Munkaügyi Tudástár

Nem fordítanak, fordíthatnak elég erőforrást a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénységük miatt a digitális informáciék kezelésére, az adattárolásra, -mentésre, -archiválásra. Többségük csak akkor szánja rá magát az adatkezelés szervezett kialakítására, ha már anyagi kárt is okozott a számítógépes adatok elvesztése.

A hanyagságot érdekes médon az adattárolé eszközök megbízhatósága teszi lehetővé, évekig működnek minden gond nélkül. Az adatvesztések nagyobb része nem a merevlemez vagy a számítógép műszaki meghibásodása miatt következik be. Vírusfertőzés, betörés, tűz vagy emberi mulasztés az ok.

Mentéskor nemcsak az aktuális munkához szükséges adatokról kell biztonsági másolatot készíteni, hanem az operáciés rendszerről és a telepített alkalmazásokról is. A másolatról ugyanis lényegesen gyorsabban állíthaté helyre a rendszer, mint komponensek egyenkénti újratelepítésével, a beállításokról nem is beszélve. Archiváláskor az aktuális munkához már nem szükséges adatok hosszú távú megőrzéséről kell gondoskodnunk.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

„Az Új Magyarország Vállalkozéi Program összefogja mindazokat a célokat és fejlesztési forrásokat, amelyek bármely vállalkozás számára eredményt hozhatnak." - mondta Kéka János gazdasági és közlekedési miniszter az új kormányzati szintű kkv-fejlesztési stratégia megvalésításának egyik jelentős bázisán, a Magyar Fejlesztési Bankban tartott közös sajtétájókoztatón. Erős János, a bank vezérigazgatója a kedvezményes finanszírozási források bankcsoport szintű rendszeréről és átláthatóságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések sikeréhez, a gazdaság dinamizálásához az Európai Unió programjaival összhangban, a mikro-, kis- és középvállalkozások aktív közreműködése is szükséges, valamint az, hogy a fejlesztéspolitikában az eddigieknél is nagyobb szerepet kapjanak ezek a cégek. „Gondolkozz először kicsiben!" - kezdte tájókoztatóját a vezérigazgató, idézve az Uniós kkv-programot, amelynek az MFB kkv-król szóló üzleti filozéfiája és finanszírozási lehetőségei is megfelelnek. A kkv-k - amelyek a hazai vállalkozások döntő többségét adják - a foglalkoztatásban alapvető fontosságúak, az értéktermelésben a magyar GDP több mint felét állítják elő, viszont a fejlődési dinamikét biztosíté exportnak csak mintegy egyharmadát adják. Ezt az ellentmondást a hatékonysági és alkalmazkodási lehetőségeik elősegítésével lehet és kell feloldani. A versenyt mindenben előtérbe helyező Európai Unió a Lisszaboni Stratégiájának továbbfejlesztésében is ennek megfelelően gondolkodik. A Magyar Fejlesztési Bank ezen elvek alapján alakítja az új vállalkozói programjait.

