Munkaügyi Tudástár

A munkaidő beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelően kell munkét végezni.

Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő a munkanapokra - főszabály szerint - egyenlőtlenül is beoszthaté.

Nem kívánhaté egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nőtől, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli.

Amennyiben a felek nem részmunkaidőben történő foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidő négy éránál rövidebb nem lehet. Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordíthaté idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozé feladatok ellátásával.

A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc érát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét érát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Egy hónapban, illetve négyheti időszakban legfeljebb százhatvannyolc éra készenlét rendelhető el, e szabálytól kollektív szerződés eltérhet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Az egy héttel korábban és egy hónapra előre közlés szabályától eltérhet:
- a munkáltató, különösen indokolt esetben azzal, hogy az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.
- kollektív szerződés
- az egészségügyi tevékenységet folytató munkavállalók esetében az ágazatra vonatkozó külön törvények.

A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető
- a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása,
- baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá
- az alkalmazott technolégia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

A készenlét fogalmilag azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készen állni a rendes munkaidejón kívül - azaz nem munkavégzésről van szé. Ha a készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, azt már rendkívüli munkavégzésként kell értékelni, annak minden joghatásával: a korlátozásokkal, tilalmakkal és a pótlékokkal. Ilyenkor a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Fiatal munkavállaló készenlétre, illetve ügyeletre nem vehető igénybe.

Eltérően a rendkívüli munkavégzéstől, a készenlét elrendelését annak megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és legalább egy hónapos időszakra előre közölni kell a munkavállalóval. E határidőktől kollektív szerződés engedhet eltérést, a munkáltató egyoldalúan csak különösen indokolt esetben teheti, és figyelemmel kell lennie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire.

Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az évi rendes szabadság mellett sajátos kategériát jelent a rendkívüli szabadságok csoportja, jóllehet a két jogintézmény elhatárolása nem is olyan egyszerű: mindkét szabadságfajta fizetett, és a rendkívüli szabadságot is kötelező kiadni, ha a törvény úgy rendelkezik.

A betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg .

A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság idejére a munkavállaló részére távolléti díjának nyolcvan százaléka jár .

Év közben kezdődő munkaviszonynál a tizenöt napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Az időarányos rész azonban - ha a dolgozó az adott évben valahol máshol már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része (együtt tehát összesen tizenöt nap).

A betegszabadság "fel nem használt" része a következő évre nem vihető át, a dolgozónak a betegszabadságra vonatkozó joga év végén elenyészik.

A betegszabadság kiadása

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alél, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. Ugyanez a szabály érvényesül a heti kettőnél több pihenőnapot biztosíté munkaidő-beosztás esetén is azzal az eltéréssel, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját .

A betegszabadság vonatkozásában alkalmazni kell, azaz
- a szabadság idejére is jár betegszabadság,
- ha a betegszabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész napnak számít.

Tanulmányi szabadidő iskolai rendszerű képzés esetén

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozások és szakmai gyakorlatok időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több tárgyból kell vizsgáznia, akkor vizsgatárgyanként), a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

Ugyancsak szabadságot kell adjon a munkáltató a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez, mégpedig tíz munkanapot . A szabadidőt és szabadnapot a dolgozó igényeinek megfelelően kell kiadni .

Tanulmányi szabadidő nem iskolai rendszerű képzés esetén

Nekik csak abban az esetben jár kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, avagy a munkáltató és a munkavállaló között kötött tanulmányi szerződés megállapítja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, - vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál -, illetve ilyen munkakörben foglalkoztathaté.

Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvét hétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25., 26.

Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve húsvét vasárnapon, illetve pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkaszüneti napon történő munkavégzés törvényi korlátait be kell tartani, és a munkaszüneti napon járó díjazás szerint kell a munkavégzést elszámolni.

Munkaszüneti napon tehát rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztathaté munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, vagy életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni. A rendkívüli munkavégzést tehát előre nem lehet tervezni, az a körülmények bekövetkeztétől függő, és elrendelésének törvényi korlátja az, hogy nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, munkavégzését, illetve nem jelenthet személyi és családi körülményeire aránytalan terhet.

A munkavégzés elrendelését szintén írásban kell megtenni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározhaté.
Fiatal munkavállalónál maximálisan egyhetes keret lehetséges. A munkáltató írásban, illetve a helyben szokásos médon köteles a munkavállalót tájókoztatni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a távolléti díjra jogosíté időtartamot, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

A munkavállalónak munkaidő-keret alkalmazása esetén, a munkaidő-beosztés alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a pihenőnapok helyett a munkaidő beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább 48 érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három, vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló esetében. Ilyenkor a heti egybefüggő pihenőidőbe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Lehetséges a pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő biztosítása is, amelybe egy teljes naptári napnak, és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Ha a 40 érás megszakítás nélküli pihenőidőt alkalmazzuk, akkor a munkaidőkeret átlagában a heti 48 érás pihenőidőnek meg kell lennie, ezért tehát, ha a munkáltató heti 40 éra pihenőidőt biztosít két héten keresztül a munkavállalónak, akkor a következő két hétben már 56 érát kell, biztosítson ahhoz, hogy a négy hét átlagában a 48 érás pihenőidő meglegyen.

