Munkaügyi Tudástár

2015-ig 400 ezer új munkahelyet ígért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. Matolcsy György jelezte, a jövőre nézve kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, az állami mellett az önkéntes pénztárakban - írja az origo.hu. A 2011-es az első olyan költségvetés, amely betartja az Európai Unió felé vállalt 3 százalékos hiányt - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági ministzter az OÉT pénteki ülésén. A miniszter megjegyezte ugyanakkor, ez még csak az első költségvetése az Orbán-kormánynak, így csak arra vállalkozhat, hogy az országot "biztonságba helyezi". Arról ugyanis nem lehet megfeledkezni, hogy az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap ériási - 725 milliárdos, illetve majdnem 900 milliárdos - hiánnyal küzd. Ezért van szükség a válságadókra, a bankadóra és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami eltérítésére.Átmenetileg különleges intézkedésekkel, brutális beavatkozással tarthaté a hiány - ismerte el a miniszter. Az egyetlen mentség, hogy a válságadók átmenetiek, kivezetésük után pedig megmarad az egyensúly. 2013-2014-re összességében 10-15 százalékos GDP-bővülést, 2015-ig pedig 400 ezer új munkahelyet ígért a miniszter. Matolcsy György jelezte, a jövőre nézve kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, az állami mellett az önkéntes pénztárakban, de hogy miképpen jutnak el odáig, az még nem tisztázott. Azt viszont megígérte, hogy jóvá fogják írni a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése miatt kieső összeget, de ennek részleteit is később dolgozzák ki.A közszféra foglalkoztatásával kapcsolatban elmondta, jövőre, a 25 ezres természetes fogyáson túl, néhány ezer ember elbocsátásával számolnak, de az nem érinti az egészségügyet, az oktatást, a rendvédelmet - az államigazgatást és háttérintézményeit viszont igen.
(Origo)

A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló l993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazédnak.a) Megfelelőség tanúsítás követelményeiMunkahely, létesítmény, technolégia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelmények megtartásával történhet. [Mvt. 18. § (1) bekezdés] A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhaték ki, amelyek rendelkeznek a szükséges megfelelőség tanúsítással. Az Mvt. erre vonatkozóan a következőket írja elő: Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. [Mvt. 18. § (4) bekezdés] A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza az egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosíté rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait. [Mvt. 18. § (5) bekezdés] Az előzőeknek megfelelően kiadott, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet hatálybalépésének időpontja: 2008. december 18. (Megjelent: Magyar Közlöny 2008. december 3., 170. szám) [Az SZMM rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette a 2/2002. (II. 7.) SzCSM rendelet, amely hatálybalépésének időpontja 2004. május 1-je volt.]b) Egyéni védőeszköz alkalmazhatóságaAz Mvt. a megelőzés fokozatainak elve alapján határozza meg az egyéni védőeszköz alkalmazhatóságát. Ennek értelmében azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve a hatásos védelmet zárt technolégia alkalmazásával, ha ez nem oldhaté meg akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalésítani. [Mvt. 44. § (1) bekezdés]. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalésításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [Mvt. 54. § (1) bekezdés h) pont] Ezzel összhangban az Mvt. konkrét követelményt is támaszt: Ha a munkahelyre előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megévása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [Mvt. 33. § (2) bekezdés].Ez a védőeszköz alkalmazás lehetőségének egy (az Mvt.-ben nevesített) esete, amikor megfelelően kiválasztott - elsősorban légzőszerveket - védő eszközt kell biztosítani.
A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárós elleni védelméről (Mvt. 34. §). A körülmények ismeretében a munkáltató dönt az alkalmas intézkedésről.
c) KockázatértékelésA munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [Mvt. 54. § (2) bekezdés] Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújté egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhaték meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat. A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztréfavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel valé ellátásuk érdekében [Mvt. 54/A. § (2) bekezdés] d) Egyéni védőeszközt természetben kell juttatniAz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. [Mvt. l8. § (2) bekezdés]. Az Mvt. előző előírásából következik, hogy a munkáltató az egyéni védőeszközt természetben köteles a munkavállaló számára biztosítani. e) Egyéni védőeszközök használataAz Mvt. nem fogalmaz meg részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technolégiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsíté hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújté egyéni védőeszközöket meg kell határozni,
azokkal a munkavállalókat el kell látni,
használatukra ki kell oktatni,
használatukat meg kell követelni [Mvt. 42. § b) pont].
E négy elvárás maradóktalan teljesítése jelentős terhet és felelősséget ré a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, munkaegészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen médon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a kockázatokat, amelyek az adott munkahelyen fennállnak. A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [Mvt. 42. § c) pont] A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pétlását [Mvt. 54. § g) pont] f) Tájókoztaté A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájókoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájókoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely tartalmazza a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalékat. [Mvt. 2. § (4) bekezdés, SZMM rendelet 3. § (14) bekezdés, 5. § (5) bekezdés e) pont, 10. § (2) bekezdés, 11. § (6) bekezdés, és 3. melléklet 1.4 pont]. g) Szabványok alkalmazásaAz Mvt. értelmében az egyéni védőeszközre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza [Mvt. 47. §] Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat elsősorban a honosított harmonizált szabványok tartalmazzák. E szabványok azok, amelyeket az Európai szabványügyi szervezetek által elfogadott műszaki leírás, amelynek hivatkozási számát az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdette, és amelyet nemzeti szabványként közzétettek.A honosított harmonizált szabványok jelentős része nemzeti szabványként jelenik meg. A nemzeti szabványok hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utalé kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva. Az Mvt. korábban idézett előírása értelmében az egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása) használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelmények megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik. 3. Munkáltaté - munkavállaló alapvető feladataia) Az egyéni védőeszközt kötelező használniA munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény (Mvt.), mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárhaté tisztításáról gondoskodni [60. §], így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alél. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze. A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [61. § c) pont].Láthaté, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjót a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [Mvt. 56. §] Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles - a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani [Mvt. 54.§ (7) bekezdése], valamint- biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pétlását; [Mvt. 54.§ (7) bekezdés g) pontja] b) Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjónek meghatározásaAz Mvt. önállé szakaszban külön hangsúlyozza, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező személy feladata különösen az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjónek meghatározása (56. §). [Mvt. 57. § (3) bekezdés g) pont] E személy foglalkoztatása - a formájától függetlenül - természetesen nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalésításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősége alél. c) Soron kívüli vizsgálatA munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technolégiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. [Mvt. 23. § (2) bekezdés a) pont]Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennállé kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni. Nem tartozik ide az EK-típustanúsítvány kiadását követően a bejelentett tanúsíté szervezet által lefolytatott ellenőrző vizsgálat, csak az EK-típustanúsítványban meghatározottak alapján a tájókoztatóban is rögzítettek betartásának vizsgálata. 4. A munkavédelmi képviselő szerepe az egyéni védőeszköz ellátás során A munkavédelmi képviselő jogai között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalésulásáról történő meggyőződés is megtalálhaté. A munkavédelmi képviselő - az Mvt. 70. §-ában leírtakat is figyelembe véve - jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen - a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról.[72. § (1) bekezdés]. 5. Munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi hatóság felügyelőjónek jogaiAz Mvt. természetesen az OMMF - regionális - Munkavédelmi Felügyelőségeinek a munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultsága között megnevezi az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését is, amely szerint a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosulta munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal [Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont].E tekintetben a felügyelő a határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el [Mvt.84.§.(3) bekezdés] A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulaszté, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. [Mvt. 82. § (1) bekezdés] Az Mvt. az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [Mvt. 63. § (2) bekezdés]. Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [63. § (1) bekezdés], illetőleg
munkavédelmi bírság alkalmazhaté (Mvt. 82. § (2) bekezdés e) pont].

6. Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékeléseAz egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése 2008. december 18-ától az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerint történik. a) Ionizálé sugárzás elleni védőeszközökA 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében külön jogszabály vonatkozik az ionizálé sugárzás elleni védőeszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására. E külön jogszabály a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A hivatkozott EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a következőket írja elő: Az atomenergia alkalmazása körében használt, ionizálé sugárzást kibocsáté vagy radioaktív sugárforrást tartalmazé berendezés (a CE jellel rendelkező berendezések kivételével), valamint sugárzás elleni védőeszköz (a továbbiakban együtt: berendezés) csak akkor hozhaté forgalomba, illetve akkor alkalmazhaté, ha a „Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugáregészségügyi és Sugárbiolégiai Kutaté Intézete (OSSKI) szakvéleménye alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a berendezést vagy sorozatgyártás esetén annak prototípusát sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette, és arról minőségi bizonyítványt ad ki, melynek alapján a berendezés a H jelzést megkaphatja.Az EüM rendelet a 6. §-ában rögzíti, hogy a sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékét az OTH az Egészségügyi Közlönyben évente közzéteszi.b) Az egyéni védőeszközök kategériáiAz egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a kategériáik szerint eltérő követelmények határozzák meg. Az egyéni védőeszközöknek 3 kategériája van. A kategériába sorolás összetartozé szempontjai: a védelmi szint,
a védelmi szint megítólhetősége,
a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma.
c) EK-megfelelőség nyilatkozat EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyárté írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak megfelel. [Mvt. 87. § 1/B. pont] Az EK-megfelelőség nyilatkozatot a gyárté vagy a gyárté EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője állítja ki, amely lényegét tekintve írásbeli nyilatkozat arról, hogy a védőeszköz a mintának és a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet előírásainak megfelel. meghatalmazott képviselő: bármely e rendeletben előírt kötelezettségnek a gyárté helyett és nevében valé teljesítésére a gyárté által meghatalmazott személy [18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 3. § 9. pont] Az 1. kategériájú védőeszközöket a gyárté tanúsíthatja EK-megfelelőség nyilatkozattal az EGT-államokban, illetőleg
nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén harmadik országban
gyártott védőeszköz esetében. Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategériába tartozénak kell tekinteni, és annak megfelelően eljárni. A 3. kategériába tartozé védőeszközök esetében a gyárté köteles a gyártási folyamata végén a terméket termékellenőrzés alá vetni, vagy teljes minőségirányítási rendszert működtetni. d) EK-típustanúsítvány EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak. [Mvt. 87. § 1/C. pont]da) EK-típustanúsítvány alapján történik nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott, 1. kategériába tartozé védőeszköz,
a 2. és
a 3. kategériájú védőeszközök
megfelelősége tanúsítása. db) EK-típustanúsítvány kiadása EK-típustanúsítványt bejelentett tanúsíté szervezet ad ki a lefolytatott EK típusvizs-gálat keretében.Az EK típusvizsgálatot a kérelmezőnek kell kezdeményezni, és a kérelmet csak egyetlen tanúsíté szervezethez lehet benyújtani Az EK-típustanúsítvány kiadását a vizsgáló szerv típusvizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsíté szervnél kell kezdeményeznie. Érvényességi idő: az EK-típustanúsítványnak időbeli hatálya nincs, Érvényvesztés oka lehet: Ha a vizsgálati jegyzőkönyv a felhasznált anyag vagy egyéb valészínűsíthető ok miatt olyan megállapítást tartalmaz, amelyek miatt a vizsgált védőeszköz védelmi szintje csökkenhet, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott, a védőeszköz védelmi szintje változatlanságátjelző időpontig tartó érvénnyel lehet kiadni az EK-típustanúsítványt. [18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 9. § (3) bekezdés]
