Munkaügyi Tudástár

A következő években egymillió új munkahely létrehozását kívánja elérni a kormány, s ezt a célt szükséges előmozdítania az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájának is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az OÉT hétfői plenáris ülésén.

„Nem tekintjük kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a nemzeti konzultáciét és az érdekegyeztetési férumot össze lehet kapcsolni. Orbán Viktor közölte: az elmúlt száz napban létrejött a politikai alap, amelyre fel lehet építeni azt a felépítményt, amely egymillió új munkahelyet jelent a következő években.

A jelenlegi adórendszert meg kell változtatni, mert munka és családellenes - jelezte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy köztisztviselők munkarendszerét át kell alakítani. Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülését október 10-12 között lehet megtartani - javasolta Orbán Viktor, reagálva a munkadói és munkavállalói oldal képviselőinek véleményére.

Oktéber 10-12 között lehet a következő OÉT-ülés

Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülését október 10-12 között lehet megtartani – javasolta Orbán, reagálva a munkadói és munkavállalói oldal képviselőinek véleményére az OÉT hétfői plenáris ülésén. A kormánynak médja van megváltoztatni az Országos Érdekegyeztetési Tanácsról szóló törvényt, de egyedül nem szeretne változatni, ezért várja az oldalak képviselőit, jutassák el a már elküldött hat-hét javaslatot követően a többi javaslatot is – mondta a miniszterelnök.

„Semmilyen törvény nem írhatja felül a választéi akaratot, s ennek a kormánynak a programja tartalmazza a választási programot teljes egészében” – hangsúlyozta Orbán. Ha az áprilisban hozott választéi akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor „nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választéi akaratot kell elsődlegesnek tekinteni” – tette hozzá.

A miniszterelnök emlékeztette az OÉT részvevőit, hogy 1998-2002 között is azt az álláspontot hangoztatta, miszerint „mi nemcsak általában képviseljük a választékat, mi képviseljük a munkadókat és a munkavállalókat is, mindannyian szavaztak ránk”. Éppen ezért véleménye szerint az a szerepmegosztás nem fogadhaté el, hogy „Önök képviselik a munkadókat illetve a munkavállalókat, mi pedig önmagunkat, hiszen mi képviseljük a magyar választék választásokon kinyilvánított akaratát, amelyben ott vannak a munkadók és munkavállalók akarata, (...) tehát ránk nemcsak mint a kormányzépárt képviselőire tekintsenek, hanem mint a választépolgárok képviselőire”.
(Magyar Nemzet)

Elindult a kormány által meghirdetett Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program, amelyre szerdától már lehet pályázni - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikáciéért Felelős Államtitkársága.

A közlemény szerint a szervezők várnak minden olyan fiatal, diplomás szakembert vagy pályakezdő diplomást, aki elkötelezetten érdeklődik a közigazgatási életpálya iránt és a már közigazgatásban dolgozókra is számítanak. A jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség, a tárgyalási szintű angol nyelvtudás és a 35 év alatti életkor. Bármely más Európai Uniós nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztáskor - fűzték hozzá.

Az ösztöndíjasok 5 hónapos szakmai gyakorlatot tölthetnek más Uniós országok minisztériumaiban, vagy egyéb központi közigazgatási intézményeinél, ahol új mechanizmusokkal, munkamédszerekkel ismerkedhetnek meg. A programban résztvevők ezen túl egy 5 hónapos magyarországi szakmai gyakorlatot is teljesítenek a központi közigazgatásban.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

A nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év lesz 2030-től, a nyugdíjpont értéke nem növekszik, az eddig kirívéan magas nyugdíjban részesülő közalkalmazottakat pedig az egységes nyugdíjazási rendszerbe sorolják, megszüntetve kiváltságaikat - ezek a fő pontjai a román képviselőház által megszavazott nyugdíjtörvénynek.

A jogszabályra májusban a román parlament "felsőháza", a szenátus már áldását adta, de a képviselőház a döntéshozé testület ebben a kérdésben. A kormánypártot támogaté parlamenti többség és az ellenzék között késhegyig menő vita folyt, ezért a szerda este elkezdődött vita és szavazás csak késő estére ért véget.

