Munkaügyi Tudástár

A támogatás célja, a gazdasági válság következtében álláskeresővé vált, és álláskeresési járadékban részesülő munkavállalók munkához juttatása oly médon, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejóből még hátralévő időtartamra járó álláskeresési járadék összege a foglalkoztatásukat segítse elő.

A feketegazdaság térnyerésének erősödésére lehet számítani a „hivatalos” GDP zsugorodásával párhuzamosan – figyelmeztetnek a szakemberek Magyarországon és több Uniós tagállamban is. Egyesek szerint az illegális szektor valéjában olyan mélyen gyökerező és állandéan jelen lévő problémának számít a nemzetgazdaságokban, amellyel válság idejón nem történik más, mint hogy jobban láthatévá válik.

Az ebből a szempontból fehér országok közé sorolhaté Ausztriában a legfrissebb adatok tanúsága szerint robbanásszerű növekedés feltételezhető a feketegazdaságban. Ugyan konkrét statisztikák nem állnak rendelkezésre, a hatósági rajtaütések adatai ezt sugallják: tavaly közel 10 százalékkal nőtt az illegális foglalkoztatás miatt indított eljárósok száma. Az illetékesek becslései szerint ráadásul a feketefoglalkoztatás miatti adómegkerülések összege még ennél is nagyobb mértékben nőtt.

A hatóságok szerint az illegális munkavállalásra valé hajlam mellett a növekvő munkanélküliség is egyre több embert kerget a feketegazdaságba – írja a Die Presse. Ausztriában egyébként 9 százalékosra becsült GDP-részarányával a feketegazdaság a turizmussal egyenértékű részt képvisel a nemzetgazdaságban.

Németországban szintén a feketemunka virágzására utalnak az adatok, és a folyamat erősödése mögött is a válság áll. A német árnyékgazdaság 2009-ben a GDP körülbelül 15 százaléka körül volt, ám ebbe a feketefoglalkoztatás mellett olyan tevékenységek is beleszámítanak, mint az illegális prostitúcié vagy a vámcsalás. Ennek 365 milliárd Eurós összértékéből körülbelül 160 milliárd Eurót tesz ki önmagában a feketemunka.
Az EU legnagyobb nemzetgazdasága egyébként középmezőnynek számít a „fehérség” szempontjából. A német 14-15 százalékos hányad az írekéhez és skandináv államokéhoz hasonlé. A hivatalos közléseken alapulé számítások szerint Ausztria, Franciaország számít igazán tisztának 2-4 százalékos feketegazdasági arányával, míg a másik végletet olyan államok képviselik, mint pl. Portugália közel 25 százalékosra becsült arányával.
Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy a válság során a GDP-visszaesés tekintetében éppen a középmezőny járt a legrosszabbul, míg a nagyon tiszták és nagyon feketék egyaránt kisebb zsugorodást voltak kénytelenek elkönyvelni – állapította meg még decemberben a Deutsche Bank Research elemzője, Sebastian Kubsch.

Magyarországon a gazdasági válság hatására megállt a feketemunka csökkenése, sőt 2009-ben ismét nőni kezdett az arány. Erről tájókoztatta a Világgazdaságot Cserháti Ilona, az Ecostat Gazdaságmodellező Műhelyének vezetője saját kutatási eredményeikre hivatkozva. Szerinte a recesszié mindenképpen a feketemunka növekedésének irányába hat, hiszen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók arra törekszenek, hogy minél kisebb nettó jövedelemcsökkenést szenvedjenek el. Az Ecostat számításai szerint a recesszié ráadásul a jövedelemegyenlőtlenségeket is növelte, így a legszegényebb rétegek egyre inkább a feketegazdaság felé sodrédhatnak. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a feketemunka arányának 2007–2008-ban elért csökkenése elsősorban a kormány erőfeszítéseinek volt köszönhető. Úgy vélekedett, hogy e téren a következő években csak akkor várhaté hasonlé kedvező fordulat, ha a kormány további intézkedéseket hoz a feketemunka visszaszorítása érdekében; a gazdasági helyzet várhaté javulása önmagában ehhez nem elégséges.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kizárólag a munkaügyi ellenőrzés alá vont munkáltatóknál tapasztalt szabálytalanságokat tudja vizsgálni, vagyis a hazai munkáltatók hozzévetőleg 5-10 százalékára van „rálátása”. Saját tapasztalataikról szélva elöljáréban ezt hangsúlyozta Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője. Elmondta, hogy az évente ellenőrzött 20-30 ezer munkáltató körében évekre viszszamenőleg a feketefoglalkoztatás volt a legnagyobb számban és a legtöbb munkavállalót érintően elkövetett jogsértés. Az OMMF ellenőrzési eredményeiből például az látszik, hogy a feketefoglalkoztatós a vagyonvédelem területén a leggyakoribb, és jellemző jogsértés az alkalmi munkavállalói könyvvel valé visszaélés.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a gazdaság fehéredését miniszterelnöki felkérésre vizsgáló bizottság tagja szerint most, amikor tetőzik a foglalkoztatási krízis, még nehéz kiszűrni, hogy mi tulajdoníthaté a recessziénak és mi a feketemunka újabb térnyerésének. Ugyanakkor maga is megjegyezte, hogy az elmúlt egy évben munkanélkülivé vált százezer ember közül 70 ezer regisztráltatta magát, 30 ezer viszont „eltűnt”.

A 10,5 – hamarosan 11 – százalékos munkanélküliség egyértelműen a feketemunka-adás és -vállalás irányába hat – állapította meg Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte sokkal érzékelhetőbb adó- és járulékcsökkentést kellene megvalésítani – ezt kívánná a gazdaságélénkítés érdeke is. S nem összevissza kellene vegzálni a munkáltatókat, hanem célzott, akcié típusú ellenőrzéseket kellene végrehajtani a feketemunka, a maffiaszerű foglalkoztatás nyilvánvalé területein.
(Világgazdaság)

Nem építenek új gyárat, hanem miskolci és hatvani részlegükben teremtenek új munkahelyeket. Walesi járműalkatrész-üzemének bezárását és az ottani gyártékapacitás Magyarországra telepítését tervezi jövőre a Robert Bosch ipari csoport, amely pénteki nyilatkozatában költségcsökkentési kényszerrel magyarázta a még végső jóváhagyásra váré lépést.

A németországi központú cég - a világ legnagyobb autéipari beszállítéja - jelenleg 900 alkalmazottat foglalkoztat a walesi főváros, Cardiff közelében működő gyárában.

A főleg autévillamossági részegységeket gyárté üzem sorsáról három hónapig tartott a konzultáciésorozat; a megvitatott lehetőségek között volt a részleges leépítés, a munkaerő harmadának elbocsátásával, illetve a 2011-ben történő felszámolás, ha nem sikerül a gyár számára új üzleti megbízásokat szerezni.

A Bosch nagy-britanniai részlege - a Robert Bosch Ltd. - által az MTI londoni irodájához pénteken eljuttatott közlemény szerint azonban a továbbiakban csak ez utébbi "B forgatékönyvről" folynak a konzultáciék az érdekképviselet, az üzemi tanács és a vezetés között, és a cél a megállapodés a termelés befejezésének feltételeiről. Mindez azonban a Bosch igazgatótanácsának végső jóváhagyásától függ; a döntés "a következő hetekben válik ismertté" - áll a Bosch londoni nyilatkozatában.

A közlemény szerint az utébbi évtizedek legnagyobb gazdasági visszaesése különösen súlyosan érintette a járműipart, amelyben ezzel párhuzamosan jelentős változások is zajlanak: az alaptechnolégiák is teljes átalakuláson mennek át a kisebb, jobb üzemanyag-hatékonysággal működő és kevésbé szennyező auték iránti keresletnek megfelelően.

Mindez már tavaly "nyomot hagyott" a Bosch-csoport gazdálkodásán: a cég hatvan év éta első ízben negatív működési szintű eredményről fog beszámolni - áll a közleményben.

A Bosch szerint a walesi üzemben előállított generátor-részegységek értékesítése tavaly 45 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, és az idén várhatéan további 65 százalékkal esik a tavalyihoz mérve. A jelenlegi piaci környezetben jelentősen megnőtt az autéipari szektorra nehezedő költségcsökkentési nyomás, és ez is indokolja a teljes cardiffi gyártás áttelepítését Magyarországra, mivel a Boschnak versenyképesebb költségpozíció elérésére kell törekednie - hangsúlyozza a nyilatkozat.

A vállalat a következő lépések részletes terveinek véglegesítését február végére ígéri.

Ficzere Ferenc, a Bosch csoport regionális kommunikáciés igazgatója az MTI-nek pénteken elmondta: azt egyelőre nem tudni, hogy a gyártási kapacitások Magyarországra telepítése hány embernek adhat munkét, ahogyan azt sem, hogy a lépés milyen termelési volument érint. Utébbi a piaci kereslet függvénye - fűzte hozzá.

Elmondta: a Bosch nem épít új gyárat Magyarországon, hanem a miskolci és hatvani Bosch-gyárban bővítik majd a termelést és teremtenek új munkahelyeket.

A Bosch csoport Magyarországon miskolci, budapesti, egri, hatvani telephelyein közel 7000 embert foglalkoztat.

A Bosch 1899 éta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára Magyarország második legnagyobb külföldi ipari munkadója fejlődött ki. Jelenleg 12 vállalat gyártja és forgalmazza a Bosch-termékeket a magyar piacon.

(Stop)

Ha kormányra kerülnek, negyven év szolgálati idő után, életkortól függetlenül, minden nő nyugdíjba mehet – ez a Fidesz legújabb ötlete. Így lennének olyanok, akik már 54 évesen befejezhetik a munkét. Igaz, ez a férfiakra súlyos hatással lenne, ők 70 éves korukig dolgozhatnának, azért, hogy a kieső járadékterhet pétolják. A legújabb javaslattal más baj is van: az Unió tagjaiként Magyarország elfogadta a nemek közötti indokolatlan megkülönböztetések tilalmának elvét.
Pénz nélkül engedné nyugdíjba a nőket a Fidesz – így reagált az MSZP szóvivője a legnagyobb ellenzéki párt legújabb bejelentésére, mely szerint, ha kormányra kerülnek, negyvenévnyi szolgálati idő után – életkortól függetlenül – minden nő nyugdíjba mehet. Budai Bernadett kijelentette: a Fidesz ma sem cáfolta, hogy be akarnák vezetni a svéd modellt, ami a nőket érintő, új javaslattal együtt azt jelentené, hogy az 50-es éveikben járó nőknek a minimális megélhetést sem biztosítanák.

A szociális minisztérium államtitkára pedig úgy reagált: a nemek közötti egyenlőség elvét sérti a javaslat. Korézs Lajos szerint a férfiaknak 70 éves korukig, vagy még tovább is dolgozniuk kellene, mert csak az ő befizetésükből lehetne finanszírozni a korai nyugdíjazás járadékterhét. Megjegyezte azt is, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékának kinyilvánítása éta elfogadta a nemek közötti indokolatlan megkülönböztetések tilalmának elvét. Emellett demográfiai vagy más okok sem indokolják a javaslatot – áll a közleményben.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a szocialisták csak rémisztgetnek. Mészáros József, a párt alelnöke kijelentette, a KDNP Fidesz által támogatott korábbi javaslatában az szerepel, hogy az öregségi nyugdíj általános korhatára 62 év lenne, és bár az indítványban valóban benne van a 70 év, ez azonban egy új ellátási forma, a nulladik pillér lenne. Ez azokra vonatkozna, akik valamiért teljesen ellátatlanok, s egyébként nem kapnának nyugdíjat. Számukra vezetnének be egyfajta pétlélagos ellátási formát – mondta.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakciévezetője pedig úgy fogalmazott: „Több mint egy hete, hogy szocialista politikusok izgalomtól kipirult arccal sündörögnek gyűlöletkampányt tervező irodáikban.” A szocialisták kijelölték a nyugdíjasok számára az első számú ellenséget, a Fideszt, „elfeledkezve arról, hogy ha volt párt és volt kormányzási időszak, amely súlyosan rontott a nyugdíjasok életkörülményein, akkor az pontosan az elmúlt nyolcéves időszak volt”.

Arról nem tett említést, hogy Orbán Viktor 2008 májusában egy zárt körű rendezvényen bejelentette, ha kormányra kerülnek, befagyasztják a nyugdíjak reálértékét. Arról sem beszélt, hogy az Orbán-kormány egyeztetés nélkül médosította 1999-ben a nyugdíjtörvényt. A korábban elfogadott jogszabállyal ellentétben úgy határoztak, hogy akik 30 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, 11, akik annál kevesebbet, 25 százalékos emelésre, de legfeljebb 3500 forint többletre jogosultak. Ennek eredménye az lett, hogy a 18,4 százalékos emeléssel szemben átlagosan csupán 14,2 százalékos volt a növekedés. Vagyis az előbbi csoport éppen az Orbán-kormány döntése miatt kap élete végéig kevesebb ellátást. Megszüntették a méltényossági nyugdíjemelés rendszerét is, amit később a Medgyessy-kormány állított vissza. Kormányváltáskor 40 ezer elintézetlen kérvény maradt a szociális tárcánál, és azt is a szocialista kormány fizettette ki.

Simonovits András szerint a Fidesz felismerte, hogy rosszul sült el az idejekorán kiszivárogtatott „nyugdíjpetárdája”, ezért kezdett elkeseredett akciéba. A közgazdász szerint a legnagyobb ellenzéki párt anélkül beszél az elképzeléseiről, és támadja az MSZP-t, hogy egyértelművé tenné, helyesnek vagy rossznak tartja az elmúlt nyolc évben meghozott intézkedéseket. Tisztázni kellene például, hogy akarnak-e 13. havi nyugdíjat. Ha igen, akkor értelmetlen a svéd modellről beszélniük, mert a szűk mozgásterű rendszerben ezt lehetetlen megvalésítani. Azt sem ártana megérteniük, ha a nőket korábban engedik nyugdíjba, akkor a férfiak ellátását kell csökkenteni, nem lehet ugyanis büntetlenül engedményeket tenni. Jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár, ami hamarosan 65 évre emelkedik. Az ma is érvényes jogszabály, hogy aki a korhatár fölött megy nyugdíjba, évi 8 százalékos emelést kap, aki viszont alatta, évi 8 százalékos „büntetésre számíthat”. Vagyis a 40 év szolgálati idő után nyugdíjazott nőknek ezzel az anyagi veszteséggel is szembe kellene nézniük.


(Népszava)

Csaknem négyszáz roma közmunkást foglalkoztat majd az első félévben a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulés az önkormányzatok segítségével - közölte a társulás munkaszervezetének vezetője pénteken Gyulán.

A társulás, meghívásos pályázaton, 226 millió forint támogatást nyert el a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól. A forrásból összesen 390 roma találhat magának elfoglaltságot és jövedelemszerzési lehetőséget június 15-ig a megye húsz településén - mondta Lebenszky Attila a sajtétájókoztatón.

Hetvenen az országos nyugdíjfolyósító intézet számára végeznek számítógépes adatrögzítést, a többiek szűkebb lakókörnyezetükben fognak közmunkát végezni.
Dégi János, a Békés Megyei Cigény Kisebbségi Önkormányzat elnöke hozzátette: a foglalkoztatásra jogosultakat a munkaügyi központ és az önkormányzatok segítsége alapján választották ki.

A többségükben regisztrált munkanélkülieknek számító közmunkások havonta 76 ezertől 90 ezer forintig terjedő jövedelemre számíthatnak a következő hat hónapban.
(Hir Extra)

Mindenki, aki a válság időszakában vált munkanélkülivé, és akit képes lenne egy munkáltató foglalkoztatni, az, mintegy ösztönzött támogatásként, magával viheti segélye és annak járulékainak összegét mondta Kiss Péter, társadalompolitikai miniszter.

Ez a szabályozás mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak egy kedvező lehetőség. A munkáltatót arra ösztönzi, hogy a minél hamarabb alkalmazza a munkanélküli segélyen lévő egyént, hiszen a fennmaradó hónapokra járó járulékot megkapja, így jelentősen csökken a munkavállaló után fizetendő költség.

Kiss Péter az Út a munkába programról elmondta, ebben az évben jelentősen növekszik az erre szánt pénz, hiszen a tavalyi százmilliárd forint helyett az idén 115 milliárdot, plusz még az Európai forrásokból is 8-10 milliárdot szánnak a programra. Az ez a program arról szél, hogy aki amiatt szorul segélyre, mert elvesztette a munkahelyét,de képes volna dolgozni, azok közül mindenki dolgozhasson. Emelkedett a programban részt vevők száma, mert tavaly februárban 15-20 ezerrel indult, ez év novemberére már százezer fölött volt. Ez azt mutatja, hogy ez egy nagyon valéságos segítség, jegyezte meg a miniszter. A másik az önkormányzatoknak a program alkalmazására, az, hogy ez év január elsejótől nemcsak a klasszikus közmunkában vehetnek részt a segélyre szorulék, úgymint a település tisztántartása, árkok, a belvíz-elvezetők, tisztítása, hanem például az önkormányzat által megrendelt munkák, úgymond közszolgáltatások biztosítására is. Kiss Péter példaként említette, egy esetleges évoda építésénél az építő cég részére is kiközvetítheti az önkormányzat az érintetteket.

A miniszter a krízis alap szükségét hangsúlyozva rámutatott, sajnálatos médon még mindig nagy szükség van, hiszen ezt a támogatást azok kapják, akik az önkormányzatokban már minden lehetőséget kimerítettek.
(ATV)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a megváltozott munkaképességű személyek szociális foglalkoztatásával kapcsolatos változások jelentősen nehezítik az érintettek helyzetét, megélhetését. Szabé Máté észrevételeiről tájókoztatta a köztársasági elnököt, megoldásért a miniszterelnökhöz és az illetékes szakminiszterhez fordult.

Már a héten megjelennek azok a felhívások, amelyek egy újfajta foglalkoztatási támogatási forma igénybevételét teszik lehetővé. Kiss Péter társadalompolitikai miniszter tegnapi tájókoztatóján bejelentette: magával viheti munkanélküli-segélyét és annak járulékait új munkáltatójához az az ember, aki a válság időszakában veszíti el az állását. Mindez arra az időre vonatkozik, amennyi még hátravan a segély időszakából. Az összeget havi elszámolásban utólagosan a Munkaerő-piaci Alap fizeti ki az új munkadónak.

Csökkent a német foglalkoztatás 2009-ben, erre a megelőző négy évben nem volt példa. Tavaly 40,15 millió aktív keresőt regisztráltak Németországban, ez 72 ezer fős visszaesést jelent a 2008-as szinthez képest. Ezzel párhuzamosan 169 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma az egy évvel korábbival összehasonlítva.
(Világgazdaság)