Munkaügyi Tudástár

A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően pótszabadság is jár. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):fogalmazé besorolásnál: 3,
tanácsosnál: 5,
vezető-tanácsosnál: 7,
főtanácsosnál: 9,
vezető-főtanácsosnál: 11.
A középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):előadó besorolásnál: 5,
főelőadónál: 8,
főmunkatársnál: 10.
A vezető beosztású köztisztviselőt a felsőfokú végzettségűeknek járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke éventeosztályvezetőnél 11 munkanap;
főosztályvezető-helyettesnél 12 munkanap;
főosztályvezetőnél 13 munkanap.
Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a föld alatt állandé jelleggel, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 érán keresztül tevékenységét ionizálé sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg. A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az előbbi pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom. Fontos tudni, hogy ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár. A szabadságolásról minden év február végéig szabadságolási ütemtervet kell készíteni, pontosan hónapokra lebontva, s attól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni (ilyennek számít a köztisztviselő akár szébeli kérelme is). A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, következő évre csak szolgálati érdek esetén lehet átvinni január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén március 31-ig. A köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. tartós külszolgálat) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt.A szabadság kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére adhaté ki. A már megkezdett szabadságot a munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja, de a köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettő-ötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorléjaszolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig,
kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,
a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A munkáltatói jogkör gyakorléja a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A Ktv. lehetőséget ad arra is, hogy a nyári és téli szabadságokat a közigazgatási szervnél összehangoltan ki lehessen adni, ezt igazgatási szünetnek nevezte el a jogalkoté. Az igazgatási szünet időszakának megállapítására a központi államigazgatási szervek valamint azok területi és helyi szervei vonatkozásában a Kormánynak rendeletben van lehetősége.Ha az adott évben kormányrendelet igazgatási szünetet állapít meg, annak tartam alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét.Igazgatási szünet elrendelésére az önkormányzatok polgármesteri hivatalánál is lehetőség nyílik, erről a kormány ajánlása alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendelkezhet.Az ilyen médon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. Érdemes tudni, hogy a tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően járó hat havi fizetett szabadságot, az ún. rekreáciés szabadságot 2005. január 1-jóvel megszüntették. A már kiadott rekreáciés szabadságokat ez nem érinti, viszont a 2005-re megállapított rekreáciés szabadságot már nem lehet kiadni. Speciálisan a közszférában dolgozókat érinti az a szabály, hogy fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közalkalmazottaknál a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadságaz "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,
az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és felsőoktatási intézményben betöltött oktatéi munkakör esetén évi huszonegy munkanap.
Pétszabadságként a fizetési fokozattal egyenlő számú munkanap jár, kivéve az 1. fizetési fokozatot. A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.Speciális szabály, hogy a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az évodákban, továbbá az alsé-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktaté, nevelő munkét végző közalkalmazottakat (événők, taníték, tanárok, stb.) évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. Ebből a pótszabadságból a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot oktaté, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak, a föld alatt állandé jelleggel dolgozó, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három érát töltő munkavállalónak öt év után ez tízre emelkedik. A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti, de a fizetési fokozathoz kapcsolédé és a munkakör alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a vezető beosztés alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani. A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Illetmény, fizetési osztályok A közalkalmazotti pályán valé előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a bér a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel fokozatosan emelkedik.A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadómiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozédnak A-tól J-ig, az egyes fizetési osztályok pedig tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.A közalkalmazotti törvény 1. számú mellékletében találhaté egy táblázat, amelyből kiszámíthaté az illetmény . Minden fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozik egy-egy konkrét szám (forintösszeg), a többi fizetési fokozathoz pedig egy-egy szorzészám. Az adott fizetési osztályhoz tartozé forintösszeget kell megszorozni a megfelelő fizetési fokozathoz tartozé szorzészámmal, így jön ki az illetmény összege. 2008. január 1-jótől azonban már nem a törvény melléklete, hanem az éves költségvetési törvény állapítja meg a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozé illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozé - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzészámokat. A fizetési osztályok tagozédása a következő: A-tól E-ig a diplomával nem rendelkezők, F-től J-ig a diplomások kerülhetnek besorolásra. Néhány példa:az "A" fizetési osztályba soroláshoz elég az alapfokú végzettség, alapfokot nem igénylő szakképesítés megléte esetén még ez sem szükséges
a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör tartozik;
a "C" fizetési osztályba többek között a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozik;
az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazolé oklevélhez kötött munkakör tartozik;
a "H" fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazolé oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazolé oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolédé tudományos fokozat tartozik;
a "J" fizetési osztályba tartoznak például az akadómiai doktori címmel rendelkezők.
Az egyes fizetési osztályokba tartozé munkaköröket, az ezek betöltéséhez szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, valamint egyéb részletszabályokat miniszteri rendeletek határozzák meg.A fizetési osztályt (besorolást) - az előbbiek figyelembevételével - az ellátandé munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb végzettség, szakképzettség alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik . Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy munkakör több fizetési osztályba is tartozhat, a közalkalmazott végzettsége (képzettsége) dönti el, melyik osztályba kell sorolni, de ha a plusz végzettség az adott munkakör ellátásához nem szükséges, a besorolásnál nem vehető figyelembe. Így például ha a valaki főiskolai végzettséggel gyermekjóléti intézménynél hivatalsegédi munkakörben dolgozik, csak "A" osztályba sorolhaté, nem pedig "F"-be. A fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani, úgy, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépjen. A várakozási idő tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő teljesítmény esetén legfeljebb egy évvel csökkenthető.Beszámíthaté jogviszonyok, szolgálati idők A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál a közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni:a közalkalmazotti munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban;
a köztisztviselői szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban;
a szolgálati jogviszonyban (pl. rendőrség, határőrség);
a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban töltött időt
a pályakezdő fiatalok támogatásáról szóló törvény (2004. évi CXXIII. tv.) és a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozé szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt .
A fizetési fokozat megállapításánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek számítják be:a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett;
az 1992. július 1-jót megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
nem a pályakezdő fiatalok támogatásáról szóló törvény és a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozé szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött időt. A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, ezt kollektív szerződés ennek hiányában a munkáltató határozza meg részletesen . A közalkalmazottat az illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. Az előmeneteli és illetményrendszernek bizonyos munkakörökben az előbb említettektől eltérő szabályai vannak, például a felsőoktatási intézményben oktatéi, tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak esetében més az illetménytábla. Pétlékok, juttatások A közalkalmazott minden naptári évben - külön juttatásként - egyhavi illetményére jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A törvény meghatározza azokat az időtartamokat, melyeket a jogviszony időtartamának számításakor figyelembe kell venni, illetőleg rendelkezik az időarányosan kifizetendő 13. havi illetményről is. 2007. július 1-jótől a köztisztviselőkhöz és a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókhoz hasonléan a közalkalmazottaknál is alapvetően megváltozik a 13. havi fizetés kifizetésének rendje. Ettől az időponttól kezdődően a tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta (első ízben a június hónapra járó illetmény kifizetésekor), az illetmény kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni.Bizonyos feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, a pótlékalapot a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetménypótlék számítási alapja 2006. április 1-től 19 600 forint, 2008. január 1-től 20 000 forint.Pétlékok lehetnek példáulvezetői pótlék,
címpótlék,
nyelvpótlék,
egészségügyben dolgozó aneszteziolégiai orvos, ápolé, műtőssegéd, mentős munkakörök pótlékai.
A pótlékok alaphoz viszonyított %-os mértékét külön jogszabályok és kollektív szerződések határozzák meg. A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti. A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A kiemelkedő vagy tartósan jó munkét végző jutalomban is részesíthető. Jubileumi jutalom jár a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak.A jubileumi jutalomhuszonöt év esetén kéthavi,
harminc év esetén háromhavi,
negyven év esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és - legkésőbb a megszűnés időpontjában - nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, haa 62. életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (nem kell, hogy ténylegesen kapja is a nyugdíjat), illetve
a 62. életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
szolgálati nyugdíjban, vagy
korengedményes nyugdíjban, vagy
más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban
részesül (itt feltétel, hogy ténylegesen kapja is a nyugellátást).
Munkaruha jár a közalkalmazottnak, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználédásával jár, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát kaphat. Részletes feltételeket, erre jogosíté munkaköröket a munkáltató vagy a kollektív szerződés állapítja meg. A munka díjazására vonatkozó egyéb szabályok tekintetében (pl. műszakpótlékok, rendkívüli munkavégzés pótlékai, pihenőnapi pótlékok, túlóraátalány, készenlét, ügyelet, távolléti díj stb.) a Munka Törvénykönyvének idevágé szabályai alkalmazandék, ha az egyes közalkalmazotti munkakörökre, intézményekre vonatkozó ágazati jogszabályok illetve kollektív szerződések másként (kedvezőbben) nem rendelkeznek.Állami készfizető kezességvállalés a közalkalmazott lakáshiteléhez A közalkalmazotti törvény 2005. január 1-jótől hatályos rendelkezése szerint az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig. A készfizető kezességet vállalásának feltétele egyebek mellett a határozatlan időre létesített és legalább hároméves közalkalmazotti jogviszony.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavállaló munkaképességének és egészségének megévása érdekében a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Mindez azt jelenti, hogy túlmunkét is úgy lehetséges elrendelni, hogy a napi pihenőidő biztosítva legyen. A munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kivételesen legalább 8 éra egybefüggő pihenőidő is biztosíthaté. Így másnap a munkavállaló csak olyan időponttól kötelezhető munkára, hogy a 11, vagy kivételesen 8 érás napi pihenőidő számára biztosítva legyen. A munkaközi szünet ("ebédidő") időtartama közalkalmazottak esetében legalább 20 perc, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat érát meghaladja. Ezen túlmenően minden további három éra munkavégzés után - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc legfeljebb egy éra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a napi munkaidő alatt a közalkalmazott többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy érát nem haladhatja meg. Köztisztviselőknél a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a napi munkaidő a hat érát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három éra munkavégzés után legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A heti pihenőnapok A heti pihenőidő szabályozása a Munka Törvénykönyvéhez hasonlé:heti két pihenőnapot kell biztosítani, amiből az egyik vasárnap;
munkaidő-keret alkalmazása esetén lehet heti 48 érás, összefüggő pihenőidő, illetve bizonyos munkahelyeken (pl. megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál, vagy három műszakos munkarendben, készenléti munkakörben - ezek leginkább kérházakban fordulnak elő) munkaidőkeretben dolgozóknál csak havi egy vasárnapot kell kiadni pihenőnapként (de ettől a heti két nap még kötelező marad).
A pihenőnapon végzett munka díjazása közalkalmazottak esetében A közalkalmazottakat a pihenőnapon végzett munka ellenértékeként díjazás illeti meg, ennek médját és mértékét a Munka Törvénykönyve és az ágazati miniszteri rendeletek szabályozzák. A pihenőnapon végzett munka díjazása köztisztviselőknél A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc - az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan - napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. A szabadság a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében is hosszabb idejű díjazott pihenőidő, mellyel külön témakör foglalkozik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)