A jogszabály értelmében 2030-tól 65 év lesz a nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők számára is. Ebben a korban azok vonulhatnak nyugdíjba, akik legalább 15 éven keresztül hozzájárultak a nyugdíjalaphoz. A tervezet elfogadásához az összes képviselő felének voksára plusz egy szavazatra (összesen 168 szavazatra) volt szükség. A kormányzé Demokrata Liberális Párt (PD-L), a koalíciés partner Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a függetlenek honatyái össze is hoztak 170 voksot, 2 ellenszavazat és 3 tartózkodás volt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői kivonultak a teremből, miután elutasították médosíté javaslatukat, hogy a nyugdíjpont általuk szorgalmazott 45-százalékra emeléséről nyílt szavazás döntsön. Az ellenzék vereséget szenvedett e kérdésben, mivel a nyugdíjpont értéke megmaradt a kormány által javasolt 39 százalékon (az öregségi járandóság kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értékét a bruttó átlagbérhez viszonyítva számolják ki). Elbukott az az ellenzéki indítvány is, amely a nők esetében 63, a férfiak esetében 65 évben állapította volna meg a nyugdíjkorhatárt.

A jogszabály egységesíti a közalkalmazottak nyugdíjazási kritériumait, kiküszöbölve, hogy egyes kategériák kirívéan magas nyugdíjban részesüljenek. Ennek értelmében a képviselők megszüntették a rendőrségnél és a hadseregnél eddig nyújtott, kiemelkedően magas nyugdíjakat, bevonva a különleges nyugdíjazásban részesülőket is az egységes nyugdíjrendszerbe.
Emil Boc miniszterelnök a képviselőházi vitában azzal érvelt: az új, egységes nyugdíjtörvény hatályba lépése esetén jövőre 3 milliárd, 2012-ben pedig 3,5 milliárd Euróra lesz szükség a nyugdíjalap fenntartásához, de a törvény elutasítása esetén 2011-ben a költségvetésből 5 milliárd, az azt követő esztendőben pedig 6 milliárd Eurót kellene szánni ugyanerre a célra.
(HVG)

Még mindig nem hívta össze a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) régéta tervezett ülését. A Népszava cikke szerint a munkavállalói oldal soros elnöke, Gaské István azt mondta: semmilyen jelzést nem kaptak. Eredetileg július 26-ra tervezték a tanácskozást, ám a kormányoldal lemondta az egyeztetést, Orbán Viktor kormányfő pedig később augusztusi vagy szeptember eleji időpontot valészínűsített.

A Népszava felidézi, hogy a tanácskozást nagy várakozás előzi meg. Hírek szerint azon a kormányfő az OÉT jövőjóről kíván szélni, ráadásul az lenne az első azéta, hogy hivatalba lépett a kormány, amely a jelek szerint az OÉT jogköreinek szűkítését is fontolgatja. Ez a kormányzati magatartás már rövid távon is súlyos károkat okoz - jelentette ki Borsik János, az Autoném Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszavának, aki szerint a kormány megsérti a munkavállalók jogait és érdekeit, nem tartja tiszteletben az alkotmányos érdekvédelmi jogokat, és nem akarja elismerni a szociális érdekegyeztetést.

Borsik János úgy fogalmazott: elég baj volt az is, hogy az Orbán-kormány első két hónapi törvényalkotási dömpingje során sem tartotta magát az alkotmány, illetve az OÉT-ről szóló törvény szelleméhez, előírásaihoz, de azéta sem hívta össze a tanácskozást. Félő, hogy az önkormányzati választás után - amikor már nincs politikai tét - ugyanebben a jogsértő szellemben kíván a munka világát érintő kérdésekben döntést hozni - tette hozzá. Az elnök szerint mielőbb szükség lenne az érdekegyeztetésre, hiszen hamarosan már olyan fontos kérdésekről kellene egyeztetni, mint a minimálbér vagy éppen a korengedményes, illetve a korkedvezményes nyugdíjazás - ismerteti a napilap.
(Népszava)

Akár ezer fős leépítést is hozhat az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) szanálása a magyar teherszállítási leányvállalat, a Rail Cargo Hungária számára (RCH) − írta a Format című osztrák gazdasági hetilap pénteken megjelent számában.

A magazin források megnevezése nélkül ismerteti az új ÖBB-vezérigazgató, Christian Kern egyelőre csak vázlatos takarékossági elképzeléseit. Ezek között szerepel a Format szerint, hogy az RCH-nál 700-1000 fővel csökkentik a létszámot. Az RCH-t tulajdonlé Rail Cargo Austriánál egyelőre 380 fős létszámcsökkentést jelentettek be. Kern már ismertetett tervei között szerepel az ÖBB 14 millió Eurós tanácsadói költségeinek ötven százalékos csökkentése is.
(HVG)

A tevékenységre jellemző kereset (TJK) módszertana a munkavégzés piaci értékének megbecslését jelenti, ami egybecseng a vagyonadó forgalmi értékre hivatkozé számításos módszerével. Az Alkotmánybíróság az előbbit elmeszelte, a tevékenységre jellemző kereset alapelveire épülő adóztatást viszont az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta.

A TJK szabályozása jelenleg úgy kötelezi a vállalkozót adó- és járulékfizetésre, hogy az előre nem láthaté szankcionálási lehetőséget teremt. Hiába látja úgy az AB, hogy a bizonyítási teher az adóhatóságé, jelenleg is vannak olyan, bíróságok háza táján kitaposott ösvényeken terelt adatbázisok, amelyeket az APEH kötelező érvénnyel alkalmazhat, minden apelláta nélkül. Ilyen adatbázis a vagyonosodási vizsgálatoknál használt KSH létminimum-táblázat, amelynek létjogosultságát bírósági ítóletek sora erősítette meg.

A tevékenységre jellemző keresetnél az terjedt el, hogy ez a kitaposott ösvény az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átlagkereset-adatbázisa lesz. Az ebben megállapított keresetek miatt az érintettekre (ügyvédek, orvosok, szakértők) többszörös adó- és járulékfizetési terhet rénának, de még ez a táblázat is úgy jelöli például az ügyvéd esetében feltüntetett adatot, hogy az „nem megbízhaté”.

Az AB teret adott annak, hogy az APEH saját maga teremtsen joggyakorlatot, hosszú évek alatt, bírósági segítséggel. Igyekezetének azonban gátat szabhat az, hogy a tevékenységben valé személyes közreműködés nem szűkíthető le egyetlenegy munkakörre, szokásos 8 érás munkavégzésre, egyetlen munkavégzési helyre. Egy ügyvéd például csak képviseleti feladatkörét (pl. bírósági tárgyaláson valé részvételi idejót) sorolja majd ügyvédi tevékenységébe, egyéb munkavégzését pedig ügyintézői kategériában tartja, ráadásul hivatkozhat arra is, hogy nem is dolgozik annyit, vagy a tevékenységét a beosztottjai látják el. Ha az adatok alapján összeáll a TJK „nyilvántartása” – amelynek elkészítési határideje egyébként kimaradt a törvényből –, és az APEH ellenőrzi, akkor vérre menő vita kezdődhet, aminek során az adóhatóság összegyűjti majd a munkavégzés körülményeire vonatkozó adatokat és élni fog becslési jogával. Ekkor pedig megfordul a bizonyítási teher. Az AB tehát téved, amikor azt állítja, hogy a bizonyítási teher az adóhatóságé.
(HVG)

A közcélú munkában résztvevőket is foglalkoztathatnak hamarosan azon vállalkozások, amelyek részt vesznek az árvíz sújtotta településeken az újjáépítésben, helyreállításban - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandráson, hétfői sajtétájókoztatóján.Az Út a munkához program ezentúl valóban a munkához vezet majd, méghozzá az elsődleges munkaerőpiacra, 95 százalékos bér- és járuléktámogatással - ugyanolyan feltételekkel, mint az önkormányzatok - alkalmazhatnak közcélú foglalkoztatottakat a vállalkozások - mondta Czomba Sándor, hozzátéve: a közfoglalkozás rendszerének átalakítása a kormány szándékai szerint ebbe az irányba mozdul majd el.Az elmúlt héten alkotott kormányrendelet várhatéan ezen a héten hatályba lép, az új program a jövő év március 31-ig tart. Az államtitkár azt is elmondta: az új közfoglalkoztatás pénzügyi fedezetét az Út a munkához program költségvetésben szereplő 113 milliárd forintos keretéből fedezik. Lényegében a vállalkozások annyi embert alkalmazhatnak, amennyinek értelmes, értékteremtő munkét tudnak biztosítani az árvízi helyreállításban, újjáépítésben, a magán-, illetve önkormányzati ingatlanok, hidak, utak, védművek újjáépítésénél, reparálásánál.Ez mind a települések, mind a vállalkozások számára segítséget jelent majd - tette hozzá, megjegyezve: az önkormányzatoknak gyakran okoz gondot, hogy milyen érdemi, értékteremtő munkához juttassák a kézcélú foglalkoztatottakat, a vállalkozásoknak ez viszont nem lehet probléma. Az új program gyakorlati megvalésításáról szélva úgy fogalmazott Czomba Sándor, hogy vagy az önkormányzat köt szerződést a vállalkozóval, vagy a vállalkozás közvetlenül szerződik a közcélú munkással. Az állami pénzek felhasználását ugyanakkor szigorúan ellenőrzik. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány hónapban két árvízi helyreállítási közmunkaprogram is indult, ezekben 2.700-an vettek, illetve vesznek részt, mintegy 400 millió forintos támogatással. A sajtétájókoztatón Ódor Ferenc (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke üdvözölte a kormányrendeletet. Mint mondta: a nyár eleji árvíz a megye mintegy kétszáz településén okozott gondot, az újjáépítés, helyreállítás tart, az új közfoglalkoztatási program segítségével pedig felgyorsulhat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnésével feleslegessé vált közteherjegyeket 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani, a visszaváltást az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) koordinálja.

Augusztus 30-ig 76.110 darab, összesen 22.193.600 forint értékű közteherjegyet vett át az APEH, míg 386 darab, 97.400 forint értékű jegyet nem tudott visszatéríteni - tájókoztatta az adóhatóság az MTI-t.

Az APEH az eladott közteherjegyek számáról, összegéről, illetve felhasználásának mértékéről nem rendelkezik informáciéval - mivel a közteherjegyeket a Magyar Posta forgalmazta -, így a várhaté visszaváltási adatokat sem tudták megbecsülni az adóhatóságnál.

A visszaváltást a 8/2010-es pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza.

Az APEH honlapján olvashaté tájókoztató szerint a fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a kérelmező az erre a célra rendszeresített 10KTH jelű nyomtatványon személyesen vagy postai úton kérheti.

A nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kaphaté, de az APEH bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, vagy az adóhatóság honlapjáról letölthető, és kizárólag papíralapon terjeszthető elő.

A kérelemhez mellékelni kell a fel nem használt közteherjegyeket, valamint a vásárlását igazolé számlát vagy egyéb okiratot.

Személyesen kizárólag az APEH megyeszékhelyeken találhaté ügyfélszolgálatain, Budapesten pedig központi ügyfélszolgálatokon lehet kérni a visszatérítést.

A postai úton előterjesztett kérelem kizárólag abban az esetben tekinthető határidőben benyújtottnak, ha azt legkésőbb 2010. szeptember 30-án postára adják. A kérelmet a kérelmező adóügyeiben illetékes regionális igazgatósághoz kell címezni.
(APEH)

Az idénymunkások foglalkoztatásról a szeptemberi bevallást hétfőn, azaz a mai napon kell elkészíteniük a munkadóknak az adóhatóság számára.

Az augusztus elsejótől hatályos egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény értelmében az adóhatósághoz bejelentett alkalmazottak adatait a munkadóknak nyilván kell tartaniuk és a foglalkoztatottakról, valamint a részükre kifizetett bérek utáni járulék/közteher/ összegéről a tárgyhónapot követő hónap 12-ig a bevallást is el kell készíteni. A járulékokat pedig ezzel egyidejűleg kell megfizetni. Mivel szeptember 12. vasárnapra esik, ezért a törvény értelmében a bevallást legkésőbb szeptember 13-án, hétfő éjfélig kell benyújtani az adóhatósághoz. Ez a fizetés legkésőbbi időpontja is.

A közteher a mezőgazdasági idénymunkások esetében nem százalékos mértékű, hanem fix összegű, naponta 500 forint személyenként. Attól függően, hogy hány napot vett részt a munkában a dolgozó, erről az összegről kell az adott hónapban munkavállalónként és összesített formában is a bevallást elkészíteni, és az így számított járulék összegét megfizetni.

A bevallást minden munkadónak elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül kell teljesítenie, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített 1008-as jelű bevallási nyomtatványon. Az egyszerűsített foglalkoztatás megkezdése előtt ugyanis minden munkadónak regisztrálnia kellett az ügyfélkapun keresztül. Papír alapú bevallást csak a termelők nagyon szűk köre teljesíthet. Ezt azok tehetik meg, akik egész év folyamán més alkalmazottat nem foglalkoztatnak, csak mezőgazdasági idénymunkást, és áruértékesítést sem végeznek. Ez esetben a bevallást az 1008E számú nyomtatványon kell teljesíteni, amely az adóhatóság honlapjáról kinyomtathaté, vagy a postahivatalokban beszerezhető. A papír alapú bevallást is havonta, a tárgyhét követő 12-dik napig kell benyújtani.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján nem jogosultak a kedvezményes közteher-befizetésre azok a munkadók, akik a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy azt meghaladó összegű adó vagy járuléktartozást halmoztak fel. Mindaddig nem élhetnek a kedvezménnyel, amíg tartozásukat ki nem egyenlítik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megkérdezett szervezetek 13 százaléka szerint várhatéan nő az alkalmazottak száma az utolsó negyedévben, míg a harmadik negyedévben csak a munkáltatók 7 százaléka, 2009 negyedik negyedévében pedig 10 százaléka számolt létszámbővítéssel - mondta Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing és toborzási vezetője. A munkáltatóknak ugyancsak 13 százaléka tervez létszámcsökkentést, a harmadik negyedévben csak 4 százalék volt ez az arány, ugyanakkor az előző év utolsó három hónapjában még 14 százalék.

A Manpower munkaerő piaci mutatéja - amelyet a létszámbővítést és -csökkentést tervező munkadók arányának különbségéből számolnak - így a negyedik negyedévre nullán áll, szemben a harmadik negyedéves +3 százalékkal, és az előző év azonos időszaki -4 százalékkal. A reprezentatív felmérést több mint 750 munkáltató megkérdezésével készítették el.

Az iparági összehasonlításban - az egész gazdaság beindulása szempontjából kulcsfontosságú - ipari termelésben a legpozitívabbak a munkáltatók várakozásai, itt 11 százalék a munkaerő piaci mutaté értéke, ez 3 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A munkadók csaknem valamennyi szektorban erősödő foglalkoztatási szándékról számoltak be -. derül ki a felmérésből. A létszámcsökkentést tervező ágazatok többsége szezonhoz kötött, így nem meglepő, hogy nem számolnak munkaerő-felvétellel. Ugyanakkor figyelemre mélté, hogy a kereskedelemben - amelyben a karácsony miatt hagyományosan fellendülést hoz az utolsó negyedév - sem terveznek létszámbővítést - mondta G. Nagy Balázs, a Manpower üzletfejlesztési igazgatója.

A sok betöltetlen álláshely egyrészt a magyar munkavállalók alacsony mobilitása miatt van, másrészt azonban sokszor nem illeszkednek a pályázé kvalitásai ahhoz a munkához, amelyre jelentkezik. A munkáltatók gyakran azért nem találnak megfelelően képzett munkaerőt, mert nem tudnak országosan keresni, csak saját régiéjukban - derül ki a felmérésből.
(HVG)