Munkaügyi Tudástár

Fazekas Sándor a helyi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke és a környékbeli agrárvállalkozók partnerségi együttműködési megállapodásának aláírása előtt arról beszélt, hogy a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében az elmúlt években egységes agrárképzési rendszert hoztak létre, és a tananyag-korszerűsítés eredményeként 15 új szakma várja a tanulókat.
Hozzátette: az ágazat hazai és nemzetközi versenyképessége nagymértékben függ a szaktudástól, a szakképzés minőségétől. A miniszter fontos célnak nevezte, hogy az agrárképzés rendszerének a megújítása az agrár- és élelmiszergazdasági ágazat sajátosságainak figyelembevételével, valamint a duális képzés megerősítésével valósuljon meg.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: az agrárkormányzat arra törekszik, hogy a mezőgazdaság megélhetést, boldogulást biztosítson a vidéken élőknek, akik GMO-mentes, jó minőségű, a magyar ízvilágnak megfelelő, versenyképes termékekkel látják el a piacot.
A szaktárca vezetője utalt a Földművelésügy Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) partnerségi keret-megállapodására, amelynek alapján a megyékben és a fővárosban partnerségi együttműködési megállapodásokat kötnek a képzőintézmények és a gazdálkodók annak érdekében, hogy a gyakorlatorientált középfokú agrárszakképzés megerősítésével elősegítsék az agrárvállalkozások versenyképességének növelését.
A miniszter elismerően szólt a jövőre 80 esztendős hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumról, mely kiváló színvonalon oktatja diákjait nem csak a hajdúságban, de tagintézménye révén a bihari térségben is.
(Promenád)

A technológiai változások következményeként az automatizálható szakmák esetében a munkahelyek számának csökkenésére, így a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenésére, míg más területeken ezzel párhuzamosan a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedésére kell számítani.
Most még - alapvetően konjunkturális hatások miatt - az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákban dolgozók száma összességében nőtt 2012 óta. Egyes szektorok azonban megsínylették a robotizációt - írja a portál.
A legnagyobb csökkenés a szabó-varró szakmában figyelhető meg, ahol 2012-ben körülbelül 25 ezer főt foglalkoztattak, míg a következő években ez a szám 18 ezer főre csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés a szűcs-szőrmefestő szakmában volt, ahol 2012-höz viszonyítva a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint felére csökkent.
A legnagyobb növekedés az intézményi takarító szakmában figyelhető meg, ahol 2016-ra 10 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
(Napi.hu)

„Érdekes helyzetben kell dolgoznunk” – jegyezte meg Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója hétfői sajtótájékoztatójukon. A humanitárius, illetve nemzetközi védelmet élvező személyek (azaz a menekültek vagy oltalmazottak) helyzetében fordulat látszik: immár rájuk is szükség van a gyárakban, üzemekben és a szolgáltatószférában.
Egyrészt a piacon érezhető az igény az új munkaerő bevonására, éppen a gazdaság élénkülése miatt, ám ez Kováts szerint „elképzelhetetlen pusztán csak a hazai munkaerő mobilizálásával”. Másrészt a migráció „a közérdeklődés középpontjába került” az egyesület vezetője szerint, miközben „nincs politikai támogatottsága” a külföldi munkaerő itthoni foglalkoztatásának. Kováts tehát óvatosan írta körül a hazai propagandát, amely a menekültkérdésben érzékelhető, és nem tett több politikai utalást sem.
Nyolc éve dolgozik nálunk egy ghánai férfi, és ő az egyik legmegbízhatóbb munkatársunk. Az újonnan felvett magyarokkal szemben rá bonyolultabb feladatokat is bízhatunk– mondta Kovács Zoltán, az EasyGet Textil Kft. képviselője a sajtótájékoztatón, amely valóságos fórummá alakult át a migránsokat segítő civilek és a megjelent munkaadók között.
Kovácstól és kollégájától, Gál Zoltántól például megtudtuk, hogy cégüknél évek óta foglalkoztatnak migránsokat, menekülteket. A külföldi dolgozók száma változó, és a migránsok alkalmazása nem mindig sikeres. Nagyon nehéz fizikai munkát kell végezniük, használt ruhákat válogatnak, majd a szortírozás után bálázzák azokat, és aztán az 55 kilós bálákat kell mozgatni. Erre magyar munkaerőt keveset találnak, de sokszor a külföldiek sem bírják a terhelést.
A kulturális háttér befolyásolja a munkájukat is – Ramadánkor például sokkal legyengültebbek egyes dolgozóik –, amivel immár a cég irányítói is tisztában vannak. A civilek kérdésére válaszolva megjegyezték: ők egyelőre nem készülnek a Ramadánra, az legközelebb csak fél év múlva lesz úgyis.
Előfordul, hogy a hiányzást a külföldiek nem jelentik be előre, nincsenek tisztában a magyar munkajogi szabályokkal. Ennek ellenére, ha sikerül a nyelvi nehézségeken és a kulturális különbségekből fakadó problémákon túllépni, nagyon jó munkaerőről van szó – mondták el Gálék.
(24.hu)

A pozitív trendet több, egymástól független dolog is elősegítette: az uniós finanszírozású, illetve az állami közbeszerzésű projektek magas száma, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) és a lakások áfacsökkentése. A növekvő kereslet és az ehhez kapcsolódó termelésnövekedés elvileg pozitív hatással lenne a szektor jövedelmezőségére is, erre azonban erős nyomást gyakorol az építőanyagok árának folyamatos növekedése és a képzett munkaerő egyre aggasztóbb hiánya.
Az építőipar folyamatos, fenntartható, hosszútávú növekedése az egyik legegyértelműbb jele egy ország gazdasági fejlődésének. A 35 százalékos növekedés, melyet 2016 és 2017 második negyedéve között a magyarországi építőipar elért, az EU tagországok között is a legjobb eredmény, ami mindenképpen pozitív fejlemény. Mindez ugyanakkor nagyrészt köszönhető az alacsony 2016-os bázisnak, illetve az állami és uniós beruházások magas szintjének, így egyelőre a folyamatosság és a fenntarthatóság kapcsán komoly kérdőjeleket láthatunk.
Az Euler Hermes szektorelemzése alapján az épületek és az egyéb építmények esetében is komoly növekedés láthatunk a vizsgált időszakban: az előbbi 27,2, míg az utóbbi 46,7 százalékkal tudott bővülni. Az épületek kapcsán elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sport- és oktatási létesítmények jelentették a növekedés alapját. Az egyéb építmények esetében a termelés az út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült.
Ez a kedvező tendencia várhatóan a 2017-es év hátralevő részében is folytatódik, mivel a szerződések száma emelkedik: a májusban megkötött új szerződések mennyisége 53,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumenében még ennél is nagyobb növekedést láthatunk: idén május végére 94,3 százalékos emelkedést mutatott fel egy év alatt a hazai építőipar, elsősorban az építményeknek köszönhetően.

(Tőzsdefórum)

