Munkaügyi Tudástár

Közszolgálatban állé személyek vagyonnyilatkozata 2008. január 1-jón lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, mely önálléan szabályozza a közszolgálatban állé személyek (köztük a köztisztviselők és közalkalmazottak) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A törvény akként médosítja a Ktv-t, hogy az már önálléan csak az alábbiakat tartalmazza: A munkáltatói jogkör gyakorléja az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozéja vagyongyarapodásának az adózás rendjóről szóló törvény szerinti vizsgálatát a közszolgálati jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladóktalanul kezdeményezi. A jogszabályváltozásra azzal az indokolással került sor, hogy indokolatlan a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 23 törvényben valé széttagolt szabályozása.Vagyonnyilatkozat-tételre 2008. január 1-jótől a közszolgálatban állé személyek azonos szabályok mentén kötelesek.Közszolgálatban állé személy:a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja,
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,
aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
aki közszolgálati jogviszonyban áll,
aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint
az igazságügyi alkalmazott. Vagyonnyilatkozat tételére az a közszolgálatban állé személy köteles, aki - önálléan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultközigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
közbeszerzési eljárós során,
feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal valé gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról valé döntésre irányuló eljárós lefolytatása során, vagy
állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással valé elszámoltatás során. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek továbbá a közélet tisztasága szempontjából különös jelentőséggel bíré munkakörök betöltői, pl. vezető megbízással rendelkező köztisztviselő, ügyész, közjegyző, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört betöltő személy, stb. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozé jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozé jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, valamint közben rendszeresen évente, kétévente illetve ötévente köteles eleget tenni. Az új jogszabály alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek első ízben 2008. június 30-ig kell eleget tenni. A törvény hatálybalépését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorléjánál tárolt és nyilvántartásba vett nem nyilvános vagyonnyilatkozatok visszadását a kötelezett 2008. március 31-ig kérheti a munkáltatótól. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valés tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennállé érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származé jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat őrzése Az új törvény a vagyonnyilatkozat őrzésére a munkáltatót, ilyen hiányában pedig a kötelezett tevékenységéhez kapcsolédé közfeladatot megvalésíté szervet kötelezi. A nyilatkozatok központi tárolása tehát megszűnik. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozé megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozé munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszélítani arra, hogy e kötelezettségét a felszélítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei Vagyonnyilatkozatot két példányban a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozé és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítéval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazé borítékokat - a nyilatkozé és az őrzésért felelős példányát is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáré szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg. A vagyongyarapodási vizsgálat Ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozé jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származé jövedelme alapján nem igazolhaté, az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja.A meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor, a meghallgatás további szabályait szabályzatban kell megállapítani. Ha a meghallgatás során a bejelentésben szereplő tények, adatok nem tisztázédnak, vagy a bejelentést a kötelezett elmulasztotta, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat haladóktalan megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozéja vagyongyarapodásának az adózás rendjóről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi.Az állami adóhatóság eljárósa során határozattal dönt a vagyongyarapodás kérdésében. A jogerős határozat ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes (szándékos, gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.A gondatlan elkövetés felelőssége háromhavi illetménye (külszolgálat esetén: ellátmány) erejóig terjed, amennyiben

• a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
• az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
• hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott, vagy a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várhaté következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.
  

Leltárhiány esetén a köztisztviselő objektíven, azaz vétkességére tekintet nélkül felel, amennyiben kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a leltári készlet kezelése. Leltárhiány: a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.A leltárhiány miatt valé felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

• a kinevezési okirat tartalmazza a leltárhiányért valé felelősség megnevezését és mértékét,
• a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént,
• a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

Ha a köztisztviselő az átvett leltári készletet állandéan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel, ha többen kezelik, illetményük arányában felelnek. A felelősség elbírálására 60 napon belül van csak lehetőség, utána a köztisztviselő kártérítésre nem kötelezhető.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mint minden munkavállaló, a szándékos károkozásért a közalkalmazott is a teljes kártérítéssel tartozik. A közalkalmazott gondatlan károkozás esetében háromhavi illetménye erejóig felel, amennyiben

• a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
• az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy
• a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várhaté következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.

