Munkaügyi Tudástár

A munkavállaló részére járó munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - havonta utólag, egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv., továbbiakban: Mt.) azonban ettől eltérést enged az alábbiak szerint:

1.Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni .
2.Ha a munkavállaló részére járó munkabér alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt az ennek megfelelő időpontban kell kifizetni (előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell) .
Általános szabály szerint a munkabér kifizetésének a tárgyhónapot követő 10-ig kell megtörténnie. Amennyiben a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon ki kell fizetni . Ettől eltérő szabályokat rögzíthet munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, de munkaviszonyra vonatkozó szabály ettől eltérően is rendelkezhet. A munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni, italboltban vagy más szórakozóhelyen csak az ott dolgozóknak fizethető munkabér.

Ha a munkáltató a bérfizetésre előírt napnál később fizeti meg a munkavállalóknak járó munkabért, késedelmes fizetése miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti. Ezért az Mt. kimondja, hogy a munkáltató a késedelem idejére a polgári jogi szabályok szerint meghatározott kamat fizetésére köteles . A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó szakasza értelmében tehát a késedelembeesés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles a munkáltató .

A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően 30 napon belül munkaviszonyt létesítő, vagy a fennállé munkaviszonyában 14 napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére 2 hétre járó személyi alapbérét - kifejezett kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - 2 hónapon belül két részletben lehet a munkabérből levonni.

Ha olyan helyzet áll elő, hogy a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, mint hogy a munkavállaló a munkabérelőleget le tudta volna vonni, úgy a vissza nem térített bérelőleg fennmaradó része a kiadandé munkabéréből egy összegben levonhaté .

A munkáltató akkor is köteles - legalább havonta - munkabérelőleg fizetésére, ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg .
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1. Az átlagkereset számítás szabályai

1. 1. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak (irányadó időszak) meghatározása. Az átlagkereset – az Mt. 152 §. (4) bek. értelmében főszabályként – a munkavállaló munkaviszonyának megszűntetését, megszűnését megelőző utolsó 4 naptári negyedévre (irányadó időszakra)- kifizetett Þ munkabér alapul vételével kell kiszámítani. Utolsé 4 naptári negyedévnek azokat a teljes (befejezett) negyedéve(ke)t kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzés alapján utoljára munkabérben részesül.

1. 2 Előfordul, hogy a munkavállalónak a munkaviszony megszűnését megelőző 4 naptári negyedévben fennállt ugyan a munkaviszonya, de ez alatt az idő alatt nem részesült munkabérben vagy nem állapítható meg, akkor az álláskeresési járadék az utoljára betöltött vagy hasonlé munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kerül megállapításra. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha az álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári negyedévben nem állt munkaviszonyban. Ennél régebbi időpontra visszamenni nem jogszerű! Példa: A munkavállaló az 1999. 07. 01. éta áll munkaviszonyban. A munkaviszonya 2005. 11. 30. napjával megszűnik. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak ez esetben 2004. IV. negyedév, 2005. I. II. III. negyedév.

1. 3. Négy naptári negyedévnél rövidebb munkaviszony esetén a főszabályhoz képest kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. Erre vonatkozó szabályok az Mt. 152§ (5) és (7) bekezdés. Eszerint, ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennállé munkaviszonya 4 teljes naptári negyedévnél rövidebb, akkor a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó naptári negyedévet vagy negyedéveket kell figyelembe venni. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. éta fennállé munkaviszonya még az évben 05. 15-én közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, nála az átlagkereset számításnál figyelembe vehető időszak 2005. I. negyedév.

1. 4. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszony a megszüntetést megelőző négy naptári negyedévben fenn állt, de átlagkereset számításnál nem minden naptári negyedév vehető figyelembe, akkor azokat a teljes naptári negyedéve(ke)t, illetve ennek hiányában teljes naptári hónapo(ka)t kell alapul venni, amelyben a munkavállaló munkabérben részesült. Példa: a munkavállaló 2003. 03. 16. napjától áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásával 2005. 06. 28. napjával megszüntetésre kerül. A munkavállaló 2003. 06. 01-től 12. 31-ig táppénzes állományban volt. 2004. 02. 10-től fizetés nélküli szabadságon volt majd 2005. 02. 20-tól ismét munkába állt. Ez esetben a munkáltatónak az álláskeresési járadék megállapításához a 2004. évi 03. 04. 05. hónap munkabérei alapján kell átlagot számítani.