Amennyiben a nem tudjuk biztosítani a heti 48 érás pihenőidőt a munkavállalónak, a ki nem adott pihenőidő rendkívüli munkavégzésnek minősül és annak megfelelően is kell elszámolni azt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyik pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra pihenőt kell biztosítani.

Nem minden munkakörben alkalmazhaté a csökkentési lehetőség, mert a 11 éra pihenőidőt legfeljebb 8 érára csökkenteni csak a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállalónál lehet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkaközi szünet általában nem számít bele a munkaidőbe. A jogszabály előírása szerint, ha a napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 érát meghaladja, valamint minden további 3 éra munkavégzés után a munkavállaló részére a munkavégzés megszakításával legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kollektív szerződés dönti el, hogy fizetett-e vagy sem a munkaközi szünet. A 20 perces szünetet nem a munkaidő megszakításával, hanem a munkavégzés megszakításával kell biztosítani.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkaidő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat - így a napi munkaidő kezdetét, befejezését, a munkaidő beosztását, a pihenőidő kiadását - a munkarend tartalmazza.

A munkarendet, munkaidőkeretet és a napi munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha erről hatályos vagy kiterjesztett kollektív szerződés nem rendelkezik.

Törvény, törvényi felhatalmazés alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb - és bizonyos korlátok betartásával - akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt.

Legfeljebb 12 érányi, illetve legfeljebb heti hatvan éra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállaló
- készenléti jellegű munkakört tölt be,
- a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozéja.

További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 éra lehet.

A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend előírásakor kell figyelembe venni.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naponta legfeljebb hat érát, illetve évente kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A rendelkezésre állé munkaidő beosztása a munkaidő felhasználását jelenti. Alapvetően egy héttel korábban egy hétre lehet megállapítani a munkaidő beosztását, melyet a munkavállalókkal írásban közölni kell.

A munkaidő beosztása lehet egyenlő, vagy egyenlőtlen.
- Az egyenlő munkaidő-beosztés azt jelenti, hogy a munkaidő a munkaidő kezdetétől a befejezéséig folyamatos.
- Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkanapokon különböző mértékű a munkaidő.

Amennyiben a munkaidő kezdete és vége között megszakítás nincs, osztatlan munkaidőről beszélünk, ha megszakítás van, osztott munkaidőről van szé.

Ha a munkaidő beosztást nem közlik, az utolsó munkaidő-beosztás érvényes. Nincs probléma a munkaidő beosztással, ha valaki 5+2, általános munkarendben dolgozik.

A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzésre figyelemmel ossza be.

A napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban a napi munkaidő maximális és minimális mértékére kell figyelemmel lenni.

A munkavállaló napi illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 érát, a készenléti jellegű munkarendben foglalkoztatott munkavállaló napi illetve heti munkarendje a 24, illetve 72 érát nem haladhatja meg. Egy hónapban (négyheti időszakban) a munkavállaló számára - hacsak a kollektív szerződés másként nem rendelkezik - legfeljebb 168 éra készenlét rendelhető el. A napi és a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

A munkavállaló heti munkaidejóvel kapcsolatos 48 érás törvényi mérték az úgynevezett beosztási szabály, ami természetesen nem a munkaidő mértéke. Ez tehát azt jelenti, hogy a heti rendes és a rendkívüli munkavégzés idejóvel együtt sem haladhatja meg a munkaidő a munkaidő maximumot.

A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő-beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkarend arra ad választ, hogy a hét melyik napján kell munkét végezni, és az egyes munkanapokon hogyan alakul a napi munkaidő, mikor, hol, meddig kell tehát a munkavégzési kötelezettséget teljesíteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A teljes munkaidő mértéke napi 8 éra, heti 40 éra.

A teljes munkaidő mértéke munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 érára emelhető.

A munkaidő ilyen megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy a munkáltató-, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozéja legyen.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A női munkavállaló munkaviszonya nem szüntethető meg rendes felmondással:
- az emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés,
- a terhesség,
- a szülést követő 3 hónap, illetve
- a szülési szabadság időtartama alatt .
-
Ezen túlmenően nem szüntethető meg a nő munkaviszonya, ha
- a beteg gyermek ápolása céljából táppénzes állományban,
- a közeli hozzátartozé otthoni ápolása vagy gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon , vagy
- a gyermek otthoni ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon van , annak időtartama alatt, illetőleg a gyermek 3 éves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybe vétele nélkül is a gyes folyósításának időtartama alatt .

Felmondási védelem

Ha tehát a női munkavállaló felmondási védelem alatt áll, a vele közölt rendes felmondás esetén a rendes felmondásban megjelölt felmondási idő csak és kizárólag a felmondási védelem időtartama, és az azt követő, előírt további időtartam elteltével kezdődhet el.

A felmondási védelem alatt a munkaviszony jogszerűen nem mondhaté fel, de a jogszerű felmondás közlését követően bekövetkezett olyan körülmények - mint például a keresőképtelen betegség -, melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés