Munkaügyi Tudástár

Nyugat-Dunántúlon letelepedett cégek kivonulásával kell számolni, ha nem kapnak minőségi munkaerőt - mondta a pénteken Győrött megnyílt pályaválasztási kiállításon Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese.A szakember a munkaerőhiány veszélyeire hívta fel a figyelmet, mivel félő, hogy a munkaerőhiány előbb-utébb komoly gondokat, zavarokat okoz a gazdaságban. A régié munkaerőhelyzetét várhatéan tovább nehezíti, hogy Ausztria ötven szakmában felszabadítja munkaerőpiacát, közöttük azokban a szakmában is, amelyek Magyarországon hiányként mutatkoznak. A főigazgató-helyettes változást sürgetett a tekintetben is, hogy az általános iskolai pedagégusok a gimnáziumokba kerülő jó képességű diákokat "menedzselik", s a szakiskolákba a gyengén teljesítő tanulók kerülnek. Közlése szerint a Győrött működő cégek elsősorban gépipari szakembereket, szakmunkásokat, mérnököket keresnek, ezért ebbe az irányba kellene orientálni a végzés előtt állé általános iskolásokat. Azt is gondnak tartja Rimányiné, hogy sok általános iskolában nincs felkészült, piaci ismeretekkel rendelkező pályaválasztási felelős, aki személyre szóló támogatást tudna adni a tanulóknak és segítséget a döntésben a szülőknek. Ezt a hiányt szándékozik pétolni a munkaügyi szervezet jövő év elejón indulé programjával, amelybe a Győrött és a környékben állásukat vesztett pedagégusokat kívánják bevonni. Az érintett pedagégusok a gyengén tanulók felzárkéztatásába is be tudnának kapcsolédni - tette hozzá.Turbék Arnold Bertalan, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagégiai Intézet igazgatója hangoztatta: az oktatás szerkezetét a munkaerőpiachoz kellene igazítani. Megítólése szerint a túl sok képzési hely sem segít abban, hogy a gazdaság valés elvárásainak megfelelően alakuljon a szakképzés. A pályaválasztási kiállításon negyvennél több kiállíté, köztük szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények vonultatták fel kínálatukat
(ÁFSZ)

Ingyenes képzést biztosít a közszférából elbocsátottaknak az Európai Unió és a kormányzat által indított Új pálya elnevezésű program. A kétmilliárd forint keretösszegű projekt részletei a http://www.ujpalya.hu világhálés oldalon érhető el.Az idén ősszel indult, 2009 nyaráig tartó program 5500 elbocsátott vagy elbocsátás előtt állé közszolgálati dolgozónak tud piacképes képzést nyújtani. Az ingyenes képzéseken csak azok vehetnek részt, akiknek munkaviszonya 2006. július 1-je után, létszámleépítés miatt szűnt meg vagy részmunkaidős foglalkozássá alakult.A képzési program nemcsak diplomásokat céloz meg, hanem minden közszférából elbocsátott munkavállalót, így például azokat, akik korábban az oktatás, az egészségügy, az igazságügy területén vagy a fegyveres szerveknél dolgoztak.Országszerte 120 képzés találhatéA világhálés honlapon jelenleg több mint 120 képzés találhaté szerte az országban. Az egykor a közszférában dolgozók gazdasági, informatikai jellegű képzések közül válogathatnak, de elérhető számtalan nyelv-, és számítógép-kezelői tanfolyam is. A listán olyan képzések is olvashaték, mint gyégymasszőr, idegenforgalmi ügyintéző, kőműves, motorfűrész-kezelő, rendszer-informatikus, szoftverfejlesztő, személy- és vagyonőr, takaríté vagy tűzvédelmi előadó.

A képzésre jelentkezni lehet közvetlenül a http://www.ujpalya.hu honlapon szereplő képző intézményeknél, valamint a 06-40-918-012-es számon, ahol a programiroda munkatársai nyújtanak segítséget. A programról felvilágosítást adnak még a regionális munkaügyi központok kirendeltségein is.
(Magyarország)

A társaság szerint a karácsonyi szezon miatt megnövekedett kereslet során a cégek ritkán tartják be a foglalkoztatási törvényeket. „Az ideiglenes alkalmazottakat nem lehet kedvezőtlenebb feltételek mellett foglalkoztatni, mint az ugyanazt a munkét elvégző állandé munkást. A szezonális dolgozókra ugyanúgy vonatkoznak a törvények” - közölte Emma Harvey, a DWF partnere.

Harvey azt tanácsolja a munkadóknak, hogy győződjenek meg arról, az ideiglenes munkavállalók megértik-e a cég szabályait, valamint hogy felelőssé válnak a tetteikért. A szakember szerint az ideiglenes alkalmazottaknak is jár a fizetett szabadság és a munkaidő-korlátozás, valamint a minimálbér.

Emma Harvey felhívja a figyelmet, hogy a szezonális munkások gyakran kevésbé megbízhatéak, mint az állandé alkalmazottak. Erre jelenthet megoldást, ha előre közöljük velük a pontos feladataikat, és felelősségi körüket. Az időszakos alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok ritkán felelnek meg a munkaügyi szabályoknak, azonban az alkalmazás időtartama ellenére fontos a szabályok betartása, különben könnyen a bíróság előtt találhatja magát a foglalkoztató.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A MUNKAERő-PIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZÉNEK 2007-2011. ÉVI KÖZPONTI KERETE TERHÉRE

A pályázat célja a fogyatékkal élő személyek képzettségi és foglalkoztatottsági szintjónek emelése, a fogyatékkal élő felnőttek szakmai, általános célú és nyelvi képzésének támogatásával.

A felhíváshoz részletes pályázati dokumentácié készült, amely a fenti pályázattal kapcsolatos valamennyi tudnivalét, és a kötelező mellékleteket tartalmazza.

A pályázat benyújtásának határideje: 2007. november 19.
A pályázati kiírás letölthető az NSZFI (www.nive.hu), és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapjáról (www.szmm.gov.hu ).
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Téli közmunkaprogramot indít álláskeresőknek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium; a 2,4 milliárd forint költségvetésű programban legkevesebb 3000-3500-an vehetnek részt - jelentette be Lamperth Ménika.A szaktárca vezetője a Közmunka Tanács kihelyezett ülésén elmondta: a program célja, hogy tólen a foglalkoztatási "holt szezonban" enyhítsék az álláskeresők gondjait. Ennek során a minisztérium 3000-3500 embernek segít időlegesen munkához jutni. A közmunkával azokon kívánnak segíteni, akik átmenetileg, vagy tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról, így elsősorban a képzetlenek, a romák, és a nők kapnak lehetőséget a programban valé részvételre - hangsúlyozta a miniszter.Lamperth Ménika hozzátette: a kormány törekvése, hogy segély helyett munkalehetőséget kínáljon az álláskeresőknek, hogy a munkával szerzett jövedelem, és ne a különféle jogcímeken biztosított állami vagy önkormányzati segély legyen a megélhetés alapja. E cél megvalésításának egyik legfontosabb intézménye a közmunka - emelte ki a miniszter.Tájókoztatása szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007-ben 18 közmunka programot indított, összesen 8,9 milliárd forint forrásból. Ennek keretében több mint 15000 álláskeresőt foglalkoztattak. A miniszter szélt arról is, hogy új elemként bevezették a közmunkaprogramban résztvevők szakmai képzését. A lehetőséggel az érintettek 15 százaléka élt.Sándor Lászlé, a Közmunka Tanács elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy 2007-ben messze túlteljesítették az év eleji terveket, hiszen ahhoz képest, hogy a központi költségvetés 3 milliárd forinttal indította a közmunkaprogramot, csaknem háromszor nagyobb összeget fordítottak erre a célra. Az elnök hozzátette: a most bejelentett programnak köszönhetően november elejón meg tudnak hirdetni egy december elsejóvel már effektív munkával indulé programot. A decemberre és januárra tervezett, esetleg hosszabb ideig is tartó program akár 5000 embernek jelent pétlélagos foglalkoztatást - mondta Sándor Lászlé.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A társadalombiztosítási rendszerek stabilitását veszélyeztető feketemunka visszaszorításának szükségességéről beszélt a tegnapi napon Vladimir Spidla, az Európai Bizottság munkaügyi biztosa, aki hangsúlyozta, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a személyi jövedelemhez kapcsolédé adók csökkentése. Spidla az Eurobatométer legfrissebb, feketemunkáról szóló felmérése kapcsán emelte fel hangját az adócsökkentési hullám gyorsítása érdekében. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis a személyi jövedelemadóhoz kapcsolédé adók összesen évi 1,2 százalékkal csökkentek 2000 és 2005 között. A munkaügyi biztos a jövedelemadók mérséklése mellett a munkaerő-áramlás korlátozásának feloldásában látja a megoldást, véleménye szerint a moratériummal továbbra is élő Németországnak, Franciaország, Belgiumnak és Ausztriának záros határidőn belül fel kell oldania az újonnan csatlakozott Uniós államok munkavállalóival szemben alkalmazott gátakat. Az Eurobarométer felmérésének keretében 26 755 Uniós állampolgárt kérdezett meg arról, hogy milyen tapasztalatai voltak az előző évben a feketemunkával kapcsolatban. A megkérdezett 11 százaléka vallott úgy, hogy az elmúlt egy esztendőben vásárolt olyan terméket, vagy igénybe vett olyan szolgáltatást, melyről sejtette, hogy a vállalkozás vagy magánszemély nem fizet adót bevételei után. A feketén nyújtott szolgáltatást vagy terméket a vásárlék 66 százaléka annak olcséságával indokolta döntését, míg 21 százalékuk a gyorsaságért választotta az adóelkerülőket. A felmérés révilágít arra is, hogy a 500 millió lakossal rendelkező Európai Unióban, a munkavállalók közel 25 százaléka, vagyis minden negyedik aktív korú már résztvett illegális ügyletekben, a munkavállalói vagy a munkáltatói oldalon. A 26 ezer megkérdezett 5 százaléka pedig az elmúlt egy évben is dolgozott feketén. A feketemunka GDP-hez viszonyított arányában a kevéssé pozitív első helyet a bolgárok viszik el, ahol az illegális munka a bruttó hazai össztermék 35 százalékára rúg. Ez az arány az Unión belül országról országra jelentősen változik: míg a mediterrán térségben 20 százalékos, addig a dél-kelet Európai államokban inkább a 10 százalékot közelíti. A feketemunkában leginkább érintett társadalmi csoportoknak minden államban a munkanélküliek, a szabadfoglalkozásúak és az illegális munkások számítanak. A korosztályok szerinti megoszlás pedig arról tanúskodik, hogy a fiatalok többsége véli úgy, hogy még ráér a nyugdíjon gondolkodni és nyugodtan dolgozhat feketén. Az Eurobarométer által készített felmérés adatai szerint a kelet-Európai országokban általános gyakorlat, hogy a fizetés egy részét, a társadalombiztosítás és az adóhivatal szeme elől elrejtett borítékokban adják oda. Tehát azok a munkavállalók is részben feketén jutnak a fizetésükhöz, akiket egyébként bejelentenek a munkadók. Magyarország a középmezőny elejón helyezkedik a bevallottan fekete munkét végzők arányának kérdésében: a válaszolé magyar munkavállalók 7 százaléka nyilatkozott arról, hogy az előző 12 hónapban dolgozott feketén, míg a megkérdezett 4 százaléka megtagadta a választ.
(Pénzcentrum)

Van egy ismerősöm, aki kezdőként is úgy adott el számára ismeretlen informatikai rendszereket, mintha egész életében csak ezzel foglalkozott volna. Abban a cégben, ahol dolgozott, voltak olyan értékesítők is, akik régen a szakmában tevékenykedtek, ennek ellenére éppen csak megtermelték azt a minimumot, ami a munkahelyük megtartásához szükséges volt.

Mi volt a különbség az ismerősöm és kollégái között? A szaktudás? Ebben az esetben biztosan nem. Termékismeret? Ez sem. Kapcsolatteremtő készség? Talán igen. Ügyesség az üzletkötésben? Egyértelműen igen.

Mi az értékesítés?
Vegyünk egy példát: egy piros kamion halad az M7-es autépályán. Legkésőbb a felhajtás előtt ki kellett fizetnie az autépálya használati díjat, tehát értékesítés történt: a társaság pénzt kapott az úthasználatért. Korábban a kamion üzemeltetője eladta szállítási kapacitását a raktérben lévő áru tulajdonosának: itt is pénzmozgás történt. A megrendelő valészínűleg értékesítette az árut annak a vásárlénak, akihez a kamion éppen tart. Itt is eladás történt, amit fizetés követett. A szállítmány megérkezése után minden feldolgozásra kerül, és egy új termék része lesz, amit szintén el kell adni ahhoz, hogy a vállalat bevételhez jusson. Itt megint csak értékesítés történt.
További részletek: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az APEH közzétette a 2007. november 1-je és november 30-a között alkalmazhaté üzemanyagárakat. Ha a személyi-jövedelemadótörvény hatálya alá tartozé magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Ólmozatlan motorbenzin: ESZ-95 élmozatlan motorbenzin 284 Ft/l Gázolaj 272 Ft/l Keverék 306 Ft/l LPG autégáz 173 Ft/lMagyar Közlöny, 2007/140.
(APEH)

A céginformáciés szolgálat 2008. január 1-je után a www.e-cegjegyzek.hu honlapján keresztül biztosítja az ingyenes elektronikus céginformáciét. Az egyes cégadatok interneten keresztül történő hozzáférését szabályozé 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint az ingyenes céginformácié tájókoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használhaté fel.Kapcsolédé hír: Céginformáciék a neten
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szaktárca vezetője a Közmunka Tanács kihelyezett ülésén elmondta: a program célja, hogy tólen a foglalkoztatási "holtszezonban" enyhítsék az álláskeresők gondjait.

A közmunkával azokon kívánnak segíteni, akik átmenetileg vagy tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról, így elsősorban a képzetlenek, a romák és a nők kapnak lehetőséget a programban valé részvételre - hangsúlyozta. Lamperth Ménika hozzátette: a kormány törekvése, hogy segély helyett munkalehetőséget kínáljon az álláskeresőknek, hogy a munkával szerzett jövedelem, és ne a különféle jogcímeken biztosított állami vagy önkormányzati segély legyen a megélhetés alapja. E cél megvalésításának egyik legfontosabb intézménye a közmunka - emelte ki a miniszter. Tájókoztatása szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007-ben 18 közmunka programot indított, összesen 8,9 milliárd forint forrásból. Ennek keretében több mint 15.000 álláskeresőt foglalkoztattak. A miniszter szélt arról is, hogy új elemként bevezették a közmunkaprogramban résztvevők szakmai képzését. A lehetőséggel az érintettek 15 százaléka élt.

Sándor Lászlé, a Közmunka Tanács elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy 2007-ben messze túlteljesítették az év eleji terveket, hiszen ahhoz képest, hogy a központi költségvetés 3 milliárd forinttal indította a közmunkaprogramot, csaknem háromszor nagyobb összeget fordítottak erre a célra. Az elnök hozzátette: a most bejelentett programnak köszönhetően november elejón meg tudnak hirdetni egy december elsejóvel már effektív munkával indulé programot. A decemberre és januárra tervezett, esetleg hosszabb ideig is tartó program akár 5.000 embernek jelent pétlélagos foglalkoztatást - mondta Sándor Lászlé. A Közmunka Tanács elnöke rámutatott: ezzel a programmal egyrészt többletjövedelmet biztosítanak az abban résztvevőknek, másrészt a településeken élő idős, magukról gondoskodni nehezen tudé embereknek nyújtanak segítséget, olyan szolgáltatásokat, mint például a meleg étel kiszállítása, bevásárlás, gyégyszerek kiváltása, portájuk rendbetétele.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)