Munkaügyi Tudástár

A 2007. évi bevallási időszakra vonatkozó bevallások feldolgozása során az adóhatóság megállapította, hogy több foglalkoztató tévesen teljesítette a tagdíjbevallási és befizetési kötelezettségét a 2006-ban alapított K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (pénztári azonosítéja: 0062) feltüntetésével az adóhatóság részére. A pénztár a tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.A Felügyelet 2007. október 25-én kiadmányozott határozatában engedélyezte, hogy a pénztár magánnyugdíjpénztári tevékenységet végezzen. Az ezt megelőző időszakra vonatkozó téves tagdíjbevallásokat és befizetéseket a foglalkoztatóknak rendezniük kell.Az esetleges névhasonléság miatt felhívjuk a foglalkoztatók figyelmét, hogy az új K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár nem azonos a 2001-ig működött Kereskedelmi és Hitelbank Országos Magánnyugdíjpénztárral, amely 2001-ben beolvadással és általános jogutédlással egyesült az Aranykor ABN Amro Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral, és Aranykor K&H Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár néven folytatta tevékenységét. 2004. június 1-jótől az Aranykor K&H Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár új néven: Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (pénztári azonosítéja: 0019, rövid neve: Aranykor Nyugdíjpénztár) folytatja tevékenységét.A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítésénél kérjük, szíveskedjenek fentiekre figyelemmel lenni és indokolt esetben a pénztártag jelenlegi pénztáráról tájókozédni. Amennyiben a munkavállaló nem tud hiteles informáciét adni a pénztár adatairól, a munkáltatónak a vonatkozó jogszabályok alapján lehetősége van arra, hogy a Felügyeleten működő Pénztárak Központi Nyilvántartásától (PKN) írásban informáciét kérjen az alkalmazásában állé munkavállalója magánnyugdíjpénztári tagságáról.
(Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

A mobiltelefon, a vállalati gépkocsi és az étkezési hozzájárulés a leggyakoribb fix juttatés a hazai cégeknél. A Hewitt Átfogé kompenzáciés kutatás című felméréséből kiderült: egy év alatt ötszörösére nőtt az üdülési csekket biztosíté cégek köre, és háromszorosára az élet- és rokkantbiztosítást nyújték száma.Az előbbi látványos változását a kibővült felhasználhatósága és az adómentes értékhatár megnövelése (a minimálbérig adómentes, az idén tehát 65 500 forintig) okozta. A béren kívüli juttatási rendszer (cafeteria) kialakításakor a hazai vállalatok legfontosabb szempontja, hogy a rendszer támogassa a cég és a munkavállalók kölcsönös érdekeit, illetve a rendszert alkoté elemekhez adókedvezmények társuljanak. Épp ezért az adóváltozásokkal automatikusan jár a cafeteriák módosítása is.A megszoríté intézkedések, illetve a járulékemelés hatására egyre több cég igyekszik juttatásokkal kiegészíteni a dolgozók havi bérét, sokszor akár a fizetésemelés helyett – mondta lapunknak Párniczky Tibor, a Hewitt munkahelyi nyugdíj- és egészségfinanszírozási üzletágának vezetője.A kutatásban részt vevő nyolcvan vállalat – ezek átlagos árbevétele 7,4 milliárd forint és átlaglétszáma 100 fő volt – több mint egyharmada a cafeteria-rendszer keretein belül nyújtja béren kívüli juttatásait, vagyis a dolgozók e palettából egy bizonyos keretösszegig szabadon választhatnak. A felhasználhaté összeg meglehetősen széles skálán mozog: 2007-ben 120–450 ezer forint közötti volt. A társaságok 36 százalékánál az éves felhasználhaté keret szervezeti szintenként változik: a menedzsereké általában 60 százalékkal magasabb, mint a beosztottaké.A legnépszerűbb juttatások fele utalványalapú, a ranglista élén a már említett üdülési csekk áll, de az étkezési hozzájárulás (főleg a hideg), az iskolakezdési támogatás és a különböző ajándékutalványok is népszerűek. A Hewitt elemzése alapján az idei év „nagy slágere” a számítógép- és internethasználat támogatása volt.
(Világgazdaság)

2007 III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 947 ezer, a munkanélkülieké 307 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátát jelent.A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 55,1%-a, a 15–64 éveseknek 62,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,2%-a jelent meg a munkaerőpiacon.A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 947 ezer volt, ami lényegében megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel. A fenti korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 51,1%-nak, a nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoporté 57,7%-nak felelt meg.A munkanélküliek száma a 2007. július–szeptemberi időszakban 307 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,2% volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő augusztusban: EU-15: 6,5%; EU-27: 6,7%.)A munkanélküliek 19,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,6% volt, 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 47,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap.
(KSH)

A tárca vezetője elmondta: a program célja, hogy tólen a foglalkoztatási „holtszezonban” is enyhítsék az álláskeresők gondjait. A közmunkával azokon kívánnak segíteni, akik átmenetileg vagy tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról, így elsősorban a képzetlenek, a romák és a nők kapnak lehetőséget a programban valé részvételre.

