Üzleti titok, hűségnyilatkozat szabályai
A nyilatkozatok tartalmát szabályok kötik
Részletek
A munkajogviszony hatálya alatt és annak megszűnte után, a megszűnés okétól, médjától függetlenül, minden informácié, dokumentácié, ügyfélkör, működési folyamatok, vevői - szállítéi adatok, know how, szellemi termék legyen az írásbeli vagy szébeli, direkt vagy indirekt, amely bármilyen médon kerül a munkavállaló tudomására, illetve birtokába, bizalmas és üzleti titoknak minősül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Védőital a munkahelyeken
Ha a megfelelő klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében
Részletek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Új, telefonos szolgáltatást indít az APEH
Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) új szolgáltatásával
Részletek
A 2009. július 1-jétől hatályos járulékmértékekkel kapcsolatos tájékoztató
2009. július 1-jétől hatályos módosítások szerint
Részletek
(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:
a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkét végzők:
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkét végző személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban a Tbj. 9. §-a a következő rendelkezést tartalmazza:
"9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban állé személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkét végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani."
Ez a rendelkezés kizárólag a biztosítási kötelezettség elbírálásánál alkalmazhaté, vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a jövedelem után járulékot, vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Ennek megfelelően, ha pl. egy hónapon belül ugyanaz a foglalkoztató 5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel, megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, a járulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyik esetben 26 százalék a társadalombiztosítási járulék mértéke.
START-kártyákkal foglalkoztatottak:
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-ának médosulása következtében a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek.
Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és START-kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, a minimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57 000 forint után az általános szabályok szerint kell a munkadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak az 57 000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a START-kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként.
Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni juttatás:
A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárósa ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolédé szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentáciénak…"
A jelenlegi gyakorlat szerint, ha a kifizető az előzőekre tekintettel nem tudja megállapítani az egyes biztosítottnak minősülő magánszemélyek által megszerzett bevételt, akkor a Tbj.) 4. § k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a '08-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell feltüntetni.
A módosítást követően - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok alapján a magánszemélyhez nem köthető tárgyhavi összes járulékalapot képező jövedelem után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni.
Kilépő munkavállalók:
Kilépő munkavállaló esetén a Munka Törvénykönyve 97. §-ában foglaltaknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) ki kell fizetni a munkabért a munkavállaló részére. Ha a kifizetésre 2009. július 10-éig sor kerül, akkor a munkabér (ideértve a felmentési időre járó bért is) utáni társadalombiztosítási járulék mértéke - az átmeneti szabályok szerint - 29 százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.
Töredékhónap, részmunkaidő:
Töredékhónap, vagy részmunkaidő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a Tbj. 19. § (1) bekezdésének alkalmazásánál nem kell arányosítani a tényleges munkaidő arányában. Ez azt jelenti, hogy a kisebb járulékmérték részmunkaidő vagy töredékhónap esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes.
Ekho:
A START-kedvezményhez hasonléan, ekho alkalmazásakor az általános szabályok szerinti közteherviselési kötelezettség alá eső jövedelmet önálléan kell vizsgálni, vagyis az ekho alapját képező jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti társadalombiztosítási járulékkötelezettség teljesítésekor.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Változások július 1-től
Július 1-től sokminden megváltozik
Részletek
Csökkennek a munkára rakédé terhek is: július 1-jótől a minimálbér kétszereséig valamennyi vállalkozás számára 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken a munkáltatói járulék. A munkáltatói járulékcsökkentéssel összhangban a vállalkozói járulék is csökken 1,5 százalékponttal: júliustól a korábbi 4 helyett 2,5 százalékot kell befizetni, szintén a minimálbér kétszereséig.
Július 1-jótől emelkednek a jövedéki adótételek is: a benzin esetében 5,50 forinttal (5,3 százalékkal) literenként 109 forintra, a gázolaj esetében szintén 5,5 forinttal (6,5 százalékkal) literenként 90,5 forintra nő az adóteher. Az alkoholok jövedéki adója 6-7 százalékkal emelkedik, a dohánytermékeknél a cigarettánál a tételes adó ezer szálanként 8.405 forintra nő. A legkeresettebb árkategériában mindez - az öt százalékos áfakulcs emelésének hatásával együtt - öt százalékos, csomagonként 14 forintos adóemelést jelent.
Szintén július 1-jón szűnik meg a 13. havi nyugdíj, amely helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be. Ekkortól hatályba lép az a nyugdíjakról szóló döntés is, amely az eredetileg idén január 1-jóre tervezett nyugdíjkorrekciét, a második dátumhoz - szeptember 1-jóhez - képest is kitolja 2010. január elsejóre. A kormány júliustól 500 millió forinttal megemeli azt a keretet, amelyet a méltényossági nyugdíjakra lehet fordítani.
Július 1-től megszüntették a jelenlegi lakástámogatási rendszert. Oktéber 1-jótől új, célzott otthonteremtési támogatási formát vezet be: a kamattámogatást a 35 év alatti párok igényelhetik majd első lakás építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez. A kettő, vagy annál több gyerekes szülőknél a korhatár 45 év lesz, és további kedvezmények vonatkoznak majd a nagycsaládosokra. A hitel összege nagyvárosokban legfeljebb 12,5 millió forint, a többi településen maximum 10 millió forint lesz.
Július 1-jótől megszűnik a földgázellátásban a közüzemi szolgáltatás, helyét a tiszta versenypiaci modell veszi át. A földgázpiac megnyitásával a lakosság és az egyetemes szolgáltatásra jogosultak - köztük a társasházi közösségek - számára a földgáz nettó ára nem emelkedik, a fizetendő összeg az áfa mértékével viszont magasabb lesz.
Szerdától ötszáz forinttal emelkedik a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma a korábbi 87 ezer forintról.
Lehetővé válik július 1-től hogy a nagykorú, azonos nemű személyek anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek. A törvény nem teszi lehetővé a bejegyzett élettársak számára gyermek közös örökbefogadását, és esetükben a házassági névviselés szabályai sem alkalmazhatéak.
Változnak a gyégyszerfelírás szabályai is július 1-től: a háziorvos a korábbi 6 hónap helyett ezután már 12 hónapra írhat fel gyégyszert bizonyos betegségeknél. A módosítás jelentős könnyebbséget jelent a betegeknek, mivel ez kevesebb utazást, és várakozást jelent.
Az új útlevelek már június 28-tól tartalmazzák második biometrikus adatként a kérelmező ujjnyomatát. Ugyanakkor a korábban kiállított úti okmányok továbbra is használhaték, lejáratukig érvényesek. Ugyanez a törvény teremti meg a lehetőségét annak, hogy a jövőben a 14 éven aluliak is kaphassanak személyazonosíté igazolványt.
Változik a bűnügyi nyilvántartás is: június 30-tól hatályos az a törvény, amelynek alapján korszerű technikai színvonalú, teljesen új bűnügyi nyilvántartási rendszert vezetnek be. Az új nyilvántartás egyebek között az EU-tagállamok bíróságainak magyar állampolgárokkal szemben hozott ítóleteit is tartalmazza majd.
Egy tavalyi jogszabály-médosítés alapján a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó kamionstop kezdete június 15-ről július 1-jóre tolédik ki és a korlátozés a szombat reggel helyett, délután 15 érakor kezdődik. A korlátozás változatlanul vasárnap 22 éráig tart.
Új törzskönyvet vezetnek be a gépjárművek számára: módosítások révén a jövőben a tulajdonosok mentesülnek a törzskönyvcserét érintő eljárós és annak költségei alél azokban az esetekben, amikor az adatváltozás nem a tulajdonos vagy a jármű főbb - például alvázszám, gyártmány, típus - azonosíté adatait érinti.
Kérésre a jogosítvány érvényességét úgy határozzák meg a jövőben, hogy a lejárati idő megegyezzen az ügyfél születési idejónek hónapjával és napjával, így azt könnyebb lesz észben tartani. A kártya formátumú vezetői engedély pétlása pedig - változatlan tartalommal, érvényességi időn belül - a jövőben elektronikus úton is igényelhető lesz.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Teljesítménybérezés
A személyi alapbér és a tényleges munkabér mértéke teljesítménybér esetén
Részletek
A teljesítménybér, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bér esetén az Mt. 144. § (1)-(2) bekezdését kell irányadónak tekintetni. E szerint „teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet… A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.” E rendelkezéssel összhangban a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a azt írja elő, hogy „Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgébér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén …2008. január 1-jótől 69 000 forint” (órabér esetén: 397.- Ft). Az idézett rendelkezések alapján tehát levonhaté az a következtetés, hogy a teljesítménybérben, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bérben részesülő munkavállaló esetében úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőket, hogy - a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén – a munkavállaló számára kifizetésre kerülő munkabér összege a mindenkori minimálbért elérje. E tekintetben két körülményre kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak kifizethető tényleges munkabér összegének nem kell elérnie a garantált bérminimumot, amit a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló személyi alapbére vonatkozásában ír elő. Másrészt a munkavállaló tényleges teljesítménye alapján a munkavállaló a minimálbérnél alacsonyabb mértékű teljesítménybérben is részesülhet, ha a százszázalékosnál alacsonyabb mértékű teljesítményt nyújt. Ez utébbi esetben azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy az Mt. 143/A. § részletesen szabályozza, hogy a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, ha a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozé munkavállalók legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb, továbbá szabályozza azt is, hogy mikor és milyen feltételek mellett kell alkalmazni a teljesítménykiigazítás szabályait.
Terhes lettem
Mi tegyek ha már boldog vagyok
Részletek
Egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk: a munkahelyen nincs helye az érzelmeknek, racionálisan kell átgondolni: kinek, mikor széljunk a várandésságról.
Mikor és kinek széljunk a munkahelyen?
Kati egy oktatási intézményben pénzügyi referensként dolgozott. Közvetlen főnökének lényegében az első, terhességét igazolé vizsgálat után szélt, míg a felsőbb vezetésnek a harmadik hónap végén jelentette be, hogy gyermeket vár. " Igazi 'sztahanovista' voltam, a lányom születése előtt két héttel hagytam abba a munkét" - meséli széles mosollyal. "Persze, ehhez hozzájárult a teljesen panaszmentes terhességem is, soha nem volt még egy pici hányingerem sem" - teszi hozzá.
"A bejelentést semmiképpen ne az első teszt elvégzése után tegye meg a munkavállaló. Érdemes megvárni az első három hónap végét, illetve arra is figyelni kell, hogy ne az ismerősöktől, családtól tudja meg a főnök, esetleg ő vegye észre a 6-7. hónap környékén, és kérdezzen rá beosztottja állapotosságára - javasolja Sipos Barbara a Human Matrix Kft. vezető tanácsadója. "Mindig a közvetlen felettesnek illik először bejelenteni a várandéságot, vele kell megbeszélni a következő időszak feladatait."
Tervezzünk előre - a vezető ebben nem tud segíteni
Előtte azonban a kismamának legyen elképzelése arra vonatkozóan, hogy a szülésig tartó időszakban meddig és hogyan kíván dolgozni. Könnyebb helyzetben vannak a szellemi tevékenységet, irodai munkét végző nők, bár a munkahelyi stressz itt is veszélyforrás. A fizikai munkét végző, akik ráadásul nem a toleranciáról híres főnökkel dolgoznak, jobban teszik, ha a biztonságosabb táppénzt választják.
"Az állapotosság nem betegség, de a női szervezetben bekövetkező hormonváltozások még jó egészségi állapot mellett is sokaknál megnehezítik a munkavégzést, csökken a koncentráciés képesség, fáradókonyabbá, ingerlékenyebbé válhat a nő... Emiatt is célszerű megtervezni, hogy meddig végez aktív munkét" - tanácsolja Sipos Barbara. "Ne a főnöktől várjunk javaslatot, hiszen a munkáltatónak az a jól megfontolt érdeke, hogy minél később kelljen pétolni egy kieső munkavállalót. Ugyanakkor célszerű figyelembe venni a projekt jellegű feladatokat is, ezért lehetőség szerint ne a határidő előtt vagy projekt közepén hagyja abba az aktív munkavégzést" - mondja a tanácsadó.