Ha a kollektív szerződés lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze (bírósági eljárós nélkül), és a felelősségről szóló döntésig a közalkalmazotti jogviszony még fennáll, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárós szabályait kell alkalmazni, de az eljárós megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Egyebekben a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről szóló rendelkezései (leltárfelelősség, őrzési felelősség stb.) alkalmazandék.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Köztisztviselői fegyelmi felelőssége Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.A köztisztviselővel szemben kiszabhaté fegyelmi büntetések:a megrovás,
az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása (legfeljebb 2 évvel),
a 0. havi (korábban: 13. havi) fizetés még ki nem fizetett összegének csökkentése, megvonása (többivel együttesen is alkalmazhaté, a megrovást kivéve),
az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési vagy besorolási fokozattal,
adományozott címtől valé megfosztás, vezetői megbízás visszavonása,
hivatalvesztés (ebben az esetben a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazhaté).
Ha a kötelezettségszegés felfedezése éta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése éta három év eltelt, nem lehet eljáróst indítani. A megrovás fegyelmi eljárós lefolytatása nélkül is kiszabhaté, amennyiben a tényállás megítólése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri. A fegyelmi eljárós során ugyanúgy vizsgálatot kell tartani, vizsgálóbiztost kell kijelölni, aki 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a köztisztviselőt meghallgatni, észrevételeztetni, minderről jegyzőkönyvet felvenni. A vizsgálat időtartama egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthaté. Jogi képviselőt igénybe lehet venni, tartós akadályoztatás esetén lehetőség van a levélváltás útján lefolytatott fegyelmi eljárósra vagy az eljárós felfüggesztésére.A köztisztviselő legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggeszthető, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől valé távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - a jogerőre emelkedésig - a felfüggesztés együtt jár. Az illetmény és annak visszatartására vonatkozó szabályok a közalkalmazottakéval megegyezők. Az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz (elnöke a munkáltatói jogkör gyakorléja), zárt ülésen, szétöbbséggel. Az összeférhetetlenségi szabályokat a közalkalmazottaknál tárgyaltuk. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljáróst, haközben a közszolgálati jogviszony megszűnik,
a fegyelmi eljárós megindítására előírt határidőket nem tartották meg,
a köztisztviselő a terhére rétt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyíthaté,
felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.
A fegyelmi határozat ellen bíróság előtt kereset indíthaté a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, s a bíróság jogerős döntéséig a határozatot végrehajtani nem szabad, csak abban az esetben, ha időközben a közszolgálati jogviszonyát a köztisztviselő megszünteti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jogviszony létesítésének feltételei Köztisztviselő az lehet, aki

1. magyar állampolgár,
2. büntetlen előéletű,
3. cselekvőképes és
4. legalább középiskolai végzettséggel
5. és közigazgatási versenyvizsgával rendelkezik

A köztisztviselők esetében 2007. július 15-től szerepel az általános alkalmazási feltételek között a közigazgatási versenyvizsga letételének követelménye, azonban bevezetésére fokozatosan kerül sor: Versenyvizsga csak 2009. január 1-től szervezhető. Ekkor lép hatályba a Ktv. 10/C. §-a, melynek rendelkezése alapján: köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát. A versenyvizsgát a központi államigazgatási szervek vezetőire 2009. március 1-től, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire 2009. július 1-től, minden más köztisztviselőre 2009. december 1-től kell alkalmazni.A 2007. július 15-én közszolgálati jogviszonyban álléknál a jogviszony fenntartáshoz nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga.Az a köztisztviselő, aki 2007. július 15-én már közszolgálati jogviszonyban állt és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének 2007. július 15-ig nem tett eleget, 2009. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-éig az alapvizsga letétele alél mentesül.Az, aki 2007. július 15-ét követően, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alél mentesül.Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A versenyvizsga költségét a vizsgázé viseli. A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázé versenyvizsga díját - a megismételt versenyvizsga díjának kivételével - a munkáltató megtéríti.A teljesített versenyvizsga nem korlátlan ideig, hanem csak a letételétől számított 5 évig érvényes, ha azonban a vizsgázé a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő 1 évig érvényes.Az ügykezelőknek ugyanezen követelményeknek kell megfelelniük, azzal a különbséggel, hogy esetükben nem szükséges versenyvizsga és a középfokú szakképesítés (nem végzettség) is elegendő. Külön meghatározott fontos és bizalmas munkakörben köztisztviselő csak az lehet, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel.Ügykezelői feladatkör esetén - az említett fontos és bizalmas ügykezelői munkakörök, és az ügykezelői vezető megbízás esetét kivéve - a magyar állampolgárság nem követelmény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekkel szemben, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkeznek. Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, neki az előbbieken túl angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő nyelvvizsga - az angol, francia vagy német helyett - alkalmazási feltételként elfogadhaté. Ezen túlmenően egyéb feltételek is előírhaték, például:

• meghatározott iskolai végzettség, képesítés,
• gyakorlat,
• egészségi és pszichikai alkalmasság.

Így például jegyzővé kinevezéshez szükség van igazgatásszervezői vagy jogi doktori, vagy okleveles közigazgatási menedzser végzettségre, jogi vagy közigazgatási szakvizsgára (vagy ez alél adott mentesítésre) és kétéves közigazgatási gyakorlatra . Közalkalmazottaknál nem minden esetben van a köztisztviselőkhöz hasonlé szigor a jogviszony létesítése körében, bár a miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közalkalmazott kinevezése A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, írásban. Határozott időre csak két esetben létesíthető közalkalmazotti jogviszony:helyettesítés céljából vagy
meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására. Ebben a két esetben 5 évnél hosszabb időre is létesíthető közalkalmazotti jogviszony, ha a miniszter engedélyezi. 2005-től a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt akkor is határozott idejűvé kell médosítani, ha a közalkalmazott hozzájárul a prémiumévek programban történő részvételéhez.Sajnos a gyakorlatban többször is előfordul, hogy költségcsökkentés céljából például általános iskolai tanárt szeptembertől júniusig alkalmaznak oktatási feladatokra, határozott időre, évről évre. Amennyiben ez nem helyettesítés céljából történik, nem jogszerű a határozott idő kikötése, mivel a közalkalmazott munkakörét nem jelölhetik meg meghatározott munkaként, illetve feladatként. Például fűtési idényre, fűtési feladatokra lehet alkalmazni közalkalmazottat határozott időre.A kinevezési okmánynak (ami a versenyszférában a munkaszerződésnek felel meg) tartalmaznia kell:a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét,
munkakörét és a munkavégzés helyét;
a közalkalmazotti jogviszonyt érintő más kérdést (pl. gyakornoki idő, prébaidő).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Közalkalmazotti fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen, azaz szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. A kiszabhaté fegyelmi büntetések:

• megrovás,
• az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása (felfüggeszthető),
• adományozott címtől valé megfosztás (felfüggeszthető),
• magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint
• elbocsátás.

A megrovás és elbocsátás büntetések kivételével egymás mellett több is kiszabhaté. A felfüggeszthető büntetések felfüggesztési ideje egyévi prébaidő. Ha ezalatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna, ha viszont ez idő alatt újabb jogerős büntetést kapott, a felfüggesztettet is végre kell hajtani. Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott közalkalmazottként nem alkalmazhaté magasabb vezető, illetve vezető beosztásban. A fegyelmi eljárós megindítását:a kinevezési jogkör gyakorléja (munkáltató), magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el;
a közalkalmazott maga is kérheti saját maga ellen (például, hogy tisztázza magát egy alaptalan vád alél).
Az eljárós megindításának időbeli korlátai vannak, az eljáróst nem lehet megindítani, haa fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról valé tudomásszerzés éta egy hónap, vagy
a fegyelmi vétség elkövetését követően egy év (vezető esetén 2 év, magasabb vezető esetén 3 év)
eltelt.Mellőzhető a fegyelmi eljárós lefolytatása, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A fegyelmi eljárós során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárós megindítéja az eljárós megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálébiztosnak - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltő, ennek hiányában az eljárós alá vontnál magasabb vagy vele azonos besorolású közalkalmazottat kell kijelölni. A magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltővel szemben indított fegyelmi eljárós esetén vizsgálóbiztos az eljárós alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintű vezetői munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott lehet.A közalkalmazottat a fegyelmi eljárós befejezéséig állásából fel lehet függeszteni, haa kötelezettségszegés súlya és jellege, vagy a tényállás tisztázása a munkahelytől valé távoltartást indokolja,
szabálysértési vagy büntető eljárós is indult az ügyben, de ha annak indoka nem áll fenn, meg kell szüntetni a felfüggesztést. A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, amelynek felét a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni.
Az ügy érdemében - miután a vizsgálóbiztos beterjesztette vizsgálatának eredményét - háromtagú fegyelmi tanács határoz. Nem lehet ennek sem tagja, sem jegyzőkönyvvezetőjea vizsgálóbiztos,
az eljárós alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozéja,
az esetlegesen meghallgatott tanú vagy szakértő,
akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várhaté el.
A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart, mely nyilvános, de zárt formában kell elrendelni kérelem, illetve államtitok, szolgálati titok védelme érdekében. A tárgyaláson a közalkalmazott nem köteles részt venni. Amennyiben az ügy nem volt tisztázhaté, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani, de az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül meg kell hozni a határozatot (zárt ülésen, szétöbbséggel, írásban, indokolással). Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárós alá vont a terhére rétt fegyelmi vétséget nem követte el. Az eljáróst megszüntető határozatot kell hozni, haa fegyelmi eljárós tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;
a fegyelmi eljárós megindítására határidőn túl kerül sor, továbbá, ha
nem bizonyíthaté, hogy az eljárós alá vont a fegyelmi vétséget elkövette.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Köztisztviselő, közalkalmazott, ügykezelő és munkavállaló A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) első rendelkezéseiben meghatározza, kikre vonatkozik, vagyis hogy ki minősül közalkalmazottnak és köztisztviselőnek.Azok minősülnek köztisztviselőknek, akikre a köztisztviselői törvény hatálya kiterjed, így például:a Miniszterelnöki Hivatal,
a minisztériumok és kormányhivatalok,
a központi hivatalok,
a közigazgatási hivatal,
a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete,
a körjegyzőség
köztisztviselői (a köztisztviselői jogviszonyt közszolgálati jogviszonynak is nevezik). Köztisztviselők dolgoznak továbbá az Állami Számvevőszéknél, az Országos Rádié és Televízié Testület Irodájában, a Magyar Tudományos Akadómia Titkárságán is, de a felsorolás nem teljes körű . Olyan szervekről van tehát szé, amelyek az állampolgárokkal szükségszerűen közvetlen vagy közvetett ügyfélkapcsolatba, jogviszonyba kerülnek, illetve közhatalmat gyakorolnak. Például az okmányiroda, amikor az állampolgárnak útlevelet állít ki, az illetékhivatal, amikor lakásvásárláskor kiréja a vagyonszerzési illetéket, amikor az APEH ellenőrzést végez, büntet, vagy az állami foglalkoztatási szerv, amikor bértámogatásról dönt, vagy álláskeresési járadékot folyósít. A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozé szervek teljes körű jegyzékét az 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat mellékletében találhatjuk meg.A köztisztviselők - vezetők és érdemi ügyintézők - közhatalmi, irányítási, ellátási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet végeznek, feladatuk gyakorlása közben az államot képviselik.Akik közigazgatási szervnél dolgoznak, de nem érdemi feladatot, hanem az előbbi tevékenységek gyakorlásához kapcsolédé ügyviteli feladatot látnak el, ők az ügykezelők. Ezeknél a szerveknél a köztisztviselők és az ügykezelők mellett munkavállalók is dolgoznak, az ő jogviszonyukra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók végzik például az elkészült határozatok, levelek összegyűjtését és postán feladását, takarítást, sofőri munkét.A köztisztviselői törvény hatálya nem terjed ki:

• a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltéság, a katasztréfavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire (ez azt jelenti, hogy az itt dolgozók törzsállománya nem köztisztviselő, de ezen szerveknél is lehetnek olyan feladatkörök, amit köztisztviselők látnak el),
• a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozé közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottakra (ők közalkalmazottak), a közhasznú, közcélú munkára, közmunkára és az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakra (ők munkavállalók, és a Munka Törvénykönyve alapján dolgoznak).
  

Közalkalmazottak - néhány kivétellel - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozé közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak . Tipikusan az évodákban, általános- és középiskolákban foglalkoztatottak, pedagégusok, nevelők, kérházi dolgozók tartoznak ide. Néhány munkahelyen pl. rendőrségen, határőrségnél (fegyveres erők, rendvédelmi szervek), büntetés-végrehajtási intézményeknél főképp hivatásos állományban lévő személyek dolgoznak, de vannak e szerveken belül olyan munkakörök, ahol közalkalmazottakat vagy köztisztviselőket foglalkoztatnak. Ezért a köztisztviselő, közalkalmazott és egyéb jogviszonyok elhatárolásához mindig figyelni kell az ágazati, adott szervre vonatkozó jogszabályokat. A pályázat A minisztériumnál, Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás csak a szolgáltaté központ által történő pályáztatás útján adhaté. 2007. július 15-től illetve szeptember 1-től hatályba lépett módosítást megelőzően a közszolgálatban nem volt általános érvényű kötelező pályáztatási rendszer csak a jegyzők esetében és a vezetők meghatározott körében. A kötelező pályázati rendszerre vonatkozó új rendelkezések fokozatosan lépnek hatályba és a szabályozás fokozatosan rendeli alkalmazni ezeket a rendelkezéseket.2007. szeptember 1-től lép hatályba az a szabály, hogy a közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adhaté. 2008. január 1-től a pályázatot kiíré szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati szolgáltaté központ részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében. A szolgáltaté központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázék tájókoztatásának elősegítésére. 2009. január 1-től lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselői hely - vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be.A fenti pályáztatási szabályok alkalmazására a következőképpen kerül sor: a kötelező pályáztatás szabályaita minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőire és a kormányhivatal vezetőjóre 2008. január 1-től,
a központi hivatal és a kormányhivatal vezetőire 2008. július 1-től,
a minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2009. január 1-től,
a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire, helyi szerveit vezetőkre, a közigazgatási hivatalok vezetőire 2009. július 1-től kell alkalmazni.
A törvény tételesen felsorolja, mely személyi kör esetében nem alkalmazhaték a pályázat új szabályai, valamint mely esetekben nem kell pályázati eljáróst folytatni, illetőleg pályázatot kiírni, illetve felhatalmazást ad a miniszternek és a helyi önkormányzatnak, hogy rendeletben határozza meg azon munkaköröket - a vezetői kinevezés, megbízás illetve a vezetői beosztás kivételével és a szervezet foglalkoztatotti létszámának 3%-a erejóig - melyek betöltésére nem kell pályázatot kiírni. A köztisztviselő kinevezése Ami a Munka Törvénykönyvében a munkaszerződés, az a közszolgálati jogviszonyban a kinevezés, és szintén csak írásban érvényes. Főszabály szerint a jogviszony határozatlan időre létesül, de - kizárólag helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából - határozott időre is létesíthető. Időtartamát ilyenkor naptárilag, vagy més alkalmas médon - így különösen meghatározott feladat elvégzéséhez vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni . Szabályos például, ha valakit egy másik köztisztviselő munkájának elvégzésére, a GYES lejártáig vesznek fel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszony határozott idejűvé médosítandé, ha a köztisztviselő a prémiumévek programban történő részvételéhez, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez hozzájárul. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell:a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt,
a besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjót,
a munkakörét és feladatkörét,
a munkavégzés helyét,
az előmenetelhez előírt kötelezettségeket.
A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet, és csatolni kell hozzá a köztisztviselő munkaköri leírását. 2007. július 15-től az eddigi lehetőség helyett kötelező a prébaidő kikötése legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamban. A prébaidő tartama nem hosszabbíthaté meg. Nem köthető ki prébaidő, ha a köztisztviselőt katonai szolgálati jogviszonyból, vagy hivatásos szolgálati viszonyból helyezték át a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie (széban és írásban is), ennek elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állíthaté hivatalba. Az eskü szövegét az 1992. évi XXIII. tv. 12. § (2) bekezdése tartalmazza.A kinevezést médosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet, kivéve:fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény megállapítása estében,
közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén (ha a jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az illetmény változatlan marad, és a munkavégzés helye is településen belül marad), valamint
jogutédlás esetén, ha a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település nem változik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Köztisztviselői összeférhetetlenségi szabályok A köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi okok három nagy csoportba sorolhaték: politikai, gazdasági és hivatali összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat állított fel a jogalkoté az alábbiak szerint:A köztisztviselő nem lehet állami vezető (kormánytag, államtitkár), nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazé közigazgatási szerv illetékességi területén működik.Munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony csak a munkáltatói jogkör gyakorléjának engedélyével létesíthető, a tudományos, oktatéi, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével. Vezetői megbízású köztisztviselő azonban - szintén a tudományos, oktatéi, stb. tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt egyáltalán nem létesíthet. A jegyző azonban másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.. Mindezeken túlmenően a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné, ígypártban tisztséget nem viselhet,
párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az Európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként valé részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
A gazdasági összeférhetetlenség szabályai alapján a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő (üzletvezető, ügyvezető, stb.), illetve felügyelő bizottsági tag. Kivételt képez, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi, állami többségi tulajdonban van. Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozéjával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az együttalkalmazási tilalom a közszolgálati jogviszony létesítésénél alkalmazási tilalmat, fennállé jogviszony esetében pedig összeférhetetlenséget jelent. A hozzátartozéi együttalkalmazási illetve összeférhetetlenségi tilalom alél a községi önkormányzat képviselő-testülete (körjegyzőség esetében a körjegyzőséghez tartozé képviselő-testületek mindegyikének többséggel hozott egybehangzé döntése alapján kerülhet sor) és a külszolgálati hálézat felügyeletét elláté miniszter adhat felmentést különösen indokolt esetben.. Az összeférhetetlenség bejelentése Az összeférhetetlenséget a köztisztviselőnek haladóktalanul, írásban be kell jelentenie. A bejelentés alapján vagy az összeférhetetlenségről más médon tudomást szerezve a munkáltatói jogkör gyakorléja írásban köteles felszélítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a köztisztviselő a felszélítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejónél fogva megszűnik. Ha a hozzátartozéi együttalkalmazással kapcsolatos összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintetteknek kell elsősorban megegyezniük arról, hogy melyikük őrzi meg közszolgálati jogviszonyát. A megegyezésük hiányában a munkáltatói jogkör gyakorléja dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő elmulasztja bejelenteni az összeférhetetlenség kialakulását, fennállását, fegyelmi vétséget követ el, ami miatt fegyelmi eljáróst kell indítani ellene. Közalkalmazotti összeférhetetlenségi szabályok A közalkalmazotti összeférhetetlenség egyes eseteit jelenleg több mint egy tucat különböző ágazati jogszabály - kormányrendelet, miniszteri rendelet - taglalja, ezért csak néhány példát említünk: néhány szerv (pl. Vám- és Pénzügyőrség, rendőrség, határőrség, Rendőrtiszti Főiskola, a büntetés-végrehajtás szervei) közalkalmazottai, ha a további jogviszonyban a tevékenységi kör a közalkalmazottat foglalkoztató tevékenységi körébe is tartozik, vagy a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését, szintén nem létesíthető munkavégzésre irányuló további jogviszony.Az is előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat határozza meg adott területen az összeférhetetlenségi eseteket.Az ágazati rendeletek összeférhetetlenségi előírásai általában különbséget tesznek a vezető (magasabb vezető) beosztású közalkalmazottak és az ilyen megbízással nem rendelkező közalkalmazottak között. A vezetőkkel (magasabb vezetőkkel) szemben szigorúbbak a követelmények, vagy csak az ilyen beosztást elláté személyek közalkalmazotti jogviszony melletti munkavégzésére vonatkozóan tartalmaznak tilalmi rendelkezéseket.A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban állé közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet, vagyis például saját tanárral az iskola nem köthet szerződést a gondnoki vagy szerelési munkák időszakos elvégzésére. A Munka Törvénykönyvének a munkáltató jogos gazdasági érdekét védelmező általános szabályát a közalkalmazottaknál is alkalmazni kell, eszerint szerint a közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely veszélyeztetné a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Az e szabállyal ellentétes közalkalmazotti magatartás összeférhetetlen helyzetet eredményez.. A jogalkalmazási gyakorlatban a közalkalmazott munkáltatójával azonos tevékenységet folytató munkáltatónál történő munkavégzés, illetve gazdasági társaságban munkavégzést is igénylő részvétel általában ennek minősül.Ha a közalkalmazottnak van másodállása, mellékállása, megbízási jogviszonya, azt elég a munkáltatónak bejelentenie, aki csak akkor tilthatja meg ezt, ha fennáll az összeférhetetlenség. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető, vagyis ilyenkor akár indokolás nélkül is megtilthaté a mellékállás, ez ellen jogorvoslat sem kezdeményezhető.Például a tanár leadja az első két éráját, aztán két lyukaséra következik, majd megint két tanéra. Ha a lyukasórákon rendszeresen szérólapot akar terjeszteni, vagy bárhol munkét végezni, ehhez feltétlenül kell az írásbeli igazgatói hozzájárulás.Közalkalmazotti összeférhetetlenség bejelentése A közalkalmazott az összeférhetetlenség kialakulását köteles haladóktalanul bejelenteni. Ha a munkáltató a közalkalmazott bejelentéséből vagy más médon tudomást szerez arról, hogy a közalkalmazott összeférhetetlen helyzetbe kerül, fel kell szélítania az összeférhetetlenség okának nyolc napon belüli felszámolására. Ha az összeférhetetlenségről a munkáltató nem a közalkalmazott bejelentéséből értesült, mert az elmulasztotta a további jogviszony létesítését megelőzően bejelenteni, ez alapja lehet fegyelmi eljárós megindításának is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

- három csoport
- jogok, amelyek minden alkalmazottat megilletnek
- jogok, amelyek a zárt jellegből fakadóan más területen nem találhatéak
- köztisztviselők politikai jogai
- az alkalmazáshoz kapcsolédé jogok
- díjazáshoz valé jog → köztisztviselő havi illetményre jogosult (egyes országokban éves) → minden évben kiegészül egyhavi illetménnyel, ha a köztisztviselő január 1-én közszolgálati jogviszonyban áll → ha munkakörén kívüli munkét is végez, akkor helyettesítési díj illeti meg
- szabadsághoz valé jog → a köztisztviselőt évi 25 munkanap fizetett és 3-15 munkanap pótszabadság illeti meg
• rekreáciés szabadság → 10 évi szolgálat után 6 havi szabadság járt volna 2011-től, de a törvényt médosították
• munkaidő → heti 40 éra → 2004-ben az EU-ban mindenhol kevesebb (kiv. Anglia, Luxemburg) → munkaidőn kívüli munkavégzésre maximum 160 éra évente
• munkaközi szünet → ha a napi munkaidő a hat érát meghaladja, a munkavégzés megszakításával napi 30 perc, minden további 3 éra után legalább 100 perc
- juttatásokhoz valé jog → pénzbeli és természetbeni
• jubileumi jutalom (pénzbeli) → 25, 30, 35, 40 évi szolgálat után → 2-5 havi illetmény
• ruhapénz → évente illetményalap kétszeresének megfelelő
• étkezési utalvány, természetben nyújtott étkezés
• jutalom → elnyerhető pénzbeli juttatás → a vezető adhat a kiválé teljesítményt nyújté munkatársnak
• lakhatási, lakásépítési, lakásvásárlási támogatás, családalapítási támogatás, üdülési hozzájárulás, szociális támogatás stb.
• természetben elnyerhető juttatások → tárgyjutalom, jutalomüdülés, díj, oklevél, emléklap, kitüntetés
- zárt rendszerből eredő jogok
- ezeket jogokat csak a zárt rendszerű személyzeti politikét érvényesítő törvények biztosítják → a versenyszféra munkaviszonyát szabályozé törvényekben nincs ilyen
- előmenetelhez valé jog
• köztisztviselő, amennyiben munkáját kielégítően végzi, akkor az előírt szolgálati idő elteltével előre lép, magasabb fizetési osztályba kell sorolni
- alkalmazás biztonságához valé jog
• köztisztviselő életre szóló kinevezése, pályaútjának megtervezése, előlépésének biztosítása maga után vonja az elbocsátás szűk körre valé visszaszorítását
• magyar Ktv-ben ilyen elnevezéssel nem találunk jogot
• utébbi évtizedekben a felmondási okokat kiszélesítették és egyben hiányzé garanciákat is beépítettek a köztisztviselők védelmében → nyugdíjkorhatár, alkalmatlanság, kormány, parlament önkormányzat létszámcsökkentést rendel el
• átszervezés → felmentésre a legszélesebb körben nyújt lehetőséget
- köztisztviselő politikai jogai
- alkotmány szerint → mindenkinek joga van a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságára
- nyilvános vélemény nyilvánításában a köztisztviselő korlátozva van → semlegesség (nem vállalhat pártban tisztséget, párt érdekében nyilvános közszereplést), eskü (fennállé alkotmányos rendre tesz fogadalmat
- szakszervezeti jog → e tekintetben Magyarország a legliberálisabb országok közé tartozik → az alkotmány mindenki jogának nyilvánítja azt, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon → köztisztviselők is folytathatnak szakszervezeti szervezkedést
- sztrájkjog → Magyarország a köztisztviselőknek is lehetővé teszi a sztrájkjogot
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)