ÚJ MAGYARORSZÁG VÁLLALKOZÓI PROGRAM Fejlesztési források - vállalkozói perspektívákA kis- és középvállalkozások fejlesztésére vonatkozó kormányzati stratégia négy területet jelölt ki annak érdekében, hogy a kkv-k gazdasági teljesítménye a vállalkozók aktív közreműködésével növekedjen: 1. Támogaté szabályozási környezet2. Finanszírozási források bővülése3. Vállalkozéi tudás fejlődése4. Üzleti infrastruktúra fejlesztéseAz Új Magyarország Vállalkozéi Program (ÚMVP) valamennyi mikro-, kis- és középvállalkozás számára komplex fejlesztési eszközrendszert biztosít, amelyben az MFB és Bankcsoportja a jövőben is meghatározó szerepet tölt be.A Program célja:A kis- és középvállalkozóknak olyan eredményeket hozé szolgáltatások biztosítása, amellyel sikeres jövedelemtermelés növekedést érhetnek el, biztosítva ezzel a foglalkoztatás bővülését, stabil működésüket és versenyképességük javítását. A kkv-szektor erősödése az üzleti környezet fejlesztését, a gazdaság bázisának szélesítését szolgálhatja. Az ÚMVP alapját a 2005-ben hozott kormányzati és GKM koncepciék, a 2006. évi Kormányprogram, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a 2007-ben hozott kormányhatározatok és a szaktárca koncepciéi, valamint az EU kkv-kről szóló programjai adják. A Program az eddig is sokoldalú kkv-fejlesztéspolitikai forrásokat átláthatévá teszi, a kkv-k fejlettségi szintjónek megfelelő együttműködést ajánl úgy, hogy az állami beavatkozás területeit és mértékét is behatárolja. A Program jelentős újdonsága, hogy a globalizáciés feltételekkel és az Uniós elvekkel összhangban a különböző állami és fejlesztéspolitikai eszközök közötti szinergiákra épít, miközben jelentősen megnöveli az államilag támogatott finanszírozási források körét. A Magyar Fejlesztési Bank új stratégiája az Új Magyarország Vállalkozéi ProgramértAz MFB 2007-2011-ig szóló új stratégiája már figyelembe vette a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó kormányzati és szaktárca szintű, valamint Uniós programok célkitűzéseit, és az általános gazdasági környezeti változásokat. A 2006-ban létrejött operatív holding szerkezetű MFB Bankcsoport már a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer koncentrálédását tükrözi. Az MFB a megváltozott gazdasági környezetet figyelembe véve fejlesztette tovább bankcsoporti stratégiáját. Ennek célja az integrált termékpaletta kialakítása, az igényekhez igazított fejlesztési forráslehetőségek biztosítása egy rugalmas intézményrendszer hatékony működésével. Az MFB stratégiai alapelve a felzárkézásért, a versenyképességért:- biztosítani az Uniós és hazai források elérhetőségét és ezzel együtt- a „kevesebb, de hatékonyabb állami támogatás" Uniós elv követése,- hatékony forrásfelhasználás mind a bank, mind az ügyfelei részéről.Az Új Magyarország Vállalkozéi Programban meghatározó szerepet kapnak az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belüli prioritások: - A Projektkiegészítő Hitelprogram az Uniós és hazai pályázatok önrészéhez ad hitelt, ezzel segítve a pályázatok forrásainak elérhetőségét. Egy példán érzékeltetve: ha egy pályázé 20 millió forintos beruházást akar megvalésítani, amihez 7 millió forintos támogatást kap a Gazdaságfejlesztési Operatív programból, akkor a sajáterőt, 5 millió forintot önmagának kell biztosítani. A különbözetre viszont 8 millió forintos kedvezményes kamatozású, 15 éves lejáratú hitelt vehet fel a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramból.- Az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelt a közeli hetekben vezeti be az MFB azzal a céllal, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen legfeljebb 50 millió forintos fejlesztési hitelhez jutni. Az MFB bankügynöki együttműködésre törekszik a takarékszövetkezetekkel, bankokkal, kamarákkal, szakmai- és érdekszövetségekkel, valamint az üzleti szektor azon képviselőivel, akik pénzügyi, műszaki tanácsadással is támogatnák a vállalkozások technolégiafejlesztéséhez kapcsolédé beruházási hiteleinek megvalésítását. Első lépésben 10 milliárd forintos keretösszeggel indul a program, ami 400-500 vállalkozás számára jelenthet versenyképességet javíté forrást.- 2007. decemberétől a vállalkozások számára az MFB lehetőséget biztosít, hogy a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében ne csak forint, hanem Euró alapú hitelt is igénybe tudjanak venni 4 ezer Eurótól 11 millió Euróig.- A Új Magyarország Forrás Áthidalé Tőkehitel lehetőséget ad arra, hogy minimálisan 5-7 éves türelmi idővel vegyenek fel hitelt amellyel részben pétolhatják a vállalkozások tőkehiányát és ezáltal jelentősen javíthatják versenyképességüket.- Mikrohitel Plusz Program a jövőben is a Jeremie programok kiegészítője lesz.A kkv-kat közvetetten is segítő egyéb új hitelek közül említést érdemel:- A 2007. december végén indulé, 60 milliárd forintos Új Magyarország Önkormányzati Kötvényfinanszírozási Program. Ez lehetővé teszi, hogy az Európai Uniós pályázatokhoz szükséges saját erő pétlását az önkormányzatok kötvénykibocsátással, alacsony kamat mellett tudják megvalésítani. Az Önkormányzati Hitelprogram és a Kötvényprogram együttesen olyan fejlesztési forrás-együttest jelent, ami biztosíthatja a vállalkozások helyi infrastruktúrájának és üzleti környezetének fejlődését.A következő hónapokban néhány új fejlesztési program bevezetése is várhaté. Az Új Magyarország Lízing Finanszírozási Program mikro- és kisvállalkozások gép- és beruházási lízinglehetőségeit segíti. Az Új Magyarország Forgéeszköz Hitelprogram pedig a technolégiafejlesztést végrehajté vállalkozások számára ad majd kedvezményes kamatozású, középlejáratú forgéeszközhitelt.Összességében az MFB Rt. mintegy 417 milliárd forint 15-25 éves fejlesztési hitellehetőséggel van jelen a piacon és minden hitelprogramjában biztosítja az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program saját erő pétlé finanszírozását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nem érintett területekre, gazdaságfejlesztési céllal, 2008 és 2010 közötti időszakra további 250-300 milliárd forintnyi hosszúlejáratú újabb kedvezményes hitel biztosítását teszi lehetővé a hazai fejlesztési bank.
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium / Magyar Fejlesztési Bank)

Decembertől mintegy 2,6 milliárd forint keretösszegből összesen közel hétezer regisztrált álláskereső három hónapos foglalkoztatása válik lehetővé. Dr. Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter alá írta azt a határozatot, amelynek nyomán decembertől mintegy 2,6 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a közmunkaprogram keretében. A pályázat a leghátrányosabb kistérségekben, valamint a pélusvárosokban élő álláskeresőknek nyújt munkalehetőséget a foglalkoztatási "holt szezonban". A pályázék önrész nélkül jelentkezhetnek, pályázatonként 30-300 álláskereső foglalkoztatására és képzésére. A program legkorábban idén december 3-án kezdődhet és a három hónapos foglalkoztatás legkésőbb 2008. április 15-én ér véget. A program keretében olyan, a közösségek számára fontos tevékenységekre lehet pályázni, mint a házi segítségnyújtás - bevásárlás, takarítás, mosás, gyégyszerek kiváltása -, közintézmények felújítása, hé eltakarítás, utak, csatornák, parkok, temetők karbantartása, tisztítása. A bírálati szempontrendszer nyilvános, a pályázati dokumentumok elérhetők ITT, és a www.kozmunka.hu oldalról.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A pénzügyminisztérium szakmai előterjesztése kiemeli, hogy a papír alapú okiratok feldolgozása viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért mire egy beszámolé ténylegesen megismerhető lesz, a benne szereplő adatok már csak tájókoztató jellegűnek minősülnek, azaz a közzétett beszámolé gazdasági, piaci szempontból már kevésbé hasznosíthaté. A jelenlegi rendszer nem képes biztosítani, hogy az üzleti partnerek gazdálkodási adatai a lehető leghamarabb hozzáférhetők legyenek, de nincs lehetőség a nyilvánosságra hozatalt elmulasztékkal szembeni hatékony fellépésre sem.Hitelezővédelmi szempontok indokolják a parlament előtt lévő adómódosításnak azt a rendelkezését, amely a beszámolék kapcsán is kötelezővé teszi az elektronikus út igénybevételét. Az új szabályokat a 2008-as üzleti évről készített beszámolékra kell majd alkalmazni, így az érintetteknek több mint egy éves felkészülési időt biztosít a törvény.A jövőben változatlanul fennmarad a már jelenleg is elő egyszerűsítés, miszerint a cégszolgálatnak történő elektronikus benyújtással mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének egyaránt eleget tesz az érintett vállalkozás. Az elektronikus út kötelezővé tételével jelentősen egyszerűsödik a nyilvánosságra hozatali eljárós. Csökkenek a vállalkozói adminisztráciés terhek, és könnyebbé válik a beszámolék feldolgozása. Ennek ellenére a közzétételért a jövőben is fizetni kell.Nem a papír alapú okiratot kell átalakítaniA számviteli törvény szabályain túl a cégtörvény egyes előírásait is meg kell változtatni a közzététel és a letétbe helyezés modernizálása kapcsán. Az elektronikus út használatakor nincs helye a papír alapú beszámolé képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának - olvashaté a parlamenti elfogadásra váré törvény cégjogi rendelkezései között. Ez azt jelenti, hogy a beküldendő okiratokat eleve elektronikus formában, elektronikus dokumentumként kell majd elkészíteni. A beszámolé mellékletét képező eredményfelosztás, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentés szintén digitalizált formában csatolandé a jövőben.Kétféleképpen készülhet elektronikus beszámolé az adómódosításokról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint. Az első lehetőség, hogy a beszámolé kizárólag elektronikus formában jön létre, így magát az e-beszámolét tárgyalja, illetve hagyja jóvá a cég legfőbb szerve.A másik megoldás értelmében a beszámolé változatlanul papír alapon születik meg, ahogy annak a jóváhagyása is. A hagyományosan készülő beszámolék digitalizálásával kapcsolatos az a biztonsági előírás, amely szerint a papír alapú okiratot a beküldő tíz évig köteles megőrizni, de neki kell garanciát vállalnia az eredeti és az elektronikus változat tartalmi egyezőségéért is. Ez azt jelenti, hogy a beküldés egyben azt is igazolja, hogy az elektronikus verzié megegyezik a hagyományosan készült beszámoléval. Ügyfélkapu és pin-kéd, avagy digitális aláírásAz elektronikus beszámolét a szervezeti képviselő (üzletvezető, ügyvezető), a jogi képviselő, illetve a könyvelő küldheti el a céginformáciés szolgálat számára. A küldeményhez a cég, és a benyújté személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének az igazolása érdekében úgynevezett elektronikus űrlapot is mellékelni kell. Valamennyi okiratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni, de választhaté a kormányzati portál útján történő továbbítás is. Ez utébbihoz viszont az okmányirodákban kiválthaté kártyákra (pin-kéd) lesz majd szükség.A javaslat a naprakész céginformáciék mellett jelentősen szigorítja a mulasztékkal szembeni fellépést. A cégszolgálat a letétbe helyezési és közzétételi határidő lejáratát követő nyolc napon belül felszélítja a céget a kötelezettség pétlélagos teljesítésére. A megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén pedig törvényességi felügyeleti eljáróst kezdeményez az illetékes cégbíróságnál.
(Origo)

2007-ben az alkalmazottak vagy ötezer forint hidegétel-utalványt, vagy 10 ezer forint melegétel-utalványt kaphattak. Ez az érték a tervek szerint 2008-tól tovább nő hatezer forintra, illetve 12 ezer forintra. A jelenleg húszezer forintos iskolakezdési támogatás szintén emelkedik, bár ehhez alaposan megreformálták a rendszert: jövőre ugyanis már nem fix összeget határoz meg a kormány, hanem a mindenkori minimálbértől teszi függővé a kioszthaté értéket. Így a beiskolázási segély mindig a minimálbér 30 százaléka lesz, ami jövőre 21 ezer forintos támogatást fog jelenteni. Ha valaki tagja valamelyik egészségpénztárnak, és nem egyedül él, akkor jövőre sporteszközökre, sportbérletekre is többet költhet adómentesen, Eddig ugyanis az egészségpénztári befizetésekből a mindenkori minimálbér összegét lehetett elkölteni sportolásra. Az RTL Klub informáciéi szerint azonban 2008-tól már annyiszor 65 és félezer forintot áldozhatnak erre a célra a munkavállalók, ahányan egy háztartásban élnek. Vagyis egy négytagú család 262 ezer forintot költhet majd adómentesen például fitneszbérletre, uszodajegyre vagy sporteszközökre.
(Világgazdaság)

Magyarország a középmezőnyben foglal helyet azon a listán, amelyet az Eurobarometer készített a feketemunkáról a 27 EU-tagországban. Míg az átlagot tekintve az Uniós állampolgárok öt százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt egy évben dolgozott illegálisan, Magyarországon a megkérdezettek hét százaléka ismerte be az illegális munkavégzést, és 89 százalékuk válaszolt nemmel az erre vonatkozó kérdésre. A felmérés készítői május és június között az Európai Unió egészére kiterjedő vizsgálódás során több mint 26 ezer állampolgárt faggattak a feketemunkáról. A felmérésből az derült ki, hogy az EU 392,9 millió lakosából 19,7 millióan dolgoztak bevallottan illegálisan az elmúlt egy évben. Az első helyen Dánia áll 18 százalékkal, a második Lettország 15, a harmadik Hollandia 13 százalékkal. Magyarország - hét százalékkal - a középmezőnybe került, egy csoportba Ausztriával, Csehországgal és Litvániával. Az utolsó négy hely Portugáliáé, Nagy-Britanniáé, Máltáé és Ciprusé (sorrendben 3, 2-2 és 1 százalékkal). A felmérés szerint az illegálisan munkét vállalék átlagosan 16,6 Eurót keresnek éránként, de a férfiak és nők fizetsége között lényegesen nagyobb az eltérés, mint a legálisan foglalkoztatottak körében: míg a feketén dolgozó férfiak 19 Eurót, a nők mindössze 12 Eurót keresnek. Ez nagyjából 30 százalék különbség, szemben a "szokásos" 15 százalékkal. szokott lenni.
(Népszabadság)

