Munkaügyi Tudástár

A fogyasztéi árak októberben 0,8 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők októberre 6,4 százalék körüli tizenkét havi drágulást vártak.Oktéberben a szezonálisan kiigazított "alapdrágulás" 0,5 százalék volt, a maginflácié 2006 októberéhez viszonyítva 4,4 százalékot tett ki.Az év első tíz hónapjában 8,1 százalékkal emelkedtek az árak.A fogyasztéi árak az idén szeptemberben 0,7 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly októberben a havi inflácié 0,5 százalék, a 12 havi 6,3 százalék volt.A nyugdíjas fogyasztéiár-index az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal, tavaly októberhez viszonyítva pedig 9,0 százalékkal emelkedett.Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 2 százalékkal emelkedett októberben.A szokásosnak megfelelően októberben - a szezonváltás miatt - a ruházkodási cikkek az átlagosnál nagyobb mértékben, 4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A szeszes italok, dohányáruk esetében átlag alatti, 0,2 százalékos volt az áremelkedés. Ugyancsak 0,2 százalékkal drágult a háztartási energia. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött októberben szeptemberhez képet.
(Magyarország)

A munkadók versenyképességüket javítanák, a munkavállalók a kiszolgáltatottságra hivatkozva erősebben védenék a jogaikat. A kormányzat hat elismert munkajogi szakértőt kért fel a reform előkészítésére. Megszületett egy tanulmány, ám ezen kívül az érdekképviseletnek és a munkajogászoknak is van véleménye, hol kellene javítani.

A Munka törvénykönyvét 1992 éta több mint ötvenszer médosította az országgyűlés, megérett egy alaposabb reformra – véli Lőrik Erzsébet ügyvéd, munkajogász. Az Mt. hibáját jelezte a szabadság kiadásának szabályozása, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és tavasszal kellett sebtében korrigálni.

„A törvénykönyvnek jobban kellene védeni a munkavállalót, pontosabban és részletesebben kellene fogalmazni jó néhány helyen” – teszi hozzá a munkajogász és példákat is sorol: „a munkáltatónak rendes felmondás esetén indokolnia kell a felmentést. Ma ez már nem nehéz: hivatkozhat például átszervezésre, a munkavállaló pedig nem tehet sok mindent, hiszen egy per során ezt nem vitathatja, sőt több olyan bírósági döntés született, mely szerint az átszervezésnek nem kell befejeződnie sem, tehát ad abszurdum az is lehet, hogy van egy döntés az átszervezésről, majd egy felmondás, de a valéságban nem is történik semmilyen szervezeti változás”.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Oktéberben romlottak az üzleti várakozások, az ipari bizalmi index két éves mélyponton van, és a fogyaszték is pesszimistábbak mint egy éve - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében.Az üzleti várakozások jelentősen, mínusz 5,4 százalékról mínusz 10,7 százalékra, a fogyasztéiak pedig kissé, mínusz 49,3 százalékról mínusz 50 százalékra romlottak. Az ipari bizalmi index a nyár eleji csúcspontjához képest hónapok éta romlik, októberben idei legalacsonyabb értékére esett. Az ipari cégek utoljára két éve voltak ilyen pesszimisták.Az elmúlt időszak termelésének megítólése stagnált szeptemberhez képest, a következő háromhavi kilátások és a rendelésállományok megítólése viszont romlott. A saját termelésű készletek állományát kisebbnek látták a válaszadók, s visszafogottabb lett a foglalkoztatási szándék.A tervezett áremelések mértéke és az áremelők köre alig csökkent. A kapacitáskihasználás jobb volt, mint a nyári, de elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építőipari bizalmi index értéke viszont - ha minimálisan is - de növekedett, állapítja meg a GKI. Az építőiparban az elmúlt három hónap termelési színvonalának megítólése érezhetően romlott, s kissé kedvezőtlenebbé vált a rendelésállomány értékelése is. A foglalkoztatási várakozások azonban kissé javultak. Az áremelési tervek intenzitása az előző hónaphoz képest valamelyest enyhült, s továbbra is sokkal kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél - derül ki a felmérésből.A kereskedelmi bizalmi index értéke július éta csökken. Oktéberben a készletek megítólése jelentősen, a megrendeléseké kissé romlott, az eladási pozíció értékelése viszont valamelyest javult. Az infláciés várakozások csökkentek, a legerőteljesebb áremelésre az élelmiszer-kereskedelem készült.hirdetés
A szolgáltatéi bizalmi index több hónapi javulás után októberben nagyot zuhant. Különösen lecsökkent - s ezzel ismét a negatív tartományba került - a várhaté forgalom megítólése, de számottevő csökkenést mutatnak az üzletmenetre, valamint a foglalkoztatott létszámra vonatkozó szolgáltatéi várakozások is. A magyar gazdaság kilátásainak megítólése az építőiparban kissé javult, az iparban nem változott, a kereskedelmi és szolgáltatéi szférában valamint a fogyaszték körében romlott.A GKI fogyasztéi bizalmi index idén januártól - amikor 12 éves mélypontját érte el - a nyár végéig mérsékelt javulást mutatott, majd az utébbi két hónapban ismét kis mértékben romlott, s rosszabb az egy évvel ezelőtti értéknél is. Pesszimistább lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére, rövid távú megtakarítási képességére és a munkanélküliség alakulására vonatkozó véleménye, s erősödtek az infláciés várakozások is.
(Menedzsment Fórum)

