Munkaügyi Tudástár

Kik válthatnak ki START Extra kártyát?

• Az ötven év feletti tartósan állást keresı személyek, vagy
• legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezı, tartósan állást keresı személyek, vagy
• rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresık.

A munkadót a START Extra kártyával rendelkezı munkavállaló foglalkoztatása esetén megilletı
kedvezmények:

• a tételes egészségügyi hozzájárulés aléli mentesség,
• az elsı évben teljes járulékmentesség,
• a második évben az egyébként fizetendı 27 %-os járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás 15 %-ának megfelelı fizetési kötelezettség.

Gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból a legkedvezıtlenebb helyzető kistérségekben vagy településen élı START Extra kártyával rendelkezı személy foglalkoztatása esetén további kedvezmények vehetık igénybe. A leghátrányosabb helyzető térségek jegyzéke a 311/2007. (XI.17.) és a 240/2006. (XI.30.) Kormányrendeletek mellékleteként találhatéak meg.

A START EXTRA program: az első évben a munkadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alél, a második esztendőben a bruttó kereset után 10 százalék közterhet kell fizetnie, illetve nem kell fizetni az Egészségügyi Hozzájárulást. (Ez pl. a minimálbér másféleszeresét, azaz 98.250 forintos havi munkabért feltételezve egy fő két éves alkalmazása esetén több, mint 620 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek.)

A munkaerőpiaci programban a tartósan álláskereső (aki a kártya kiváltását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig volt regisztrált álláskereső) személyek közül a leghátrányosabb helyzetűek, vagyis az 50 év felettiek, illetve életkorra valé tekintet nélkül az alacsony iskolai végzettségűek (akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek) alkalmazásakor jogosult a munkadó járulékkedvezményre.

Ki válthat ki START Plusz kártyát?

• A gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), illetve a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának megszőnését követıen, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkét vállalé személyek, vagy

• tartósan állást keresı személyek (elmúlt 16 hónapból legalább 12 hónapig álláskeresı).

A munkadót a START Plusz kártyával rendelkezı munkavállaló foglalkoztatása esetén megilletı kedvezmények:

• a tételes egészségügyi hozzájárulés aléli mentesség,

• az egyébként fizetendő 27 %-os járulék együttes öszszege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 %-ának, második évben 20 %-ának megfelelı fizetési kötelezettség.

A munkadó az előzőekben meghatározott kedvezményt legfeljebb a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

Munkaerőpiaci program keretében a gyes, gyed, gyet megszűnését követő egy éven belül ismét dolgozni akaré személy, a gyes mellett munkét vállalé a gyermek egy éves kora után, illetve az ápolási díj megszűnését követő, egy éven belül a munkaerőpiacra visszatérni kíváné személy alkalmazásakor részesül a munkadó járulékkedvezményben. Ugyanilyen kedvezményre jogosítja fel a munkadót, ha tartósan álláskeresőt alkalmaz, vagyis olyan jelentkezőt, aki a kedvezményre jogosíté kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig (pályakezdő esetében legalább 8 hónapig) nyilvántartott álláskereső volt.

A résztvevők után a munkadó az első évben a bruttó bér után összesen 10 százalék közterhet fizet, a második évben 20 százalékot. és nem kell fizetni az Egészségügyi Hozzájárulást.

(Ez pl. a minimálbér 130%-át, vagyis 92.250 forintos havi munkabért feltételezve két év elteltével összesen több, mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent egy cégnek egyetlen munkavállaló alkalmazása nyomán.)

A járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítási ellátások fedezetére a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) írja elő.A járulék megfizetésének alapja A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint, és a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Járulékfizetésre kötelezettek Járulékota biztosított (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot),
a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítás - együttesen társadalombiztosítás - járulékot),
a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozés a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után (baleseti járulékot),
az a belföldi személy, aki a törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozéjának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult (egészségbiztosítási járulékot)
fizet. Járulékfizetési határidők Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékota munkáltató (az általa levont járulékot) az elszámolt hónapot követő hé 12. napjáig,
a kifizető (az általa levont járulékot) a kifizetés hónapját követő hé 12. napjáig,
a nem eva-alany egyéni vállalkozó a negyedévet követő hé 12. napjáig
fizeti meg. A társadalombiztosítási járulékota munkáltató és a kifizető az elszámolt hónapot követő hé 12. napjáig,
a nem eva-alany egyéni vállalkozó a negyedévet követő hé 12. napjáig
fizeti meg. A baleseti járulékota társas vállalkozés az elszámolt hónapot követő hé 12. napjáig,
a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó évente, az az adóévet követő hé 12. napjáig
fizeti meg. Az a belföldi személy, aki a Tbj. szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozéjának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, az egészségbiztosítási járulékot első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhét követő hónap 12. napjáig teljesíti. Az eva-alany egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének a 2002. évi XLIII. törvény szerint tesz eleget. Ennek megfelelően, hafőállásúnak minősül, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,
ha pedig egyidejűleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 érát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére - kivéve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál a betegszabadság időarányos része vehető igénybe. Az igénybe nem vett betegszabadság később nem igényelhető. A betegszabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának 80%-a jár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani; ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkáltatód nem kötelezhető tanulmányi szerződés megkötésére, de szakemberszükségletének biztosítása érdekében ilyen szerződés megkötése hasznos számára is. A szerződésben munkáltatód vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, Te pedig arra kötelezed magad, hogy tanulmányaidat befejezed, a képzettség megszerzése után a szerződésben rögzített ideig - legfeljebb öt évig - fenntartod munkaviszonyodat. A szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és összegét, pl.: a munkaidő-kedvezményt, szabadidőt a felkészülésre és ezen időkre járó díjazást, a tandíj, a vizsgadíj, a tankönyvek árának átvállalását, az utazási, étkezési és szállásköltségek megtérítését (ezekről munkáltató és munkavállaló szabadon dönthetnek) Munkáltatéd arra is kötelezettséget vállalhat, hogy ha megszerzed a képzettséget, ennek megfelelő munkakörbe helyez. Te magad köteles vagy megfelelő eredménnyel folytatni tanulmányaidat (a megfelelő eredményről megállapodtok, vagy az eredmény elégtelen; illetve az igazolatlan hiányzás vagy a tanulmányok indokolatlan abbahagyása) Ha a munkáltatód szegi meg a tanulmányi szerződésben vállaltakat (pl. nem nyújtja azokat a támogatásokat, amelyekről a szerződésben megállapodtatok) - Te sem vagy köteles betartani azt. Ha megszeged a szerződésben foglaltakat (pl. idő előtt felmondod munka-viszonyodat) - munkáltatód visszakövetelheti a már megtérített támogatások összegét. Ha a munkáltató kötelez a munkaköröd ellátásához szükséges tanulmányok elvégzésére, vagy képesítés megszerzésére - nem köthet Veled tanulmányi szerződést, de a költségeket magának kell fedezni, Téged csak "tanulási" kötelezettség terhel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha a munkáltató munkabér-előleget fizet ki dolgozójának, akkor ez az összeg a magánszemélynél nem számít bevételnek, így ebből az összegből adóelőleget nem kell levonnia, de nem csökkenti az adóelőleg alapját a későbbi törlesztő részlet sem. Fontos azonban, hogy a törvény egyéb rendelkezései alapján a munkáltatónak e kifizetéssel kapcsolatban a következőket kell figyelembe vennie:
- akkor nem keletkezik kamatkülönbözet címén jövedelem a több havi munkabér előre történő kifizetése esetén, ha azt legfeljebb 6 hónap időtartamra és a munkabér-előleg folyósításának napján érvényes minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben folyósítja;
- ha a munkabér-előleg címén kifizetett összeg nem felel meg a törvényi feltételeknek, mert a folyósítása hat hónapot meghaladó időtartamra történik, vagy az összeg több, mint a minimálbér ötszöröse, akkor a teljes összegre az adóköteles kamatkedvezmény adózási szabályát kell alkalmazni. így például, ha a magánszemély 8 hónap futamidőre kap 50 ezer Ft munkabér-előleget, akkor az 50 ezer forintnak a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegéhez viszonyított kamatkedvezmény a magánszemély munkaviszonyból származé jövedelme lesz [Szja tv. 72. § (3) bekezdés, (4) bekezdés g) pont].
- Hasonléan a munkabér-előleghez, nem kell adóelőleget levonni, és nem kell a munkáltatónak sem adót fizetnie, ha a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósít családalapítási előleget.
