Munkaügyi Tudástár

Rögtön az első, a megye költségvetés kiegészítéséről szóló tervezetnél kivetnivalója volt a liberális párti Ionel Avrigeanu megyei tanácsosnak. Mint kifejtette, ahogy látja, útjavítási beruházásokra szánt összegeket utalna át a tanács a fizetések törlesztésére, „ezzel nem érthetünk egyet” – tette szóvá. Amint később Pásztor Sándor megyei tanácsi elnök, valamint Ioan Mang megyei tanácsi alelnök elmagyarázta, az egyik projekt megakadt a közbeszerzési eljárásnál, ezért semmi esély arra, hogy még az idén szükséges legyen a pénz, a másik esetében még a finanszírozás sincs jóvá hagyva, ezért nincs értelme az önrészt őrizgetni. A beruházások pedig megmaradnak, úgyhogy a liberálisok „csak jelszavakkal dobálóznak” – fogalmazta Ioan Mang. Pásztor Sándor pedig felkérte a megyei tanács alkalmazottját, hogy olvassa fel, milyen beruházásokat finanszíroz a továbbiakban is a tanács.
Mindazonáltal a liberális pártiak megingathatatlanok voltak, de mivel ez a tervezet nem igényelt kétharmados többséget, a tizennyolc „igen” szavazat elegendő volt ahhoz, hogy átmenjen.
Az elkövetkezendőkben – ezúttal egyöntetűen – megszavazták, hogy 6,7 millió lejes kölcsönt vegyenek fel a Nagyváradi Reptér korszerűsítésére. Amint Pásztor Sándor megyei tanácselnök elmondta, 8 millió lejre vonatkozóan kormányhatározat született, a fejlesztési minisztérium 25 százalékra növelte a hozzájárulás mértékét, ami további kétmillió lejt jelent – viszont jövő év elejére is gondolniuk kell, hiszen addig, míg a jövő évi költségvetést megszavazzák, szükséges lesz a munkálatok folytonosságát biztosítani.
Titkos szavazással voksoltak arról, hogy kikkel egészüljön ki a megyei gyermekvédelmi bizottság, miután korábban megszavazták, hogy bizonyos intézményeket két személy kell képviseljen, illetve a megyei rendőrség nem kell képviseltesse magát. A szavazás nyomán eldőlt, hogy a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság részéről dr. Ritli László, a Bihar megyei Tanfelügyelőség részéről Negruțiu Florin, az AJPIS részéről Daniela Cotrău, továbbá Dana Luncan, Micula Adina Maria, és Lupșe Gabriela is tagjai a bizottságnak.
Egyöntetűen megszavazták a tanácsosok tegnap azt a tervezetet, melyben lemondanak a csegődi kastély megvásárlásáról. Mint elhangzott, nem tudtak megegyezni a tulajdonosokkal az ingatlan áráról (a kért összeg 502.600 euró), s amint a tervezet indoklásában áll, a kastély nagyon leromlott állapotban van, rehabilitálásra további 600 ezer euróra lenne szükség, bővítésről pedig nem lehet szó, mivel az épület a műemlékek listáján szerepel. A gyermekotthonnak a továbbiakban el kell majd költöznie.
(Erdon)

A május elejétől július végéig tartó három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az előző három hónapos időszakban, azaz a második negyedévben 4,3 százalékos volt a munkanélküliség, amire tavaly november és idén január között már volt példa, de a 4,2 százalékos ráta a legalacsonyabb, mióta csak összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezerrel, 99 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 7 ezerrel, 95 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség rekord alacsony szintje mellett a foglalkoztatottak száma új csúcsot ért el, 4 millió 434 ezer főre emelkedett, amely 62 ezerrel magasabb a tavaly tapasztaltnál. „A létszámbővülés összetétele kifejezetten kedvezőnek mondható, hiszen amíg 107 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók létszáma 40, illetve 5 ezerrel csökkent. A közmunkások száma havi szinten is további csökkenést mutatott, ezzel 200 ezer fő alá esett, de számuk még mindig meghaladja a munkanélküliekét” – írta a Piac & Profitnak küldött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Tovább menetelt felfelé a gazdaságilag aktívak aránya, amely a 15–64 évesek körében 71,4 százalékot ért el, amely szintén historikus csúcsnak tekinthető. Az aktivitási ráta hazánkban egyébként évek óta fokozatosan növekszik, azonban idén ezt a folyamatot tovább erősíthette a jelentős béremelkedés, amely főként az alacsonyabb keresetűeket érinthette a minimálbér és a garantál bérminimum emelése miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legújabb adatokról elmondta, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerő-piaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást. A szakember azt is elmondta, hogy a részletes adatokon belül a fő számok mellett az aktivitási arány is javult, mégpedig 62 százalékra, a tavalyi 61,3 százalékról. Emellett a közmunkaprogramban 40 ezerrel kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb elsődleges piacon foglalkoztatottak száma pedig 107 ezerrel 4,12 millióra nőtt. „Bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást. Mindezek egy egészségesebb munkaerő-piaci szerkezet irányába mutatnak” – mondta Németh Dávid.

(Piac és Profit)

A KSH által tegnap közzétett adatok szerint május és július vége között a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékkal, valamint az április-júniusban mért 4,3 százalékkal. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé nőtt, ez éves összevetésben 62 ezerrel több foglalkoztatottat jelent. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legújabb adatokról elmondta, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerő-piaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást.
A tavalyi 61,3 százalékos foglalkoztatási arány is 62 százalékra növekedett. A friss számokból az is kiderül, hogy a kormány fokozatosan visszavesz a közalkalmazottak támogatásából, ami abból is látszik, hogy most már 40 ezer fővel kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. „Bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást. Mindezek egy egészségesebb munkaerő-piaci szerkezet irányába mutatnak” - mondta Németh Dávid.
A tanévkezdetre tekintettel közzétettek egy friss felmérést a diákmunkáról. Kiderült, hogy amíg 2010-ben még 420 ezer diák vállalt munkát évente, addig ma már csak 170 ezer. A nappalis diákok 35 százaléka rendszeresen, további 30 százaléka alkalmilag végez munkát. A diákok legerősebb motivációja a pénzkereset mellett a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés. A Job Force Iskolaszövetkezet közlése szerint a diákmunkára jelentkezők már csak mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni.
(Népszava)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 3. § 10. pontja szerint: „Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).”
(Adózóna)

A kreatív állásokat legfőképpen az extrovertált személyiségű emberek szokták megpályázni, akik élnek-halnak a kihívásokért, és akik nem félnek fellépni akár nagyközönség előtt sem. A nyitott személyiségű emberek szeretnek emberekkel foglalkozni, és rendszerint a társaság középpontját képezik. Monotonitást igénylő munkafolyamatokat is be lehet tölteni.
Ilyen munkakör lehet egy irodai adminisztrátori pozíció, amelyet a legtöbb esetben hölgyek számára szoktak meghirdetni. A vállalatok elvárásait minden esetben komolyan kell venni, mert ezek nagyban meghatározzák, hogy az illető felvehető-e az adott helyre. Az alábbi elvárásokkal lehet találkozni akár az oroszlányi állás oldalon is: angol nyelv társalgási szintű ismerete, magára és munkájára igényes legyen a jelentkező, továbbá kellemes megjelenést tükrözzön, és jó kommunikációs képessége is legyen.
Ahány cég annyiféle kínálat létezik, de a legtöbb vállalat a soron következőket fel szokta kínálni a jelentkezők számára: elegáns munkakört, fiatalos csapatban történő munkavégzést, szakképesítésnek megfelelő fizetést, valamint étkezési lehetőséget is.
(EgomInfo)

Elkülönített sztrájktámogatási alapot hozott létre a Tescónál elsőként megalakult sztrájkbizottság mögött álló Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). A Munkástanácsokkal közös kezdeményezés célja, hogy az áruházláncnál kilátásba helyezett szeptemberi munkabeszüntetés idején kiesett fizetéseket ebből a pénzből pótolják a jogaikért harcoló munkavállalók számára – értesült a Magyar Idők. A több millió forintos sztrájkalapból a naponta átlagosan nettó 1-2 ezer forintot kereső dolgozók valamennyien arányosan kapják majd kézhez a szakszervezeti juttatást.
Magyar Időknek Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnök elmondta, a cég központjában már készülnek a legrosszabb forgatókönyvre, vagyis arra, hogy előre bejelentett időpontban az országos bolthálózatnál leteszik a munkát a dolgozók, aminek következtében több áruház működése teljesen leállhat.
"A napokban egyes áruházak vezetői már elkezdték összeszámolni azokat a dolgozókat, akik részt vennének az akcióban, azzal a szándékkal, hogy felkészüljenek a kieső munkaerő pótlására a diákszövetkezeteken keresztül. Más kérdés, hogy az iskolai időszakban tervezett sztrájk során ily módon megoldható lesz-e az üzletek működtetése" – jegyezte meg a sztrájkbizottság vezetője.
(Inforádió)

Kormányzati szinten időről időre komoly csatározásaink vannak Brüsszellel, a legnagyobb ellentét a menekültpolitika területén van. Ugyanakkor, ha a magyar embereket kérdezik, akkor a nagy többség még mindig támogatja összességében az Uniót, illetve azt, hogy hazánk is része legyen. Sőt, a magyarok 46%-a bízik az EU-ban, miközben a magyar kormány esetében ugyanez az arány csak 39% az idén tavasszal készült friss Eurobarometer-felmérés szerint.
Ha pedig arról kérdezik az embereket, mi a legjobb dolog az EU-ban, akkor nem meglepő, hogy a legtöbben azt válaszolják, amit a saját bőrükön éreznek. A legtöbben az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását említik, mint az Unió legfontosabb vívmányát, de részben ehhez a területhez kapcsolódik a második helyen említett Erasmus-ösztöndíjprogram is.
Ha külön a munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a magyar emberek számára ez az Unió legnagyobb vívmánya, 13 évnyi tagság után ma szinte mindenkinek van olyan családtagja, barátja, ismerőse, aki él vagy élt külföldön
(Portfólió)

Kissé furcsának tűnhet, de részmunkaidőben is éppen ugyanannyi szabadság illeti meg a munkavállalót, mint teljes munkaidő esetén. Sőt, a szabadság mértéke attól sem függ, hogy a munkavállaló 8 vagy 12 órás napi munkaidővel dolgozik-e.
A szabadság munkanapjait tehát minden esetben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 115–121. §-ai alapján kell kiszámítani.
Ennek keretében első lépésben az alapszabadságot vesszük alapul (20 munkanap), melyhez hozzáadjuk a különböző jogcímen járó pótszabadságokat. Ezek közül a leggyakoribb az életkori pótszabadság, valamint a gyermekek száma alapján járó pótszabadság.
Megkaptuk tehát a munkavállaló szabadságát, melyet főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Természetesen azonban a napi munkaidő csökkenésével a munkavállaló a szabadsága időtartamára arányosan csökkenő mértékű távolléti díjat kap, s ebben fog megnyilvánulni a részmunkaidős foglalkoztatás jellege.
(Adózóna)

“Itt jön a nyugdíj, aztán albérlet, villanyszámla, tévé... Muszáj, hogy legyen munka, különben nem tudok megélni” – mondta a 65 éves Györgyi egy augusztusi szerda délután, tenyérnyi naptárat szorongatva a kezében. Egy hét telt el azóta, hogy belépett a miskolci Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetbe, és most azért jött vissza az ügyfélszolgálatra, hogy érdeklődjön: van-e már valami munka. Csalódnia kellett, mert a pár hete alakult szövetkezet még csak most fog megállapodni azokkal a munkaadókkal, akik szívesen vennének fel nyugdíjasokat.
Ha meglesznek a szerződések, az interneten lehet majd válogatni az állásajánlatok közül. Györgyi viszont nem ért a számítógéphez, ezért úgy döntött, minden héten visszajár, amíg ki nem közvetítik valahová. “Nem arról van szó, hogy unatkozom, és mászkálhatnékom van. Szegény vagyok, még ha nem is látszik rajtam” – mondta Györgyi, akinek 54 ezer forint a nyugdíja, abból kellene kifizetnie a lakást, a rezsit és a szívgyógyszereit, amiből hatfélét kell szednie. Nyolc órát nem bírna, de négy órában szívesen elmenne takarítani egy orvosi rendelőbe, ha lenne hely.
A legtöbb miskolci és környékbeli nyugdíjas a tévében hallotta, hogy Kósa Lajos fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezetők nyugdíjas szövetkezeteken keresztül csábítanák vissza dolgozni az időseket. Az indoklás szerint ezzel lehetne enyhíteni a munkaerő-hiányt, és Kósa júniusban arról is beszélt, hogy egymillió nyugdíjast érdekelne a dolog. A nyugdíjasoknak egyszeri belépési díjat kell fizetniük (Miskolcon száz forintot), cserébe a szövetkezet munkatársai segítenek munkát találni nekik.
Így is vannak, akiket inkább a hasznos időtöltés motivál. “Van, aki bankból ment nyugdíjba, tisztességes pénzt kap, de négy órában jönne dolgozni. Akár a szövetkezet működésében is részt venne, behozná a korábbi kapcsolatait” – mondta Kiss. Galambosné olyannal is találkozott már, aki ugyan főiskolát végzett, mégis közölte, hogy portásnak menne, mert “nem akar már gondolkodni”.
(Index)