2010.11.16.
- Kedd
Archív cikk
Alkohol vizsgálat a munkahelyen
A munkára képes állapot követelménye
Részletek
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli.
Az Mvt.49.§ (1) bek. általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazhaté, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a munkavégzésre.
Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkét, köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében.
Mivel a prevencié feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása során!
A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 103.§ (1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő megjelenés követelményét.
A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhaték meg. Ez lehet olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság, magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás).
A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban valé munkavégzési kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a munkavállaló munkára képes állapotát.
A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhaték meg. Ez lehet olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság, magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás).
A munkára képes állapot ellenőrzése
Az ellenőrzés médját a munkáltató munkavédelmi tevékenységét meghatározó valamely belső utasításában, vagy az utasítások rendezésére - rendszerezésére - szolgáló Munkavédelmi Szabályzatban célszerű meghatározni.
A szabályozás során - különös tekintettel a veszélyes üzemnek minősülő vagy fokozott kockázati tényezők mellett működő munkáltatókra - indokolt lehet az ún. teljes, vagy abszolút alkoholtilalomról történő rendelkezés. Mivel az alkohol hatásával egyenértékű lehet bizonyos gyégyszerek, bédíté hatású szerek fogyasztása is, a szabályt ezekre is kiterjedő médon kell megfogalmazni.
Pl.: "A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származé alkohol, illetve a koncentráléképességet, reakciéképességet befolyásolé (szédülést kiválté, nyugtaté vagy izgaté) gyégyszer vagy más egyéb kábíté vagy bédíté hatású szer:
- rendes és rendkívüli munkaidőben,
- ügyelet, készenlét alatt,
- oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat ideje alatt.
A munkavégzés során a munkavállaló munkára képtelen állapota bekövetkezhet váratlanul jelentkező betegsége, sérülése, rosszulléte vagy önhibájából eredő ittassága, ritkább esetben kábíté hatású szerek fogyasztása miatt.
Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a munkavállalóra, mind pedig környezetére. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, rendszerint nincs munkára képes állapotban. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően alakul.
Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a véralkohol-koncentrácié alapján történik, amelynél a következő határértékeket célszerű figyelembe venni.
0,2 %0 = az alkoholfogyasztás nem bizonyított,
0,21-0,50 %0 = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
0,51-0,80 %0 = igen enyhe,
0,81-1,50 %0 = enyhe,
1,50-2,50 %0 = közepes,
2,51-3,50 %0 = súlyos,
3,51 %0 felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
Bédult állapoton a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás által előidézett állapotot kell elsősorban érteni. Az ilyen szerek (heroin, morfium stb.) hatása alatt történő munkavégzés szintén súlyos kockázati tényező.
A bédultság munkahelyi ellenőrzése bonyolult munkáltatói feladat, mert a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás külső jelei nem olyan egyértelműek és közismertek, mint az alkoholfogyasztás esetén. Megoldás lehet ilyen esetekben a véralkohol-vizsgálat szabályainak alkalmazása. A Munkavédelmi Szabályzatban tehát célszerű szabályozni az ellenőrzés rendjót: ki, mikor, hogyan jogosult és köteles a vizsgálatot elvégezni. A munkáltatói ellenőrzések középpontjában - gyakorlati jelentőségénél fogva - az alkoholos állapot ellenőrzése áll.
Az alkoholos állapot ellenőrzése
A szeszes ital fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzése végett a munkáltató alkoholvizsgálat elvégzésére kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló együttműködési kötelezettsége folytán köteles magát az ellenőrzésnek alévetni.
Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti prébaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és azokat az előírtak szerint dokumentálni kell.
Rendszeres ellenőrzést célszerű tartani különösen a járművezetői , az anyagmozgaté- és földmunkagépek vezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál, míg a "szúrépréba" szerinti ellenőrzések gyakoriságát a munkafegyelmi helyzet, a kockázati tényezők, a munkahelyi sajátosságok határozhatják meg.
Rendkívüli ellenőrzésekre a munkabalesetek során kerülhet sor, valamint az olyan esetekben, amikor a munkavállalónál az alkoholfogyasztásra utalé jelek érzékelhetők. Az ellenőrzést - bizonyítási okokból - két tanú jelenlétében kell elvégezni. Tanúként - szükség esetén - idegen személy is bevonhaté.
Munkáltatéi szabályozást igénylő kérdés, hogy az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére a munkáltató mely szervezeti egységei és munkavállalói jogosultak. Jogfelhatalmazés alapján az ellenőrzésre, a rendőrség és az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos is jogosult.
Az ellenőrzések nyilvántartása céljából ellenőrzési naplét célszerű vezetni. Ha a munkavállaló az alkoholos állapot tényét elismeri, két tanú jelenlétében ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni legalább három példányban, melyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatói jogkört gyakorlénak kell átadni, míg egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad.
Amennyiben az elektronikus készülékkel végzett vizsgálat eredménye kétséges vagy vitatott, el kell végezni az alkoholszondás vizsgálatot is. Ha az alkoholszondás vizsgálat alkoholos állapotot mutat, de az ellenőrzött munkavállaló kijelenti, hogy sem szeszes italt, sem azzal azonos hatást kiválté szert nem fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot meg kell ismételni.
Amennyiben az ismételt ellenőrzés is pozitív eredményt ad, a munkavállalót el kell tiltani a további munkavégzéstől és munkanapját igazolatlannak kell minősíteni, emiatt jogszerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését kellő indok nélkül megtagadja.
Ha a munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat kezdeményezhető.
A munkavállalót minden esetben tájókoztatni kell a véralkohol - vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint arról is, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie.
A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló vérvételre történő kisérését. A véralkohol - vizsgálat eredményét kimutathatéan a vizsgált személy tudomására kell hozni. [Súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállaló esetében véralkohol vizsgálat elvégzése érdekében kezdeményezni kell, ha a rendőrség a ilyen irányú intézkedést nem hozott.]
Az alkoholos állapot bizonyított, ha
- az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy
- a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.
Gépjárművezetők véralkohol - vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 %0 közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 %0 feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset - büntetőeljáróst kell kezdeményezni.
Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja a munkavállalót el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. (Pl. Laképark építés kivitelezési tevékenység esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre kell kikísérni, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban visszatérjen.)
Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentráléképességét, reakciéképességét befolyásolé gyégyszer vagy kábíté, bédíté hatású szer hatása alatt áll, a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet elláté egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni.
Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a munkavégzés korlátozé egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni kimerültség) gyanúja a munkavállalónál fennáll. A munkaterületről történő eltávolításról ez esetben is gondoskodni kell.
A fentiekkel összefüggésben irányadó rendelkezéseket tartalmaz az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol - vizsgálattal tárgyában kiadott 16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet, valamint az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levele.
Posztalkoholos állapot
Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódé posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.
A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas állapotban valé megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes magatartás, amellyel a rendkívüli felmondés arányban áll, különösen olyan munkavállalók esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet vezetnek.
Egy konkrét esetben például a munkadó alkoholszondás vizsgálatot rendelt el délelott 11 érakor a nehézgépkezelő foglalkoztatottal szemben. Az alkoholszonda 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráciét mutatott ki. A munkavállaló tagadta, hogy aznap alkoholt fogyasztott volna, viszont azt elismerte, hogy előző este kb. három liter bort ivott. A munkáltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az érintettet. A Legfelsőbb Bíréság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az alkoholszondás vizsgálat eredménye, tekintettel az elenyésző véralkohol-koncentrácié értékére, a munkavállaló elismerése ellenére sem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához. Az elbocsátás jogszeruségét vitaté bírósági eljárósban ugyanis tisztázni kell, hogy -a példabeli esetben -a hatérai munkakezdéskor milyen mérvű alkoholos befolyásoltság alatt állt a munkavállaló. Ebben a kérdésben pedig orvosszakértő kirendelésére van szükség, aki az elfogyasztott ital mennyiségéből, a szondáztatás eredményéből, illetve az egyéb adatokból következtetni tud a munkakezdéskor fennállé állapotra. Ha a munkakezdéskor is fennáll -a valészínűsíthető, viszont orvosi szakvélemény nélkül nem bizonyított -alkoholos befolyásoltság állapota, akkor az elbocsátás jogszerű.
Bíréi gyakorlat
A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő kérdésekben.
A Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket.
Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban valé közreműködést alapos indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazhaté. A vizsgálatban valé közreműködést megtagadó munkavállaló eltilthaté a munkavégzéstől, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára.
Amennyiben a munkáltató zaklatásszerűen, hosszabb időn át, esetleg naponta többször, alaptalanul ismétli a vizsgálatot, a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést, valamint akkor is, ha arra nem jogosult személy rendelte el vagy végzi a vizsgálatot.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol-vizsgálatot kérhet (16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet), a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli.
Az ítólkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén - munkáltatói bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá teszi.
A Legfelsőbb Bíréság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkoholos állapotot törvénysértés nélkül meg lehet állapítani.
Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a rendkívüli felmondás iránt.
A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a szervezetében.
Az alkoholfogyasztás "bűnét" nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a munkavállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek.
A legfőbb bíréi férum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés elmaradt. Ez esetben ugyanis a munkáltató tanúvallomásokkal hitelt érdemlő médon bizonyította az alkoholos befolyásoltság tényét, a munkavállaló ittasságát (alkoholszag, dülöngélő járós, üres pálinkás üveg, beszéd- és mozgászavar).
A munkáltató jogosult az alkoholos állapot ellenőrzését lefolytatni a munkahelyen, időtől és személytől függetlenül. A munkavállaló akkor is köteles az alkoholvizsgálatnak magát alévetni, ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.
A munkáltató által szervezett névnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken történő alkoholfogyasztás miatt - ha ez a munkáltató tudomásával történik - felelősségre vonás nem alkalmazhaté.
Az összességében szigorú ítólkezési gyakorlat - a jogalkotéi szándékkal összhangban - az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, a prevenciét szolgálja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A szabályozás során - különös tekintettel a veszélyes üzemnek minősülő vagy fokozott kockázati tényezők mellett működő munkáltatókra - indokolt lehet az ún. teljes, vagy abszolút alkoholtilalomról történő rendelkezés. Mivel az alkohol hatásával egyenértékű lehet bizonyos gyégyszerek, bédíté hatású szerek fogyasztása is, a szabályt ezekre is kiterjedő médon kell megfogalmazni.
Pl.: "A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származé alkohol, illetve a koncentráléképességet, reakciéképességet befolyásolé (szédülést kiválté, nyugtaté vagy izgaté) gyégyszer vagy más egyéb kábíté vagy bédíté hatású szer:
- rendes és rendkívüli munkaidőben,
- ügyelet, készenlét alatt,
- oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat ideje alatt.
A munkavégzés során a munkavállaló munkára képtelen állapota bekövetkezhet váratlanul jelentkező betegsége, sérülése, rosszulléte vagy önhibájából eredő ittassága, ritkább esetben kábíté hatású szerek fogyasztása miatt.
Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a munkavállalóra, mind pedig környezetére. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, rendszerint nincs munkára képes állapotban. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően alakul.
Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a véralkohol-koncentrácié alapján történik, amelynél a következő határértékeket célszerű figyelembe venni.
0,2 %0 = az alkoholfogyasztás nem bizonyított,
0,21-0,50 %0 = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
0,51-0,80 %0 = igen enyhe,
0,81-1,50 %0 = enyhe,
1,50-2,50 %0 = közepes,
2,51-3,50 %0 = súlyos,
3,51 %0 felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
Bédult állapoton a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás által előidézett állapotot kell elsősorban érteni. Az ilyen szerek (heroin, morfium stb.) hatása alatt történő munkavégzés szintén súlyos kockázati tényező.
A bédultság munkahelyi ellenőrzése bonyolult munkáltatói feladat, mert a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás külső jelei nem olyan egyértelműek és közismertek, mint az alkoholfogyasztás esetén. Megoldás lehet ilyen esetekben a véralkohol-vizsgálat szabályainak alkalmazása. A Munkavédelmi Szabályzatban tehát célszerű szabályozni az ellenőrzés rendjót: ki, mikor, hogyan jogosult és köteles a vizsgálatot elvégezni. A munkáltatói ellenőrzések középpontjában - gyakorlati jelentőségénél fogva - az alkoholos állapot ellenőrzése áll.
Az alkoholos állapot ellenőrzése
A szeszes ital fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzése végett a munkáltató alkoholvizsgálat elvégzésére kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló együttműködési kötelezettsége folytán köteles magát az ellenőrzésnek alévetni.
Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti prébaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és azokat az előírtak szerint dokumentálni kell.
Rendszeres ellenőrzést célszerű tartani különösen a járművezetői , az anyagmozgaté- és földmunkagépek vezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál, míg a "szúrépréba" szerinti ellenőrzések gyakoriságát a munkafegyelmi helyzet, a kockázati tényezők, a munkahelyi sajátosságok határozhatják meg.
Rendkívüli ellenőrzésekre a munkabalesetek során kerülhet sor, valamint az olyan esetekben, amikor a munkavállalónál az alkoholfogyasztásra utalé jelek érzékelhetők. Az ellenőrzést - bizonyítási okokból - két tanú jelenlétében kell elvégezni. Tanúként - szükség esetén - idegen személy is bevonhaté.
Munkáltatéi szabályozást igénylő kérdés, hogy az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére a munkáltató mely szervezeti egységei és munkavállalói jogosultak. Jogfelhatalmazés alapján az ellenőrzésre, a rendőrség és az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos is jogosult.
Az ellenőrzések nyilvántartása céljából ellenőrzési naplét célszerű vezetni. Ha a munkavállaló az alkoholos állapot tényét elismeri, két tanú jelenlétében ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni legalább három példányban, melyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatói jogkört gyakorlénak kell átadni, míg egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad.
Amennyiben az elektronikus készülékkel végzett vizsgálat eredménye kétséges vagy vitatott, el kell végezni az alkoholszondás vizsgálatot is. Ha az alkoholszondás vizsgálat alkoholos állapotot mutat, de az ellenőrzött munkavállaló kijelenti, hogy sem szeszes italt, sem azzal azonos hatást kiválté szert nem fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot meg kell ismételni.
Amennyiben az ismételt ellenőrzés is pozitív eredményt ad, a munkavállalót el kell tiltani a további munkavégzéstől és munkanapját igazolatlannak kell minősíteni, emiatt jogszerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését kellő indok nélkül megtagadja.
Ha a munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat kezdeményezhető.
A munkavállalót minden esetben tájókoztatni kell a véralkohol - vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint arról is, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie.
A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló vérvételre történő kisérését. A véralkohol - vizsgálat eredményét kimutathatéan a vizsgált személy tudomására kell hozni. [Súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállaló esetében véralkohol vizsgálat elvégzése érdekében kezdeményezni kell, ha a rendőrség a ilyen irányú intézkedést nem hozott.]
Az alkoholos állapot bizonyított, ha
- az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy
- a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.
Gépjárművezetők véralkohol - vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 %0 közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 %0 feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset - büntetőeljáróst kell kezdeményezni.
Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja a munkavállalót el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. (Pl. Laképark építés kivitelezési tevékenység esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre kell kikísérni, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban visszatérjen.)
Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentráléképességét, reakciéképességét befolyásolé gyégyszer vagy kábíté, bédíté hatású szer hatása alatt áll, a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet elláté egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni.
Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a munkavégzés korlátozé egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni kimerültség) gyanúja a munkavállalónál fennáll. A munkaterületről történő eltávolításról ez esetben is gondoskodni kell.
A fentiekkel összefüggésben irányadó rendelkezéseket tartalmaz az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol - vizsgálattal tárgyában kiadott 16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet, valamint az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levele.
Posztalkoholos állapot
Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódé posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.
A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas állapotban valé megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes magatartás, amellyel a rendkívüli felmondés arányban áll, különösen olyan munkavállalók esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet vezetnek.
Egy konkrét esetben például a munkadó alkoholszondás vizsgálatot rendelt el délelott 11 érakor a nehézgépkezelő foglalkoztatottal szemben. Az alkoholszonda 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráciét mutatott ki. A munkavállaló tagadta, hogy aznap alkoholt fogyasztott volna, viszont azt elismerte, hogy előző este kb. három liter bort ivott. A munkáltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az érintettet. A Legfelsőbb Bíréság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az alkoholszondás vizsgálat eredménye, tekintettel az elenyésző véralkohol-koncentrácié értékére, a munkavállaló elismerése ellenére sem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához. Az elbocsátás jogszeruségét vitaté bírósági eljárósban ugyanis tisztázni kell, hogy -a példabeli esetben -a hatérai munkakezdéskor milyen mérvű alkoholos befolyásoltság alatt állt a munkavállaló. Ebben a kérdésben pedig orvosszakértő kirendelésére van szükség, aki az elfogyasztott ital mennyiségéből, a szondáztatás eredményéből, illetve az egyéb adatokból következtetni tud a munkakezdéskor fennállé állapotra. Ha a munkakezdéskor is fennáll -a valészínűsíthető, viszont orvosi szakvélemény nélkül nem bizonyított -alkoholos befolyásoltság állapota, akkor az elbocsátás jogszerű.
Bíréi gyakorlat
A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő kérdésekben.
A Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket.
Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban valé közreműködést alapos indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazhaté. A vizsgálatban valé közreműködést megtagadó munkavállaló eltilthaté a munkavégzéstől, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára.
Amennyiben a munkáltató zaklatásszerűen, hosszabb időn át, esetleg naponta többször, alaptalanul ismétli a vizsgálatot, a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést, valamint akkor is, ha arra nem jogosult személy rendelte el vagy végzi a vizsgálatot.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol-vizsgálatot kérhet (16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet), a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli.
Az ítólkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén - munkáltatói bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá teszi.
A Legfelsőbb Bíréság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkoholos állapotot törvénysértés nélkül meg lehet állapítani.
Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a rendkívüli felmondás iránt.
A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a szervezetében.
Az alkoholfogyasztás "bűnét" nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a munkavállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek.
A legfőbb bíréi férum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés elmaradt. Ez esetben ugyanis a munkáltató tanúvallomásokkal hitelt érdemlő médon bizonyította az alkoholos befolyásoltság tényét, a munkavállaló ittasságát (alkoholszag, dülöngélő járós, üres pálinkás üveg, beszéd- és mozgászavar).
A munkáltató jogosult az alkoholos állapot ellenőrzését lefolytatni a munkahelyen, időtől és személytől függetlenül. A munkavállaló akkor is köteles az alkoholvizsgálatnak magát alévetni, ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.
A munkáltató által szervezett névnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken történő alkoholfogyasztás miatt - ha ez a munkáltató tudomásával történik - felelősségre vonás nem alkalmazhaté.
Az összességében szigorú ítólkezési gyakorlat - a jogalkotéi szándékkal összhangban - az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, a prevenciét szolgálja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.16.
- Kedd
Archív cikk
Ezer fővel bővül novemberben az államigazgatási apparátus
60 ezerről 61 ezerre emelkedett a létszám
Részletek
Mintegy ezer fővel bővül novemberben az államigazgatási apparátus - írja a Vasárnapi Hírek. A létszámbővítés főleg az igazgatási szerveket érinti: 60 ezerről 61 ezerre emelkedett a létszám - írja a Népszava.Bár elbocsátanak dolgozókat az APEH-től (28 főt), a Bányászati és Földtani Hivataltól (185 főt), a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (47 főt), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (21 főt), viszont jelentősen bővül a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium irányítása alá tartozé igazgatási szervezetek létszáma. Novembertől a Magyar Államkincstár plusz 445 dolgozót foglalkoztat, a vidékfejlesztési tárca plusz 224, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal plusz 100, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat plusz 141, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és területi igazgatóságai plusz 95, a Külképviseletek Igazgatása plusz 70 munkatársat alkalmazhat, míg az újonnan létrejövő Európai Támogatásokat Auditálé Főigazgatóság 80 munkatárssal alakul meg.
(Népszava)
(Népszava)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.16.
- Kedd
Archív cikk
Munkáltató kötelezettségszegése
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló ....
Részletek
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló: Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van, a helyi szakszervezethez) fordulhat.Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatás helyett
A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege
Részletek
A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpétlé juttatás (bpj) váltja fel. A bérpétlé juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a bérpétlé juttatás összegének 20%-a.Az ellátásra valé jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális részorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpétlé juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpétlé juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkét – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban valé részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.A bérpétlé juttatásra valé jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet – kell igazolni. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben valé részvételi kötelezettsége.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Közfoglalkoztatás 2011-től - Nemzeti Közfoglalkoztatás Program
A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel
Részletek
A települési önkormányzatok részére a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításáról. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan részorulé ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár. Ezekben a napokban a változások szakmai előkészítése, kodifikáciéja folyik. Fontos azonban, hogy a közfoglalkoztatás megvalésításában legfontosabb partnereink, az önkormányzatok tájókozédhassanak az elképzelésekről, megismerjók a változások célját, fel tudjanak készülni az új formák alkalmazására. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valésul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár. A benyújtott költségvetés 64 milliárd forintot tervez fordítani erre a célra. A települési önkormányzatok, és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodé szervezetek mellett a program keretében a kis- és közepes vállalkozások is részesülhetnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolédé támogatásból. 2011. január 1-től megszűnik a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. A közfoglalkoztatós a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, a keret felhasználását új kormányrendelet fogja szabályozni. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel valé szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről valé gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valésulhat meg.Az önkormányzatoknál a közcélú munkavégzés támogatása megszűnik, a 2010. december 31.-ig járó (januárban esedékes) munkabéreket az előző időszak szabályainak megfelelően lehet igényelni. A pénzügyi fedezetet a 2011. évi költségvetés biztosítja. További, a közcélú munkavégzésből fakadó esetleges kötelezettségek teljesítésére központi forrás nem áll rendelkezésre. Az érintettek esetleges foglalkoztatásának megoldására az új közfoglalkoztatási rendszer keretei között nyílik lehetőség. A rendelkezésünkre állé informáciék szerint közcélú foglalkoztatás keretében több önkormányzat 2011. évre átnyúlé munkaszerződést kötött rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkavállalókkal. Az átmenetből adódéan esetlegesen felmerülő problémák megoldásához nyújthaté segítség lehetőségét vizsgáljuk, azonban a következőkre felhívjuk az érintettek figyelmét.- A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény illetve az államháztartási jogszabályok lényegében kizárják az egy évnél hosszabb határozott időre közcélú munkára munkaviszony létesítését. A szociális törvény ugyan kifejezetten nem tartalmazza, hogy a munkaszerződés időtartama nem lehet hosszabb, mint egy év, azonban a közfoglalkoztatási tervet – amely alapján a tényleges munkaszerződés kötésre sor kerül – csak egy évre lehet készíteni. - A közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások (munkabér és közterhei) 95 %-át az éves költségvetési törvény alapján a központi költségvetés téríti meg, így a szabályok alapján az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére egy évnél hosszabb időre fedezete a közcélú munkára. - Az államháztartás működési rendjóről szóló kormányrendelet szerint kötelezettségvállalásnak minősül a munkaszerződés. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint az államháztartés alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalhaté, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozhaté. A közcélú foglalkoztatás költségvetési támogatásának mértéke csak a költségvetési törvény elfogadásával válik ismertté, így az áthúzédé munkaszerződések esetében a feltétel nem áll fenn. Az előzőekben leírtak alapján az a gyakorlat, amely szerint az önkormányzatok a közcélú munka keretében a munkavállalókkal egy évnél hosszabb időszakra, illetve a következő évre áthúzédé időszakra munkaszerződéseket kötöttek, nem felel meg a jogszabályoknak. Természetesen – amennyiben a szükséges forrást saját erőből biztosítani tudják – lehetőségük van a munkavállalókat a munkaszerződésben foglalt időtartamig foglalkoztatni.Bérpétlé juttatés a rendelkezésre állási támogatás helyettA Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpétlé juttatás (bpj) váltja fel. A bérpétlé juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a bérpétlé juttatás összegének 20%-a.Az ellátásra valé jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális részorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpétlé juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpétlé juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkét – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban valé részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.A bérpétlé juttatásra valé jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet – kell igazolni. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben valé részvételi kötelezettsége.A közfoglalkoztatás típusai1. Önkormányzati RÖVID IDŐTARTAMÚ közfoglalkoztatás (napi 4 érás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatásA közcélú foglalkoztatást válté forma, amelynek keretében kizárólag a bérpétlé juttatásra jogosultak foglalkoztathaték. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandé, illetve önként vállalt közfeladataik ellátására igényelhetik a támogatást egyszerűsített pályázati adatlapon a munkaügyi központ kirendeltségénél. Amennyiben az önkormányzat a közfoglalkoztatással összefüggő feladatainak ellátását rendeletében gesztor önkormányzatra, társulásra, intézményre vagy gazdálkodé szervezetre bízza, akkor az önkormányzat a tényleges foglalkoztató nevében nyújtja be az egyszerűsített pályázati adatlapot. A kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokon túl olyan feladatok ellátása is tervezhető, amelyeket az önkormányzat rendeletében megjelöl. Ilyen lehet például, ha a szociális támogatásra, vagy gondoskodásra szorulé személy lakása, kertje rendben tartásában, vagy a személyéről történő gondoskodásban kéri az önkormányzat segítségét. A részletes szabályokat a közfoglalkoztatás támogatási rendjóről szóló kormányrendelet fogja tartalmazni.Az aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpétlé juttatásra jogosultak napi maximum 4 érás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatéak ebben a közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai, valamint a dologi kiadásokkal bővített – személyenként összeszámíthaté médon a munkaszerződések időtartamával arányos – évente központilag megállapított összeg 95%-a igényelhető. A pályázénak 5 % os önrészt kell biztosítania. Új, egyszerűsített pályázati adatlap kerül bevezetésre, amely a támogatás odaítóléséhez legszükségesebb adatokat, informáciékat tartalmazza. Megszűnik a települési önkormányzatok „közfoglalkoztatási terv” készítésének kötelezettsége. Így az adminisztrácié csökkentésével lényegesen egyszerűbbé válik a közfoglalkoztatás indítása. A pályázat pozitív elbírálását követően a pályázéval hatósági szerződést kell kötni, a kiközvetítés pedig haladóktalanul megkezdődik. A foglalkoztató köteles a kirendeltség által közvetített bérpétlé juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatni, amennyiben a munka elvégzésére a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat szerint alkalmas. Erre azért van szükség, hogy minél kevesebb munkaképes ember maradhasson egész évben passzív.2. Önkormányzati HUZAMOSABB IDEJŰ közfoglalkoztatás (napi 6–8 érás munkaidő) Közérdekű célok programszerű támogatása A közhasznú munkavégzés támogatása helyett a települési önkormányzatok, közfeladatot elláté gazdasági társaságok, intézmények, vagy önkormányzati társulások pályázati úton kaphatnak támogatást kötelezően ellátandé, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához. A pályázatnak részletes leírást kell tartalmaznia arról, hogy milyen állománycsoportú munkanélküliekkel, milyen költségekkel, milyen feladatot kívánnak megvalésítani. A pályázéknak munkatervet és ezt megalapozé költségvetést kell kidolgoznia.A pályázati felhívás évente két alkalommal kerül meghirdetésre kirendeltségenként, országosan kialakított elvek alapján, de a munkaerő piaci helyzetnek, és a helyi adottságoknak megfelelően eltérő prioritásokkal. Egy pályázé egy naptári évben több pályázatot is benyújthat. Ha árvíz, vagy más természeti csapás indokolja, rendkívüli pályázat is meghirdethető a keret terhére. A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpétlé juttatásra jogosultak vonhaték be. Abban az esetben, ha a benyújtott pályázatban megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a bérpétlé juttatásra, akkor más álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása is támogathaté.A foglalkoztatás időtartama 2–12 hónap lehet, és napi 6–8 érás munkaidőben történik. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejóvel összhangban a támogatás intenzitása 70–100% mértékű lehet. A munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig.3. A vállalkozások közmunka támogatása A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpétlé juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás csak az előző évi statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva többletfoglalkoztatásra igényelhető. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújthaté, melynek mértéke elérheti a munkabér és járulékainak 70%-át. 4. Országos közfoglalkoztatási programokAz országos szintű pályázatos támogatásokat éves programokra tervezzük munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valésíthaték meg az egész ágazatokat érintő átfogé országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgáljuk a megújulé energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolédé közfoglalkoztatás lehetőségét. Az országos közfoglalkoztatási programokban a bérek és járulékok finanszírozásáról gondoskodik a foglalkoztatási támogatási rendszer. Együttműködéssel, közösen valésíthaték meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal és számottevő megtakarítással járó többéves projektek. Összegezve- A 2011. évi költségvetés biztosítja a 2010. december havi (januárban esedékes) közcélú foglalkoztatáshoz igényelhető támogatást. Javasoljuk a pénzügyi törvényekbe ütköző 2011. évre áthúzédéan megkötött a munkaszerződések év végével történő felülvizsgálatát, lehetőség szerinti megszüntetését.- Az új rendszer további lehetőséget biztosít azon kulcskompetenciákkal rendelkező személyek továbbfoglalkoztatására, akikre az önkormányzat hosszú távon számít.- A szakértelmet nem igénylő, mindennapi közfeladatok ellátására a támogatás változatlan támogatási összeggel, ugyanakkor kétszer annyi személy bevonásának lehetőségével, továbbra is biztosított az önkormányzatok számára.- A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program támogatásaiban a korábbi időszakban hiányolt dologi támogatásra, eszközbeszerzésre is lehetőség lesz.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Magyarország felemelkedik: indul az Új Széchenyi Terv
Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén
Részletek
Ezek a legfőbb céljai a 2011. január 15-én elindulé Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt állé kihívásokra, és hosszú távon fenntarthaté növekedést biztosít.HáttérTíz évvel ezelőtt az első Orbán-kormány indította el azt a széles szakmai és vállalkozói párbeszédet, amely 2001 januárjában a gazdaságot dinamizálé Széchenyi Terv pályázataiban öltött testet. Az akkor még Magyarországon szokatlan nyitott tervezés, a vállalkozók, a gazdasági érdekképviseletek és a települési önkormányzatok bevonása egy államilag is finanszírozott fejlesztési programba beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az első Széchenyi Terv sikere bebizonyította, hogy a kormány szövetségesi politikája helyes irányba mutatott, életképes és eredményes a vállalkozókra épülő gazdaságfejlesztési program. Tíz évvel az első Széchenyi Terv után a második Orbán-kormány 2011. január 15-én elindítja az Új Széchenyi Tervet, Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programját. Hasonléan az első Széchenyi Tervhez, az Új Széchenyi Terv is nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul.2010-ben három nagy kihívással néz szembe a magyar gazdaság. Egyrészt meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást és szigorú keretek között kell tartani az államháztartás hiányt, másrészt gyors lépéseket kell tenni a versenyképességi hátrányok felszámolására, harmadrészt meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, és növekedési pályára kell állítani a gazdaságot. A befektetők, vállalkozások számára azonban legalább ennyire fontos, hogy megfelelő iránytűvel is rendelkezzenek: merre kíván haladni Magyarország, melyek a fejlesztés kiemelt területei, milyen kormányzati és önkormányzati fejlesztésekhez tudnak csatlakozni, milyen fejlesztésekhez nyújt az állam hazai vagy Uniós forrásokból pétlélagos, kiegészítő segítséget. A következő évek gazdaságpolitikájának rendelkeznie kell egy olyan jövőképpel, amely jelzi, hogy mely tevékenységek lehetnek a gazdasági növekedés húzé területei. Magyarországnak ahhoz, hogy a nemzetközi és hazai piacokon is versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjen meg, meg kell találnia azokat a kitörési pontokat, azokat a „jövő-iparokat”, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására, valamint azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik. Egy kicsi és nyitott gazdaságú ország csakis akkor lehet versenyképes, ha azokra a sajátos erőforrásokra támaszkodik, amelyekben más országokhoz képest előnnyel és kedvező adottságokkal rendelkezik, és amelyeket eséllyel fejleszthet világszínvonalra.Új Széchenyi TervAz Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontja a gazdasági szereplőkkel folytatott széleskörű konzultáciék eredménye. A vitairat összeállítéi szerint a magyar gazdaság ezen a hét területen néz szembe a legkomolyabb problémákkal, vagy épp az ország adottságai ezeken a területeken jelentik a legnagyobb potenciált.Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja a következő:Gyégyíté Magyarország – EgészségiparMegújulé Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztésOtthonteremtés – LakásprogramVállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztésTudomány – Innovácié – NövekedésFoglalkoztatásKözlekedés – TranzitgazdaságA kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy Európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért a kitörési pontok úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötletekkel, javaslatokkal, pályázatokkal és fejlesztésekkel kapcsolédhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. A 2011. január 15-én indulé Új Széchenyi Terv egy keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valés tartalommal.Az Új Széchenyi Terv tervezési szakaszát övező széleskörű társadalmi konzultáciék eredménye lesz az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontjának véglegesítése. A kitörési pontok tartalmazni fogják a programokat, alprogramokat és intézkedéseket. A program előkészítésébe, valamint annak megvalésításába a kormány alapvetően a magyar kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni. Az állam és a vállalkozói szektor közötti szövetség elengedhetetlen feltétele annak, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége és létrejöhessen az egymillió új és adózé munkahely. Az új gazdaságpolitika lényege azonban többet jelent egymillió új munkahely megteremtésénél: az újraelosztási politikét egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel, melynek célja a nemzet általános jólétének fejlődése. Mindezek érdekében a magyar gazdaságban rejlő lehetőségekre épülő, fenntarthaté gazdasági növekedésAz Új Széchenyi Terv az állam és a vállalkozások közötti szövetség alapja és kerete, egy olyan szövetségé, amellyel minden érintett fél nyer. A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyé emberek munkalehetőséget, tudást és szorgalmat elismerő jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Az állam ugyanakkor a foglalkoztatási problémák enyhülését, az adósság csökkenését, valamint a társadalmi célok elérését lehetővé tevő forrásokat várja az Új Széchenyi Terv megvalésításától.Mitől lesz sikeresebb, jobb az Új Széchenyi Terv?o Nem az állam akarja kitalálni, hogyan kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a gazdasági szereplőktől származé életképes ötletekre, elképzelésekre épít.o Az Új Széchenyi Tervet a vállalkozásokkal együttműködve dolgozza ki, és hatja végre a kormány.o Az Új Széchenyi Terv az országba és a vállalatokba vetett hitre épülő érték alapú politika, nem technokrata modernizáciés program.o Az Új Széchenyi Terv kidolgozása és végrehajtása során valóban használni fogjuk azEurópai Unió által is ajánlott eljárósokat, mint például az érintettekkel valé szoros együttműködést, a kormányszintű nyomon követést a végrehajtásban és a források kitörési pontokra valé koncentráciéját.o Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere sokkal átláthatébb, egyszerűbb és kevésbé bürokratikus lesz.Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az Uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az Uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Az állam az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kívánja a középpontba helyezni. A kormány jelentősen csökkenti a pályázatok számát, és nagymértékben egyszerűsíti a pályáztatási eljárósokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.Mindezeken túl Magyarország további lépésekkel – adó- és adminisztráciés tehercsökkentéssel, a versenytorzíté egyensúlytalanságok felszámolásával, a korrupcié visszaszorításával – szolgálja az üzleti környezet és a versenyképesség javítását.VégkövetkeztetésAz Új Széchenyi Terv Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programja. Kijelöli azokat a kitörési pontokat, amelyek hosszú távú gazdasági növekedést és javulé versenyképességet biztosítanak. Az Új Széchenyi Terv záloga az új gazdaságpolitikának és az egymillió új munkahely megteremtésének.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Az önkormányzatoktól elvárt létszám- és költségcsökkentés lehetetlen helyzetet teremt jövőre
Szabolcsi önkormányzatok a kilátástalanság határán
Részletek
Kritikus volt az idei év a helyi önkormányzatoknál, de 2011-ben valészínűleg még nehezebb lesz, mert a kormány spérolást vár el: aközszférában tízszázalékos létszámcsökkenést kell végrehajtani és öt százalékkal visszafogni a költségeket. Ahhoz viszont nem kaptak támpontokat az önkormányzatok, hogyan tegyék meg ezeket.A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a jövő éviköltségvetési tervek sokkoléak. Gémesi György úgy véli, hogy gyakorlatilag már minden olyan lehetőség eltűnt, amellyel még faragni lehetne a költségekből úgy, hogy ne kerüljön széba a létszámleépítés, kevesebb dolgozóval azonban működésképtelenné válnának az önkormányzatok.Elvonások Nyírmadán– Siralmas lesz a jövő év! A kormány nem ezt ígérte, hanem azt hogy helyzetbe hozza az önkormányzatokat, de erre nem gondolt senki – mondta lapunk érdeklődésére Kálmán Béla. Az évi 1,1 milliárdosköltségvetésből gazdálkodé Nyírmada első embere szerint mintegy 20-25 millió forinttal kevesebb lesz a költségvetésük, ami náluk már nagyságrendi kiesést jelent.– A hiányt csak úgy tudjuk majd kezelni, hogy a már eddig is lefaragott és megcsonkolt nem kötelező feladatainkból továbbiakról mondunk le, amelyek a lakosságot érintik majd a legfájdalmasabban. Ezek eddig az élhetőséghez, az egyenlő esélyek megteremtéséhez járultak hozzá. Az elvonás áldozata lehet többek között a Bursa Hungarica ösztöndíj, ami a hátrányos, de tehetséges diákok tanulását segíti. A legutolsó esetben, csak ha végképp elkerülhetetlen, történhet elbocsátés a közszférából, ám abban bíznak, eddig nem jutnak el.– Az elmúlt nyolc évben működési és egyéb hitel nélkül gazdáklkodtunk, 2011-ben erre már nem lesz esély. Úgy látom – fogalmazott Kálmán Béla –, hogy az eddig kezelhető hiánnyal működő önkormányzatokat a jövő évi állami finanszírozés a kezelhetetlenség határára sodorja. Arról nem is szélva, tette hozzá, hogy a működési kiadások az energiaáremelések miatt még tovább rontanak az egyébként is kilátástalan helyzeten. Nyírmadapolgármester azt mondja, csoda kell ahhoz, hogy a településeken változatlan színvonalon tudják az önkormányzatok ellátni a feladataikat.
(Szabolcs Online)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Kapacitásnövelő beruházás a Naszálytejnél
A beruházás teljes összegéből 530 millió forintot tett ki az új töltőgépsor, negyvenmillió forintot pedig raktárbővítésre és az üzemcsarnok átalakítására ...
Részletek
Csaknem hatszázmillió forintos fejlesztéssel kapacitásnövelő beruházást hajtott végre a Naszálytej tejipari vállalat Vácott. Az új berendezést Kardeván Endre államtitkár, Németh Vilmos, a cég elnöke, valamint Fördős Attila polgármester avatta fel csütörtökön.A váci tejipari vállalat új tejfeldolgozó gépsora az UHT (ultra magas hőmérsékletű) és az ESL (hosszabb eltarthatóságú) hőkezelési eljárósra egyaránt alkalmas. A fejlesztésnek köszönhetően a Naszálytej kapacitását és költséghatékonyságát is növelni tudja, és lehetővé vált, hogy tartós – tartósítészert nem tartalmazé –, valamint hosszan friss tejtermékeit modern és egyedi „sátortetős” kartondobozokba töltse.Az 586 millió forint értékű beruházást az idén elnyert Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásból, önerőből, valamint részben hitelből fedezte a Naszálytej Zrt. A beruházás teljes összegéből 530 millió forintot tett ki az új töltőgépsor, negyvenmillió forintot pedig raktárbővítésre és az üzemcsarnok átalakítására, további 16 millió forintot vállalatirányítási rendszerének fejlesztésére fordított a vállalat.Az átadós alkalmából tartott sajtétájókoztatóján Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára kiemelte: a Naszálytej teljes egészében magyar tulajdonban van, magyar alapanyagot dolgoz fel, és magyar munkavállalókat foglalkoztat. Hangsúlyozta: a magyar fogyaszték szemében a biztonságos és jó minőségű magyar élelmiszer felértékelődött. A politikus szélt arról, hogy a kormány és a minisztérium kiemelt feladatának tekinti a magyar élelmiszeripar megerősítését, valamint a hálézati gazdaság kiépítését. Nélkülözhetetlen szerep jut az élelmiszer-feldolgozásnak, amely a mezőgazdasági termékek felvásárlásával és feldolgozásával hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez és a vidéki életminőség javításához.Arra is rámutatott, hogy jelenleg 75 százalékos az importarány az UHT tejek hazai piacán, „a kereskedelem és a hazai élelmiszer-feldolgozás együttműködésének ösztönzése, és így a magyar termékek arányának növelése továbbra is a minisztérium intézkedéseinek fékuszában marad”. Fördős Attila, Vác polgármestere (független) arról szélt, hogy a város számára kiemelt jelentőségűek az itt letelepedett nagy cégek, nemcsak a befolyt adók szempontjából – a Naszály a tíz legnagyobb adófizető közé tartozik Vácon –, hanem a foglalkoztatás miatt is. A polgármester bejelentette: amennyiben igény van rá, Vác egy évig ingyenesen biztosít helyiséget a belvárosban egy tejivé számára.
(Magyar Nemzet)
(Magyar Nemzet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
90 embernek már felmondtak
Bezárják a fehérgyarmati Fevill Electric Kft. villamosipari termékeket gyártó üzemét
Részletek
A villamosipari üzem 160 embernek biztosított munkét, 90 embernek már felmodtak - értesült a hirado.hu. Az üzem felszámolása szeptember 20-án kezdődött meg, a cég tevékenységet már nem folytat, 90 dolgozónak felmondtak a 160-ból, míg több volt alkalmazott a helyi Agrimotor Kft.-nél kapott munkét. Ujváry Zoltán felszámolé-biztos az újságnak megerősítette: mivel a Fevill Electric Kft. készpénzvagyonnal nem rendelkezett, a Bérgarancia Alapból kértek segítséget az elmaradt bérek és az egyéb járandóságok rendezésére. Az igényelt összeg a törvényben előírt nyolc nap helyett csak több mint egy hónap után érkezett meg, így a dolgozóknak november 11-én tudták kifizetni a bérüket és a végkielégítéseket, mintegy 48 millió forintot.
(Hiradó)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.11.15.
- Hétfő
Archív cikk
Megússza az elbocsátást több száz magyar GE-dolgozó
Két és félezer helyett
Részletek
Úgy tűnik, hogy a General Electric - termelés-átcsoportosítások és az új beruházások révén - meg tud őrizni 461 munkahelyet abból a 2570-ből, amelynek leépítését a fényforrásokra vonatkozó új energiahatékonysági előírások miatt döntötte el egy tavaly októberben két éves átalakítási program keretében.Az átszervezés keretében az üzletág 2010-2011 során leállítja az Európai Unió energiahatékonysági szabályozása által érintett lámpatípusok - a magas energiafogyasztású hagyományos izzélámpák és egyes fénycsövek - gyártását. Az iparág átalakulására reagálva a GE fényforrás üzletága 2007-től kezdődően világszerte átszervezte gyártétevékenységét, a hazai termelés átalakítására kidolgozott kétéves program is ennek a globális folyamatnak a része.2009. október 28-án, a kétéves program keretében 2570 munkahely megszüntetését jelentette be a vállalat. 2010-re 1241 munkahely megszüntetését tervezték, ebből idén 1071-et hajtanak végre. A 2011-es terv 1329-ről a jelenlegi tervezet szerint 1038-ra médosul - közölte a társaság.A kiadott közlemény emlékeztet rá, hogy a vállalat és a munkavállalók képviselői a tavaly bejelentett, 2 évre szóló megállapodása alapján a GE Fényforrás üzletága a Munka törvénykönyvében előírtnál kedvezőbb juttatásokat biztosít az átszervezéssel érintett munkavállalóknak. A fényforrás üzletág vezetői a kormány képviselőivel is folyamatosan egyeztettek, az illetékes munkaügyi központ, a munkáltató és a munkavállalók képviselői bevonásával Munkába helyezést Elősegítő Bizottságokat (MEB) alakítottak.Az érintett munkavállalók a MEB-ek által kialakított, személyre szabott szolgáltatási csomagból választhatják ki a számukra megfelelő szolgáltatásokat. A fényforrás iparág átalakulására reagálva a GE fényforrás üzletága már a világ több pontján átszervezte gyártétevékenységét. 2007 éta az Egyesült Államokban, Kínában, Dél-Amerikában és Kanadában is jelentettek be létszámcsökkentést vagy gyárbezárást, az elmúlt két évben több észak-amerikai üzem bezárásáról is döntöttek.Magyarországi tevékenységünket a jövőben elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek, így a gázkisüléses, köztük a városi világítást biztonságosabbá és hatékonyabbá tevő, modern kerámia fémhalogén lámpák, az energiatakarékos halogén lámpák és kompakt fénycsövek termelésére koncentráljuk - mondta Phil Marshall, a GE fényforrás üzletág Európai elnök-vezérigazgatója.A GE Appliances & Lighting fényforrás üzletága Magyarországon a termelés átalakítása után is mintegy 6 000 munkavállalót foglalkoztat majd a hazai fényforrásgyártásban.
(Napi Gazdaság)
(Napi Gazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →