Munkaügyi Tudástár

Az idei év első 9 hónapjában lezajlott munkaügyi ellenőrzések összesített adatai szerint több mint 62 ezer feketén foglalkoztatott embert találtak a munkaügyi ellenőrök - mondta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke.
Papp István hozzátette: csak anyagi szankciékkal nem lehet ezt a folyamatot megakasztani, ehhez az is kell, hogy a hatóság és a munkavállalók, munkáltatók között egyfajta bizalom alakuljon ki. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke előadásában hangsúlyozta: ellenőrzéseik egyre eredményesebbek.Az, hogy 2004 éta egyre több feketén foglalkoztatott embert találnak, nem azt jelenti, hogy egyre több a feketén dolgozó, hanem azt, hogy egyre rutinosabbak az ellenőrök. Papp István hangsúlyozta: a feketefoglalkoztatás felfedésekor mindig szigorúan lépnek fel, azaz szankcionálnak. Általában együttműködésre törekednek a munkáltatókkal, és kisebb kihágások esetén mindössze figyelmeztetésekkel, határozatokkal élnek. Papp István elmondta: fontos az együttműködés a felügyelőkkel a bizalom érdekében. Nem kellene például az ellenőrökre uszítani a kutyát, elvenni a mobiltelefonját vagy összetörni a fényképezőgépét - tette hozzá.Mint mondta, amikor már a helyszínen van a felügyelő, az "veszett fejsze nyele", a munkadóknak pedig meg kellene érteniük, hogy a felügyelő is csak a munkáját végzi. A Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke hozzátette: nem hátrálnak meg az agresszív fellépéstől, sőt, még nagyobb erővel vonulnak ki. Összesített adataik szerint az elmúlt években fokozatosan emelkedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik a felügyelőséghez fordultak. Míg 2004-ben nagyjából 6 ezer volt számuk, addig 2006-ban már 7.600. Papp István hozzátette: szándékaik szerint a hatóság iránti bizalmat erősítheti az is, hogy idén október elsejóvel a régiés felügyeleteknél munkavédelmi tanácsadást vehetnek igénybe a munkáltatók.
(Magyarország)

A kutatás-fejlesztésre és az innováciéra összpontosítanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv október 17-én megjelenő felsőoktatási infrastrukturális és innováciés pályázatai. Ez persze nem véletlen: Uniós összevetésben hazánk lemaradása e téren több mint jelentős. Ezért a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások ebben a pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint Uniós forrásra pályázhatnak a versenyképességük növelését szolgáló innovácié erősítése érdekében. Ezt egészíti ki egy 50 milliárd forintos, ugyancsak október 17-én megjelenő és szintén a kutatás-fejlesztésre fékuszálé felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag is, amely az egyetemek beruházásait segíti.Bár vannak nemzetközi szintű eredményeink, a magyar K+F-szektor teljesítménye ma még messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. Míg a 15 „régi" Uniós tagállam 2004-ben a GDP-jónek 1,92 százalékét fordította kutatás-fejlesztésre (ami az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten egyébként meglehetősen alacsony), addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,89 százalék volt. Ráadásul a K+F-ráfordításoknak kevesebb mint egyharmadát finanszírozza idehaza az üzleti szféra, messze elmaradva az 55 százalékos uniés aránytól. A felmérések szerint tíz magyar vállalkozásból kilenc nem végez kutatás-fejlesztést, tízből nyolc pedig még csak újítást sem tudott felmutatni a cége működésében.Nem véletlen tehát, hogy a kutatás-fejlesztés kiemelten támogatott területnek számított az I. Nemzeti Fejlesztési Terv idejón is: 2004 és 2006 között 742 pályázé fordíthatott csaknem 33 milliárd forint Uniós támogatást ilyen irányú fejlesztésekre. E források kétharmadán mikro-, kis- és közepes vállalkozások osztoztak -legnagyobb részt a Közép-magyarországi, valamint - Szeged és Debrecen szerepének köszönhetően - a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiéban.Az innovácié az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben: az előttünk állé hét év alatt csaknem 230 milliárd forint Európai Uniós forrást fordíthatnak erre a célra a magyar pályázék. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára.Az október 17-én megjelenő gazdaságfejlesztési pályázati csomagban 3 kiírás - valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi régiéban ugyancsak 3 kiírás - szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciék pedig az ipari-kutatástól a prototípus megvalésításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innovácié teljes folyamatához kínálnak Európai Uniós forrásokat.Ennek megfelelően piacorientált kutatás-fejlesztésre - és azon belül is a prototípusig tartó ipari kutatásokra és az alapvető kísérleti fejlesztésekre - a Közép-magyarországi régiéban 2 milliárd, a hat másik régiéban pedig összesen 7 milliárd forint a kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázhaté fejlesztési forrás, az elnyerhető támogatás összege pedig 50 és 300 millió forint közötti. Az egyetemek és kutatóhelyek, valamint az üzleti szféra együttműködését erősítendő e pályázatnál előírás, hogy a nyertes vállalkozés az elnyert támogatás egynegyedéből egyetemi vagy akadómiai kutatóhelyi kutatásokat rendeljen meg. Az innováciés folyamat következő - már a piacra vitelről szóló - szakaszaként, a vállalati innovácié támogatása címen a Közép-magyarországi régiéban 3,6 milliárd, a hat másik régiéban pedig összesen 14 milliárd forint az ugyancsak kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázhaté keret. Ezen a pályázaton 25-200 millió forint közötti összeget nyerhetnek el a vállalkozások többek között termék- szolgáltatás vagy technolégiafejlesztésre, tesztelésére, prébaüzemére és a piaci megjelenéshez szükséges marketingtevékenységre.Természetesen a kutatás-fejlesztés eredményességéhez elengedhetetlenek a jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innováciés és technolégiai parkok. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kooperáciés kutatóközpontok létrehozását segítő pályázatának folytatásaként a Közép-magyarországi régiéban 2 milliárd, a hat másik régiéban pedig összesen 6 milliárd forint Uniós forrás fordíthaté kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésére létrehozott és már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperáciés kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat. Ezeknek az együttműködése révén a felsőoktatásban keletkezett tudás megtermékenyítően hat az innováciés folyamatra, ezáltal a gazdaság versenyképességére. Az e társaságok által elnyerhető támogatás összege 400 millió és 1 milliárd forint között lehet.A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd Ft-ot költött Magyarország. 2010 végéig most ériási összeget: csaknem 85 milliárd forint Európai Uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. Mivel a keret legalább 75 százalékét a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80%-át modernizáljuk. A versenyképes magyar felsőoktatás érdekében ezen kívül a bolognai képzéshez kapcsolédé tananyag-fejlesztést, a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő hallgatók és oktaték alkotétevékenységét lehetővé tevő pályázatok is megjelennek a közeljövőben. Mindezek eredményeként 2010-re 15%-kal nő a műszaki és természettudományos területeken tanuló hallgatók száma. Ez magyar gazdaság versenyképességének alapfeltétele.Ezt elősegítendő első lépésként a felsőoktatási infrastruktúra négy éves, 85 milliárd forintos keretéből ír most ki pályázatot 28 milliárd forintértékben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi régiéban ezt egészíti ki egy további 2 milliárd forintos keretösszegű felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innováciét szolgáló épületek, laboratériumok, komplex hallgatói,- oktatéi, -kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikáciés fejlesztésekre pályázhatnak a felsőoktatási intézmények. Ezt a csomagot 2008 elejón újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti ki.

Pályázati azonosíté	Konstrukcié neve	Rendelkezésre állé keretösszeg	Igényelhető támogatás	Max. támogatás intenzitás
GOP-2007-1.1.1.	Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása	7 Milliárd Ft	50-300 millió Ft	ipari kutatás: 70% kísérleti fejlesztés: 45%
KMOP-2007-1.1.1.	Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása	2 Milliárd Ft	50-300 millió Ft	ipari kutatás: 65% kísérleti fejlesztés: 40%
GOP-2007-1.1.2.	Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése	6 Milliárd Ft	400-1000 millió Ft	50%
KMOP-2007-1.1.2.	Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése	2 Milliárd FT	400-1000 millió Ft	50%
GOP-2007-1.3.1.	Vállalati innovácié ösztönzése	14 Milliárd Ft	25-200 millió Ft	45%
KMOP-2007-1.1.4.	Vállalati innovácié ösztönzése	3,6 Milliárd Ft	25-200 millió Ft	40%
Összesen	K+F	34,6 milliárd forint
TIOP-2007-1.3.1	A felsőoktatás tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása	28 milliárd	A komponens: 500 millió Ft - 6 milliárd Ft B komponens: 50 millió Ft - 500 millió Ft	A komponens 95% B komponens 100%
KMOP-2007-4.2.1	A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése	2 milliárd	50 millió Ft-250 millió Ft	80%
Összesen	felsőoktatás	30 milliárd
K+F és felsőoktatás összesen		64,6mrd

(Magyarország)

Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételrendszerét teszik következetesebbé és a rövid távú finanszírozhatóságot kiszámíthatébbá azok a nyugdíjtörvényt érintő kisebb módosítások, amelyekről a múlt héten döntött a kormány. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslat megőrzi a nyugdíjminimumot és a résznyugdíjat, amelyet az 1997-es nyugdíjtörvény rendelkezései 2009. január 1-jóvel szüntettek volna meg.A kormány elkötelezett az igazságos nyugdíjrendszer kialakításában, amely nemcsak rövid távon szolgálja a nyugdíjasok érdekeit, hanem hosszú távon is biztonságos, fenntarthaté ellátást nyújt egy élet munkája után. A távlati modell kialakítását széles körű társadalmi vita előzi meg, azonban rövid távon is szükség van aprébb módosításokra.A kabinet múlt héten elfogadott médosíté javaslata értelmében a férfiak előrehozott nyugdíjba vonulásának alsé korhatára változatlanul 60 év marad. A férfiak esetén az alsé korhatár ugyanis az 1997-es nyugdíjtörvény szerint a jelenlegi 60 évről a 2009-2012. közötti időszakban átmenetileg 59 évre csökkenne, a tavaly elfogadott módosítással 2013-tól pedig ismét 60 évre emelkedett volna. A múlt heti döntés szerint azonban a 2009-2012. közötti időszakban is változatlan marad a korhatár.A kormány médosítja a bonus-malus rendszert is. A bonus, tehát a nyugdíjkorhatár felett nyugdíjba vonulék esetében számolt, a nyugdíjat növelő érték változatlanul havi 0,5 százalék marad. Változik azonban a malus, azaz a csökkentési szabály, amit a korhatár előtti nyugdíjba vonulás előtt kell alkalmazni. A csökkentés mértékét alapvetően az életkor határozza majd meg. 2009-től a javaslat alapján a 61-62 év közötti időszakra havi 0,3 százalék mértékű, 61 év alatti időszakra pedig havi 0,4 százalékos mértékű lenne a csökkentés. A hosszú szolgálati idővel rendelkezőknek - 2009-től a 40 éves, 2013-tól a 41 éves szolgálati idő után - 50 százalékkal kisebb lesz a csökkentés mértéke. A módosítások természetesen azokra nem vonatkoznak, akik a változások hatályba lépése, azaz 2009 előtt megszerzik az előrehozott öregségi nyugdíjra a jogosultságot, de nem vonultak nyugdíjba.Az időskori szociális biztonság erősítése érdekében döntött úgy a kormány, hogy a nyugdíjminimumra és a résznyugdíjra vonatkozó azon szabályokat változatlanul hagyja, amelyek az 1997-es nyugdíjtörvény rendelkezései alapján 2009. január 1-jóvel szűntek volna meg. A kormány javaslata biztosítja, hogy a rövid szolgálati idővel rendelkező embereknek továbbra is legyen lehetősége nyugdíjat szerezni.A módosítás eleget tesz annak az alkotmánybírósági határozatnak is, amely arra kötelezi a jogalkotét, hogy alkosson átmenetei szabályokat az özvegyi nyugdíjrendszer 1993. évi módosításához. A jelenlegi javaslat 2008. január 1-jótől a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden 1993. március 1-je előtt elhunyt biztosított hozzátartozéjának az özvegyi nyugdíjat, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak.
(Magyarország)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) január 1-jón további 50 új dolgozó áll munkába.Évszázadokig az volt a hazafi, aki megkerülte a török, a bécsi udvar vagy a diktatúra szabályait, ez részévé vált kultúránknak, de nem tarthaté fenn, amikor a szabadság lehetőségeit kellene kihasználni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy keddi konferencián.Az Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című rendezvényen a kormányfő kiemelte: a szabadság nem csak lehetőség, de felelősség is. „A normakerülés vált normává"Úgy vélte, erre a felelősségre van szükség minden területen, így a munkaügyi kapcsolatokban is, mert valami nagyon nincs rendben, ha az idei 40 ezer munkaügyi ellenőrzés során 30 ezer esetben találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi felügyelők. A normaelkerülés vált normává - mutatott rá a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc szerint az, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottak, nemcsak teéria, hanem maga a valéság, és az államnak a gyengébbek oldalán kell állnia. Ezt szolgálják a törvények és a munkaügyi ellenőrzés is - tette hozzá.A probléma csak törvényekkel, szankciékkal nem oldhaté meg. Ebben szerepe van a munkáltatók felelősségvállalásának. Példa erre az északi országok gyakorlata, ahol a munkáltatók nem törvények vagy büntetések miatt prébálnak meg segíteni munkavállalóiknak, hanem azért, mert így tehetik őket elkötelezetté munkahelyük iránt - mondta a miniszterelnök. Jelentős államadósság halmozédott felA munkáltatók és a politikusok közül sokan azt mondják, azért van sok fekete foglalkoztatás, járulék- és adóelkerülés, mert magasak a közterhek - utalt rá a miniszterelnök. Elmondta: 1998 és 2002 között 10 százalékponttal csökkentek a foglalkoztatási járulék és adóterheik, - ez az összes terhek 25 százaléka volt - mégsem volt több a foglalkoztatott, viszont jelentős államadósság halmozédott fel. Ez egy rossz sorrend volt - mutatott rá a miniszterelnök. Az adókat és járulékokat csak azt követően lehet csökkenteni, miután egyre többen fizetik meg ezeket a közterheket, és ebből többletbevételek származnak. Ezeket a többletbevételeket nem más célra, hanem az oktatásra, a képzésre, illetve az adók és a járulékok csökkentésére kívánják fordítani - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Mint mondta, a feketegazdaság elleni fellépés már eddig is jelentős eredményeket hozott. Így például 200 ezer személy jött vissza a társadalombiztosítás hatálya alá, mert aki nem fizet járulékot, nem vehet majd igénybe szolgáltatást. Azok létszáma is több mint 100 ezerrel lett több, akik után a minimálbér kétszerese után fizetik az adókat és a járulékokat. A munkáltatóknak a múlt év őszétől bizonyítaniuk kell, ha azt állítják, hogy a minimálbér kétszeresénél kevesebbet fizetnek munkavállalójuknak.Célzottabbá válnak az ellenőrzésekLamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter szélt arról, hogy egyre célzottabbá válnak a munkaügyi ellenőrzések, s ennek eredménye, hogy egyre több feketefoglalkoztatásért vonják felelősségre a munkaügyi felügyelők a munkáltatókat. A becslések szerint minden tizedik munkavállalót foglalkoztatnak feketén. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) létszámát az elmúlt években 200 új dolgozóval sikerült emelni, s jövő év január 1-jótől további 50 új dolgozó áll munkába. Így több munkahelyet, munkáltatót sikerül majd ellenőrizni. A miniszter hangsúlyozta: a tárca, a főfelügyelőség hatékonyan kíván fellépni a jogsértések, a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen, a munkavállalók érdekében. De ugyanakkor a tisztességes munkáltatók érdekeit is védik, mert velük összehasonlítva alaptalan piaci előnyhöz jutnak például azok, akik feketén foglalkoztatnak. Egyre eredményesebb a hatóságPapp István, az OMMF elnöke a rendezvényen többek között elmondta, hogy az év eleje éta már 62 575 feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt vonták felelősségre a munkáltatókat. Ezek az ellenőrzések egyre eredményesebbek, általában azokat a munkahelyeket keresik fel, ahol nagyobb arányban foglalkoztatnak munkaszerződés vagy bejelentés nélkül dolgozókat. A korábbi években, így például 2006-ban egész évben 42 ezer feketén foglalkoztatottat találtak a munkaügyi felügyelők, 2005-ben 29 ezret, 2004-ben pedig 10 ezret.Az OMMF elnöke hangsúlyozta: vannak olyan visszaélések, ahol mindig szigorúan lépnek fel, szankcionálnak, ilyen a feketefoglalkoztatás. Általában viszont együttműködésre törekednek a munkáltatókkal, arra, hogy segítsék őket a jogszabályok alkalmazásában. Többek között ezt a célt szolgálja, hogy október 1-jótől valamennyi régiés felügyeletüknél munkavédelmi tanácsadást vehetnek igénybe a munkáltatók.
(Magyarország)

Egymillió forintra büntette az Egyenlő Bánásméd Hatéság (EBH) az egyik munkaügyi központot, aki életkora miatt diszkriminálta az egyik munkatársát. A dolgozó még idén áprilisban fordult az EBH-hoz, miután a ruhapénz elszámolása kapcsán megtudta, hamarosan már nem lesz munkahelye. A dolgozó az EBH-nak elmondta, hogy hiába dolgozik 16 éve a munkahelyén, a foglalkoztatója extrém médon juttatta tudomására, hogy nincs rá tovább szükség: idén április 5-én a közszolgálati jogviszony alapján járó ruhapénzt ugyanis csupán 2007. augusztus 31-ig számfejtette, és ezt az összeget utalta át folyószámlájára. A munkaügyi központ megsértette az egyenlő bánásméd követelményét, hiszen ezzel az intézkedésével jelezte, csak eddig az időpontig kívánja fenntartani közszolgálati jogviszonyát. A panaszkodé munkatárs jelezte, korántsem ő az egyetlen, akinek a munkaügyi központ így hozta tudomására, nincs tovább szükség a munkájára. A többi, állásában maradhaté kolléga viszont teljes összegben megkapta a juttatást. A hatóság az ügyben megkereste a kérelmező munkáltatóját, akitől azt a tájókoztatást kapta, hogy a regionális munkaügyi központok létrehozása miatt több megyei pozíciót meg kell szüntetnie, vagyis létszámcsökkentést kell végrehajtania. Az elbocsátások során a főigazgató elmondása szerint azokban a munkatársakban gondolkodtak, akik önként kívántak a szervezettől távozni, akik előrehozott öregségi nyugdíj mellett dolgoztak, vagy akik rövid időn belül valamilyen nyugellátásra fognak jogosultságot szerezni, illetve akiket érint a prémiumévek program.Az EBH megállapította, hogy az érintett Munkaügyi Központ a kérelmezővel szemben életkora miatt megsértette az egyenlő bánásméd követelményét azzal, hogy a szervezetnél 2006. december 22-én, a munkaügyi miniszter által elrendelt karcsúsítást követően kérelmezőt életkora alapján felvette a létszámleépítéssel érintett dolgozók nevét tartalmazé listára. Emiatt csak időarányosan fizette ki részére a ruházati költségtérítést, és ezt csak az eljárós megindítását követően egészítette ki a tárgyévben járó teljes összegre, továbbá kilátásba helyezte, hogy dolgozó közszolgálati jogviszonyát megszünteti, amennyiben az 54. életévét követően a prémiumévek programban nem kíván részt venni.Az EBH elrendelte, hogy a Munkaügyi Központ szüntesse meg a jogsértő állapotot, és a munkaügyi szervezetet egymillió forint bírság megfizetésére kötelezte.
(Világgazdaság)

Dr. Lamperth Ménika jóváhagyta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakemberei által kidolgozott komplex programot a fogyatékossággal élő személyek képzettségi szintjónek emelésére, valamint foglalkoztatottságuk javítására. A program célja, hogy a fogyatékossággal élő személyek támogatott képzésben vegyenek részt és ezt követően munkét vállalhassanak. A felnőttek szükség esetén támogatott foglalkozási rehabilitációban vehetnek részt.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nevében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet első lépésként egymilliárd forint értékben a napokban pályázatot hirdet meg a fogyatékossággal élő személyek képzésére. A pályázat forrása a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprész központi kerete, amelyből mintegy 2500-3000 megváltozott munkaképességű felnőtt képzése valésíthaté meg. A kiírásra akkreditált felnőttképzési intézmények jelentkezhetnek. Kizárólag olyan általános, szakmai és nyelvi képzések megvalésítására lehet pályázni, amelyek a munkaerőpiacon igazoltan keresett ismereteket, képzettséget nyújtanak és így munkához segítik a fogyatékossággal élőket. Az elismert képzések köre a pályázati felhívásban feltüntetésre került (a kiírés a http://www.szmm.gov.hu oldalon olvashaté). A képzési program 2009 végéig tart. A pályázat a támogatott képzésben részt vevők számára legalább 6 hónap időtartamban munkavégzést ír elő.A képzést követően a fogyatékossággal élő felnőtt három hónapon belül elhelyezkedik vagy elhelyezkedésének elősegítésére megállapodást köt alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújté szervezettel. Ezért a komplex program második lépéseként a későbbiekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkozási rehabilitációs pályázatokat ír ki - az MPA rehabilitációs alaprésze terhére - alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújté szervezetek számára. Ez a program 2010 végéig tart majd.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Országszerte 50 felsőoktatási intézmény hirdette meg képzéseit 175 szakon - ebből 83 alapképzés, 58 felsőfokú szakképzés, 34 pedig - már diplomával rendelkezők számára - mesterképzés. A februárban indulé képzésekre a jelentkezési határidő 2007. november 15. A felvételi tájókoztató kiadványt a könyvesboltokban lehet megvásárolni. Ebben a felvételi eljárósban már az új pontszámítási rendszert alkalmazzák.

A felsőfokú szakképzések és a mesterképzési szakok több mint fele államilag támogatott formában indul. A képzések részletes informáciéi mellett a jelentkezésre vonatkozó valamennyi szabályt tartalmazza a Felsőoktatási felvételi tájókoztató - 2008. februárban indulé képzések című kiadvány. A képzések listája és a szabályok felkerültek a www.felvi.hu oldalra is. A felsőfokú felvételi eljárós újdonsága tehát, hogy a jövőben a korábban keresztfélévesnek nevezett, februárban indulé képzésekre már ősszel lehet jelentkezni. Külön jelentkezési lap lesz A kizárólag az őszi eljárósban érvényes, „Jelentkezési határidő: 2007. november 15." felülnyomással ellátott jelentkezési lapokat 2007. október 15-től lehet megvásárolni a könyvesboltokban és a nyomtatványboltokban. A jelentkezési lap benyújtásának határideje 2007. november 15. A felvételi eljárósi díja változatlanul 9.000 forint, ami 3 jelentkezés díját foglalja magában. A jelentkezőkről a felsőoktatási intézmények 2008. január 15-én döntenek. Fontos kiemelni, hogy a középiskolai tanulmányaikat 2008. tavaszán befejezők nem érintettek ebben az eljárósban, hiszen a képzések indulásakor még nem lesz meg az érettségijük, így nem tudnak felvételizni sem. A Felsőoktatási felvételi tájókoztató - 2008. szeptemberben indulé képzések c. könyv változatlanul december 15-én jelenik meg. A tavaszi felvételi eljárósra vonatkozó jelentkezési határidő pedig - a korábbi évekhez hasonléan - 2008. február 15-e lesz. Új pontszámítés a 2008-as felvételi eljárósokbanAlapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben az őszi eljárósban már az új pontszámítást kell használni a felvételi során: a korábbi 144 pontos rendszert 480 pontos számítás váltja fel. Gyakorlati vizsga alapján pedig kizárólag a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjain lehet pontot számolni. Az új pontozási rendszerben összesen 200-200 tanulmányi és érettségi pontot lehet szerezni, a többletpontok maximuma pedig 80. A mesterképzésben a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények 100 pontos rendszerben határozzák meg.
(Oktatási és Kulturális Minisztérium)

Ha belelapozunk egy újság álláshirdető rovatába, vagy felkeresünk egy ilyen jellegű weboldalt, a hirdetések nagy részében olyan frázisokkal fogunk találkozni, mint az "ehhez a munkához elengedhetetlen a magas szintű kommunikáciés készség, és a nehéz körülmények között valé hatékony teljesítés képessége" vagy éppen az "ön szerepköre az ügyfelek elkötelezettségének növelésének stratégiai fejlesztésében fog szerepet játszani..."

De vajon mit jelentenek ezek a mondatok? Ön mennyire tud a sorok között olvasni? Az alábbiakban a leggyakoribb klisék "megfejtéseit" közöljük.íbryíbry Nehéz körülmények
Leginkább a kihívásokkal teli és a gyors munkavégzést jelenti. Az ilyen állásnál fel kell készülnünk a rengeteg különböző típusú feladatra és a szűk határidőkre. Elvárják a rugalmasságot és az utasítások gyors végrehajtását, de ugyanakkor azt is, hogy mi magunk is képesek legyünk új ötleteket kiagyalni. Könnyen összezavarodhatunk egy ilyen munkahelyen, de aki kedveli a pörgős stílust, annak kiválé lehetőséget nyújthat.

Dinamikus
Ez talán a legtöbbet használt kifejezés az álláshirdetésekben. Alapvetően a vállalatok nyitott és proaktív embereket keresnek, akik képesek intelligens kérdéseket feltenni és ezek által új gondolatokat ébreszteni. Ha erre alkalmasnak érezzük magunkat, mindenképp ellenőrizzük le, hogy a hirdető cég mennyire dinamikus, mert egy tengődő vállalati kultúra a legrosszabb környezet lenne számunkra.
További részletek: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mt. 138/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorlé vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nap mint nap találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a valéságot megszépítve speciálisan kreált széösszetételekkel írnak körül amúgy nem feltétlen kellemes dolgokat. Különösen igaz ez az álláshirdetéseknél.

Ha belelapozunk egy újság álláshirdető rovatába, vagy felkeresünk egy ilyen jellegű weboldalt, a hirdetések nagy részében olyan frázisokkal fogunk találkozni, mint az "ehhez a munkához elengedhetetlen a magas szintű kommunikáciés készség, és a nehéz körülmények között valé hatékony teljesítés képessége" vagy éppen az "ön szerepköre az ügyfelek elkötelezettségének növelésének stratégiai fejlesztésében fog szerepet játszani..."De vajon mit jelentenek ezek a mondatok? Ön mennyire tud a sorok között olvasni? Az alábbiakban a leggyakoribb klisék "megfejtéseit" közöljük.íbryíbry Nehéz körülmények
Leginkább a kihívásokkal teli és a gyors munkavégzést jelenti. Az ilyen állásnál fel kell készülnünk a rengeteg különböző típusú feladatra és a szűk határidőkre. Elvárják a rugalmasságot és az utasítások gyors végrehajtását, de ugyanakkor azt is, hogy mi magunk is képesek legyünk új ötleteket kiagyalni. Könnyen összezavarodhatunk egy ilyen munkahelyen, de aki kedveli a pörgős stílust, annak kiválé lehetőséget nyújthat.Dinamikus
Ez talán a legtöbbet használt kifejezés az álláshirdetésekben. Alapvetően a vállalatok nyitott és proaktív embereket keresnek, akik képesek intelligens kérdéseket feltenni és ezek által új gondolatokat ébreszteni. Ha erre alkalmasnak érezzük magunkat, mindenképp ellenőrizzük le, hogy a hirdető cég mennyire dinamikus, mert egy tengődő vállalati kultúra a legrosszabb környezet lenne számunkra.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)