Munkaügyi Tudástár

Eszerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valészínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét. A DGS Global Bértervezés 2011 elnevezésű felmérése arra kereste a választ ötszáz cégtulajdonos, vállalatvezető, pénzügyi igazgató, HR-vezető megkérdezésével, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe jövő évi bérpolitikájuk tervezésekor (versenytársak munkaerő-piaci helyzete, automatikus béremelés, teljesítményalapú bérezés, év végi bénuszlehetőség, egyéni és csapatmunka ösztönzése stb.). A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett munkadók - akik összesen 342 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak - 45 százaléka emelni fogja dolgozóinak bérét 2011-ben. Tizenegy százalékuk azért nem tervez emelést, mert 2010-ben már megtette, 20 százalék pedig idén sem emelt és várhatéan jövőre sem fog. A felmérés hat kategériára terjed ki: a felsővezetőkre, középvezetőkre, kereskedelmi munkaköröket betöltőkre, diplomás szakemberekre, ügyviteli munkaköröket betöltőkre és a fizikai munkakörökben dolgozókra.A megkérdezett munkadók 40 százaléka azt mondta, hogy emeli felsővezetőinek fizetését jövőre (7 százalékkal többen nyilatkoztak így, mint tavaly), 34 százalék viszont nem számol emeléssel. Tervezett bércsökkentésről a megkérdezett cégvezetők 3 százaléka beszélt, 24 százalékuk pedig még nem döntött bérpolitikájáról. A felsővezetők átlagosan 2-5 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, a munkadók 9 százaléka viszont ennél nagylelkűbb: legalább 10 százalékos béremelést helyezett kilátásba.A cégvezetők 44 százaléka véli úgy, hogy emeli középvezetőinek bérét 2011-ben (6 százalékkal többen, mint 2010-ben), 20 százalék a bérek befagyasztásával számol, 22 százalék viszont még tanácstalan. A válaszadók adatai alapján az átlagos béremelés mértéke 4,94 lesz. A válaszadók 9 százaléka viszont tíz százalékot megközelítő vagy meghaladó béremelést valészínűsít.Kereskedelmi munkakörök esetében a munkáltatók 41 százaléka béremeléssel, 21 százaléka bérbefagyasztással, 3 százaléka pedig bércsökkentéssel számol, 24 százalék egyelőre nem tudja, mit hoz a jövő. A béremelés - e munkakörök esetében - átlagosan 4,97 százalékos lesz, viszont a válaszadók 7 százaléka 9-10 százalékos emelést prognosztizál.A munkáltatók továbbra is nagy figyelmet fordítanak a diplomás kollégák megtartására és motiválására, már amennyire lehetőségeik engedik. Béremelésre a válaszadók 47 százaléka készül - 5 százalékkal többen, mint tavaly - míg bérbefagyasztásra 18 százalék. Jellemzően 2–5 százalékos emelésre számíthatnak a diplomás dolgozók - átlagosan 5,18 százalékra - , legalábbis a megkérdezett munkáltatók szerint, míg 12 százalékuk 10 százalékos vagy azt meghaladó emeléssel kalkulál.A felmérésből az is kiderül, hogy az ügyviteli munkakörökben foglalkoztatottak - gazdasági tevékenységet végző kollégák, asszisztensek és ügyfélkapcsolatos munkatársak - jellemzően 2-5 százalékos, átlagosan pedig 4,69 százalékos béremelésre számíthatnak. Tíz százalékot elérő bérfejlesztésre a munkadóknak mindössze 7 százaléka készül. A munkadók 46 százaléka - 10 százalékkal többen, mint tavaly - tervez emelést, 22 százalék pedig bérbefagyasztásra készül.A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emeli majd az előzetes tervek szerint és a megkérdezetteknek csak 16 százaléka döntött a tartós befagyasztás mellett. A járműgyártás; energia-, víz-, gáz-szolgáltatás és/vagy szállítás; valamint a villamosgép-gyártás, elektrotechnika, műszergyártás területén tevékenykedő vállalkozások több mint 70 százaléka az emelés mellett döntött (legalábbis az előzetes tervek szerint). Ez nem vonatkozik az építőiparra, ahol csak a cégvezetők 30 százaléka nyilatkozott pozitívan. Átlagosan 4,66 százalékos emelés várhaté a fizikai munkaköröket betöltők esetében, ám tíz százaléknál jelentősebb emelést csak a megkérdezettek 6 százaléka tart lehetségesnek.A cafeteria-keret meghatározása komoly dilemmát jelentett a felmérésben résztvevő munkáltatóknak. A több mint 500 szervezet mindössze hat százaléka számolt be arról, hogy a béren kívüli juttatásokra fordíthaté keretet emeli, mégpedig több mint 8 százalékkal - derül ki a DGS Global felméréséből.
(HVG)

A munkanélküliek száma októberben 3 millió alá süllyedt Németországban - jelentette be Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter. A szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliségi ráta a szeptemberi 7,5-ről 7,4 százalékra csökkent. A német munakügyi miniszter által korábban közölt adatok szerint szeptemberben a munkanélküliek korrigált száma 3,188 millió volt, korrigálatlanul pedig 3,031 millió. Most 2,944 millió fős korrigálatlan munkanélküliségről számolt be, amely 20 bázispontos csökkenés a 7,2 százalékos szeptemberi korrigálatlan rátához képest. A munkaügyi miniszter elmondta, hogy az októberi adat az 1991 éta tapasztalt legalacsonyabb érték, amit "nagy sikerként" könyvelt el.Szakértői vélemények szerint a következő években csak rövid időre kúszhat 3 millió fölé a munkanélküliség Németországban. A dpa hírügynökség által megkérdezett elemzők úgy látják, a munkanélküliség 2011 nagy részében is a 3 milliós szint alatt marad, köszönhetően a robosztus gazdasági növekedésnek és a tovább erősödő kivitelnek. A szövetségi munkaügyi hivatal csütörtökön teszi közzé a munkanélküliségre vonatkozó legfrissebb adatait.
(HVG)

Kevesebb feketemunkást, de sokkal több szabadságolással és bérfizetéssel trükköző munkadót talált az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) az idei első féléves ellenőrzések során - írta szerdai számában a Napi Gazdaság. A Napi Gazdaság azt írta: csökkenő mértékű, de még jelentős a feketefoglalkoztatás, az első félévben 19.600 feketemunkást találtak. Közel 15 ezer munkáltatót ellenőriztek, és a vizsgált munkadók több mint felénél találtak jogsértéseket, amelyek 71.300 dolgozót érintettek hátrányosan. A feltárt jogsértéseket elkövető nyolcezer munkáltató közül 6300-zal szemben szabott ki az OMMF munkaügyi bírságot, összesen 2,1 milliárd forint értékben.
(Napi gazdaság)

A Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóin túl szolidaritásból a MÁV dolgozók is készek sztrájkba kezdeni, amennyiben a cég vezetése nem áll el a nagyarányú létszámleépítés szándékétól - mondta Barna István, a Vasúti Dolgozék Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) debreceni területi vezető ügyvivője kedden sajtétájókoztatón a cívisvárosban. A cégnél egy éven belül 1500-2000 munkavállaló leépítését tervezi az osztrák tulajdonos - mondta, majd felhívta a figyelmet: minden egyes, a Cargétól elbocsátott dolgozót a MÁV-csoport 1-2 munkatársa követheti. Példaként említette a mozdonyvezetőket, gépészeket, vasúti rendezőket, akiknek a munkájára így nem lesz szükség. Számításaik szerint 3-4 ezer ember munkahelye kerül veszélybe.
(HVG)

Az Országgyűlés szavazott a magán-nyugdíjjárulékok átirányításáról. A Fidesz áthajtotta a törvényhozáson a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt, illetve elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a következő 14 hónapban tehát minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Hamarosan mindenki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet a tisztán állami rendszerbe, ha jószántából így dönt. Aki visszalép, minden eddigi megtakarítását az államnak adja, de Orbán Viktor miniszterelnök azt ígéri, hogy senki nem járhat rosszabbul. Az állami nyugdíjbiztosíténál is lesznek egyéni számlák, csak ezt nem tudni, hogy mikorra, és hogy ezek pontosan milyen jogokat biztosítanak majd a visszalépőknek. Más bizonytalanságok is vannak, ezért érdemes kivárni a döntéssel.
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a szabad pénztárválasztásról szóló, múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
A Fidesz soron kívül, egyetlen nap alatt verte át a parlamenten azt a törvényjavaslatot, ami megszűnteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát, illetve lehetőséget ad a jelenlegi mintegy hárommillió tagnak, hogy eldöntse, a nyugdíjkasszák vagy inkább az állam kezelje a pénzét. A visszalépésről mindenki 2011 végéig dönthet.
Feltehetően ez lesz a négy éves kormányzati ciklus legnagyobb állami bevétellel járó lépése. Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Fidesz mit kezd ennyi pénzzel. Kormányzati forrásaink szerint a legnagyobb része az államadósság visszafizetésére megy el.
Az október 16-án beterjesztett módosítás értelmében a kormány 14 hónapra felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, a pénzt - havonta 30 milliárd forintot - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja. A kormány célja, hogy "úgy érje el a 3,8 százalékos hiánycélt, hogy a lakosság életszínvonalát a meghozott intézkedések ne csökkentsék" - olvashaté a törvényjavaslat indoklásában.
A parlament ezzel 14 hónap alatt több, mint 400 milliárd forintot vesz ki a járulékfizetők zsebéből, a kártalanításukról azonban még nem döntött.
A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik frakciéja tartózkodott, a korábban kivonulé szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson.
A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem indokolja, hogy a kormánynak mire kell a magánkasszák illetve a munkavállalók vagyona, és a szektor jövőjóvel kapcsolatban sem tudunk meg semmit. Az indoklásban csak az olvashaté, hogy a változtatás „visszadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát”.
A most elfogadott törvényjavaslatot a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja nyújtotta be pénteken. Kövér Lászlé házelnök hétfőn, a kora délutáni órákban a házszabálytól valé eltéréssel vette napirendre az ügyet, médosítékat délután négyig lehetett benyújtani, miközben a zárószavazásra néhány érával később került sor. A törvényt ezután az Országgyűlés elnöke mellett a köztársasági elnök írja alá, ha egyik rostán sem akad fenn – nem fog – akkor a kihirdetést követő napon hatályba lép, ez akár már a héten megtörténhet, mert a képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték.
Lesznek egyéni számlák
Ezután indulhatnak az átlépések (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell médosítani), ennek részletes szabályai azonban még kidolgozatlanok. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi felhalmozását a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int az összes megtakarításának. A kormányfő többször is megígérte, hogy senki nem járhat rosszul, de ez az ígéret egyelőre elég képlékeny.
A kasszák egyik legnagyobb előnye pontosan az átláthatóság, mert pontosan követhető, hol tartunk a befizetésekkel. Az állami rendszer viszont átláthatatlan, ami igen nagy htrány, ha éppen arra kér mindenkit a kormány, hogy bízza összes megtakarítását az államra. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől. Erre a kormány is számított, ezért az állami nyugdíjbiztosíténál gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket egyéni számlákon különítsék el, legalább virtuálisan.
Ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján az TB-rendszerben is naprakész informáciék lennének arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjfelhalmozása van a járulékfizetőknek. Egy ilyen rendszer kiépítése azonban költséges és időigényes, rövid távon is megnyugtaté megoldás tehát nem létezik.
Ezermilliárdos kérdés
Ha előbb-utébb lesznek is egyéni számlák az állami rendszerben – lesznek –, az sem ad majd megnyugtaté választ a felhalmozások örökölhetőségére. A kasszák másik előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis az állami nyugdíj feloszté-kirové működési logikájával, hiszen itt a befolyé járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, felhalmozás nincs a rendszerben, így változatlan feltételek mellett az öröklést sem lehet megoldani.
A kasszáknál összegyűlt 2700-2800 milliárd forintos vagyon egy része egészen biztosan az államkasszában köt ki. Minél több ember lép vissza, annál több pénz ömlik majd rá a költségvetésre. Úgy tudjuk, a kormány 1500-2000 milliárdos bevétellel számol a jövő év végéig. Biztosra vehető, hogy a nyugdíjkasszák mindent bevetnek majd, hogy minél kevesebb tagjuk távozzon, céljuk az, hogy 1000-1500 milliárd forintnál több pénz ne kerüljön ki a portfoliékból.
(Index)

Az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb figyelem fordul a fogyatékossággal élők felé, akiknek nem csak az akadálymentesítéssel lehet segíteni, hiszen számukra is fontos az oktatás és a munkahely - hangsúlyozta Soltész Miklés, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn a díjátadóval egybekötött sajtétájókoztatón Budapesten. Magyarországon a következő 20-30 éven belül a demográfiai változás miatt lehet, hogy munkaerőhiány lesz, és ha nem élünk a fogyatékos emberek tudásával, akkor sok munkét nem tud majd elvégezni az ország - fogalmazott.
A Fogyatékosságbarát munkahely elismerést kilenc szervezet érdemelte ki: az Auchan Magyarország Kft. valamennyi áruházának felsővezetése részt vett fogyatékosságügyi tréningen, elkészült a szervezet Esélyegyenlőségi stratégiája, átvilágítás történt a fogyatékos személyek által betölthető munkakörök meghatározása, és a megfelelő munkakörnyezet kialakítása érdekében.
A bauMax Magyarország Kereskedelmi Zrt. egyebek mellett bővítette a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű dolgozóinak a létszámát, ennek érdekében fejlesztették a toborzási folyamatot. Az Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek Alapítvány látássérült, 100 százalékban megváltozott munkaképességű fiatalt alkalmaz masszőrként főállásban, a munkakörülményeket úgy alakították ki, olyan felszerelést vásároltak, amellyel el tudja látni feladatát. A Hotel Panda Kft. alkalmazottainak 95 százaléka fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű, egyebek mellett látássérült gyakornokokat fogadtak és fogyatékos szakmunkástanulóknak biztosítottak gyakorlati helyet.
A Johnson Controls Mezőlak Kft.-nél a többi között megkezdődött a munkakörök átvizsgálása fogyatékosügyi szempontból, és létrehozták a gyár akadálymentesítését előkészítő terveket. A Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. egyebek mellett képzési tervet készített elő, mely a vezetők és munkatársak fogyatékosügyi ismereteinek bővítését célozza. A Spar Magyarország Kft.-nél elkészült az Esélyegyenlőség a kiválasztásban című tájókoztató anyag, a HR munkatársak pedig elmélyítették fogyatékosügyi ismereteiket. A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó Zrt. a többi között átalakította honlapját, hogy a felolvasé program segítségével a gyengénláték és vakok is tájókozédhassanak, egy munkatársukat beiskolázták középfokú jelnyelvi képzésbe, fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalóiknak folyamatosan képzéseket biztosítanak.
A Szerencsejáték Zrt. Szrt-Service nevű vállalatánál egyebek mellett a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű dolgozók továbbképzésen vettek részt, és médosították a társaság felvételről és kiléptetésről szóló szabályzatát.
A Fogyatékosságbarát munkahely elismerés célja, hogy az álláskereső fogyatékossággal élő emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását elősegítse. A koncepciét a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki, az Egyesült Királyságban immár 19 éve működő fogyatékosságbarát minősítés tapasztalatainak beépítésével.
Az elismerést azok a munkáltatók kapják, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatukat. A díj megszerzését követően a munkáltató jogosulttá válik a Fogyatékosságbarát munkahely logé használatára 2 évig.
A díjat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Szövetség a Kiváléságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója közösen adta a pályázati feltételeket sikeresen teljesítő munkáltatóknak.
(HVG)

Döntött az Európai Uniós tagországok foglalkoztatási és szociális minisztereinek Luxembourgban összeült tanácsa csütörtökön a 2010-es foglalkoztatási iránymutatásokról.A kormányok is amellett tették le a voksukat, hogy az EU minél hamarabb kilábaljon a válságból, a foglalkoztatás és a növekedés elősegítésével.Őry Csaba kiemelkedő sikerként értékelte, hogy - a belga soros EU-elnökség irányítása mellett - a parlament számos javaslatát sikerült beemelni a szövegbe. Így került az elfogadott szövegváltozatba a szeptemberben megszavazott Őry-jelentés számos sarokpontja: utalés a kohéziés politikák fenntartásának a szükségességére; a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének a támogatása; a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások körébe tartozé területeken nemzeti célok és alcélok meghatározása; a végrehajtás során az irányítás és a nyomon követés javítása; az oktatás és képzés kiemelt szerepe; a foglalkoztatás magas szintjónek célkitűzése; tisztességes munka és a munkahelyek minősége; a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő díjazás elvének érvényesülése; a fiatalkori munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelem; a dolgozó szegények védelme, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű gyermekgondozási szolgáltatás létének fontossága.A képviselő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a tagállamoknak, hogy gazdaságpolitikáikat és a foglalkoztatás előmozdítását tekintsék közös érdekű ügynek, és ezeket a miniszteri Tanácsban hangolják össze. A szerződés azt is előírja, hogy a Tanács fogadjon el átfogé gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat, illetve hogy ezek összhangban álljanak egymással. Ennek alapján az Európai Bizottság áprilisában nyújtotta be a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogé iránymutatásokról szóló ajánlásait, amelyek "együtt alkotják a foglalkoztatást és növekedést célzé új Európai stratégia, az Európa 2020 végrehajtását szolgáló integrált iránymutatásokat" is.
(Világgazdaság)