Munkaügyi Tudástár

A nyugdíjjárulék-emelésből befolyé plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. Az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek, és ennek ellensúlyozására emelné meg a kormány a nyugdíjjárulékot a mostani 9,5 százalékról 10 százalékraNemcsak a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandolásával gyarapítja a kormány 2011-ben a nyugdíjkasszát. Az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági médosíté indítvány a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos járulékot 10 százalékra emelné. Az alacsonyabb keresetűeknél ez az szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának egy médosíté indítványával 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot. Az adótörvény-csomaghoz benyújtott médosíté 23. oldalán, a 43. pontban szerepel az, hogy a nyugdíjjárulék mértéke 2011. janur 13-a és 2011. december 31-e között 10 százalék legyen.Jelenleg a bruttó bér 9,5 százaléka megy a nyugdíjunkra. A magánpénztári tagoktól levont 9,5 százalékból a múlt hónapig 8 százalékot az APEH-on keresztül a magán-nyugdíjpénztári számlára utaltak, míg 1,5 százalék az állami nyugdíjkasszába ment. A november elejón megkapott fizetések utáni járuléknak már minden forintja az állami nyugdíjalapba áramlik, függetlenül attól, hogy nyugdíjpénztári tag-e az illető vagy sem.A járulék 0,5 százalékos emelése azt jelenti, hogy a havi 194 ezer forint körüli átlagos bruttó bérből az eddiginél mintegy 1000 forinttal több kerül a nyugdíjkasszába. Ez a változés az alacsony keresetűeknél lényegében lefelezi azt a kedvező hatást, amit az szja korábbi alsé kulcsának 17-ről egységes 16 százalékra csökkentése jelent.A Klubrádiénak nyilatkozva Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adópartnere azt mondta: a járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valédi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem. Ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ez 21, 6 százalékos elvontást jelent. Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valéjában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.
(Index)

A szakszervezetek keveslik, a munkadók reálisnak tartják a kormány bárajánlatát. A felek november végéig szeretnének pontot tenni a bártárgyalások végére, a következő plenáris ülés időpontját azonban nem rögzítették. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a 4,5 százalékos minimálbér-emeléssel az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével nem ér senkit sem veszteség.A miniszter ismertette: a kormány azt javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92.500 forintra emelkedjen. A kormányzati oldal továbbá azt javasolja, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált infláciét meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben. Matolcsy György kiemelte: a megnevezett számok az emelés alsé, minimális szintjeit jelentik. A tárcavezető elmondta: a béremelési ajánlásoknál a kormány 3 tényezőt vett figyelembe. Egyrészt, hogy jövőre a fogyasztéi árak éves átlagban 3,5 százalékkal emelkednek, másrészt hogy bevezetik az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, valamint hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékkal nő.Pataky Péter , a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a munkavállalói oldal nevében elégtelennek nevezte a kormányzati bérajánlatot, hiszen véleményük szerint az csak ahhoz elég, hogy kompenzálja az adórendszer változásainak hatását s így szinten tartsa a nettó bért, nem reagál ugyanakkor a munkatermelékenység kormány által is betervezett 3,3 százalékos növekedésére, és a tervezett 3,5 százalékos infláciét sem ellensúlyozza. Az MSZOSZ elnöke szerint a kormány javaslatából egyedül a "legalább" szé támogathaté, "de valéjában az is kevés". Pataky Péter hangsúlyozta azt is, hogy álláspontjuk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum arányának változatlannak kellene maradnia.Dévid Ferenc , a Vállalkozék Országos Szövetségének főtitkára a munkáltatók nevében "reális, megállapodáshoz közeli" összegnek nevezte a kormány javaslatait. Pataky Péterrel vitatkozva arra tett javaslatot, hogy kisebb ütemben növekedjen a garantált bérminimum, mint a minimálbér; mint mondta, utébbinál viszont "toleránsabbak" lesznek.Dévid Ferenc a munkáltatók nevében következő lépésként háromoldalú, de szűk körű és informális tárgyalásokat javasolt, ezt a kormányoldal és a munkavállalói oldal is elfogadhaténak tartotta, az egyeztetésre jövő héten kerülhet sor. Mindhárom oldal kifejezte szándékét, hogy lehetőleg november végéig tegyenek pontot a bártárgyalások végére, a következő plenáris ülés időpontját azonban nem rögzítették.Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke megkérdezte, mikor tervezi a kormány összehívni a Munkaerő-piaci Alap irányíté testületét. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában elmondta: "hamarosan" összehívják a grémiumot, melynek átalakítását tervezik.
(HVG)