A munkaviszony héközi megszüntetése esetén az adóelőleget az előző munkáltató az általános szabályok szerint vonja le, és ha a magánszemély ugyanabban a hónapban új munkaviszonyt létesít, az új munkáltató a hónap hátralévő részében esedékes rendszeres jövedelem adóelőlegét úgy állapítja meg, hogy az előző munkáltatónál szerzett utolsó törthavi rendszeres jövedelem összegét összevonja az esedékes rendszeres jövedelemmel és ennek előlegét az általános szabályok szerint megállapítja. Ha a magánszemély nem létesít munkaviszonyt abban a hónapban, amelyben megszűnt a munkaviszonya, akkor az új munkáltatónak már nem kell figyelembe vennie a törthavi jövedelem után levont adóelőleget [Szja tv. 47. § (7) bekezdés].
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Általános korlátozások:
A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjónek hozzájárulása is szükséges. (Kivéve a korlátozottan cselekvőképes személyt, aki e nélkül is létesíthet munkaviszonyt.)
A Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
Iskolai szünet tartama alatt munkaviszonyt létesíthet az is, aki tizenötödik életévét betöltötte és általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.Még ez alél is van kivétel, mivel a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység esetén a tanköteles gyermek a gyámhatóság engedélyével egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében az itt meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztathaté, de ezt csak a 2001. július 1-jót követően létesített jogviszonyokra lehet alkalmazni.(Tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbíthaté legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.)A nem munkajogviszonyra, hanem az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott 18. év alattiak esetén is alkalmazni kell a Munka tv. fiatal munkavállalókra előírt rendelkezéseit.Fiatal munkavállaló:
Az, aki 18 évesnél fiatalabb a jog értelmében e kategériába sorolandé, ezért a foglalkoztatásánál néhány előírást be kell tartani:- nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaté, jogszabály határozza meg.,
- munkaideje legfeljebb napi nyolc éra, illetve heti negyven éra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazhaté. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejót össze kell számítani,
- ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél érát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
- napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenkét éra pihenőidőt kell biztosítani,
- éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre fiatal munkavállaló nem vehető igénybe.Több szabadság:
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.Társadalombiztosítási kötelezettségek:
Munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban a diák munkavállalók biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Magánnyugdíj-pénztári tagságot viszont nem kell létesíteni, mivel azt első ízben a pályakezdőknek kell létesíteni, mely értelemszerűen az iskolai tanulmányok befejezése után keletkezik.
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló nyári gyakorlaton történő foglalkoztatása esetén a képzési idő teljes tartama alatt fennáll a biztosítás és a szakképzési törvényben előírt díjazás, amely a nyári szakmai gyakorlat időtartamára is megilleti őket.
A szakképzési törvény értelmében, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél, azaz a minimálbér 15 százalékánál. Amennyiben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb, vagy ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, akkor a díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, illetőleg arányosan növelni, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál hosszabb. A tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló a nyári gyakorlat tartama nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vele kapcsolatban járulék, illetve tételes EHO fizetésének a kötelezettsége nem merül fel.
Ha ezen tanulók – mivel törvény ezt nem tiltja - emellett egyéni vagy társas vállalkozók, akkor a tényleges jövedelmük után meg kell fizetni a mindenkori szabályok szerinti járulékokat.Hivatkozott jogszabály:
Munka tv. 72. §, 72/A. §, 75. §, 129/A. §, 132. §.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A változtatások célja, hogy aktív álláskeresésre ösztönözzön. Az álláskeresőknek álláskeresési megállapodást kell kötni a munkaügyi központ kirendeltségével. Ebben a megállapodásban szerepelnie kell, hogy az álláskereső mit tesz elhelyezkedése érdekében, hogyan prébál munkához jutni. Ennek médja lehet például a munkáltatók megkeresése, meghirdetett pályázatokra jelentkezés, álláshirdetés feladása stb. Az álláskeresés eredményéről meghatározott időnként be kell számolnia a munkaügyi központ kirendeltségén. Az álláskereső „kezét” természetesen a munkaügyi központ nem engedi el, továbbra is segíti őt a korábban már bevált munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal.A munkanélküli-ellátásokat álláskeresési támogatás váltja fel. Álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély állapítható meg. Ezeket a támogatásokat akkor kaphatja meg az álláskereső, ha a jogszabályban előírt munkaviszonnyal rendelkezik, maga is aktívan keres állást, és ennek médjáról megállapodást köt a munkaügyi központ kirendeltségével. A korábbiakhoz képest változés az, hogy az álláskeresési járadék folyósítása két szakaszra tagolédik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az alsé és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. Azok az álláskeresési járadékban részesülők, akik jogosultsági idejük lejárta előtt elhelyezkednek, a hátra lévő jogosultsági időre járó járadék összegének felét megkapják.Ezekkel a változásokkal az álláskeresési járadék első időszakának magasabb összegével arra ösztönözzük a munkahelyüket elvesztő embereket, hogy még ismereteik elavulása előtt, már az első időszakban intenzíven keressenek – és találjanak is – munkét, hiszen arra ekkor még lényegesen magasabb az esély.Annak az álláskeresőnek, akinek nincs elegendő munkaviszonya ahhoz, hogy járadékra jogosulttá váljon, legalább 200 nap munkaviszonyban töltött idő után álláskeresési segély állapítható meg. Ennek összege a minimálbér 40 százaléka. Álláskeresési segélyt kell megállapítani annak is, aki hosszabb járadékos időtartam kimerítését követően sem tudott elhelyezkedni, valamint az idősebb, nyugdíj előtt állé álláskeresőknek.Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kéri a munkáltatókat, fogadják a náluk jelentkező álláskeresőket, de a jelentkezésről nem kötelező igazolást adniuk.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992.(VI.26.) NM-rendelet alapján a közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető-jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi. Továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.
A közúti járművezető-jelölt - a közúti járművezetők képzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott időpontban - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a vezetői, járművezetői (a továbbiakban: vezetői) engedéllyel rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál (házi-, illetve üzemorvosnál) megjelenni, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alévetni.
Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni.
Mit jelent az 1-es, illetve a 2-es csoportú egészségi alkalmasság?
A közúti járművezető-jelöltet, illetőleg a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:
a)az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki nem a b) pont szerinti 2. alkalmassági csoportra kérte egészségi alkalmassági vizsgálatát;
b)a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint, akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak.
Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem folytathat olyan járművezetői tevékenységet, amelyhez a 2. alkalmassági csoport szerinti egészségi alkalmasság megállapítása szükséges. A 2. alkalmassági csoportba sorolt személyt, egészségi alkalmasságának megállapítása esetén, alkalmasnak kell tekinteni az 1. alkalmassági csoport tekintetében is.
Milyen időközönként köteles megjelenni a járművezető időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton?
Az 1. alkalmassági csoportba tartozé közúti járművezetők közül az, aki a
40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;
a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
a 70. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
A 2. alkalmassági csoportba tartozé közúti járművezetők közül az, aki
45. életévét nem töltötte be, 5 évenként;
a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként;
a 60. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
Mely esetekben köteles a járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatnak alévetni magát?
A közúti járművezető az 1.2.2. pontban meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alévetni, ha
az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv a vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg;
a külön jogszabályban meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszélította;
eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt;
látásélességében szemüveggel nem javíthaté rosszabbodás vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaré csökkenés állott be;
az eljáré hatóság - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el.
Hol kell az egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkezni?
Az egészségi alkalmasságot első fokon végző szervek:
az 1. alkalmassági csoportba tartozé személy esetén az illetékes háziorvos, a munkavállaló esetében a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújté foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy az illetékes háziorvos;
a 2. alkalmassági csoportba tartozé munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa;
a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek, a nemzetbiztonsági szolgálat, a köztársasági őrezred, a büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a Belügyminisztérium által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ott munkaviszonyban áll;
a MÁV Vasút-Egészségügyi Szolgálata által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a MÁV egészségügyi ellátási körébe tartozik;
Magyarországon huzamosabb ideig (munkavállalás, tanulmányok folytatása stb.) tartózkodé külföldi állampolgár, illetőleg külföldön élő és legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodé magyar állampolgár esetén az a), illetve b) pontokban meghatározottak;
tartós munkavállalás miatt külföldön tartózkodé magyar állampolgárok esetében a külképviselet (kolénia) orvosa mint kezelőorvos.
Mi a teendő az egészségi alkalmassági vizsgálatot követően?
Az egészségi alkalmasságot első fokon végző szerv a vizsgálat eredményét, az időszakos, illetve a soron kívüli vizsgálat időpontját írásban közli a vizsgált személlyel. Ennek a formátuma egy kétpéldányos "Egészségügyi alkalmassági vélemény, mellyel az okmányiroda csere útján érvényesíti a vezetői engedélyt.
Az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma:
1. Az egészségügyi szolgáltaté neve, címe
2. A vizsgált személy neve, születési helye, ideje, állandé lakóhelye
3. A vizsgált személy személyazonosságát igazolé irat típusa, száma
4. Az alkalmassági csoport
5. A korábbi vezetői engedély száma és az abban megtalálhaté korlátozások/feltételek
6. Az alkalmassági vizsgálat eredménye: alkalmatlan; alkalmas; alkalmas feltétellel, korlátozással
7. A legközelebbi orvosi vizsgálat időpontja (év, hónap, nap)
8. A kiállítás helye, ideje
9. Az orvos neve, orvosi bólyegzője
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)