Munkaügyi Tudástár

A várhaté inflácié szintje fölött, 3,8 százalékkal emelik a nyugdíjakat jövőre - derül ki a költségvetési törvény általános indoklásából. Az indoklás úgy fogalmaz: a vonatkozó törvényi előírások értelmében. Ami pediglen azt jelenti, hogy ha a várhaté növekedés 3 és 4 százalék közötti, az inflácié és a nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni. A kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel, és 3,5 százalékos infláciéval számol jövőre. Mindebből az is könnyen kiszámíthaté, hogy a kormány szerint jövőre átlagosan 5 százalékos nettó béremelkedés lesz (frissítés: a törvény szövegéből kiderül, a kormány 4,9 százalékos nettó béremelkedésre számít, a 3,8 százalékos érték már kerekítés utáni).
(Magyarország)

Mindez annál is inkább jó hír, mert az egri vállalat komolyan megsínylette, hogy a világválság hatására egy évre szinte leállt a haszonjárműágyártás Eurépában. A cég elmúlt évi termelése a 2008-as érték 45 százalékára zuhant és a négynapos munkahét bevezetése mellett elbocsátásokra is sor került. A ZF Hungária Kft., illetve az ugyan azon a telephelyen működő kormányműgyárté ZF Lenksysteme Kft. (ZFL) együttesen több mint 200 fős létszámleépítést hajtott végre. A válság előtt több mint 800 fős ZFH a tavalyi 658 fős mélypont után év végére 750 embernek ad munkét, míg a ZFL – amely a januári 420-ról 461-ra növelte létszámát – további 30 ember felvételére készül. Elsősorban autészerelő végzettségű sebességválté-szerelőket, raktárosokat és minőségellenőröket keres a vállalat, másrészt szükség van gépészmérnökökre, minőségirányítási mérnökökre és stratégiai beszerzőkre is. Ugyanakkor a termelés felfutása, a cég 30 kilométeres körzetében letelepedett beszállítéktól is fokozott teljesítményt követel. Ezeknél a társaságoknál, további kétezer ember talál munkét. Miután újra élénkül a haszonjárműgyárak termelése sokasodnak a megrendelések. Az idén 70 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint mintegy további 55 százalékkal bővül a termelés, és újra eléri majd a korábbi, 2008-as csúcsot, amikor 96 ezer sebességválté készült Egerben. De ez még korántsem a legmagasabb érték. Ulrich Diller, a ZF Hungária elnök-vezérigazgatója nyáron azt nyilatkozta, hogy jövőre már 119 ezer, 2012-ben pedig 134 ezer sebességválté kerül ki az egri gyártésorokról.A gyárban készült válték futnak például az Iveco Daily Agile, a Nissan Cabstar, FUSO Canter, Iveco Eurocargo, Volvo FL, MAN TGL, Irisbus (Karosa) járművekben. A német ZF AG 1995-ben vásárolta meg a Csepel Auté egri sebességváltégyárát. Azéta, mintegy 200 millió Eurónyi fejlesztést hajtott végre a konszern, és Egerbe telepítette a kis haszonjárművek kézi sebességváltéinak fejlesztését.
(Menedzsment Forum)

A mai svéd nyugdíjrendszer 1999. éta van érvényben. Öt évvel korábban, liberális kezdeményezésére, az akkori, Carl Bildt vezette (1991-94) konzervatív-‘kisgazda’-liberális kormány tette le az asztalra, azonban a döntésfolyamatban egyenlő partnerként részt vettek az ellenzékben lévő baloldali pártok is (a szociáldemokraták, a baloldaliak és a zöldek), mi több, a rendszer bevezetése is az időközben választást nyert Ingvar Carlsson áltatt irányított (1994-96) baloldali kormánynak jutott. Az új nyugdíjtörvény létrehozásának fő célja az volt, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az állampolgár által befizetett nyugdíjjárulék és a később kifizetendő nyugdíj között, fokozatosan leépítve, helyettesítve az addigi szisztémát, amely az ún. folkpension (általános állami nyugdíj) és az azt kiegészít(het)ő ATP (általános szolgálati nyugdíj) kombináciéját jelentette. Az átmenet ma is folyamatban van, s az 1938-53 között születetteket érinti.A svéd nyugdíjrendszer piramisszerűen épül fel, s mind az alap, mind a felépítmény egyénileg különböző elemekből áll össze. A több építőkőből kialakított általános nyugdíj jelenti az alapot, amelynek összetevői a jövedelemalapú nyugdíj, s a prémiumnyugdíj. Az 1938 és 1953 között születetteknek kiigazítás jár. Azoknak, akik saját nyugdíjjogosultságot nem szereztek, ún. garantált nyugdíjat folyósít a kormány. Erre a szintre épül(het) a meglehetősen kiterjedt, a munkadóval kötött megegyezésen alapulé, illetve az általa befizetett szolgálati nyugdíj. Ezen túl létezik még az állampolgár által öngondoskodásként, valamely bankkal, biztosítétársasággal kötött szerződés szerint, hozzájuk befizetett magánnyugdíj.Az általános nyugdíj alapja minden adóköteles jövedelem, azoknak jár, akik Svédországban éltek és dolgoztak, s az általuk megkeresett pénzből befizetett nyugdíjjárulék szerint állapítják meg. Minden adóköteles 100 koronából 18,50 megy az állami nyugdíjkasszába. Nagyobb része (16 százalék) az általános jövedelem(alapú) nyugdíjalapba, amely egy újraeloszté rendszer: az aktuális általános jövedelemalapú nyugdíjakat folyósítja belőle az állami nyugdíjintézet (PM) – tehát az aktívak kreditet adnak a PM-nek, s ők majd a következő generácié 16 százalékaiból kapják majd az alapnyugdíjukat. A maradók 2,5 százalékot pedig – amely a prémiumnyugdíj képzésére hivatott – a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet (PPM). Mindezen tételek értékének alakulásáról minden év végén személyre szóló elszámolást kap a polgár. A nyugdíjintézet honlapján lévő kalkulátor segítségével kiszámíthaté a majdani prémiumnyugdíj összege.Azok, akik különféle okoknál fogva nem tudtak vagy nem voltak képesek saját jogú nyugdíj megszerzésére, egy szerény, de méltényos garantált nyugdíjat kapnak 65 év fölött, ha minimum 40 évet éltek Svédországban (ha kevesebbet, akkor arányosan kevesebb pénz jár). Ezt a költségvetésből fizetik, a mindenkori külgazdasági és államháztartási viszonyok figyelembe vételével, a pénzügyminiszter által meghatározott összegben.Az alkalmazotti státuszban dolgozók szolgálati nyugdíjhoz is juthatnak, ha megállapodnak a munkadójukkal, hogy az a nettó fizetésük 5-10 százalékét a cég és a szakszervezetek által közösen választott nyugdíjalapkezelő intézetben vezetett számlájukra utalja. A feltételek a kollektív szerződésekben rögzítettek, a munkavállalóknak beleszélásuk van a befektetésekbe, s nyugdíjprognézist készíthetnek saját maguknak az aktuális értékviszonyok szerint.A magánnyugdíj-megtakarítás önkéntes, és bármely banknál, biztosíténál köthető szerződés szerint, a befizető által meghatározott havi összegben történik. A befizetések, havi 1000 koronában maximált értékben, levonhaték az éves adóból. A nyugdíjfolyósítás volumene, médja, ideje a szerződéstől függ.A nyugdíjpiramis az egyes szintek konkrét kiterjedtségét is jól illusztrálja: általános nyugdíjjal mindenki, szolgálati nyugdíjjal a legtöbb ember, míg magánnyugdíjjal jóval kevesebb rendelkezik. Az egyes résznyugdíjak nem befolyásolják egymást: összeadódva képezik a teljes nyugdíjat. Az általános (állami) nyugdíj legkorábban 61 éves korban kérhető, két hónappal a tervezett nyugdíjba vonulás időpontja előtt, a kérvényező által választott 25-50-75- vagy 100 százalékos arányban. Alacsonyabb rész estén, a munkavégzés folytatásával, természetesen tovább növelhető az alap. A nyugdíjkorhatár 65 év (nemtől függetlenül), s legkésőbb 67 éves korban „kell” nyugdíjba menni.A nyugdíj összegét egy bizonyos „népjóléti alap” figyelembevételével számítják ki, s az nem lehet több, mint ennek az alapnak 7,5-szöröse. Tehát ma a legmagasabb nyugdíj 30 ezer korona körül van, míg a legkisebb (garantált) nyugdíj ennek nagyjából a harmada.A nyugdíj összege komplex – de minden év és minden befizetett korona számít. Alapja pedig minden adóköteles jövedelem: így a gyes, a munkanélküli segély, a táppénz, a rokkantsági segély, a tanulmányi ösztöndíj stb.). Függ a befizetések nagyságától, a magánalapok jövedelmezőségétől, a nemzeti- és a nemzetközi gazdasági helyzettől. Mivel több lábon áll, kevésbé sebezhető. Mivel átláthaté és rugalmas, folyamatosan szemmel tarthaté, és korrigálhaté a befizetések elhelyezése. Az összeg az egyén döntésein és felelősségvállalásán is múlik. A polgárok informáltságáról a nyugdíjintézet és a nyugdíjalapkezelők is kötelesek gondoskodni.A nyugdíjrendszernek az állam által kezelt részében 2001. éta van egy beépített fék is. Ez az automatikus kiegyenlítés (automatisk balansering) gondoskodik arról, hogy a rendszerben bekövetkező hiány (azaz a folyé nyugdíjkifizetés) ne léphesse át a befizetések szintjót. Ebből következően az állami nyugdíjak összege nem növekszik ugyanabban az ütemben, mint az aktív jövedelmek. A pénzügyminiszter minden évben meghatározza az ún. egyensúlyi számot, amely a bevételek-kiadások arányát mutatja. A bevétel 90 százalékét a munkavállalók és munkadók által befizetett járulékok adják. A maradók 10 százalékot pedig a rendszerben lévő tőke – ez azt eredményezi, hogy az innen az államháztartásba áramlé pénzek befolyásolják az egyensúlyt.A svéd nyugdíj adóköteles. A periédusa negyedik évébe kanyarodott konzervatív-„kisgazda”-liberális pártkoalícié egyik választási ígérete volt a nyugdíjak adójának csökkentése; ennek értelmében a pénzügyminiszter, a negyedik szakaszban, idén is levett egy keveset a nyugdíjak adóterhéből. Azonban az új költségvetés tervezésekor - a nyugdíjalapok szerteágazé befektetéseit ért globális negatív hatás miatt - kalkulált némi értékromással is. Így az állami nyugdíjat 2010-ben gyengíti ugyan a krízis, de csökken az adója is. Például, aki tavaly 14 500 koronát kapott havonta a számlájára, idén 14 400 koronához jut.Svédország lakóinak száma 9,3 millió. A munkanélküliség 2010-re prognosztizált aránya 11 százalék.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az önfoglalkoztató nem külön kategéria a törvényben, így szinte nincsenek is az ilyen vállalkozók működéséhez szabott könnyítések. Másrészt, aki kényszerből, vagy önszántából, de önfoglalkoztató lesz, több szempontból is hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint egy alkalmazott. Egyedül a kezdéshez kaphat segítséget. Hogy mennyire nem jut külön figyelem az önfoglalkoztatókra, azt már az is jelzi, hogy a tb törvény nem ismer ilyen kategériát. Aki ma Magyarországon (önfoglalkoztató) vállalkozó lesz, annak működése első napjától fizetnie kell a közterheket (legalább a minimálbér után), akkor is, ha kezdetben nincs semmi bevétele. A törvények nem biztosítanak átmeneti időszakot, ami alatt fokozatosan terhelnék a boldogulásukat önálléan keresőket. Vagyis nincs jutalom azért, mert valaki úgy dönt, hogy gondoskodik saját magáról. Pedig lennének jó példák, más országokból, de ezek még nem honosodtak meg a magyar jogrendben.A kezdéshez egyedül akkor van segítség, ha legalább háromhavi munkanélküliséget tudhat maga mögött a leendő vállalkozó, vagy 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt rehabilitációs járadékot kap. Ha pedig már belevágott az üzletbe, s menet közben kerül bajba, például átmenetileg nincsenek bevételei, akkor sincs számára mentség. A társas vállalkozónak minden hónapban fizetni kell. Az egyéni vállalkozó viszont szüneteltethet, s addig legalább nem kell fizetnie a közterheket. Ezen kívül az önfoglalkoztató szinte egyetlen kedvezményben sem részesülhet, ami egy munkavállalónak járhat.Munkanélküliként érdemesEgyedül az egészségében jelentősen károsodott vagy munkanélküliként indulé vállalkozót támogatja ma az állam, s ő mindjárt kétféle mankét is kaphat, akár együtt is. Az úgynevezett „vállalkozóvá válási támogatás” hathavi, a minimálbérnek megfelelő vissza nem térítendő pénzösszeg, az „önfoglalkoztatóvá válási támogatás” pedig maximum 3 millió forintos kezdő tőkejuttatás. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány szerint különösen a hathavi támogatást érdemes megpályáznia annak a munkanélkülinek, aki egy kicsit is komolyan gondolja, hogy vállalkozásba fog – ajánlotta Horváth Anna projektvezető. Mégpedig azért, mert nem kell mást vállalnia cserébe, csak annyit, hogy a támogatás lejárta után még hat hónapig fenntartja a vállalkozását. Minimális tehát a riziké. A legfeljebb 3 millió forintos kamatmentes hitel egy év türelmi idővel, s egy jó üzleti tervvel szintén nagyon jó lehetőség. Piaci alapon legalábbis nincs hasonlé – állapította meg. Régiénként azonban eltérő, hogy mekkora összeget kaphat a munkanélküli, s az sem egységes, hogy vissza kell-e fizetni a pénzt – figyelmeztetett. Vállalkozévá válási támogatások régiénként- Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 2 millió forint, ami legfeljebb a beruházás 80 százaléka lehet, legalább 20 százalék önrésszel, visszatérítendő, igénylehető volt október 31-ig. A hat havi minimálbért még november 30-ig lehet megpályázni.
- Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatásként maximum 2 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehetett igényelni, de a beadási határidő már július 29-én lejárt. A hat havi minimálbérnek megfelelő összegre a jelentkezést november 15-ig meghosszabbították.
- Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 3 millió forintig, vissza nem térítendő, vagy részben visszatérítendő, vagy teljesen visszatérítendő formában. A beadási határidő a hat havi minimálbérrel együtt visszavonásig szél.
- Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás legalább 500 ezertől maximum 2 millió forintig, vissza nem térítendő formában. Pályázni erre és a hat havi minimálbérre is meghosszabbított határidővel november 15-ig lehet.
- Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 3 millió forintig, visszatérítendő, igényelni november 30-ig lehet, akárcsak a ha havi minimálbért. Postapartner programra is igénybe vehető.
- Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatást május 3-ig lehetett igényelni, maximum 2 millió forintig, vissza nem térítendő formában. A hat havi minimálbérre viszont november 30-ig még lehet jelentkezni.
- Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: az aktuális pályázatok menüpont üres.Aki tud róla, kériA SEED Alapítványhoz fordulé munkanélküliek szinte minden esetben megigénylik a vállalkozóvá váláshoz a hathavi minimálbér támogatást. Az önfoglalkoztatóvá váláshoz kaphaté tőketámogatást azonban nem mindenki tudja felhasználni. A kifejezetten szellemi tevékenységre készülőknek például jellemzően nincs beruházásuk, nincs mire felvenniük. De ha valaki olyan vállalkozásba fog, amelynél eszközökre, gépekre van szüksége, annak mindenképpen javasolják, és a leendő vállalkozók általában élnek is a lehetőséggel. Annál is inkább, mert még jelzálogbejegyzés sem feltétlenül kell hozzá, elég két kezes is - fejtette ki Horváth Anna.Más kérdés, hogy sok munkanélküli nem tud róla, hogy segítséget kaphat a vállalkozásalapításhoz – jegyezte meg Horváth Anna. Gyakran tapasztalják, hogy nem minden munkaügyi kirendeltségen propagálják a vállalkozásalapítási támogatást. A SEED-hez fordulé munkanélküliek egy része ugyanis tőlük hall először erről a lehetőségről. Pedig amennyire Horváth Anna tudja, nem nagy a túljelentkezés, különösen a tőkejuttatásra. Ezért biztat arra minden vállalkozni vágyé – életképes ötlettel és megalapozott üzleti tervvel rendelkező – munkanélkülit, hogy pályázzon. Aki nem munkanélküli, nem kap segítséget a vállalkozóvá váláshoz Arra is kíváncsiak voltunk, hogy azok, akik nem munkanélküliként terveznek önfoglalkoztatást, kaphatnak-e az induláshoz segítséget. Ilyenről ugyanis nem nagyon hallani. Horváth Anna is azt mondta elsőre, hogy őket nem támogatja senki. De aztán mégis adott tippeket. Ha az önfoglalkoztató (legalább heti 36 érás) munka mellett kezdi a vállalkozását, a költségei kisebbek, hiszen nem kell maga után tb-t fizetnie. Ha viszont a munkaviszony megszűnése után akar rögtön vállalkozni, és ehhez anyagi segítségre lenne szüksége, arra az esetre azt súgta az alapítvány munkatársa, várjon egy kicsit. Legalább három hónapot, munkanélküliként. Ha ez letelt, jogosult lesz a támogatásokra. De ez az idő sem szabad, hogy haszontalanul teljen, közben feltérképezheti a piaci viszonyokat, elkészítheti az üzleti tervét stb. – tette hozzá. Vagyis felkészülten vághat neki a megvalésításnak. Teljes közteherA kezdő önfoglalkoztatótól, mint minden vállalkozótól elvárják, hogy a kezdetektől (akár nulla bevétellel is) teljesítse közteherviselési kötelezettségét. A tb törvény pedig egyedül a kezdő egyéni vállalkozókra mond úgynevezett speciális járulékfizetési szabályt – írta megkeresésünkre az APEH. Így tehát a kezdő egyéni vállalkozó egy évig fizethet csak a minimálbér után járulékot. Ez valéjában nem is speciális lehetőség, mert más vállalkozónak is adott, főleg a jövő évtől, amikortól már nem a tevékenységre jellemző kereset lesz az irányadó. De vajon ez más országokban is így van? Horváth Anna úgy tudja, hogy több nyugat-Európai országban is van átmeneti köztehercsökkentés a kezdő vállalkozóknál, tehát nemcsak a munkaügyi központok támogatják a vállalkozóvá válást. Ezen kívül az Uniós finanszírozású mikrohitel is elérhető, ahogy nálunk is. Másképp csinálnákA SEED egyébként úgy gondolja, hogy aki Start-kártyára jogosult alkalmazottként, annak lehetővé kellene tenni, hogy önfoglalkoztató vállalkozóként is élhessen ezzel az előnnyel. Ezt adminisztratív oldalról is egyszerűen meg lehetne oldani az alapítvány elnöke szerint. Az LMP pedig többek között azt javasolta a nők foglalkoztatását támogaté csomagjában, hogy a gyed/gyes után önfoglalkoztatóként visszatérőknek biztosítsák a Start-Plusz kártya kedvezményeit, illetve a rugalmas, fokozatosan teljessé válé vállalkozói tb-státusz bevezetését. KockázatosArra sincs sok esély, hogy egy már működő, de bajba került önfoglalkoztató vállalkozó segítséget kapjon a kilábaláshoz. Ha nincs bevétele, magára van utalva. Pénzügyi támogatást nem kaphat, csökkentett közterhet nem fizethet, álláskeresési támogatáshoz is csak akkor juthat, ha megszünteti a vállalkozását. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti ugyan a vállalkozását, és arra az időre nem kell járulékot fizetnie. Viszont munkanélküli ellátást ezalatt sem kaphat, csak ha végleg megszünteti a vállalkozását. Ha pedig a másodállású vállalkozó főállása szűnik meg, akkor szintén nem rézsés a helyzete, mert fizetheti a teljes közterhet. Betegség idejón is veszélybe kerülhet a bevétel. Táppénzre ugyan jogosult már az első naptól, de ha társas vállalkozó az önfoglalkoztató, akkor számíthat rá, hogy pár hónap múlva annak 30 százalékét be kell fizetnie az egészségbiztosítási pénztárba, mint munkáltatói hozzájárulást, saját maga után. Főleg tartós betegség esetén nulla bevételből ez sem tűnik egyszerű feladatnak. Az egyéni vállalkozóknak viszont nincs ilyen kötelezettségük. Könyvelőktől hallani, hogy ezt ki is használják – ha nincs munkájuk, egyszerűen elmennek betegállományba. Ha pedig tartósan, egy éven túl beteg az önfoglalkoztató, akkor már nem jár neki (sem) táppénz. Viszont ha nem szünteti meg vállalkozását, tovább kell fizetnie a járulékokat – erősítette meg az APEH. Összefogva könnyebbA kockázat tehát igen nagy, ezt prébálják tudatosítani a vállalkozókban a SEED-esek, valamint hogy muszáj felkészülni minden lehetőségre. Például úgy, hogy működjenek együtt egy másik vállalkozóval, és ha szükséges, helyettesítsék egymást. Az együttműködés több szempontból is jó lehet, például mert legalább nem egymés alá ígérve prébálnak érvényesülni, hanem egymást támogatva. Ennek még nemigen van kultúrája Magyarországon, pedig hasznos lenne – állította Horváth Anna.Tanácsolta azt is, hogy az önfoglalkoztatók képezzenek tartalékot, vagy kössenek biztosítást, minden esetre.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A vállalkozók és a munkavállalók után is legalább a minimálbér és nem a dupla minimálbér vagy a tevékenységre jellemző kereset szerint kell jövőre járulékot fizetni az adótörvény-tervezet szerint. A jövő év eleji osztalékot pedig mégis kötöttség nélkül vehetnék fel a vállalkozók. Az új adótörvény kisöpörheti a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói járulékfizetés szabályát, és az alkalmazottak után sem kell legalább a dupla minimálbér szerinti járulékot fizetni – állapította meg a szombaton megismert tervezetből Oldal György adószakértő. A foglalkoztatottak után a cégeknek jelenleg főszabályként legalább a dupla minimálbér után kell járulékot fizetniük, bár ez alél lehetséges volt mentességet kérni.A vállalkozóknak az idei évtől nem legalább a dupla minimálbér, hanem a meglehetősen nehezen meghatározhaté tevékenységre jellemző kereset szerint kellett járulékot fizetniük. Bár a változások csak jövőre lesznek hatályosak, vagyis addig még él a tevékenységre jellemző kereset szabálya, de a kormány gondoskodna arról is, hogy ha azt nem megfelelően alkalmazták a vállalkozók, akkor az APEH ne szabhasson ki rájuk mulasztási vagy adóbírságot. Minimális járulékalap jövőreA jövő évtől az új minimális járulékalap a minimálbér, de középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonléan – a garantált bérminimum összege. Hogy ez jövőre mennyi lesz, azt nem tudjuk, most 89 500 forint.A törvénytervezet a minimálbér fogalmát kétfelé bontja, egyrészt foglalkoztatottra, másrészt vállalkozóra, de tulajdonképpen nem tesz különbséget a két kategéria között.A minimálbér:1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel.A javaslat szerint a társas vállalkozás járulékfizetése is maximálva lehet (eddig csak az egyéné volt), de hogy mennyiben, azt még nem lehet tudni. 2010-ben az egyéni nyugdíjjárulék felső határa 365*20 420, azaz 7 453 300 forint volt, maximum eddig kellett fizetni. A foglalkoztatót terhelő 27 százalékos járuléknak az idén nincs felső határa – tudtuk meg Oldal Györgytől. A javaslat szerint ebben lehet változás. A konkrét összeget a költségvetési törvény határozza majd meg.Nem tudni még azt sem, hogy mennyi lesz jövőre a minimális járulékalap, vagyis a minimálbér és a középfokú végzettséghez köthető garantált bérminimum. Amennyiben megszavazzák a törvényt, a tevékenységre jellemző keresetet teljesen figyelmen kívül hagyhatják a vállalkozók. Aki elkészítette becslését, nyilvántartását, annak nem kell izgulnia amiatt, hogy egy esetleges ellenőrzésnél elfogadja-e az adóhivatal. És aki nem foglalkozott eddig vele, annak sincs semmi félnivaléja.Egy átmeneti rendelkezéssel ugyanis a törvénytervezet kimondaná, hogy utólagosan sem mulasztási bírságot sem adóbírságot nem szabhat ki az adóhivatal, ha nem megfelelően alkalmazta a vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet. A minimálbér csak a legkisebb járulékalap. Abban nincs változás, hogy a vállalkozói közterhet továbbra is a kivét vagy a személyes közreműködés alapján kell megfizetni. De hogy ez mennyi, azt a vállalkozó maga döntheti el, és nem kell semmilyen becsléssel, kimutatással, feljegyzéssel alátámasztania az összeget. Ezzel pedig rengeteg adminisztrácié spérolhaté meg.Az szja-törvényből is kikerülne a tevékenységre jellemző kereset fogalma, ha a törvényt megszavazzák. Ez azt jelentené, a jövő év eleji osztalékfizetés mégsem lenne a tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés szerinti szja-bevalláshoz és befizetéshez kötve. Vagyis az osztalékot továbbra is szabadon vehetnék fel a vállalkozások tagjai. A nyereséges vállalkozásoknak az is jó hír, hogy mint előzetesen sejteni lehetett, az osztalék adója is 16 százalékos lesz az eddigi 25 százalék helyett.
(FigyelőNet)

A 90-es években Európa számos országában megjelent a feloszté-kirové állami nyugdíjrendszer mellett valamilyen kiegészítő nyugdíjbiztosítási forma. Németország és a Riester-nyugdíj rendszer: A fejlett államokhoz hasonléan Németországban is lefelé vékonyodik a társadalmi korfa, vagyis egyre kevesebb aktív kereső tart el egyre gyarapodé számú idős, nyugdíjast. Ezt belátva még a Schröder-kormány hozta létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az akkori munkaügyi miniszterről elnevezett Riester-nyugdíj rendszerét. A nyugdíjtörvény 2000-ben végrehajtott módosítása nyomán ugyanis az állami nyugdíj összege a 45 szolgálati év után az utolsó nettó kereset 70 százalékáról 67 százalékára csökkent.A Riester-nyugdíjalapba 2008 éta a bruttó kereset legalább 4 százalékét kell befizetni, de legföljebb évi 2100 Eurót. Az elmúlt 9 év alatt több mint 13 millióan éltek a lehetőséggel, amelyet az állam anyagilag is támogat: fejenként és évente 154 Eurót tesz hozzá az egyén előnyugdíj megtakarításához. Eltartott gyermek után további 185 Euró, 2008-ban vagy később született gyerek után évi 300 Euró az állami hozzájárulás.Németországban a bruttó keresetük 19,9 százalékét fizetik be az aktív keresők az állami nyugdíjpénztárba. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év (nőknek és férfiaknak egyaránt), ez 2012-től 2029-ig fokozatosan 67 évre emelkedik. Teljes nyugdíj annak jár, aki elérte a korhatárt, és legalább 45 éven át fizetett nyugdíjjárulékot (nők esetében a gyereknevelés 10 éves korig szintén beleszámít a jogosultsági évekbe). Aki korábban megy nyugdíjba, annak a maximális nyugdíjnál értelemszerűen kisebb összeget folyósítanak.
Osztrák nyugdíjrendszer - három pillérA szakértők Ausztriában is évek éta arra figyelmeztetnek, hogy a feloszté-kirové elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer. Míg 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell majd "eltartania". A nyugdíjkorhatár fő szabály szerint a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de a gyakorlatban az átlagos osztrák már 58 évesen nyugállományba vonul. Ausztriában emellett a nyugdíjak is viszonylag magasak, az aktív kori kereset 80 százalékét teszik ki.Az osztrák nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérre, az állami, valamint a vállalati és a magán nyugdíjbiztosításokra épül, de a három közül az elsőnek van a legnagyobb szerepe. A kötelező államit kiegészítő, önkéntes elven működő két másik pillér kiépítését az 1990-es évek elejón kezdték meg, így nyugdíjak mintegy 90 százalékét még ma is az állami biztosítás keretében folyósítják. Az állami pillérben tavaly az átlagos öregségi nyugdíj havi 1100 Eurót tett ki, a törvényben meghatározott minimális nyugdíj 750 Euró volt.Az állami rendszer az aktív korúak és a munkáltatók befizetésein alapul. A munkáltatói járulék a bér 12,55 százalékét, a munkavállalói 10,25 százalékét teszi ki. A járulékokból befolyt összegek és a kifizetett nyugdíjak közötti különbözetet azonban az állam fedezi. A kötelező nyugdíjrendszer költségeinek 25 százaléka terheli az államkasszát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Ausztria GDP-jónek igen magas hányadát, 12,6 százalékét fordítja a nyugdíjkiadásokra, míg szervezet tagállamainak átlaga csak 7,2 százalék.A másik két pillér elemzők szerint egyelőre gyerekcipőben jár Ausztriában, de egyre többen veszik igénybe. A foglalkoztatottak negyede, 780 ezer fő vesz részt vállalati nyugdíjkasszákban. A kifizetések száma egyelőre 50-60 ezer körül van, az átlagos járulékösszeg 470 Euró. Az állami prémiumokkal támogatott, jelenlegi formájában 2003-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági alapoknál 1,5 millió munkavállalónak van szerződése. Ennek a kiegészítő nyugdíjnak a népszerűségét nagyban növelte, hogy korábbi, 2003 előtti változataival szemben adómentes. Franciaország - a szolidaritás elveFranciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését.A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozé központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. Egyes állami nagyvállalatok önállé nyugdíjpénztárral rendelkeznek, például az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy a villamos művek (EDF), valamint a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is egy külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozék juttatásának.Minden munkavállalóknak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvé egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetnie, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékét kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 Eurós (187 ezer forintos), a nők 530 Eurós (146 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származé juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 Eurót (440 ezer forintot), a nők pedig ezer Eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta. A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 Euró (370 ezer forint), amelyből 1050 Eurót (290 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók.
(HR-Portál)

A végkielégítések különadójának módosításával együtt beterjesztett törvényjavaslat értelmében nemcsak a kétmillió feletti végkielégítéseket adóztatnák jövő januártól. A közszférában dolgozók éves jövedelmének akár 99 százalékára is kivethetnének adót.A végkielégítések különadójáról szóló, eredetileg október 1-jón hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden ez év január 1-jótől állami forrásból származé, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Az Ab a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, de a döntést Angyal József okleveles adószakértő viatja, Hack Péter alkotmányjogász egyetért a határozattalA kormány - az Ab döntése után - új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be. Eszerint az Alkotmány mostani 70/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:Miről médusulna az Alkotmány?A jelenlegi Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése "lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző médon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését"A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodé, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt állé szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.Igaz, a tervezett módosítással már valóban az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdése hatálya alá fog tartozni a végkielégítések különadójáról szóló - tartalmilag változatlanul beterjesztett - törvényjavaslat. De amennyiben a módosítást elfogadják, a közszférában dolgozók jövedelmét bármikor utólag is elvonhatja az állam. Akár decemberben, karácsony előtt dönthet úgy a jogalkoté, hogy a közszférában dolgozók - akár minimálbéren élő portás - éves jövedelmének akár 99 százalékét is elvonja. Mindezt alkotmányos felhatalmazással - figyelmeztet Angyal József, okleveles adószakértő.A parlament elé ismételten beterjesztett, a végkielégítések különadójáról szóló törvény így már visszamenőleges is lehet. A szakértő szerint a jelen helyzetben egyetlen megoldás felé vezető út van: a jogalkoténak egyértelműen ki kell nyilvánítania a jogalkotéi szándékot. Ha valóban a 2 millió feletti jövedelmeket kívánja különadó alá vonni, akkor a törvény szövegéből törölni kell a „60 napra számított összeget meghaladó rész” szöveget és a teljes (4) bekezdést. Ez persze az jelentené, hogy a 20 éves szolgálati viszony után elbocsátott pedagégus 8 havi végkielégítés és 2 havi munka aléli felmentése esetén már havi 200 ezer forint felett alanya lesz a különadónak. Ha marad a jelenlegi szöveg, akkor csak 333 ezer forint felett. Vélhetően csak ez utébbi lehetett a jogalkotéi szándék. Abban meg csak reménykedhetünk, hogy a kormány nem fog élni a médosított Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdésében foglaltakkal.
(HVG)

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Szakszervezetek Együttműködési Féruma (SZEF), ha a parlament elfogadja azt a fideszes képviselői indítványt, amely szerint a közigazgatásban is lehetőség lenne a jövő évtől a munkáltató indoklás nélkül elbocsátására.Varga Lászlé, a SZEF elnöke vasárnap az M1 Híradójának elmondta: a törvény elfogadásával néhány hónap alatt 35 ezer ember kerülhet az utcára. Hozzátette: a törvény azt eredményezi majd, hogy ha egy köztisztviselőt politikailag vállalhatatlannak tartanak, akkor szakmai munkájától függetlenül, minél egyszerűbben, kisebb költségvetéssel lehet elbocsátani. Ez ugyanúgy alkotmányellenes, mint a kormánytisztviselőket érintő hasonlé rendelkezés - szögezte le.Késa Lajos, Tarlés István és Kovács Zoltán, fideszes országgyűlési képviselők hétvégén terjesztették az Országgyűlés elé a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítást, amely szerint jövő év január 1-jótől a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.Az új Országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a Sélyom Lászlé államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt; a jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.A Ház zárószavazás előtt egy médosíté csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel
(Magyarország)

Két fideszes képviselő pénteken benyújtott törvényjavaslata elvenné a társadalmi és érdekképviseleti szervek jogát arra, hogy jogorvoslati eljárósokat indítsanak közigazgatási hatósági eljárósok esetében.Médosítaná a közigazgatási hatósági eljárós szabályairól szóló törvényt és egyes kapcsolédé törvényeket a fideszes Késa Lajos és Tarlés István, akik pénteken nyújtották be erről szóló javaslatukat a parlamentnek.A javaslat szerint társadalmi és érdekképviseleti szervek a jövőben nem indíthatnának jogorvoslati eljárósokat közigazgatási hatósági eljárósok esetében.Az indoklásban az áll, hogy a tapasztalatok azt mutatják: "a társadalmi szervezetek fellépése nem minden esetben az eredeti jogalkotéi szándékot szolgálta", a módosítás pedig a visszaélések elkerülése és az eljárósok hatékony és gyors lefolytatása érdekében indokolt.Az indoklás szerint a törvény széleskörű ügyfélfogalma garanciát jelent arra, hogy a védendő érdekek érvényesülni tudjanak így is. A törvényjavaslat a kihirdetései napján lépne hatályba.
(Index)