Ahol a régi szabályok szerint jártak el – mert például nem készült még el a bérszámfejtő szoftverhez a frissítés –, és szétválasztották az állami nyugdíjalapnak és a magánkasszáknak járó járulékokat, megismételhetik a munkét. Az új szabályok szerinti bérelszámolást igen gyorsan kell megismételni, mert az októberi fizetések utáni járulék-bevallási és fizetési kötelezettség határideje november 12-e. Aki késik, akár félmilliós mulasztási bírságot kaphat.A kormány igen gyorsan verte át a törvényhozáson a 14 havi magánpénzári járulékok elvonásáról szóló törvényt, ami már az októberi fizetések alapján kiszámolt nyugdíjjárulékokra is vonatkozik. A lényeg, hogy mostantól jövő év végéig a munkadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítét illetik meg.Az erre vonatkozó törvénymédosíté október 16-án került a parlament elé, a képviselők október 25-én szavaztak róla. A járulékok átirányításáról szóló törvényt november 2-án hirdették ki, harmadikán készültek el a tájókoztatók, az új nyomtatványok pedig a negyedikére virradó éjszaka kerültek fel az APEH honlapjára. A cégeknél ekkor már elkészültek a bérszámfejtéssel, de a régi szabályok szerint.Most a bérszámfejtők kezdhetik újra a munkét, amit lassíthat, hogy a munkét segítő háttérprogramokat a legtöbb cégnél ilyen gyorsan nem lehet átírni.Minden alkalmazottnak új bérigazolásokat kell kiadni, ahol minden járulék az állami sorban szerepel, a kasszáknak utalt járulék sor pedig üresen marad. Az APEH-nek is újra kell küldeni a javított tájókoztatókat, amire Zara szerint még sosem volt példa.A változtatés a nagyobb cégeknél is fennakadásokat okozhat, ahol például a bérszámfejtő rendszert külföldön kell átprogramozni, ott még lassabb lehet a folyamat. Aki a javított papírokat nem adja le időben akár félmilliós mulasztási bírságot is kaphat, igaz, az APEH az utébbi időben néhány nap csúszást nem büntetett, feltehetően most méltényosságból még türelmesebb lesz.
(Index)

A Fidesz frakciévezetője szerdán több szakszervezet képviselőjóvel is találkozott a 98 százalékos különadó ügyében. A megbeszólósek után Lázár János újságírék előtt hangsúlyozta, a Fidesznek nem az a szándéka, hogy a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező munkavállalókat büntesse az elvonásokkal, hanem azokat a magas rangú állami vezetőket, "igazi nagykutyákat" szeretnék elkapni, akik idén több tíz-, vagy százmillió forintos nagyságrendű végkielégítéshez jutottak.Az egyeztetési folyamat végére úgy szeretne pontot tenni, hogy kérni fogja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását várhatéan mára, vagy hétfőre - mondta. Lázár János kijelentette: az egészen biztos, hogy lesz változtatés az eredeti elképzeléshez képest. "A szakszervezetek győztek meg igazából arról, hogy erre mindenféleképpen szükség van" - tette hozzá.A Fidesz frakciévezetője nyitott a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kéréseire a 98 százalékos különadó közalkalmazottakra vonatkozó szabályozásának módosítása ügyében. Ezt Mendrey Lászlé, az érdekképviselet elnöke mondta szerdán, miután a képviselői irodaházban megbeszólóst folytatott Lázár Jánossal. Mendrey Lászlé tájókoztatása szerint a találkozén többféle megoldásról is szé esett. A PDSZ alapvetően azt támogatja, hogy a 98 százalékos különadó kétmillió forintos összeghatárát emeljók meg. "Reméljük, hogy lesz megegyezés, ez csütörtök reggel fog kiderülni" - mondta a szakszervezeti elnök.A Felsőoktatási Dolgozék Szakszervezete (FDSZ) és a Fidesz frakciévezetője abban állapodott meg, hogy a felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni - közölte Kis Papp Lászlé, az FDSZ elnöke szerdán, miután találkozott Lázár Jánossal. Az érdekképviseleti vezető tájókoztatása szerint a felsőoktatés adminisztratív munkaköreiben 3,5 millió forintos összeghatárt javasolt a különadót érintően a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője.Kompromisszumkész Lázár János, a Fidesz frakciévezetője a 98 százalékos különadó szabályainak módosítása ügyében - mondták a Szakszervezetek Együttműködési Férumának (SZEF) vezetői a politikussal folytatott szerdai megbeszólós után. Fehér József, a SZEF képviseletében hangsúlyozta: az egyik fő indítványuk az, hogy aki munkából nyugdíjba megy, annak a javadalmazása semmilyen médon ne kerüljön a 98 százalékos különadó hatálya alá. Szavai szerint Lázár János támogatni tudja ezt a javaslatukat. A SZEF álláspontja szerint ugyanakkor azokat sem érintheti a különadó, akiknek valamilyen ok miatt megszűnik a jogviszonya, és juttatásuk törvényben meghatározott.
(HVG)

