Munkaügyi Tudástár

A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikáciés és informáciés technolégiák alkalmazásával juttatja el munkadójához.E defincícié szerint három alapvető tényező egybeesése határozza meg a távmunkét. Távmunkavégzésről beszélünk tehát, ha Alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés (Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig valéjában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől függetlensége: a munkét ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb.)

Önálléan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. (Ezek szerint tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlérában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával valé közös megegyezés alapján, munkaidőben teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen médon dolgozik, őket nevezik angolul telecommuter-eknek.).

Elektronikus úton valésul meg a kapcsolattartés a munkadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íréasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkét jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbíthaté.A távmunkára vonatkozó előírások a Munka Törvénykönyvében (Mt.) találhaték.TávmunkásTávmunkét végző munkavállalónak minősül a munkáltató működési körébe tartozé tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, informáciétechnolégiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbíté munkavállaló. E törvényi meghatározás egyben megadja a távmunka fogalmát is.MegállapodásA távmunkavégzéshez a feleknek a munkaszerződésben az általánosan előírt tartalmi elemeken túl meg kell állapodniuk:
- a munkavállaló távmunkét végző munkavállalóként történő foglalkoztatásában,
- a munkáltató és a távmunkét végző munkavállaló közötti, a munkaviszonyból származé jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeiben,
- a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkét végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának médjáról.Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.A munkavégzés helyeA munkaviszony - a felek megállapodásának megfelelően - állandé vagy változé munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandé munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is.A munkaszerződés módosításaHa a munkavállaló - ideértve a távmunkét végző munkavállalót is - a távmunkavégzés vonatkozásában személyi vagy családi körülményeire hivatkozással kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkaszerződés módosítására vonatkozó munkavállalói ajánlattal kapcsolatos munkáltatói eljárósra az Mt. 84/A §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hivatkozott rendelkezés szerint, ha a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a foglalkoztatás határozatlan időtartama vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájókoztatni. A munkáltató a foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos médon, megfelelő időben a munkavállalókat tájókoztatni azokról a munkakörökről, ahol a munkaszerződés módosítására lehetőség van.Munkáltatéi tájókoztatásA munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg - az általánosan előírtakon túl - köteles tájókoztatni a távmunkét végző munkavállalót:- a munkáltatói ellenőrzés,
- az informáciétechnolégiai és informatikai, illetve elektronikus eszköz tekintetében a használat korlátozásának, valamint a kártérítési felelősség szabályairól.A tájókoztatási kötelezettség az Mt. rendelkezésére hivatkozással is teljesíthető.A távmunkét végző munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájókoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.A munkáltató ezenkívül a munkaviszonnyal kapcsolatos minden olyan tájókoztatást köteles megadni a távmunkét végző munkavállalónak, melyet más munkavállalónak biztosít. Helyben szokásos médon történő tájókoztatásnak tekintendő az elektronikus eszközzel történő tájókoztatás is.Tájókoztatés a szakszervezetnek, üzemi tanácsnakHa a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájókoztatni a szakszervezetet legalább félévente a munkáltatónál távmunkét végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.A munkáltató köteles tájókoztatni az üzemi tanácsot legalább félévente a munkáltatónál távmunkét végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.AdatvédelemA munkáltató a távmunkét végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségéhez kapcsolédé adatokat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a távmunkét végző munkavállaló hozzájárulásával közölheti.A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni.A munkáltató köteles tájókoztatni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, valamint a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkét végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.Belépés a munkáltatóhozA munkáltató köteles biztosítani a távmunkét végző munkavállalónak, hogy a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett belépjen a területére, illetve hogy ott tartózkodjon.Utasítás, feladatmeghatározásA munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkét végző munkavállaló által ellátandé feladatok meghatározására terjed ki.A munkáltató a munkavégzési kötelezettség alapján ellátandé feladatot a távmunkét végző munkavállaló rendes munkaidejének mértékére figyelemmel állapítja meg. Ennek során tekintettel kell lenni
- a munkáltatónál a távmunkét végző munkavállalóval azonos vagy hasonlé munkakörben foglalkoztatott munkavállaló,
