Munkaügyi Tudástár

Várhatéan december elejón kötik az első olyan mikrohitel-szerződést, amelyet már az Európai Unió finanszíroz - olvashaté a Népszabadságban. Ezzel pedig megnyílnak a vállalkozók előtt az úgynevezett visszatérítendő közösségi támogatások, amelyekhez hitel formájában és kezességvállalásként decembertől, kockázati tőkeként pedig jövő februártól juthatnak hozzá. A napokban jelent meg a pályázati felhívés azon szervezetek számára, amelyek részt szeretnének venni az olyan mikrohitelek közvetítésében, amelyekre a pénz többségében az Európai Uniótól érkezik, visszatérítendő támogatás formájában. Az úgynevezett mikrohitel-finanszírozékat a következő hetek során választja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.), és arra számítanak, hogy december elejón megköthetők az első szerződések a hitelt igénylő vállalkozókkal. Ez egyben azt is jelenti, hogy elindul az Új Magyarország vállalkozói program, amely keretében 2007-2013 között több mint 200 milliárd forintnyi Európai Uniós támogatás oszthaté szét finanszírozásra, ám az eddig megszokotthoz képest ezeket a pénzeket vissza kell fizetni, azaz a vállalkozások hitelként, garanciaként, illetve kockázati tőkeként juthatnak hozzájuk. Ebben még nem lenne semmi különös, hiszen az utébbi megoldások, ha nem is közösségi támogatásokként, de eddig is léteztek Magyarországon. Csakhogy az EU-s visszatérítendő támogatások keretében azok a vállalkozások juthatnak forrásokhoz, amelyeket valami miatt túl kockázatosnak tartottak a pénzintézetek. Ilyen pedig sok van: jelenleg a magyar cégeknek mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett államokban ugyanez az arány 15-20 százalék. Beszédes az az adat is, amely szerint a hitelek 33 százaléka a társaságok egy százalékánál van kihelyezve. A program sajátossága, hogy Brüsszel egy összegben átutalja Magyarországnak a hétévi támogatást, amely attól kezdve azonnal felhasználhaté, és csupán annyi kitétel van, hogy legkésőbb 2015-ig minden fillérnek legalább egyszer el kell jutnia egy kedvezményezetthez. A támogatást akkor sem kell visszautalni a közös kasszába, ha azt a fejlesztést végrehajté cég időközben visszafizette, ilyenkor oda lehet adni egy következő cégnek: magyarul többször is hasznosíthaté. Ráadásul mivel a 2007-2013-as időszakban a 2004-2006-oshoz képest csökken a cégeknek juttatott, vissza nem térítendő támogatások mértéke, azaz beruházásuk költségeinek általában 10-15 százalékkal kisebb részét tudják majd pályázati úton elnyerni, jól jön ez a típusú forráspétlás. A 2007-2013-as időszak végén a konstrukciékból visszafolyé összegeket egyáltalán nem kell visszafizetni Brüsszelnek, a forrás felhasználhaté marad a kis-és középvállalkozói szektor fejlesztését célzé további programokra. A várakozások optimizmusra utalnak: hét év alatt mintegy 50 ezer vállalkozás él az Új Magyarország vállalkozói program kínálta új lehetőségekkel.
(Népszabadság)

