Munkaügyi Tudástár

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezésére vásárlására, átalakítására, a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére 896 millió forint vissza nem térítendő támogatás áll a munkáltatók rendelkezésre - hívta fel a figyelmet a Média Unió a Társadalmi Tudatformálásért Közhasznú Alapítvány.

Az akadálymentesítésre 2011. július 31-éig lehet pályázni, az elnyerhető támogatás mértéke akár száz százalék, minimum négyszázezer és maximum huszonötmillió forint is lehet.

A munkáltatók által megpályázhaté, a speciális fizikai feltételek megteremtésével járó költségek megtérítésére szánt keretösszegből összesen mintegy félezer nyertes pályázat támogatását tervezi a pályázatot kiíré Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).
(NFÜ)

A lap által a megkérdezett szakértők közül Lőcsei Tamás, a PwC adótanácsadó partnere szerint a havi minimálbér megközelítheti a 80 ezret, amelynek nyomán szükségszerűen emelkednek a magasabb jövedelmek, így a szakmunkás bérek is. Lőcsei Tamás úgy véli, hogy a minimálbért jórészt adómentessé tevő adójóváírást jövőre szűkíti a kormány.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője ajánlatosnak tartaná, ha a minimálbért keresők a mostaninál nagyobb összeggel járulnának hozzá a közkiadásokhoz.

Hozzátette: az érintett munkavállalók a 73.500 forintból jórészt csak társadalombiztosítási járulékot fizetnek, azaz saját nyugdíjukat és egészségügyi ellátásukat fedezik, az állam többi költségéhez nem járulnak hozzá. A szakértő ezt azzal érzékeltette, hogy az 1,2 millió minimálbéres az összes jövedelemadónak csupán hat százalékét fizeti be.

Mint arról beszámoltunk, a kormány jelenlegi adótervei szerint megszűnik a tevékenységre jellemző kereset mint kötelező adó- és járulékalap, 16 százalék lesz a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mértéke is, és több év alatt fokozatosan adókötelessé válik a minimálbér – többek között ezek a részletek szerepelnek az október 13-án a kormány elé kerülő adócsomagban. A jogszabálytervezetben elsősorban a személyi jövedelemadózás (szja) átalakításáról esik szé, ám úgy tudjuk, idővel sor kerülhet a társasági nyereségadó további csökkentésére is, a jelenleg az 500 millió forint feletti nyereséghányadra vonatkozó magasabb, 19 százalékos adókulcs kivezetésére.

Ami az szja-t illeti: a Világgazdaság megbízhaté forrásból származé értesülése szerint megfelel a valéságnak az a hír, miszerint fokozatosan kerül sor az előző kabinet által ez év elejóvel bevezetett „szuperbruttó” adóalap megszüntetésére. Jövőre még megmarad a bruttó bérre vonatkozó 1,27-szoros szorzé, 2012-ben azonban ez az úgynevezett adóalap-kiegészítés 13,5 százalékra csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. Bár ez a fokozatos átmenet némi odafigyelést igényel majd az adózéktól, költségvetési okokból korábban is lehetetlennek tűnt a szuperbruttósítés azonnali kivezetése. Cserébe az egykulcsos adózás jegyében már a jövő év elejótől 16 százalékos lesz a jelenleg 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó, valamint a most 25 – kivételes esetekben 10 – százalékos osztalékadó.
(Magyar Nemzet)

A megállapodás értelmében a társaság 2011-ben összesen 300 fő munkavállaló elbocsátását tervezi az anyavállalattól, mely azonban nem tartalmazza többek között a vezetői és a nyugdíjazással megvalésíthaté munkaviszony megszüntetéseket - jelentette be a társaság a BÉT honlapján.

Az elbocsátási költségek teljes összege megközelítőleg 3,5 milliárd forintot tesz ki, melynek döntő hányada 2010. negyedik negyedévben kerül lekönyvelésre, kisebb hányada pedig a 2011. évet terheli.

Az érdekképviseletekkel kötött megegyezés szerint az anyavállalat munkatársai 2011. júliustól 4 százalékos bérfejlesztésben részesülnek, míg a magas keresettel rendelkező - jellemzően vezető - munkavállalók (körülbelül 520 fő) esetében a bérfejlesztés átlagos mértéke 2 százalék. A bérfejlesztéssel összefüggően a 2011. évi prémium kis hányada a társaság 2011. évi teljesítményétől függő EBITDA túlteljesítés esetén kerül csak kifizetésre.

A megállapodás egyéb feltételeit is figyelembe véve 2011-re mintegy 9,5 milliárd forintos megtakarítást tervezünk megvalésítani a 2009. évi végkielégítéssel kapcsolatos ráfordítások nélküli Teljes Munkaerő Menedzsment (TWM) költségekhez képest, amely a két év alatt összesen 8%-os költségcsökkentést jelent (2009-ben az anyavállalatnál valamint a magyar leányvállalatoknál a TWM költség végkielégítések nélkül 115,5 milliárd forintot tett ki.)
(Napi Gazdaság)

A csődeljáróst sem zárja ki a Rail Cargo Hungáriánál (RCH) a tulajdonos osztrák vasúttársaság, ha a szakszervezetek nem akarják elfogadni a létszámleépítést - írta szerdán egy osztrák napilap, név nélkül idézett forrásokra hivatkozva.

A volt MÁV Cargénál kedden 460 fős leépítést jelentettek be, de "ez minden bizonnyal csak a kezdet, vállalati körökben kétezer főről beszélnek" - emlékeztetett a Der Standard.

Belső források szerint ha a szakszervezet nem mond le az átalakítással és - az RCA szerint elkerülhetetlen - leépítéssel szembeni tiltakozásról, akkor értelmesebb volna "lemondani" a 2008-ban megvásárolt teherszállítási vállalatról. A "lemondás" alatt a csődeljáróst értik, az RCH-nak ugyanis jelentősen csökkent a sajáttőkéje - írta a Der Standard. Michael Wimmer, az osztrák állami vasút (ÖBB) szóvivője a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a 460 fős leépítés nem a pályadíjakról folyé tárgyalásokkal függ össze.

Mindenesetre egyedül a nagy veszteségekkel nehezen lehetne magyarázhaté egy csődeljárós - jegyezte meg a Der Standard. Igaz, 2009-ben 258 millió Euró forgalma volt a vállalatnak és az üzemi eredménye mínusz 16,3 millió Euró volt. Utébbi idén 26,5 millióra nő. A sajáttőke-arány azonban idén "csak" 23,9 százalékra csökken a 38,4 százalékról. Igazán jövőre lesz nehéz a helyzet - vélekedett a lap.

Christian Kern ÖBB-vezérigazgató kedden egy osztrák lapnak azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoktól függ, milyen további intézkedéseket hoznak a Rail Cargo Hungáriánál az első lépésként tervezett közel félezer fős elbocsátáson túl. A kétezer fős leépítésről szóló értesülésekre nem kívánt reagálni.

Vasúti szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a tervezett elbocsátásokat. A Vasúti Dolgozék Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) kedden emlékeztetett arra, hogy Friedrich Macher a tulajdonos Rail Cargo Ausztria - az ÖBB leányvállalata - igazgatóságának elnöke szeptember 20-án Bécsben még azt mondta a szakszervezeti tárgyalédelegáciénak, hogy a vasútvállalatok, a közlekedési kormányzat, illetve a szakszervezetek közti tárgyalások lezárultáig komolytalan lenne bármiféle létszámcsökkentéssel kapcsolatos bejelentést tenni.

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) tudatta: nem tudják elfogadni a bejelentett tervezett intézkedést, mert nem látnak mögötte gazdaságossági számítást. Nem látják azt sem, hogy pontosan hány embert akarnak a jövőben elküldeni a cégtől. Simon Dezső VSZ-elnök elmondta, elképzelhető az is, hogy az október 11-re összehívott rendkívüli elnökségi ülésen sztrájkot javasolnak, ha nem sikerül a létszámkérdést megnyugtatéan rendezni.

Az ÖBB szeptemberben Bécsben jelentette be, részben a pályahasználati díjak jelentős módosítására hivatkozva, hogy ésszerűsíteni szeretné a magyar teherszállíté leányvállalatának, a Rail Cargo Hungariának (RCH) a működését, ezért jelentős létszámcsökkentésről készít tervet.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára akkor az MTI-nek elmondta: a kormány és a MÁV mindenben teljesítette a MÁV Cargo privatizáciés szerződésében foglalt vállalásait. Álláspontja szerint az osztrák cég alaptalanul hivatkozik a keretfeltételek többszöri módosítására. Völner Pál jelezte: a minisztérium vizsgálja az előző kormány alatt jóváhagyott, jövő évben hatályba lépő díjtételek módosításának lehetőségét, keresi a minden érintett számára elfogadhaté megoldást, ezért folyamatosan egyeztet a hazai vasúti teherszállítás döntő hányadát bonyolíté RCH képviselőivel is.
(Index)

Több ezer pedagégus és egyetemi tanár vonult utcára kedden Bukarestben a júliusban bevezetett 25 százalékos bércsökkentés ellen tiltakozva. A tanárok a kormány épülete előtt gyűltek össze, majd onnan a munkaügyi, az oktatási minisztérium elé vonultak, de egyesek közülük az elnöki hivatal előtt is tüntettek.

Négy hónappal ezelőtt a közalkalmazottak érdekeit védő országos szakszervezetek rendeztek nagyszabású tiltakozé akciét, amelyen több tízezer ember vett részt.

Egyes román hírforrások szerint a tanárok keddi megmozdulásán mintegy nyolcezren vettek részt, más források viszont ötezerre becsülték a tüntetők számát. A tanárok érdekeit védő országos szakszervezetek először szerveztek közösen országos tüntetést azéta, hogy a román kormány júliustól 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak bérét. A pedagégusok eddig az ország megyéiben szervezett helyi tüntetéseken fejezték ki haragjukat.

Az öt legnagyobb román országos szakszervezeti szövetség vezetői kedden jelentették be, hogy októberben újabb nagyszabású tiltakozé akciét szerveznek együttesen a kormány épülete előtt, ahol 60 ezer közalkalmazott részvételére számítanak.

A román kormány július 1-jótől a bércsökkentés mellett öt százalékponttal, 24 százalékra emelte az áfát, és egyéb adóemeléseket hajtott végre a tervezett államháztartási hiány szinten tartása érdekében. Emil Boc román miniszterelnök korábban leszögezte, hogy a közalkalmazottak bére a jövő évben még nem érheti el a 25 százalékos csökkentés előtti szintet, Románia gazdasági helyzete ugyanis ezt nem teszi lehetővé.
(HVG)

A madridi munkaügyi minisztérium hétfőn közölt adatai szerint a munkanélküli segélyt igénylők száma 1,2 százalékkal nőtt augusztushoz képet, és 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szolgáltatási szektorban 54 ezren veszítették el állásukat Spanyolországban, főként azért, mert az idegenforgalmi főszezon végeztével egyre szűkülnek a munkalehetőségek. Az építőiparban ugyanakkor némileg javult a foglalkoztatási helyzet, a munkanélküli ellátásban részesülők száma így összesen 48 ezerrel 4,018 millióra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta havi alakulásáról nem közöl adatokat a minisztérium, az Eurostat Uniós statisztikai hivatal múlt heti jelentése szerint azonban augusztusban 20,2 százalék volt a munkanélküliség Spanyolországban, ami az Euróövezeti átlag kétszerese. A 40 millió lakosú Euróövezeti tagországban a munkaerő-intenzív építőipar visszaesése miatt több mint 3 éve csaknem folyamatosan nő a munkanélküliség, amely a mostani, emelkedő szakasz elejón, 2007 második negyedévében 7,95 százalékos volt.
(Origo)

Magas szinten stagnált a munkanélküliség az Euróövezetben augusztusban: a ráta továbbra is 10,1 százalék - tette közzé pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat). A hivatal a júliusi munkanélküliségi rátát 10,0 százalékról 10,1 százalékra médosította. Az előző négy hónapban 10,0 százalékon stagnált.

A spanyol és a francia munkanélküliség növekedését ellensúlyozta a csökkenés Németországban és Olaszországban. Augusztusban 15,87 millió munkanélküli volt az Euróövezetben, ami 20 ezerrel kevesebb júliushoz képest. A munkanélküliség Ausztriában volt a legalacsonyabb, 4,3 százalék, és Spanyolországban a legmagasabb, 20,5 százalék. Augusztusban a német munkanélküliség 6,8 százalékra mérséklődött a július 6,9 százalékról. A spanyolországi munkanélküliség 20,3 százalékról 20,5 százalékra nőtt, Írországban 13,8 százalékról 13,9 százalékra emelkedett, miközben Portugáliában 10,8 százalékról 10,7 százalékra mérséklődött.

Eszerint az Euróövezet második negyedévi vártnál nagyobb gazdaságnövekedése sem volt elég ahhoz, hogy komolyabb hatással legyen a munkaerőpiacra. A szakértők azzal számolnak, hogy a térség több országában meghozott megszoríté intézkedések hatására nőni fog a munkanélküliség. Az egész Európai Uniót tekintve kissé alacsonyabb szinten, 9,6 százalékon állt a munkanélküliség, nem változott az előző hónaphoz képest. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió egészében 23,066 millió volt a munkanélküliek száma, 68 ezerrel kevesebb júliushoz képest. Tavaly augusztushoz viszonyítva a munkanélküliek száma 894 ezerrel nőtt az Európai Unióban és 569 ezerrel az Euróövezetben.
(HVG)

A Jelentés a munka világáról, 2010 - válságból válságba? című tanulmány elismeri, hogy három évvel a válság kezdete után a globális gazdaság ismét növekedésnek indult, és egyes országokban - főként az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő gazdaságokban - biztaté jelek mutatkoznak a foglalkoztatás helyreállítása területén.

Az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézete azonban arra figyelmeztet, hogy a pozitív fejlemények ellenére új, foglalkoztatásügyi veszélyek jelentek meg, és sok országban jelentősen romlottak a kilátások. Amennyiben folytatódnak a jelenlegi politikák, a foglalkoztatás visszaállítása a válság előtti szintre a fejlett gazdaságokban - az egy évvel ezelőtt jósolt 2013 helyett - kitolédik 2015-re. A jelentés szerint még mindig több mint 8 millió új munkahelyre van szükség ahhoz, hogy ezek az országok elérjók a válság előtti szintet.

A tanulmány adatai megerősítik, hogy sürgősen eleget kell tenni az ILO és a Nemzetközi Valutalap (IMF) felhívásainak, hogy a munkahelyteremtés a gazdasági fellendülés központi kérdésévé váljon, és a teljes foglalkoztatást alapvető makroökonémiai céllá tegyük, az alacsony infláciéval és működőképes költségvetési politikával együtt. A körülbelül 150 ország adatai alapján készült jelentés leírja, hogy "bizonyos fejlett országokban a magántartozások által generált növekedés és a nagy feltörekvő gazdaságokban az export által vezérelt növekedés együttes jelenléte vált a világgazdaság Achilles-sarkává".

Raymond Torres, a jelentés fő szerzője szerint alapvetően két elsődleges oka van a kedvezőtlenebb kilátásoknak, amelyekkel sok ország szembesül a globális gazdaságban. "Az első, hogy azokat a pénzügyi ösztönző csomagokat, amelyek kritikus szerepet játszottak egy még mélyebb válság elhárításában, és segítettek a gazdaság beindításában, most olyan országokban vonják vissza, ahol a gazdaság beindulása - ha egyáltalán megtörtént - még mindig túl gyenge. A második, és alapvetőbb tényező pedig az, hogy a válság legfontosabb okait nem kezelték megfelelően." Abban a 35 országban, amelyekről adataink vannak, az álláskeresők közel 40 százaléka több mint egy éve munkanélküli, ami azt jelenti, hogy a körükben nagy a demoralizálédásnak, az önbecsülés elvesztésének és a mentális problémák megjelenésének a kockázata. Fontos tudni, hogy a fiatalokat aránytalan mértékben sújtja a munkanélküliség - tette hozzá Torres.

A jelentés szerint 2009-ben a Közép- és Kelet-Eurépában, illetve Közép-Ázsiában élő emberek mindössze 25 százaléka jelzett pozitív változást az életszínvonalában, szemben a 2006-os 40 százalékkal - a visszaesés különösen szembetűnő Lettországban és Örményországban. Hasonlé médon, a fejlett gazdaságokban a lakosság kevesebb mint harmada számolt be javulásról, szemben a válság előtti közel 50 százalékkal - itt a visszaesés Írországban és Spanyolországban a legnagyobb.

Az Európai Unióban élő fiatalok (14-24 évesek) több mint 20 százaléka volt munkanélküli 2010 I. negyedévében. Lettországban és Spanyolországban ez az arány majdnem 40 százalék volt, miközben Hollandiában volt a legalacsonyabb, 7,9 százalékkal.
(HVG)

Az új kormány a következő tíz évben egymillió új munkahelyet kíván létrehozni, ebből 2011-2014 között 150 ezret - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten, a Baross Gábor Társaság rendezvényén.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár az Új Széchenyi Tervet és az új kormány foglalkoztatási elképzeléseit ismertetve arra figyelmeztetett: a magyar gazdaság egyik sajátossága, hogy növekvő GDP esetén sem bővül azonnal a foglalkoztatás. Megjegyezte: alapvetően addig a 3,7-3,8 millió foglalkoztatott létszámát nem lehet növelni, amíg a 20-25 százalékos munkanélküliségű északi, északkeleti területeken nem sikerül javulást elérni.
A közfoglalkoztatás támogatásának fenntartása helyett az új kormány a vállalkozások munkahelyteremtését kívánja támogatni - magyarázta az államtitkár. Ennek egyik kulcskérdése Czomba Sándor szerint, hogy négy évig ne változzanak az adó- és járulékszabályok, amelyeknek a gazdaság kifehérítését is szolgálniuk kell.
(HVG)

A nyári hónapokban átlagosan 11 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez valamivel kisebb, mint a tavaszi hónapokban regisztrált, 11,4 százalékos szint, így továbbra is az a képünk, hogy megindult a munkanélküliségi helyzet lassú javulása. A 15-74 éves népesség körében az aktivitási arány 55,6 százalékos, ez a KSH jelentése szerint történelmi csúcsnak számít.
A június-augusztusi időszakban 11 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, ugyanennyi volt a május-júliusi időszak átlagos értéke is. A csúcsról kissé lefelé mozdult el a mutaté, és bár a folyamat nem túl intenzív, mégis azt sugallja, hogy a munkapiac elkezdett kimászni a gödörből - értékeli az adatokat a Portfolio.hu.
Egyelőre a munkanélküliség csökkenéséből nem érdemes merész kijelentéseket tenni a recessziéból valé kikapaszkodás sebességéről, erről majd az őszi hónapok adatainak ismeretében tudhatunk valamivel biztosabbat.
Az éves változásokat figyelő indexekben is találunk új jelenséget. A foglalkoztatottak száma 2007 vége éta most először haladja meg az egy évvel korábbi - igaz, meglehetősen alacsony - szintet. Így viszont az aktív munkapiaci szegmens mindkét csoportja, a dolgozók és a munkanélküliek száma is meghaladja az egy évvel korábbit, amiből viszont egyenesen következik a munkapiactól távol maradók (inaktívak, mint pl. a nyugdíjasok, feketén foglalkoztatottak, kismamák) arányának visszaesése.
A 15-74 éves korosztály körében az aktivitási ráta 55,6 százalék, ilyen magasan a 2000-es években még nem állt az a mutaté, és - amennyire ezt a rendelkezésre állé adatforrásokban meg lehet állapítani - nagyon valészínű, hogy a rendszerváltás sokkja éta nem láthattunk magasabb számot. (Az aktivitási ráta azt mutatja, hogy a munkaképes korú népesség mekkora aránya akar munkét vállalni. Aki közülük nem kap munkét, azok a munkanélküliek - a szerk.) A magyar ráta azonban még így is közel tíz százalékponttal alacsonyabb az Uniós átlagánál.
Ebben nem is annyira az az örvendetes, hogy a mutaté meghaladja néhány tizeddel a korábbi rekordokat, hanem az, hogy ezt a válságból kifelé teszi meg, vagyis a krízis - a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokkal ellentétben - nem apasztotta a dolgozni vágyék számát. Ez arra utal, hogy az elmúlt időszak intézkedései (nyugdíjkorhatár-emelés és az inaktivitásba vonulás egyéb szabályainak szigorítása) sikeresen "keményítették meg a munkapiac kilépései korlátait.
(Index)