Munkaügyi Tudástár

Megjelent az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény

A Magyar Közlöny 2010 július 12-i 118. számában megjelent az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény. Főbb rendelkezései 2010 augusztus 1-től lépnek hatályba.
Egyszerűsített médon létesíthető munkaviszony
a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozé főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékét.

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben
a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Fogalmak:

1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozé olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltatónak a tv. 11. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem médosíthaté annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztathaté e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolédé közteherfizetés

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.

E közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi
hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Ellátásra valé jogosultság
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján
a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.

Bejelentési és bevallási szabályok

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a törvény szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint –
a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltaté rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján
teljesítheti. Az SMS-es bejelentés szabálya csak 2010 december 1-től hatályos.

A munkáltató akkor élhet az a)–c) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.

Az alábbi adatokat kell bejelenteni:
a) a munkáltató adószáma,
b) a munkavállaló adóazonosíté jele és TAJ száma,
c) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege,
d) az előbbi c) pontjában meghatározott bejelentés kivételével a munkaviszony napjainak száma.

A munkáltató az előbbi a)–c) pontjaiban meghatározott esetekben a tárgyhét követő hé 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás benyújtásával teljesíti.

Hatálybalépés

A törvény – az alábbi kivétellel – 2010. augusztus 1-jón lép hatályba. A törvény 24. §-a a kihirdetéssel egyidejűleg, a 11. § (1) bekezdés c) pontja, a 11. § (5) bekezdés a) pontja – amelyek az SMS-ben történő bejelentést szabályozzák - 2010. december 1-jón lép hatályba.

A törvény hatálybalépését követően az alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származé adóbevallási és -befizetési kötelezettségre egységesen e törvény, a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolédé közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.–július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2010-ben az új törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az új törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Egy most indulé, 957,7 millió forintos Európai Uniós támogatással megvalésulé projektben dolgozza ki a Magyar Tudományos Akadómia Közgazdaságtudományi Intézete a munkaerő-piaci változások megbízhaté előrejelzését lehetővé tévő elemzési eszközrendszert.

A Közgazdaságtudományi Intézet a projekt keretében munkaerő-piaci szempontból releváns, előrejelzések készítésére alkalmas rendszert, valamint az előrejelzési eredményekből építkező informáciés hálézatot alakít ki. Ezzel a döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen informáciékat tudnak szolgáltatni nemcsak a munkaerőpiac szereplői és befolyásoléi, hanem az álláskeresőktől kezdve a foglalkoztatás- és oktatáspolitikét alakíté szakemberekig. A kutatási program lehetővé teszi, hogy megfelelő bontásban és időtávra előre jelezzék a magyarországi munkakínálat és -kereslet nagyságát - közölte az intézet.

A program keretében többek között feltáré kutatásokat végeznek, közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzést készítenek 10 ágazatra és 200 foglalkozási csoportra, a szakpolitikusoknak előrejelzési jelentést, a nem szakértő érdeklődök - például pályaválaszték, álláskeresők, munkáltatók - számára pedig felhasználébarát web-alapú informáciés rendszert hoznak létre - a tervek szerint.
(HVG)

Hirdetés

A jövő évtől a pályázatokon indulni kíváné kkv-knak nem jelenthet megoldhatatlan problémát a szükséges önerő biztosítása – ígéri a kormány annak kapcsán, hogy a Széchenyi-kártyával 50 millió forint erejóig önerőhitelhez is juthatnak a vállalkozások.

Más újítások is segítik majd a cégek hitelportféliéjának racionalizálását, piacaik megtartását és bővítését: a forgéeszközhitel-konstrukcié már 2010. augusztus 1-jótől elindul, szeptemberben pedig csatlakozhat hozzá a régéta várt beruházási hitel.

Valamennyi termékhez kétszázalékos állami kamattámogatás társul, amelyet közvetlenül a kedvezményezett vállalkozás vehet igénybe. Az egyes konstrukciék kialakításánál ügyeltek arra is, hogy a közreműködő pénzintézetek biztonságban érezzék magukat: az önerő- és a beruházási hitelre egységesen 80 százalékos viszontgaranciát vállal az állam.
(Világgazdaság)

Hirdetés

A Világgazdaság értesülései szerint közel hárommilliárd forintért ötszáz Schmitz pétkocsit vásárol a csoport, emellett több mint húszmillió Eurót fordítanak 165 Volvo és 140 DAF kamion munkába állítására.

Wáberer György elnök-vezérigazgató szerint „immáron van ok az évatos optimizmusra”. A Wáberer György által szervezett Nemzeti Összefogás Fuvarozéi Férum eközben a vámügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagot készít a kormány számára.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Pénteken Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Becsey Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára valamint a Knorr-Bremse vállalat felügyelőtanácsának elnöke, Heinz Hermann Thiele jelenlétében Budapesten megnyitották a Vasúti Jármű Rendszerek új gyárát. A Knorr-Bremse Budapesten gyártja a különböző fékfogéegységeket, fékbetéteket, valamint a fékvezérléshez szükséges elemeket is. Az új telephelyen a kutatás és fejlesztés területét, ezen belül a fékerőgerjesztők, a szoftverek, a műszaki számítás és kísérletek területét fejlesztették tovább.

A 22 ezer négyzetméteres, egyedileg kialakított gyári és irodai épületekben csaknem 970 munkatársat foglalkoztat majd a Knorr-Bremse. A legmodernebb épülettechnikai és a hatékony energiafelhasználást célzé innovatív vezérlési technolégiák alkalmazásával az új gyár energiaszükségletét és ezáltal annak működési költségeit is jelentősen csökkenteni tudták. Két év alatt a tervezetthez képest majdnem kétszer több, 200 fő fölötti új munkatárssal bővítette alkalmazottainak számát a világ vezető fékrendszer gyártéja. A gyár eredetileg tervezett létszáma 730 volt, e helyett most 960 fölötti a dolgozók száma a vállalatnál, és idén ez az 1000-et is elérheti a vezetők szerint – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a pénteki gyáravatást követően.
(Menedzser Fórum)

Hirdetés

Felnőttképzési bázist létesítenek Dunakeszin a művelődési központban az e célra elnyert, mintegy 29 millió forintos Uniós támogatásból - közölte az intézmény projektmenedzsere pénteken. Az ingyenes akkreditált képzéseken elsősorban hátrányos helyzetű emberek vehetnek részt.

Az élethosszig tartó tanulásról szóló programhoz kapcsolédé 18 hónapos kurzusok az idei év második felében indulnak - mondta Latinovics Zoltán projektmenedzser. Egyebek mellett elektronikus ügyintézői, számítástechnikai és Európai Uniós foglalkoztatási ismereteket sajátíthatnak el a felnőtt hallgatók, de a családi napközik működtetésével összefüggő tanfolyam, illetve kompetencia- és készségfejlesztő tréning is indul.

Az elnyert 28 millió 915 ezer forintnyi támogatásnak köszönhetően minden igényt kielégítő, több mint 20 számítógéppel felszerelt oktatébázist alakítanak ki a dunakeszi József Attila Művelődési Központban. Az álláskeresési, pályaorientáciés tanácsadást és előzetes tudásfelmérést is kínálé oktatási központba főként a pályakezdőket, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérőket, az 50 év felettieket, a gyermeküket egyedül nevelőket, a munkanélkülieket, a szociálisan hátrányos helyzetűeket és a megváltozott munkaképességűeket várják. Az akkreditált képzéseken körülbelül száz jelentkezőt tudnak fogadni, a szolgáltatások azonban szinte korlátlanul igénybe vehetők - közölte Latinovics Zoltán.
(Dunakeszi)

Hirdetés

Augusztus 2-ig meghosszabbította a beadási határidőt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az innovatív, kísérleti programok támogatására meghirdetett pályázati kiírásnál. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Társadalmi megújulás operatív programjában (TÁMOP) megjelent konstrukcié a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja a munkaerőpiacon.

A felhívás keretében három témában lehet pályázatot benyújtani. Ezek a következők: 1. az aktív korú, ellátásban részesülő, korábban rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkanélküliek vagy közfoglalkoztatásban részt vevők nyílt munkaerőpiacra valé belépését, tartós elhelyezkedését segítő foglalkoztatási modellek kidolgozása és gyakorlati kiprébálása, 2. a gyes/gyed rendszerének átalakításával összefüggésben a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra valé sikeres visszatérését segítő innovatív modellek kidolgozása és kiprébálása, és 3. fenntarthaté szolgáltatási és foglalkoztatási modellkísérletek a szociális gazdaságban. Az előirányzott keret a konvergenciarégiék (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) számára 2,3, Közép-Magyarország régié számára 1,5 milliárd forint.

A pályázati konstrukcié fontos kikötése, hogy a konzorciumi partnerek ne csak formális társulást hozzanak létre, hanem valés együttműködés valésuljon meg közöttük a projekt valamennyi szakaszában. További feltétel, hogy a projektekbe bevont célcsoporttagoknak a projekt zárásáig be kell kerülniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálat online nyilvántartási rendszerébe.

A támogathaté tevékenységek körébe tartozik a helyzet- és szükségletfelmérés, az üzleti terv elkészítése, a célcsoporttal kapcsolatos előkészítés (toborzás, kiválasztás, bevonás), képzés, munkaerő-piaci szolgáltatás, tanácsadás, mentorálás munkanélküliek számára, szolgáltatás, tanácsadás munkáltatóknak, módszertan-kialakítás, -kiprébálás, -adaptálás, szolgáltatásfejlesztés, a foglalkoztatás, önfoglalkoztatás elősegítése, fenntarthaté tevékenységek kialakítása a szociális szektorban, a projekttevékenységhez kapcsolédé beszerzések. Ezek a tevékenységek kiterjednek többek között az újonnan munkába állék munkahelyi befogadását támogaté szolgáltatásokra, alkalmi/szezonális munkák összekapcsolására épülő, folyamatos foglalkoztatási lehetőséget biztosíté munkavégzési formákra, az innovatív munkavégzési lehetőségek kidolgozására, újszerű, befogadó humánerőforrás-gazdálkodási gyakorlatok kialakítására, a munkaerő-piaci, humánerőforrás- és vállalkozásfejlesztési szolgáltatások nyújtására, mikro- és közösségi vállalkozások támogatására. A felhívás fontos célkitűzése a nem regisztrált munkavégzés visszaszorítása is.

Kedvezményezettek lehetnek az alacsony végzettségű és tartósan munka nélkül lévők, a hátrányos helyzetű emberek, a munkaerőpiacra visszatérni szándékozé, kisgyermekes szülők és a fogyatékkal élő munkavállalók. A nyertes pályázék vissza nem térítendő Európai Uniós támogatást kapnak. A támogatási intenzitás 100 százalékos. Az elnyerhető összeg 60–200 millió forint. A pályázatok elbírálása a pályázati útmutatóban közzétett jogosultsági, formai, szakmai és pénzügyi szempontok alapján, kétfordulés eljárósban történik.
(NFÜ)

Hirdetés

A hónap végéig - július 28-ig - meghosszabbították a nyomozást az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) volt vezetői ellen - írja a Magyar Nemzet.

Papp Istvánt, a szervezet egykori elnökét még 2008 decemberében vették őrizetbe a nyomozék, éppen akkor, amikor évértékelő sajtétájókoztatójára készült. Ugyancsak gyanúsított Cseke Zoltán, a főfelügyelőség törvényességi és ellenőrzési volt főosztályvezetője, illetve további négy, szintén a felügyeletnél dolgozó ember.

A gyanú szerint egyes cégeknél felsőbb utasításra nem vizsgálódhattak az ellenőrök, más vállalkozások pedig akkor is megkapták a nullás igazolást, ha korábban súlyos szabálytalanságokat tártak fel náluk.
(Magyar Nemzet)

Hirdetés

Nem csökkentek a gazdasági, ezen belül a foglalkoztatásbeli különbségek az egyes régiék és területek között az EU csatlakozás éta, pedig az elmaradt térségek felzárkéztatása volt az egyik kitűzött cél.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt erről ma Kecskeméten. Az új magyar kormánynak az a célja, hogy az Uniós források korábbi "öntözőkannaszerű szétosztása" helyett célirányosan, konkrét területeket és térségeket megjelölve megteremti a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkéztatásának esélyét - mondta az államtitkár a Kecskeméti Regionális Képző Központ konferenciáján tartott előadásában.

Az ériási különbségekre jellemző példaként említette: a munkanélküliségi ráta Budapesten 6,2 százalék, míg választékörzetében, az ukrán határ menti beregi térségben 24,2 százalék. Amíg ériási különbségek vannak országon belüli térségek között, addig a foglalkoztatásban érdemben nem lehet előre lépni – mondta.

Fontosnak nevezte a szociálpolitikai területet, de szavai szerint "világos határokat kell húzni, hogy hol kezdődik és hol ér véget a foglalkoztatási szegmens". A korábban szakiskolai igazgatóként dolgozó államtitkár kiemelte: "A szakképzés nagy bajban van, mert az a papír, amit bizonyítványnak hívunk, az döntő többségben nem ad jogosultságot arra, hogy el tudjak helyezkedni, mert nagyon sok esetben nincs mögötte szakmai tartalom."

Az államtitkár utalt arra, hogy ez a felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés esetére is igaz, ezért gyakorlat orientált képzéseket szeretnének a következő időszakban megvalésítani.
Az államtitkár szerint az általános iskolai képzéssel is problémák vannak, mert a szakképzésbe "funkcionális analfabéták" lépnek be.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy az oktatásban és a foglalkoztatásba határozott, egyértelmű szankciék kellenek.
"Amíg szociális segéllyel vagy kiskapukkal többet lehet keresni, mint értékteremtő munkával, addig ne várjunk érdemi előrelépést" - fűzte hozzá. Az államtitkár egy mondást idézett: „Csak az vegyen le az asztalról, aki fel is tett rá valamit”.

Czomba Sándor emlékeztetett arra: a kormány a következő tíz esztendőben egymillió új munkahely megteremtését tűzte ki célul. "Egy erősen ambiciézus, de nem teljesíthetetlen feladat. Ennek megvalésításához mindenkinek a segítségére szükség van" - mondta előadása végén.
(FigyelőNet)

Hirdetés