Munkaügyi Tudástár

Magyarország január elsejótől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett munkaerő előtt. Calin Popescu Tariceanu román kormányfő ezzel kapcsolatban kifejtette: liberális politikusként üdvözli ezt a lépést. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Romániából várhatéan nem fognak tömegesen élni e lehetőséggel, hiszen a szakképzett munkaerő tekintetében kifejezetten hiány van.
(Magyarország)

A 2005-ben kötött országos egyezség szerint a szakképzettek jövőre már nem kereshetnek kevesebbet a minimálbér 1,25-szörös mértékénél, a munkáltatói érdekképviseletek szerint viszont több ágazatban, ahol a munkavállalók jelentős részét a minimálbér körüli szinten foglalkoztatják, ezt nem tudják majd teljesíteni a vállalkozások. A jövő évi keresetemelési ajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a közelmúltban elkezdett tárgyalásokon ismét előkerült ez a téma, ugyanúgy, mint tavaly az idei évre vonatkozóan. A munkáltatói érdekképviseletek azt kérték, hogy jövőre maradjon az idei szinten a szakképzettek bérminimuma. Indoklásuk szerint, bár a 2005-ben az OÉT keretei között kötött megállapodás lehetőséget adna arra, hogy ágazati szinten lefelé is eltérjenek az országosan kötelező szinttől, erről már 2006-ban és 2007-ben sem sikerült megegyezni a szakszervezetekkel, a mezőgazdasági dolgozók kivételével. A munkáltatói érdekképviseletek szerint a szakszervezetek nem érdekeltek a kompromisszumban, mert megegyezés hiányában eleve az országosan kötelező magasabb bérminimumot kell teljesíteni az ágazatban. Olyan követeléseket fogalmaznak meg ellentételként, amelyek teljesíthetetlenek. A 2005-ben kötött három évre szóló megállapodást pedig akkor többen is történelmi jelentőségűnek nevezték. Korábban ugyanis - bár az erre vonatkozó igényt időről-időre megfogalmazták a tárgyalé partnerek - a több évre szóló, a tervezhetőséget jelentő egyezséget nem sikerült megkötni. A munkáltatók 2005-ben egyebek között azért mentek bele az egyezségbe, mert úgy gondolták, egyes ágazatokban eredményesen tárgyalhatnak majd a szakszervezetekkel az országosnál alacsonyabb szintről is. A másik tényező az volt, hogy 2006-ban az első félévben csak ajánlott volt a szakképzettek magasabb bérminimuma, a második félévtől kellett kötelezően fizetni. Ezek szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban július elsejótől már kötelező volt az akkori 62.500 forintos minimálbérnél magasabb bérminimum. Ez a minimálbér 1,05-szörös, illetve az 1,1-szeres szorzéval számított mértékét jelentette, kétéves gyakorlat alatt, illetve ennél nagyobb gyakorlattal. Az 50 év feletti munkavállalók esetében nem kell figyelembe venni a gyakorlati időt. A 2005-ben kötött egyezség szerint ezek a szorzék 2007-ben 1,1-szeres illetve 1,15-szörös minimálbért tettek kötelezővé, majd 2008-ban 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös minimálbért. A szorzék alapjául szolgáló országos minimálbérről is három évre előre sikerült megegyezni 2005-ben. Ezek szerint a 2005-ös 57 ezer forintos minimálbért 2006-ban 62.500 forintra, 2007-ben 65.500 forintra kellett emelni, 2008-ban pedig 69.000 forint lesz a minimálbér. A munkáltatói érdekképviseletek felhívták a szakszervezetek és a kormányzat figyelmét arra, hogy nem a 2005-ben kötött egyezség egészét, csak egy elemét javasolják médosítani. Az országosan kötelező általános minimálbér mértékét nem változtatnák, és azt az ajánlást sem, hogy a cégek, ha lehetséges a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben is alkalmazzanak bérminimumot. Ennek mértékére 2006-ra, 2007-re, illetve 2008-ra a minimálbérhez viszonyítva 1,4, 1,5, 1,6-szoros szorzét javasolt a 2005-ös egyezség. A kormányzati oldal az idei tárgyalásokon kifejezte: nem lehetetlen egy korábbi megállapodás módosítása, de csak akkor, ha ehhez valamennyi aláíré hozzájárul. A szakszervezetek eddig határozottan elutasították, hogy a szakképzettek bérminimumát jövőre az idei szinten tartsák. Szerintük ha az ágazati tárgyalásokon a munkáltatói képviselők igazán akarnák, akkor el lehetne érni egy olyan kompromisszumot, amely alapján az adott szakmában akár lefelé is eltérhetnének az országosan kötelező szinttől.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség „www.anti-lop.(gov).hu” címmel új, az Uniós források felhasználásának átláthatóságát javíté szolgáltatást indít és az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjainak végrehajtását gyorsíté fejlesztésekkel bővíti saját internetes oldalát, a www.nfu.hu -t.

Az Európai Unióból származé források szabályos és átláthaté felhasználása mind a pályázék, mind a pályáztaté intézmények elemi érdeke. Ennek érdekében Bajnai Gordon kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy olyan portált fejlesztett ki, amelyen keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az Uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájókozédhasson. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter november 13-án az egy hónapos prébaüzem nyitényaként, a "www.anti-lop.gov.hu" honlapot bemutatta a sajté képviselőinek. A bejelentés lehetőségével élni kívánéknak egy elektronikus űrlapot kell kitölteniük, amelyen részletezhetik az általuk tapasztalt visszásságot. A megindított kivizsgálásnak három féle eredménye lehet: a bejelentés megalapozatlanságának megállapítása vagy ún. szabálytalansági eljárós megindítása. A legsúlyosabb esetekben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megteszi a feljelentést. Saját bejelentése eredményéről a rendszer e-mailen értesíti az ügyfelet. A honlapon egyébként összefoglalé táblázat is találhaté, amely minden bejelentés esetében tartalmazza a regisztráciés számot, a beérkezés tényét és dátumát, illetve a vizsgálat eredményét. Ez alapján bárki tájókozédhat a szabálytalan eljárósok kapcsán indított vizsgálatokról.

A szabályszegők kiszűrése mellett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség legalább ilyen fontos feladatának tekinti a normakövető pályázék kiszolgálását a megújult www.nfu.hu honlapon. Ennek érdekében az internetes pályázé-tájókoztató informáciés rendszer is átalakult. Ez az a felület, ahol a pályázék már eddig is tájókoztatást kaphattak saját pályázatukról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minden olyan informáciét elérhetővé kíván tenni számukra, amelyeket ma a közreműködő szervezetektől megtudhatnak. Ilyen például az értékelő lap és az elnyert pontszám, a döntésről szóló jegyzőkönyv, a teljes pályázati életút nyomon követése. A fejlesztés második elemének az a célja, hogy a pályázé egy jelszéval az interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül is. A honlap harmadik célja az, hogy a pályázévá válást megkönnyítse. Ezért a látogaté a honlapon pályázati kereső segítségével kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb kiírást, amiről egy rövid összefoglalét is elolvashat. Egy gombnyomással megtalálhatja az adott kiírással foglalkozó, hozzá legközelebb eső ügyfélszolgálatot, a kiíráshoz tartozé gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat, a kiírás részletes dokumentáciéját, a kitöltő programot. Néhány további informácié megadásával egy rövid illeszkedésvizsgálatot is elvégez majd a honlap, ami tájókoztat a kiírás és a projektötlet közötti összhangról, azaz a pályázé nyerési esélyeiről.

A www.nfu.hu oldalon teljes nyilvánosságot kapnak a pályázati eredmények, térképekkel, diagramokkal. Hozzáférhetővé válik a nyertes pályázék listája keresővel együtt. Gyakorlatilag teljesen nyilvános a nyertesek kiválasztási folyamata. Megtekinthetők egy adott pályázat főbb adatai: ki, mire, mennyi Uniós forrást kapott, milyen keretből és mikor. Nyilvánossá válik a pályázat bírálatában résztvevő személyek neve az őket delegálé szervezetek megnevezésével együtt. Nyomon követhető lesz a pályázat végrehajtását bemutaté előrehaladási jelentések tartalmi része és ütemezése. Ezek az új, ügyfélbarát fejlesztések az ún. integrált internetes megjelenés részei. Ez azt jelenti, hogy egyetlen rendszer részeként, egységes arculattal érhető el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja és a hozzá tartozé Irányíté Hatéságok honlapjai, valamint az internetes pályázé tájókoztató felület.
(NFÜ)

A bruttó hazai termék (GDP) az idén a III. negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével 1,1 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat szerdán nyilvánosságra hozott közös gyorsbecslése alapján.A statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára +/- 0,2 százalékpont.A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék.Az elemzők az előző negyedévi végleges adat szerinti 1,2 százaléknál néhány tized százalékponttal magasabb gazdasági növekedést vártak. A GDP 2007 II. negyedévében 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első félévben a gazdasági növekedés mértéke a naptári hatás kiszűrésével és azt figyelembe véve egyaránt 1,9 százalék volt.A harmadik negyedéves GDP adatok azt mutatják, hogy a gazdaság túl van a növekedési mélyponton, a rövid bázisú növekedési index, az előző negyedévhez mért bővülés ugyanis 0,3 százalék lett, a megelőző negyedévi 0,1 százalékot követően - mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője.Tavaly a harmadik negyedévében a GDP 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével a növekedés üteme 4 százalék volt.Az idén az első háromnegyed évben a bővülés 1,6 százalékot tett ki a kiigazított és kiigazítatlan adatok alapján is.Tavaly az első háromnegyed évi bővülés 3,9 százalék volt kiigazítás nélkül, és 4 százalékot tett ki a naptári hatás kiszűrésével.
(Magyarország)

Gyakorlatilag helyre rakta Demján Sándor VOSZ-elnök a vasárnapi nyitva tartásról szóló vitát azzal, hogy az Európai kereskedelem napján úgy fogalmazott, a kereskedő hadd döntse el maga, mikor tartja nyitva üzletét, a vasárnapi zárva tartásról szóló végleges döntés pedig ne politikai, hanem szakmai legyen.

Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint mindenképpen a piacnak kell eldöntenie, mi a jó számára. A Spar ügyvezető igazgatója, úgy fogalmazott, nem tud álláspontot kialakítani az ügyben. Hasonlé helyzetben van az OKSZ is, amelynek tagjai közül több elvben támogatná a zárva tartást, mások viszont mereven elutasítják azt.

A vasárnapi nyitvatartás mindazonáltal nem csak a hipermarketeknek jó, jóllehet a legnagyobb haszonélvezői a helyzetnek a nagy alapterületű üzletek. A kis üzletek tulajdonosai sem járnak rosszul vasárnap, hiszen az alapvető élelmiszereket ott szerzik be a vevők.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Januártól ötszáz lejre (37 ezer forintra) emelkedik a minimálbér összege Romániában – döntött a bukaresti kormány. Paul Păcuraru munkaügyi miniszter szerint az új összeg 28 százalékos növekedést jelent a mostani minimálbérhez képest. A módosítás inkább a munkáltatók 480 lejes ajánlatához áll közelebb, míg a szakszervezetek 550-700 lejt követeltek, és csak azzal a fenntartással fogadták el a végső összeget, hogy ezen a jövő évi költségvetés-kiegészítések során még változtatnak. Oktéber elsejótől 8100 koronára (61 ezer forintra) emelkedett a minimálbér Szlovákiában. Eddig 7600 korona volt a minimálbér. A szakszervezetek kialkudták, hogy a jövőben automatikusan, minden január elsejón emelkedik az összeg.

Havi, bruttó, törvényileg meghatározott minimálbér az egyes országokban

A táblázatban az összegek hozzévetőleges értékét Euróban pirossal jelöltük. Az EU tagországait kékkel jelöltük.

Oktéber végén az APEH 143 legnagyobb új adósa, 31,2 milliárd forint adóval és 23,9 milliárd forint jogkövetkezménnyel (bírság és kamat) szerepelt az Adé és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kedden közzétetet listáján. A legnagyobb adósság közel tízmilliárd forint.Az APEH által közzétett listán azoknak az adózéknak a neve, székhelye, telephelye szerepel, amelyek (akik) terhére az előző negyedév során megállapított - 180 napon túli - adóhiány küszöbértéke magánszemélyek esetében meghaladja a 10 millió forintot, més adózék esetében a 100 millió forintot.A legnagyobb összeg a budapesti ES-TEAM Nagykereskedelmi Kft. neve mellett szerepel, csaknem 6 milliárd forint, a megállapított jogkövetkezmény pedig 3,9 milliárd forint. A végelszámolés alatt állé budapesti UnionComp Keerskedelmi Kft. adóhiánya meghaladja az 1 milliárd forintit, s hasonlé összeget képvisel a megállapított jogkövetkezmény is. A lista harmadik helyén állé budapesti COMIMPEX-HUNGARY Kereskedelmi és szolgáltaté Kft. adóhiánya 940 millió forint, a kivetett bírság illetve annak kamata 625 millió forint.A lista hetedik helyét foglalja el Guo Zhang Wei, a legnagyobb tartozással rendelkező magánszemély. A budapesti lakcímmel rendelkező magánszemély adóhiánya 505 millió forint, 344 milliós megállapított jogkövetkezmény mellett. A magánszemélyek sorában a következő a túrkevei Horváth Rébert csaknem 170 millió forintos adóhiánnyal, majd a dömsödi lakcímmel rendelkező Gergely Imre, akinek 110 millió forintos adóhiánya és 116 millió forintot közelítő megállapított jogkövetkezménye van.A listára azok a cégek illetve magánszemélyek kerültek be, amelyek (akik) az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget.
(APEH)

A közalkalmazottak magasabb vezető, illetve vezető beosztását, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatását is médosítja az a törvényjavaslat, amelyet Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter terjesztett pénteken a parlament elé, és amelynek a szövege olvashaté az Országgyűlés honlapján.Négy törvényt is médosít az a javaslatcsomag, amelyet Lamperth Ménika nyújtott be pénteken. A közalkalmazotti törvény előírása alapján a közalkalmazott ma is magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízhaté meg. A módosítás felhatalmazza a minisztert arra, hogy meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben magasabb vezetői, illetve vezetői munkaviszonyt kell létesíteni.Ez a lehetőség jövő év július 1-én nyílik meg, és feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezése szerinti munkaköre mellett töltse be a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztást. Ha a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás határozott időtartamú, de a "mögöttes" közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejű, akkor ez utébbi nem alakul át határozott idejűvé.A munka törvénykönyvének módosítása tartalmazza azt a szabályt, amely szerint a magasabb vezetői munkakört betöltő közalkalmazott csak pályázat útján juthat ehhez a beosztáshoz.A prémium évek programról szóló törvény módosítása a közszférában indított prémium évek program, valamint a különleges foglalkoztatási állomány szabályait kiterjeszti azokra, akik 2006. június 30-án közigazgatási, vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkeztek.Médosul a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény is. Jelenleg aki hátrányos helyzetű személyt foglalkoztat, az 50 százalék, míg aki megváltozott munkaképességűt vesz fel 60 százalék támogatást kaphat egy évre a munkabérre és annak járulékára. A módosítás mind az 50, mind pedig a 60 százalék elé kiteszi a "legfeljebb" jelzőt.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Magyarországon nem a magas munkanélküliség, hanem a nagymértékű inaktivités a gond - mondta Téth Lászlé, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója kedden Balatonfüreden, a Munkaügyi tanácsok országos konferenciáján tartott előadásában.Téth Lászlé elmondta: a 15 és 64 év közötti korú népességből 2,5 millió ember inaktív. Ha azok, akik például nyugdíj vagy tanulás mellett vállalnak munkét, ezt bejelentenék, a foglalkoztatási ráta 62 százalék lenne, nem pedig 57 százalék - vélte a főigazgató. Ezt a félmilliósra becsülhető kört nem lesz egyszerű felderíteni - tette hozzá.Téth Lászlé komoly problémának nevezte, hogy elfogy a fiatal munkaerő. A diplomások nagy része későn, 30 éves korában lép a munkaerőpiacra, ráadásul közülük sokan valamelyik Európai Uniós tagországban keresik a boldogulás útját. A főigazgató szerint több százezer ilyen fiatal lehet. Téth Lászlé kiemelte, a hazai gazdaságnak számolnia kell azzal, ha ez a tendencia folytatódik, munkaerő csak a második, harmadik vonalból áll majd csak rendelkezésre idehaza.Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, valamint a társadalmi érdekegyeztetés fontosságáról beszélt. A szakpolitikus elmondta: a hazai foglalkoztatási rátával az Unió tagállamai között a hátulról a harmadik helyen állunk. A munkanélküliségi mutaték viszont megfelelnek az Uniós átlagnak - jegyezte meg.Csizmár Gábor szélt arról is, hogy a 2013-ig rendelkezésre állé Uniós források az aktív foglalkoztatáspolitika pénzügyi hátterét nagyságrendekkel növelik. Eddig például a munkaerő-piaci alapból csupán 50-60 milliárdot tudtak ilyen célokra fordítani, most azonban százmilliárdokban lesz mérhető a változás. Csizmár Gábor szerint ez mindenképpen erőteljes bővülést hoz a munkaerőpiacon.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Januártól 4 millióról 5 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség felső határa, a 20, illetve 5 százalékos áfakulcsok nem változnak. A parlament hétfőn döntött arról is, hogy 2009-től csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok az építményadót. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, ugyancsak megszavaztak a képviselők két, az öt frakcié által közösen kezdeményezett törvénymédosíté javaslatot, ami az Országgyűlés és a kormány Európai ügyekben történő együttműködéséről szél, emellett az ország hosszú távú fenntarthaté fejlődésével kapcsolatos feladatokról szóló határozati javaslatot is elfogadták.A felsőoktatásról szóló törvény módosítására a Nemzetközi Üzleti Főiskola névváltoztatási kérelme, egy új intézmény, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola létrejötte, a Vitéz János Rémai Katolikus Tanítéképző Főiskolának a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel történő egyesülése, illetve a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola integráciéja miatt volt szükség. A törvénymódosítást 330 igen, 9 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazták meg a honatyák.Tanács alakul a fenntarthaté fejlődésértAz ötpárti konszenzus övezte előterjesztés, az Országgyűlés és a kormány Európai Uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény módosítása alapján a miniszterelnöknek az Európai ügyek bizottsága tagjai helyett ezentúl a bizottság elnökét és alelnökeit kell tájókoztatni az Európai Tanács ülései előtt. Ezt a törvényjavaslatot 343 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A szintén ötpárti, a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntarthaté fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló határozati javaslatról, amely alapján fenntarthaté fejlődési tanács jön létre a fenntarthaté fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek férumaként, 338 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntöttek a képviselők.Elfogadta az Országgyűlés az Országos Rádié és Televízié Testület 2006-os költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot is, melyet 173 igen, 147 nem szavazattal és 1 tartózkodással szavazott meg a Ház. A Ház tárgysorozatba vette a költségvetési bizottság által elutasított, az egykulcsos személyi jövedelemadó előkészítéséről szóló határozati javaslatot. A javaslat felkéri a kormányt, mérlegelje, hogy lehet az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert bevezetni Magyarországon.Az Országgyűlés elfogadta a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúlé egyesüléséről szóló törvényt. A képviselők 332 igen, 5 nem szavazattal szavazták meg a jogszabályt. A törvény szerint az Európai Unió tagállamaiban alapított valamennyi korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, valamint a jogszabályban meghatározott szövetkezet egyesülhet, ha székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenysége fő helye az EU-ban van. A határokon átnyúlé egyesülés esetében is figyelembe kell venni az adott társasági formára irányadó többletszabályokat. Az indoklás szerint a határokon átnyúlé tőkeegyesítés jelentős mértékben képes a kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetét, működési mobilitását javítani. A törvény 2007. december 15-én lép hatályba.Egyszerűsödik a szabadalmi ügyintézésAz Országgyűlés 334 igen, 4 nem szavazattal fogadta el az egyes iparvédelmi törvények módosítását. Az új rendelkezések célja, hogy könnyebbé tegyék az ügyintézést a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfeleinek. Az iparjogvédelmi törvények módosítását a nemzetközi szerződések tették szükségessé. A törvény 2008. január 1-jón lép hatályba.A képviselők szavaztak a Tisza-völgy árvízi biztonságának növeléséről szóló törvénymédosíté javaslat médosíté javaslatairól is. Az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el a támogatott médosítéjavaslatokat. A képviselők elfogadták azt a módosítást is, amely kimondja, hogy az állam feladata a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés.Szintén nagy többséggel - 334 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el a Ház a hegyközségekről és a borgazdálkodásról szóló törvénymédosíté javaslat támogatott médosítéjavaslatait. A képviselők megszavazták azt a módosítást is, hogy a hegybírét pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Választmány hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg.Ötmillió forintra emelkedik az alanyi adómentesség felső határa Az Országgyűlés elfogadta az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvényjavaslatot, 190 igen, 145 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A Ház támogatta a kormány által is támogatott médosítéindítványokat. A jelenlegi áfatörvényt januártól felválté új jogszabály 4 millióról 5 millió forintra emeli az alanyi adómentesség értékhatárát. Nem változnak az áfakulcsok (maradt a 20, illetve 5 százalék), és gyakorlatilag változatlan maradt a kedvezményesen adózé termékkör is. A jövő évtől magánszemélyek is áfalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket "sorozat jelleggel" értékesítenek.A pártok nem fizetnek társasági adótAz Országgyűlés 182 igen, 139 nem és 1 tartózkodással elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény értelmében a jövedéki adózásban egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjót illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, és egyszerűsödnek a befizetési szabályok is. A törvény értelmében 2009-től csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok az építményadót. Az Országgyűlés 337 igen, 2 nem szavazattal elfogadta azt a kétharmados médosítéindítványt is, amely szerint a pártnak gazdálkodé tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.A képviselők döntöttek a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott médosítéindítványokról, és a többség támogatta a kormány által is támogatott javaslatokat. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára közölte: támogatják azt a médosítéindítványt, amely az állami gondozásból kikerült fiatalok első lakáshoz jutásához ad jogi segítséget. A kabinet szintén támogatja azt a javaslatot, amely az alacsony jövedelmű egyedülállék szélesebb körű támogatását teszi lehetővé.Huszonötmilliárdos többletforrés az egészségügynekA 2007-es költségvetést médosíté törvényjavaslat esetében a támogatott médosítéindítványokat fogadta el a Ház. Az előterjesztéssel az egészségügy mintegy 25 milliárd forintos többletforráshoz juthat. Veres János pénzügyminiszter a záróvitában azt mondta, azokat a médosítéindítványokat támogatják, amelyek összehangolják a törvényjavaslatot az állami vagyonról szóló törvénnyel. Támogatják azt az indítványt is, amely a költségvetési törvény 6-os számú mellékletét pontosítja, ez az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatására vonatkozik.Az Országgyűlés a kormány által is támogatott médosítéindítványokat fogadta el a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizáciés célú módosításáról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatékról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatok esetében.
(Magyarország)