- ilyen munkavállaló hiányában az érintett szakmában dolgozók által elvégzett munka természetére, mennyiségére, a szükséges fizikai vagy szellemi erőfeszítésre.Teljesítménybér megállapítása esetén ezen túlmenően megfelelően alkalmazni kell a vonatkozó törvényi rendelkezéseket is.EllenőrzésA munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkét végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkét végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt informáciétechnolégiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származé jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba.Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés médját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkét végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használé más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire.A munkáltató a munkavégzéshez kapcsolédé utasítás, tájókoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében, valamint a törvényben előírt időtartam megtartásával léphet be a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére, és tartózkodhat ott.Eszközhasználati tilalomA munkáltató meghatározhatja, hogy a távmunkét végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja a munkavégzéshez általa biztosított informáciétechnolégiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt. Az ellenőrzéshez kapcsolédé betekintési jogosultság vonatkozásában a munkaviszonyból származé kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a tilalom betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.Munkaidő-beosztásEltérő megállapodás hiányában a távmunkét végző munkavállaló maga jogosult meghatározni a munkaidő beosztását, felhasználását. Ha a munkaszerződést a távmunka vonatkozásában módosítják, munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződés-módosítás időpontja a munka- és pihenőidővel valé elszámolás szempontjából a munkaidőkeret befejező időpontjának tekintendő.NyilvántartásA munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelettel és készenléttel, valamint
- az általa megjelölt helyen elrendelt munkavégzés idejóvel, illetőleg
- a munkáltató által beosztott, illetve elrendelt rendes és rendkívüli munkaidővel
kapcsolatos adatokat.KárfelelősségA munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha
- a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkét végző munkavállaló által ellátandé feladatok meghatározására terjed ki, és
- a távmunkét végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta.Ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató a távmunkét végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha
- a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy
- a távmunkét végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991. évi IV.) törvény alapján, 2003. január 1-jótől támogatás nyújthaté a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből a részmunkaidőben történő alkalmazáshoz. A támogatás nyújtásának részletesen feltételeit 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint:Részmunkaidős foglalkoztatáshoz a rendelet azoknak a munkadóknak kíván támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódéan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt. Utébbiak az irányadó szabályok szerint az ellátások folyósítása mellett legfeljebb napi 4 érában vállalhatnak munkét, így esetükben a részmunkaidős foglalkoztatás reális alternatíva lehet. Ha a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt megszűnik a munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás ilyen esetben az ellátás folyósításának lejárta után munkanélküli állapotot előzhet meg. A vissza nem térítendő, legfeljebb egy évre nyújthaté támogatásban akkor részesülhet a munkadó, ha a munkavállaló foglalkoztatását a teljes munkaidő legalább felét elérő, háromnegyedét meg nem haladó mértékű munkaidőben vállalja. Támogatásként - továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett - a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, valamint a munkába járóssal kapcsolatos helyközi utazási költség munkadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az atipikus munkavállalást idehaza hajlamosak vagyunk az otthonról végezhető munka fogalmával összekötni, holott ennél sokkalta kiterjedtebb gyűjtőfogalomról van szé. Széles értelemben véve az Európai Unió dolgozóinak közel fele csak így kap (vagy vállal) munkét. A non-standard, tehát atipikus besorolású foglalkoztatás kategériájába szájunk íze és statisztikai felkészültségünk alapján számos munkavállalási forma tartozhat. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) pedig napirendjón szerepelteti a tradicionális és az atipikus munkavállalás statisztikai fogalmainak újraértelmezéseit. A flexibilis munkavállalási formák alkalmazásakor fennáll a törékeny foglalkoztatás veszélye: ebben az esetben a munkavállaló nagyon kiszolgáltatott a tőkének, a vállaltvezetésnek. Ezért az elemzők többek között arra is keresik a választ, hogy a munkavállalók jó értelemben vett flexibilitása mikor és hogyan fordul át a valédi kölcsönös alkuhelyzetből a dolgozó érdekeinek megsértésébe. Álságos ígéret lehet például az Európai Unió egyik pontján bezárt gyár dolgozóinak felajánlani, hogy jövő héttől folytassák tevékenységüket valamelyik új tagállam területén. Ebben az esetben aligha a munkavállalók flexibilitásával van probléma. A bejelentetten minimálbérért, de valéjában a zsebbe juttatással kiegészítve jóval többért tevékenykedő dolgozó szociális jogai is erősen sérülnek. Hiszen betegsége vagy nyugdíjazása esetén csak a bejelentett összeg után juthat táppénzhez vagy nyugellátáshoz. Az ILO az atipikus foglalkoztatás témájában kifejezetten gyűjti ezeket a sérülékeny, tehát a munkavállaló kiszolgáltatottságán alapulé munkavégzéseket. Az Európai Unióval közösen azt az álláspontot képviseli, hogy a túlságosan kiszolgáltatott, szociális jogaitól részben megfosztott dolgozó aligha lehet stabil alap egy régié versenyképességének hosszú távú fejlesztésében.ILO meghatározás - a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez a tanácsadási forma az egészségi okokkal - veleszületett vagy szerzett - összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz valé hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába valé visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban valéságos ítóletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvalésítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez a tanácsadási forma a munkavállalást elősegítő ill. akadályozé lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszicholégus segíti a tanácskérőt személyiségének jobb megismerésében, a belső erőforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövőkép helyreállításában, motiváciéinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok megfogalmazásában, valamint a munka világába valé visszataláláshoz vezető út konkrét lépéseinek kidolgozásában.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez a tanácsadási forma az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez, a hatékony álláskeresési technikák (önéletrajzírás, munkapiaci marketing, felkészülés az állásinterjúra stb.) megismeréséhez, elsajátításához, az intenzív álláskereséshez nyújt gyakorlati segítséget. Az álláskeresést segítő szolgáltatások igénybevétele történhet:

