Munkaügyi Tudástár

- közszolgálat teljes odadással történő ellátásának kötelessége
- munkavégzés kötelességét jelenti → elvileg: más munkavégzéssel járó jogviszonyt egyáltalán nem létesíthet → ok: munkavégzés koncentrálásának biztosítása a szolgálati helyen
• nem vállalhat újabb közfunkciót (ált. az állam csak egy illetmény kifizetését biztosítja → Mo. kiv.)
• nem dolgozhat a versenyszférában (UK, F → bűncselekmény, kiv. egyetemi oktatéi tevékenység; fejlődő országokban liberálisabb szabályozás)
• Magyarországon a köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt létesíthet, ha erre munkáltatója engedélyt ad. Nem kell engedély → tudományos, oktatéi, művészeti, lektori, szerkesztői tevékenység végzéséhez
• Többes foglalkoztatást a Ktv. korlátozottan megengedi
• Magyarországon a köztisztviselő gazdasági társaságnál vállalhat munkét, de vezető tisztségviselő, ill. felügyelő bizottsági tag nem lehet, kiv. ha a társaság legalább 50%-ban önkormányzat, köztestületi vagy állam tulajdonában van. Trv. nem tiltja, hogy ezért díjazásban részesüljön.
• Magyarországon köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, ill. tanúsíthat olyan magatartást, ami hivatalához méltatlan → nem munkaviszonnyal kapcsolatos → egyéb tevékenységek: pl. guberálás
- áldozathozatali kötelesség → a közhivatalnoknak feladatát – ha más méd nincs – egészsége, testi épsége, élete kockáztatásával is el kell látnia
- utasításnak valé engedelmesség kötelezettsége → mérsékelt engedelmesség elvéből kiindulva szabályoz → jogszabály és utasítás ütközése esetén a jogszabály az elsőrendűbb
- lehetőséget kell adni arra, hogy a közhivatalnok az utasítással kapcsolatos aggályait kifejthesse, végső soron megtagadhassa → ekkor a felelősség alél mentesül
- bizonyos esetekben a célszerűtlen utasítás is megtagadhaté
• köteles az utasítást megtagadni → ha annak teljesítésével bűncselekményt, szabálysértést valésítana meg, vagy más személy életét, egészségét testi épségét veszélyeztetné
• utasítás megtagadhaté → ha a köztisztviselő életét, egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztetné
• utasítást adó figyelmét felhívni köteles arra → ha az utasítás vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközik, vagy teljesítése kárt idézhet elő
• kérhető az utasítás írásba foglalása → a közvetlen felettestől kell kérni abban az esetben is, ha az utasíté nem ő
• köztisztviselőnek joga van különvéleményét írásba foglalnia, ha felettese utasításával, ill. döntésével nem ért egyet
- az informáciék, titkok megőrzésének kötelessége
- köztisztviselő köteles megőrizni az állam- és szolgálati titkot
• államtitok → adat, melyet az arra illetékes annak minősít, s melynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása közvetlenül sérti vagy veszélyezteti az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, központi pénzügyi, külügyi, igazságszolgáltatási érdekeit
• szolgálati titok → az állami vagy közfeladatot elláté szerv működési rendje sérülhet vagy kerülhet veszélybe, ill. a szerv feladatkörének gyakorlásába kerülnek zavarok
- köztisztviselőknek az egyszerű állampolgárnál nagyobb lehetőségük van az államtitkok, szolgálati titkok megismerésére → Ktv. kétszer is említi a kötelezettséget
- köztisztviselő a személyes adatok védelméről is gondoskodik
- példamutaté viselkedés kötelezettsége
- magyar köztisztviselők az eskü szövegében tesznek fogadalmat a példamutaté viselkedésre → de nincs az esküt kiegészítő erkölcsi kédex → külföldi megoldásokra, magyar gyakorlatban szerzett tapasztalatokra kell támaszkodni az értelmezés során
- példamutaté viselkedés kötelezettsége a magánéletre is értendő → differenciáltabb megközelítést igényel, mint a hivatal esetében → magasabb rangú tisztviselőre ebben az esetben a kötelesség nagyobb terhet ré, hiszen nagyobb az elvárás vele szemben
- példamutaté magatartás leggyakoribb veszélyi → káros szenvedélyek, rendezetlen családi körülmények
- jogszerű és tisztességes munkavégzés kötelessége
- köztisztviselő munkája során köteles betartani a jogszabályok előírásit → anyagi és alaki jogszabályokat egyaránt
- amennyiben figyelmetlensége, felkészületlensége miatt jár el jogszerűtlenül, akkor döntései javításra, újragondolásra szorulnak → ha szándékosan nem vesz figyelembe jogszabályokat, törvénysértést követ el
- tisztesség → magában foglalja a közérdekűséget, pártatlanságot, igazságosságot
• közérdekűség → köztisztviselő tevékenysége közérdekű → az a döntése, melyben egyéni érdeket részesít előnyben a köz érdekével szemben, az rendszerint törvénytelen ráhatás eredménye
• pártatlanság → részrehajlás nélküli eljáróst jelent, a köztisztviselő az egyenlő elbánás elvét és gyakorlatát köteles követni → ebbe belefér a pozitív diszkriminácié alkalmazása → pártatlanságot a korrupcié, vesztegetés fenyegeti (bűncselekménynek számít, ha a köztisztviselő ténykedéséért jogtalan előnyt kért)
- lojalitás kötelessége
- köztisztviselőnek hűségesnek kell lennie népéhez hazájához, hazájában uralkodé alkotmányos rendet védelmeznie kell, fenntartás nélkül teljesítenie kell a kormány utasításait
- hazához, nemzethez valé hűség → haza, nemzet elsődlegességét jelenti más országokkal, népekkel szemben → független az alkotmányos rendszerhez, kormányhoz valé hűségtől → vitathaté: mennyire kell ezt külsőségekben kimutatni
- alkotmányos rendszerhez valé hűség → annak a politikai, állami, kormányzati rendnek az elfogadását jelenti, amelyet az állam alkotmánya rögzít → szélás és gondolatszabadságát a civil köztisztviselőknek törvény nem korlátozza, de esküje köti, ha elképzelései mások is az alkotmányos rendről, a meglévő megváltoztatásától tartózkodnia kell
- kormányhoz valé hűség → az elvileg életre szólóan kinevezett köztisztviselő hosszú hivatali munkája alatt több eltérő politikai irányzatú kormányt szolgál ki, ezért képtelen mindegyikkel bensőleg azonosulni → de a köztisztviselő azért élvez alkalmazásában biztonságot, mert fenntartásait legyűrve eleget tesz az alkotmányos rendben hatalomra jutott kormány rendelkezéseinek
• köztisztviselő ellenzéki pártnak is lehet tagja → a kormánnyal kapcsolatos fenntartásit a párt nem nyilvános rendezvényein kifejtheti → vezető tisztséget nem vállalhat
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közszolgálati jogviszony megszüntetésének esetei1/ Megállapodással: - közös megegyezéssel
- áthelyezéssel /közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyba/
2/ Egyoldalú nyilatkozattal: - lemondás /a köztisztviselő részéről/
- felmentés /a munkáltató részéről/
- azonnali hatállyal a prébaidő alatt /mindkét fél
/nincs tehát rendkívüli lemondásra lehetőség!/

Lemondás: a közszolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésének lehetősége a köztisztviselő részéről.
Feltételei: írásban
Indokolási kötelezettség nélkül
Bármikor
Lemondási idő: két hónap, a felek azonban ennél rövidebb időben is meg-
állapodhatnak. A lemondási időt munkában kell tölteni. A lemondási idő alatt
a munkáltató nem köteles mentesíteni a köztisztviselőt a munkavégzés alél, a
munkáltató azonban - mérlegelési jogkörében- mentesítheti ilyenkor is. Felmentés: a közszolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésének lehetősége, illetve kötelezettsége a munkáltató részéről.
Feltételei: írásban
Csak a jogszabályban /Ktv./ meghatározott indokok alapján.
A felmentési oknak világosnak, valéságosnak és okszerűnek kell lennie.
Felmentési indokok lehetnek: - létszámcsökkentés /az Országgyűlés, a Kormány, illetve a
helyi önkormányzati képviselőtestület döntése alapján/
- megszűnik a közigazgatási szervnek az a tevékenysége,
amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták.
- átszervezés
/Ezekben az esetekben a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha nincs a köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör, vagy azt a köztisztviselő nem fogadja el./
- a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, ha:
- a közigazgatási szerv jogutéd nélkül megszűnik
- a köztisztviselő a feladatai ellátására alkalmatlan /minősítési
eljárós alapján vagy egészségügyi okból, ez utébbi esetben
azonban csak akkor, ha nincs a köztisztviselő képzettségé-
nek, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöl-
tetlen munkakör, vagy azt nem fogadja el./
- a vezetői megbízás visszavonása esetén, ha a felajánlott
állást a köztisztviselő visszautasítja, vagy másik közigazga-
tási szerv nem alkalmazza.
- lejár a rendelkezési állomány időtartama /Ktv. 31/E §/.
/Rendelkezési állomány: a felmentett főtisztviselőket öt évre rendelkezési állományba helyezik, amely alatt főtisztviselői alapilletmény jár a részére, s ez alatt a miniszterelnök munkavégzésre beoszthatja a Kormány által irányított szervekhez. Ha e beosztást nem fogadja el, a főtisztviselői kinevezése megszűnik. A rendelkezési állomány lejárta után másik megfelelő köztisztviselői álláshely ajánlhaté fel, amelyet ha nem fogad el, közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni./Felmentési tilalmak = Munka Törvénykönyvében szabályozott tilalmakkal .Felmentési idő: hat hónap /ennek felére köteles a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzés alél felmenteni/.
A köztisztviselőt – beleegyezésével- legfeljebb a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, amelynek célja az, hogy számára másik közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik köztisztviselői állást találjanak. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy a kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult./ A határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetési esetei = határozatlan idejű közszolgálati jogviszony, de:
- lemondásnál a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben
meghatározott időtartamon
- felmentésnél a felmentési idő nem terjedhet túl azon az idő-
ponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értel-
mében felmentés nélkül is megszűnt volna./A munkáltató nem élhet a Munka Törvénykönyve 88.§ /2/ bek.-ben írt lehetőséggel./
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közszolgálati jogviszony megszűnésének esetei1/ lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
2/ meghal a köztisztviselő
3/ hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén
4/ a 70. életév betöltésével
5/ az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíré minisztériumi beosztásának megszűnésével
6/ a törvény erejónél fogva /- azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő az általános alkalmazási feltételekkel nem rendelkezik; a hiányzé képesítés megszerzésére előírt határidő eredménytelenül telik el; ha az összeférhetetlenségi okot az ennek megszüntetésére irányuló felszélítás ellenére 30 napon belül nem szünteti meg; ha a gyakornok nem teszi le a közigazgatási alapvizsgát a törvényben előírt határidőn belül; s megszűnik a közszolgálati jogviszonya a köztisztviselőnek, ha a bíróság jogerősen eltiltja a közügyek gyakorlásától/.

Figyelem: A közszolgálati jogviszonyba a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése nem automatikus megszűnési méd, hanem felmentési ok!
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vezető a kinevezését követő 1 éven belül köteles szakvizsgát tenni.
A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsgát az a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő tehet:
- aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy ez alél mentesült,
- közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik és
- részt vett a felkészítő tanfolyamon.
(A vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát, a többi feltételnek azonban meg kell felelnie.)Mentességek
Nem kell közigazgatási szakvizsgát tenni annak, aki:
-Jogi szakvizsgával rendelkezik
-Olyan tudományos fokozattal rendelkezik, melyet az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége közigazgatási jellegűnek minősített.
(A mentességre irányuló kérelmet az OKV Titkárának kell megküldeni.)
-Aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban állt – ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt – és betöltötte az 55. életévét. Jelentkezés és felkészülés
Jelentkezési lap benyújtásának határideje: adott vizsgaidőszakot megelőzően legkésőbb 60 nappal. A vizsgázék kiértesítése a felkészítő tanfolyam és a vizsga helyéről, időpontjáról a munkáltatón keresztül történik.
A szakvizsga tankönyvek nyomtatott formában is rendelkezésre állnak a munkáltatónál, de ingyenesen letölthető a Magyar Közigazgatási Intézet honlapjáról is. A vizsgák követelményrendszerei, szébeli és írásbeli tételei szintén megtalálhatéak a honlapon. A közigazgatási szakvizsga 2007. szeptember 1-től érvényes követelményrendszere a Belügyi Közlöny 2007/18. számában olvashaté.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A decemberben elfogadott 2009. évi költségvetési törvény alapján nem emelkednek a közszféra bérei a jövő év során, ami reálértéken számítva a fizetések csökkenését jelenti. Emellett a 13. havi fizetés is elmarad. Helyette havonta a bruttó illetmény 1/12-ed részét, de maximum 15.000 Ft-ot fizetnek ki - tehát a kompenzácié csak bruttó 180ezer forintos jövedelem alatt teljes mértékű. (Ld. kormányrendelet a kereset-kiegészítésről) A fizetések értékvesztését a kormány a világgazdasági válsággal és a magyar költségvetés helyzetével magyarázza.A mostani jövedelemcsökkenés előzménye, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők bére reálértéken számítva már a 2006-os konvergenciaprogram éta csökken, 2008-ban is csak infláciékövető béremeléséről lehetett szé. Köztisztviselői bérek
A köztisztviselői illetményalap tehát továbbra is 38.650 forint marad. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában találhaté szorzészám segítségével számolják ki. Példaként egy tanácsost véve, a szorzészáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategérián belüli három fizetési fokozat szerint (a teljes táblázat a köztisztviselői törvény II. mellékletében találhaté):Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat - 3,5-ös szorzé
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat - 3,7-es szorzé
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat - 3,9-es szorzéA köztisztviselői fizetés az így kiszámolt alapilletményből és további tételekből (pl. nyelvpótlék, egyéb juttatások) alakul ki a köztisztviselői törvény által rögzített médon.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a közalkalmazottaktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben. ( 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, médosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény).Ma a köztisztviselők jogállását a köztisztviselői törvény szabályozza, amely a Munka Törvényvétől számos eltérést tartalmaz (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljáróst köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárósban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.)jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosíthaté az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalék nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálatfogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatés az Európai Unióban nem a közösségi jog, hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A köztisztviselői illetményrendszer A köztisztviselő fizetése az illetménye, amelynek része:az alapilletmény, és
bizonyos esetekben az illetménykiegészítés és az illetménypótlék.
A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll. Az illetményalap 2008. január 1-jótől 38 650 forint. Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzészámok tartoznak. A szorzészám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozé alapilletményt. A hivatali szervezet vezetője - át nem ruházhaté hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozé alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult - legfeljebb 30 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.A törvény felsorolást ad arról, hogy milyen közigazgatási szerveknél milyen arányú illetménykiegészítést kell adni. Ez megyei szintű nagyobb közigazgatási szerveknél (például az APEH, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei szervei, a munkaügyi központok) felsőfokú végzettségűeknek 30 %-ot, a középiskolai végzettségűeknek 10 %-ot jelent. A központi szerveknél dolgozó köztisztviselők végzettségüktől függően 50 %-os és 15 %-os, illetve 35 %-os és 15 %-os illetménykiegészítést kaphatnak. Ezen kívül járhat vezetői pótlék, éjszakai pótlék, gépjárművezetői pótlék, nyelvpótlék, helyettesítési díj stb. melyeket a törvény részletesen szabályoz. Példa a köztisztviselői illetmény kiszámítására Egy felsőfokú iskolai végzettségű, nem vezető beosztású, munkaügyi központban dolgozó, 11 éve köztisztviselőnek, teljesítményértékelése alapján a szervezet vezetője 10 %-kal megemelte az alapilletményét. Az illetményét az alábbiak szerint számíthatjuk ki: 1. az illetményalapot (38 650 forint) meg kell szorozni a 8-as fizetési fokozata alapján rá irányadó 4,4-es szorzészámmal, majd 2. a 30 %-os törvényi illetménykiegészítés miatt 1,3-mal, végül 3. a teljesítményértékelése alapján még 1,1-gyel.Az illetménye így (100 Ft-ra kerekítve) 243 200 forint. Ha van angol, német vagy francia nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsgája, ehhez hozzá kell adni az illetményalapja 60 %-át (+ 23 200 forint = 266 400 forint kerekítve), ha felsőfokú C nyelvvizsgája van, akkor a 100 %-át (+ 38 650 forint = 282 000 forint).Köztisztviselői pótlékok, juttatások A 13. havi illetmény szabályai a közalkalmazottakéhoz hasonléan alakulnak. A jubileumi jutalom is hasonléan működik, azzal az eltéréssel, hogy köztisztviselőknél 35 éves közszolgálati jogviszonyra is fizetnek 4 havi illetményt.Az illetményhez kapcsolédéan a törvény számos jóléti, szociális juttatást is meghatároz. Kötelező juttatások a természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány; évenként az illetményalap 200 %-ának megfelelő ruházati költségtérítés (ez 2006-tól 73 600 Ft). Lehetséges egyéb juttatások például:a munkába járóshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
üdülési hozzájárulás,
illetményelőleg,
élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
A juttatások részletes szabályait a törvény rendelkezései alapján részletes belső szabályzatok állapíthatják meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A köztisztviselői előmenetele A köztisztviselői életpálya fogalma 2001-ben jelent meg, és gyakorlatilag az előmeneteli és illetményrendszert foglalja magába.A köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejónek megfelelően kell besorolni. Ez 2005. február 1-jóig azt jelentette, hogy ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely nem szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, de a szakképesítési előírásoknak megfelel, az új végzettségének megfelelően kellett átsorolni. A jelenleg hatályos szabályozás ennél szigorúbb, mivel kimondja, hogy az átsorolás csak a feladatkörre előírt szakirányú iskolai végzettség megszerzése esetén kötelező, valamint a köztisztviselő is csak akkor sorolhaté az I. besorolási osztályba, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett (ezt a szigorítást a tanulmányi szerződéssel rendelkezőkre első ízben a 2005/2006. tanévben megszerzett felsőfokú iskolai végzettségek esetében kell alkalmazni).Azt, hogy a köztisztviselő az adott munkakörében az adott képzettségét, végzettségét el tudja-e fogadtatni felső- vagy középfokú végzettségként, külön kormányrendelet szabályozza, aprólékos részletezettséggel. A pályakezdő főszabályként köztisztviselő gyakornoki besorolást kap, kivéveaz állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítéssel rendelkezőket, illetve
a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzetteket,
mert őket rögtön eggyel magasabb, a fogalmazé besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.Azt a pályakezdő köztisztviselőt pedig, aki bizonyítványát, oklevelét kiválé vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazé besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába (középfokú végzettségűt az előadó besorolási fokozat 2-es fokozatába) kell sorolni.A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő:

• egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazé,
• három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
• nyolc év után vezető-tanácsos,
• tizenhat év után főtanácsos,
• huszonöt év után vezető-főtanácsos besorolást kap.

A középiskolai végzettségű köztisztviselő:

• két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,
• tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
• harmincegy év után főmunkatárs besorolást kap.

A köztisztviselőt magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

• a fent meghatározott éveket elérte, továbbá
• feladatainak ellátására legalább "alkalmas" minősítést kap, és
• a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette (nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére kell itt gondolni).
  

A "kevéssé alkalmas" minősítés esetén a várakozási idő egy évvel meghosszabbíthaté, "kiváléan alkalmas" minősítés esetén pedig egy évvel megrövidíthető.A gyakornok köztisztviselőnek fogalmazé besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha az előírt határidőt követő hat hónapon belül azt nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Nem kell alapvizsgát tennie annak, akit nem kellett gyakornoknak besorolni.A pályakezdő köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie, e nélkül nem sorolhaté abba a fokozatba. Közigazgatási szakvizsga alél bizonyos kör mentesülhet, így például az, akinek jogi szakvizsgája van. Ha a nem pályakezdő a kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a vizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni, különben magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolhaté a szakvizsga teljesítéséig.Ha a határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére a köztisztviselői törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszony létesítése esetén az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. A köztisztviselő osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve elkülönült szervezeti egység (pl. a munkaügyi központ kirendeltségének) vezetésére, a hozzá tartozé munkaköri leírással. Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alél adott mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Főszabály szerint a vezetői megbízás határozatlan időre szél és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonhaté, illetőleg arról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idővel lemondhat. 2007. július 15-jótől a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás fő szabály szerint hat évre szél, ilyen vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adhaté, illetőleg meghosszabbíthaté. A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorléja

• évente,
• írásban értékeli,
• előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján.

Az értékelés végül kihat a díjazására, illetve a köztisztviselőt előmeneteli pályáján legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni is kell, a kötelező minősítési lap szempontjai szerint. Ennek célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítólése, a teljesítményt befolyásolé ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A bedolgozás fogalmaBedolgozói jogviszony olyan önálléan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatékkal meghatározhaté.A bedolgozó munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önálléan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti.A jogviszony alanyaiFoglalkoztaté az lehet, aki jogképes. Bedolgozóként az a természetes személy foglalkoztathaté, aki az Mt. rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet. (Az Mt. szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjónek hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. Az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjónek hozzájárulása is szükséges. A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fentiekben meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztathaté.)A megállapodás formája és tartalmaA bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodés alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés médját, illetve mértékét.A munkavégzés helye a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség.DíjazásA munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyes elemeit a foglalkoztató állapítja meg.A bedolgozót a munka átvételével és átadásával eltöltött időre díjazás nem illeti meg. Ha azonban emiatt a foglalkoztatónál várakozással eltöltött idő a két érát meghaladja, erre az időre legalább a mindenkori minimális órabér alapján számított díjazás jár a bedolgozó részére, kivéve, ha a várakozés a bedolgozó hibájából állt elő.A díjazás kifizetésére és az abból valé levonásra az Mt.-nek a munkabérre vonatkozó rendelkezései az irányadók.TeljesítménykövetelményA foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításánál a munkaviszonyban állékhoz képest kedvezőtlenebb feltételeket nem állapíthat meg. Ennek megfelelően a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett, a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét a díjazás elérje.RezsiköltségekA bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült - a mellékletben felsorolt - rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetni. A térítés megállapításának médját és mértékét a foglalkoztatónál kialakított önköltség-számítási és árképzési szabályoknak megfelelően a megállapodásban kell rendezni.SelejtmunkaHa a munka, termék - a bedolgozó hibájából - nem felel meg az előírt követelményeknek, díjazás és költségtérítés nem jár. Ha a foglalkoztató a selejtes termék kijavítását kéri, a bedolgozó díjazásra és költségtérítésre jogosult, de a kijavítást saját költségén végzi el. Ha a foglalkoztató a selejtes terméket részben vagy egészében felhasználhatja, a bedolgozó részére csökkentett díjazást, valamint költségtérítést kell fizetni.(E szabályok a bedolgozó kártérítési felelősségét nem érintik.)A jogviszony időtartamaEltérő megállapodás hiányában a bedolgozói jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott időtartamú bedolgozói jogviszony időtartamát naptárilag vagy més alkalmas médon kell meghatározni.MunkavégzésA bedolgozó a munkét az elvárhaté szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni.Utasítási jogHa a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások kötelező rendelkezéseket nem állapítanak meg, a foglalkoztató az alkalmazott technika és a munkavégzés médja tekintetében a bedolgozónak utasítást adhat, ha az a munka elvárt minősége szempontjából szükséges. A foglalkoztató a munkavégzéssel összefüggésben a bedolgozót ezt meghaladóan nem utasíthatja.A munkavégzés megtagadásaA bedolgozó a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel valé, illetve utasítása szerinti munkavégzést megtagadhatja, ha az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, illetve jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközne.Köteles megtagadni a munkét, ha az más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.FigyelmeztetésHa a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel valé vagy utasítása szerinti munkavégzés kárt idézhet elő, és a bedolgozó ezzel számolhat, köteles erre a foglalkoztató figyelmét felhívni. Ha a foglalkoztató a figyelmeztetés ellenére az anyagot, eszközt nem cseróli, javítja ki, illetve utasítását fenntartja, a bedolgozó a foglalkoztató kockázatára köteles a munkét elvégezni.A foglalkoztató a figyelmeztetéssel érintett utasítását médosíthatja, az ezzel összefüggő többletköltséget azonban köteles megtéríteni.TájókoztatásA foglalkoztató köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájókoztatást megadni.MunkavédelemA foglalkoztató a bedolgozót a végzendő munkával kapcsolatban köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni, és az előírt egyéni védőeszközökkel ellátni. A foglalkoztató az általa adott anyag, termék, eszköz tekintetében köteles biztosítani, hogy az az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfeleljen, és azok kezelésére, tárolására előírásokat adhat. A munkavégzés során az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről ezt meghaladóan a bedolgozó köteles gondoskodni.EllenőrzésA foglalkoztató időszakonként ellenőrizheti a munkét, a felhasználásra kerülő anyagot, valamint a kezelési előírások és a munkavédelmi szabályok betartását.Bedolgozói kárfelelősségA bedolgozó a bedolgozói jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.A bedolgozó a vele közös háztartásban élő, általa a munkavégzéshez igénybe vett személy tevékenységéért úgy felel, mintha a munkét maga végezte volna el.HiányfelelősségA bedolgozó vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetében. Ez a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli a bedolgozót, ha a dolgot (szerszám, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Mentesül a bedolgozó a felelősség alél, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.A teljes, objektív alapú felelősség meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a foglalkoztató köteles bizonyítani.RongálédásHa a megőrzésre átadott dologban megrongálédás folytán keletkezett kár, a bedolgozó felelősségét a fenti felelősségi szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a bedolgozót terheli.Foglalkoztatéi kárfelelősségA foglalkoztató felelősségére az alábbi eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadók.VétkességA foglalkoztató a bedolgozónak bedolgozói jogviszonyával összefüggésben vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül a foglalkoztató a felelősség alél, ha bizonyítja, hogy nem terheli vétkesség a kár bekövetkezésében.Objektív felelősségA foglalkoztató vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a bedolgozónak a bedolgozói jogviszonyával összefüggésben okozott kárért, ha az a foglalkoztató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép, eszköz hibájából következett be, illetve a kárt a foglalkoztató nevében ellenőrzést, szállítást stb. végző személy e tevékenysége során okozta.A megállapodás módosítása, megszűnéseA foglalkoztató és a bedolgozó csak közös megegyezéssel médosíthatja a megállapodást. A megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A bedolgozói jogviszony megszűnik:- a bedolgozó halálával;- a foglalkoztató jogutéd nélküli megszűnésével;- a határozott idő lejártával.A bedolgozói jogviszony megszüntethető:- közös megegyezéssel;- rendes felmondással;- rendkívüli felmondással.A bedolgozói jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. A foglalkoztató és a bedolgozó a bedolgozói jogviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.Rendes felmondásA határozatlan idejű bedolgozói jogviszonyt mind a foglalkoztató, mind a bedolgozó rendes felmondással megszüntetheti. A felmondási idő 15 nap.Rendkívüli felmondásA foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha- a bedolgozó felréhaté jelentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érdekében;- a bedolgozó olyan magatartást tanúsít, amely a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyt akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését vagy egyébként a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról valé tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.A határozott idejű bedolgozói jogviszony közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg.IgazolásA bedolgozói jogviszony megszűnése esetén a bedolgozó részére igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a bedolgozói jogviszonyban eltöltött időtartamot, valamint a bedolgozó díjazásából jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandé tartozást és annak jogosultját.JogvitákA bedolgozó és a foglalkoztató között a bedolgozói jogviszonyból származé jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára a Munka Törvénykönyve munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezései az irányadók.Jogellenes felmondásHa a bíróság megállapítja, hogy a foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a foglalkoztató a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegét köteles megfizetni a bedolgozó részére. A bedolgozó a jogviszony helyreállítását nem követelheti.Ha a bedolgozói jogviszonyt a dolgozó szünteti meg jogellenesen, és azzal kárt okoz, a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegéig terjedő kártérítésre kötelezhető.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)