Munkaügyi Tudástár

A 25 és 34 év közötti férfiak, valamint a 45 és 54 év közötti nők foglalkoztatási aránya nem tér el az Uniós átlagtól, de például a fiatalok alkalmazásában jelentős az elmaradás. Az alacsony képzettség gátolja a foglalkoztatás növekedését, és a községekben élők is súlyosan hátrányos helyzetűek.
Alacsony a foglalkoztatás Magyarországon, aminek egyebek mellett az az oka, hogy sokan nem is keresnek állást - olvashaté a CEMI, stratégiai tanácsadó cég jelentésében. A foglalkoztatásban érezhető elmaradás nem egyenletes a különböző társadalmi csoportokban, egyes kor és nem szerinti csoportok fogalkoztatottsága megközelíti, vagy meg is haladja az Európai átlagot. Több réteget ugyanakkor tetemes, 7-15 százalékpontos elmaradás jellemez. Kor és nem szerinti bontásban elemeztek a kutatók, és két markánsan különböző csoportot különítettek el. Az egyik, több mint 3 és fél milliós csoport az EU átlag közeli foglalkoztatottsági arányt mutat, ide tartoznak a 25 és 34 év közötti férfiak, a 35 és 44 év közötti teljes népesség, valamint a 45 és 54 év közötti nők. Ezzel szemben a másik, 3,3 millió főből állé csoport Európai átlagtól valé elmaradása megközelíti a 10 százalékpontot. Ebbe a csoportba tartoznak a 15 és 24 év közötti fiatalok, a 25 és 34 év közötti nők, a 45 és 54 év közötti férfiak és az 55 évnél idősebb generácié. A képzettség tekintetében még élesebben szétválé társadalmi csoportokat különítettek el, középiskolai végzettség nélkül ugyanis minimális az elhelyezkedés esélye. A 2001-es népszámlálés adatai szerint Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mintegy 4,4 millió felnőttnek volt legalább középfokú végzettsége, kétharmaduknak volt munkájuk. A 300 ezer általános iskolát sem végzett kevesebb mint 10 százaléka dolgozott. Az adatokból kiderül, hogy az alacsony képzettség nagy száma gátolja a foglalkoztatás növekedését. A községekben élők között nemcsak a munkét végzők száma alacsony, hanem az átlagosnál jóval magasabb a képzetlenek és romák aránya. Miközben az ország népességének kevesebb mint 40 százaléka él községekben, a romáknak több mint a 60 százaléka. A kis településeken élők, az alacsony képzettségűek és a romák problémája tehát összekapcsolédik, és a foglalkoztatás növelését célzé gazdaságpolitikának erre tekintettel kell lennie.
(Népszava)

Munkaszüneti napok állami ill. egyházi ünnepek miatt	2007.10.23. (kedd) nemzeti ünnep 2007.11.01. (csütörtök) mindenszentek
Munkanap áthelyezés miatt munkaszüneti nap (jogszabály alapján)	2007.10.22. (hétfő) 2007.11.02. (péntek)
Munkanap áthelyezés miatt munkanap (jogszabály alapján)	2007.10.20. (szombat) 2007.10.27. (szombat)

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A program célja, hogy a fogyatékossággal élő személyek támogatott képzésben vegyenek részt és ezt követően munkét vállalhassanak. A felnőttek szükség esetén támogatott foglalkozási rehabilitációban vehetnek részt.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nevében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet első lépésként egymilliárd forint értékben a napokban pályázatot hirdet meg a fogyatékossággal élő személyek képzésére. A pályázat forrása a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprész központi kerete, amelyből mintegy 2500-3000 megváltozott munkaképességű felnőtt képzése valésíthaté meg. A kiírásra akkreditált felnőttképzési intézmények jelentkezhetnek. Kizárólag olyan általános, szakmai és nyelvi képzések megvalésítására lehet pályázni, amelyek a munkaerőpiacon igazoltan keresett ismereteket, képzettséget nyújtanak és így munkához segítik a fogyatékossággal élőket. Az elismert képzések köre a pályázati felhívásban feltüntetésre került. A képzési program 2009 végéig tart. A pályázat a támogatott képzésben részt vevők számára legalább 6 hónap időtartamban munkavégzést ír elő.

A képzést követően a fogyatékossággal élő felnőtt három hónapon belül elhelyezkedik vagy elhelyezkedésének elősegítésére megállapodást köt alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújté szervezettel. Ezért a komplex program második lépéseként a későbbiekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkozási rehabilitációs pályázatokat ír ki - az MPA rehabilitációs alaprésze terhére - alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújté szervezetek számára. Ez a program 2010 végéig tart majd.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hollandia mellett a kontinentális Európa más országaiban is fontosak a munkahelyi nyugdíjpénztárak, de itt magasabb a társadalombiztosítási nyugdíj aránya, és a munkahelyi kasszák jelentős része nem tőkefedezeti alapon működik (nincs elkülönült vagyonuk, nem vethető össze a GDP-vel). A munkavállalói részvétel ezekben az országokban eléri az 50-60 százalékot, de folyamatosan keresik az adózási és szabályozási lehetőségeket, amelyekkel ez az arány növelhető. Itthon a nyugdíjösszvagyon a GDP 8,5 százalékét teszi csak ki. A Hewitt azt vizsgálta, itthon milyen lehetséges szerepük van a cégeknek a nyugdíjmegoldásokban.

Az egyik verzié a korengedményes ellátás. A foglalkoztató a legjobb szándék ellenére is kerülhet olyan helyzetbe, hogy a dolgozók egy részétől meg kell válnia. Ha a korral és a szolgálati idővel kapcsolatos feltételek lehetővé teszik, a cég megválthatja a nyugdíjkorhatárig hátralévő időt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Ekkor a nyugdíj összegét be kell fizetni a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ez a megoldás ritka, mivel ekkor általában több munkavállalóról van szé, és nem szokott a kellő likvid eszköz rendelkezésre állni – fogalmazott Párniczky Tibor. A Hewitt munkahelyi nyugdíj- és egészségmegoldások üzletágának a vezetője hozzátette: a mai rendszerből hiányzik egy olyan előtakarékossági forma, amely a vállalatoknak hatékonyan lehetővé tenné alapok képzését ilyen esetekre, vagy ha nem történik leépítés, a nyugdíjra valé felhasználását.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kamara adatai révilágítanak, hogy a legjobban fizetettek azok a volt jugoszláv köztársaságokból, illetve Németországból érkező külföldiek, akik az idegenforgalomban dolgoznak. A legrosszabb a csehek és a szlovákok javadalmazása.

Tavaly Ausztriában a külföldiek havonta átlagosan 1626 Eurót kerestek az osztrák fizetés 85 százalékét. Országokra lebontva ez úgy fest, hogy egy osztrák férfi átlagjövedelme 14-szer 1910,60 Eurót tett ki tavaly, egy volt jugoszláv köztársaságbeli vendégmunkásé havi 1749,40 Eurót, vagyis az osztrákénak 92 százalékét. A német vendégmunkások havi 1645,70 Eurót, azaz 86 százalékot kapnak, s nagyjából ugyanennyi jut egy törökországi dolgozónak is.

A románok havi 1614,90 Euróval a megfelelő osztrák fizetés 85 százalékét, a magyarok 1538,60 Euróval 81 százalékét, a lengyelek 1487,10 Euróval 78 százalékét kapják. A lista végén a csehek és a szlovákok állnak, 1459,70 Euróval, 76 százalékkal.

Ausztriában tavaly átlagosan 164.400 külföldi férfit foglalkoztattak: ebből 68.100 jutott a volt Jugoszléviára, 29.200 Törökországra, 17.400 Németországra, 4400 Romániára, 9200 Magyarországra, 6400 Lengyelországra, 6300 a volt Csehszlovákiára.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormányfő szerint tűrhetetlen, hogy a munkaügyi ellenőrök négyből három munkáltatónál jogsértéseket találnak, és a munkavállalók annyira kiszolgáltatottak, hogy szinte mindent elviselnek. Gyurcsány Ferenc tegnap az OMMF regionális vezetői és a szociális partnerek képviselői előtt kijelentette: ezen változtatni kell, ha élhető országot szeretnénk, és ezért kiállunk a gyengébbek, a munkavállalók mellett is. Megemlítette, hogy amiéta célzottabbá váltak az OMMF ellenőrzései, javult a helyzet. Hatásos visszatartó erő a közbeszerzésből és az állami támogatásokból valé kizárás is. Mintegy 200 ezerrel többen fizetnek járulékokat, több mint százezerrel bővült azon munkáltatók köre, amelyek a minimálbér duplája után fizetnek adót és járulékokat - mondta, és hozzátette: csak akkor lehet csökkenteni az élőmunkaterheket, ha előtte jelentősen kiszélesítették a járulékfizetők körét. A Napi Gazdaság idézi az OMMF adatait, amelyek szerint 2004-ben 10 025 feketemunkást találtak, míg idén október 12-ig 62 525-öt.
(NapiOnline)

Szlovákiában szeptemberben váratlanul megfordult az irányzat: 8,30 százalékosra emelkedett a munkanélküliség aránya az augusztusi 8,19 százalékról, jelentették a szlovák munkaügyi hivatalban szerdán. Tavaly szeptemberben 9,75 százalékos volt a munkanélküliség. Az utébbi években Szlovákiában fokozatosan csökkent a munkanélküliség, főleg az újonnan épült francia és dél-koreai autégyárak munkaerő-kereslete miatt, de ez a hatés a jelek szerint most már kifutéban van, és egyelőre nincsenek nagy új beruházások sem.A szlovák hivatal a munkét rövid időn belül vállalni képes állástalanokkal számol.Az Európai Unióban még mindig Szlovákiában a legnagyobb a munkanélküliség, a második helyezett ebben Lengyelország, a harmadik Franciaország, az EU statisztikai hivatalának adatai szerint.A teljes munkanélküliség, az EU statisztikai hivatalának legutébbi összesítése szerint, 11,1 százalékos volt augusztusban Szlovákiában, a tavaly augusztusi 13,0 százalék helyett.
(Origo)

Minden második munkaközvetítő cég feketén működik a munkaügyi ellenőrök becslései szerint, mégsem tudnak rajtuk ütni a pontatlan illetékességi szabályok és a jogi kiskapuk miatt. Akik ilyen cégen keresztül vállalnak munkét, azok kiszolgáltatottá válnak. A külföldre indulék helyzetét az is nehezíti, hogy a határon túl nem számíthatnak a magyar hatóságokra. Az [origo] korábban beszámolt egy esetről, amikor egy csehországi munkára jelentkező csoport egészen más feltéteket talált helyben, mint amivel a hirdetés kecsegtetett.A munkaügyi ellenőr szerint ilyen indokkal munkaközvetítő már nem szedhet pénzt a munkára jelentkezőktől. Azért, hogy tető alá hozzák az alkalmazást, nem számíthatnak fel semmilyen plusz költséget - mondta Lakatos. A munkaerő-közvetítő nem kérhet pénzt a munkavállalóktól azért, ha egy cég számára embereket toboroz, ha mégis, akkor panaszt lehet ellene tenni, és kivizsgáljuk - tette hozzá.Kereskedelemnek hívják a munkaközvetítéstA hatósági ellenőr szerint - aki már tizenöt éve kifejezetten az ilyen profilú vállalkozásokat vizsgálja - nagyon sok szabálytalanság és visszaélés tapasztalhaté ezen a területen. Ügyvédek segítségével keresik, és meg is találják a jogi kiskapukat azok a cégek, amelyek ki akarnak bújni a magánmunkaerő-közvetítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok alél, miközben a gyakorlatban ezzel foglalkoznak - mondta Lakatos."Bevett gyakorlat például, hogy arra hivatkoznak: ügyviteli szolgáltatást, illetve kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak" - mondta az ellenőrzési osztály vezető főtanácsosa. Ezt ugyanis, mint kereskedelmi jellegű szolgáltatást nem kell bejelenteni a munkaügyi szerveknél, nem kerülnek be a munkaközvetítő cégek nyilvántartásába, így a munkaügyi szervezetek nem ellenőrizhetik, nem szankcionálhatják őket. Feladnak egy álláshirdetést, majd kiküldik a hirdetésre jelentkezőnek a külföldi munkáról szóló anyagokat, de erre azt mondják, csak informáciés anyagot továbbítottak utánvéttel - magyarázta. Egy részük egyébként nem is tesz többet, mint továbbküldi a kecsegető álláshirdetésekre jelentkezőknek az interneten talált, külföldön feladott álláshirdetéseket, vagy egy címlistát, és ezért pénzt kér.Sok bába köztA munkaközvetítés, mint szolgáltatás jelenleg szinte a senki földjónek számít a hatósági ellenőrzés szempontjából, hiszen több, első hallásra illetékesnek tűnő szervezet is azt válaszolta az [origo] kérdésére, hogy alig foglalkoznak ezzel a területtel. Először Kathy Attila a Fogyasztévédelmi Főfelügyelőség szóvivője irányított bennünket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre, ahol szintén azt a választ kaptuk, hogy a külföldre munkét közvetítő cégek tevékenységét csak korlátozott körben ellenőrizhetik, illetve a területi hatály miatt csak a ténylegesen Magyarországon dolgozókkal kapcsolatos ügyekben illetékesek.Ezt követően megkeresésükre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium azt közölte, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ felel a kérdésért, ahol viszont egyértelműen kiderült, a számos más foglalkoztatási ellenőrzést végző, alig 12 emberből állé osztály főként konkrét panaszok kivizsgálása esetén jut el a közvetítő cégekhez, sokan viszont azt sem tudják, hogy ide fordulhatnának. Az ellenőrzéseket vezető Lakatos Imre becslései szerint legalább annyi munkaerő-közvetítő működik a piacon hivatalos regisztrálás nélkül, illegálisan, mint amennyiről hivatalosan tudomásuk van.Adataik alapján csak a fővárosban több mint háromszáz munkaerő-közvetítő cég van, többségük az egész országból toborozza a jobb munkalehetőségeket kereső embereket. Volt olyan, hogy kimentek ellenőrizni egy regisztrált céget, amit már hiába kerestünk, de közben találtunk egy másik, feketén működő munkaközvetítő vállalkozást - mesélte a hatósági ellenőr. Legfeljebb százezer forintos bírságot szabhatnak ki, amelyről maguk is tudják, valéjában meg sem érzik a cégek, komolyabb elrettentő-erővel bíré szankciékat viszont, mint amilyen a tevékenységtől valé több éves eltiltás, nem alkalmazhatnak. A hatósági ellenőr szerint itt valéjában egy szolgáltatásról, annak minőségéről van szé, valamint arról, hogy korrekt vagy megtévesztő módszereket vetnek-e be a külföldi lehetőségek ajánlása során, ezért a fogyasztévédelmi hatóságnak is oda kellene figyelnie erre a területre.Az ellenőr szerint nagyon sokan lehetnek, akik már pérul jártak külföldi munkával, azonban az esetek jelentős részét még ők sem vizsgálhatják. Ha ugyanis a közvetítő cég nem Magyarországra szervezi a munkét, akkor nem tudnak utána menni a gyanús eseteknek, mert ott az adott ország munkavédelmi szervei az illetékesek.
(Origo)

Dr. Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter az Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című rendezvényen szélt arról, hogy egyre célzottabbá válnak a munkaügyi ellenőrzések, s ennek eredménye, hogy egyre több fekete foglalkoztatásért vonják felelősségre a munkaügyi felügyelők a munkáltatókat. A becslések szerint minden tizedik munkavállalót foglalkoztatnak feketén. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) létszámát az elmúlt években 200 új dolgozóval sikerült emelni, s jövő év január 1-jótől további 50 új dolgozó áll munkába. Így több munkahelyet, munkáltatót sikerül majd ellenőrizni. A miniszter hangsúlyozta: a tárca, a főfelügyelőség hatékonyan kíván fellépni a jogsértések a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen, a munkavállalók érdekében. Ugyanakkor a tisztességes munkáltatók érdekeit is védik, mert velük összehasonlítva alaptalan piaci előnyhöz jutnak például azok, akik feketén foglalkoztatnak.

Gyurcsány Ferenc kormányfő beszédében kiemelte: a szabadság nemcsak lehetőség, de felelősség is. Úgy vélte, erre a felelősségre van szükség minden területen, így a munkaügyi kapcsolatokban is, mert valami nagyon nincs rendben, ha az idei 40 ezer munkaügyi ellenőrzés során 30 ezer esetben találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi felügyelők. A normaelkerülés vált normává - mutatott rá a miniszterelnök. A feketegazdaság elleni fellépés már eddig is jelentős eredményeket hozott. Így például 200 ezer személy jött vissza a társadalombiztosítás hatálya alá, mert aki nem fizet járulékot nem vehet majd igénybe szolgáltatást. Azok létszáma is több mint 100 ezerrel lett több, akik után a minimálbér kétszerese után fizetik az adókat és a járulékokat - mondta Gyurcsány Ferenc.

Papp István, az OMMF elnöke a rendezvényen többek között elmondta, hogy az év eleje éta már 62.575 feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt vonták felelősségre a munkáltatókat. Ezek az ellenőrzések egyre eredményesebbek, általában azokat a munkahelyeket keresik fel, ahol nagyobb arányban foglalkoztatnak munkaszerződés, vagy bejelentés nélkül dolgozókat. A korábbi években, így például 2006-ban egész évben 42 ezer feketén foglalkoztatottat találtak a munkaügyi felügyelők, 2005-ben 29 ezret, 2004-ben pedig 10 ezret. Az OMMF elnöke hangsúlyozta: vannak olyan visszaélések, ahol mindig szigorúan lépnek fel, szankcionálnak, ilyen a fekete foglalkoztatás. Általában viszont az együttműködésre törekednek a munkáltatókkal, arra, hogy segítsék őket a jogszabályok alkalmazásában. Többek között ezt a célt szolgálja, hogy október 1-jótől valamennyi régiés felügyeletüknél munkavédelmi tanácsadást vehetnek igénybe a munkáltatók.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem sért Európai Uniós szabályt az a munkáltató, aki alkalmazottját nyugdíjba küldi, ha az eléri a törvényben előírt minimális korhatárt - hozta meg ítóletét az Európai Bíréság kedden. Egy spanyolországi beadvány kapcsán a bíróság azt is megállapította: nem számít felmondásnak az, ha valakit a nyugdíjkorhatár elérése miatt küldenek nyugállományba, ezzel lehetőséget teremtve fiatalabb munkatársaknak az elhelyezkedésre.Az ítólet leszögezi, hogy az Uniós irányelvekkel ellentétes ugyan "az életkoron alapulé eltérő bánásméd", de "a munka nemzedékek közötti jobb elosztása elősegítésére vonatkozó célkitűzést...igazolhatja a nemzeti jog keretein belül" ez a fajta megkülönböztetés.
(Hiradó)