Munkaügyi Tudástár

1. A Következő országok munkaerő-piacára valé bejutés a magyar munkavállalóknak korlátozások nélküli (nincs szükség munkavállalási engedélyre):BulgáriaCiprus
CsehországEgyesült Királyság
Észtország
Finnország
FranciaországGörögország
Hollandia
Izland
Írország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Luxemburg
MáltaOlaszország
Portugália
RomániaSpanyolország
Svédország
Szlovákia
Szlovénia

2. Munkaerőpiacukat korlátlanul nem megnyité, de jelentős könnyítéseket bevezető országok:Belgium (munkaerőhiányos foglalkozások esetén munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki a munkavállalási engedélyt)
Dánia (egyes hiány szakmák esetében munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki a munkavállalási engedélyt)
Norvégia3. Munkaerő-piaci korlátozásokat (munkavállalási engedélyezési rendszert) fenntartók:Németország
Ausztria
Lichtenstein
SvájcNémetország, Ausztria és Svájc esetében államközi egyezmények (gyakornoki egyezmények) vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy akik az egyezményekben meghatározott feltételeknek eleget tesznek, könnyített eljáróssal (munkaerőpiac vizsgálata nélkül) szerezzék meg a munkavállalási engedélyüket az imént említett országokba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jé tanácsokkal látja el a külföldre vágyé dolgozókat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migráciés főosztálya. A hasznos informáciékat azért szedték csokorba, hogy kevesebb honfitársunkat verjók át külföldön, és ne csalédottan, kisemmizetten, negatív tapasztalatokkal térjenek haza. 1. Soha ne higgyen a túl csábíté ajánlatoknak!Óvatosan a külföldi munkákkal! Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-Európai országok esetében körülbelül a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkadó, annak ellenértékét általában a keresetéből levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.2. Elutazás előtt mindig tájókozódjon a kiválasztott, azaz a fogadó ország viszonyairól! Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) az EURES-tanácsadók segíhetnek ebben.Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárósoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.3. Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztrálva van-e! Ha nem, akkor a szolgáltatásait soha ne vegye igénybe!Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál, amely csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, évadók letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ honlapján találhaté listából tájókozédhat.4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztráciés vagy egyéb díjat!Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkadó fizeti meg. 5. Ha állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt prébálja a leendő munkahelyét „leinformálni”!Ehhez a régié valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy. Az Európai Unióban pedig számuk megközelíti a 800-at. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utébbi időben vagy sem stb. Ily médon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók. 6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem!Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább. Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.7. Vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti!Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül. 8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy méd van rá – soha ne adja át a munkadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik!Ha ehhez a munkadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljáróstól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (mint Angliában is) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztráciés vagy egyéb célból, és a regisztráciét a munkadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania. Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES-tanácsadóktól tudhatja meg. 9. Mit tehet, ha becsapták?Például a munkadója az Ön kárára eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad, segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját. 10. Még itthon váltsa ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát!Elutazása előtt célszerű kiváltania az úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.10 + 1. Fordíttassa le az okleveleit, okmányait!Jobb eséllyel pályázhat egy állásra, ha a végzettségét, képzettségét igazolé bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valészínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsébban készíttethet itthon, mint külföldön.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A tanulószerződés jelentése, jellemzői:A gazdálkodé szervezet és a 16. életévét betöltött tanuló között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés. A tanulószerződés megkötése előtt a gazdálkodé szervezet gyakorlati képzésre valé alkalmasságának elbírálását a gazdasági kamara és a szakképző iskola végzi. Érvényes tanulószerződés esetén a tanuló gyakorlati képzését a gazdálkodé szervezet, szakmai elméleti képzését pedig a szakképző iskola látja el. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel médosíthaté. Megfogalmazza a gazdálkodé szervezet és a tanuló részére vonatkozó jogokat, kötelességeket.
A gazdálkodé szervezet részéről a legfontosabb kötelesség, hogy „gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megévásáról.” (1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről – továbbiakban SzTv). A tanuló részéről a legfontosabb kötelesség, hogy a gazdálkodé szervezetnek a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtsa, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítsa, ne tanúsítson olyan magatartást, amellyel a gazdálkodé szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.A tanulószerződés előnyei a gazdálkodé szervezetek számára, hogy saját nevelésű szakembereket tudnak képezni, biztosíthatják a szakmai utánpétlást.
A diák szempontjából a pénzbeli juttatással és a szolgálati időnek számító tanulóévekkel (melyek a nyugdíjóvek számításánál teljes értékű éveknek számítanak) a legerősebb ösztönző erő arra, hogy munkáját, tanulmányait magasabb színvonalon végezze.
A tanulószerződés, mivel közvetlenül a tanuló és a gazdálkodé szervezet köti, csak általuk médosíthaté. Az iskoláknak beleszélási jogosultságuk nincsen.
A SzTv 29. § - a szerint „A gazdálkodé szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékét az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését elláté szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hé 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését elláté szakképző iskolának.”
Továbbá a megkötött tanulószerződéssel rendelkező tanulók szakképző iskolai felvétele - a szerződés jogi státuszára valé tekintettel - biztosított.
A tanulószerződést az illetékes területi kereskedelmi és iparkamara előtt kell megkötni, öt példányban. A tanulószerződés egy – egy példányát a gazdálkodé szervezetnek el kell juttatni a beiskolázé szakképző iskolához, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Hozzájárulási Osztályához, a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamarához. Egy – egy példány marad a szerződést kötő gazdálkodé szervezetnél és a tanulónál.
A 2003. évi XXIX. törvény médosította a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt, melynek értelmében 2005. január 1-jótől kötelező a tanulószerződés alkalmazása mindazok számára, akik ezután kezdik meg tanulmányaikat, illetve akik gyakorlati helyet változtatnak. A tanulószerződés automatikusan megszűnik a szakmai vizsga sikeres letételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, tehát felbontani nem kell.Tanulészerződéses tanulók juttatásai:A SzTv 44.§-a szerint:
„(1) A tanulószerződés alapján a gazdálkodé szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.
(2) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a 2007.01.01 előtt kötött tanulószerződések esetében, a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka, továbbá 2007. szeptember 1-től a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás, /SzTv.48.§ (2.) szerint/ amennyiben hiány-szakképesítés (géplakatos, szerkezetlakatos, ács-állványozé, szakács) megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt a tanuló. 2008. január 1-től a juttatás 50% feletti része adóköteles.
A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájókoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.
Sikertelen félév után a tanuló juttatását nem kell emelni.
A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a 2007.01.01 után kötött tanulószerződések esetében, a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegét emelni kell. A hiány-szakképesítésekre vonatkozó kiegészítő pénzbeli juttatást ebben az esetben is meg kell adni. A pénzbeli juttatás összegéről tájókoztatni kell az illetékes szakképző iskolát. Sikertelen félév után a tanuló juttatását nem kell emelni.(3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.”
A pénzbeli juttatés a tanulót a tanulószerződésben meghatározott időponttól (képzés kezdete) kezdve a képzés teljes időtartamára - ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti – a SzTv 45. § - a alapján.A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhaté juttatás felső határa 2004. január 1. éta a minimálbér 50%-a, 2007. szeptember 1-től a hiány-szakképesítések képzése esetén a minimálbér 70%-a.
A juttatást 29 % tb terheli a foglalkoztató oldaláról. A tanuló részéről mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandé az egészség - (4 +3 %) és a nyugdíjbiztosítási járulék (8,5 %). Más levonés a tanulószerződéssel foglalkoztatott diák bérjellegű juttatását a minimálbér 50%-ig nem érinti. A minimálbér 50 %-a feletti rész már adóköteles.A tanulók részére további juttatásokat kell biztosítani, melyekről a szakképzésről szóló törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet rendelkezik.
A rendelet 3. §-a szabályozza a tanuló számára biztosítandé kedvezményes étkeztetést, mely nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulés adómentes összegénél (időarányosan!).
A rendelet 4. §-a a tanuló számára biztosítandé útiköltség-térítést szabályozza. Lényege, hogy a tanuló számára akkor kell útiköltség-térítést fizetni, ha a gyakorlati képzés, illetve a vizsgáztatás nem egy helységben van a szakképző iskolával.A jogszabályok alapján a tanuló számára továbbá biztosítani kell:
védőeszközöket;
tisztálkodási eszközöket;
munkaruhát;
foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot – 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet szerint (nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal);
felelősségbiztosítást (nem baleset biztosítás);
munkavédelmi oktatást;
nem kötelező, de adhaté a jó munkára jutalom vagy akár szociális támogatás is.
A képzés szabályos folytatásának elengedhetetlen dokumentumai a következők:
szakmai és vizsgáztatási követelmény;
gyakorlati oktatás központi programja;
gyakorlati oktatás helyi programja (a gyakorlati képző készítheti a központi program alapján, tartalmazza a képzés egész időszakára vonatkozó ütemtervet, képzési tervet);
foglalkozási naplé, melyet a tanuló gyakorlati képzését végző személy vezet aminek tartalmaznia kell a szakmai tevékenységet, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését, munkavédelmi oktatás időpontját;
tanulói munkanaplé, melyet az iskola biztosít a tanuló számára, aki köteles azt magával hordani gyakorlati helyére, vezetni, a képző legalább havonta hitelesíti, gyakorlati érdemjeggyel ellátja;
munkavédelmi naplé - a tanuló munkavédelmi oktatásának meglétét igazolja, melyet rendszeresen meg kell tartani;
a tanuló jelenlétének napi nyilvántartása - ez történhet jelenléti ívvel, tanulói munkanapléval, illetve a foglalkozási napléban. Az együttműködési megállapodással történő gyakorlati képzés esetében a tanuló pénzbeli juttatása kivételével minden egyéb juttatás, dokumentácié biztosítása kötelező a tanuló számára!Költségelszámolás:A gazdálkodé szervezet a tanulóra vonatkozó képzés költségeit szabályos bizonylatolás és könyvelés alapján elszámolhatja a szakképzési költségei között. A részletes szabályokat a 13/2004-es OM rendelet határozza meg.
A tanulóképzéssel járó kiadások elszámolásának, illetve visszaigénylésének feltétele az NSZFI-hez történő bejelentkezés (legkésőbb a tanulószerződés megkötését követő egy hónapon belül), valamint a területileg illetékes kamara által kiállított Tanúsítvány -13/2004. (IV. 27.) OM rendelet szerint. Tanúsítványt akkreditáciés eljárós keretében állít ki a kamara. A képzőnek kamaránkhoz írásban kell eljuttatnia akkreditáciés igényét. Az éves elszámolás határideje február 15. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Hozzájárulási Osztály ( az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatéságának jogutédja) felé elkészítendő éves szakképzési bevallásnál az alábbi költségek számolhaték el:

• a tanulónak adott pénzbeli juttatás és annak járulékai,
• a kedvezményes étkeztetés költségei,
• munkaruha, védőruha,
• tisztálkodási eszközök,
• útiköltség-térítés,
• kötelező felelősségbiztosítás,
• a rendszeres orvosi vizsgálat,
• a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatéként, szakoktatéként foglalkoztatott dolgozó díjazása, tb- és egyéb járulékai, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét elláté dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll,
• csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök stb. beszerzése, karbantartása,
• az alapképzés célját szolgáló tanműhelyek bérleti és közüzemi díjai.

2006. január 1-jótől a felsorolt pénzügyi kedvezményeken túl a gazdálkodé szervezet tanulónként havonta a minimálbér 24§-%-ával csökkentheti az éves adóalapját. Továbbá a 2003. évi XXIX. törvény alapján a minimálbér 20%-a tanuló/tanév anyagköltség is elszámolhaté, amennyiben van még fedezete a szakképzési hozzájárulásból. Hiány-szakképesítések esetében a minimálbér 40%-a tanuló/tanév anyagköltség számolhaté el.
2007. áprlisától tanulószerződéses tanulónként 15.000 Ft/év számolhaté el adminisztráciés költségként. (Nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 50 %-át.)Fontos kiemelten megjegyezni, hogy a gyakorlati képzésért a gazdálkodé nem kérhet és nem fogadhat el pénzbeli térítést a tanulótól vagy szülőjótől. A törvény megszegőjót a kamara eltilthatja a gyakorlati képzéstől.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008 I. negyedévben a 15–74 évesek közül 4 millió 177 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, közülük a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezret, a munkanélkülieké 333 ezret tett ki.
A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához képest 45 ezerrel csökkent, ezen belül a foglalkoztatottak száma 61 ezerrel volt alacsonyabb, míg a munkanélküliek száma 16 ezerrel nőtt. Az aktivitási arány a negyedévben 54,1% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta is kisebb lett (49,8%), a munkanélküliségi ráta pedig 8%-ra emelkedett.
(KSH)

• a foglalkoztatottak száma 3 millió 909 ezer – ebből a férfiak száma 2 millió 129 ezer, a nőké 1 millió 780 ezer – volt, szemben az előző év azonos időszaki 3 millió 953 ezer fővel;
• a munkanélküliek száma 328 ezer – ebből 172 ezer a férfi és 156 ezer a nő;
• a munkanélküliségi ráta 7,7%, ezen belül a férfiaké 7,5%, a nőké 8,0%;
• a munkakeresés átlagos időtartama 16,7 hónap, ami megegyezett az előző év azonos negyedévében mérttel;
• a tartósan munkanélküliek közé 147,6 ezren tartoztak, arányuk az összes munkanélkülin belül 45,8% (90 napon belül új állásban kezdők nélkül);
• a 15–24 év közötti korcsoportba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül 2007 IV. negyedévében 18,6%, a munkanélküliségi ráta e korcsoportban 19,3%, ami azt jelenti, hogy az ilyen korú népesség 4,9%-a volt munkanélküli (2006 IV. negyedévében 5,4%);
• Magyarország régiéi közül a foglalkoztatottak aránya – az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva – a Nyugat-Dunántúlon emelkedett jelentősebben, szignifikáns csökkenés a déldunántúli régiéban következett be. A munkanélküliségi ráta leginkább Nyugat-Dunántúlon mérséklődött; aszámottevő növekedés az észak-magyaroszági és a dél-dunántúli régiékban volt.
(KSH)

2007 III. negyedévében a munkaerőpiacot a következők jellemezték:
• a foglalkoztatottak száma 3 millió 947 ezer – ebből a férfiak száma 2 millió 162 ezer, a nőké 1 millió 785 ezer – volt, szemben az előző év azonos időszaki 3 millió 948 ezer fővel;
• a munkanélküliek száma 307 ezer – ebből 155 ezer a férfi és 152 ezer a nő;
• a munkanélküliségi ráta 7,2%, ezen belül a férfiaké 6,7%, a nőké 7,8%;
• a munkakeresés átlagos időtartama 17,1 hónap, az előző év azonos negyedévi 16,4;
• a tartósan munkanélküliek közé 141,4 ezren tartoztak, arányuk az összes munkanélkülin belül 47,4% (90 napon belül új állásban kezdők nélkül);
• a 15–24 év közötti korcsoportba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül 2007 III. negyedévében 19,8%, a munkanélküliségi ráta e korcsoportban 18,6%, ami azt jelenti, hogy az ilyen korú népesség 4,9%-a volt munkanélküli (2006 III. negyedévében 5,7%);
• Magyarország régiéi közül a foglalkoztatottak aránya – az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva – a Nyugat-Dunántúlon és az Dél-Alföldön emelkedett jelentősebben, szignifikáns csökkenés a dél-dunántúli régiéban következett be. A munkanélküliségi ráta leginkább Közép-Dunántúlon mérséklődött; számottevő növekedés az észak-magyaroszági régiéban volt.
(KSH)

2007 II. negyedévében a munkaerőpiacot a következők jellemezték:

• a foglalkoztatottak száma 3 millió 943 ezer – ebből a férfiak száma 2 millió 155 ezer, a nőké 1millió 788 ezer – volt, szemben az előző év azonos időszaki 3 millió 934 ezer fővel;
• a munkanélküliek száma 297 ezer – ebből 159 ezer a férfi és 138 ezer a nő;
• a munkanélküliségi ráta 7,0%, ezen belül a férfiaké 6,9%, a nőké 7,2%;
• a munkakeresés átlagos időtartama 18,9 hónap, az előző év azonos negyedévi 17,4;
• a tartósan munkanélküliek közé 148,5 ezren tartoztak, arányuk az összes munkanélkülin belül 51,2% (90 napon belül új állásban kezdők nélkül);
• a 15–24 év közötti korcsoportba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül 2007 II. negyedévében 16,9%, a munkanélküliségi ráta e korcsoportban 16,1%, ami azt jelenti, hogy az ilyen korú népesség 4,0%-a volt munkanélküli (2006 II. negyedévében 4,5%);
• Magyarország régiéi közül a foglalkoztatottak aránya – az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva – Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon emelkedett jelentősebben, szignifikáns csökkenés a dél-dunántúli régiéban következett be. A munkanélküliségi ráta leginkább Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon mérséklődött; említésre mélté növekedés az északmagyaroszági régiéban történt.
(KSH)

2007 I. negyedévében a munkaerőpiacot a következők jellemezték:
• a foglalkoztatottak száma 3 millió 906 ezer – ebből a férfiak száma 2 millió 126 ezer, a nőké 1 millió 780 ezer – volt, szemben az előző év azonos időszaki 3 millió 885 ezer fővel;
• a munkanélküliek száma 316 ezer – ebből 171 ezer a férfi és 145 ezer a nő;
• a munkanélküliségi ráta 7,5%, ezen belül a férfiaké 7,4%, a nőké 7,5%;
• a munkakeresés átlagos időtartama 17,4 hónap, az előző év azonos negyedévi 15,8;
• a tartósan munkanélküliek közé 150 ezren tartoztak, arányuk az összes munkanélkülin belül 48,8% (90 napon belül új állásban kezdők nélkül);
• a 15–24 év közötti korcsoportba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül 2007 I. negyedévében 18,5%, a munkanélküliségi ráta e korcsoportban 18,1%, ami azt jelenti, hogy az ilyen korú népesség 4,7%-a volt munkanélküli (2006 I. negyedévében 5,0%);
• Magyarország régiéi közül a foglalkoztatottak aránya – az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva – Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon emelkedett jelentősebben, szignifikáns csökkenés a dél-dunántúli régiéban következett be. A munkanélküliségi ráta leginkább Közép-Dunántúlon mérséklődött; említésre mélté növekedés a dél-dunántúli régiéban történt.
(KSH)

Magyarország számára az Európai Unió tagjaként lényeges, hogy – a telephely választási döntések megalapozásához – a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos költségek nagyságáról pontos képet mutasson. A kormányzat az élőmunka terheinek növelésével, illetve csökkentésével képes hatást gyakorolni a munkaerőköltség nagyságára. Kormányzati feladat a munkáltatók számára kötelezően előírt járulékok mértékének kialakítása, a munkadók által nyújtott, illetve a jogszabályok által szabályozott juttatások körének, feltételeinek, valamint mértékének meghatározása. A munkadói döntések e keretek között befolyásolják a munkaerőköltséget, a különböző juttatások mértékének, nagyságának meghatározása a menedzsment humánstratégiai döntéseinek tárgya.Ugyanakkor az érdek-képviseleti szervek részéről egyre határozottabb az a törekvés, hogy a munkavállaló szempontjából számottevő béren kívüli juttatások is alku tárgyát képezzék a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon.
1. A KSH az EU statisztikai megfigyelési rendszerének alapján 1992-ben vezette be a munkaerőköltség-felvételt, előbb négyéves, majd 2002-től éves gyakoriságúvá vált a felvétel a legnagyobb munkáltatók számára.
2. A felvétel mutatékörét tekintve megfelel a folyamatosan változé EU-standardoknak éppúgy, mint a felhasználéi igényeknek. A munkaerőköltség-felvétel vonatkozási körét tekintve minden nemzetgazdasági ágra kiterjed.Minden négy évben egyszer – legközelebb 2008-ról – viszont a kisebb vállalkozásoktól is gyűjtünk informáciét az alkalmaztatás költségeinek alakulásáról. A kiadványban szereplő elemzés a megfigyelt körben végbement változásokra koncentrál, és a táblázatok is a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra és költségvetési, társadalombiztosítási intézmények teljes körére vonatkoznak.
(KSH)

Hazánkban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 185 ezer forint volt 2007-ben, ami nominálisan 7,9%-kal haladta meg az előző évit. A dolgozók ebből az összegből átlagosan 114 100 forintot kaptak kézhez, ekkora volt a nettó kereset. Ez nominálisan 2,8%-kal volt magasabb a 2006. évinél. Mind a bruttó, mind a nettó bérek növekedési üteme 1988 éta a legalacsonyabb volt, amit jelentősen befolyásoltak az előző években meghozott kormányzati intézkedések: az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási járulék többszöri emelése és a munkavállalói járulék emelése. Az elmúlt 10 évben – kivéve 2002, 2003 és 2005 – a bruttó keresetek nominális növekedési üteme meghaladta a nettó keresetekét.1997 és 2007 között a bruttó bérek 3,2-szeresére nőttek, a nettó fizetés pedig 3-szorosára. Ebben az időszakban a nettó átlagkereset a bruttó kereset 67%-áról 62%-ára csökkent. A keresetek reálértéke 2007-ben 4,8%-kal csökkent az előző évhez képest, ezen belül a költségvetési intézményekben 5,8%-os, a versenyszférában 4,1%-os mérséklődés következett be. A csökkenés hátterében a kormányzati intézkedések, valamint a fogyasztéi árak gyorsulé emelkedése áll. Érdemes azonban hosszabb időintervallumban szemlélni a keresetek alakulását. Az elmúlt 10 évben összességében közel 46%-kal erősödött a keresetek reálértéke. Az időszak alatt 2002-ben és 2003-ban kiugréan magas, 13,6 és 9,2%-os növekedés következett be, míg két évet – 2004-et és 2007-et – reálbércsökkenés jellemzett. 2008-ban hónapról hónapra egyre kisebb mértékű a reálkeresetek csökkenésének üteme, 2008. január-áprilisban pedig már gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival.
(KSH)