Szeptemberben csökkent a munkanélküliség az Európai Unióban a konjunktúra élénkülésének köszönhetően: 7 százalékra az előző évi 8 százalékról. A legmagasabb rátát, 11,1 százalékot Szlovákiában mérték, a legalacsonyabbat, 3,8 százalékot Hollandiában. Magyarország az utolsó harmadban foglal helyet 7,5 százalékkal.Az Eurostat adatai szerint szeptemberben 18,8 millióan voltak állás nélkül a 27 Uniós tagországban, a 13 Euróövezeti országban 12,2 millióan, a ráta 7,3 százalék volt. A gazdasági növekedésnek köszönhetően Írország, Portugália és Észtország kivételével minden Uniós országban visszaesett a munkanélküliség. Változatlanul rosszak a nők és a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei: a nők körében 8,3 százalék volt az állástalanok aránya, míg a férfiaknál 6,6 százalék. Bár a 25 év alatti fiataloknál 15,1 százalékra visszaesett a munkanélküliség az egy évvel korábbi 16,9 százalékról, ez még mindig igen magas: Görögországban például eléri a 23, Franciaországban a 22 százalékot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Közel 481 milliárd forint Európai Uniós támogatás jut az egészségügy fejlesztésére a következő két évben - jelentette be az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Elsőként, novembertől a járóbeteg-ellátás fejlesztésére lehet pályázni, ezt követően a súlyponti-, majd a többi kérház jut Uniós forrásokhoz. Az egészségügyi miniszter szerint a járóbeteg-ellátásra szánt 55 milliárd forintból 70-80 intézmény újulhat meg.Cél, hogy a kistérségekben is legfeljebb 25 percen belül elérhető legyen a szakellátás.
(Világgazdaság)

Az Amerikai Egyesült Államok vezeti a svájci Világgazdasági Férum (VF) legújabb versenyképességi rangsorát az intézet szerdán közzétett éves Globális versenyképességi jelentése szerint.Magyarország a tavalyi 41. helyről a 47. helyre csúszott vissza az idén. A kelet-Európai térség államai közül romlott többek között Csehország, Szlovákia, Lengyelország helyezése is, a kis balti államok közül csak Livánia lépett előre egy hellyel. Oroszország ugyancsak egy hellyel az 58.-ra lépett elő.Az évente kiadott Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) 2007-2008-as rangsora 131 ország mutatéit vizsgálta. Az idei rangsorban az Egyesült Államokat Svájc, Dánia, Svédország, Németország, Finnország majd Szingapúr követte. Kína és India továbbra is az élen járnak a nagy fejlődő országok között. Több közel-keleti és észak-afrikai ország is a rangsor felső felébe sorolédott, úgyis mint Izrael, Kuwait és Tunézia."Az egyes országok gazdaságpolitikájában, különös tekintettel a makrogazdasági szintre, szerepelnie kell azoknak a prioritásoknak, melyek a leginkább képeznek húzéerőt a versenyképesség terén," közölte Michael E. Porter, a jelentés egyik társszerzője és a Harvard Business School professzora a jelentésről kiadott sajtéközleményben.
(Népszabadság)

A magyarországi első ilyen ház, a most átadott örkényi központ szlovákiai együttműködésben jött létre - a Nyitra térségi Udvard testvértelepülés lett Örkény partnere a határokon átnyúlé Uniós Interreg-programban -, amely 32 millió forintos Uniós támogatással valésult meg. A magyar kormány 8,5 millió Ft-tal járult hozzá a projekthez, Örkény városa 20 millió forint értékű ingatlant ajánlott fel és több milliós saját erőt.

A mintegy négytermes, 200 m 2-es épületben 22 számítógépes munkahelyet alakítottak ki. A távmunkaház olyan nem nyitott közösségi munkahely, ahová az ott dolgozók kizárólag munkavégzés céljából léphetnek be. Ebben a munkavállalók olyan vállalatnak, intézménynek az alkalmazottai, amelynek nem székhelye és nem is telephelye a távmunkaház. A távmunkaházat modern infokommunikáciés eszközökkel szerelik fel a hatékony munkavégzés érdekében. A program részeként képzéssel segítik a leendő munkavállalókat, ezáltal a cégeket teljesen kiaknázhatják az örkényi infrastrukturális lehetőségeket. 100-an szereztek számítógép-kezelői képesítést, közülük 80-an konkrétan távmunkára felkészítő tanfolyamon vettek részt.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)