Ha a tanúsíttaté a védőeszközt a hiteles mintapéldányhoz képest annak szerkezeti kialakítása, alkatrészei, a felhasznált anyagok vagy azok minősége tekintetében úgy változtatja meg, hogy az eltérés médosítja a védőeszköz védelmi szintjót, új EK-típustanúsítvány kiadását kell kérnie. A védőeszköz védelmi szintjónek változtatásával nem járó módosítás esetén a tanúsíttaté bejelentésére a tanúsíté szervezet a kiadott EK-típustanúsítvány hatályát kiterjesztheti, vagy új EK-típustanúsítványt adhat ki. [18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 11. § (1) bekezdés]
Az EK-típustanúsítvány az ezt követően gyártásra kerülő védőeszköz vonatkozásában érvényét veszti. = a védőeszköz megfelelőségének tanúsítása alapjaként szolgáló - az EK típusvizsgálat alapját képező - előírás megváltozik, vagy = a védőeszközön olyan mértékű változtatást hajtottak végre, hogy a védőeszköz védelmi szintje, szerkezeti kialakítása eltér az EK típusvizsgálat alapján kapott eredményektől, a megfelelőségének tanúsítása alapját képező követelményektől, illetve a hiteles mintapéldánytól [18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 12. §]
Az EK-típustanúsítvány nem ruházhaté át! dc) EK- típustanúsítvány bemutatása A tanúsíttaté köteles a vásárlé kérésére lehetővé tenni, hogy a védőeszköz EK-típustanúsítványát - másolat formájában - megtekinthesse. dd) Egyéni védőeszközök jelölése Az EK-jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni.
A védelmi képességre utalé piktogramokat a honosított harmonizálé szabványok tartalmazzák.

7. EK-típustanúsítvány kiadására jogosult szervezetekA 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet előírása szerint a kijelölés olyan eljárós, amelynek során a kijelölő megállapítja a bejelentett szervezetté válás feltételeinek meglétét. Tanúsíté, illetőleg ellenőrző szervezet: a megfelelőségértékelési eljárósban tanúsítéi, illetőleg ellenőrzési tevékenység végzésére - a kijelölő által megállapítottan - felkészült, a bejelentés feltételeinek eleget tevő szervezet.A tanúsíté, illetőleg ellenőrző szervezet feladatkörének meghatározása a kijelölés terület, amely a kijelölő által elismert egyéni védőeszköz típusra vonatkozó tanúsítási (egyben vizsgálói), illetve ellenőrzési tevékenység. A kijelölési eljáróst az OMMF keretében működő Kijelölést Előkészítő Bizottság végzi, a Kijelölő Okiratot a szociális és munkaügyi miniszter adja ki. Bejelentett szervezet: az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak bejelentett, az Európai Bizottság által visszaigazolt bejelentés alapján a megfelelőségértékelési eljárósban tanúsítéi, illetve ellenőrzési tevékenység végzésére Kijelölő Okirattal rendelkező, az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában feladata és azonosíté száma megjelölésével közzétett szervezet; A bejelentés a kijelölő feladata, amit a kijelölő az OMMF útján teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Költségvetési Tanács jelentése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy becsapnánk magunkat, ha tíz év alatt egymillió új munkahely vagy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által nemrég említett négy év alatt négyszázezer új munkahely létrejöttét várnánk a kormány adócsomagjától. A nagy szja-csökkentésre és kisebb mértékben társaságiadó-mérséklésre koncentrálé pakk, mellette pedig a bevezetett négy extradó szakértőik szerint négy év alatt összesen úgy tizenötezerrel növelheti a foglalkoztatottak számát.A tanács a jövő évi gazdasági növekedési ütemet és infláciét nagyjából ugyanúgy látja, mint a kormány. A kabinet 3, a Tanács 2,8 százalékos GDP-növekedést vár, a kormány 3,5 százalékos, a Tanács 3,7 százalékos pénzromlást prognosztizál.
(Index)

A végkielégítésre valé jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre valé jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozé, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát , amikor is a munkaviszony szünetel. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [MT. 87/A. § (1) bekezdés].Végkielégítés mértéke - A Munka Törvénykönyve által meghatározott törvényi végkielégítés mértéke- legalább három év esetén: egyhavi,
- legalább öt év esetén: kéthavi,
- legalább tíz év esetén: háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
- legalább húsz év esetén: öt havi,
- legalább huszonöt év esetén: hat havi
átlagkeresetnek megfelelő összeg . A végkielégítés mértékének kiszámításakor a Munka Törvénykönyve hatálybalépését megelőzően áthelyezéssel létrejött munkaviszonyból az áthelyezést megelőző éveket nem lehet figyelembe venni.Emelt összegű végkielégítés A végkielégítésnek az ismertetett törvényi mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással vagy a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése folytán szűnik meg az öregségi nyugdíjra valé jogosultság, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra valé jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Korlát azonban az emelt összegű végkielégítés kifizetésével kapcsolatban, hogy ez a kedvezmény csak egy alkalommal illeti meg a munkavállalót, tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Spanyolországban már harmadik hónapja egyre nő a munkanélküliség, mivel a nyári idegenforgalmi szezon zárultával a szezonálisan foglalkoztatottaknak is útilaput kötöttek a talpára. A spanyol munkaügyi minisztérium szerdán ismertetett adatai szerint a munkanélküliek száma októberben 1,7 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, és 4,1 milliót tett ki.A munkanélküliségi ráta 19,8 százalékot tett ki a harmadik negyedévben, ezzel kisebb volt, mint a második negyedévben, de még így is majdnem a duplája az Euróövezeti átlagnak. Bizakodásra adhat okot, hogy a feldolgozóipari beszerzési menedzser mutaté szerint októberben 38 hónap éta először nőtt a foglalkoztatás. Spanyolországban évente csaknem egymillióan veszítették el állásukat azéta, hogy 2007-ben összeomlott az ingatlanpiac.
(HVG)

Jelentős leépítés is szerepel abban a tervben, amelyet a K&H Bank vezetősége és az anyacég, a KBC brüsszeli központja most vizsgál – értesült a Napi Gazdaság. A bank jövedelmezőségével standard piaci körülmények között komolyabb gond nem lenne, ám a társaság működési bevételei csak 4 százalékkal növekedtek az első félévben. A KBC most az üzleti volumen bővülésének lehetőségeit mérlegeli, de megkerülhetetlen a bankadó hatásainak a modellezése is a második legnagyobb hazai hitelintézetnél. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a jelenleg mérlegelés alatt állé terv a legjelentősebben a fővárosban és Pest megyében szűkítené a dolgozói létszámot, miközben a leépítésben nem érintett dolgozóknak bérük versenyképességének további biztosítása érdekében a korábban megszokott bérfejlesztést szeretnének biztosítani.
(HVG)

Nem kerülhető el a sztrájk a Rail Cargo Hungarianál (RCH), az osztrák tulajdonos képviselője a csütörtöki konzultácién ugyanis nem vonta vissza a magyar leányvállalatánál korábban bejelentett csoportos létszámleépítést, írja közleményében a Vasúti Dolgozék Szabad Szakszervezete (VDSZSZ).A VDSZSZ szerint Friedrich Macher, a Rail Cargo Austria Igazgatéságának elnöke a konzultácién újabb elbocsátások tényét erősítette meg. Az eddigi 610 munkahely megszüntetése helyett már összesen 929 fizikai és 80 szellemi munkakörben dolgozótól válna meg az RCH jövőre.A szakszervezet szerint ezzel újra bebizonyosodott, hogy a magyar leányvállalat vezetésének egyáltalán nincs beleszélása a létszámleépítésbe. Ezt az RCH humánerőforrás igazgatója a legutébbi, tulajdonos részvétele nélkül megtartott egyeztetésen be is ismerte.Ezért a VDSZSZ felkészült a munkabeszüntetésre, és a sztrájkba hívé plakótok a napokban érkeznek meg a munkavállalókhoz szerte az országban, írják
(Index)

Az októberi zárónapon több mint 163 ezren kerestek ilyen régéta állást, ami az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is növekedést jelent - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerő-piaci adatokból. Az ÁFSZ adatai szerint októberben 1,5 százalékkal nőtt a tartósan regisztrált álláskeresők száma havi, és 15,3 százalékkal lett több éves összehasonlításban. Oktéberben az álláskeresők zárónapi száma 545.500 fő volt, ami az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos - 2.500 fős - emelkedést, míg az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékos - több mint 24.000 fős - csökkenést mutatott. A legtöbb, csaknem 123.000 álláskereső továbbra is Észak-Alföldön van, de Észak-Magyarországon is több mint 101.000 ember keres munkét.A válság kitörése éta megfigyelt növekvő trend az álláskeresők számában éves összehasonlításban már 2010 májusában megtört, és októberben is tovább folytatódott az álláskeresők számának apadása. Oktéberben a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 578.700 fő volt, 4.800-zal több mint az előző hónapban. A pályakezdő álláskeresők száma októberben 2,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya októberben 12,5 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 0,1 százalékponttal nőtt, míg a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutaté értéke továbbra is stagnálást mutat.Emlékeztetnek: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált legfrissebb adata 10,9 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2010. július-szeptemberre, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,1 százalékpontos csökkenést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 0,6 százalékpontos emelkedés tapasztalhaté.A foglalkoztatók a tárgyhónapban 26.000 új álláslehetőséget jelentettek be, ez egy hónap alatt 8,6 százalékos - 2.400 darabos - csökkenést, míg az előző év azonos időszakához képest 7,3 százalékos - 1.800 darabos - növekedést jelent.Az adatok szerint az újonnan bejelentett állások 55,6 százaléka volt nem támogatott álláshely, 44,4 százalékét pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók. Így ismét a nem támogatott álláshelyek kerültek túlsúlyba, ami a támogatott álláshelyek számának visszaesésének és a nem támogatott állások enyhe emelkedésének tudhaté be.Az októberi zárónapig 17.800 állás maradt betöltetlen, melyből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területéről - amely a közcélú munka és a közmunka munkaerőigényét takarja -, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatás, az építőipar és a nagykereskedelem ágazatból érkezett.2010 októberében 28 cég, összesen 963 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 514 fővel - 34,8 százalékkal - csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. októberi bejelentések létszámtartalmához képest is jelentős, több mint 44 százalékos csökkenés történt.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A munkaviszony rendes felmondással történő megszűnése a munkavállaló érdekeinek védelmét biztosítják.A rendes felmondás indokolása - Rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indokolási kötelezettsége. A munkáltató - főszabály szerint - köteles felmondását megindokolni oly médon, hogy abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Eleget tesz ennek a követelménynek az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglaléan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (pl. az a szervezeti egység, amelyben a munkavállaló a munkáját végezte, megszűnt). A törvény alapján a rendes felmondást az alábbiak alapozhatják meg: - a munkavállaló képességei,
- a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása,
- illetve a munkáltató működésével összefüggő okok. A munkáltató működésével összefüggő ok a minőségi csere vagy az átszervezés. A minőségi csere a munka színvonalának emelését elősegítő személycsere, amikor is a munkáltatónak érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos képzettséggel, képességgel rendelkező munkavállalót foglalkoztasson a korábbi helyett. Ugyancsak a munkáltató döntési körébe tartozik, hogy milyen átszervezéseket hajt végre. Átszervezést elhatározé döntés esetén a munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a munkáltatónak a felmondés alapjául szolgáló intézkedése célszerűtlen vagy gazdaságtalan volt. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozva a munkáltató a rendes felmondás előtt köteles lehetőséget adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el. A munkáltató felmondásánál nem elég hogy az indoka megfelel a valéságnak, annak okszerűnek is kell lennie. Nem köteles a munkáltató a rendes felmondását megindokolni, ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerinti nyugdíjasnak minősül.A munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha
- a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra valé jogosultság), illetve
- az előző pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
- korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
- előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
- szolgálati nyugdíjban, vagy
- korengedményes nyugdíjban, vagy
- más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
- rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban A munkavállaló akkor részesül a fenti pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították, így nem feltétel, hogy annak folyósítása megkezdődjön. Összegezve: az Mt. szerint nyugdíjasnak tekintendő munkavállalók közül tehát csak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetését kell megindokolni. Indokolási kötelezettség vezető állású munkavállaló esetében A Munka Törvénykönyve alapján amennyiben a munkáltató a vezető állásúnak minősülő munkavállalónak (azaz a munkáltató vezetőjónek vagy helyettesének) a munkaviszonyát szünteti meg rendes felmondással nem kell azt megindokolnia. Felmondási védelem A felmondási védelem annyit jelent, hogy bizonyos helyzetekben kizárt annak lehetősége, hogy a munkáltató a munkavállalót rendes felmondással elküldje. Felmondási védelmek - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül -
- a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül vagy
- rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló.Felmondási tilalmak Felmondási tilalom folytán a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt : - a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá
- az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre valé jogosultság; (A keresőképtelenné vált beteg munkavállalónak a munkaviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a munkavállalót táppénza keresőképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Amennyiben a táppénzes időszak nem folyamatos, mert a munkavállaló rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresőképtelen lesz, a betegségben eltöltött időszakokat nem lehet összeadni, a védelem újra kezdődik.);
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés;
- a közeli hozzátartozé otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ;
- az emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság ;
- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság; illetőleg
- a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyes folyósításának tartama alatt Az előzőekben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A felmondási idő kezdete A felmondási idő kezdetének meghatározása során az előzőekben említett felmondási védelmek időtartamára is figyelemmel kell lenni. Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el a felmondási idő . A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. A felmondási idő nem eshet a munkavállalót megillető - a Munka Törvénykönyvében meghatározott - védettség időszakának tartamára, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató a védettség időtartama alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben az áll, hogy a felmondási idő a védettség lejárta után kezdődik (BH 1993/472.). A felmondás közlését követően bekövetkezett olyan körülmények (pl. keresőképtelen betegség), melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez. A Munka Törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő munkavállaló (azaz a munkáltató vezetője vagy helyettese) munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére a felmondási védelemre vonatkozó szabályok nem terjednek ki . A felmondási idő A Munka Törvénykönyve 30 napban határozza meg a felmondási idő hosszának minimumát, 1 évben a maximumát. Ettől sem a munkaszerződés, sem pedig a kollektív szerződés nem térhet el. A harmincnapos felmondási idő meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal,
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal,
- tizennyolc év után negyven nappal,
- húsz év után hatvan nappal. A felmondási idő számításánál egyértelmű, hogy csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. A vezető állásúnak minősülő munkavállalók munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén az előbbiekben ismertetett, és a felmondási időre vonatkozó szabályai nem alkalmazhaték.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Elkészült a gyes időtartamának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, amelyről várhatéan még ebben a hónapban szavaz a parlament, írja a Magyar Nemzet. A tervezet korlátozná a gyest igénybe vevő anyák munkavállalását.Elkészült az a törvényjavaslat, amely a jelenlegi két évről újra három évre növelné a gyermekgondozási segély folyósításának idejót, írja a Magyar Nemzet. A gyesről az egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény rendelkezik, amely már megjelent a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.A javaslat a gyes időtartamának növelése mellett korlátozná a gyest igénybe vevő anyák munkavállalását. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az anyák a gyerek egyéves kora után időkorlátozás nélkül dolgozhatnak, a tervezet viszont ezt csak az otthonukban dolgozó nőknek engedélyezné, a többieknél heti harminc éra munkában húzná meg a felső határt.A Magyar Nemzetnek Nyitrai Imre, a minisztérium szociálpolitikai helyettes államtitkára ezt azzal magyarázta, igazságtalannak tartanák, hogy a támogatás annak is járjon, aki nincs egész nap a gyerekével. Nyitrai szerint a törvényjavaslatról várhatéan még ebben a hónapban szavaz a parlament.
(Index)