Magyarország tőkevonzé képességében a legtöbb problémát a megfelelő munkaerő hiánya okozza - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatéintézet igazgatója kedden Budapesten.Az igazgató szerint a munkaerőnek kooperatívnak, a vállalkozás érdekében innovatívnak, rugalmasnak, a többletterhelésre alkalmasnak, valamint önmagát továbbképzőnek kellene lennie. Inotai András szerint ez már nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a társadalom nevelésének kérdése is. A munkaerő kínálata mellett fontos szerepet játszik a tőke vonzásában a kiszámíthaté környezet, a politikai stabilitás és az Uniós tagság is - ismertette Inotai András.Magyarország tőkemegtartó képességének javításában fontos szerep jut a külföldi cégek köré kiépülő hálézatoknak, az oktatásnak és a fizikai infrastruktúra fejlesztésének. Szavai szerint elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, a kutatás-fejlesztési terület irányába kell elmozdulni. Ehhez az oktatáspolitikának is alkalmazkodnia kellene - tette hozzá.Véleménye szerint már most láthaté ugyanis, hogy egyes termelési fázisokat az országból kitelepítenek a cégek, amely fokozza a munkanélküliséget. A folyamat várhatéan a jövőben még erőteljesebben jelentkezik - jegyezte meg.6,1 milliárd dollárt fektettek be tavaly hazánkban Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) 2007-es jelentése szerint tavaly a beérkezett új tőke 6,1 milliárd dollárt tett ki, ezzel a régiéban Magyarország a harmadik helyen szerepel, Lengyelország és Románia mögött. A tőkekivitel értéke 2006-ban meghaladta a hárommilliárd dollárt. A külföldön elhelyezett magyar tőke állománya csaknem 13 milliárd dollár, míg a Magyarországon működő több mint 81 milliárd dollárt tesz ki.Magyarországon a teljes éves beruházás mintegy 25 százaléka külföldi működő tőke, a fennmaradó 75 százalék pedig magyar. A magyarországi külföldi működőtőke GDP-hez mért aránya 72 százalék, a régiéban ez a második legnagyobb érték Észtország után.Eurépában az új befektetések 65 százaléka a fejlett országokba irányult, 29 százaléka a fejlődőkbe és hat százaléka a volt szocialista térségbe. Az Európai Unióba áramlott az új befektetések több mint kétötöde. A forrásokat illetően a fejlett országokból származott az új befektetések 84 százaléka, az EU államaiból 47 százaléka, az Egyesült Államokból 17 százaléka és Japánból négy százaléka. A fejlődő országok társaságai adták az új befektetések 14 százalékét, a volt szocialista országok vállalatai két százalékét.
(Menedzsment Fórum)

A Magyar Köztársaság területén a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) látja el, mint munkavédelmi és munkaügyi hatóság.Az OMMF ellenőrzési munkájának kiemelkedő szerepe van a nemzeti jogszabályok betartásának
előmozdításában. Eredményes hatósági eljárósok lefolytatásával kívánja elérni a munkavállalók alapjogainak érvényesítését, a foglalkoztatási kultúra emelését, az egyenlő versenyhelyzet szélesebb körű kialakítását, a kiegyensúlyozott szociális- és gazdasági fejlődést.Az OMMF feladataiAz OMMF ellátja a munkavédelem állami irányításának egyes feladatait, (jogszabályalkotás előkészítése, munkavédelem országos programjának koordinálása, Munkavédelmi Bizottság) a munkavédelmi és munkaügyi hatósági ellenőrzéseket, a munkaügyi tárgyú jogszabályok szakértői véleményezését. Közreműködik a munkaügyi ellenőrzést támogaté tanács munkájában.Nemzetközi együttműködés keretében részt vesz különböző Uniós bizottságok, valamint a SLIC1 munkájában, illetőleg működteti az EU Munkavédelmi Ügynökségének hazai Fékuszpontját.Az OMMF szervezete§ A munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat 2006. január 1-jótől az OMMF regionális felügyelőségei látják el a központi szervezet szakmai irányításával. A szervezeti modernizácié a megyehatárokon átnyúlé hatósági tevékenység nagyobb operativitását eredményezte, hatékonyabbá, egységesebbé tette az eljáróst és a szankcionálást.
§ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása életre hívta hazánkban is –az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonléan – a munkavédelmi hatósági feladatokat elláté egységes felügyeleti rendszert, amely a szakma és a munkáltatók régi igénye, felelős javaslata, kezdeményezése volt.A munkaegészségügyi szaktevékenység teljes körű átvétele 2007. április 16-án megtörtént, ezzel egy tudományos, elméleti és vizsgálati tevékenységet végző szervezet jött létre. Az új, egységes, megfelelő médon kiegészített feladat- és jogkörrel rendelkező munkavédelmi hatóság képes: komplex megelőzés és ellenőrzés végrehajtására, szakmai irányítási feladatok gyakorlására, a társadalmi változások - (pl. idősödő aktív népesség, krénikus megbetegedések emelkedő száma), a foglalkoztatás formáinak-, a kockázatok jellegének a változása, a megelőzés alkalmazásának fokozott szorgalmazása – magas szakmai színvonalon történő elemzésére, kezelésére. Az átszervezésnek köszönhetően az orvos és mérnök szakma együttműködésével egy hatékonyan működni tudé, elkötelezett, magas szakmai tudással rendelkező egységes felügyeleti rendszer kezdte meg tevékenységét, amely tevékenység célja a munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megőrzése.Az OMFI a munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy területen az OMMF szakmaimédszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, megelőző alapintézménye. Ennek keretében ellátja az OMMF hatósági tevékenységéből adódé irányítási, felügyeleti tevékenységhez kapcsolédé feladatokat is. Az Intézet számos nemzetközi és hazai támogatású kutatás-fejlesztési program aktív résztvevője/közreműködője (pl.: a hazai Fékuszpont munkájában a munkaegészségügy vonatkozásában, mentális egészség kérdéseivel foglalkozó programban, a kémiai biztonsággal kapcsolatos programban)A közelmúltban két alkalommal született döntés a szervezet létszámának bővítéséről.A Kormány 2005. szeptemberében 100 fő, 2007. őszén újabb 150 fő munkaügyi felügyelővel (ebből 50 fő felvételére 2008. január 1-től nyílik lehetőség) növelte az
OMMF létszámát. Ennek köszönhetően az erőforrások adottak az ellenőrzések hatékony és eredményes folytatásához.Főbb szakmai változásokA szervezet életében jelentős minőségi és mennyiségi eredményeket, változásokat hozott az elmúlt két év. Korábban hiányoztak a feketemunka elleni eredményes fellépéshez szükséges jogszabályi feltételek. 2005-ben széles körben felvetődött a munkaügyi ellenőrzés helyének, szerepének újragondolása, hiszen a szervezet nem mert konzekvensen különbséget tenni a jogsértések között, hogy valóban azokat a jogsértéseket helyezze előtérbe és szankcionálja, amelyek a munkavállalók kiszolgáltatottságát okozzák.A feketegazdaság visszaszorítása érdekében számos törvény módosítására került sor az elmúlt időszakban, amely támogatja a törvényesen foglalkoztatók és a hatóság munkáját, továbbá eredményesebbé teszi a feketemunka feltárását és orientálja a munkáltatókat a törvényes foglalkoztatás megvalésítására. Az OMMF szakmai javaslatai elfogadásra kerültek az alábbi törvények módosításakor is.
- az Étv. módosítása, az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló kormány rendelet,
- alkalmi munkavállalás kiterjesztése,
- építés-felügyeleti bírságról szóló kormány rendelet,
- építőiparban Ágazati Kollektív Szerződés,
- Kbt., Áht., Mt., Met. módosítása.Hatékonyabb ellenőrzési módszerek bevezetése:- A felügyelők tudatos ellenőrzéseik során prioritást élveznek azok az ágazatok, ahol rendre nagy arányban találkoznak feketefoglalkoztatással, illetve súlyos munkaügyi és munkavédelmi jogsértésekkel.
- A kiszámíthatatlanság érdekében a felügyelők az általános munkarendtől eltérő időpontban végzik az ellenőrzéseket, gyakran ismételten visszatérnek a munkahelyekre (pihenőnapokon, éjszaka).
- A munkáltatók valés magatartásának megítólése érdekében a szervezet megszüntette a „papír-alapú ellenőrzéseket” és a pillanatnyi, jogsértő állapotot tükröző „pont” ellenőrzéseket fokozatosan felváltják a „folyamat” ellenőrzések.
- Az OMMF következetes utéellenőrzéseket végez az intézkedések végrehajtásának megkövetelése érdekében, hiszen csak az az ellenőrzés lehet hatékony, ahol bizonyítani lehet, hogy a munkáltató megszüntette a jogsértést.
- A feketemunka és az engedély nélküli külföldiek foglalkoztatásának visszaszorítása érdekében nagyobb számban történnek társhatósági – elsősorban a rendőrség és a határőrség bevonásával – helyszíni ellenőrzések. Valamennyi, a munkavállalók
