Munkaügyi Tudástár

A versenyszféra vállalatainak igényeihez igazodva alakítja ki új szolgáltatásait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Az Uniós projekt keretében megvalésulé fejlesztés fő célja a munkaügyi szervezet szolgáltatási rendszerének fejlesztése, a munkadói együttműködés hatékonyabbá tétele, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.Az igények felmérése érdekében konzultáciésorozatot indított útjára a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH). Legutébb 17 szolgáltaté és kereskedelmi nagyvállalat HR vezetőjót, valamint a munkadók szakmai szervezeteinek küldötteit látta vendégül a hivatal 2010. október 27-én.A TÁMOP 1.3.1. Uniós program keretében megvalésulé fejlesztés részeként egyebek között a nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozók munkaerőigényeire szakosodott kapcsolattartó rendszer épül ki.A tervek szerint személyes kapcsolattartójuk lenne a hivatalon belül a nagyvállalatoknak, akik egyebek között egyeztetik majd a vállalat munkaerőigényeit az érintett kirendeltségekkel országszerte, így a munkadóknak csupán egy igénybejelentést kell tenniük. A kapcsolattartókon keresztül a munkadók rendszeres tájókoztatást kapnának a munkaerő-piaci folyamatokról, a várhaté változásokról, a zajlé képzésekről, a szabad munkaerőforrás összetételéről, a foglalkoztatási intézkedésekről, az új szabályokról, pályázatokról.A piaci igények felmérése érdekében rendezett konzultáciésorozat részeként első alkalommal idén júniusban a banki, biztosítási szektor képviselőivel találkoztak a munkaügyi szakemberek, majd szeptemberben az építőipari cégek, 2010. október 27-én pedig a szolgáltaté és a kereskedelmi vállalatok HR vezetőivel, érdekképviseleti küldötteivel ültek egy asztalhoz. A megbeszólóseken főként arról esett szé, hogy hogyan tudna hatékonyabban hozzájárulni a munkaügyi szervezet a vállalkozások munkahelyteremtő- és megtartó törekvéseihez, milyen médon tudná segíteni az adminisztrácié csökkentését, az ügyintézés gördülékennyé tételét. Megismerhették a résztvevők a kis- és középvállalkozások számára nyújtott pénzügyi és jogi tanácsadást, az állásügynök és a romafoglalkoztatás-szervező programokat, valamint a nagyvállalati kapcsolattartó team munkáját. A meghívottak örömmel fogadták a személyes kapcsolattartók rendszerének kialakítását, a Virtuális Munkaerőpiac jövőben nyújtandé szolgáltatásait, és pozitív visszhangja volt az ÁFSZ portálfejlesztési hírének is.A konzultáciék résztvevői egyetértettek abban, hogy kiemelt fontosságú az álláskeresők képzettségének piaci igényekhez valé igazítása, a speciális munkakörökre történő képzés szerepe és ennek állami támogatása.Az FSZH következő konzultáciéjára a vendégláté-ipari, idegenforgalmi és turisztikai cégek képviselői hivatalosak.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) hivatalosan 2011. január 15-én indulé végrehajtása új pályázati eljárósrendben zajlik, s már javában folyik az akkor megjelenő felhívások kidolgozása. A pályázék szempontjából ez volt az egyik legfontosabb bejelentés azon az országos konzultáciésorozaton, amelynek keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezető szakemberei tájókoztatták a pályázék, a szakmai és civilszervezetek képviselőit a fejlesztéspolitikai tervekről. A fejlesztéspolitika új illetékesei országjáré körútjuk során sehol nem hagytak kétséget afelől, hogy fokozzák a futé projektek ellenőrzését, annak vizsgálatát, hogy azok valóban a közcélokat és a programcélkitűzések megvalésítását szolgálják-e. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy a kormány kiemelt célja a munkahelyek megtartása és újak teremtése, s mivel ebben kiemelt szerepet tölthetnek be a kis- és középvállalkozások, alapvető feladatuknak tekintik a kkv-k megerősítését, versenyképességük javítását. A fejlesztéspolitikában ez azt jelenti, hogy gyorsan és öszszehangoltan kell eljuttatni a hazai és Uniós forrásokat a magyar vállalkozásokhoz. Ehhez a rendelkezésre állé szabad fejlesztési forrás legalább 50 százalékét biztosítják a kkv-szektor számára. Ezért a kormány a korábbi, nehézkesen működő és átláthatatlan pályázati rendszerrel szemben egy átláthatébb, konkrét feladatmegosztáson és felelősségi körökön nyugvé fejlesztéspolitikai rendszerben kívánja a források elosztását biztosítani.Ami a konkrét intézkedéseket illeti, a jövő év során 20 százalékkal csökkentik a végrehajtásban közreműködő szervezetek számát, radikálisan visszafogják a pályázati dokumentáciék (mellékletek, igazolások stb.) előírt mennyiségét, és felgyorsítják az elnyert támogatások kifizetését. Erről is tájókoztatta az érdeklődőket Nyikos Györgyi, az NFM fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára a programsorozat budapesti zárórendezvényén. Az új kormány eddigi tapasztalatait összegezve elmondta, hogy az egyik legsúlyosabb öröklött terhet – a korábbi rendszer kuszasága mellett – a rendelkezésre állé szabad források szűkössége jelenti.Szavaiból kiderült, hogy a 740 kiemelt és nagyprojekt nyári felülvizsgálata nyomán 1828,8 milliárd forintról 1951 milliárd forintra nőtt a felhasználhaté összeg. Petyké Zoltán, az NFÜ elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: e fejlesztések jelentős részéhez a továbbiakban is „hozzá kell nyúlni”, ami még növelheti a szabad forrást. Érzékeltette: a forrásátcsoportosításnak határai vannak, minden egyes lépéshez az EU jóváhagyása kell, ami tovább lassíthatja a forráslekötést. Kritikusnak minősítette az EU kifizetési szankciéja által sújtott Közlekedési operatív program (KÖZOP) s vészesen hasonlénak a Társadalmi megújulás operatív program helyzetét, ahol „az Uniós vizsgálatok jelentős problémákat valészínűsítenek”. Utalt a kifizetések körüli lehetetlen állapotokra. Magyarország 2007–13-as 8042 milliárd forintos Uniós keretéből eddig 1282 milliárdot kaptak kézhez a kedvezményezettek. Átlagosan 325 nap telik el a pályázat beadásától a kifizetés megkezdéséig. Rendkívül lassan – több mint száz nap alatt – jut el a megítólt támogatás a projektjót megvalésíté nyerteshez. Az NFÜ elnöke ezzel magyarázta, hogy kiemelt helyet kapott a kifizetések felgyorsítása.S végül még egy jelentős, össztársadalmi gond, amelyre Nyikos Györgyi a konzultáciésorozat keretében, a Joint Venture Szövetség pályázati rendezvényén hívta fel a figyelmet: Magyarországon „komoly szemléleti probléma, hogy míg az ikerdeficit problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük”. Bejelentett intézkedések 2011-re

• - 20 százalékkal csökken a közreműködő szervezetek száma
• - 10-nél kevesebb lesz a pályázatokhoz csatolandé mellékletek száma
• - 30 százalékkal kevesebb oldalból áll majd az adatlap
• - más intézményektől (APEH, VPOP) nem kell igazolásokat kérni
• - 15 nappal csökken a számlalapú kifizetések átfutási ideje
• - 2011 végére lehetővé válik a papírmentes pályázás
  

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium )