2026. június 05. péntek Fatime
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Munkajogi megfelelőség
A foglalkoztatás során alkalmazott gyakorlatok jogszabályoknak való megfelelése. (Mt. általános rendelkezések)
Munkaügy
Munkaerőpiaci járulék
A foglalkoztatással összefüggő ellátások finanszírozását szolgáló járulékelem. (Tbj. 25. §)
Bérszámfejtés
Emelési kockázat
A kézi anyagmozgatásból eredő egészségkárosító kockázat. (25/1998. (XII.27.) EüM rendelet)
Munkavédelem

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.

2010.02.05. - Péntek Archív cikk

Megduplázódott az új állások száma, mégis több az álláskereső

Több mint duplájára nőtt januárban a bejelentett új állások száma decemberhez képest

Részletek
Több mint duplájára nőtt januárban a bejelentett új állások száma decemberhez képest, mégis 48.500-zal - az előző hónaphoz képest 8 százalékkal - nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt januári munkaerőpiaci adatokból. A munkáltatók januárban 30.100 új állást jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ami az előző hónaphoz képest több mint 108 százalékos, 2009 januárjához képest 18.400-as - 157,2 százalékos - növekedést jelent. A januári növekedése főként a támogatott közmunka-programok beindításának köszönhető.

A támogatott álláshelyek száma az előző hónappal összevetve több mint háromszorosára - 238,7 százalékkal - nőtt az év első hónapjában. A januári zárónapig összesen 26.500 állás maradt betöltetlen - derül ki az ÁFSZ statisztikáiból.

Hirdetés
Hirdetés
Az „Út a munkához” program keretében 4500 munkavállaló részére kínáltak közcélú foglalkoztatási lehetőséget. A kormány 13 milliárd forintos támogatással hat közmunkaprogramot indított januárban, amelyekbe 25.000 álláskeresőt terveznek bevonni, és minden programhoz képzés is kapcsolédik.

Egyelőre azonban nem csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: a januári zárónapon 653.000 fő volt, 48.500-zal - 8,0 százalékkal több mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 28,3 százalékos volt, ami a néhány hónapja tartó mérséklődő növekedési ütem után ismét gyorsulást jelez.

Januárban 23 cég, összesen 752 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest jelentős mértékben, 1042 fővel - több mint 58 százalékkal - csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. januári bejelentések létszámtartalmához képest a csökkenés mértéke még jelentősebb, 4475 fő - 85,6 százalék - volt.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.03. - Szerda Archív cikk

Messze elmarad Magyarországon a nők foglalkoztatása

Egyik oka lehet, hogy a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésük

Részletek
Messze elmarad Magyarországon a nők foglalkoztatása más Európai országokkal összehasonlítva; ennek az az egyik oka, hogy a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésük.

Míg az EU tagországaiban átlagosan a 0–2 éves gyermekek 28 százaléka részesül valamilyen éraszámban intézményi ellátásban, addig nálunk ez az arány lényegesen alacsonyabb, 7 százalékos – állapítja meg a KSH egyik összefoglalé kiadványa.

Hirdetés
Hirdetés
Az állam által finanszírozott gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszer pedig képes lenne támogatni a munkaerőpiacra történő visszatérést, ugyanakkor maguk a munkahelyek is segíthetik a dolgozókat a munkavégzés és a gyermeknevelés összeegyeztetésében. A munkaerő-felmérés egy korábbi speciális adatfelvétele szerint a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több mint 70 százaléka tervezi, hogy a pénzbeli ellátásra valé jogosultság lejárta után munkét vállal.

Általában a jóléti intézkedések, köztük a gyermekgondozási intézményi hálézatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. A dolgozó szülők számára rendelkezésre állé gyermekintézmény a bölcsőde, az évoda és az iskolai napközi, míg viszonylag új képződmény a családi napközi. Míg a rendszerváltás előtt – a volt szocialista országok többségéhez hasonléan – a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejótől egyrészt az érintett gyermekkorcsoport létszámának csökkenésével, másrészt – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen viszszaesett.

A munkaerőpiacra történő visszatérést segítő, a család ellátásához jobban illeszkedő rugalmas munkavállalási formák tekintetében sem állunk jól. Magyarországon az utébbi években kismértékű növekedést mutatott az ilyen formában foglalkoztatottak aránya, azonban 2008-ban is alig haladta meg a 4 százalékot. Ugyanez az Európai Unió tagországaiban átlagosan 17,6 százalék – emeli ki a tanulmány.

(Világgazdaság)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.02. - Kedd Archív cikk

Munkahelyteremtési pályázatok

Megjelent a pályázati kiírás, határidő 2010.03.02. napja

Részletek

Munkahelyteremtésre a pályázatokat március 12-ig fogadják be a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központok. A pályázaton valé részvétellel, a pályázat elkészítésével kapcsolatban az illetékes munkaügyi központ pályázati referense ad tájókoztatást.

A munkahelyteremtő beruházások támogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium másfél milliárd forint keretösszeget fordít, ebből 1400 munkahely teremthető.

Külön pályázatot lehet benyújtani informácié-technolégiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira, amelyre a szaktárca 200 millió forintot fordít, ez 250 új munkahelyet eredményez majd.

A pályázatok részletes feltételei a Pályázatok cím alatt olvashaték. A munkaügyi központok címei, telefonszám.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.02. - Kedd Archív cikk

Pályázatok felfüggesztése

GOP-2009/2-2.1.1/A, KMOP-2009/2-1.2.1/A

Részletek
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányíté Hatésága (NFÜ GOP IH) a GOP-2009/2-2.1.1/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technolégia fejlesztése c. pályázat esetében ?a beérkezett pályázatok nagy számára és a rendelkezésre állé keret valészínűsíthető kimerülésére tekintettel a pályázatok benyújtási lehetőségét 2010. február 2-ai hatállyal felfüggeszti.
A 2010. február 2. 24 éráig postára adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek. A pályázati kiírás felülvizsgálatát követően várhatéan ismételten lehetőség lesz pályázatok beadására 2010. február végétől.


Hirdetés
Hirdetés
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

Spanyolország - 67 éves nyugdíjkorhatár

A spanyol kormány javasolni fogja, hogy két évvel emeljék a nyugdíjkorhatárt

Részletek
A spanyol kormány javasolni fogja, hogy két évvel emeljók a nyugdíjkorhatárt - jelentette be pénteken Celestino Corbacho spanyol munkaügyi miniszter, megerősítve az erről szóló lapértesüléseket.

A javaslat szerint az ibériai ország munkaképes lakói 67. életévük betöltése után lennének nyugellátásra jogosultak a mostani 65 éves kor helyett. A tárcavezető elmondta: a nyugdíjhoz szükséges, munkában eltöltött évek számát 2013-tól évente két hónappal tervezik emelni. Ezért az intézkedés kevésbé érinti azokat, akik 2014-ben vonulnak nyugdíjba, mint azokat, akik például 2020-ban hagyják abba a munkét. A leghátrányosabban érintettek a 2025-re nyugdíjassá válék lesznek, hiszen akkorra már 67 év lesz a korhatár.

Hirdetés
Hirdetés
Ignacio Fernández Toxo, az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet, a CCOO főtitkára a közszolgálati rádiénak nyilatkozva máris jelezte: teljes egészében elutasítja a javaslatot. A spanyol társadalom vészjósléan öregszik. A központi statisztikai hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott kimutatása szerint az elöregedés jelenlegi üteme oda vezethet, hogy 2049-ben a 16 és 64 év közötti munkaképes lakosok mindegyikére egy-egy inaktív (nyugdíjas) polgár fog jutni.
(HVG)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

3100 embernek adhat munkát az erdészeti közmunkaprogram

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 3,3 milliárd forintos keretből indít erdészeti közmunkaprogramot

Részletek
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 3,3 milliárd forintos keretből indít erdészeti közmunkaprogramot, amelytől azt remélik, hogy több mint 3100 regisztrált munkanélküli és rendszeres szociális segélyben részesülő ember juthat munkalehetőséghez. A programhoz egymilliárd forinttal járul hozzá a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - közölte az SZMM és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) az MTI-vel. A hét és fél hónapos közmunkaprogramban 18 erdészeti társaság vesz részt, és a közmunkások 570 településen egyebek között általános erdőművelési munkákat végeznek, erdészeti feltáré utakat, sétautakat, turistautakat és tanösvényeket gondoznak valamint hulladókot gyűjtenek és szállítanak el. Tavaly 18 erdészeti társaságnál több mint háromezer - elsősorban roma származású, tartósan munkanélküli - ember jutott munkalehetőséghez, és közülük több mint kétszáz munkavállalót foglalkoztattak tovább.

Hirdetés
Hirdetés
2004 éta hetedik alkalommal vesznek részt az állami tulajdonú erdészeti társaságok az SZMM, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által közösen finanszírozott közmunkaprogramban. Az elmúlt hat év alatt a rendszerint minden év áprilisa és novembere között megvalésulé erdészeti közmunkaprogram több mint 13 ezer ember számára biztosított munkalehetőséget.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

Szlovéniában 562 euróra emelték a minimálbért

A szlovén kormány 22 százalékkal emelte a minimálbért a megélhetési költségek emelkedése miatt

Részletek
A szlovén kormány 22 százalékkal 562 Euróra emelte a minimálbért a megélhetési költségek emelkedése miatt - jelentette be Anja Kopac Mrak munkaügyi államtitkár csütörtökön.