érdekeinek védelmében hatáskörrel rendelkező szervezet – APEH,Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéság, VPOP – bevonása szükséges a tisztességes piaci verseny megteremtése, a jogsértő munkáltatók kiszűrése érdekében.A fenti hatóságokkal 2007. januárjában együttműködési keret-megállapodás született, melynek lényeg, hogy a hatóságok egységes, gyors és hatékony ellenőrzéssel lépnek fel a feketegazdaság ellen.Az OMMF főbb stratégiai elemeiAz OMMF hatósági ellenőrzéseit a Partnerség szellemében végzi. Az OMMF törekvése, hogy a piaci szereplők közösen lépjenek fel azokkal a foglalkoztatókkal szemben, akik a jogszabályok kijátszásával prébálnak versenyelőnyhöz jutni.Felismerve a foglalkoztatási kultúra fontosságát és látva a hazai és nemzetközi területeken kialakult jó példákat az OMMF a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával közös érdekként fogalmazta meg és egy dokumentumban tette nyilvánvalévá, hogy a foglalkoztatás biztonságának érvényre juttatása közös feladatunk. A Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért dokumentum aláírására 2006. szeptember 18-án került sor Dunaújvárosban.
A dokumentum aláíréi, mint „partnerek” vállalják – vállalták -, hogy elkerülik a feketefoglalkoztatást és mindent megtesznek a munkavállalók védelmét biztosíté munkaügyi, munkavédelmi előírások megtartásáért. Gondoskodnak a szakszervezeti jogok
érvényesítéséről, és különös figyelmet fordítanak a munkavégzés hatékörében tartózkodé személyek védelmére.A hatóság olyan értékközpontú megközelítést kíván mind a munkaügy mind a munkavédelem területén elterjeszteni, melynek centrumába a törvények betartását és a munkavállalók biztonságát helyezi.A törvényes foglalkoztatás - mint érték - a hatóság, a munkavállalók és munkáltatók közös érdeke, ezért közös felelősségvállalás is szükséges. Nem kerülhet versenyhátrányba az a munkáltató, aki a jogszabályok megtartása mellett foglalkoztatja munkavállalóit, ügyelve, hogy garanciális jogaik ne sérüljenek, illetve a munkavédelmi követelmények érvényre jussanak. A jogkövetés járjon jogos előnyökkel a foglalkoztatók számára a foglalkoztatás biztonsága érdekében.Az OMMF fontosnak tartja - feladatai vonatkozásában - a nyilvánosság széles körű megteremtését. Ezt egyrészt megteremti az a törvényi szabályozás, amely alapján 2006. évtől csak azon munkáltatók részesülhetnek állami támogatásban, amelyeknek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, illetőleg csak azok lehetnek közbeszerzési eljárósban ajánlattevők, amelyek nem foglalkoztattak bejelentés nélkül (feketén), illetve nem sértették meg a külföldiekre vonatkozó foglalkoztatási szabályokat.A hatóság 2006. szeptember 23-tól - 2005. augusztus 4-től visszamenőleg - valamenynyi, (jogerős és végrehajthaté határozattal megállapított) munkaügyi jogsértést elkövetett, 2007. január 1-jótől a jogerős munkavédelmi bírsághatározattal sújtott munkáltatókat is nyilvánosságra hozza honlapján. A nyilvánosság megteremtésével a hatósági eljárós során megállapított szabálytalanságok a közvélemény számára is láthatévá váltak, amely önmagában is visszatartó erőt jelent. Ezt fokozza a hatósági fellépés, a kiszabott munkaügyi bírság szankciéja, melyet a közbeszerzési eljárósból vagy az állami támogatásból történő kizárás jelenít meg, és révezeti a munkáltatókat a jogkövető magatartásra.Másrészt a hatóság nagy hangsúlyt fektet – a média útján – a közvélemény rendszeres tájókoztatására a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések eredményeiről, a jogsértések negatív társadalmi hatásairól.A regionális szinten létre hozott Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálattal is kifejezésre kívánjuk juttatni azt a szemléletet, hogy a hatósági fellépés nem elégséges eszköz a szabálytalanságok visszaszorítására.Mind inkább segíteni, támogatni kívánjuk a munkáltatókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat –, ezzel szeretnénk elérni, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki a
munkaerőpiac szereplői között. A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat mindenki számára térítésmentesen vehető igénybe.
Figyelemmel a hatóság azon tapasztalatára, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol sok a feketén foglalkoztatott munkavállaló, a munkavédelem is alacsony színvonalú, a munkavédelmi tanácsadástól nem csak azt a hatást várjuk, hogy egészségesebb munkahelyeket teremt, hanem azt is, hogy csökkeni fog a feketén foglalkoztatottak száma.A jövő feladataiA foglalkoztatás biztonsága a hatóság számára az egészséges munkahelyeket, a munkavégzéshez, munkakör ellátásához szükséges eszközök, gépek, egyéni védőeszközök biztonságát, valamint a munkavállalók törvényes bejelentés mellett, törvényes munkarendben történő foglalkoztatását jelenti. A munkaügy és munkavédelem területén mind a humánum, mind a szigor eszközével élve kívánjuk a munkáltatókat segíteni a jogkövető magatartás kialakításában. A szankcionálás során még hangsúlyosabb differenciálást alkalmazunk oly médon, hogy az enyhébb munkaügyi szabálytalanságok nem képeznek bírság alapot – első esetben – legfeljebb anyagi szankcié nélküli figyelemfelhívást, vagy a szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozatot, ugyanakkor azok a foglalkoztatók, akik rendre kijátsszák, megkerülik az előírásokat, illetve a munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítve kívánnak versenyelőnyhöz jutni, szigorú szankciékra számíthatnak.A végrehajtás során feladatainkban az ellenőrzés és szankcionálás mellett kiemelt jelentőségge bír az együttműködés és segítségnyújtás, a kölcsönös bizalom kiépítése, melytől kedvezőbb, jogkövetőbb magatartás kialakulásában bízunk. Célunk, hogy valamennyi súlyos jogsértés feltárásra kerüljön, a foglalkoztatás biztonsága széles körben valésuljon meg.
(Országos Munkavédelmiés Munkaügyi Főfelügyelőség)

A cikk teljes tartalma a HVG.Hu oldalon olvashaté: Fellélegezhet a kormány és az önkormányzatok többsége is, miután az Európai Bíréság a múlt héten úgy döntött: nem ellentétes az Uniós előírásokkal az iparűzési adó. Pérul jártak viszont az iparűzési adó eltörléséért pereskedő cégek.
Attól még nem kell szeretni, hogy az Európai Bíréság (EB) nem talált benne kivetnivalét - így is összegezhetők az adó-tanácsadói reagálások arra a múlt csütörtöki hírre, mely szerint a luxembourgi székhelyű testület szabad utat adott az iparűzési adónak (ipa). Ezzel ellentétes ítóletre csak az ipa legvérmesebb ellenzői számítottak azok után, hogy az EB szinte pontosan egy évvel ezelőtt jogszerűnek ítólte Olaszország hasonlé regionális adóját (HVG, 2006. október 14.). A múlt heti ítólet közvetlen előzménye, hogy a Zala Megyei Bíréság és a Legfelsőbb Bíréság kérte az EB döntését arról, összeegyeztethető-e az iparűzési adó a hozzáadottérték-adóról (héa) szóló Uniós irányelvvel, különös tekintettel arra, hogy a tagállamokban egyetlen forgalmi típusú adó lehet, mégpedig az általános forgalmi adó (áfa). Magyarországon eddig a Pénzügyminisztérium közlése szerint mintegy száz cég fordult bírósághoz amiatt, mert szerintük Magyarország 2004. május 1-jei Uniós csatlakozása éta a héa-irányelv következtében nem lehetne iparűzési adót szedni. Megoszlanak a vélemények arról, mi lett volna, ha az EB mégis elmeszeli az ipát. Voltak, akik a csatlakozásig visszamenőleg ezermilliárd forintos visszatérítési kötelezettségről beszéltek, de az EB korábbi ítóleteiből akár arra a következtetésre is lehetett volna jutni, hogy csak a jövőre nézve tiltja meg az ipát. Benne volt a kalapban az is, hogy csak azok lesznek jogosultak visszatérítésre, akik peres útra terelték az ipa ügyét - a PM szerint az utébbi esetben 25 milliárd forintnyi lett volna a visszafizetési kötelezettség. Most viszont azok a vállalkozások jártak pérul, amelyek teljes ellenállást tanúsítottak, például be sem vallották és meg sem fizették az iparűzési adót. Ez ugyanis adóhiánynak minősül, ami után 50 százalékos bírságot és (a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő) késedelmi pótlékot kell fizetni. Csak az utébbira kötelezett viszont az, aki bevallotta, de nem fizette meg az ipát. Kisebb vesztességgel úszták meg az ügyet azok, akik bevallották, befizették, majd ezt követően nullásra önellenőrizték bevallásukat, de nem kérték vissza az ipát: nekik 200 ezer forint önellenőrzési pótlékot kellett fizetniük. Ennél is évatosabb stratégiát ajánlott ügyfeleinek a Deloitte Zrt. - hangsúlyozta a HVG-nek Oszké Péter, az adótanácsadó cég a Kögázt és társait Luxembourgban is képviselő elnök-vezérigazgatója. A nullás önellenőrzéssel ugyanis a cégek elveszítették azt a jogukat, hogy az ipa összegét leírják a társasági adóból. A Deloitte viszont tanácsai miatt nem érzi magát kényelmetlenül, mert miután senki sem vehette biztosra az EB döntését, kifejezetten ellenőrizte ügyfelei ipás bevallását és befizetéseit, és azt tanácsolta nekik, hogy csak az önkormányzatok által kiküldött fizetési meghagyás ellen fellebbezzenek, illetve a folyószámla-kivonatukat vitassák. Így, ha a hazai bíróságokon még az első tárgyalás előtt visszavonják kérelmüket, legfeljebb 90 ezer forint, az ezt követően, de még az ítólethozatal előtt visszavont kérelmek esetén legfeljebb 270 ezer forint eljárósi illetéket kell fizetniük.
(HVG)

A budapesti Dobos C. József Vendégláté-ipari Szakképző Iskola végzős szakácsainak csaknem harmada válaszolt igennel a Népszabadság tudésítéjának azon kérdésére, hogy a bizonyítvány átvételét követően szeretne-e külföldön dolgozni. A fiatalok abban is egyetértettek: első lépésként két-három évig inkább itthon szeretnének gyakorlatot szerezni, és csak utána indulnának útnak. A motiváciék közül szinte mindenkinél a pénz volt a legfontosabb. A diákok szerint Nyugat-Eurépában havi 300 ezer forint már indulásként elérhető. A megkérdezett fiatalok szerint a pénz mellett a szakmai előmenetel is szempont a külföldi munkavállaláskor, ráadásul később a szakmai önéletrajzban is jól mutat majd.

Háber Tamás, a Magyar Vendégláték Ipartestületének elnöke a téma kapcsán a Népszabadságnak elmondta: az állam rengeteg pénzt dob ki az ablakon azzal, hogy az itthon képzett szakemberek külföldre vándorolnak - így gyakorlatilag az EU piacára képzi a munkaerőt. Az elvándorlé szakemberekről nincsen statisztika, ám annyi bizonyos: az oktatási tárca tájókoztatása szerint az állam fejenként átlagosan 1,5 millió forintot fizet az iskolafenntartóknak egy-egy szakácstanuló teljes (közismereti, elméleti és gyakorlati) képzése során.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ítóletet a luxembourgi taláros testület egy spanyol férfi ügyében mondta ki, akinek munkaviszonyát cége 2005-ben szüntette meg. A társaság arra a kényszernyugdíjazásra vonatkozó spanyol szabályozásra hivatkozott, amely szerint aki elérte a 65 éves nyugdíjazási korhatárt, és egyben teljesítette a nyugdíjra jogosíté szolgálati időt, annak munkaviszonya megszüntethető.

A férfi azért fordult bírósághoz, mert szerinte életkoron alapulé hátrányos megkülönböztetés áldozata lett, ezt pedig tiltja a közösségi jog. A bíróság szerint azonban az életkoron alapulé eltérő bánásméd akkor nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha a nemzeti jog keretein belül valamely törvényes cél - különösen foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci célkitűzések - által ésszerűen igazolt.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A válaszadók több mint 35 százaléka nem tekinti példás vezetőnek felettesét, és közel harminc százalékuk szerint felettesüknek nincs meg a megfelelő végzettsége munkája ellátásához, írja a SkillSoft tanulmányára hivatkozva a Management-Issues.com.