A GFI indexeink ez év elejétől a vállalkozások összesített bizalmának erősödését mérik. Ezt alátámasztja, hogy a gazdaság egészében az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák és 2018 közepéig e kedvező folyamat fennmarad. A 3,8 százalék-os gazdasági növekedés nagyrészt az EU támogatások eredménye. A beruházás-vezérelt folyamat mellett gyors a fogyasztás emelkedése is. Várhatóan kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. Az infláció gyorsulása azonban idén és jövőre sem jelent problémát.
A gazdaságban a legjobban az építőipar bővül – növekedése az első nyolc hónapban 28 százalék volt. Az ipari termelés ingadozik, az ez évi várható 5 százalék feletti bővülés mégis gyorsabb a tavalyi stagnálás közelinél. A járműipar fejlődése lelassult.
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévek csökkenése után kissé javulnak, jelezve az összességében pozitív monetáris és fiskális helyzetünket. Kedvezően alakulnak az adóbevételek. A jövedelemadó bevételek 7,9 százalékkal emelkedtek, főleg a növekedési adóhitelt igénybe vevő – nem csupán hazánkban megtermelt jövedelmeik után adózó – vállalkozások emelkedő befizetéseinek hatására. A társadalombiztosítási hozzájárulások 2,4 százalékkal, a termelési adókból származó bevételek 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Változatlan a pénzügyi kereslet, javul az adósságszolgálatunk. A külkereskedelmi behozatal dinamikája meghaladja a kivitelét, így bár a bevételünk a harmadik negyedév végéig mintegy 1 milliárd euróval visszaesett, de változatlanul számottevő nagyságú - azaz 5,6 milliárd euró. Kedvezőtlen viszont, hogy a cserearányok akár 1 százalékkal is romolhatnak év végéig. A harmadik negyedévre kissé „megerősödött” forint fékezi az egyébként alacsony külső árnövekedés begyűrűzését.
A vállalati hitelállomány a gazdaság-élénkítés hatására – a kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként - lassan bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága még jelentősen növekedhetne.
A 2016-os 2,4 százalék-os költségvetési hiány ez évben magasabban alakul majd. Ennek ellenére az első 9 hónap költségvetési bevételei kedvezőek és év végéig sem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával. Az első félévben a kormányzat eredményszemléletű bevétele 749 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
(Privátbankár)

A kormány várhatóan szerdán tárgyalja a bérplafon eltörlését, azonban a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal egyetértésének köszönhetően hamarosan meg is szűnhet a korlátozás.
A Magyar Idők szerint az adatok azt mutatják, hogy az uniós átlaghoz képest mind az 55-64 éves korcsoportban, mind a 65 év felettieknél jóval alacsonyabb a foglalkoztatási rátánk. Az idősebb, az öregségi nyugdíj korhatárt be nem töltött korosztály komoly munkaerő-tartalékot jelent, a munkaadók pedig jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe foglalkoztatásuk esetén - olvasható az inforadio.hu-n.

(Napi.hu)

A munkaerőhiány az egész régiót érinti és komoly fennakadásokat okozhat karácsonykor, amikor a kiskereskedelemben és a logisztikai területeken hagyományosan megnő a terhelés és ideiglenes felvétellel oldják meg a problémát. Magyarországon legalább 30-35 ezer munkavállaló hiányzik jelenleg a kereskedelemből a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint.
A karácsonyi szezonban fel kell készülni a vásárlói rohamra, a munkaerőhelyzetet pedig a bérrendezés önmagában nem oldja meg. A szervezet megoldási javaslatai között szerepel, hogy például foglalkoztatni lehet nyugdíjasokat, kismamákat, valamint megváltozott munkaképességű személyeket. A munkaerőhiány akár fennakadásokat is okozhat ebben a sűrű időszakban, de a kereskedelem mindig kreatív szakma volt, és képes volt megoldani ezeket a helyzeteket - derült ki abból az interjúból amelyet a VOSZ Kereskedelmi Tagozatának elnöke, Krisán László adott az Inforádiónak.
Magyarország szerencsétlenebb helyzetben van, mint Románia, ahol szezonálisan épp a kivándorlás mentheti meg a cégeket a karácsonyi összeomlástól. Más természetű volt a folyamat a szomszédos országban, mint hazánkban, ahonnan az elvándoroltak legnagyobb része el is költözött, letelepedett és nem tér haza.
"Szerencsénk van, mert az idénymunkások ilyenkor térnek haza. Romániában februártól szeptemberig tart az időszak, amikor a nyugati országokban dolgozik a munkaerő. Hagyományosan ilyenkor visszatérnek, őket pedig be lehet állítani dolgozni - mondta el a Napi.hu-nak az eMag online kereskedőcéggel egyesült Fashion Days ügyvezetője, Robert Breza. Az ENSZ statisztikái szerint mintegy 3,4 millió román él másik országban, a becslések szerint közülük 33 százalék idénymunkás, vagyis a mezőgazdasági holtidőben hazatér.
(Napi.hu)

A munkaerőhiány miatt nagyon sok ágazat szenved, egyszerűen nem tudnak gazdaságilag növekedni, ha nincs ember, aki dolgozzon. Ez azért is gond, mert ha nem tudnak úgy termelni, mint ahogy egyébként lehetőségük lenne, akkor nincs akkora bevétel, ami például finanszírozhatná a béremeléseket, az új munkahelyek megteremtését, a fejlesztéseket, amelyek aztán újabb termelési növekedést, újabb béremelést és újabb munkahelyeket jelentenének.
Az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiányt nem lehet központilag megoldani, mert a képviselők csak annyit tudnak a vállalatok és az iparágak problémáiról, amennyi infó szegről-végről eljut hozzájuk. De egyedül a vállalatok sem tudják megoldani a helyzetet, hiába emelnék az egekbe a fizetéseket, ha egyszerűen nincs a piacon elég olyan szaktudással rendelkező ember, mint amennyire, és amilyenre szükségük lenne. Ráadásul a béremeléseknek is feltétele a több bevétel, a növekedés. Önmagukban az iskolák és a szakképző központok is tehetetlenek, ha nincs elég diák, akit oktassanak, nincs elég jó szakoktató, és sok helyen még mindig a 90-es évekből való technológia áll a rendelkezésükre. Akkor mégis, hogyan lehetne megoldani a kialakult helyzetet?
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint az egyik legfontosabb, hogy minden szereplő között kialakuljon egy párbeszéd és együttműködés. Ez a feltétele a változásnak, hiszen a minőségi szakképzés és a munkaerő-piaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szerveznek, melynek célja, hogy meghallgassa és összegezze a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, valamint az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. Kedd délelőtt Budapesten tartottak fórumot.
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól láthatóak a problémák. A fővárosban például az elmúlt 6 év alatt 40 százalékkal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 15 ezer diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 9 ezer körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben nőtt Budapesten: az azonos időszakban a kezdeti, 4 ezer körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 24 500-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. És ezek csak a hivatalos adatok, vélhetően ennél jóval magasabb ez a szám. A rendezvénysorozat budapesti helyszínén részt vett Bagdy Gábor Budapest főpolgármester-helyettese. A jelenlévők természetesen meghallgathatták, hogy mennyire dübörög a főváros gazdasága, de a politikus ezeknek a jó számoknak a negatív hozadékáról is beszélt.
(Pénzcentrum)

Kihívások sokasága van az agrárfelsőoktatásban, ezek közül a nemzetközi igények és a képzési-kutatási potenciál határozza meg legjobban a rendszer egészét – mondta Tőzsér János. A Szent István Egyetem rektora közölte, hogy megkezdődött a digitális hálózati integrációra épülő mezőgazdasági termelés, amire fel kell készítenie a felsőoktatásnak a gazdálkodókat. Fel kell készülni a robotizációra és a mesterséges intelligencia használatára is – tette hozzá. A rektor beszélt arról is, hogy kevesen jelentkeznek a felsőoktatásban az agrárkarokra, érvényesül az elszívó hatása az európai egyetemeknek is. Szólt arról is, hogy a kötelező nyelvvizsga és az emelet szintű érettségi bevezetése a felsőoktatásban várhatóan tovább csökkenti az agrárkarokra jelentkezők számát.
Problémának nevezte, hogy alacsony a presztízse az agrárkaroknak. Tőzsér szerint ezen a helyzeten csak jó kommunikációval és PR-tevékenységgel lehet javítani. A Z-generáció bevonzásáról azt mondta, hogy alapvetően át kell alakítani az oktatás kereteit, komolyan kell venni őket és olyan feladatokra van szükség, ahol a problémamegoldó képességeiket tudják fejleszteni. A szakember szerint a hazai felsőoktatási agrárképzés fő problémája a területi széttagoltság, a szakemberhiány és az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjának a hiánya. Tőzsér János szerint a hazai agrárfelsőoktatási intézmények között egy hálózati integrációra lenne szükség a hatékonyabb képzés létrehozása érdekében.
Pókos Gergely, a Bonafarm-csoport vezérigazgatója helyettese arról beszélt, hogy miközben az emberiség létszáma a következő évtizedekben tovább növekszik majd, és egyre több pénze lesz mindenkinek, addig a termőterületek területe nem fog növekedni. Felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan a húsfogyasztás fog jelentősen nőni a következő évtizedekben, mindez pedig körülbelül 300 millió hektárnyi új termőterületet igényelne. Úgy látja, hogy a növekvő keresletet a korlátozott erőforrások mellett csak a hatékonyság növelésével lehet kielégíteni.
Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezető igazgatója az agrárium digitalizációjáról azt mondta, mára a mezőgazdasági termelőknek nagyon sok területet kell egyszerre átlátnia, hogy sikeres legyen. Természetes, hogy egy ember nem tudja mindezeket átlátni, ezért is van szükség a digitalizációra,hogy a különféle területek tapasztalatait egyesíteni lehessen. Maróti szerint, ha minden adatot sikerül összegyűjteni a legjobb mezgazdasági gyakorlatokról, akkor még jobb eredményeket lehet elérni, mint korábban bármikor, éppen emiatt az informatika pár év múlva képes lesz jobb döntést hozni, mint az ember.

(Origo)

Már nincs olyan ágazat a magyar gazdaságban, amelyet ne húzna vissza a munkaerőhiány. Az Eurostat felmérése szerint a negyedik negyedévben az építőiparban tízből hat cég a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt, egy évvel korábban még csak 40 százalék körül mozgott a mutató. Az építőiparban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 3 ezer üres álláshely volt a második negyedévben, a szám azóta minden bizonnyal tovább nőhetett, miután a szektor tartós növekedési pályán van.
A feldolgozóiparban még kedvezőtlenebb a helyzet. Az év utolsó negyedévére vonatkozó felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 36 százaléka gondolta úgy, hogy a növekedésének legfőbb akadálya az általános munkaerőhiány. Ennél is fontosabb, hogy még többen, 44 százaléknyian a "képzett munkaerő" hiányát jelölték meg. Itt vegyes elmozdulásokat láthatunk az egy negyedévvel korábbihoz viszonyítva, összességében azonban a 80 százalékot karcolja a teljes munkaerőhiány, vagyis szinte minden feldolgozóipari cég küzd ezzel valamilyen formában. A második negyedévben már csaknem 20 ezer dolgozót tudott volna felvenni a feldolgozóipar (a KSH ennél frissebb számokkal csak decenberben szolgál), és minden bizonnyal azóta sem csökkent a létszámigény.
A szolgáltató szektorban tízből csaknem négy cég küzd azzal, hogy dolgozókat találjon. A negyedik negyedévben mért 37 százalékos érték jelentős ugrás az előző három hónapban látott 31 százalékhoz képest, de az év első felében ennél is nagyobb számokat láthattunk.
Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a betöltetlen állások száma. A KSH adatai szerint a második negyedévben már csaknem 50 ezer állás maradt üresen a versenyszférában, ami történelmi csúcsot jelentett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint szeptemberben a foglalkoztatók összesen 42 800 üres álláshelyet jelentettek be. Összességében a hónapban 134 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végén 88 ezer maradt üres.
Habár hivatalosan 50 ezer munkavállaló hiányszik a versenyszférából, szakmai szervezetek 100-200 ezerre teszik azt a létszámot, amely azonnal el tudna helyezkedni a munkaerőpiacon. Miután a magyar gazdaság a következő években tartós növekedési pályán haladhat - amelyből a legtöbb szektor kiveheti a részét -, így a munkaerőhiány tartósan velünk maradhat, sőt, még nagyobb is lehet. A vállalatok a fizetések jelentős emelésével, a munkaerő iránti elvárások csökkentésével, saját képzési programokkal reagálnak a kialakult helyzetre, ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja őket a robotizáció azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetőek a dolgozók.
(Portfólió)