Munkaügyi Tudástár

A munkadók által kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, de a munkavállalóknak és a munkadóknak is több ponton előnyösebb az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amelyet szintén ma fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály augusztus 1-jón lép hatályba.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékét. Ha a munkadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékét meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni. Az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.

A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkadó fizeti, a munkavállalónak kifizettet bérnek viszont az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni.

Az egyszerűsített médon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkozatásból származé jövedelem összege. Az adóhatóság a befizetett közteher összegéből a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8 százalékot, (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9 százalékot) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 21,9 százalékot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, 1,4 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és végül 6,8 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.

A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkadónak. Az APEH-hez valé bejelentés történhet az ügyfél kapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is. Ez utébbi esetben a törvényjavaslat mellékletében szereplő munkaszerződést kell - kitöltve - eljuttatni az adóhatósághoz. Az új törvény várhatéan július 15-én lép hatályba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Uniós szintű energiadót kellene bevezetni, s a zöld költségvetést kellene alkotni - hangzott el az Andrássy Egyetem konferenciáján, ahol előadóként a bizottság adóügyi főigazgatója is jelen volt.
Uniós energiadó bevezetését tartaná jó ötletnek Walter Deffa, az Európai Bizottság Adéügyi Főigazgatója az Andrássy Egyetemen szervezett nemzetközi konferenciát követő sajtétájókoztatón.

Jéllehet van erről szóló direktíva, ám az több sebből vérzik. Egyrészt tele van kivételekkel, ami a gyakorlatban nem jelent jelentős terhelést, másrészt annak felépítése sem megfelelő. Az ugyanis jelenleg csak a mennyiséget adóztatja, azt nem veszi figyelembe, hogy milyen energiáról van szé. Azt is meg kellene fontolni, hogy a szén-dioxid kibocsátást is meg kellene adóztatni valamilyen formában.

Az öko, illetve zöldadókat mindenképpen hangsúlyosabban kell kezelni. Ezt ugyanakkor csak úgy van értelme bevezetni, hogy az eközben nem rontja a versenyképességet - mondta Deffa.

Ebben Magyarországnak is szerepe lehet, hiszen nemsokára betölti az elnökségi posztot. A magyar kormány költségvetésért felelős helyettes államtitkára, Batté Ferenc egyébként azt ígérte, hogy a következő évek költségvetésében foglalkoznak majd ezek esetleges bevezetéséről.

Az volna az ideális a nyugat-Európai példák szerint, ha a munkét terhelő adókat csökkentenék és az energiadókat emelnék meg, ez mindenképpen pozitív üzenetet jelentene. Széba jöhet akár a légi közlekedés megadóztatása, vagy a nukleáris energia nagyobb arányú adóztatása.

Németországban például ezek emeléséről, felemeléséről van szé, emellett pedig a tehergépjárművekre kivetett adókat is emelni akarják, s nemcsak az autépályák használata során - mondta Anselm Görres, a Német Zöld Költségvetés Szövetség elnöke.

Összességében szükség van arra, hogy a kapitalizmus reformja végbe menjen. Ennek egyik eleme a zöld költségvetések kialakítása lehet - mondta Görres.

(Napi Gazdaság)

Romániában 53 ezer önkormányzati tisztviselőnek mondanak fel a kormány e heti döntése értelmében. Az intézkedés célja a költségvetési kiadások csökkentése, amiről a Nemzetközi Valutalappal (IMF) állapodott meg a román kormány.

Arról is döntött a kormány, hogy pétlélagos adóval sújtja a több lakóingatlannal rendelkezőket, illetve duplájára emelik a 2 ezer köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú auték adóját.

Az IMF által javasoltaknak megfelelően Romániában 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket, és 15 százalékkal a nyugdíjakat, miközben felszámolnak számos szociális támogatást, és több százezer közszolgának mondanak fel.

Emil Boc román miniszterelnök szerint ezekkel az intézkedésekkel a hat évtizede legsúlyosabb gazdasági válságba került Románia hozzájut az IMF, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek támogatásához, összesen mintegy 20 milliárd Euróhoz.

Traian Basescu államfő azt mondta, hogy a nadrágszíj meghúzásával a románok elkerülhetik a Görögországhoz hasonlé katasztréfát. Az elnök véleménye azonban nem győzte meg a lakosságot, májusban és júniusban Bukarestben, illetve az ország más városaiban is tüntetésekre került sor.

Júniusban a parlamenti ellenzék eredménytelen kísérletet tett a kormány megbuktatására, de a szociáldemokrata párt vezetője azt mondta, hogy ezzel újra megprébálkoznak ősszel. Júniusban a bizalmatlansági szavazást nyolc szavazattal úszta meg a kormány.
(Heti Válasz)

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendelkezés megfeledkezik a kis- és középvállalkozásokról, hiszen feltehetőleg ahogy az államnak is szüksége van egy elfogadhaté szabadon bejárhaté mozgástérrre, ugyanerre szüksége lenne talán az MT szabályai alatt működő vállalkozásoknak is.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt - jelentette be Varga Lászlé, a Szakszervezetek Együttműködési Férumának elnöke érdekvédelmi szakszervezetek sajtétájókoztatóján Budapesten csütörtökön.

A több tízezer köztisztviselőre vonatkozó, kedden kihirdetett és jövő hétfőn hatályba lépő törvény az érdekvédők szerint olyan Európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásméd, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez valé jog, vagy a jogok és kötelességek szimmetriája.

Megalkotásának és elfogadásának médja is aggályos, hiszen egyéni képviselői indítvánnyal került a parlament elé, így pedig a kormány kikerülhette az intézményes egyeztetést.

Az érdekvédők a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény egészének megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályban tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.

A javaslat szerint ugyanilyen mértékű különadó sújtaná a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltását is - fűzte hozzá a szakszervezeti vezető. Bárdos Judit elmondta, hogy a kedd esti egyeztetésről aznap reggel kapott értesítést, tudomása szerint a közszférában történő felmentésekkel kapcsolatos két hónapon túli illetményre vonatkozó 98 százalékos különadóra vonatkozó javaslatot a kormány már elfogadta és a parlament rövidesen szavaz róla.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - közölte Nagy Anna kormányszóvivő pénteken Budapesten.

Ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, kétmillió húszezer forintot fog kapni - említett egy konkrét példát Nagy Anna kormányszóvivő. Ha valakinek járna hat havi végkielégítés, de az nem éri el a kétmillió forintot, akkor megkapja a neki járó teljes összeget - tette hozzá. A kivételek között - amelyekre ugyancsak nem vonatkozik a különadó - említette Nagy Anna a katonák részére kifizetett leszerelési segélyt, a szabadságmegváltást az adott évre, valamint a jubileumi jutalmakat. Tájókoztatása szerint a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki. Az állam a mostani intézkedésekkel legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél - mondta a szóvivő.

A törvény visszamenőleges hatályú a tárgyévre vonatkozóan, és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra - közölte.
A kormány pénteken nyújtotta be azt az alkotmánymédosíté javaslatot, amely különadó kiszabását tenné lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodé, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt állé szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire.

Matolycsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán arról beszélt, a kormány döntött arról, hogy a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre
(Magyarország)

Nem tudhaté, hogy a törvénycsomag a foglalkoztatottra vonatkozóan, hogyan rendelkezik, hiszen a jövedelemszerzés mellet - adózás - az egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, esetleg egyéb járulékfizetés hiányában a munkavállaló nem munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra, így a későbbi egészségromlás, vagy nyugdíj megállapításnál ezen időszakra vonatkozóan milyen szabályok vonatkoznak. Nem tudhaté hogyan kezelhető a háztartásban végzett munka során a munkavégzés közbeni baleset. A csomag jó kezdeményezésnek tekinthető, életszerű gondolatokat vesz alapul, de kissé egyoldalúan kezeli a foglalkoztatást.

Pénteken benyújtották a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, ami szerint a háztartási alkalmazottak után nem kell adót fizetni, csak havonta 1000 forintért regisztráltatni. Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számít, a nagyobb javítások már nem tartoznak ide.

A nemzetgazdasági miniszter által pénteken a parlament elé terjesztett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag médosít több jogszabályt, emellett új gazdasági funkciókra ír elő új szabályokat.

A háztartási alkalmazottakról szóló szabályok az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése címet viselik. Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számít, sőt a javaslat fel is sorolja ezeket: takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, valamint a háztartásban szükséges kisebb javítások elvégzése számít annak. A nagyobb javítások, illetve felújítások már nem tartoznak ebbe a körbe. Feltétel az is, hogy aki ilyen szolgáltatást végez, az nem lehet vállalkozó, csak magánszemélyként tevékenykedhet.

A háztartási alkalmazott után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni, viszont minden hónapban a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni az azt végző személy, valamint a neki munkét adó adatait. A bejelentés történhet az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, továbbá telefonon, illetve december 1-jótől majd sms-ben is. Minden egyes havi bejelentés alkalmával 1000 forint regisztráciés díjat kell fizetnie a munkadónak, amit a következő hónap 12-éig kell átutalni, vagy csekken befizetni az adóhivatalnak, de a fizetés történhet az APEH ügyfélszolgálatán is.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nyolcvan szabadulé fogvatartott visszailleszkedését segítik egy nyertes pályázatnak köszönhetően a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. Az egyesület 78 millió forintot nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében - mondta Fábián Péter az intézetben tartott sajtétájókoztatón. A programmal csökkenteni akarják a visszaesők arányát, ami Magyarországon jelenleg 50 százalékos, illetve esélyt akarnak adni arra, hogy szabadulásuk után minél többen vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.Mint Kovács Mihály, az intézet osztályvezetője elmondta: a program a többszörösen hátrányos helyzetűeket célozza meg. Mivel Balassagyarmaton nincs egy időben szabadulé 80 elítólt, Márianosztráról, Vácról, Tökölről is szállítanak oda fogvatartottakat az egy hónapos projekt idejére. A 80 elítóltet a szabadulásuk előtti egy hónapban vonják be a 20 napos tréninget tartalmazé komplex programba; négy esetmenedzser - pszicholégus és szociális szakember - dolgozik velük. Családi hátterüket, mentális, egészségi állapotukat, munkavégző-képességüket, iskolai végzettségüket, szabadulásuk utáni várhaté körülményeiket egyaránt feltérképezik, és egyénre szabott fejlesztési-szolgáltatási tervet készítenek, majd rögzítik a változásokat, valamint a kitűzött célokat és azok teljesülését is - ismertette Kovács Mihály.A program nem zárul le a szabadulással, ugyanis öt-hat hónapon belül visszahívják a projektben részt vevő elítólteket, és egynapos záró képzésen mérik le, hogy milyen eredménnyel vettek részt benne, illetve kik azok, akik valóban be tudtak illeszkedni a társadalomba. A bevont fogvatartottak többsége alacsony iskolai végzettségű roma - tette hozzá a program vezetője. A fogvatartottak napi kétezer forintos megélhetési támogatásban részesülnek, így nem üres kézzel kerülnek ki az intézetből.
(HVG)

Csökkent a munkanélküliség március-májusban: a munkanélküliségi ráta 11,4 százalék volt, míg a február-áprilisi időszakban még 11,8 százalékot tett ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A március-májusi időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 756 ezer, a munkanélkülieké 483 ezer fő volt, ez 74 ezer fővel több, mint a 2009. március-májusi érték, de az előző 3 hónaphoz viszonyítva számuk már közel 14 ezer fővel csökkent. Tavaly március-májusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 780 ezer, a munkanélkülieké 410 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék volt. A munkanélküliségi ráta 2,1 százalékponttal volt magasabb, mint 2008 azonos időszakában.

A második negyedévben a 15-64 éves népesség 62,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban átlagosan 3 millió 727 ezer fő volt, ami 22 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakitól, de 25 ezer fővel felülmúlta az előző 3 hónapi értéket. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55 százaléknak felelt meg, 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A férfiak körében a munkanélküliség 1,8 százalékponttal, a nőknél 1,4 százalékponttal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest.

A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,5 százalékos munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8 százalék volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint a 2009. március-májusi időszakban. A munkanélküliek 48,9 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt, 1,2 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
(KSH)

Nyolcvan dolgozójának nem fizetett bért a Diésgyőri Öntöde Kft. - írta múlt pénteki számában az Észak-Magyarország.

Eddig harminckét jogerős fizetési meghagyást bocsátott ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Bíréság a Diésgyőri Öntöde Kft. egykori dolgozóinak kérésére, akik így prébálnak hozzájutni elmaradt munkabérükhöz.

Tománé Szabé Rita, a megyei munkaügyi bíróság elnöke a napilapnak úgy nyilatkozott: a Diésgyőri Öntöde Kft. dolgozói a fizetési meghagyások mellett három munkaügyi pert kezdeményeztek a cég ellen. A társaság vezetése érdemi válaszokat hétfőre ígért. Ha a cég felszámolása elkezdődne - egyelőre erre utalé adatokat nem találtak -, a végrehajté a felszámolébiztossal tudna egyeztetni a dolgozói követeléseket illetően, aki a bérgarancia alapból lehívhatná a szükséges összeget - olvashaté az Észak-Magyarországban.
(Észak-Magyarország)

Magyarországon is egyre terjed a határozott idejű munkaszerződéssel megkötött munkaszerződés, hiszen sok cég és vállalkozás így prébálja ellensúlyozni a gazdasági válság negatív hatásait, illetve az alkalmi foglalkoztatás szabályainak változásával szemben. Azt azonban tudni kell, hogy csak meghatározott esetekben élhet ezzel az eszközzel a munkadó jogszerűen - figyelmeztetett a Nexon által szervezett ankéton Dihen Lajosné adó- és munkaügyi szakértő. Nem lehet tehát ilyet kötni a dolgozó jogos érdekei kijátszása miatt, vagyis az indokoltságnak (például helyettesítés) meg kell lennie. A nyári idényjellegű munkákra is tökéletes megoldés ez a foglalkoztatási méd.

Sok esetben a munkadók nincsenek tisztában azzal, hogy a határozott idejű szerződés lejárta előtt kell-e, és ha igen, mikor tájókoztatni arról a munkavállalót. Ha konkrét időpontban jelölik meg a végét, akkor nincs a munkáltatónak tájókoztatási kötelezettsége, de a megszüntetéskori szabályokat alkalmazni kell, azonban ha eseményhez kötötten vagy körülbelüli időtartamban (például fél év) adják ezt meg, akkor jelezni kell előtte, hogy várhatéan meddig számíthat munkára a dolgozó. Például ha valaki helyettesít egy másik alkalmazottat, például egy gyesen lévő szülőt, akkor a visszajövetele előtt szélni kell a helyettesítőnek. Az azonban nincs kötelezően előírva, hogy pontosan mikor kell tájókoztatni.

Az is kérdésként szokott felmerülni, hogy a határozott idejű munkaszerződést meg lehet-e szüntetni hamarabb. Jogszerűen három médon lehet megszüntetni a határozott idejű jogviszonyt: prébaidő alatt azonnali hatállyal, közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. Ha a munkáltató ettől eltérő médon szüntetni meg a lejárta előtt, akkor fizetési kötelezettsége van: a hátralévő időre (legfeljebb egy évre) ki
kell fizetnie az átlagkeresetet. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a jogviszonyát a határozott idő lejárta előtt, akkor az irányadó felmondási időre járó átlagkeresetet követelheti a munkáltató.

A határozott időre nem vonatkozik a felmondási tilalom sem, vagyis ha valaki táppénzen van, akkor is meg lehet azt szüntetni. Az egyetlen dolog, amire oda kell figyelni, hogy ne hívjuk azt rendes felmondásnak, mert akkor életbe lépnek a felmondási tilalmak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)