2012-ben 3,7 százalékkal, 2013-ban 3,5 százalékkal nő a szlovén bruttó hazai termék (GDP), ami hozzájárul a tavalyi 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mérsékléséhez. A szlovén pénzügyminiszter szerint a deficit 2012-ben 2,9 százalékra, a rákövetkező évben 1,6 százalékra csökken.

Hirdetés
Hirdetés
A szlovén kormány annak ellenére emelte a minimálbért, hogy a munkadók szerint ez a munkanélküliek számának az emelkedésével járhat. Novemberben 95 446-an voltak munkanélküliek Szlovéniában, ez 10,1 százalékos munkanélküliségnek felel meg. A minimálbér emelését még jóvá kell hagynia a parlamentnek februárban.

A munkaügyi államtitkár azt mondta, hogy a jövőben minden év elejón emelik a minimálbért, az inflácié alakulásának a mértékében. A kormány várakozása szerint az idén 0,9 százalékkal nő a szlovén GDP, jövőre pedig 2,5 százalékkal.
(HVG)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2009.október - december

A 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett

Részletek
2009 IV. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 62%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. október–decemberben átlagosan 3 millió 751 ezer fő volt, 100 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2 százalékponttal csökkent.
A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 442 ezer fő volt, szemben az előző év azonos időszaki 337 ezerrel. A munkanélküliségi ráta 10,5%-os értéke 2,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 19,2%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8%-os munkanélküliségi ráta 8,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának 9,6%-os értéke 2,3 százalékponttal volt magasabb a 2008. október–decemberi időszaknál.
A munkanélküliek 44,7%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónap volt, 2 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál. 2009-ben éves átlagban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 782 ezer, a munkanélkülieké pedig 421 ezer volt. A válság munkaerő-piaci következményeként a foglalkoztatottak száma 2,5%-kal maradt el az előző évitől, míg a munkanélkülieké 27,8%-kal emelkedett. A 2009. évi munkanélküliségi ráta így elérte a 10%-ot, 2,2 százalékponttal haladva meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélküliségi rátája 10,3%-ra, a nőké 9,7%-ra emelkedett.
A régiék közül a legrosszabb helyzetű Észak-Magyarországot 15,2%-os munkanélküliség jellemezte, a továbbra is legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű Közép-Magyarországon 6,6% volt a munkanélküliségi ráta értéke az előző évi 4,6%-kal szemben. Az év végén nyilvántartott álláskeresőként 604 576 főt regisztráltak, közel annyit, mint 1994 márciusában.
Bővebb
(KSH)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

Megállt a növekedés?

Stagnál a munkanélküliség

Részletek
A valéságban természetesen lényegesen nagyobb lehet a munkanélküliek száma, hiszen a válság során számos más országban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a recesszié nyomán munkájukat elvesztők egy ideig még prébálkoztak új munka keresésével, azonban egy idő után esetleg feladták, s ezáltal kiszorultak a munkaerőpiacról – vélekednek az Equilor szakértői. Az inaktívak legnagyobb csoportját a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban idesorolandék a passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandék legálisan munkét vállalni. Többségük a feketegazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek éta az Uniós átlag alatt van, ez a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti: minél kevesebben adóznak a jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén – fejtik ki az elemzők, akik több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepcié kialakítását sürgetik.
2009 IV. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 62%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. október–decemberben átlagosan 3 millió 751 ezer fő volt, 100 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2 százalékponttal csökkent.
A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 442 ezer fő volt, szemben az előző év azonos időszaki 337 ezerrel. A munkanélküliségi ráta 10,5%-os értéke 2,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 19,2%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8%-os munkanélküliségi ráta 8,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának 9,6%-os értéke 2,3 százalékponttal volt magasabb a 2008. október–decemberi időszaknál.
A munkanélküliek 44,7%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónap volt, 2 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál. 2009-ben éves átlagban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 782 ezer, a munkanélkülieké pedig 421 ezer volt. A válság munkaerő-piaci következményeként a foglalkoztatottak száma 2,5%-kal maradt el az előző évitől, míg a munkanélkülieké 27,8%-kal emelkedett. A 2009. évi munkanélküliségi ráta így elérte a 10%-ot, 2,2 százalékponttal haladva meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélküliségi rátája 10,3%-ra, a nőké 9,7%-ra emelkedett.
A régiék közül a legrosszabb helyzetű Észak-Magyarországot 15,2%-os munkanélküliség jellemezte, a továbbra is legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű Közép-Magyarországon 6,6% volt a munkanélküliségi ráta értéke az előző évi 4,6%-kal szemben. Az év végén nyilvántartott álláskeresőként 604 576 főt regisztráltak, közel annyit, mint 1994 márciusában.


Hirdetés
Hirdetés
(KSH)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.02.01. - Hétfő Archív cikk

Csoportos létszámleépítés

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelõzõ féléves idõszakra vonatkozó

Részletek
Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves időszakra vonatkozó átlagos statisztikai létszáma szerint: - 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fő
- 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a
- 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni Abban az esetben, ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az átlagos statisztikai létszámot az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani. A munkáltatónak a csoportos létszámleépítés helye, telephelye(i) szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz kell a törvényben előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni. A munka törvénykönyve (Mt.) csoportos létszámleépítésnek minősíti, amikor a munkáltató - működésével összefüggő okból - húsz és száz közötti munkavállalót foglalkoztató cégnél legalább tíz, száz és háromszáz közötti alkalmazottat foglalkoztatónál legalább a dolgozók tíz százaléka, háromszáz feletti alkalmazotti létszámnál pedig legalább harminc dolgozó munkaviszonyát kívánja egy hónapon belül megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben a munkáltatónak meg kell határoznia az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve ütemezését harmincnapos időszakok alapján. A létszámleépítéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt legalább 15 nappal a munkáltatónak konzultáciét kell kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel (az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből állé bizottsággal). ennek során írásban kell közölni a munkavállalók képviselőivel a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit. Amennyiben a felek a konzultácié során megállapodást kötnek, ezt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is. Ha a munkáltató megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet fenti jogait, ennek megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni. A bíróság nyolc napon belül dönt nem peres eljárósban, ez a döntés azonban nem befolyásolja a létszámleépítést, csak annak megállapítására korlátozédik, hogy a munkáltató nem tartotta be a munkáltatói érdekképviseletekre vonatkozó konzultáciés szabályokat. A munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozat közlését megelőző 30 nappal írásban kell értesítenie a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot. A tájókoztatásban szerepelnie kell az érintett munkavállalók személyi adatainak, szakképzettségének, utolsó betöltött munkakörének és átlagkeresetének is. Az érintett munkavállalókat szintén még a felmondás közlését megelőző 30 nappal kell tájókoztatni a döntésről, s a tájókoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és a munkaügyi központnak is. Fontos szabály, hogy az Mt. szerinti felmondási védelmek ilyenkor is megilletik a munkavállalókat. A táppénzen, illetve gyesen vagy gyeden lévő munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, az ő munkaviszonyuk nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással. így azzal a dolgozóval, aki a tájókoztatás közlésének időpontjában védelem alatt áll (például táppénzen vagy szülési szabadságon van), csak ennek megszűnését követően közölhető a felmondás, vagy közös megegyezéssel kell megszüntetni a munkaviszonyát. Amennyiben a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeit, felmondását a munkavállalók a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatják. A bíróság jogellenesnek fogja minősíteni. Az a csoportos létszámleépítésben elbocsátott munkavállaló, aki legalább három éve dolgozik a vállalatnál, végkielégítésre tarthat igényt. A végkielégítés összege az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamhoz igazodik. Az a munkavállaló, aki legalább három évet dolgozott a cégnél, egyhavi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre tarthat jogot, aki pedig huszonöt évig állt ugyanott alkalmazásban, az hathavira. Csoportos létszámleépítésnél a munkáltató úgy is határozhat, hogy minden dolgozójának fizet végkielégítést. Vagy a törvényben meghatározottnál magasabb végkielégítést fizet. A munkaszerződésben vagy az Mt.-ben meghatározottnál hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Az utolsó munkában töltött napon, azaz még a felmentési idő kezdete előtt ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait (például végkielégítés, szabadságmegváltás).2010. május 1-jótől a csoportos létszámcsökkentés esetében alkalmazotthoz hasonlé eljáróst kell lefolytatni, ha a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése (felszámolása vagy végelszámolása) miatt tömegesen szűnik meg a munkavállalók munkaviszonya . Ebben az esetben a munkáltatónak a megszűnésről tájókoztatnia kell a munkaügyi központot, a munkavállalók képviselőit és az érintett munkavállalókat, valamint köteles átadni számukra a törvényben maghatározott adatokat
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →