Munkaügyi Tudástár

A munkába járósi költségtérítést szabályozé, májusig hatályos kormányrendelet még 1993-ban született. Ebben a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy, vagy bérlet 86 százalékét, míg az elővárosi vasúti-, illetve buszjegy - vagy bérlet - 80 százalékét köteles megtéríteni a munkadó. Az új rendelet - a felsoroltakon túl - kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal. A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járóshoz, a munkadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékét kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.

Az új rendelet felveszi a támogatandé utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó- és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre. A következő években ugyan is a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyaszté áridexével emelkedik. A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes auté-költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.

A mozgáskorlátozott - vagy másért fogyatékos - személy akkor is kaphat autéra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.
(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Médosították a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényt: kesztyűs kézzel bánnak a jövőben azokkal a munkáltatókkal, akik ugyan „szürkén alkalmazzák” a dolgozóikat, viszont fizetik utánuk a járulékokat. Az indoklás szerint pusztán az állások védelme miatt törlik őket a feketelistákról. A szakszervezetek tiltakoznak.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás már nem abszolút médon, hanem csak akkor eredményezi a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését – és emiatt az állami támogatásokból valé automatikus kizárást –, ha a járulékfizetési kötelezettségnek sem tesz eleget a munkadó – áll a törvénymódosításban. Többek között például enyhébb elbírálásban részesülnek azok a cégek, amelyek alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattak embereket, és elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket, a közteherjegyet viszont megvásárolták, beragasztották.

A jövőben a jogsértő munkáltatók „megbüntetésekor” figyelembe kell venni a foglalkoztatásához fűződő érdeket is. Ez azt jelenti, hogy egyes vétségek miatt mostantól nem kerülnek fel az APEH és a munkaügyi felügyelet honlapjára a hatósági nyilvántartásába, azaz a „feketelistájukra” a törvényt kijátszé cégek. Így nem zárják ki őket eleve az állami támogatások pályázataiból. A törvény a válsággal magyarázza az enyhébb elbírálást, „a munkáltató állami támogatásból történő kizárása ugyanis a munkáltató felszámolásához és így a munkahelyek megszűnéséhez is vezethet”.

Azoknak a munkáltatóknak a nyilvánosságra hozott adatait, amelyeket a hatóság már nyilvántartásba vett, most viszont már „megúsznák a feketelistára kerülést”, a törvénymódosítás hatályba lépésekor törlik mind az APEH, mind az OMMF rendszeréből.

Az OMMF által vezetett hatósági nyilvántartés a felügyelőség honlapján láthaté. Ennek az célja, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak és a közbeszerzési eljárósoknak valé megfelelést ellenőrizhessék a pályázatokat elbírálé, támogatást nyújté szervezetek. A lista tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyeknél a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajthaté határozata, illetve – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége közleményben tiltakozott a törvénymódosítás ellen. „A képviselők a szinte egyhangú döntést úgy hozták meg, hogy figyelmen kívül hagyták az országos érdekegyeztetésről rendelkező törvényt, a több mint húsz éve közösen kialakított érdekegyeztetési gyakorlatot és a demokrácia alapelveit” – írják az fn.hu-nak küldött levelükben.

A törvénymédosítés a kihirdetésétől – azaz a Magyar Közlönyben megjelenésétől – számított tizenötödik napon lép hatályba, és 2012. április 1-jóig él. Ennek az oka az, hogy az alkalmi munkavállalói könyv idén április 1-jón megszűnik. A támogatás elbírálásakor pedig az azt megelőző két évet kell vizsgálni, hogy ebben az időintervallumban szabálytalankodott-e a munkadó. Ha igen, és hatósági nyilvántartásba került emiatt, akkor ez az állami támogatásból valé kizárást eredményezi.
(FigyelőNet)

Hirdetés

A vártnál kevésbé, szezonális hatásoktól megtisztítva 7 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma februárban Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) csütörtökön közölt adatai szerint az állástalanok száma szezonális kiigazítással 3,433 millióra emelkedett a 82 milliós országban.

Hirdetés

A szezonális kiigazítással számolt munkanélküliségi ráta februárban 8,2 százalék, a - felülvizsgált, 8,2 százalékról médosított - januári 8,1 százalék után.

Abszolút értékben a munkanélküliek száma 26 ezerrel 3,643 millióra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 8,6-ról 8,7 százalékra, ami messze elmarad a 2005 elejón mért 12,6 százalékos csúcstól
(FigyelőNet)

2009. november–2010. januári időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer, a munkanélkülieké 456 ezer fő volt, ami 10,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,7%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,3%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. november–2010. januárban átlagosan 3 millió 719 ezer fő volt, 91 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,0%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 456 ezer fő volt, 105 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,8%-os értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. (Az előző három hónapi időszakhoz viszonyított 0,3 százalékpontos növekedés némileg alacsonyabb az előző év hasonlé időszakában mértnél.) A férfiak munkanélkülisége 2,5 százalékponttal, a nőké 2,4 százalékponttal nőtt.

A munkanélküliek 18,2%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8%-os munkanélküliségi ráta 6,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,0% volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. november–2009. januári időszakban.

A munkanélküliek 45,1%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 1,7 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
(KSH)

Hirdetés