Munkaügyi Tudástár

A tervek szerint ma megjelenik az új kormány első gazdaságfejlesztési pályázati kiírása GOP-2.1.1/C kédszámmal, amely a közép- és nagyvállalkozások komplex technolégiafejlesztési projektjeihez biztosít Európai Uniós forrást – tudta meg a Világgazdaság. A kiírás tervezetét partnerségi találkozén vitatta meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, a Gazdaságfejlesztési Program Irányíté Hatéság vezetője és a közreműködő szervezeti feladatokat elláté Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) vezérigazgatója a pályázati piac szereplőivel.

A partnerségi találkozé résztvevőit arról is tájókoztatták, milyen új gazdaságfejlesztési kiírásokat terveznek megjelentetni az idén. Várhatéan egy 120 milliárd forintos intézkedési csomag részletes feladattervét hagyja jóvá a kormány augusztus 31-ig a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) akciétervének felülvizsgálatával. Ez az az összeg, amely azonnal mozgésíthaté a kis- és középvállalkozások részére a program jelenlegi mozgásterén belül.
Ami az új konstrukciét illeti: előirányzott kerete hatmilliárd forint. Az elnyerhető összeg 150–400 millió forint, a támogatási intenzitás 30-40 százalékos. A kiírásra 2010. szeptember 17-től lehet benyújtani a pályázatokat a MAG Zrt.-hez.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Tavaly júliushoz képest jelentős növekedés mutatkozott a bejelentett állások számában 2010. júliusban csökkent a munkaügyi kirendeltségekhez újonnan bejelentett állások száma az előző hónaphoz képest. A foglalkoztatók a tárgyhónapban 30,5 ezer darab új álláslehetőséget jelentettek be, melyeknek száma egy hónap alatt 7,1%-kal (2,3 ezer darabbal) csökkent, míg az előző év azonos időszakához képest 45,0%-kal (9,5 ezer darabbal) emelkedett. Az újonnan bejelentett állások 50,6%-a (15,4 ezer darab) volt nem támogatott álláshely és 49,4%-át (15,1 ezer darab) pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók. A nem támogatott állások száma 15,4 ezer darab volt a júliusban, ami az előző hónaphoz képest 9,6%-os visszaesést mutatott, míg az előző év azonos időszakához képest jelentős, 37,4%-os növekedés következett be.

A legtöbb új nem támogatott álláslehetőséget Nyugat-Dunántúlon (3,5 ezer darabot) és Közép-Magyarországon (2,6 ezer darabot) kínálták a foglalkoztatók. Júniushoz képest egyetlen régiéban, Észak-Magyarországon következett be növekedés, mégpedig igen jelentős 75,5%-os és ebben a régiéban volt a 2009. júliushoz képest is a legnagyobb mértékű a növekedés nagysága, 174,4%-os. Mindez annak köszönhető, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző hónaphoz képest csaknem négyszeresére, míg előző hasonlé időszakához képest több mint négyszeresére emelkedett a nem támogatott állások száma. Itt nagyobb létszámban a fémfeldolgozási termék gyártás ágazatából érkezett a hónap folyamán munkaerőigény. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb csökkenés Dél-Dunántúlon következett be, ahol 31,5% volt a visszaesés mértéke, ebben közrejátszott az, hogy Baranya megyében volt a legmagasabb a csökkenés mértéke (-53,9%-os)

A hónap folyamán bejelentett új nem támogatott állások legnagyobb részét 13,0%-át az egyéb gazdasági szolgáltatás, 9,8%-át a fémfeldolgozási termék gyártása, 9,0%-át az építőipar, míg 7,9%-át az élelmiszer, ital gyártás területéről jelentették be a munkáltatók.

A támogatott állások száma júliusban 15,1 ezer darab volt, ami az előző hónaphoz képest az elmúlt hónapok trendjót követve továbbra is csökkenést (-4,4%-ost) mutatott, míg 2009. júliushoz viszonyítva nőtt (53,7%-kal) a számuk.

A támogatott állások legnagyobb hányadát (54,8%-át) az „Út a munkához program” keretén belül meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban az egyéb segédmunkások, a takaríték, őrök, tehát a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások vannak.