Az SZMM 2007-ben 18 közmunka programot indított, összesen 8,9 milliárd forint forrásból. Ennek keretében több mint 15 000 álláskeresőt foglalkoztattak. A miniszter szélt arról is, hogy új elemként bevezették a közmunkaprogramban résztvevők szakmai képzését. A lehetőséggel az érintettek 15 százaléka élt.

Sándor Lászlé, a Közmunka Tanács elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy 2007-ben messze túlteljesítették az év eleji terveket, hiszen ahhoz képest, hogy a központi költségvetés 3 milliárd forinttal indította a közmunkaprogramot, csaknem háromszor nagyobb összeget fordítottak erre a célra.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közszférában elbocsátott alkalmazottaknak kíván segíteni a kormány Új pálya programja, amely keretében az elhelyezkedésüket megkönnyítő képzéseket támogatnak. A munkavállalaléknak lehetőségük van arra, hogy még az állásuk elvesztése előtt részt vegyenek az ingyenes képzésekben, amelyek során piacképes ismereteket szerezhetnek annak érdekében, hogy pályát tudjanak médosítani – közölte Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a projektet bemutaté pénteki konferencián.

A programra - amelyben a köztisztviselők ingyenesen vehetnek részt - csaknem kétmilliárd forint jut, és 5500 alkalmazott vehet részt benne, a tanfolyamokra diplomásokat és alacsonyabb iskolai végzettségűeket egyaránt várnak. Az Európai Unió által 85 százalékban finanszírozott projektben olyan elbocsátott köztisztviselők képzését támogatják, akiknek a munkaviszonya 2006. július 1-jót követően létszámleépítés miatt szűnt meg, illetve azokat a közszférában dolgozókét, akiket az átszervezések miatt csak részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, vagy akiket a munkáltatójuk már tájókoztatott a várhaté elbocsátásról.

Képzéscsomagokat nyújtanak
Fodor Imréné programvezető felhívta a figyelmet arra, hogy egyének képzését is segítik, nem csak csoportok vehetik igénybe a támogatást. A jelenleg több mint 120 választhaté képzés listáját tovább kívánják bővíteni, ezek között megtalálhaté szakmai jellegű – például gazdasági, informatikai – tanfolyamok, de lehetőség nyílik nyelvtanulásra, illetve saját vállalkozás indításával kapcsolatos ismeretek megszerzésésre is. Nemcsak egy-egy képzési szakirányra lehet jelentkezni, hanem csomagokra is, így többfajta ismerethez hozzájuthatnak a hallgatók.
További részletek: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A rendelkezésnek köszönhetően a kisvállalkozások összesen 22-24 milliárd forintnyi társasági adót takaríthatnak meg jövőre, bár ezt nem használhatják fel szabadon, a 16 és 10 százalékos adómérték különbözetét ugyanis négy éven belül beruházásra, munkanélküli felvételére vagy hitel törlesztésére kell fordítaniuk. Amennyiben erre nem vagy nem teljes egészében kerül sor, a megmaradó tartalék utáni, hat százalékpontnyi adókülönbözetet meg kell fizetni - magyarázza a Világgazdaság.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A távmunka nem egy önállé munkavégzési forma, csak kiegészíti a hagyományos foglalkoztatási médokat – hangsúlyozta az mfor.hu kérdésére Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnök. Ugyanakkor lehetőséget teremthet a hátrányos helyzetűek, a kismamák, valamint a mozgáskorlátozottak számára, hogy teljes értékű munkét végezhessenek. De ehhez szükséges lenne a megfelelő képzés biztosítása, mivel jelenleg nagyon magas azoknak az aránya, akik alapvető számítógépes ismeretekkel sem rendelkeznek.

