Munkaügyi Tudástár

Magyarországon tavaly a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt mint egy évvel korábban. Míg a 15-64 éves korosztály átlagosan 64,8 százaléka dolgozik az Európai Unióban, nálunk csak 55,4 százalékuk - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.

A tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9 százalékos foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a miénknél, míg Olaszország 57,9 százalékos, illetve Románia 59,2 százalékos értéke áll hozzá a legközelebb.

Ez azért is megdöbbentő, mert Magyarországon 2009-ben a 15–64 éves férfiak 61,1 százalékét, a nőknek a felét foglalkoztatták, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az Uniós átlagtól.

Az Uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerőpiaci jelenléte - olvashaté a KSH jelentésében.

Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt.

(FigyelőNet)

Négy-hat éven belül mintegy 10-12 százalékkal csökkenő adóterhelés, a magyar vállalkozások „helyzetbe hozása” a hazai közbeszerzéseken, tíz év alatt egymillió új munkahely életre hívása, valamint az Uniós források átcsoportosítása a gazdaság, ezen belül pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására. Ilyen – nem is túl távoli – jövőkép rajzolédott ki a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) tegnapi gazdaságpolitikai férumán, ahol a szervezet vezetői mellett érdek-képviseleti és ágazati szövetségek, valamint a Fidesz részéről Orbán Viktor elnök és Matolcsy György szakpolitikus is részt vett.

Kissé javulhat a foglalkoztatási helyzet a második negyedévben, mivel az előző negyedévhez képest kevesebb munkadó tervez elbocsátást a Manpower munkaerő-piaci előrejelzése szerint - mondta Kiss Judit, a Manpower Magyarország vezetője kedden Budapesten sajtétájókoztatón.
hirdetés

A munkaerő-piaci szolgáltaté legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a munkáltatók 70 százaléka nem tervez munkaerő-felvételt, de elbocsátást sem, míg 13 százalék elbocsátásokkal számol, 10 százalék pedig a létszám bővülését várja a következő három hónapban - ismertette Kiss Judit. A Manpower így számolt, második negyedévre vonatkozó munkaerő-piaci mutatéja mínusz 3 százalékon áll, szemben az első negyedéves mínusz 7 százalékkal.

A Manpower 753 magyarországi munkadó megkérdezésével készítette el reprezentatív felmérését, amelynek során azt kérdezte a résztvevőktől, hogy hogyan látják saját vállalatuknál a munkaerő létszámának alakulását a következő negyedévben.

Kiss Judit hangsúlyozta: az elhúzédé válság miatt évatosabbak lettek a munkáltatók a munkaerő-felvételeket illetően, a kilábalás szempontjából ezért fontos lenne egy kiszámíthatébb szabályozási környezet, amely jobban ösztönözné a cégeket a létszámbővítésre, így azok kevésbé halogatnák a döntéseket.

Régiés összehasonlításban a következő negyedévben csak a dél-dunántúli és észak-alföldi régiéban lett pozitív a munkaerőpiaci mutaté: 5, illetve 2 százalék. A többi régiéban az alkalmazotti létszám csökkenésére utalnak a munkáltatók előrejelzései. A legpesszimistábbak az észak-magyarországi munkadók: itt -15 százalék a munkaerőpiaci mutaté értéke a második negyedre vonatkozóan.

Az előző negyedévhez képest a nyolc régié közül hatban javultak a munkaerő-felvételi kilátások, a legnagyobb, 11, illetve 10 százalékpontos javulást a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön mérték - mondta Kiss Judit. Budapesten az előrejelzés enyhe, 2 százalékpontos csökkenést mutat.

A felmérés iparági eredményeiből kiderül, hogy a gyártásban és termelésben -9 százalékra hanyatlottak a foglalkoztatási kilátások, ez pedig 14 százalékponttal gyengébb mint az előző negyedévben. Az építőiparban -6 százalék a mutaté értéke, míg a többi szektorban az első negyedévhez képest vagy növelik, vagy szinten tartják állományukat a munkadók.

A közmű szektor, valamint az idegenforgalmi ágazat munkáltatói létszámbővítést terveznek a következő negyedévben, ezenkívül a különböző call centerek és szolgáltaté központok is arról számolnak be, hogy egyre nehezebben találnak több nyelven beszélő munkaerőt - ismertette Kiss Judit.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legutébb közölt munkaerőpiaci adatai szerint 2010 februárjában 20 cég, összesen 1.263 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 511 fővel, 68 százalékkal nőtt a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. februári bejelentések létszámtartalmához képest azonban jelentős, 74 százalékos csökkenés volt.
(Menedzsment Fórum)

Romániában további több mint 10 ezer ember válik munkanélkülivé, hiszen a román államvasutak (CFR) hétfőn elkezdi a létszámcsökkentési intézkedések végrehajtását.

A CFR különböző részlegeitől összesen 10 458 személy válik állástalanná. A hétfőn kezdődő elbocsátás során első lépésben 4758 személyt építenek le, április végéig azonban további 5700 személyt küldenek utcára.

A román kormány a közelmúltban fogadta el azt a rendeletet, amely elbocsátásokról rendelkezik az állami vállalatoknál. A legnagyobb leépítést a CFR-nél hajtják végre, elsősorban annak áruszállítási részlegénél, a CFR Marfanál. Az utasszállíté vállalat, a CFR Calatori várhatéan 1317 dolgozójától válik meg.

A 15 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozók 12-13 havi fizetésnek megfelelő végkielégítést kapnak, a 15-24 év közötti munkaviszonnyal rendelkezőket 14 havi bérnek megfelelő összeg illeti meg, a 25 éves munkaviszonyt maguk mögött tudék pedig 15 havi fizetésnek megfelelő végkielégítést kapnak. Romániában az idén januárban 8,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, miután az év első hónapja után 740.982-en voltak állás nélkül.


(Menedzsment Fórum)

Az informáciés rendezvénysorozat alkalmával az érdeklődők első kézből tájókozédhatnak a németországi élet- és munkakörülményekről, munkavállalási lehetőségekről és a munkavállalási engedély beszerzésének médjáról. A toborzás során szállodai szakembereket, szakácsokat és felszolgálókat keresnek.

Somlyay Beáta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Nemzetközi és Migráciés Főosztályának külföldi munkavállalási tanácsadója az MTI-nek elmondta: az utébbi években egyre nagyobb az érdeklődés a németországi munkavállalás iránt, ugyanakkor a jelentkezők nyelvi felkészültségén meglátszik, hogy az elmúlt időszakban a német nyelv oktatása háttérbe szorult Magyarországon. A munkáknál nem elvárés a magas szintű német nyelvtudás, csupán az adott munkakör betöltéséhez szükséges nyelv- vagy szaknyelvismeretet várják el a jelentkezőktől a német munkadók, de ennek hiányában sajnos minimálisak a közvetítési esélyek - mondta el a szakember.

Az ÁFSZ évente kétszer, tavasszal és ősszel rendez német toborzást, ahol a vendéglátéipar mellett jelenleg jellemzően egészségügyi szakembereket keresnek. A korábbi években ipari szakmákra - kőműves, asztalos, lakatos, elektrotechnikus - is volt kereslet, ám sajnos az idén ezek már nem kerültek fel a keresett szakmák listájára.

Az Európai Unió tizenöt régi tagállama közül három - Svédország, Írország és az Egyesült Királyság - már a 2004-ben, csatlakozásuk napján megnyitotta munkaerőpiacát az akkor belépett tíz új ország munkavállalói előtt. A többi tagállam esetében hosszabb-rövidebb átmeneti időszakot követően, fokozatosan történt meg a nyitás, míg 2009. május 1-jótől már csak Ausztria és Németország tart fenn továbbra is korlátozásokat. A két ország hivatalosan is bejelentette, hogy 2011. május 1-jóig fent kívánja tartani engedélyezési rendszerét, vagyis ebben a két országban magyarok továbbra is csak engedéllyel vállalhatnak munkét. Az FSZH tanácsadója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 12 hónapos összefüggő németországi munkavégzés után igényelhető a korlátlan időre szóló - munkadóhoz nem kötött - munkavállalási engedély.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Februárban a vártnál kisebb mértékben emelkedett a munkanélküliség Csehországban. A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium hétfői közlése szerint február végén 9,9 százalékos volt a munkanélküliség a januári 9,8 százalékkal szemben. A februári adat 2004 éta a legmagasabb. Korábban az elemzők szinte egybehangzéan 10 százalékos munkanélküliséggel számoltak.

Február végén 568 486 személy volt munkanélküli Csehországban. Januárban 562 409 volt az álláskeresők száma: egy év alatt 151 865-tel emelkedett a munkanélküliek száma. Tavaly februárban 416 621 személy volt munkanélkül, a ráta 7,4 százalékos volt.

A helyzet romlását a cseh politikusok és piaci elemzők alapvetően a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatásaival magyarázzák. Az utébbi öt és fél évben februárban volt a legtöbb ember munka nélkül. Elemzők arra számítanak, hogy az idén még tovább fog emelkedni a munkanélküliség, bár lassabban mint tavaly, a szabad munkahelyek száma ugyanis jóval alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A ráta ugyanakkor nagy regionális eltéréseket mutat. Míg Prágában és környékén négy százalék körül mozog, néhány észak-morvaországi, dél-morvaországi és észak-csehországi járósban 17 százalék körül van.
(HVG)