• egyéni álláskeresési tanácsadás keretében
• álláskeresési ismeretek oktatása csoportfoglalkozáson
• álláskeresési tréning formájában (3- 5 napos időtartamban)
• álláskereső klubban valé részvétellel (3 hetes időtartamban)
  

Az egyéni álláskeresési tanácsadós az álláskeresési folyamat egy-egy lépéséhez nyújt személyre szabott szakmai segítséget: pl. önéletrajz írása, pályázat elkészítése, felvételi interjúra történő felkészülés, beilleszkedés, munka megtartása, stb.
Az álláskeresési ismeretek oktatása csoportfoglalkozáson a résztvevők egy rövid előadás formájában - iskolai osztályfőnöki éra keretében vagy csoportos létszámleépítés során - megismerik az álláskeresés módszereit, az elhelyezkedés jogi vonatkozásait, hallanak a munkaügyi központokban igénybevehető munkaerőpiaci szolgáltatásokról és támogatásokról.
Az álláskeresési tréning 3-5 napos csoportfoglalkozás keretében a résztvevők az álláskeresés folyamatát végigkísérve ismerkednek meg a hatékony álláskeresési módszerekkel. A foglalkozást követően a munkára kész állapotban lévő, motivált álláskereső önállé álláskeresést végezhet. Álláskereső klub részvevői 3 héten keresztül intenzív álláskeresést folytatnak, amelyhez technikai segítséget (önéletrajzok, álláskereső levelek megírása, az álláskereséssel kapcsolatos iratok fénymásolása, a munkavállalással kapcsolatos telefonbeszélgetések lebonyolítása) és szakmai támogatást (egyéni álláskeresési problémák megbeszólóse, álláskeresési technikák elsajátítása, begyakorlása, pozitív megerősítés) kapnak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkavállalés az Európai Unióban
Az Európai Unió területén a munkavállalók mintegy 5 százaléka nem a saját államának munkaerőpiacán tevékenykedik. A külföldi munkavállalás lehetősége ma már a magyar munkavállalók számára is adott, ugyanis számos tagállam teljesen megnyitotta munkaerőpiacát. Ezzel a külföldi munkavállalás - legalábbis az Unión belül - lényegesen leegyszerűsödött.
Cikkünk körüljárja, hogy milyen szabályok vonatkoznak az Unión belül másik tagállamban történő munkavállalásra, hol és hogyan vállalhatnak munkét a magyar állampolgárok. A cikk következő lapszámban megjelenő II. része pedig az egyes tagállamok szabályait mutatja majd be. Közösségi vívmányok a munkavállalás terén

Az elvek (és elsősorban a célok) szintjón az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának állampolgára munkavállalási engedély nélkül, a foglalkoztatás helye szerinti állam polgáraival azonos feltételekkel vállalhat munkét bármely EGT-tagállamban. Sőt, ez a kedvezmény vonatkozik a közösségi munkavállalók eltartott vagy 21 év alatti gyermekeire, valamint házastársára is.Miután az EGT tagja az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia, gyakorlatilag egész Európa területén szabad a munkavállalés a magyarok számára. A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb, de a részletszabályok jobb megértése érdekében először vizsgáljuk meg a jogi környezetet, a munkavállalásra vonatkozó közösségi szabályokat és gyakorlatot. Az elsődleges közösségi jog munkavállalásra vonatkozó szabályai

Már a Rémai Szerződés (RSZ) előírta, hogy a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. Ez az alapelv azéta is érvényesül, de mit is jelent pontosan? Az RSZ elég egyértelműen és közérthetően fogalmaz. A munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít arra, hogy a munkavállaló- tényleges állásajánlatokra jelentkezzen,- e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon,- munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően, valamint- egy tagállamban történő alkalmazását követően az adott tagállam területén maradjon.Nézzük meg részletesebben, mit is tartalmaz e négy jogosultság. Szabad belépés

A szabad belépés joga nem szorul különösebb magyarázatra. Azt már szinte mindenki tapasztalta, hogy az Unión belüli belső határok átlépésénél megszűnt az ellenőrzés, a Közösség területén a mozgás rendkívül egyszerű. Szúréprébaszerű, illetve az ország belsejóben tartott ellenőrzések természetesen előfordulhatnak, de annak vizsgálata, hogy a munkavállaló miért tartózkodik az adott államban, szinte kizárt.Állásajánlatokra jelentkezés

A munkavállalás céljából történő szabad tartózkodáshoz a munkét keresőnek tényleg munkét kell keresnie, különben elveszíti ezt a jogát. Arra vonatkozóan nincsenek előírások, hogy ki minősül munkakeresőnek, de nyilvánvaléan munkakereső az, aki például álláskeresőként bejelentkezik a munkaügyi szerveknél, hirdetéseket ad fel, ténylegesen állásajánlatokra jelentkezik, az önéletrajzát elküldi a potenciális munkadóknak, regisztrálja magát munkaközvetítő szervezeteknél, illetve honlapokon stb.Ezek hiányában nem munkavállalási célú tartózkodásról van szé. Munkahelykeresőként addig tartózkodhat valaki egy másik tagállamban, ameddig a tényleges álláskeresés bizonyított, és reális esély is van arra, hogy az álláskereső munkét fog találni. Ezzel kapcsolatosan szintén nincsenek részletszabályok, de reális esély akkor van az elhelyezkedésre, ha pl. olyan állásokra jelentkezik a munkavállaló, amelyhez megfelelő képzettsége van, beszéli az adott állam nyelvét stb.Időbeli korlátja nincs a munkahelykeresés céljából történő külföldi tartózkodásnak, de az eset összes körülményeit vizsgálva megállapíthatják a hatóságok, hogy nincs esélye az adott személynek az elhelyezkedésre, ott-tartózkodás így a továbbiakban már nem jogszerű. Egyébként nem jellemző, hogy a fogadó állam hatóságai vizsgálják a hosszan tartó munkahelykeresést. Ha a munkét kereső egyéb okból nem kerül a rendőrség látékörébe, akkor szinte kizárt, hogy ott-tartózkodása bárkinek is feltűnne. Tartézkodási jog

Az Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), melynek tagjai Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, tagállamainak polgárai 3 hónapnál rövidebb időtartamú munkavállalás esetén tartózkodási engedély nélkül maradhatnak a foglalkoztatás helye szerinti államban. Három hónapon át tehát minden formalitás nélkül jogszerű a tartózkodás, de egyes tagállamok előírják a tartózkodás helyének bejelentését, ezért erről az utazás előtt érdeklődni kell az adott tagállam külképviseleténél.Tartézkodási engedélyre akkor van szükség, ha a külföldi munkavállalás időtartama 3 hónapnál hosszabb. Ez alél kivétel a szezonális munkavégezés, illetve a határ menti munkavállalás.A tartózkodási engedély megszerzéséhez általában a személyazonossági igazolványt és a munkaszerződést kell bemutatni. A tartózkodási engedély legfeljebb 5 évre szél, és érvényes a kibocsáté tagállam egész területére. A tartózkodás engedélyezése teljesen formális, az engedély kiadása kevés számú, a közösségi jogban meghatározott kivételtől eltekintve nem tagadhaté meg. Tartézkodási jog a munkavállalás befejezése után

A munkavállaló bizonyos feltételekkel abban a tagállamban maradhat, ahol dolgozott. A jogosultak három csoportba oszthaték:- a munkavállalás helye szerinti államban maradhat az az öregséginyugdíj-korhatárt elért munkavállaló, aki legalább az utolsó tizenkét hónapban a fogadó államban dolgozott, és több mint három évig folyamatosan és jogszerűen ott élt,- a munkavállalás helye szerinti államban maradhat az a munkavállaló is, aki legalább két év munka és jogszerű ottlakás után vált tartósan munkaképtelenné; illetve időhatár nélkül, ha munkaképtelensége munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredménye, és ez után neki ellátás jár,- a munkavállalás helye szerinti államban maradhat az a határ menti munkavállaló, aki korábban három évig lakott a foglalkoztatása helye szerinti államban. Az egyenlő elbánás elve

A fent felsorolt négy munkavállaláshoz köthető jogot mintegy kiegészíti az egyenlő elbánás elve. Az egyenlő elbánás elve azt jelenti, hogy a tagállamoknak a bevándorlé közösségi munkavállalókra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk, mint saját állampolgáraikra. Bármilyen megkülönböztetés jogi szankciét von maga után, az ebből eredő igényeket a munkavállaló bírósági úton is érvényesítheti.Az egyenlő elbánás elvéből következik a tagállamok azon kötelezettsége, hogy el kell törölni a tagállami jog diszkriminatív rendelkezéseit, és meg kell szüntetni minden olyan felvételi eljáróst, amely különbséget tesz saját és külföldi állampolgár között. Fel kell számolni az olyan álláshirdetési gyakorlatot is, amely hátrányosan érinti a nem saját állampolgárokat.A tagállamoknak mindent meg kell tenni a más tagállami állampolgárok beilleszkedésének és egyenlő esélyeinek támogatásáért. Eszerint meg kell nekik adni minden olyan juttatást, előnyt vagy kedvezményt, amely a saját állampolgároknak a munkavállalói státus alapján jár. Ide sorolhaté például a kedvezményes hitelfelvétel lehetősége, az adókedvezmény, a munkavállaló gyermekének joga a fiatal munkanélkülieknek járó támogatásra stb. Tagállami korlátozások

A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt tagállami korlátozások fenntartását a közösségi jog is lehetővé teszi. Ilyen korlátozásokkal elsősorban a közigazgatás és az igazságszolgáltatás területén találkozhatunk, ahol nem, vagy csak szűkebb körben érvényesül a szabad munkavállalás elve.A másodlagos közösségi jog munkavállalásra vonatkozó szabályai

Természetesen az RSZ rendelkezéseit a másodlagos közösségi jog körébe tartozé normák töltik meg tartalommal, amelyek részletesebb bemutatására terjedelmi okokból nincs lehetőség, ezért csak a legfontosabb szabályok címét soroljuk fel:- a Tanács 64/221 EGK irányelve a külföldi állampolgároknak a közérdek, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokolt mozgására és letelepedésére vonatkozó különleges intézkedések összehangolásáról,- a Tanács 1612/68 rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról,- a Tanács 68/360 EGK irányelve a tagállamok munkavállalóinak és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és lakhatására vonatkozó korlátozások eltörléséről,- a Bizottság 1251/70 rendelete a munkavállalók jogáról, hogy az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az illető tagállam területén maradjanak,- a Tanács 1408/71 rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül lakhelyet változtaté, alkalmazásban állé személyekre és családtagjaikra valé alkalmazásáról,- a Bizottság 93/569 EGK határozata a Tanács 1612/68 EGK, a munkavállalók szabad mozgásáról szóló rendeletének az EURES-hálézatra (Európai Foglalkoztatási Szolgálatok hálézatára) vonatkozó végrehajtásáról.

E jogszabályok http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm oldalon az Unió valamennyi tagállamának nyelvén megtalálhaték.A bővítéssel kapcsolatos korlátozások

Korlátozásokra nemcsak az RSZ által szabott körben, a közrend, illetve közbiztonság okán van lehetőség, hanem a bővítéssel kapcsolatosan is maradtak különbségek a tagállamok között.A Csatlakozási Szerződés szerint a tizenöt régi tagállam a tíz új tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti, hétéves időszakban a szabad munkavállalás elve helyett korábbi nemzeti szabályozását alkalmazza.Az átmeneti időszak három szakasza

Az átmeneti időszak 2+3+2 éves szakaszolás szerint oszlik meg. A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezte a csatlakozé országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is tehette a munkavállalást, de korlátozásokat is fenntarthatott. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásakor csak három állam, Svédország, Nagy-Britannia és Írország nyitotta meg teljesen a munkaerőpiacát az új csatlakozék előtt. A többi régi tagállam tartott az "olcsé kelet-Európai munkaerő" tömeges megjelenésének hátrányos gazdasági következményeitől.A tagállamoknak a két év lejárta előtt (2006. április 30-áig) kellett jelezni, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenntartják-e a szabad munkavállalást korlátozé szabályokat. Ha ez nem történt meg, úgy 2006. május 1-jótől az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosíté közösségi jogszabályok léptek életbe. 2006. május 1-jón Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország nyitotta meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt.Az ötödik év után (2009. április 30-a után) a szabad munkavállalást akadályozé szabályokat csak akkor alkalmazhatják a régi tagállamok, ha igazolhaté, hogy a közösségi jog alkalmazása munkaerő-piaci zavarokat okozna. A visszalépés tilalma

A régi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a Csatlakozási Szerződés aláírásának időpontjában, 2003 áprilisában fennálltak. Vagyis, ha például Magyarország és egy régi tagállam viszonylatában kétoldalú egyezménykvétát határozott meg az egyéni munkavállalókra, az semmiképpen nem csökkenthető.A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége

Ha egy régi tagállam a csatlakozást követően is fenntartja a munkavállalási engedélyezési eljáróst, akkor a munkavállalási jogosultság tekintetében köteles előnyben részesíteni a csatlakozé országokból érkező munkavállalókat harmadik országok állampolgáraival szemben. Vagyis, amennyiben egy adott álláslehetőség feltételeinek egy magyar és egy nem Uniós állampolgár egyformán megfelel, úgy az adott tagállam köteles előnyben részesíteni a magyar munkavállalót.A "12 hónapos szabály"

Az a magyar állampolgár, aki a csatlakozás után egy másik tagállamban legalább egyéves munkavállalásra feljogosíté munkavállalási engedéllyel legalább 12 hónapot jogszerűen, megszakítás nélkül dolgozik, a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkét. Az így szerzett szabad munkavállalási jogával addig élhet, amíg az adott tagállam munkaerőpiacát önként el nem hagyja.Családtagok, akik valamely harmadik ország (nem EGT-tagállam) állampolgárai

Amennyiben a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a csatlakozás pillanatában a 12 hónapos szabály alá eső magyar munkavállalóval együtt tartózkodott valamely régi tagállamban, úgy a csatlakozástól közvetlenül lehetősége nyílt a szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban, úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási Szerződésben szabályozott feltételek mellett bizonyos idő eltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra.A viszonosság kérdése

Magyarország a Csatlakozási Szerződés szerint jogosult a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában, viszonossági alapon, hasonlé intézkedéseket alkalmazni. 2004. május 1-jótől a tagállamokból érkező munkavállalók állampolgárságuk alapján háromféle eljárós alá tartozhatnak [93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet]:- a magyar állampolgárok számára munkaerőpiacukat megnyité régi, valamint valamennyi új tagállam állampolgára munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkét Magyarországon,- a magyar állampolgárok piacra jutását lényegesen javíté régi tagállamok állampolgárai a magyar munkaerőpiac vizsgálata nélkül kapnak munkavállalási engedélyt,- a további régi tagállamok állampolgárai a külföldiek magyarországi
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felvételi elbeszélgetés kritikus fázisa a munkakeresésnek, ezért erre készülve érdemes elvégezni a következőket: Gyűjtsön össze minden Ön által fellelhető informáciét a vállalatról. Nagyon jó benyomást tesz az az interjúalany, akinek nem kell bemutatni a vállalatot vagy annak tevékenységét és tud ahhoz hozzászélni. Ha lehet, tudja meg, hogy pontosan ki fogja Önnel az interjút készíteni és mi a pontos beosztása. Ha van ismerőse a vállalatnál, kérjen tőle felvilágosítást az interjút készítő személyről, a pozícióról, a vállalati kultúráról. Az összegyűjtött informácié alapján gondolja végig a vállalat piaci helyzetét, a betöltendő pozíció szerepét, jelentőségét a vállalati szervezetben, az Ön várhaté feladatait. Ennek alapján gondolkozzon azokon a kérdéseken, melyekre feltétlenül választ szeretne kapni az interjú folyamán. Gondolja ki, miben lehet hasznára a cégnek abban a pozícióban. Ezt nem kell feltétlenül elmondania a beszélgetésen, de tudnia, hinnie kell, hogy Ön egy értékes jelölt a vállalat számára. Prébálja megtudni és végiggondolni a vállalati kultúra által meghatározott viselkedési normákat (pl.: öltönyben/kosztümben kell megjelennem vagy lazább öltözet is megfelel). Amennyiben erről nem rendelkezik biztos informáciékkal, inkább a konzervatívabb stílus mellett döntsön. Pontosan derítse ki, hogyan juthat el a megadott címre és mennyi időbe telik Önnek odajutni. Akár prébautat is tehet néhány nappal előbb, ha nem biztos benne, hogy megtalálja a megadott címet. Nagyvállalatok esetén gyakran a megadott címen egy hatalmas gyártelep találhaté és a kaputól még hosszú időbe telhet eljutni a megadott irodáig. Ne késsen el! Időben készítse össze önéletrajzát, kísérőlevelét, igazolványképét, bizonyítványait, ajánlélevelét, (ezekre abban az esetben is szüksége lehet, ha már eljuttatta őket a céghez!), valamint a vállalat értesítő levelét. Legyen felírva az interjút készítő neve, pontos beosztása, telefonszáma, mellékének száma, irodájának száma, vigye magával névjegykártyáját, naptárát. Vigyen magával zsebkendőt! Ha stressz helyzetben gyakran megfájdul a feje, vegyen be fájdalomcsillapítét még az interjú előtt. Használja a WC-t az interjú előtt, nehogy a szükség sürgesse az idő előtti befejezést. A mosdéban arra is alkalma lesz, hogy a haját megigazítsa, ellenőrizze cipője tisztaságát, ruházatát rendezze. Előző éjszaka lehetőleg jól aludja ki magát, már előző nap se egyen erősen fűszeres ételeket, lehetőleg ne menjen az interjúra éhgyomorral. Ne igyon vízhajté hatású italokat (pl. kávé, tea). Ruházat, öltözködés, megjelenés (Amennyiben valaki számára túlságosan kézenfekvő dolgokat vetnénk fel ebben a részben, előre is elnézést kérünk.) Az öltözködés ízlés dolga, ezért nem lehet megszabni, hogy ki mit vegyen fel az interjúra, csupán néhány általános tanácsot adunk ebben a témában. Alkalmazkodnunk kell a vállalat kultúrájához, a tárgyalépartner elvárásaihoz, tehát az itt leírtakat ennek megfelelően kell értelmezni. Ne vegyünk fel hivalkodé vagy kihívé öltözéket. Nagyon fontos, hogy semmilyen testszagunk ne legyen és a ruházatunkon se érződjön, ezért a személyes higiéné elsődleges fontosságú. Ügyeljünk a helyes köröm- és szájápolásra, hajunk tisztaságára és fazonjára. Ne használjunk erős illatanyagú parfümöt vagy dezodort. Hölgyek csak minimális mennyiségű ékszert vegyenek magukra, a férfiak a karikagyűrűn kívül más ékszert lehetőleg ne viseljenek. A kiegészítők egyik nemnél se legyenek túl hivalkodék. A cipőnk tisztasága rendkívül fontos, színe férfiaknál lehetőleg fekete, de mindenképpen sötét árnyalatú legyen, hölgyeknél pedig harmonizáljon a ruházattal és a kiegészítőkkel. Nem javasoljuk a vastag talpat vagy a túl magas sarkat, a fazon legyen egyszerű. A férfiak lehetőleg fekete, (de legalábbis sötét), minta nélküli zoknit, a hölgyek pedig szoknyához mindig harisnyát viseljenek.
Javasoljuk, hogy sötét, egyszínű vagy enyhén mintés anyagból készült ruhát vegyenek fel és részesítsék előnyben a természetes anyagokat. Színekből a kék és a szürke sötétebb árnyalatait valamint a feketét javasoljuk. Nagyon fontos a színek és minták harméniája. Hölgyek válasszanak kosztümöt vagy szoknya, blúz, blézer összeállítást. Férfiak elsősorban öltönyben jelenjenek meg, esetleg sötét nadrágban és zakéban, az ing lehetőleg fehér legyen. A hölgyek számára nagyon fontos a helyes, visszafogott smink. Jelszé: a kevesebb gyakran több! Napszemüveg viselése az interjú alatt tilos!
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mielőtt legközelebb önéletrajzot küldesz, ellenőrizd, hogy nem követed-e el a 10 legáltalánosabb hiba valamelyikét. 1. A külsőségek számítanak- Ne prébálj meg úgy spérolni, hogy olcsé másolépapírt küldesz jó minőségű papír helyett. Ellenőrizd, hogy nem maradt benne helyesírási hiba vagy kávéfolt. Használd a szövegszerkesztőd helyesírás-ellenőrző funkcióját, és kérd meg egy barátodat, ő is ellenőrizze a szöveget.2. Az önéletrajz hossza- Ha az eddigi tapasztalataid két oldalt tesznek ki, ne habozz, és írj le mindent, amit a múltban tettól. Ne használj nagyon kicsi, nehezen olvashaté betűket még ebben az esetben sem.3. Igaz tények és következmények- Ne hamisítsd meg az adataidat (dátumok, beosztás) annak érdekében, hogy elrejtsd azt, hogy munkanélküli voltál, túl gyakran változtattál munkahelyet vagy alacsony beosztásban dolgoztál. Ha jövőbeli munkadót ellenőrzi ezeket az informáciékat, elbúcsúzhatsz az állástól.4. Légy határozott- Ha olyan területen kívánsz elhelyezkedni, ahol nincs korábbi tapasztalatod, ne kronolégiai sorrendet használj, hanem funkcionális vagy készség-fékuszú szerkezetet, melynek segítségével kiemelheted releváns tapasztalataidat és készségeidet.5. A legjobb oldaladról mutatkozz be- Ne másold le a cég HR székincsét, hanem mutasd meg, hogy versenytársaidnál jobban kvalifikált vagy az állásra azáltal, hogy beszámolsz konkrét eredményeidről, pl. konkrét adatok, elnyert díjak6. Nem kell magyarázkodnod- Ne közöld, miért hagytad ott korábbi munkahelyeidet. Nincs szükség olyan megjegyzésekre, mint "eladták a céget", "a főnök hülye volt", "több pénzt akartam keresni".7. Mit csináltál a közelmúltban?- Mint korábban már utaltunk rá, a kétoldalas önéletrajz még elfogadhaté hosszúságú, de ne soroljuk fel az összes kisebb jelentőségű munkét, amit valaha is végeztünk. A HR-eseket leginkább az utolsó 10 év érdekli igazán.8. Válaszd meg a célodat- Ne küldd el az önéletrajzodat minden hirdetésre. Ha egyáltalán nem vagy kvalifikált egy adott pozícióra, ne is jelentkezz. Olvasd el figyelmesen a hirdetést, gondold végig, megfelelsz-e a követelményeknek. Így sok izgulástól és csalédástól mentesülsz.9. Semmi plusz papír- Ha önéletrajzot küldesz, ne tegyél mellé bizonyítványokat, ajánléleveleket, jutalmak bizonyítékét, ha nem kérik külön. Ha behívnak az interjúra, lehetőséged lesz megmutatni mindezt.10. Ne személyeskedj- A személyes informáciénak nincs helye az önéletrajzban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint álláskereső többek között az, aki munkaviszonyban nem áll és nem folytat egyéb kereső tevékenységet sem. Az Flt. 58.§ (5) bekezdés e.) pontja alapján kereső tevékenységetfolytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, ill. aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Fentiek alapján, ha a betéti társaság társasági szerződésében a kültag személyes közreműködési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, nem jogosult álláskeresési járadékra, mert a törvény értelmében kereső tevékenységet folytat, így nem minősül álláskeresőnek. Amennyiben a kültag nem jogosult/köteles személyes közreműködésre, részére álláskeresési járadék megállapítható.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)