1. 5. Amennyiben a munkavállalónak a munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb ideig áll fenn, átlagkeresetként a távolléti díj számítás szabályait kell alkalmazni (Mt. 151/A §) Ellenben, ha a munkáltatónál fennállé munkaviszonya hosszabb 1 hónapnál, de keresőképtelensége folytán nem kap teljes havi munkabért, akkor is az e munkanapokkal díjazott napok alapján nem pedig a távolléti díj számítási szabályai alapján kell az átlagkeresetet számítani. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. napjától fennállé munkaviszonya a munkáltató elleni csődeljárós miatt 2005. december 1-jón megszűnik. A munkavállaló 2005. 01- 16-tól 2005. december 1-ig táppénzen van. Ebben az esetben átlagkeresetként a 2005. 01. 01-től 01. 16-ig terjedő időszakra kifizetett munkabér alapján az Mt. 152. § (9-10) bekezdésében leírtak szerint kell az átlagkeresetet igazolni.

2. Az átlagkereset számításnál figyelembeveendő kifizetések (a kifizetések számbavétele)

2. 1. Az átlagszámítás alapjául az Mt. 152 § (4) bekezdése alapján az irányadó időszakra kifizetett munkabér szolgál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ilyen kifizetéseket ahhoz a naptári negyedévhez kell számítani, amilyen időszakra szélnak, vagyis nem a kifizetés időpontja a mérvadó.

Példa: a 2005. 01. 05-én felvett fizetést az előző év 4. negyedévének munkabéréhez kell számítani, de nem tartozik oda az október 5-én felvett, azaz a szeptember havi fizetés. Ezt az elvet érvényesíti az Mt. akkor is, amikor elrendeli, hogy az esedékességtől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

Példa: Ha a munkavállaló 2005. 07. 01-től 08. 03-ig szabadságon volt és a 07. 05-én járó (júniusi) munkabérét csak 08. 04-én veszi fel ezt a munkabért az átlagkereset számításnál a II. negyedévi adatok között kell szerepeltetni.

2. 2. Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső időarányos részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani (Mt. 152.§ (6) bekezdés)

Példa: a munkavállaló munkaviszonya 2005. 07. 17-én megszűnt. Az átlagkereset szempontjából irányadó időszak esetében 2004. 07. 01-től 2005. 06. 30-ig tart. A munkavállaló 2005. 01. 20. napján kapta meg a 2004. évre járó éves prémiumát, ami 600.000,-Ft volt. Az átlagkereset számításnál ezért 2004. évből csak 07.01.-től 12.31-ig, tehát fél évre járó prémium összeg, azaz 300.000,-Ft vehető figyelembe.

Fontos tudni, hogy az átlagkereset meghatározása mindig az adott időszakban ténylegesen kifizetett bruttó összegben történik.

2. 3. A kifizetés jogcímei (a KSH 2004. január 1-jótől érvényes útmutatója alapján)

A munkavállalót megillető járandóságok közül az Mt. 152. § (4) bekezdése szerint a munkabérnek minősülő díjazások számítanak bele az átlagkeresetbe.

Eszerint munkabérnek minősül az alapbér (a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér) illetve törzsbér (ide tartozik a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér vagy a munkáltató által előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján megállapított munkabér is), a bérpótlékok (műszakpótlék, túlórapótlék, készenléti díjak, ügyeleti pótlék) a kiegészítő fizetés (pl. munkaszüneti napokra fizetett munkabér, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló, vagy a rendes és a rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabér) továbbá a prémium, a jutalom, a 13. havi és további havi fizetés, valamint az egyéb bérek. Nem minősül munkabérnek, így nem képezi az átlagszámítás alapját egyebek mellett a végkielégítés a betegszabadság idejére fizetett díjazás, családi pótlék, a társadalombiztosítási ellátások (táppénz, segély) az üdülési és az étkezési térítés, a jogszabály alapján fizetendő költségtérítések.

3. Az átlagkereset számítása

3. 1. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérek időarányosan számított átlaga az átlagkereset.

Az átlagkereset kiszámításának módszerére az Mt. 152. § (8) bekezdése vonatkozik. Eszerint meg kell állapítani, az irányadó időszakban rendes vagy rendkívüli munkanapként munkában töltött és egyéb munkabérrel fizetett napok számát, valamint hogy ennek fejében mennyi munkabért kapott a munkavállaló. Majd a munkabérként kifizetett összeget el kell osztani a munkában töltött munkanapok számával és az így kapott eredmény adja az 1 napi átlagkeresetet. Az egy érára eső átlagkeresetet a fentieknek megfelelően kell kiszámítani azzal az eltéréssel, hogy ez esetben az osztószám az adott időszakban munkában töltött, valamint munkabérrel fizetett de munkában nem töltött órák számával.

A munkanapok (órák) számításánál, az Mt hatályos szövege alapján a túlmunka és a készenlét időtartamát is figyelembe kell venni.

3. 2. A havi átlagkereset meghatározásakor az Mt. 152 § (1o) bekezdés alapján minden hónapot egységesen 22 munkanapnak kell tekinteni. Eszerint, ha a fizetési kötelezettsége havi átlagkeresetben kerül meghatározásra, akkor 1 havi átlagkereseten a munkavállaló 1 napi átlagkeresetének a 22 szerese értendő. Órabér esetén az egy napi átlagkereset az 1 érára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének szorzata adja. Példa: a munkavállaló 2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alél is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 éra volt.

Az átlagkereset kiszámítása a következőképpen történik:

1. lépés: az egy érárajutó átlagkereset kiszámítása

irányadó időszakra kifizetett munkabér

irányadó időszakban munkában töltött és

a munkabérrel fizetett, de munkában nem

töltött órák számával

1.200.000,-Ft+250.000,-Ft+360.000,-Ft+100.000,-Ft = 904,-Ft/éra

2112 éra

2. lépés: 1 napi átlagkereset kiszámítása

egy érára megállapított átlagkereset x napi teljes munkaidő=

904,-Ft x 8 éra=7232,-Ft/nap

3. lépés: havi átlagkereset kiszámítása

1 napi átlagkereset x 22=

7232,-Ft x 22=159.104,-Ft/hé

A munkadónak jelen esetben a álláskeresési járadék megállapításához kiállított igazolólapon átlagkeresetként 159.104,-Ft-ot kell szerepeltetnie. [4/1997. (I.28) MüM rendelet a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról, 1992. évi XXII. Tv a Munka Törvénykönyvéről; 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról]

Az álláskeresési járadék mértéke

A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkadóval állt munkaviszonyban, a járadék összegét valamennyi munkadónál elért átlagkereset alapján kell kiszámítani.
Ha az átlagkereset ezek alapján nem állapítható meg, az álláskereső által az álláskeresővé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, ill. az ahhoz hasonlé munkakörben elért kereset országos átlagát kell figyelembe venni.

Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60 százaléka. A járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Ha az álláskereső átlagkeresete a járadék alsé határánál alacsonyabb, a járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

Az álláskeresési segély mértéke

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha fentiek szerint meghatározott átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, a segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

2009. január 1-jótől a kötelező legkisebb munkabér 71500 forint.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mivel csak a szükségletnek megfelelő mennyiség kerül vásárlásra, így külön raktározásra nincs szükség. A megmaradt mennyiségeket külön, az erre a célra kijelölt zárhaté helyen kell tárolni. A tárolé helyeket "Takarítészer" és "Vegyi anyagok" felirattal kell ellátni. A tárolásnál figyelembe kell venni az anyagok tulajdonságait (kémiai). Pl. háztartási hipé és háztartási sésav együtt tárolása nem ajánlott, mivel együttes kiömlésük esetén veszélyes gázok szabadulhatnak fel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A veszélyes anyagokat a munkáltató szállítja saját vagy a cég illetve vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművével vagy kézi anyagmozgatással, eredeti zárt csomagolásban.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A veszélyes anyagok beszerzése a munkáltatói jog gyakorléjának feladata, illetve az általa munkakörében meghatározott munkavállaló feladata, kötelezettsége. Mennyisége minden esetben csak a szükségletnek megfelelő.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gazdasági társaság, vállalkozó működési területén a tevékenység végzéséhez szükséges, a kereskedelemi forgalomban kaphaté vegyi anyagokat és -készítményeket szabad csak használni.

A tevékenységet be kell jelenteni a területileg illetékes ÁNTSZ, városi intézete felé. A biztonsági adatlapok, felhasználásával el kell készíteni a kockázatbecslést.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EU irányelvei alapján meghatározott helyes laboratériumi gyakorlat.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utalé mondat, illetve e mondat sorszáma;
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utalé mondat, illetőleg e mondat sorszáma
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

olyan jelkép, mely gyengén láté vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)