Teljes infrastruktúra, képzett munkaerő
A probléma enyhítése érdekében csütörtökön Örkényben átadták az első hazai távmunkaházat, ahol 200 négyzetméteren 22 számítógépes munkahely várja a távmunkét ide telepítő vállalatokat. A beruházáshoz a helyi önkormányzat húszmillió forint értékű ingatlannal, valamint több millió forintos saját erővel járult hozzá. Emellett az Európai Unió 32, a magyar kormány pedig 8,5 millió forinttal támogatta a kezdeményezést. A távmunkaház így teljes infrastruktúrát és szakképzett munkaerőt is kínál.
További részletek: Menedszment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha a számítógéppel előállított számla sorszámozása sérül, a felelősséget ezért a számla kibocsátéja viseli. A hiba korrigálhaté sztornírozással. Mind a sztorné számlák, mind a helyettük előállított új számlák eredeti példányait a vevő részére meg kell küldeni - hívja föl a figyelmet honlapján az adóhatóság.

Ugyanígy kell eljárni, ha a kiállított számlák fizikailag nem jöttek létre. Ha a számla fizikai előállítása nyomtatási hiba miatt meghiúsult (pl. festékhiányos nyomtatás, vagy a nyomtaté begyűrte az első példányt, stb.), és a számla a következő példánysorszámon (2. példány) sem állíthaté elő, akkor a sikertelen előállítású számla sztornírozása és helyette új sorszámon történő előállítása jelenti a megoldást. A sztornírozás után ismételten elő kell állítani (az eredeti teljesítési időponttal) a számlákat, majd ezeket meg kell küldeni a vevő részére.

Ha csak az első példány előállítása hiúsult meg, de a 2. példánysorszámú számla előállíthaté, akkor a vevő részére – az első példány megsemmisülését indokolé záradókkal – a második példány is megküldhető. Ilyenkor a számlát sztornírozni nem kell.

Ha a számla a 2. példánysorszámú számla sem előállíthaté, akkor a sikertelen előállítású számla sztornírozása és helyette új sorszámon történő előállítása jelenti a megoldást. Ilyenkor a sztorné számla valamennyi példányát ilyenkor a számlakibocsáté köteles megőrizni.

A program készítőjónek a programhibára vonatkozó nyilatkozatát – a program vásárlásakor a készítőnek a rendelet 1. § (7) bekezdése szerinti jogszabályoknak valé megfelelőségi nyilatkozatával együtt – a számlakibocsáténak meg kell őriznie.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Már az elejón nagyon el lehet rontani, ezért érdemes többszörösen figyelni a toborzás és kiválasztás folyamatára. Egyre több vállalkozás kezeli egy kollégára bízva, elkülönítve az emberierőforrás-menedzsment területét, de akik ezt nem engedhetik meg maguknak, azoknak is hasznos átgondolni, amit Churchill mondott: „amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni”. Ezért már a munkaerőhiány felmerülése előtt szükséges megfogalmazni a vállalkozás emberierőforrás-stratégiáját, a munkakörök megfelelő kialakításával megvizsgálni jelenlegi és jövőbeli igényét.

A kis- és középvállalkozások vezetői legtöbbször felismerik a munkaerő hiányát, első reakciéik azonban különbözőek.
Vannak rossz beidegződésű, saját félelmeiket beteljesítő, örök kisvállalkozók, akik nem bíznak embereikben, nem képesek kiengedni kezükből a gyártás, az irányítás és az ellenőrzés folyamatát. ők sem közepeset, sem nagyot nem mernek álmodni.

Mások gondolkodás nélkül vágnak bele a dolgokba, majd hosszú, kimerítő vágta után csalédottan, a semmi sem történt érzésével zuhannak vissza korábbi kiindulépontjukba. ők állandé köröket futnak, eredményük csak annyi, hogy láthatják a siker kapuját.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nagyváradi, aradi, temesvári építkezéseken magyar melésok dolgoznak, Erdélyből áttelepült fiatalok költöznek vissza Romániába, ahol egy bankfiék vezetője kétszer-háromszor többet keres, mint a közép-Európai kollégái. Jél képzett szakmunkások nettó százezer fölött vihetnek haza. Forintban, de a pénzt inkább lejben kérik, mert úgy jobban járnak. Magyar munkásokkal a román gazdasági csoda nyomában.Előttünk vannakA román határ közelében, egy észak-békési kisvárosban élő férfi román ismerőseivel idén tavasszal hozott létre közös román-magyar építőipari céget, romániai székhellyel, magyarországi telephellyel. "Azéta folyamatosan van munkánk, általában lakóházakon, de néha irodaházakon is dolgozunk" – mondja a cégvezető.Nemcsak az építkezéseken dolgoznak azonban magyarok, hanem a gazdaság más területein is. Battonyán és a kelet-csongrádi térségben betanított munkásokat keresnek, egy korábban Sarkad közelében lakó fiatalemberről azt hallottuk, egy útépítő cégnél dolgozik, és forintban nettó 200 ezer körül keres. Mondják, hogy korábban a nagyváradi Medgyessy-Modura-féle pláza, most pedig a kolozsvári Demján-pláza építésén is több száz magyar munkást alkalmaztakÁttelepül, hazaköltözikGyulán és Battonyán is hallottunk olyan, korábban Erdélyből áttelepült fiatalokról, akik az elmúlt hónapokban visszamentek, és magyarokat is foglalkoztató – vagy arra készülő – nemzetközi cégeknél kamatoztatják, hogy magyarul és románul is jól beszélnek (mint írtuk, az aradi Leoninál a magyarországi dolgozók magyarul tudé műszakvezetők irányításával dolgoznak majd).Sőt, olyan budapesti születésű, diplomás fiatalról is írt olvasénk, aki erdélyi származású párjával települt át Erdélybe, és "saját bevallása szerint egységre lebontva jobban kijön az ottani fizetéséből, mint korábban az itthoniból". Ő korábban egy ismerősének azt írta, olyan jól érzi ott magát, hogy nem akar visszaköltözni, sőt mar elkezdte a letelepedési procedúrát.Előttünk vannakÉs nemcsak egy érával, mondja K., hanem évekkel is – legalábbis ami a magyar határ közelében lévő romániai városok és a román határ közelében lévő magyarországi települések fejlettségét, de inkább fejlődését jellemzi. "Ott minden pezseg, minden épül, mindenki építkezik, az Európai Uniós támogatásokat rendesen és jól költik el" – mondja K., miért láttak fantáziát abban, hogy naponta 6-8 munkással útra keljenek.K.-ék nagyjából három hónapja járnak át rendszeresen Romániába, különféle építőipari szakmunkákat végeznek, most burkolnak. Az anyagot a megbízéjuk adja, nekik csak az eszközöket kell vinniük; kőművesmunkák esetén előfordul, hogy az utánfutéjukon talicskák és betonkeverők is vannak.Nem piszkálják őket"A hatóságok időnként ellenőriznek minket, de nincs olyan szőrszálhasogatás, mint nálunk. Arra viszont oda kellett figyelnünk, hogy minden szabályzatot, előírást román és magyar nyelven is elkészítsünk, a munkavédelmi tájókoztató is kétnyelvű" – mondja K. Hallott arról, hogy vannak, akik feketemunkét végeznek, de szerinte ezt nem lehet tartósan csinálni, "lehetnek, akik néhány tízezer foritnnyi lejórt meléznak magánépítkezéseken, és közben itthon felveszik a segélyt, de szerintem ez nem tömeges, inkább csak személyes kapcsolatokkal jöhet össze".A Romániában dolgozó férfi magyarellenes hangulatot sem érez, "nincsenek olyan támadások, hogy elvesszük a munkét a románok elől" – mondja a férfi. Ez érthető is, hiszen nincs ki elől elvenni a munkét. Az országból a kilencvenes években a munkaügyi szakértők számításai szerint nagyjából kétmillió szakmunkás vándorolt ki, többségük Spanyol- és Olaszországba, de a legtöbb nyugat-Európai országba eljutott a jól képzett és nyelveket a magyarnál például jobban beszélő román szakmunkás.Jobb ott adózniA megbízéjuk az elvégzett munkét fizeti a vállalkozási szerződés alapján, most éppen négyzetméterre dolgoznak. K.-ék a munkásaikat, akik többsége itthon állástalan volt, szabályos munkaszerződéssel alkalmazzák. A dolgozók nettó százezer forint körüli összeget gond nélkül megkereshetnek, de hajtésabb hónapokban a 120-130 ezer is összejöhet.Szabályosan, de a román szabályok szerint. "Azért hoztunk létre román-magyar vállalatot, mert a romániai adózási feltételek sokkal kedvezőbbek, a jövedelemadó a dolgozóknak is, a cégnek is csak 16 százalékos" – mondja a cégvezető. Bár nem mondja, de tudjuk azt is, hogy az osztalékadó a magyarországi 35-tel szemben csak 10 százalékos. További részletek: Magyarok is építik a Román csodát
(Index)