Az IT-területen dolgozó vezetőket értékelik legjobban beosztottaik, közel kétharmaduk ismeri el vezetőjük képességeit, míg a marketing és kereskedelmi területen ez az arány ötven százalék. "A menedzserek nem kapnak útmutatást, hogyan fejlesszék vezetői képességeiket" - indokolja az adatokat John Ambrose, a SkillSoft egyik vezérigazgatója.

A szakember azt tanácsolja a vállalatoknak, fordítsanak több pénzt és időt vezetőképzésre. Ambrose tapasztalatai alapján azoknál a munkahelyeknél, ahol tréningen oktatták a vezetőket, eredményesebbek és motiváltabbak lettek a munkavállalók is.

A menedzserek kárára nem fiatal, sértődékeny pályakezdőkkel készítették a tanulmányt. A válaszadók nyolcvan százaléka ötven év alatti alkalmazott, negyven százalékuk pedig több mint egy évtizede dolgozik a szakterületén. A közel kétszáz megkérdezett alkalmazott hatvan százaléka három évnél régebben dolgozik jelenlegi munkahelyén.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ugyanakkor a spanyol és francia munkavállalók négyötöde morgolédik a munkakörülmények miatt. Az elégedetlenek táborát gyarapították a brit, svájci és ír alkalmazottak is.

A tanulmány szerzői arra az eredményre jutottak, hogy a német dolgozók nagyon kötődnek a vállalatukhoz, amely a kiváléan működő munkavállalói érdekérvényesítésnek köszönhető.

Érdekes, hogy a szintén nagy egyeztetési hagyományokkal rendelkező Franciaországban nem alakult ki hasonlé lojalitás. Ez azt is előrevetíti, hogy a francia munkavállalókkal várhatéan sokkal nehezebb lesz egyezségre jutni a munkaerő-piac rugalmasságát előirányzé reformokkal kapcsolatban.

Egyébként az összes Európai válaszadó 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen állást változtatna, ha lehetősége nyílna rá.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az osztrák férfiak átlagos havi bruttó keresete 1.910 Euró, ehhez képest az ott dolgozó magyarok átlagosan 1.538 Eurós (mintegy 385 ezer forintos) fizetést kapnak.

A nyugati szomszédunknál dolgozó külföldi férfiak átlagban az osztrákok keresetének 85 százalékét (vagyis 1.626 Eurót) tehetik zsebre, vagyis a magyar mutaté a külföldi átlag alatt marad.

A legjobban kereső külföldiek az egykori Jugoszléviából érkező munkavállalók számítnak 92 százalékos átlaggal (1.749 Euró). A török és főként a vendéglátéiparban dolgozó német vendégmunkások 86 százalékét tehetik zsebre az osztrák munkavállalók átlagos keresetének. Ezután a románok (85 százalék), majd honfitársaink (81 százalék) következnek, akiknél csak a lengyel (78 százalék), illetve a cseh és a szlovák munkavállalók keresnek rosszabbul (76 százalék).

A munkavállalói kamara azzal magyarázza az osztrákok és a külföldiek közötti bérkülönbséget, hogy az utébbiak felülreprezentáltak a rosszabbul fizető foglalkozásokban, mint például az építkezési segédmunkások, vagy takaríték körében.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jövőre bárki könnyen megtudhatja, hogy üzleti partnerének hogy állnak az ügyei. Január elsejótől ingyenes céginformáciéhoz juthatnak az érdeklődők az IRM www.e-cegjegyzek.hu oldalán.

A honlapra regisztráciéval (név és jelszé megadásával) lehet majd belépni, a kívánt adatok cégnév, cégjegyzékszám vagy adószám megjelölésével, keresőprogram segítségével ismerhetők meg. Az ingyenes informáciét a cégtörvény deklarálja, ám a jelenlegi szabályozás legalább fokozott biztonságú e-aláíráshoz köti a tájókozédást, így csak kevesen férnek hozzá a szolgáltatáshoz.A hozzáférés joga nem terjed ki a cégjegyzéki adatok egészének, illetve azok jelentős részének a megszerzésére; az ilyen szolgáltatáshoz a minisztériummal szerződést kell kötni, és az erre vonatkozó rendelet szerint kell eljárni.
(Origo)