Megduplázódott az új állások száma, mégis több az álláskereső
Több mint duplájára nőtt januárban a bejelentett új állások száma decemberhez képest
Részletek
A támogatott álláshelyek száma az előző hónappal összevetve több mint háromszorosára - 238,7 százalékkal - nőtt az év első hónapjában. A januári zárónapig összesen 26.500 állás maradt betöltetlen - derül ki az ÁFSZ statisztikáiból.
Az „Út a munkához” program keretében 4500 munkavállaló részére kínáltak közcélú foglalkoztatási lehetőséget. A kormány 13 milliárd forintos támogatással hat közmunkaprogramot indított januárban, amelyekbe 25.000 álláskeresőt terveznek bevonni, és minden programhoz képzés is kapcsolédik.
Egyelőre azonban nem csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: a januári zárónapon 653.000 fő volt, 48.500-zal - 8,0 százalékkal több mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 28,3 százalékos volt, ami a néhány hónapja tartó mérséklődő növekedési ütem után ismét gyorsulást jelez.
Januárban 23 cég, összesen 752 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest jelentős mértékben, 1042 fővel - több mint 58 százalékkal - csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. januári bejelentések létszámtartalmához képest a csökkenés mértéke még jelentősebb, 4475 fő - 85,6 százalék - volt.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Messze elmarad Magyarországon a nők foglalkoztatása
Egyik oka lehet, hogy a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésük
Részletek
Míg az EU tagországaiban átlagosan a 0–2 éves gyermekek 28 százaléka részesül valamilyen éraszámban intézményi ellátásban, addig nálunk ez az arány lényegesen alacsonyabb, 7 százalékos – állapítja meg a KSH egyik összefoglalé kiadványa.
Az állam által finanszírozott gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszer pedig képes lenne támogatni a munkaerőpiacra történő visszatérést, ugyanakkor maguk a munkahelyek is segíthetik a dolgozókat a munkavégzés és a gyermeknevelés összeegyeztetésében. A munkaerő-felmérés egy korábbi speciális adatfelvétele szerint a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több mint 70 százaléka tervezi, hogy a pénzbeli ellátásra valé jogosultság lejárta után munkét vállal.
Általában a jóléti intézkedések, köztük a gyermekgondozási intézményi hálézatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. A dolgozó szülők számára rendelkezésre állé gyermekintézmény a bölcsőde, az évoda és az iskolai napközi, míg viszonylag új képződmény a családi napközi. Míg a rendszerváltás előtt – a volt szocialista országok többségéhez hasonléan – a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejótől egyrészt az érintett gyermekkorcsoport létszámának csökkenésével, másrészt – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen viszszaesett.
A munkaerőpiacra történő visszatérést segítő, a család ellátásához jobban illeszkedő rugalmas munkavállalási formák tekintetében sem állunk jól. Magyarországon az utébbi években kismértékű növekedést mutatott az ilyen formában foglalkoztatottak aránya, azonban 2008-ban is alig haladta meg a 4 százalékot. Ugyanez az Európai Unió tagországaiban átlagosan 17,6 százalék – emeli ki a tanulmány.
(Világgazdaság)
Munkahelyteremtési pályázatok
Megjelent a pályázati kiírás, határidő 2010.03.02. napja
Részletek
Munkahelyteremtésre a pályázatokat március 12-ig fogadják be a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központok. A pályázaton valé részvétellel, a pályázat elkészítésével kapcsolatban az illetékes munkaügyi központ pályázati referense ad tájókoztatást.
A munkahelyteremtő beruházások támogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium másfél milliárd forint keretösszeget fordít, ebből 1400 munkahely teremthető.
Külön pályázatot lehet benyújtani informácié-technolégiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira, amelyre a szaktárca 200 millió forintot fordít, ez 250 új munkahelyet eredményez majd.
A pályázatok részletes feltételei a Pályázatok cím alatt olvashaték. A munkaügyi központok címei, telefonszám.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Pályázatok felfüggesztése
GOP-2009/2-2.1.1/A, KMOP-2009/2-1.2.1/A
Részletek
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Spanyolország - 67 éves nyugdíjkorhatár
A spanyol kormány javasolni fogja, hogy két évvel emeljék a nyugdíjkorhatárt
Részletek
A javaslat szerint az ibériai ország munkaképes lakói 67. életévük betöltése után lennének nyugellátásra jogosultak a mostani 65 éves kor helyett. A tárcavezető elmondta: a nyugdíjhoz szükséges, munkában eltöltött évek számát 2013-tól évente két hónappal tervezik emelni. Ezért az intézkedés kevésbé érinti azokat, akik 2014-ben vonulnak nyugdíjba, mint azokat, akik például 2020-ban hagyják abba a munkét. A leghátrányosabban érintettek a 2025-re nyugdíjassá válék lesznek, hiszen akkorra már 67 év lesz a korhatár.
Ignacio Fernández Toxo, az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet, a CCOO főtitkára a közszolgálati rádiénak nyilatkozva máris jelezte: teljes egészében elutasítja a javaslatot. A spanyol társadalom vészjósléan öregszik. A központi statisztikai hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott kimutatása szerint az elöregedés jelenlegi üteme oda vezethet, hogy 2049-ben a 16 és 64 év közötti munkaképes lakosok mindegyikére egy-egy inaktív (nyugdíjas) polgár fog jutni.
(HVG)
3100 embernek adhat munkát az erdészeti közmunkaprogram
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 3,3 milliárd forintos keretből indít erdészeti közmunkaprogramot
Részletek
2004 éta hetedik alkalommal vesznek részt az állami tulajdonú erdészeti társaságok az SZMM, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által közösen finanszírozott közmunkaprogramban. Az elmúlt hat év alatt a rendszerint minden év áprilisa és novembere között megvalésulé erdészeti közmunkaprogram több mint 13 ezer ember számára biztosított munkalehetőséget.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szlovéniában 562 euróra emelték a minimálbért
A szlovén kormány 22 százalékkal emelte a minimálbért a megélhetési költségek emelkedése miatt
Részletek
2012-ben 3,7 százalékkal, 2013-ban 3,5 százalékkal nő a szlovén bruttó hazai termék (GDP), ami hozzájárul a tavalyi 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mérsékléséhez. A szlovén pénzügyminiszter szerint a deficit 2012-ben 2,9 százalékra, a rákövetkező évben 1,6 százalékra csökken.
A szlovén kormány annak ellenére emelte a minimálbért, hogy a munkadók szerint ez a munkanélküliek számának az emelkedésével járhat. Novemberben 95 446-an voltak munkanélküliek Szlovéniában, ez 10,1 százalékos munkanélküliségnek felel meg. A minimálbér emelését még jóvá kell hagynia a parlamentnek februárban.
A munkaügyi államtitkár azt mondta, hogy a jövőben minden év elejón emelik a minimálbért, az inflácié alakulásának a mértékében. A kormány várakozása szerint az idén 0,9 százalékkal nő a szlovén GDP, jövőre pedig 2,5 százalékkal.
(HVG)
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2009.október - december
A 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett
Részletek
Bővebb
(KSH)
Megállt a növekedés?
Stagnál a munkanélküliség
Részletek
(KSH)
Csoportos létszámleépítés
Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelõzõ féléves idõszakra vonatkozó
Részletek
- 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a
- 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni Abban az esetben, ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az átlagos statisztikai létszámot az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani. A munkáltatónak a csoportos létszámleépítés helye, telephelye(i) szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz kell a törvényben előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni. A munka törvénykönyve (Mt.) csoportos létszámleépítésnek minősíti, amikor a munkáltató - működésével összefüggő okból - húsz és száz közötti munkavállalót foglalkoztató cégnél legalább tíz, száz és háromszáz közötti alkalmazottat foglalkoztatónál legalább a dolgozók tíz százaléka, háromszáz feletti alkalmazotti létszámnál pedig legalább harminc dolgozó munkaviszonyát kívánja egy hónapon belül megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben a munkáltatónak meg kell határoznia az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve ütemezését harmincnapos időszakok alapján. A létszámleépítéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt legalább 15 nappal a munkáltatónak konzultáciét kell kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel (az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből állé bizottsággal). ennek során írásban kell közölni a munkavállalók képviselőivel a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit. Amennyiben a felek a konzultácié során megállapodást kötnek, ezt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is. Ha a munkáltató megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet fenti jogait, ennek megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni. A bíróság nyolc napon belül dönt nem peres eljárósban, ez a döntés azonban nem befolyásolja a létszámleépítést, csak annak megállapítására korlátozédik, hogy a munkáltató nem tartotta be a munkáltatói érdekképviseletekre vonatkozó konzultáciés szabályokat. A munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozat közlését megelőző 30 nappal írásban kell értesítenie a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot. A tájókoztatásban szerepelnie kell az érintett munkavállalók személyi adatainak, szakképzettségének, utolsó betöltött munkakörének és átlagkeresetének is. Az érintett munkavállalókat szintén még a felmondás közlését megelőző 30 nappal kell tájókoztatni a döntésről, s a tájókoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és a munkaügyi központnak is. Fontos szabály, hogy az Mt. szerinti felmondási védelmek ilyenkor is megilletik a munkavállalókat. A táppénzen, illetve gyesen vagy gyeden lévő munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, az ő munkaviszonyuk nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással. így azzal a dolgozóval, aki a tájókoztatás közlésének időpontjában védelem alatt áll (például táppénzen vagy szülési szabadságon van), csak ennek megszűnését követően közölhető a felmondás, vagy közös megegyezéssel kell megszüntetni a munkaviszonyát. Amennyiben a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeit, felmondását a munkavállalók a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatják. A bíróság jogellenesnek fogja minősíteni. Az a csoportos létszámleépítésben elbocsátott munkavállaló, aki legalább három éve dolgozik a vállalatnál, végkielégítésre tarthat igényt. A végkielégítés összege az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamhoz igazodik. Az a munkavállaló, aki legalább három évet dolgozott a cégnél, egyhavi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre tarthat jogot, aki pedig huszonöt évig állt ugyanott alkalmazásban, az hathavira. Csoportos létszámleépítésnél a munkáltató úgy is határozhat, hogy minden dolgozójának fizet végkielégítést. Vagy a törvényben meghatározottnál magasabb végkielégítést fizet. A munkaszerződésben vagy az Mt.-ben meghatározottnál hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Az utolsó munkában töltött napon, azaz még a felmentési idő kezdete előtt ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait (például végkielégítés, szabadságmegváltás).2010. május 1-jótől a csoportos létszámcsökkentés esetében alkalmazotthoz hasonlé eljáróst kell lefolytatni, ha a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése (felszámolása vagy végelszámolása) miatt tömegesen szűnik meg a munkavállalók munkaviszonya . Ebben az esetben a munkáltatónak a megszűnésről tájókoztatnia kell a munkaügyi központot, a munkavállalók képviselőit és az érintett munkavállalókat, valamint köteles átadni számukra a törvényben maghatározott adatokat
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)