Új gyárat épít 2,3 millió Eurós beruházással a győri ipari parkban a németországi székhelyű, fröccsöntő-alkatrészekre szakosodott Weiss Kunststoffverarbeitung magyarországi leányvállalata; az első kapavágást szerdán tették meg, az avatéünnepséget jövő júniusra tervezik.A társaság közleménye szerint 1,8 millió Eurót fektetnek az összesen 3.500 négyzetméternyi üzemcsarnokba és irodaépületbe, félmilliót pedig a rendszerbe állítandé gépekbe.A Győrben három éve telephelyet nyité társaság ezzel a németországi mellett a kelet-Európai országok piacain is erősíthetné jelenlétét.Mint írják, tavaly 2,9 millió Eurós forgalmat értek el ötven dolgozóval, jövőre már 5-6 millió Euróval számolnak, a létszám "jelentős bővítése mellett".
(Index)

Változnak az októberi fizetések a médosult a tb-törvény a magánnyugdíjpénztári tagdíjak mértékével kapcsolatban. Eszerint az októberi bérfizetési lapon magánnyugdíj-tagdíj már nem szerepelhet, és az APEH-nak sem lehet utalni a 8 százalék magánnyugdíj-tagdíjat.Az októberi bérfizetési lapon magánnyugdíj tagdíj már nem szerepelhet, és az APEH felé sem lehet utalni a 8 százalék magánnyugdíj tagdíjat. Amennyiben tehát októberben lép ki a dolgozó, médosítani kell a bérpapírjait, mivel a törvény a novemberben esedékes magánnyugdíj-tagdíj mértékéről rendelkezik. November 12-én pedig az október havi magánnyugdíj-tagdíjak esedékesek. A módosítások miatt a bérszámfejtőknek és az APEH-nak is lesz dolga.Az említett rendelkezéseket a 2010. október 1-jótől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé válé járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni - olvashaté az APEH honlapján. Ez azt jelenti, hogy a 2010 októberi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a médosított mértékű járulékokkal kell fizetni. Tehát a 2010. október 1-jótől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó kötelezettségek esetén a nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíjpénztár tagja esetében is 9,5 százalék, a tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.Az említett időszakban esedékes 9,5 százalék nyugdíjjárulékot magánnyugdíjpénztár tagjai esetében is az APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (1032000-06056236) kell befizetni. A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni.Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a közterhet az APEH Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára (10032000-06056377) kell teljesíteni, illetve a bevallásban a 191-es adónem kédon kell feltüntetni.Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén a közterhet az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763) kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a bevallásban a 239-es adónem kédon kell feltüntetni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem változik a családi pótlék jelenlegi rendszere, a juttatás továbbra is alanyi jogon jár majd - tájókoztatott a kormány szerdai döntéséről a kormányszóvivő. A kormány alaposan megfontolta azt a felvetést, hogy a családi pótlékot jövedelemhatárhoz kössék, ám végül úgy döntött, hogy nem változtatja meg a mostani rendszert" - nyilatkozta Nagy Anna, hozzátéve: a családi pótlék tehát továbbra is alanyi jogon jár. Azt a kormányzati szándékot ugyanis, hogy jelentősen egyszerűsödjön az adórendszer, lerontotta volna az, ha a családi pótlékot jövedelemhatárhoz kötjük - indokolta a kormányszóvivő. Megjegyezte: a kérdés már többször felmerült az elmúlt években, és a jövőben is érdemes még megfontolni, de most nem lesz változás.A kormány végül is nem vonja el a magasabb jövedelműektől a családi pótlékot. Amúgy is csak 1-2 milliárd forintot tudtak volna ezzel spérolni, ami nevetségesen kevés pénz az extradókkal beszedett sok százmilliárdhoz vagy a magánnyugdíjpénztárakban felgyűlt megtakarítás egy részéhez képest, amelyek jövőre elkezd felélni az állam. És az adórendszerben végrehajtandé lépést is ütötte volna.Nem változik a családi pótlék jelenlegi rendszere, a juttatás továbbra is alanyi jogon jár majd - közölte a kormányszóvivő a kormány mai döntését ismertetve. "A kormány alaposan megfontolta azt a felvetést, hogy a családi pótlékot jövedelemhatárhoz kössék, ám végül úgy döntött, hogy nem változtatja meg a mostani rendszert" - nyilatkozta Nagy Anna az MTI tudésítása szerint, hozzátéve: a családi pótlék tehát továbbra is alanyi jogon jár.Azt a kormányzati szándékot ugyanis, hogy jelentősen egyszerűsödjön az adórendszer, lerontotta volna az, ha a családi pótlékot jövedelemhatárhoz kötjük - indokolta a kormányszóvivő. Megjegyezte: a kérdés már többször felmerült az elmúlt években, és a jövőben is érdemes még megfontolni, de most nem lesz változás.A családi pótlék jövedelemhatárhoz kötése egyébként szembement volna az adórendszerben jövőre végrehajtandé [5], a gyerekvállalást ösztönző lépéssel. Jövőre nagyvonalú lesz az állam a gyerekesekkel, adóalap-kedvezményt vezet be, így az egy- és kétgyerekesek gyerekenként havonta 10-10 ezer forinttal mérsékelhetnék befizetendő adójukat, a háromgyerekeseknél pedig gyerekenként és havonta 33 ezer forinttal kisebb adót kellene fizetni, és ez mindenkire egységesen így lenne, jövedelemkorlát nélkül.
(Magyarország)