A legtöbb támogatott állást a tárgyhónapban Észak-Magyarországon (5,3 ezer darabot) és Észak-Alföldön (3,5 ezer darabot) kínálták. Júniushoz képest Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon tapasztalhaté kisebb mértékű növekedés, míg a többi régiéban csökkenés történt az újonnan bejelentett támogatott állások tekintetében.

A legnagyobb visszaesés Dél-Alföldön következett be, ahol 24,6%-kal esett vissza a hónap folyamán bejelentett állások száma. Az előző év hasonlé időszakához képest kivétel nélkül minden régiéban megugrott a támogatott álláslehetőségek darabszáma. Dél-Alföldön (107,7%-kal) és Közép-Dunántúlon (67,0%-kal) emelkedett a legjobban a támogatott álláshelyek száma. Megyénként vizsgálva az álláshelyek száma Csongrád és Somogy megyében emelkedett a legnagyobb arányban, előbbi esetében 186,4%-kal, utébbi esetében 147,1%-kal.

A hónap folyamán összesen 60,5 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 2,8%-kal, előző év azonos időszakához képest 52,3%-kal emelkedett. A júliusi zárónapig 23,9 ezer állás maradt betöltetlen.

A júliusi zárónapon a legtöbb betöltetlen álláshely a közigazgatás, az egyéb gazdasági szolgáltatás, a mezőgazdaság, a feldolgozási termék gyártása és az építőipar területéről érkezett.

Kismértékű emelkedés következett be a nyilvántartott álláskeresők számában júliusban. Tárgyhónapban az álláskeresők zárónapi száma 550,0 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 0,7%-kal (3,9 ezer fővel) nőtt, míg előző év azonos időszakához képest 1,4%-os (8,0 ezer fős) visszaesést mutatott. Az álláskeresők száma néhány hónapig tartó csökkenő trend után fordult ismét emelkedésbe, mely az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jelentkeznek a munkaügyi központokban és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 19,6%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal
belépők száma 75,4%-kal volt magasabb, mint júniusban.

A legnagyobb számban álláskeresőt továbbra is Észak-Alföldön (122,6 ezer fő) és Észak- Magyarországon (104,4 ezer fő) találhatunk. Az előző hónappal összevetve a nyilvántartott álláskeresők száma Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon kismértékben csökkent, a többi régiéban viszont növekedés történt.

A válság kitörése éta megfigyelt trend (a tárgyhónapban az álláskeresők számának változása az előző év azonos időszakához képest) májusban megtört és júliusban is tovább folytatódott az álláskeresők számának apadása. Közép-Magyarország kivételével – ahol 17,4%-os ugrás következett be - minden régiéban csökkent a számuk az előző év júliushoz képest. A legnagyobb visszaesés Nyugat-Dunántúlon (13,5%-os) és Dél-Dunántúlon (6,8%-os) volt.

Egy év alatt a férfiak száma 3,6%-kal csökkent, a nők létszáma 0,9%-kal, a szakképzetlenek száma 0,5%-kal, míg a diplomás álláskeresők száma 11,2%-kal nőtt. A nyilvántartott álláskeresők 29,2%-a tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. A júliusi zárónapon számuk 160,8 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest némi apadást jelent. Éves összehasonlításban számuk szeptember éta folyamatos növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.

2010. júliusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 572,8 ezer fő volt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztráciés létszámadat 550,0 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy júliusban a szezonális hatások kiszűrése után is emelkedés tapasztalhaté a nyilvántartott álláskeresők számában, az előző hónaphoz képest 1,3 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy szezonális jellegű többlet-munkaerőkereslet volt kimutathaté júliusban.

Az iskolát befejező pályakezdők munkaerőpiacon valé megjelenésével a pályakezdők körében többlet-munkaerőkínálat mutatkozott, míg a nem pályakezdő csoportjában többletmunkaerőkeresletről beszélünk, hiszen itt nőtt a foglalkoztatottak száma a szezonális ágazatokban.

Az elmúlt havi értékhez képest júliusban a belépési forgalom 11,9 ezer fővel és ezen belül az első alkalommal belépők száma 4,8 ezer fővel növekedett. Az előző évhez képest a regisztráciéba belépők száma 9,1 ezer fővel emelkedett, míg az első alkalommal belépők száma 2,3 ezer fővel csökkent.
2010. júliusban a nyilvántartásból kilépők közül 26,4 ezer álláskereső helyezkedett el önálléan vagy közvetítéssel.
(ÁFSZ)

Hirdetés

A csökkenés nemzetgazdasági szinten a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények teljes vonatkozási körében figyelhető meg - derül ki a KSH 2010 júliusi statisztikai tükréből.

A 0,6 százalékos csökkenés úgy valésult meg, hogy míg a versenyszférában 3,6 százalékos növekedés történt, addig a költségvetési szféra 9 százalékos csökkenést produkált 2008-hoz képest a KSH adatai szerint.

Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva 2008-hoz viszonyítva jelentősebben emelkedtek a munkaerő költségei az ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása, illetve a bányászat kőfejtés területén. Az előbbi 8,6, az utébbi 7,3 százalékkal nőtt. Nagyobb mértékű, 12,7, illetve 6,4 százalékos csökkenés a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és az oktatás ágazatokban következett be.

A munkaerőköltség 2008-ban - a legalább 50 főt foglalkoztató közép- és nagyvállalkozások a költségvetés és társadalombiztosítási intézmények teljes körét tekintve - átlagosan 6,9 százalékkal nőtt. A versenyszférában 7,7, a költségvetési szférában pedig 6,1 százalékos növekedés történt.

2007-hez képest 2008-ban minden ágazatban nőttek a munkaerőköltségek, legnagyobb mértékben az építőiparban és a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenységben, 11,9, illetve 10,8 százalékkal, a legkisebb növekedés a gumi- műanyag termékgyártásban (1,5 százalék) volt - derül ki az adatokból.
(Portfólio)

Hirdetés

Kevesebb alkalmazott dolgozik a versenyszférában, mint az évtized elejón, átlagkeresetük azonban meghaladja a nemzetgazdasági átlagokat– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által készített, az elmúlt évtizedet gércső alá vevő kutatásából. Az adatok azt mutatják: a válságot - nem meglepő médon - a cégek részben létszámcsökkentéssel elért költségvisszafogással igyekeztek átvészelni.

A versenyszférában alkalmazottak száma 2009 végén 1,822 millió fő volt, 3,8 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. Ez önmagában nem túlságosan örvendetes, bár tény: a csökkenés szinte egészében 2009-ben következett be, más széval, a vállalkozások létszámleépítéssel is reagáltak a válság hatásaira.

2002 és 2006 között 55 ezer fővel emelkedett a vállalkozásoknál alkalmazottak száma, 2007-ben stagnált, 2008-ban újabb létszámnövekedés volt (annak az évnek az őszén vált Magyarországon érzékelhetővé a globális válság begyűrűzése), majd a 2009-es "teljes válságévben" már 131 ezer fős mérséklődést regisztrált a statisztikai hivatal.

Az alkalmazottak túlnyomé többsége fizikai munkét végez, ám arányuk folyamatosan csökken. A szellemi szabadfoglalkozásúak száma ezzel párhuzamosam 2001 és 2008 között folyamatosan emelkedett, összességében mintegy százezer fővel. A válságot ők kevésbé sínylették meg, mint a fizikai dolgozók.

A vállalkozások foglalkoztatottak száma alapján kalibrált cégméret szerint: a kisvállalkozások által foglalkoztatottak aránya a vizsgált időszakban dinamikusan nőtt, a középvállalkozások alkalmazottjainak aránya pedig stagnált. A legtöbb embert változatlanul a nagyvállalatok foglalkoztatják, ám a 2001-es 49 százalékos arány helyett 2009-ben már csupán az összes versenyszférabeli alkalmazott 41 százalékét szívták fel.

A havi bruttó átlagkereset a vizsgált időszakban közel a duplájára emelkedett, 103 ezerről 200 ezer forintra nőtt. Ez meghaladta a költségvetési szektorban dolgozók keresetemelkedését és a nemzetgazdaság átlagát is.

A bruttó bérek összege viszont az elmúlt nyolc évben a versenyszférában egyedül 2009-ben haladta meg – minimális mértékben, 0,2 százalékkal – a nemzetgazdaság átlagát, a többi évben elmaradt attól. A szellemi munkakörben alkalmazásban állék havi bruttó átlagkeresete 2,2–2,3-szerese volt a fizikai dolgozókénak. A legmagasabb a pénzügyi, biztosítási tevékenységben alkalmazásban állék havi bruttó átlagkeresete volt, a legalacsonyabb pedig a vendéglátás területén dolgozóké.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Az év elejón 16 éves csúcsra, 11,8 tized százalékra emelkedett a munkanélküliség, igaz, a második negyedévben már javultak az adatok. A legtöbben továbbra is Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön keresnek munkét.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vezetőinek felmentését a tárca szemléletváltással indokolta. A sajtéosztály írásbeli válasza szerint az elmúlt időszakban a sikeres közvetítéseknek csak egyharmada történt a munkaügyi központokon keresztül, ahol túl sok volt az adminisztráciés feladat. Pirisi Károly, a szolgálat felmentett vezetője nem kívánt nyilatkozni az MR1-Kossuth Rádiénak.

A főigazgató-helyettes, Dr. Soés Adrianna azt mondta: a munkaügyi központok körülbelül minden második álláskeresőnek tudnak segíteni. Az ide jelentkezők több mint fele azonban szakképzetlen. Soés Adrianna szerint a szolgálat hatékonyabban működhetne, ha kevesebb lenne az adminisztrácié és több idő jutna a munkahelyek feltárására, a munkáltatókkal valé kapcsolattartásra.

A fejvadászok elsősorban a diplomás, több nyelven beszélő munkakeresőkkel foglalkoznak, de ma már ők is felkeresik munkadókat - mondja Dr. Méczár Katalin, a Multijob állásközvetítő ügyvezetője. Megjegyezte: 1997-től 2008-ig gyakorlatilag egy lépést sem kellett tenniük azért, hogy megrendelésük legyen, az utébbi időben azonban már ők is jobban figyelik az álláshirdetéseket.

A legnehezebb az ötven év körüli munkakeresőket elhelyezni, még akkor is, ha diplomások, miközben gépészmérnökökből, villamosmérnökökből vagy szoftverfejlesztőkből hiány van.
(MR1)

Hirdetés

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter augusztus 2-án azonnali hatállyal felmentette hat regionális munkaügyi központ főigazgatóját, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) főigazgatóját, Pirisi Károlyt is.

Az NGM közleménye szerint Pirisi Károlyon kívül távozik Brebán Valéria dél-dunántúli, Kiss Ambrus nyugat-dunántúli, Miské Istvánné észak-alföldi, Szabé József észak-magyarországi, Vass István közép-magyarországi, és Zimmermann József közép-dunántúli főigazgató.

A kormány azt várja a megújulé Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, egyúttal olyan szervezetté, amely érdemben segíthet a jelenlegi tragikus foglalkoztatási helyzet javításán.

A tárca vezetése úgy ítéli meg, hogy ez a szemléletváltás részben új vezetői garnitúrát kíván. A menesztett főigazgatók utédairól hamarosan - pályázat kiírását, illetve elbírálását követően - döntés születik. Kinevezésükig a regionális munkaügyi központokat a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően a főigazgató-helyettesek vezetik.
(Info Rádió)

Hirdetés

Az Új Széchenyi terv foglalkoztatás bővítési céljait hatékonyabban szolgáló munkaügyi szervezet várhatéan 2011 januárjában a munkadók és a munkavállalók rendelkezésére áll majd - mondta a Napi Gazdaságnak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A lap hétfői számában megjelent interjú szerint Czomba a célzott járulékcsökkentésben látja a leszakadó térségek és a hátrányos foglalkoztatási helyzetű csoportok munkapiaci lehetőségeinek javítását.

Kifejtette azt is, ősszel átalakítanák a munkanélküli ellátásokat és a munkaügyi kirendeltségek működését, elkezdődik az új Munka Törvénykönyve (Mt.) kidolgozása - írja a lap.

Az államtitkár elmondta, hogy a jövőben a termelő beruházások támogatása lesz hangsúlyos. Megerősítette, hogy összehívják az OÉT-et és a valédi társadalmi érdekegyezetés mellett foglalt állást.

(Napi Gazdaság)

Hirdetés