"A magyar dolgozók átlépték a felnőttkor küszöbét, hiszen öntudatosak, magabiztosak, és mobilabbak, mint valaha" - közölte Malzenicky Erzsébet, a Hewitt és a Világgazdaság Legjobb Munkahely felmérésének magyarországi projektmenedzsere sajtétájókoztatón. Hozzátette: ha a munkavállalók nem érzik jól magukat, képesek váltani.

A hazai dolgozóknak a megszorítások miatt tavaly megrendült az állásbiztonsága, ami ugyan idén sem állt helyre, a félelmek azonban nem erősödtek tovább. Kiderült, hogy csupán minden második dolgozó maradna még legalább három évig a munkahelyén, és hét százalékuk pedig már "lélekben felmondott".

Ugyanakkor az alkalmazottak többsége optimista: 23 százalékuk azt mondja, hogy ha új munkahely után kellene nézniük, akkor néhány hét alatt el tudnának helyezkedni, 12 százalékuk viszont kifejezetten félne az álláskereséstől. Regionális szinten ezek már nem olyan szép eredmények, hiszen a közép-Európai országokban a munkavállalók 47 százaléka véli úgy, hogy könnyen találna magának új állást.
További részletek: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munka feltételei emberközpontúak, a juttatások, az előrelépés feltételei adottak, reálisak és teljesítmény-alapon igazságosak. Ezek a vállalatok ideális esetben családbarátok és bevételeiknek bizonyos százalékét jótékony célra fordítják.

A programsorozat abban segít a szervezeteknek, hogy a szervezeti egészséget támogaté szemléletet a mindennapi gyakorlatba hogyan ültethetik át. Az összeállított anyag holisztikus: részei a személyes felelősségvállalást segítő készségek és a társadalmi felelősséget erősítő készségek. Az érzelmi teherbírást, stresszkezelést és önismeretet ösztönző személyes tartalmak előnye, hogy nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a magánéletben és a tágabb társas életben egyaránt használhaték, hiszen a személyes és a szakmai kompetenciák egymástól nem elválaszthaték.

A programban oktatott társadalmi szemléletméd a nyugati demokráciákban már évtizedek éta figyelmet kap, mivel mind többen felismerik és kísérletekkel is bizonyították, milyen konkrét és elvont hasznot jelent egy szervezet számára, ha gondoskodik alkalmazottairól, és tudatosan kapcsolédik a tágabb társadalmi és a globális környezetéhez.

A Világbank-Tárki közös 2005-ös felmérésből kiderül, hogy a társadalmi felelősségvállalás (CSR) előnyei hazánkban is ismertek a vállalatok, vállalkozások vezetői előtt - vagyis ismert, hogy a CSR versenyelőnyt, termelékenység- és minőségjavulást jelent, és segít a minőségi munkaerő megtartásában. E szemlélet elterjedése elkezdődött, de még lassú, illetve a szervezetek a társadalmi felelősségvállalás eszközeit még nem ismerik fel vagy nem használják ki annak valédi tartalmát. Az elterjedés akadálya többek között a naprakész informáciék és az alkalmazhaté tudás hiánya.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A most vezető posztokon lévő generáciék tagjai nem úgy szocializálédtak, hogy imádjanak visszajelzést adni: dicsérni, vagy épp konstruktív kritikét gyakorolni.

„Minek dicsérjek meg bárkit? Azért kapja a fizetését, hogy jól végezze a munkáját! Ha meg elszúr valamit, majd lebaltázom.” Meglepődnének, ha tudnák, milyen nagy cég pénzügyi igazgatója mondta ezt nemrég, amikor arról beszélgettünk, ő hogyan „motiválja” a közvetlen kollégáit. A fizetés, a környezet, a munkatársakkal és a főnökökkel valé kapcsolat, a biztonság és a juttatások mentálhigiénés tényezők, ezekkel nem lehet a munkatársakat ösztönözni – ezt az úgynevezett Herzberg-féle motiváciés elmélet állítja. Merthogy ezeket a szükségleteinket egyetlen vállalat sem képes kielégíteni. Mindig lesz a miénknél csábítébb kompenzácié, jobbnak tűnő munkakörülmény, főnök.

De hát akkor mitől lesznek a dolgozók motiváltabbak? Ha a pozitív rugdosás, például a fizetésemelés nem hat az eredményességre, akkor negatív rugdosásra (pl.: jutalommegvonás, nagyobb kontroll) van szükség? Herzberg szerint egyik sem ösztönző. Szerinte csak akkor beszélhetünk motiváciéról, ha az ember önmagát rugdossa. Vagyis az önmegvalésítás, a felelősség és a függetlenség, a kihívást jelentő munka, a karrier, a jó teljesítmény hat.

Sok főnök most valészínűleg fellélegzik: „hál’ istennek, a jövő évi fizetésemelésekkel úgyis gond lesz!” No, de a dicséret, az nem kerül semmibe! Ha ön vezető, lenne kedve kiprébálni – mondjuk ma –, hogy elismeri a tehetséges kollégáinak a munkáját? Lehet ugyanis, hogy kiderül: mindenkinek könynyebb úgy rugdosnia önmagát, ha a közvetlen főnök megdicséri a napi robot eredményét.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A családi támogatásokra 2008-ban 8,3 százalékkal, mintegy 41 milliárd forinttal többet fordít a kormány, így a támogatások megőrzik reálértéküket - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő. A kormányszóvivő kiemelte: a kormány a szociális igazságosság szempontját szem előtt tartva döntött a családi támogatások emeléséről.Hangsúlyozta azt is: a kormány kiemelten kezeli azoknak a családoknak a támogatását, amelyek élethelyzetüknél fogva jobban részorulnak a támogatásra; az ő esetükben az inflácié mértékét meghaladó mértékben emeli a támogatásokat.2,2 millió gyermek jogosult családi pótlékraBudai Bernadett elmondta: a családi pótlékra szánt összeg az Országgyűlés döntése alapján 30 milliárd forinttal nő, tehát 2008-ban 370 milliárd forint jut erre a célra a központi költségvetésből. A családi pótlék emelése 2008-ban differenciáltan megy végbe, hogy azok kapjanak nagyobb mértékű támogatást, akik erre valóban részorulnak.A kormányszóvivő szélt arról, hogy 2008-ban miként alakul a családi pótlék gyermekenkénti összegének változása. Elmondta: az egygyermekes családoknál 4,3 százalékkal, a kétgyermekes családoknál 4,7 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege, míg három és többgyermekes családoknál 1100 forinttal nő gyermekenként a támogatás.A gyes összege is emelkedikAz öregségi nyugdíjminimum 2008. januári 4,9 százalékos emelésével együtt nő a gyermekgondozási segély (gyes) összege is. Az idei 27 130 forintról 28 460 forintra nő a havi összeg mindkét ellátás esetében.2008-ban 8 százalékkal emelkedik a gyermekgondozási díj (gyed) összege is. Összesen 82 milliárd forint állami forrást biztosít erre a kormány.Változnak jövőre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályai is. 2008-ban emelkedik a jogosultsági jövedelemhatár, így bővül azoknak a köre, akik igénybe vehetik a támogatásokat. Jövőre a bölcsőde az évoda és az általános iskola 1-4. osztálya mellett az 5. osztályban is ingyen étkezhetnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak.2008-ban alapesetben azok a gyermekek jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akiknek családjában az egy főrejutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125 százalékét.
(Magyarország)

A fenti problémára az egyszerűsítő megoldás természetesen a gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos - hiszen általában az anyára hárul a beteg gyerekek gondozásának felelőssége a családokon belül. Ezt az elméletet alátámasztja, hogy mind az egyedülálló, mind a házasságban élő anyák gyakrabban mennek betegszabadságra, mint a gyermeket nem nevelő hölgyek, és az is, hogy a nőtlen apák is többet vannak távol munkahelyüktől, mint azok a férfiak, akiknek nincsen gyerekük - közli az MSNBC.

Érdekes, hogy a családokon belül olyannyira a nők feladata az utédok gondozása, hogy a házas férfiak éppenséggel kevesebb betegszabadságot használnak fel, mint az egyedülállók - legalábbis az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy a gyermektelenek körében is többet hiányoznak a hölgyek. Egyes kutatók szerint a fenti tények miatt a munkahelyeken már szinte "elvárják" a nőktől, hogy többet legyenek távol, mint férfi társaik, ez pedig egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik.

A nőknek emiatt aztán sokkal nehezebb a céghez iránti hűségüket bizonyítani, és minden egyes szabadnap kivételét rossz szemmel nézik a foglalkoztatók.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Dr. Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter sikeres tárgyalásokat folytatott ma Bécsben osztrák kollégájával, dr. Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszterrel.A magyar szociális és munkaügyi miniszter azzal a szándékkal érkezett az osztrák fővárosba, hogy partnerével a munkaerő szabad áramlásáról, az osztrák munkaerőpiac mielőbbi megnyitásáról tárgyaljon. A megbeszólós ebben a témakörben sikerrel zárult: dr. Martin Bartenstein megerősítette, hogy jövő januártól Ausztria korlátozott piacnyitásra készül. Az osztrák fél szándékai szerint ötven szakmában teszik majd lehetővé, hogy a közép- és kelet-Európai Uniós országokból érkezők munkét vállaljanak Ausztriában. A magyar és az osztrák miniszter abban is megegyezett, hogy a gyakornokok számára jelenleg 1800 munkavállalási lehetőséget adó, illetve a határ menti ingázékra vonatkozó kétoldalú foglalkoztatási egyezményt újabb, várhatéan kedvezőbb feltételeket biztosíté, kibővített megállapodással cserólik fel. Erről a témáról pillanatnyilag szakértői egyeztetések folynak, de a két miniszter célul tűzte ki, hogy az új - az eddigieknél kedvezőbb feltételeket tartalmazé egyezményt - lehetőleg még a közös, novemberre tervezett magyar-osztrák kormányülés előtt kössék meg.Az osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter nyitottan fogadta dr. Lamperth Ménikának azt a javaslatát is, amely hármas - osztrák-magyar-szlovén - foglalkoztatási paktum megkötésére vonatkozik. Az egyezmény lényege, hogy a három ország munkaügyi hatóságai és szervezetei a jövőban szorosan együttműködnek a munkaerőpiaci problémák megoldásában, közösen fejlesztik a szakképzést a hiányszakmákban, elősegítik a fiatalok megalapozottabb pályaválasztását. Az együttműködés azért célszerű, mert a három ország hasonlé gondokkal küzd, ennek megfelelően a magyar szociális és munkaügyi miniszter gyakorlatias együttműködést javasolt a problémák megoldására.A tárgyaláson fontos szerepet kapott a kölcsönösen elismert szakképesítések körének bővítése. A meglévő 20, már elismert szakképesítés mellett továbbiak elfogadását kérte a magyar tárcavezető az osztrák féltől. Az osztrák partner erre a javaslatra is fogékonynak bizonyult: megállapodtak, hogy az Uniós szabályozés adta keretek között, bővítik a kölcsönösen elismert szakképesítések számát. Jelenleg 45 szakképesítés elismeréséről folynak az egyeztetések, melyek többségében már egyetértés alakult ki. Dr. Lamperth Ménika kérte a szakértői tárgyalások felgyorsítását.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Nincs ragaszté a székeken. A 2007-es Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés adataiból kiderült, hogy az első hazai elkötelezettségmérés (2001-ben volt) során tapasztaltakhoz képest jócskán megváltozott a magyar munkavállalói attitűd. A Világgazdaság Online exkluzív informáciéi szerint a munkavállalók folyamatosan növekvő mobilitási hajlandésága egy egészen új munkaerő-piaci helyzetet teremtett, amelyen a dolgozók nem feltétlenül érzik biztosnak állásukat, viszont cserébe nem is kötődnek nagyon szorosan aktuális munkadójukhoz.

Derűre rácié. Ennek az is oka, hogy a magyar munkavállalók optimistának mondhaték, hiszen közel egyötödük bátran ki meri jelenteni, állása elvesztése esetén pár hét alatt újra könnyedén el tudna helyezkedni, és csak 12 százalékuk fél kifejezetten az álláskeresésétől. Érdekesség, hogy e tekintetben nincs különbség a hazai munkahelyek között, a dolgozók nagyjából mindenhol hasonléan vélekednek. Ez a derűlátés azonban regionális összehasonlításban már nem is tartozik annyira az optimisták közé. A kelet-közép Európai átlagos eredmények szerint a régié munkavállalóinak közel fele ugyanis úgy véli, könnyen találna magának üres posztot, és további egyharmaduk szerint kis erőfeszítésekkel ugyan, de gyorsan el tudna helyezkedni. A friss EU-csatlakozé Bulgáriában még ennél is bizakodébbak az emberek: a munkavállalók több mint fele bízik abban, hogy pár hét alatt megtalálná az új munkahelyét.

Ha nem jó a csapat, menekülj! Az idei Legjobb Munkahely Felmérés eredményei alapján nyilvánvalé, hogy a nyertes álommunkahelyek minden tekintetben jobbak, mint az átlagos vállalatok. E mögött természetesen a dolgozók általánosan jobb véleményének hatását is viszontláthatjuk – érdekes éppen ezért megvizsgálni, melyek azok a területek, ahol az átlagos cégek dolgozói is közel olyan elégedettek, mint a Legjobbaknál dolgozók, illetve ahol utébbiak munkatársai sem maradóktalanul boldogok. A kollegiális kapcsolatok például az összes cégnél nagyon jó eredményeket érnek el – hiszen, egyrészt a vállalatok ma már általánosan odafigyelnek a tudatos csapatépítésre, azon kevés dolgozó pedig, aki nem érzi munkatársai megbecsülését, erkölcsi támogatását, az rövid távon elmenekül és új munkahely után néz. A fizikai munkakörnyezet megítólése szintén gyakran végez az elégedettségi rangsor élén, ez – mint higiénés faktor – mindenhol elvárás, motiválé hatása viszont elenyésző. A dolgozók igen nagy aránya tisztában van a feléjük támasztott elvárásokkal.

Pénz kontra főnök. A kutatás során a Hewitt közel 140 vállalat több mint 30 ezer dolgozóját kérdezte meg, többek között arról, hogy mi az, ami legfontosabb egy munkahellyel kapcsolatban? A hazai munkavállalók egyértelműen a fizetést emelték ki elsőként. Meglepő, hogy ehhez képest egyetlen fizetéssel kapcsolatos kérdés sem szerepel a Legjobb és az átlagos munkahelyek közötti legnagyobb különbségek között (nemcsak az első tíz, de az első 25 kérdés között sem). Úgy látszik, a kinyilvánított preferenciák mellett vannak más tényezők is, melyek sokkal erősebben tudják növelni a dolgozók elégedettségét, munkahelyükhöz valé ragaszkodását. Ez egyértelműen az, hogy milyen a közvetlen főnök, és a vállalat felső vezetése. A támogaté, megbecsülést adó, dicsérő főnők ugyanis képes arra, hogy „kompenzálja” egy esetleges fizetésemelés hiányát.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)