Munkaügyi Tudástár

Teljesen átalakítaná a kormány a kabinet és a társadalmi partnerek egyeztetését, a jelenlegi elképzelés szerint megváltoztatnák az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nevét, összetételét, feladat- és hatáskörét - írta pénteki számában a Népszabadság. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy míg a munkadói oldal egységesen legitimnek tartja részvételét a tanácsban, egyes szakszervezetek készek arra, hogy újra, más módszerekkel méressék meg, kik képviseljók a munkavállalókat a testületben.
A Népszabadság informáciéi szerint az Orbán-kormány jelentős változtatásokra készül az érdekegyeztetés területén is, ennek irányát Orbán Viktor miniszterelnök már sejtette, amikor azt mondta, hogy az érdekegyeztetési férumot össze lehetne kapcsolni a nemzeti konzultáciéval.
A lap szerint a kormányon belül új törvény előkészítésén dolgoznak, a tervek szerint az OÉT lényegében megszűnne, beolvadna egy új férumba, amelynek alapját a Fidesz által ellenzékben kialakított egyeztetési férum, a nemzeti konzultáciés sorozat, a Nemzeti Konzultáciés Testület vagy a Nemzeti Konzultáciés Tanács jelenti majd.
A Népszabadság szerint az új testület véleményt mondhatna a kormány javaslatairól, a költségvetésről vagy adótörvényekről, de nem lenne beleszélása a munka világát érintő törvényelőkészítésbe, a magánszektor éves bérajánlásába, valamint az éves minimálbér meghatározásába.
Az elképzelések szerint az OÉT jelenlegi két nagy tárgyalédelegáciéját, a munkavállalói és munkadói oldalt képviselő szakszervetek a legkülönbözőbb társadalmi szervezetekkel, értelmiségi társaságokkal, az önkormányzatokat képviselő szervezetekkel együtt kapnának meghívást az új nemzeti konzultáciés testületbe, amelyet a kormány meghatározott időszakonként tájókoztatna az előtte állé legfontosabb feladatokról - írta a Népszabadság.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozé szakszervezeti vezetők egy része nem zárkézna el újszerű megméretéstől, amely alapján pontosabban lehetne mérni a szakszervezetek támogatottságát.

(Népszabadság)

Minden korábbinál több embernek lehet munkája Németországban a gazdasági fellendülés hatására; a berlini DIW gazdaságkutató intézet kedden bemutatott elemzése szerint 2011-ben 40,4 millióra emelkedhet a munkaviszonyban állék száma, vagyis csecsemőtől aggastyánig csaknem minden második ember dolgozni fog a 82 milliós országban. A DIW számításai szerint az Európai Unió legnagyobb országában a hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékkal bővülhet az idén a tavalyi 4,7 százalékos, rekord nagyságú visszaesés után. A mély válságot követő villámgyors felemelkedés a fejlett ipari államok vezetőjóvé tette Németországot, a tempé azonban lassul az idei év második felében - mondta Christian Dreger kutatásvezető. A szakember hangsúlyozta: a tavaszi-nyári jó teljesítményhez hozzájárult, hogy a hosszúra nyúlt kemény tól miatt a szokásosnál később indulhatott be az építőipar, és hatott a válságot követő időszakok szokásos jelensége, a raktárkészletek feltöltése. Ezek a hatások az év második felében megszűnnek, a növekedés így mérsékeltebb lehet, jövőre pedig 2 százalékra lassulhat a GDP-növekedés. A növekedés szerkezete is változik; jelenleg az export húzza a német gazdaságot, jövőre viszont várhatéan gyengébb lesz a külpiaci kereslet, a gazdasági teljesítmény ezért nagyobb mértékben függ majd a lakossági fogyasztástól. A DIW szerint a fellendülés eredményeként jelentkező állami többletbevételt a kormánynak deficitcsökkentésre kellene fordítania, és nem arra, hogy adókedvezményekkel kedveskedjen a választéknak. A munkaviszonyban állék száma a tavalyi 40,27 millióról 40,33 millióra emelkedhet az idén, jövőre pedig 40,4 millió lehet 12 havi átlagban, ami csúcs az újraegyesített Németország 20 éves történetében. A munkanélküliek száma az idén átlagosan 3,25 millió lehet, és jövőre 3,14 millióra csökkenhet - áll a DIW jelentésében.
(ProfitLine)

Gyorsfagyasztott töltött tésztaféleségeket gyárté üzem alapkövét helyezte el Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára pénteken a Heves megyei Verpelét határában.A francia tulajdonú Asia Food Kft. 1,5 milliárd forintos beruházásának nyomán 2011 közepére elkészülő üzem 150-200 embernek ad majd munkét a közel 20 százalékos munkanélküliséggel sújtott Észak-hevesi térségben. Tállai András hangsúlyozta, hogy „a fejlesztés megváltoztatja a verpelétiek életét, hiszen visszadja a hitet, hogy a vidéki ember is számít, egyben helyreállítja az egykori mezőváros gazdasági szerepét”.Az 5400 négyzetméteres gyártécsarnok a volt verpeléti laktanya területén kapott helyet. A szükséges 3,2 hektáros területet az önkormányzat jelképes, hektáronkénti ezer forintos áron biztosította a befektető részére. Farkas Sándor a település polgármestere ennek elmondta, hogy a rendszerváltás éta keresik a munkahelyteremtés lehetőségét. Ezért nyilvánították iparterületté a volt laktanya területét.Két évtizeddel ezelőtt több száz munkahely tűnt el a településen a helyi termelőszövetkezet az ÁFÉSZ központ és a honvédségi bázis megszűnésével. A polgármester reméli, hogy az első beruházét újabbak követik majd.
(HVG)

Az Audi mintegy 900 millió Euró (252 milliárd forint) beruházással bővíti győri kapacitásait 2013-ig, és ezzel közvetlenül 1 800 munkahelyet hoz létre - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke csütörtökön Budapesten.Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint közvetve és közvetlenül négy-, illetve hatezer új munkahely jön létre. Az Audi AG elnöke azt emelte ki, hogy a német autégyárté a termelés bővítésével a beszállítékat és szolgáltatékat is beleértve több mint 15 ezer embernek biztosít munkét.Korántsem kizárt, hogy a tegnap bejelentett Audi-beruházés a német világcég újabb magyarországi fejlesztésének az első üteme lesz csupán. Ugyanis mint a Világgazdaság megtudta: most csak az első beruházási szakaszról döntött a cég igazgatótanácsa, s a magyar kormány reméli, hogy az évtized végén sor kerül a másodikra és a harmadikra is. Rupert Stadler, az Audi AG elnöke – Orbán Viktor kormányfő jelenlété-ben – Budapesten jelentette be, hogy Győrött további fejlesztéseket hajtanak végre; több mint 900 millió Eurós beruházással évi 125 ezer gépkocsi kibocsátására képes gyárat építenek a megyeszékhelyen, ahol újabb 1800 embernek adnak majd munkét. Három év múlva teljes kapacitással termel majd a gyár.Az Audi AG 1993-tól máig 3,89 milliárd Euró értékű beruházást hajtott végre Győrött. Külön öröm, hogy a német ériáscég jelezte: kutatás-fejlesztési kapacitását is bővíti. Egyébként egyre gyakoribb, hogy a nálunk megtelepedett autégyárak, illetve azok első és másodkörös beszállítéi k+f+i tevékenységet is idehoznak. Az Audi- és a héten bejelentett GM-beruházásra a beszállíték felkészültek. A magyar autéipar ezzel esélyes a térségbeli elsőségért is.
(Világgazdaság)

Évi 20 millióra akarja növelni jelenleg ötmillió darabos magyarországi gumiabroncsgyártását a Hankook – jelentette be a Wirtschafts Woche című német üzleti lapnak Jin-Wook Choi, a Hankook Tire Europe alelnöke.A cikk szerint azt követően, hogy befejeződik a rácalmási gyár jelenleg folyé 230 millió Eurós bővítése, és a személykocsiabroncs-gyártás 10 millióra bővül, a dél-koreai világcégnek a haszonjármű üzletágra is figyelmet kell fordítani.Miután hazánkban van a Hankook egyetlen Európai gyára, kézenfekvő, hogy teherauté abroncsok számára is telepíteni kell gyártésorokat a magyar gyárban, amelynek kapacitása így eléri az évi 20 millió darabot – mondta Jin-Wook Choi.Az 550 millió Eurós befektetéssel épült rácalmási abroncsgyár jelenleg több mint 1300 alkalmazottat foglalkoztat és naponta 17 000-nél is több gumiabroncsot gyárt személygépkocsik, SUV-ok és könnyű tehergépkocsik számára mintegy 300 különböző méretben. A gyár közvetlenül szállít abroncsokat a Volkswagen és a Hyundai Európai gyáraiba. 2009-ben elkezdődött a beruházás második üteme, amelynek lezárását követően, 2011 második felében a magyarországi gyárban a dolgozók száma 1900-ra bővül, és a teljes termelési kapacitás több mint 10 millió gumiabroncs gyártását teszi majd lehetővé évente.
(Világgazdaság)

500 millió Eurós beruházás eredményeként 800 új munkahely létesül az Opel szentgotthárdi motorgyárában.Az üzemcsarnok bővítése révén 3 új motorcsalád gyártása kezdődhet meg 2012 végétől, és így a gyár éves termelőkapacitása eléri az 500 ezret.Az új motorcsaládok gyártásba állítása egyben további 200 új munkahelyet jelenthet a gyár beszállítéinál – jelentették be a Parlamentben az Opel vezetői, köztük a gyártásért felelős alelnök, Reinald Hoben, Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtéértekezleten.Az állami támogatás összegéről konkrétumot nem mondott Orbán Viktor, csupán annyit, hogy erről a kormány október közepén fog dönteni. A kormány olyan projekteket támogat, amelyek esetében a támogatás összege nemzetgazdasági szinten négy év alatt megtérül. Figyelembe veszi a kormány azt is, hogy sokáig, legalább húsz évig fog termelni ez a gyár, így – mondta Orbán – biztos abban, hogy megszületik a megfelelő megállapodés a két fél között.Reinald Hoben úgy fogalmazott: azért döntöttek Magyarország mellett, mert a gyártási költséget, a képzettséget, és a mostani gyár fejlesztéséhez szükséges költséget vették számításba. A beruházás révén Szentgotthárd a világ egyik vezető motorgyára lesz.Az Opel szentgotthárdi gyára1992. március 12-én legördül a szalagról az első Opel Astra, fél évvel megelőzve az első esztergomi SUZUKI Swiftet. Júliusban megkezdik az 1,6 literes nyolc-szelepes motorok gyártását, ám a következő januártól a legkorszerűbb, 1,6 literes 16 szelepes ECOTEC motorok is itt készülnek, amelyek az új Corsa GSi gépkocsiban mutatkoztak be be.2000 októberében felavatták az Allison Transmission magyarországi haszonjármű-sebességválté gyárát. Az Allison Transmission a General Motors egyik leányvállalata, amelynek az egyetlen nem amerikai gyára Magyarországon van, és amely Észak-Amerika kivételével az egész világpiacra szállít.Ugyancsak 2000-ben történt, hogy a GM és a Fiat stratégiai együttműködési szerződést kötött. A két csoport 50/50 százalékos tulajdonú közös vállalatok létrehozásáról döntött a motor-, és sebességválté-gyártás területén. Öt évvel később azonban vége lett a Fiat és a GM együttműködésének, így megszűnik a magyarországi Fiat-GM Powertrain vegyesvállalat is. Ezután a szentgotthárdi gyár – újra GM-vállalatként – egyre növelte termelését, majd következett a hitelválság, a General Motors csődje, az Opel tervezett eladása körüli anomáliák, és a most bejelentett beruházás sorozat.
(Világgazdaság)

A Gödöllői Kistérségben a 2010 szeptemberében Foglalkoztatási Paktum jön létre, amelynek legfőbb célja a kistérség foglalkoztatási szintjónek növelése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése. Ennek érdekében a paktum összefog munkáltatókat, önkormányzatokat, munkavállalókat, munkaügyi központot, képző intézményeket és civil szervezeteket.

Az Uniós projekt keretében megvalésulé partnerség szervezése idén februárban kezdődött. Első lépésként elkészült a Gödöllői Kistérség Helyzetfeltáré kutatása, amelynek segítségével a térség szereplői megismerhették a kistérség foglalkoztatási helyzetét, a munkanélküliség okait, a kistérségi kapcsolatrendszerek elégtelenségét, a szakember utánpétlás hiányosságait. A helyzetfeltárás megállapításait felhasználva széleskörű stratégialkotási folyamat kezdődött, s ennek eredményeképpen elkészült a gödöllői kistérség foglalkoztatási stratégiája, amely tartalmazza a Foglalkoztatási Paktum aláíréi által közös célnak tekintett kitörési pontokat.

A Gödöllői Foglalkoztatási Paktum együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására 2010. szeptember 22-én kerül sor. A Foglalkoztatási Paktum aláíréi a gödöllői kistérség gazdaságának és munkaerőpiacának fejlesztésében érdekelt szervezetek, vállalatok, intézmények. Ezen szervezetek érdeke, hogy a gödöllői kistérségben élő emberek képzettségi szintje növekedjen, a térség képes legyen megtartani a tehetségeit, humánerőforrását, a helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége javuljon, a térségi képzőintézmények a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással vértezzék fel az itt tanuló fiatalokat, illetve hogy érdemi párbeszéd és jól működő partnerség alakuljon ki a résztvevő szervezetek között.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tudomány és a kutatás stratégiai nemzetközi kitörési pontot szolgáltathat Magyarország számára a források hatékonyabb felhasználásával – állapította meg egybehangzéan Orbán Viktor miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadómia (MTA) elnöke.

Szijjárté Péter, a kormányfő szóvivője hétfőn, közleményben tájókoztatta az MTI-t arról, hogy Orbán Viktor és Pálinkás József az MTA épületében tartott megbeszólóst, amelynek során a magyar tudomány általános helyzetét, valamint a tudomány- és kutatásirányítés aktuális kérdéseit tekintették át. A tájókoztatás szerint a miniszterelnök és az MTA elnöke egyetértett abban, hogy jelenleg kedvezőtlen helyzetben van a magyar kutatás-fejlesztés és innovácié, ugyanakkor a tudomány és a kutatás stratégiai kitörési pont lehet a források hatékonyabb, illetve hosszú távú stratégia mentén valé elosztásával.

Mindezen törekvésekre az új Széchenyi-terv biztosít lehetőséget, amelynek „Tudomány – Innovácié – Növekedés” című fejezetébe beilleszthetők az Akadómia kezdeményezései; a Lendület-program, amely tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeit teszi lehetővé, illetve az akadómiai kutatóintézet-hálézat infrastrukturális megújítását célzé lépések – olvashaté Szijjárté Péter közleményében.

A miniszterelnök szóvivője arra is kitért, hogy a kormányfő üdvözölte az MTA „ország előtt állé stratégiai kérdések megválaszolásában” tett aktív szerepvállalását, amit a döntéshozék számára készített Köztestületi Stratégiai Programok kiadványaival, értékközpontú cselekvési terveinek közreadásával végzett. Hozzátette: Orbán és Pálinkés abban is egyetértett, hogy a tudománydiplomácia „hiteles és hatékony országimázs-formálé eszköz” lehet Magyarország EU-elnöksége alatt, illetve azt követően is
(Magyar Nemzet)

Az Egyenlő Bánásméd Hatéság (EBH) egymillió forint bírságot szabott ki a Hankook cégre – közölte a Vegyipari Dolgozék Szakszervezete (VDSZ) hétfőn. A szakszervezet közlése szerint a dunaújvárosi Hankook Tire Magyarország Kft. vezetése az emberi méltéságot sértő médon bánt a helyi szakszervezet tisztségviselőjóvel, ezért egymillió forint büntetést kell fizetnie a cégnek.

A helyi szakszervezet vezetője azért jelentette fel a koreai tulajdonú céget, mert érdekvédelmi munkája miatt a főnökei többször is az emberi méltéságát sértő médon viselkedtek vele, egyebek mellett megfenyegették, hogy kirúgják, ha érdekvédelmi munkáról beszél a kollégáival. A panaszos szerint többször kiabáltak vele, ellenséges hangulatot gerjesztettek közte és a kollégái között, s minden eszközzel akadályozták az érdekvédelmi munkét. Annak ellenére, hogy a cég vezetése a meghallgatás során tételesen cáfolta a felsorakoztatott állításokat, amelyeket egyébként tanúvallomások is alátámasztottak, az EBH megalapozottnak ítólte a bejelentést – közölte Székely Tamás, a VDSZ elnöke a közleményben. A szakszervezet közleményében utal arra, hogy két hónapon belül a második egymillió forintos büntetést kapja a Hankook.

Korábban sorozatos szakszervezet-ellenes magatartása miatt büntették meg a dunaújvárosi céget, akkor az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kötelezte egymillió forint megfizetésére. A Hankooknál tapasztalt törvénysértésekről korábban az ágazat érdekvédője, a vegyipari szakszervezet, a VDSZ tett bejelentést, amelyet az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége megalapozottnak talált. A Hankook akkor fellebbezett, keresetét azonban a másodfokú hatóság elutasította.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)