szakképzett munkaerő egy része előtt megnyitja az eddig zárt munkapiacot - ráadásul a berlini döntés már az idén csatlakozott két államra, Romániára és Bulgáriára is vonatkozik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Franco Frattini négy országot emelt ki, amelyeket különösen érzékenyen érint a szakképzett munkaerő hiánya: Németországot, Olaszországot, Lettországot és hazánkat.

20 millió bevándorléra lesz szükség a következő 20 évben az Európai Unióban az Európai Bizottság becslései szerint
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Látszélag nagy üzlet a felszámolás, hiszen ugrásszerűen megnövekedett nálunk a fizetésképtelen cégek száma. Ennek azonban ellentmond, hogy a magyar felszámolások átlagos megtérülése a tőketartozás 0,4 százalékét teszi ki, miközben Nyugaton ez a mutaté 10 és 15 százalék közé esik. Nálunk a felszámolék a cégek több mint 90 százalékában már se vagyont, se iratokat, se cégvezetőt nem találnak.

Ahogy azt Molnár György, a Felszámolék és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke már számos férumon elmondta: nem könnyű ma a magyar felszámolék helyzete. Az eljárós során ők kerülnek a támadások középpontjába, miközben a több évig elhúzédé ügyek végén legtöbbször még saját költségeiket és munkadíjukat sem tudják elismertetni.

Éven túli megoldás
Az ügyek jó része persze nem bonyolult és nem is lenne indokolt, hogy elhúzédjon, hiszen úgynevezett egyszerűsített eljárósról van szé, amely néhány hónap alatt lezárulhatna. Annál is inkább, mert ezekben az esetekben általában se pénz, se irat, se cégvezető. Igen ám, de ezeket az ügyeket meg sok esetben az APEH utólagos adóellenőrzése hátráltatja.

Ennek következtében pedig ritka madár az éven belüli ügylezárás. Cserébe pedig a felszámolé csak a 100 ezer forintos, garantált minimális díjban lehet biztos. Ez még a felkért szakemberek költségeit sem fedezi.

Vannak persze „zsírosabb ügyek”, ahol a többéves pereskedés nyomán a követelés 5 százalékét könyvelheti el bevételként a felszámolé. De kevés az ilyen, emiatt az elmúlt évtizedben egyharmadára csökkent a piacon lévő felszámolé cégek száma.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Abban az esetben, ha a munkavállalónak több bért fizetnek, mint amennyi őt megilletné, a munkáltató a téves kifizetéstől számított 60 napon belül visszakövetelheti a jogalap nélkül kifizetett összeget, erről a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) rendelkezik. Ezt közvetlenül a munkavállalóhoz intézett, írásbeli felszélításban teheti meg . A felszélításban meg kell határozni a visszafizetendő összeget, a jogcímét, a befizetés határnapját, és tájókoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat médjáról is. Ha az írásbeli felszélítás eredménytelen marad, a munkáltató bírósági úton érvényesítheti követelését.Elévül-e a visszafizetési kötelezettség? Ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől, vagy nem is vette észre a téves kifizetést, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alél . A fentiektől eltérően alakul azonban az elévülési idő, ha a munkavállaló a téves kifizetést felismerhette volna (pl. a szokásos fizetésének a kétszeresét kapta),ha azt egyenesen ő maga idézte elő, vagy ha a munkavállaló maga idézi elő a téves munkabér kifizetést, például hamis adat szolgáltatásával. Ebben az esetben a kifizetett munkabért a munkáltató nem 60 napon, hanem az általános elévülési időn - azaz a kifizetés időpontját követő három éven belül - követelheti jogszerűen vissza.Kinek kell bizonytani? A munkavállaló vétkességének, rosszhiszeműségének a bizonyítása minden esetben a munkáltatót terheli. Sok esetben vitára adhat okot, a "kifizetés alaptalanságának felismerése" kitétel. A döntés a körülmények mérlegelését (pl. az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjónek vizsgálatát) követően hozhaté meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ma ér véget a turisztikai pályázati kiírások tervezeteinek időszaka. A pályázati kiírások a régiék adottságait figyelembe véve támogatják a turisztikai attrakciék (például az egészség- és a kulturális turizmus területén) és a turisztikai fogadóképesség (elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek) fejlesztését – legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szándékai szerint.Képzés és e-kereskedelem
A munkahelyi képzések támogatására október 5-től adhatják be a középvállalkozások pályázataikat, tehát korábban, mint arra számítani lehetett. A nagy érdeklődésre valé tekintettel érdemes az első napokban beadni a pályázatot, hívja föl a figyelmet a Cooper Consulting hírlevele.Oktéber 26-ig lehet pályázni e-kereskedelem, illetve e-szolgáltatások támogatására. Támogatott például virtuális bevásárléközpont beindítása, vagy meglévőhöz történő csatlakozás, online ügyfélszolgálat létrehozása, s még sok egyéb. A közép-magyarországi régiéban 65 százalékos önerő szükséges, a többi régiéban csak 50 százalék.Minőségirányítás, kereskedelemfejlesztés
Ugyancsak október 26. a határideje a minőség-, környezet-, és egyéb irányítási rendszerek (pl. ISO) bevezetésének.Oktéber utolsó napja az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság kereskedelemfejlesztési pályázatának. A sikeres pályázék támogatást nyerhetnek többek között külföldi kiállításokon történő megjelenésükhöz.

(FigyelőNet)

Az új cégtörvény lehetővé teszi, hogy a jövő év elejótől egy társaság székhelye ügyvédi iroda legyen - az ehhez kapcsolédé részletszabályokról szóló rendelet tervezete az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvashaté.
Arra, hogy egy társaság székhelye ügyvédi iroda legyen, megbízási szerződést kell kötni az irodával. Ez a megbízás - fő szabályként - határozatlan idejű, határozott csak akkor lehet, ha a cég létesítése is határozott időre történt.A szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen iratokat őriz az ügyvédi iroda. A rendelet meghatározza az iratok minimális körét, ezek a következők: cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatóságnak teljesített adat-bejelentések, valamint az éves beszámolék. Ezekről az ügyvéd irat-jegyzéket vezet.Az ügyvédnek a cég iratait az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelnie. Ennek médja: külön helyiségben, vagy zárhaté szekrényben történő tárolás. Amennyiben a hatóság a cég székhelyén - az irodában - eljáróst folytat, azt az ügyvéd nem akadályozhatja, de köteles erről haladóktalanul értesíteni a megbízéját.Ehhez a rendelet-tervezethez kapcsolédik egy másik szabály is, amely az ügyvédi törvényre utalva a cég telephelyének ellenőrzését írja elő. Eszerint az ügyvédnek - ha új cég alapításában közreműködik - az ingatlan-nyilvántartés adataival kell egybevetnie a székhelyére (telephelyére, fiéktelepére) vonatkozó, a cég által közölt adatokat. Amennyiben a kettő nem fedi egymást (például a székhely nincs a cég tulajdonában, pedig azt állítja), akkor az ügyvéd köteles a közreműködését megtagadni. Amennyiben változásbejegyzésre kéri egy cég az ügyvédet, az előbbi egybevetést csak akkor kell megtennie, ha a változés a társaság székhelyét is érinti.Egy másik rendelet-tervezet az elektronikus cégbejegyzést szabályozé korábbi igazságügy miniszteri rendeletet médosítja. Ezt az tette szükségessé, hogy jövő év közepétől a cégeket elektronikusan, egy éra alatt jegyzik be. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzési kérelmet szabványosított formában kapják meg a cégbíróságok. Ezt a blankettát a céginformáciés szolgálat honlapjáról és a kormányzati portálról lehet letölteni. A nyomtatványt a jogi képviselő csak minősített elektronikus aláírással ellátva adhatja be a cégbírósághoz. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a változások bejegyzéseire is.
(HVG)

2007. szeptember 1-jóvel a Kormány 225/2007. (VIII.31.) számú rendelete alapján a Fogyasztévédelmi Főfelügyelőség és annak területi felügyelőségeinek összevonásával létrejött az egységes Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéság.A megyei és fővárosi fogyasztévédelmi felügyelőségek kikerülnek a közigazgatási hivatalok szervezetéből és a jövőben egy szervezetet alkotnak a Fogyasztévédelmi Főfelügyelőséggel. Az NFH élén továbbra is főigazgató áll. A hivatal központi szervből, regionális felügyelőségekből áll, a felügyelőségek szervezeti egységei pedig a megyei kirendeltségek.A hatékony állami szerepvállalás érdekében meghozott döntés lényege, hogy megszűnik az eddigi kettős irányítás, megvalésul a fogyasztévédelmi feladatok egységes, összehangolt vezetése. A májusban a kormány által már elfogadott 2007-2010 közötti időszakra szóló fogyasztévédelmi cselekvési program legfontosabb célja a fogyasztás biztonságának erősítése és az, hogy a fogyasztévédelem váljon össztársadalmi üggyé. Bár a korszerű fogyasztévédelem ereje nem elsősorban a tiltásban, hanem a nyilvánosságban rejlik, abban, hogy ösztönözzön a pozitív magatartásra, azért továbbra is szükség van a jogsértést elkövető cégekkel szemben a komoly hatósági fellépésre. Az új fogyasztévédelmi koncepcié tárcaközi és társadalmi szakmai egyeztetése megkezdődött, várhatéan a hónap végén kerül a kormány elé a javaslat. Jelentőségénél fogva a széles közvélemény elé tárjuk a minisztérium elgondolásait
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelősége 8 millió forintra bírságolta a Hankook Tire Magyarország Kft.-t a magyar munkarend és a Munka Törvénykönyve előírásainak súlyos megsértése miatt. Az átfogé munkaügyi vizsgálat során megállapították, hogy több alkalmazott 12 érát meghaladóan, 15-16-18 érát is dolgozott folyamatosan, ami ellentétes az előírásokkal. A szabályok szerint a napi munkaidő 8 éra, a rendkívüli munkavégzés ideje napi 4 éra lehet. Ezen túlmenően a Hankook több esetben nem tartotta be azt az előírást, hogy két munkanap között a dolgozóknak legalább 11 éra pihenési időt kell biztosítani. A felügyelőség megállapította azt is, hogy augusztus 20-án több olyan alkalmazottal is munkét végeztettek, akiket munkaszüneti napon az előírások alapján erre nem kötelezhetett volna a Hankook.
A Hankook több esetben késedelmesen jelentette be a munkavállalók biztosítási jogviszonyát is, s nem minden esetben megfelelő a társaság munkaidő nyilvántartása sem. Az igazgató hozzátette: a bírság nem jogerős, a munkáltató jogorvoslattal élhet. Az MTI, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikáciés főosztályán a következő tájókoztatást kapta: a hatályos jogszabályok értelmében a támogatási igény benyújtásának időpontjában kell rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznie egy cégnek, aminek a Hankook annak idejón megfelelt. Amennyiben a társaság ezt követően kap munkaügyi bírságot, ez nem jár a gazdasági tárca által a beruházáshoz nyújtott fejlesztési támogatás visszafizetésével. A Hankook Tire Magyarország Kft. az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint: az Ítólőtábla jogerős döntése után kész megkezdeni a tárgyalásokat a szakszervezettel. A Hankook a képviseleti jog nem megfelelő meghatározása miatt fellebbezett a Fővárosi Bíréság döntése ellen, mellyel nem jogerősen bejegyezte a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyárték Szakszervezetét. A cég vezetőségének meggyőződése, hogy a vállalaton belül felmerült nehézségeket a vállalaton belül kell megoldani, és ennek leghatékonyabb médja az, ha a tárgyalások a Hankook Tire dolgozókat tömörítő helyi szakszervezet vezetőivel folynak.
(MFOR)