Munkaügyi Tudástár

A foglalkoztatók augusztusban 27.200 új álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez, ez az előző hónap adatánál 3.400-zal, 11 százalékkal kevesebb. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 12 százalékos növekedés következett be. Az újonnan bejelentett állások 52,4 százaléka nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók.

A támogatott állások legnagyobb hányadát, 52 százalékét az „Út a munkához program” keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, amelyek között a legnagyobb számban az egyéb segédmunkások, a takaríték, őrök, tehát a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások találhatéak.

Az ÁFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal, csaknem 18 ezerrel esett vissza. A csökkenésben szerepet játszott az, hogy a belépési forgalom egy hónap alatt 21,3 százalékkal, ezen belül az első alkalommal belépők száma 25,7 százalékkal volt kevesebb, mint az előző hónapban. A legtöbb, csaknem 123 ezer álláskeresőt továbbra is az Észak-Alföldi régiéban tartják nyilván, de Észak-Magyarországon is 100 ezer feletti a létszámuk.

A nyilvántartott álláskeresők 29,5 százaléka - 160 900 ember - tartósan, vagyis több mint egy éve folyamatosan regisztrált álláskereső, számuk az előző hónaphoz képest kissé nőtt. 2010 augusztusában a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 571 400 volt, az előző hónaphoz képest 1.000 fővel csökkent az álláskeresők száma.

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya júliusban 12,5 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest mind a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke, mind a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutaté értéke 0,1 százalékponttal csökkent.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb adata 11 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2010. május-júliusra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adatnál 0,1 százalékponttal kevesebb, és 1,3 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A csoportos létszám-leépítési bejelentések száma 23,4 százalékkal visszaesett augusztusban, 17 cég, összesen 624 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Megduplázta a munkahelyteremtésre fordíthaté pályázati forrást a Nemzetgazdasági Minisztérium, így a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése elnevezésű pályázatra beérkezett kérelmekre 400 millió forint támogatást utalhatnak ki.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kuratériuma szeptember 6-án döntött a pályázatokról. A június 2-án meghirdetett lehetőségre több mint 1 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási kérelmet. Az elbírálás során a 153-ból 55 program kapott támogatást, így a nyertes vállalkozások várhatéan 168 új munkahelyet hoznak létre. A támogatott pályázék 90 százaléka 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A támogatási program eszközbeszerzésre, ingatlanfejlesztésre és képzésre irányult. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveztek azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű kistérségben működnek
(OFA)

Hirdetés

A pár hónappal ezelőtti létszám többszörösét foglalkoztathatja hamarosan a kínai Huawei, és átállnak a komplexebb gyártásra.

Rákapcsolt a kínai székhelyű Huawei telekommunikáciés társaság, Pécsett az Elcoteq és Komáromban a Foxconn üzemeiben ugyanis az eredetileg tervezett 700 fő helyett az év végére már ezer főnek akarnak munkét adni - mondta a Napi Gazdaságnak [1] Frank Hou. A Huawei Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatójától a lap megtudta, hogy míg néhány hónappal ezelőtt még csak 280 főt foglalkoztattak a két helyszínen, ma már 500 munkatársuk van.

A világviszonylatban 100 ezer főt foglalkoztató vállalatnál nem jellemző a saját gyártás, a cég házon belül inkább a fejlesztésre koncentrál, amit jelez, hogy a dolgozók 45 százalékét foglalkoztatja ezen a területen. A gyártási programok csak a legújabb termék előállítására koncentrálédnak, a korábbi modelleket gyártatják csak.

Magyarországon eddig összeszerelést végeztek, de a cég most úgy döntött, hogy átáll a komplexebb gyártásra - az sem zárhaté ki, hogy a későbbiekben saját gyártást is megvalésítanak majd. A termelés érdekében idén összességében 100 millió Euró értékű eszközt vásárolnak Magyarországról és az Európai Unióból, amit a kínai egységek egészítenek ki. A tervek szerint idén már egymilliárd forint értékű árut állítanak elő az említett két üzemben.

A Huawei eddig különböző távközlés-technikai eszközöket, tartozékokat (például usb-modemeket) gyártatott, de elképzelhető, hogy a cég mobiltelefonokat is készíttett Magyarországon. Egyre valészínűbb, hogy Dél-Amerika mellett Magyarországon lesz a kínai cég második regionális bázisa - ebben Magyarország jó földrajzi elhelyezkedése mellett a képzett munkaerő és a kormányzati - nem anyagi - "támogatás" is komoly ösztönző lehet.

A társaság Magyarországon gyártott termékei eddig 20 országba kerültek, ám új gyártási tervekkel immár 35 országba exportálhatnak majd - az Európai piacok mellett Afrikába, Törökországba és Oroszországba is kerülhetnek Pécsett vagy Komáromban gyártott eszközök. A termelés felfutását az egyre növekvő ügyféligénnyel indokolta az ügyvezető. Frank Hou szerint a Huawei az eszközök gyártatásán túl szinte mindegyik jelentős magyarországi távközlési cégnek szállít eszközöket, ennek értéke tavaly 65 millió dollár volt.
(Index)

Hirdetés

A Volkswagen leányvállalata, a cseh Skoda Auto ismét több száz dolgozót vesz fel, miután augusztusban majdnem ezer fővel bővítette alkalmazotti állományát - erősítette meg a Skoda szóvivője, Jaroslav Cerny a Hospodarské Novinynak.

A munkaerőigény hónapról hónapra változik a kereslet alakulásának függvényében, ami most emelkedik. Szeptemberben további több száz alkalmazottra lesz szükség - mondta a szóvivő. A Skoda jelenleg mintegy 28 ezer főt foglalkoztat. Az idei első hét hónapban a Skoda 437 ezer autét adott el, 13,4 százalékkal többet mint a tavalyi azonos időszakban. A legnagyobb számban az Octavia, Superb és Yeti modellek kelnek el. Az idei első félévben a Skoda 40,6 százalékkal, 5,9 milliárd cseh koronára (238 millió Euró) növelte üzleti eredményét. A forgalom több mint egy ötödével 109,7 milliárd koronára emelkedett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Ausztriába, vendéglátéipari területre szervez munkaerő toborzást október 5-én, decemberi munkába állással - olvashaté az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján.

A kiírás szerint az állásokra olyan 18 és 35 év közötti, magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik szakképesítéssel és/vagy legalább kétéves szakmai gyakorlattal, valamint jó vagy közepes német nyelvtudással rendelkeznek, és büntetlen előéletűek.

Az interjúk pontos időpontjáról és helyszínéről a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fogja értesíteni a jelentkezőket. A munkavállalási engedélyek kiállítása az Ausztria és Magyarország között létrejött, és 1998-ban hatályba lépett, gyakornokok cseréjóről szóló egyezmény keretében történik.
Ausztriában jelenleg munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak magyar állampolgárok, a munkavállalás 2011. május elsejón válik szabaddá, amikor letelik a magyar Uniós csatlakozás utáni hétéves átmeneti időszak.

Lengyelné Varga Néra, az FSZH EU Integráciés kirendeltségvezetője az MTI-nek elmondta: magyarok Ausztriában jelenleg vagy a kétoldalú államközi egyezmények alapján kiadott gyakornoki vagy ingázéi engedéllyel, vagy a külföldiek foglalkoztatásáról szóló jogszabály - Ausländerbeschäftigungsgesetz - alapján a munkáltató kérelmére kiadott munkáltatóhoz kötött munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak.

A gyakornokok cseréjóről szóló egyezmény lehetővé teszi, hogy a feltételeknek megfelelő magyar állampolgár szakmai és nyelvi továbbképzés céljából minimum 6 hónapra, maximum 50 hétre gyakornoki munkét vállalhasson Ausztriában.

Külön szabályok vonatkoznak a határ menti ingázékra, az ő foglalkoztatásukat egy szintén 1998-ban életbe lépett kétoldalú egyezmény szabályozza, amely pontosan meghatározza, hogy melyek a határ menti térségek. Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék számítanak határ menti térségnek.
Határ menti ingázék azok a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandé lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határ menti térségek egyikében van, ahová - kivéve a változé foglalkoztatási helyek eseteit - naponta visszatérnek, és a másik ország határ menti térségében foglalkoztatják őket.

A határ menti ingázék keretszámát évente határozza meg egy osztrák-magyar vegyes bizottság, Lengyelné Varga Néra tájókoztatása szerint a jelenleg érvényes 2850 fős keret szinte teljesen telített, 2011. májusáig már nem várhaté több engedély kiadása.

A kirendeltségvezető hangsúlyozta: az Osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium 2008-ban létrehozott egy speciális engedélytípust - a szakmunkás-engedélyt - a munkaerő-piaci helyzet függvényében meghatározott hiányszakmákhoz kapcsolédéan.

Ezt az engedélyt is a munkáltató kérelmezi, és a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata után adja ki az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat. A szakmunkás-engedélyekből bármennyit kiadhatnak, nincs keretszámhoz kötve. A hiányszakmák listája 2008 éta folyamatosan bővült, jelenleg többek között szobasszonyokat, épület- és bútorasztalosokat, kőműveseket, ácsokat, kovácsokat, szerszámkészítőket, hegesztőket, éttermi szakácsokat, henteseket, optikusokat keresnek, de hiányszakma a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező gépészmérnök, az elektrotechnikus vagy a fűtéstechnikus is.
2011. május elsejótől a munkavállalási engedély és a regisztráciés kötelezettség már nem szükséges Ausztriában, teljesen szabad lesz a hozzáférés az osztrák munkaerőpiachoz.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

3 hónapon belül összesen 0,3 százalékos, egy év távlatában pedig még mindig csak 0,6 százalékos, mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb, III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréséből.

A felmérésben csaknem 7.000 gazdálkodé szervezetet kérdeztek meg, a munkáltatók 2010. július elsejei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várhaté létszámmozgást. A válaszadó 6.922 szervezet legnagyobb része 66,8 százaléka a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak kevesebb mint hetedét foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 26,9 százalékét teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az érintett létszám 35,8 százalékét. A nagyvállalkozások száma 435 - 6,3 százalék -, akik az érintett létszám felét foglalkoztatják.

Az adatokból kiderül: a felmérés negyedévében 0,3 százalékkal nőhet a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt negyedév felmérésében 2,6 százalékos növekedéssel számoltak az akkor megkérdezett munkáltatók.

A vállalkozások 62,4 százaléka három hónapon belül stagnálással számol, míg negyedük növekedést vár és 12,7 százalékuk létszámcsökkenést jelez. A 2009 azonos időszakában készült felmérésben a vállalkozások 60,8 százaléka három hónapon belül stagnálással számolt, míg közel negyedük növekedést jelzett, 15,4 százalékuk pedig létszámcsökkenést jelzett.

A kiindulé létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos 0,3 százalékos munkaerő-növekedés 2,6 százalékos létszámcsökkenéssel és 2,9 százalékos növekedéssel együtt valésul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 5,5 százalékét érinthetik a rövidtávú változások. Számokban kifejezve a válaszolé szervezetek által jelzett közel 14.600 fős létszámcsökkenés 16.300 munkavállaló belépésével valésul meg, a változások csaknem 31.000 munkavállalót érinthetnek.

Átlagot meghaladó, csaknem 5 százalékos létszámbővítést az adminisztratív szolgáltatás munkáltatói várnak, de 1 százalék feletti bővítést terveznek a víz - és hulladókgazdálkodás, a feldolgozóipar, a vendéglátás területén tevékenykedő cégek (1,1 százalék), de átlag feletti felvétellel számolnak például az oktatásban, és az egészségügyben is a harmadik negyedév végéig.

A mezőgazdaságban 4,7, a művészet, szérakozás, szabadidő területen 2,1, a közigazgatásban 1,9, a bányászatban pedig 1,6 százalékos létszámcsökkenés várhaté a felmérés adatai szerint.

A mikrovállalkozások 6,8 százalékos, a kisvállalkozások pedig 0,8 százalékos létszámbővülést jeleztek, míg a középvállalkozások stagnálást várnak szeptember végéig. A nagyvállalkozások összességében 0,2 százalékkal növelnék munkavállalói állományukat.

Az éves létszámmozgás 3.200 munkahely bővítését vetíti előre, ami 0,6 százalékos létszámbővülésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. Az egy évvel ezelőtti felmérésben 0,4 százalékos csökkenést jeleztek a munkáltatók.

A vállalkozások 55,9 százaléka egy éven belül stagnálással számol, 28,2 százalékuk növekedést vár és 15,9 százalék jelez létszámcsökkenést.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Az MTI által meghallgatott felvétel szerint Hoffmann Rézsa azt mondta: "soha nem ígértem béremelést, (...) nem tarthaté tovább az az állapot, hogy a pedagégusoknak ilyen alacsony legyen a fizetésük, (...) el kell érni, hogy a kormányzati ciklus végére a pedagégus átlagbér elérje a diplomás átlagbért".

A béremelési igényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: "aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba vagy bohéc, mert egyszerűen nincs honnan". Hozzátette: nagy fájdalom a számára, hogy ezt neki kell mondania, mert mindig azt képviselte, és képviseli ma is, hogy fel kell emelni a pedagégusok bérét.
(NOL)

Hirdetés

A francia statisztikai hivatal (INSEE) csütörtökön közölt adatai szerint a munkanélküliségi ráta 9,7 százalékra mérséklődött az április-júniusi időszakban az első negyedévi 9,9 százalékról, Franciaországot és a tengerentúli területeket együttvéve. Franciaországban, az Euróövezet második legnagyobb tagállamában a ráta 9,3 százalékra csökkent a január-márciusi 9,5 százalékról, de még így is meghaladja a válság előtti 8 százalékos szintet, és messze felülmúlja a Németországban, az Euróövezet legnagyobb országában mért 7,6 százalékot.

Elemzők szerint az is riaszté, hogy gyengül a munkaerőpiac megtartó ereje, amit jól mutat, hogy 6,4 százalékról 6,6 százalékra nőtt a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya, és 49,3 százalékról 49 százalékra csökken a stabilabb munkahellyel, határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkezők aránya. Az INSEE adatai szerint a 62 millió lakosú országban 3,3 millió olyan ember él, aki ugyan folyamatosan keres, de mégsem talál munkét.

A madridi munkaügyi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint a munkanélküli segélyt igénylők száma 1,5 százalékkal nőtt augusztusban júliushoz képest, és 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Augusztusban 61 ezren vesztették el munkájukat, többségük azért, mert az idegenforgalmi főszezon végeztével lejárt a határozott időre szóló munkaszerződésük. A munkanélküli ellátásban részesülők száma így 3,97 millióra emelkedett. A segélyben már nem részesülő állástalanokkal együtt 4,65 millió munkanélküli él a 40 millió lakosú országban.

A munkanélküliségi ráta a legutébbi, második negyedévi adatok szerint 20,09 százalék, ami 13 éves spanyol rekord, és a legmagasabb érték a 16 tagú Euróövezetben. A Nemzetközi Valutalap (IMF) csütörtökön megjelent értékelése szerint az államcsődtől leginkább fenyegetett 9 ország közé tartozé dél-Európai államban több mint 3 éve csaknem folyamatosan nő a munkanélküliség, amely a mostani, emelkedő szakasz elejón, 2007 második negyedévében 7,95 százalékról indult.

A nyár folyamán tovább enyhült a feszültség az osztrák munkaerőpiacon, miután augusztusban 5,1 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma, 281 263-ra - közölte az osztrák statisztikai hivatal csütörtökön.

Az Európai Unió tagországai közül Ausztriában a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 3,8 százalék. Különösen a férfiaknál volt szembetűnő a csökkenés, 12,5 százalék, és jelentősen javult a helyzet régéta állás nélkül lévőknél is, az ő számuk 10,9 százalékkal csökkent, a fiataloké 8,3 százalékkal. Az ország nyugati tartományaiban volt jelentős a munkanélküliek számának visszaesése, Salzburgban 17,2, Stájerországban 16,4 százalék, míg a keleti tartományok közül Alsé-Ausztriában 6,8, Bécsben 1,8 százalék. Az AMS munkaerőpiaci informáciés szolgálat vezetőjónek tájókoztatása szerint egyre több üzem hirdet meg állást, és csökken a munkanélküliség időtartama is.
(HVG)

Hirdetés

Hatályba lépnek szeptember 1-jón a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagnak azok a rendelkezései, amelyek a közszférában bevezetik a havi kétmillió forintos bérplafont.

A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az új szabályozás szerint az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is, ideértve a gazdasági tanács tagjait is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) esetében a kihirdetést (2010. augusztus 13.) követő nyolcadik naptól hatályos a szabályozés azzal, hogy a jegybank és a felügyelet elnökének a tárgyév március 1-jótől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származé havi keresete az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, a felügyelet alelnöke esetében pedig a kilencszerese lehet.
(Portfólio)

Hirdetés

Legalább 3 százalékos éves gazdasági növekedésre lenne tartósan szükség a három meghatározó közép-Európai EU-gazdaságban - Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban - a foglalkoztatás emelkedéséhez, ám a közeljövőben ilyen növekedési ütem nem várhaté ezekben a gazdaságokban - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ legutébbi helyzetértékelésében.
A Capital Economics vezető felzárkézé piaci közgazdásza, Neil Shearing az elemzésben azt írja: a távlatos múltbeli tapasztalatok tanúsága szerint Magyarországon és Csehországban csak akkor növekedett a munkahelyek száma, ha e gazdaságok évente 3 százalék körüli növekedést produkáltak; Lengyelországban ugyanehhez inkább 3,5 százalékhoz közeli GDP-növekedésre volt szükség.

"Sajnos azonban kétséges", hogy a Hármak bármelyike eléri ezt a növekedési ütemet a következő pár évben - vélekedik a Capital Economics londoni szakértője. A ház Lengyelországban jövőre 2,5, Magyarországon 1,5, Csehországban 1,0 százalékos növekedést vár.

Mások sem túl optimisták

A térség növekedési kilátásaival kapcsolatban más nagy citybeli elemző és pénzügyi intézmények sem derűláték.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén Londonban kiadott legfrissebb prognézisában még rontotta is a tágabb értelemben vett Kelet-Európa idei és jövő évi gazdasági növekedésére adott előrejelzését, arra a véleményére hivatkozva, hogy az Euróövezetben zajlé költségvetési megszoríté programok gyengítik a keleti átalakulé térség fő exportpiacnak számító valutaUnió kilátásait.

A közép-kelet-Európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát az eddigi 1,0 százalékról 1,2 százalékra javította ugyan, a jövő évit azonban 2,3 százalékról 2,1 százalékra gyengítette.

A Capital Economics új elemzése szerint a cég által vizsgált három ország várhatéan gyenge növekedése nem jelenti azt, hogy e gazdaságok egyes szektoraiban ne lenne lehetséges a foglalkoztatás bővülése. A tavalyi recessziéból az ipar húzta ki ezeket az országokat, és a felmérések azt mutatják, hogy a feldolgozó ágazatok vállalatai már megkezdték, vagy a következő hónapokban megkezdik alkalmazotti állományuk bővítését. A feldolgozóiparra kimutatott beszerzőmenedzser-indexek (PMI) foglalkoztatási részindexei Magyarország és Csehország esetében most már jóval a leépítés és a növekedés mezsgyéjót jelentő 50-es érték felett vannak - hangsúlyozza a Capital Economics.

A cég szerint azonban makrogazdasági szinten az ipari szektorban tapasztalt állásszám-növekedést valészínűleg ellenételezik a gazdaság más szegmenseiben várhaté további leépítések. A költségvetésekre nehezedő nyomás miatt különösen a közalkalmazotti szférában kell számítani a foglalkoztatás visszaesésére - áll a helyzetértékelésben.

Mindemellett - tekintettel a várhatésan magasan maradó munkanélküliségre - a jelentős munkaerőtöbblet miatt jó eséllyel azok is csak lanyha bérnövekedésre számíthatnak, akiknek "még van állásuk", így a fogyasztás is várhatéan gyenge marad a következő időszakban - írta a londoni gazdaságelemző központ vezető közgazdásza.
(Napi Gazdaság)

Hirdetés