Az utédkeresést hagyjuk a főnökre
Bármilyen nehéz is időnként tudomásul venni, pétolhatéak vagyunk. Zsuzsa egy kereskedelmi vállalat középvezetőjeként lelkesen végezte a munkáját, az sem zavarta, hogy esetenként hétvégén is be kellett mennie dolgozni. A váratlan terhességnek örült, gondosan megvárta, amíg eltelik az első trimeszter, s ezalatt átgondolta, kinek is adhatná át munkakörét. Főnökéhez konkrét javaslattal érkezett, és felajánlotta, hogy fokozatosan bevezeti az új munkakörbe a kiszemelt kollégát. " A főnököm a terhességem hírét nyugodtan, sőt mosolyogva fogadta, kedvesen gratulált is. Ám amikor előhozakodtam azzal, hogy kit látnék szívesen a helyemen, elkomorult, és hűvösen csak annyit jegyzett meg, hogy ezt bízzam őrá. Egy, szerintem kevésbé alkalmas kollégát küldött végül mellém, neki kellett átadnom a teendőket" - meséli Zsuzsa.
A tanácsadó szintén úgy véli, a feladatok átadását meg kell beszélni a főnökkel, ne a munkavállaló döntsön arról, hogy kit választ önmaga pétlására. A főnöknek kell kijelölnie az utéd személyét. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az egészségi állapot nem teszi lehetővé, hogy minden kérdést és faladatot tökéletesen előkészítsen, átadjon a nő, de érdemes úgy felállni az asztaltól, hogy bármikor emelt fővel lehessen visszaülni oda.
A jog is védi a terhes nőket
A terhes nők és kismamák védelmét a Munka törvénykönyve és az alkotmány egyaránt biztosítja. Sokan még sincsenek tisztában azzal, hogy a várandésság alatt milyen jogok illetik meg a munkahelyen. Nem árt ezekről is tájókozédni, és ehhez igazítani a stratégiánkat.
"A munkavállaló mentesül a munkavégzés alél a terhesség teljes időszaka alatt a kötelező vizsgálatokon valé megjelenés időtartamára. Fontos, hogy csak a kötelezőkre, és ebbe nem tartozik bele az egyéni kérésre készített 4D felvétel" - figyelmeztet Sipos Barbara. Ne használjuk ki tehát helyzetünket, ne légjunk el a munkából mindenféle vizsgálatokra hivatkozva, mert ez előbb-utébb a legtoleránsabb munkáltatónak is feltűnik.
Kati annyira sem élt vissza a vizsgálatokkal, hogy akkor is bement a munkahelyére, amikor délelőtti vizsgálatra hívták be. "Ha például 11 érára kellett mennem kismama-gondozásra, reggel bementem dolgozni, értem jött a férjem kocsival, berobogtunk a kérházba, majd amikor végeztünk, visszavitt az iskolába. Megérte az igyekezet, mert amikor eljöttem, szép összegű jutalmat kaptam, nagyon értékelték, hogy végig számíthattak rám" - meséli.
Tilos az éjszakai munka és a túlmunka
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. A munka törvénykönyve kimondja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára, illetve túlmunkára (készenlétre) nem lehet igénybe venni. A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen. A terhes nő kezdeményezheti áthelyezését és az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet.
Vera egy virág-nagykereskedésben dolgozott, napi 8 érában és 10-30 kilogrammos virágföldes zsákokat emelgetett. Hét hetesen derült ki a terhessége, orvosa javaslatára azonnal szélt a főnökének. "Kértem, hogy tegyen át a boltba pénztárosnak, mert ilyen kemény fizikai munka veszélyezteti a kisbabámat. A pénztárosunk azonban nem volt hajlandé átvenni az én munkámat, és felmondással fenyegetőzött, így a főnököm elküldött táppénzre, de hozzátette, nem biztos, hogy garantálni tudja a helyemet, ha két-három év múlva visszamegyek" - mondja keserűen.
Részmunkaidőre váltás: csak közös megegyezéssel
"Bizonyos munkakörök esetében elképzelhető és kivitelezhető megoldás lehet a várandésság időszakában a távmunkavégzés feltételeinek kialakítása. Részmunkaidős feladatvégzés munkaszerződés-módosítással jár, így csak közös egyezség esetén lehet rajta változtatni és azt írásban rögzíteni, aláírni. A gyes letelte után a munkáltató köteles a munkaszerződésben rögzített munkakörbe és feltételek szerint foglalkoztatni a munkavállalót, még abban az esetben is, ha közben valaki más töltötte be a pozíciót. A kieső időszakra járó a cég dolgozóit érintő béremelésre is ettől az időponttól válik jogosulttá a munkavállaló. Harminc napos védettséget élvez a munkavállaló, ami letelte után rá is ugyanazon munkajogi szabályok érvényesek, mint bármely más munkavállalóra" - sorolja Sipos Barbara.
Vera esete sajnos nem egyedülállé, de nem is mondhaté általánosnak. A munkáltatók többsége, ha nem is fogadja kitörő örömmel a terhesség hírét, igyekszik biztosítani a terhes nő számára a biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha időben tájókoztatjuk, és együtt tervezzük meg az elkövetkező hónapokat, nem kell lemondanunk arról, hogy a várandésság időszakában is dolgozhassunk.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Külföldi kiküldetés
A külföldi kiküldetés időtartamát a munkáltató jogosult meghatározni.
Részletek
A külföldi kiküldetés időkeretét a munkáltató jogosult meghatározni. A kiküldetés történhet ideiglenesen, maximum három hónapra, illetve három hónapot meghaladó időintervallumra is, amit állandé jellegű külföldi kiküldetésnek kell tekinteni. A belföldi kiküldetéssel ellentétben, külföldi kiküldetés esetén az utazási időre a munkavállalót nem illeti meg többletdíjazás. Ebben az esetben ugyanis az utazási idő beleszámít a munkaidőbe. Az utazási költségeket és a felmerült költségeket azonban az adott ország pénznemében kell többletdíjként kifizetni a munkavállaló részére.
A kiküldöttet a külföldi tartózkodás során napidíj, szállásköltség, utazási költség, személy- és poggyászbiztosítás, járműhasználati költség és egyéb szükséges, a kiküldetés célja szerint indokolt költségek térítése illeti meg. Biztosítások megkötése nélkül tilos külföldi hivatalos kiküldetésre kiutazni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Belföldi kiküldetés
Időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 110 ...
Részletek
Belföldi kiküldetésről a munkavállalót tájókoztatni kell, aminek időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 110 munkanapot. Természetesen ettől kollektív szerződés eltérhet. A 110 munkanapba bele kell számítani az átirányítás és a kirendelés eseteit is, amiből az átirányítás mértéke nem haladhatja meg a 44 munkanapot. Egy naptári éven belül a többször elrendelt kiküldetések időtartamát össze kell adni.
A belföldi kiküldetés egyik legfontosabb eleme, az utazási idő. Amennyiben a munkavállaló utazási ideje munkaidejón kívül esik, akkor a munkavállalót többletdíjazás illeti meg, aminek mértéke a személyi alapbér 40 százaléka. Az utazás történhet személygépkocsival és tömegközlekedési eszközökkel is. Utazási időnek kell tekinteni az indulástól a megérkezésig eltelt időt, valamint az átszállással eltöltött időt is. Továbbá bele kell számítani az utazási időbe azt az időt is, ami a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a munkavégzés megkezdéséig tart, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelik.
Kiküldetés esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő további szükséges és igazolt többletköltségeket. Ide sorolhaté az utazási költség, saját gépjármű használata, szállásdíj, napidíj, dologi kiadások.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkaidő nyilvántartás
Amit be kell tartani a munkaidő nyilvántartás vezetésénél
Részletek
A munkaidő nyilvántartás vezetése a munkavállaló feladata
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 140/A.§-a világosan és egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejóvel kapcsolatos adatokat a munkáltató köteles nyilvántartani.
A munkáltató rendelkezhet akként, hogy minden munkavállaló köteles maga vezetni a munkaidejóvel kapcsolatos adatokat, azonban egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztás, illetve hiányosság a munkáltató felelőssége lesz.
A munkaidő-nyilvántartást a munkáltató székhelyén kell tartani
A munkaidő-nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a munkaidő nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során be kell tudni mutatni az eljáré munkaügyi felügyelőknek.
A munkaidő a munkanapokhoz, és a munkahelyhez szorosan kötődő informácié, mely változhat, ezért - a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - nem tekinthető hitelesnek az olyan jelenlét ív (munkaidő nyilvántartás), melyet a tényleges munkavégzés helyétől távol eső helyen vezetnek.
Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokat nem hasonlítják össze más nyilvántartásokban szereplő adatokkal
Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival, a hitelesség eldöntése végett. Általában a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, valamint az egyéni bérelszámolásokon szereplő adatok kerülnek egybevetésre, ugyanakkor az sem ritka, hogy egyéb, nem munkaügyi nyilvántartásokkal kerül összehasonlításra a munkaidő nyilvántartás. Ilyen lehet például a vagyonvédelemben az őrnaplé, eseménynaplé, kulcsátvételi naplé, vendéglátásban a standolási naplé, takarítási naplé, kereskedelemben HACCP nyilvántartások, pénztárjelentések, szállítéiparban menetlevél, menetíré lapok, stb.
Nem elegendő, ha a munkaidő-nyilvántartés a napi ledolgozott munkaórák számát tartalmazza
Az Mt. 140/A.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató által vezetett munkaidő nyilvántartásnak olyannak kell lennie, melyből a napi munka megkezdésének, illetve befejezésének időpontja egyértelműen megállapítható. A szabályozás szövegéből következik, hogy például az építőipari munkahelyeken használt ún. faléz nem felel meg az elvárásoknak, hiszen az a munka kezdő, illetve befejező időpontját nem rögzíti, csak a ledolgozott munkaórák számát.
A munkaidő nyilvántartást nem a nap végén kell kitölteni
A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a vezetésével szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse a munkáltató. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni.
Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolédé közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Amtv.) 11. §-a tételesen felsorolja azokat az Mt.-beli jogszabályhelyeket, melyeket az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
A munkaidő nyilvántartás vezetéséről az Mt. 140/A. §-a rendelkezik, mely nem szerepel a "kivett" jogszabályhelyek között, tehát nem megfelelő akkor a munkáltató eljárósa, ha csak az Amtv. 6.§ (8) bekezdésében meghatározott nyilvántartási kötelezettségének tesz eleget, és csak a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerétt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét tartja nyilván.
Vagyis az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében - a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - munkaidő nyilvántartás vezetése kötelező, de nem a munkaidő pihenőidő szabályok miatt, hanem a minimálbérrel (!) kapcsolatos szabályok ellenőrizhetősége végett.
Gépjárművezetőknél nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, ....
Tekintettel arra, hogy az Mt. a munkaidő nyilvántartások kapcsán - az írásbeliségen kívül - formai kötöttséget nem határoz meg, sokan úgy hiszik, hogy ha a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál a menetlevél az indulás, érkezés időpontját tartalmazza, akkor a foglalkoztató eleget tett nyilvántartási kötelezettségének.
Ezzel összefüggésben fontos felhívni a figyelmet az Mt. 117.§ (1) bek. a) pontjában foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől, annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolédé előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.
Vagyis a tevékenység jellegéből adódéan a munkavégzéshez kapcsolédé előkészítő és befejező tevékenység időtartamát a menetlevél nem tartalmazza, ezáltal hiteles munkaidő nyilvántartásnak elfogadni nem lehet!
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)