Munkaügyi Tudástár

Május-júliusban a munkanélküliségi ráta 11 százalék volt, 0,1 százalékponttal kisebb, mint április-júniusban, miközben a munkanélküliek száma 473,3 ezerről, 467,2 ezerre mérséklődött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma idén május–júliusban 3 millió 789 ezer fő volt az országban, 0,6 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, 467 ezer főre nőtt, ami 1,3 százalékponttal magasabb, azaz 11,0 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett – derül ki a KSH pénteken közétett jelentéséből. Az adat megfelel a várakozásoknak: a piaci konszenzus is azt valészínűsítette, hogy az állástalanok aránya a második negyedévben regisztrált 11,1 százalékról 11,0 százalékra süllyedt.

A vizsgált időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 757 ezer fő volt, 22 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakitól, de 9 ezer fővel felülmúlta az előző 3 havi (2010. április–júniusi) értéket. Az említett korcsoportra számított 55,5 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,3 százalékponttal csökkent.

A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 10 ezer fő volt, 60,5 százalékos foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 748 ezer fős, 50,6 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A 15–74 éves munkanélküliek száma 467 ezer fő volt, 60 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,0 százalékos értéke 1,3 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakában mért 9,7 százalékos értéket. A férfiak munkanélküliségét 11,4 százalékos, a nőkét 10,5 százalékos rátaérték jellemezte a 2010. május–júliusi időszakban.

A munkanélküliek 16,4 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,3 százalék volt, 1,5 százalékponttal magasabb, mint 2009. május–júliusban.

A munkanélküliek 52,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónap, 1,7 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
(KSH)

Jogszerűtlenül mentette fel az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi központ főigazgatóját a szakminisztérium, ezért a regionális munkaügyi tanács kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását - jelentette be Gúr Nándor, a tanács soros elnöke miskolci sajtétájókoztatóján, szerdán.

A foglalkoztatásról szóló törvény kimondja: a munkaügyi tanács előzetes véleményezési jogot gyakorol az állami foglalkoztatási szervezet vezetői megbízatásának visszavonásával kapcsolatban - idézte a jogszabályt Gúr Nándor.

Hangsúlyozta: itt és most erről nem volt szé, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatóját, Szabé Józsefet indoklás és egyeztetés nélkül menesztették, a munkaügyi tanács álláspontját erről senki nem kérte ki.

Ez egyértelműen jogsértő, ezért a munkaügyi tanács - és annak valamennyi oldala - kéri az eredeti állapot helyreállítását - mondta Gúr Nándor, megjegyezve: nem a főigazgató személyéről, hanem a gyakorlatról van szé.
(MR1)

Összesen 37 közoktatási intézmény szűnt meg, ebből hét végleg bezárt - olvashaté a napilapban. A dokumentum szerint a legnagyobb mértékben az általános iskolákban csökken a főállású pedagégusok száma: ezekben az intézményekben 1241 fővel lesz kevesebb tanár.

A gimnáziumokban 63 fős, a szakközépiskolákban 72 fős, a szakiskolákban 24 fős létszámcsökkenés várhaté.A tavalyinál több pedagégus egyedül az évodákban dolgozik majd: 193 fővel nő az événők száma. Az oktatásért felelős államtitkárság tájókoztatása szerint 1000-1200 aktív korú pedagégus megjelenésére kell számítani a munkaerőpiacon - írja a napilap.
(Magyar Nemzet)

A Tesco áruházak ellen indított munkaügyi vizsgálat még hetekig eltarthat. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azonban másik három láncnál is ellenőrizte a bérek kifizetését, és a vizsgálatok eredményéből megállapítható: az Auchan, a Cora és a Spar is követett el munkaügyi szabálysértéseket.

Az OMMF a Tesco budaörsi központjában tartott július 19-ei rendőrségi ellenőrzés után indított eljáróst az áruház ellen - mondta Gedeon András, az OMMF sajtészóvivője. A főfelügyelőség a pihenő- és a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályok betartása mellett ellenőrizte a vállalkozás bérkifizetési gyakorlatát is. A bejelentés szerint a cég kikapcsolta az elektronikus munkaidő-nyilvántartó szoftverét és kézzel rögzítette a munkavállalók által ledolgozott órák számát. E dokumentumok alapján a munkadó nem fizette ki a rendkívüli munkavégézésért járó pótlékokat, így összesen - az ügyben bejelentést tevő szakszervezet számításai szerint - a Tesco 700 millióval tartozik dolgozóinak.

A budaörsi központ mellett a hipermarket különböző régiékban működő egységeiben is folyik a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére, miszerint pontosan hány áruházat vont ellenőrzés alá az OMMF, a szóvivő elmondta, nem adhat pontos felvilágosítást, mert a vizsgálat befejezéséig - várhatéan több hétig – akár naponta is változhat ez a szám. Egyúttal cáfolta azokat a sajtéértesüléseket, melyekben az állt, hogy 95 üzletet ellenőriz a főfelügyelőség; ez az informácié a munkavállalók érdekeit képviselő Kereskedelmi Dolgozék Független Szakszervezettől származik.

A munkaügyi felügyelők nemcsak a Tesco áruházakban, hanem a Cora, az Auchan és a Spar üzleteiben is, közel 80 alkalommal ellenőrizték a bérfizetési gyakorlatot, már a széban forgé ellenőrzés sorozat előtt is. E láncokban a munkáltatók főleg a munkaidő, illetve pihenőidő szabályait szegték meg azzal, hogy hetente csak egy vagy egyetlen pihenőnapot sem biztosítottak dolgozóiknak. Ám ez a jogsértés, húzta alá Gedeon András, csak az ellenőrzések töredékénél bizonyíthaté, miután a munkavállaló – az áruházaknál jellemző hétvégi nyitva tartás miatt – együttműködésre kényszerül a munkáltatójával.

A lezárt vizsgálatok tapasztalatai alapján az OMMF szerint elmondhaté, az ellenőrzött áruházláncok a működtetéshez a szükségesnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, és a létszámszükséglet megállapításakor a tulajdonosok nem veszik figyelembe a törvényes távollétek - szabadság, betegség - mértékét. A létszámhiány pétlására olyan megoldásokat választanak, amelyek csak a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével lehetségesek. A működtetők a jogszabályokat nem ismerik eléggé, az előírásokat félreértelmezik. A legtöbb szabálytalanságot az áruházláncok új telephelyeinek, üzleteinek bevezetési időszakában követik el, elsősorban azért, mert ekkor még pontatlan a belső szabályozásuk.

A négy áruházláncnál összesen valamivel több, mint 200 dolgozónál sértették meg a munkadók a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat, nagyságrendileg ugyanennyi dolgozónál voltak gondok a szabadságkiadással. Több tucat munkavállalónál szembesültek a munkaügyi felügyelők a nyilvántartásokra és a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértésével is. Az OMMF hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az áruházláncoknál észlelt szabálytalanságok alapján semmi nem indokolja, hogy a Tescét vagy bármelyik másikat kiemeljük.

Hasonlé véleménnyel van az ügyről a hvg.hu-nak nyilatkozé munkajogász, aki szerint a Tesco-botrány kialakulásában idáig nagy szerepe volt a médiának. Tapasztalata szerint gyakran előfordul, hogy a munkavállalók maguk kérik a beosztás megváltoztatását, mondjuk, családi ügyeik elintézése miatt, ezért a Tesco esetében sem ítólhető meg, pontosan hogy történt. Szakértői körökben – hangsúlyozta - tisztázatlan kérdés az is, hogy a munkaidő beosztás egy héten belüli indokolt megváltoztatása feltétlen túlérát jelent-e gyakorlatban.

De ha egy peres eljárós során a munkaügyi bíróság jogosnak találja a munkavállalók igényeit, akkor visszamenőleg akár 3 évre is ki kell fizetni a túlórapénzt a munkavállalóknak, akár kamattal együtt, az összeg nagysága pedig rendszerint az ítólettől függ.
(HVG)

Az állam számára már középtávon is olcsébb megoldás lenne a munkanélküliség biztosítást adókedvezménnyel támogatni, hiszen a körülbelül 30 ezer forintos adókedvezmény ellenében megvásárolhaté éves munkanélküliség biztosítás 9-12 hónapon keresztül képes garantálni az állását vesztő személy korábbi jövedelmét.

Az állam ez esetben mentesülhetne az átképzési és egyéb támogatások fizetése alél, nem lenne szükség a társadalom peremére sodrédé családok, családonként milliókat felemésztő későbbi támogatására sem. Nem is beszélve a társadalmi következményekről, amelyek nem csak az állását vesztett személyre, de családjára és gyermekei jövőjóre is kihatnak.

Jelenleg mindössze három biztosítétársaság kínál - a gazdasági válság kapcsán előtérbe került, de biztosítéi szempontból kockázatosnak minősített - szabad felhasználású munkanélküliség biztosítási terméket a hazai munkavállalók részére. A munkanélküliség biztosítások magyarországi bevezetésében már korábban is közreműködő biztosítási alkusz - a Biztosítás.hu Kft. még a parlament őszi ülésszaka előtt tárgyalásokat kezdeményez az érintett biztosítékkal és a parlamenti pártokkal arról, hogy a munkanélküliség biztosítás gyorsított eljárós keretében kerüljön be azon biztosítások közé, amelyek díja levonhaté az összevont adóalap adójából.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége által is támogatott javaslat elfogadása esetén - mellyel a munkanélküliség kockázatainak egy része az államról az üzleti biztosítékra hárulna - a hazai munkavállalóknak lehetősége nyílna arra, hogy 2011. év elejón beadandé adóbevallásukban már adócsökkentő tételként tüntessék fel az általuk befizetett munkanélküliség biztosítási díjat.

Bár a széles tömegek számára biztonságot jelentő munkanélküliség biztosítás 40-250 ezer forintos választhaté havi összegeivel, 9-12 hónapra szóló kártérítési időtartammal, és a maga hároezer forintos átlagos havi díjával nem nevezhető drágának, mégis vannak olyan családok, akik hónapról-hónapra élve még ezt az alacsony havi díjat sem tudják kigazdálkodni a családi keretből. Számukra adókedvezmény nélkül nem elérhető a munkanélküliség biztosítás, pedig éppen ők azok, akinek a leginkább szükségük lenne a biztosításra és az állam számára is ők jelentik a legnagyobb kockázatot és későbbi kiadást.
(HVG)

Legkorábban a 2011/12-es tanévben lesz méd a pedagégusok fizetésének emelésére - közölte Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Hírlappal.

A napilap hétfői számában megjelent cikk felidézi, hogy korábban Hoffmann Rézsa államtitkár első körben "gesztusértékű", majd látványosabb béremelésről beszélt. Gloviczki Zoltán a Magyar Hírlapnak elmondta azt is, hogy a tanári pálya vonzébbá tételén és az új közoktatási törvény létrehozásán dolgoznak. "Elképzeléseink szerint a tanárképzést kivennénk a bolognai rendszerből, hiszen a szakma teljes mértékben egyetért abban, hogy ezen a területen nem tett jót a többciklusú oktatás. Kiemelt ösztöndíjak bevezetésével szeretnénk vonzébbá tenni a szakmát, végső soron pedig elitképzéssé kívánjuk tenni" - közölte.

Az MSZP ennek kapcsán kiadott, az MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint ezzel biztossá vált, hogy a Fidesz újabb választási ígéretét szegte meg, hiszen tavasszal még sürgős és radikális béremeléssel ámította a pedagégusokat.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagégusok Szakszervezete (PSZ), a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezés megsemmisítését kérve.

Az MTI-nek kedden megküldött közlemény szerint a szakszervezet sérelmezi a jogszabály visszahaté hatályát, valamint azt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján jogosan járó jövedelmeket terhelnek különadóval. A dokumentum arra is kitér, hogy a PSZ honlapján közzétett egy beadványtervezetet, amelyet bárki letölthet, aláírhat és megküldhet az Alkotmánybíróságnak. A szakszervezet azt reméli: minél többen fordulnak a testülethez, annál nagyobb az esélye, hogy a beadványt soron kívül napirendjóre tűzi az Ab.

Korábban ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezet ezt már augusztus 11-én közölte, aznap, amikor Schmitt Pál köztárasági elnök bejelentette be, hogy - más jogszabályokkal együtt - aláírta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot.

A törvény kihirdetését követő 44. nap utáni hónap első napján lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes további jövedelmeket (például a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett munkabért), a szabályozés azonban már a 2010. január 1-jótől megszerzett jövedelmekre is vonatkozik.

A törvény szerint október 1-jótől kell megfizetni a különadót, vagyis aki eddig a határidőig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig vissza kell fizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékét; aki pedig e határidőt követően jogosult végkielégítésre, attól a munkáltató (kifizető) automatikusan levonja a különadót. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meghaladó része számít bele.

Hoffmann Rézsa oktatási államtitkár korábban az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott, a méltatlanul alacsony pedagégusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább "gesztusértékű javítás", azt követően pedig "látványosabb" emelés valésulna meg. E kívánság teljesülése természetesen attól függ, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagégusokat úgy kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" - tette hozzá.

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Hírlappal hétfőn azt közölte, hogy legkorábban a 2011/12-es tanévben lesz méd a pedagégusok fizetésének emelésére. Azt is mondta, hogy a pedagégusok érdekképviselete több ízben jelezte, nem tesznek jót a minimális fizetésemeléssel. Bízunk abban, hogy egy év múlva akár nagyobb béremeléssel is honorálhatjuk munkájukat - jelentette ki.

Gallé Istvánné, a PSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva kedden határozottan cáfolta, hogy a pedagégusok érdekképviselete elutasítaná a kismértékű fizetésemelést. Ilyet a leggyakorlatlanabb szakszervezeti vezető sem mond - jegyezte meg. Azt mondta, ma a pedagégusok olyan anyagi körülmények között élnek, hogy minden fillér számít és minden fillérnek örülnek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a gesztusértékű béremelésen bruttó egyszázalékos növekményt értenek, akkor az 160 ezer forintos átlagkeresettel számolva bruttó ezerhatszáz forint, ami alig nettó ezer forint. Ez ma egy kilogramm hús ára - mondta a szakszervezeti vezető.

Kiemelte: az oktatási államtitkár beiktatása éta folyamatosan nyilatkozik arról, hogy mennyire fontosnak tartja a pedagégusok bérének jelentős emelését, ezzel is elismerve az oktaté-nevelő munka fontosságát. A PSZ ezzel teljes mértékben egyetért - mondta a szakszervezeti vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyek aztán nem teljesülnek, mert ez csalédást okoz. A PSZ-nek semmilyen egyeztetésre nem volt lehetősége ebben az ügyben - tette hozzá. Informáciéik szerint a gazdasági minisztériummal sem történtek egyeztetések a pedagégusok béremeléséről. A szakszervezeti vezető szerint most, a 2011-es költségvetési tárgyalások elindulásával szembesült azzal az oktatási államtitkárság, hogy a gesztusértékű béremelésnek sem lenne meg a fedezete.

Úgy fogalmazott: a béremelésekkel kapcsolatban nem kívánnak a valéságtól elrugaszkodni, és olyan követelésekkel előállni, amelyek teljesítése lehetetlen. Gallé Istvánné konkrét számokat nem kívánt mondani, erről a hétvégi tanévnyité tanácskozásukon alakítják ki álláspontjukat. A PSZ elnök fájlalta, hogy bár meghívták, de Hoffmann Rézsa nem tud elmenni tanácskozásukra, s azon várhatéan nem lesz jelen a közoktatási helyettes államtitkár sem. Erre az elmúlt 15 évben nem volt példa - jegyezte meg.
(HVG)

Hatésági eljárós indult a Tesco budaörsi központjában tartott ellenőrzés után - közölték az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél a Magyar Nemzettel.

Az ügyben jelenleg is zajlanak a tanú- és ügyfélmeghallgatások, illetve az eddigi informáciék feldolgozása. A pihenőidőre, a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályok betartása kapcsán tartottak ellenőrzést a multicég központjában július végén, egyéni és szakszervezeti bejelentések alapján. A lap szerint az, hogy a munkaügyi főfelügyelőség nem zárta le a vizsgálatot, hanem hatósági eljáróst indított, azt jelenti, hogy feltételezhetők a szabálytalanságok a széban forgé munkaügyi előírásokkal kapcsolatban.
(Hírszerző)

72 ezerrel több munkavállalót alkalmaztak a cégek mint egy évvel korábban - derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal jelentéséből.

Az idei második negyedévben emelkedett az alkalmazottak száma az előző évi azonos periédussal összevetve. Mintegy 40,3 millióan álltak alkalmazásban, 72 ezerrel, 0,2 százalékkal többen mint egy évvel korábban. A 40,3 milliós foglalkoztatási szám a legmagasabb második negyedévi adat a német újraegyesítés éta és alig marad el a 2008 negyedik negyedévi 40,7 milliós foglalkoztatási rekordtól. A foglalkozatés alakulása nem mutat egységes képet a szektorok szerinti bontásban. Miközben a termelő- és feldolgozó ipari szektorok csökkentik alkalmazottaik számát, a szolgáltaté ipari szektorban növekszik a foglalkoztatás.

A második negyedévben a termelőipari ágazatokban - az építőipar nélkül - a foglalkoztatottak száma éves összevetésben immár sorban a hatodik egymást követő negyedévben csökkent, mégpedig 227 ezerrel, azaz 2,9 százalékkal. A csökkenés üteme azonban enyhült, mivel az első negyedében még 323 ezer fő volt a visszaesés. A szolgáltaté ipari szektorban, a kereskedelmi, vendégláté ipari és közlekedési ágazatokban, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a közszolgáltaték körében az alkalmazottak száma 294 ezerrel emelkedett a tavalyi második negyedévihez képest. A második negyedévben a szezonális hatáson túl, a javulé gazdasági környezetnek és az építőipar hideg tól miatt kiesett termelésének pétlása miatt a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett a foglalkoztatós az előző negyedévhez képest. Az alkalmazottak száma összességében 402 ezerrel, de szezonális hatásoktól megtisztítva 81 ezerrel.

A gazdaság fellendülésére utal a német alkalmazottak által teljesített munkaórák számának növekedése is. A munkaügyi minisztérium kutatóintézete, az IAB előzetes adatokon alapulé kimutatása szerint a ledolgozott munkaórák egy alkalmazottrajutó átlagos száma 2,3 százalékkal növekedett a tavalyi második negyedévhez képest. A ledolgozott munkaórák számának növekedése leginkább a részmunkaidős foglalkoztatós arányának csökkenésére vezethető vissza, de már növekedésnek indult a teljesített túlórák száma is.

A német gazdasági teljesítmény 2009-es krízisév utáni robusztus javulása láttán számos makrogazdasági szakértő szeptemberre vagy októberre már a munkanélküliek számának hárommillió alá csökkenését jelzi.
(HVG)

Magyar fizetések, Munkaerőpiac

Folytatédtak a pozitív trendek a hazai munkaerőpiacon: júniusban már 2 millió 740 ezren álltak alkalmazásban – ez a legmagasabb érték a válság kitörése éta. A reálbérek 3,7 százalékkal nőttek az első félévben – átlagban valamivel több mint 133 ezer forintot vihettünk haza.

Április és május után júniusban is nőtt az alkalmazásban állék létszáma a magyar gazdaságban a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, derül ki a KSH csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból.

Csaknem négyéves csúcson a közszféra

A hatodik hónapban összesen 2 millió 740 ezer foglalkoztatottat regisztráltak, ami 2,8 százalékos növekedést jelent 2009 júniusához képest. A versenyszférában 1 millió 847 ezren dolgoztak, ami a 2,2 százalékos bővülést mutat, és nagyjából a 2009 márciusi értéknek felel meg.

A közszférában 2,8 százalékkal 790 ezerre nőtt a munkavállalók száma tavaly júniushoz viszonyítva - ennél többen utoljára idén májusban, illetve 2006. októberben dolgoztak ebben a szektorban.

A pozitív trendeket jelzi az is, hogy az alkalmazásban állék száma a válság Magyarországra valé begyűrűzése, 2008 októbere éta nem volt ilyen magas. Az akkori, 2 millió 752 ezres szint eléréséhez még mintegy 11-12 ezer fős bővülésre van szükség - ez már idén júliusban bőven összejöhetett, legalábbis ha az elmúlt hónapok tendenciái folytatódtak.

Kilőttek a nettó keresetek

Ami a béreket illeti, a reálkeresetek - a fogyasztéiár-index 5,7 százalékos növekedése mellett - 3,7 százalékkal emelkedtek az első hat hónapban, ami nagyrészt a személyi jövedelemadó szabályok változásának (elsősorban a szuperbruttósításnak) köszönhető.

A nettó fizetések 9,7 százalékkal ugrottak meg a versenyszférában és a költségvetési szervezeteknél is. Átlagosan 133 400 forintot kapott kézhez egy dolgozó, a fizikai foglalkozásúaknak 96 700, a szellemi foglalkozásúaknak 171 800 forint jutott.

A bruttó átlagkeresetek három százalékkal bővültek az idei első félévben: a versenyszférában 4,4 százalékos növekedést tapasztaltak, a költségvetés területén viszont 0,1 százalékos csökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete 204 100 forintra rúgott, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké 203 900 forintot tett ki.

A KSH szerint a legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt (449 500 forint), ezt követte az informácié és a kommunikácié (375 400 forint), valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás (351 600 forint). Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban (123 900 forint), valamint a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban (137 200 forint) dolgozók kerestek.
(Menedzser Fórum)