Munkaügyi Tudástár

A közelmúltban az Auchan, a Spar és a Tesco is bért emelt, ennek ellenére munkaerőhiánnyal küzdenek – írja a Blokkkk.com. A jelenség a kisboltokat is érinti; a karácsonyi roham előtti utolsó pillanatokban a bevásárlóközpontokban hasonló arányban látni „rögtön jövök” táblát, mint akciós reklámot.
A kiskereskedelmi üzletek bevétele ugyan nőtt az elmúlt két évben, de a munkaerő, illetve a boltok száma csökkent, pedig tavasszal még a törvényben kötelezték volna a multikat egy meglehetősen magas létszámkvóta teljesítésére. A vasárnapi nyitás engedélyezése után, 2016 második negyedévében ugyan 376 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, de 2017 második negyedévére 23 ezerrel csökkent. A tavalyi év azonos időszakában a magyar tulajdonban lévő hálózatoknak még egyetlen fő munkaerőre sem volt szüksége.
A boltok fizikai dolgozói (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében 17 százalékkal nőtt az átlagkereset: a 2016 augusztusi 162 ezer forintról idén 189 ezerre változott a nettó bér, ez azonban nem volt elég a munkaerő megtartásához. A legmagasabb béreket a nagyobb áruházláncok fizetik, nyilvános adat ugyanakkor nem áll rendelkezésre a bérekről. A jelenlegi állás szerint a hat legnagyobb élelmiszeres áruházlánc több mint ezer áruházi munkakört hirdet. 2018-ra további béremelkedés prognisztizálható a szegmensben.
(HVG)

A munkaerő-piacok további megnyugtatással szolgálnak. Az üzenet egyszerű: a kereslet és a kínálat a pénzügyi válság után kialakult egyensúlyhiánya várhatóan továbbra is fennmarad. Vegyük például az irodaépítéseket: Nyugat-Európában (az Egyesült Királyság nélkül) hosszú távon évente a meglévő állomány 1,996 %-ának megfelelő új irodaingatlan épült, de ez az arány a 2011-2016-os időszakban 1,296 %-ra csökkent. A 2017-ben jegyzett 1,496 %-os arány és a 2018-ra és 2019-re előre jelzett hasonló érték még mindig jócskán elmarad a hosszú távú trendtől, és 2020-2021-ben újabb csökkenés várható.
Az irodabérletek volumenében azonban felfelé mutató tendencia figyelhető meg, így mivel az újonnan elkészülő irodaingatlanok száma elmarad a hosszú távú történelmi átlagtól, ugyanakkor a várható kereslet igen magas lesz, a piac kereslet/kínálati egyensúlyhiánya vélhetően a következő öt évben is jellemző marad.
Továbbra sem nyugodtak a Fidelity szakemberei a "fölös tőke" (vagyis a nagyon kompetitív külföldi befektetők növekvő aránya) miatt, mely a primer ingatlanok hozamát számos piacon rekord alacsony szintekre nyomja le. Ezzel kapcsolatban még Draghi is kifejezte az aggodalmát. Ugyanakkor az egészséges ütemű gazdasági fellendülés, a vállalatok erős teljesítménye és a jó minőségű kiadható ingatlanokban mutatkozó hiány jó lehetőségeket teremt azoknak a befektetőknek, akik alapos mikropiaci ismeretekkel rendelkeznek. A Fidelity ígéretes befektetési potenciált lát a második minőségi osztályba tartozó ingatlanok kapcsán, emellett rövid távú lehetőségek kínálkoznak a core plus/value add szegmensben is, mely véleményük szerint túl fogja teljesíteni a prémium ingatlanok vonatkozásában a következő öt évre közzétett, évi alig 5 %-os teljeshozam-előrejelzéseket.
A Brexit körüli bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság ingatlanpiaca a hosszú távú trendeknek megfelelően viselkedik, legalábbis ami a közvetlen befektetői piaci aktivitást illeti. Jó hír, hogy a tranzakciós értéket tekintve a 2017 első felében lebonyolított üzletkötések nagyjából fele helyi befektetők részvételével történt - az ingatlanfejlesztők, a REIT-ek és a befektetési alapok voltak a legaktívabbak. A legtöbb külföldi tőke Ázsiából érkezett, az USA befektetői a második helyre szorultak - 2017 első félévi piaci részesedésük a hosszú távú 11 %-os átlaggal szemben alig 6 %-ra csökkent. A német befektetők is aktívabbak voltak a szokásosnál.
(Inforádió)

A közúti költségemelkedés több éve kezdődött folyamat; egész Európában sofőrhiány van, miközben van igény a szállításra. Az ennek következtében kialakuló munkaerő-piaci verseny növeli a béreket – mondta a Waberer's vezérigazgatója.
„Az elmúlt években az üzemanyagár-csökkenés azonban segítette a fuvarosokat, akik a megtakarítást a megnövekedett költségeik fedezésére tudták fordítani.”
Lajkó Ferenc jelezte, a továbbiakban ez már nem lehet kigazdálkodni,ezért átlagosan nyolc százalékos díjemelés a cél, de ügyfelenként eltérnek a konkrét összegek.
„Főleg az olyan olcsóbb termékek árára lehet ez érezhető hatással, amelyeknél a szállítás költsége a termék árához képest magasabb súlyt képvisel" - fejtette ki.
(Inforádió)

Az államadósság szintje a 82 százalékos GDP-arányos szintről 74 százalékra csökkent - mutatott rá az ÁKK vezérigazgatója a Sikersztorik a válság után című, az ÁKK és a Világgazdaság által szervezett konferencián.
Az új gazdaságpolitika eredményeit sorolva Barcza György arra is kitért, hogy az államadósság devizaaránya megfeleződött, a külföldi befektetők kezében lévő állampapírok aránya kétharmadról egyharmad közelébe csökkent, kiépült a lakossági állampapírpiac, amelyről korábban azt állították sokan, hogy nem lehetséges, az ország pedig visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába.
A vezérigazgató kiemelte: év végén 22-23 százalék körül alakul várhatóan a deviza aránya az államadósságon belül, ami újabb rekord, negyven éve a legalacsonyabb ilyen érték. A belső finanszírozási program indítását megelőzően a belföldi szereplők az államadósság mindössze két százalékát birtokolták, miközben 2017 végére az adósság 25 százalékát teszi ki a lakosság súlya - összegezte a vezérigazgató.
Magyarország mára már ott tart, hogy a jobb minősítéssel rendelkező Lengyelországnál alacsonyabb kamattal bocsát ki állampapírt - mutatott rá Barcza György.
Az adósságkezelési fordulat eredményességét megkérdőjelezők annak idején azt kifogásolták, hogy a piacról drágább finanszírozni az országot, mint az IMF-EU hitelből - emlékeztetett Barcza. A múlt hónapban 1,9 százalékos hozam mellett sikerült eurókötvényt kibocsátani, ami minden idők legalacsonyabb ilyen kibocsátása, és lényegesen olcsóbb forrást jelent, mint a valutaalapi kölcsön - jegyezte meg.
(Napi.hu)

Az Opel jövőjével kapcsolatban azóta mennek a találgatások, hogy a General Motors idén márciusban 2,2 milliárd euróért értékesítette az autógyártót a franciáknak – írja a Portfolio. A tavasszal az eladást közlő német lap viszont most több információt is közölt azzal kapcsolatban, hogy milyen bejelentések várhatóak:
- A PSA csoport menedzsmentje el akarja érni, hogy csökkenjen a munkaerő költsége és a szalonokban elérhető kedvezmények mértéke.
- A jövőben az összes Opel-modellnek a PSA csoport által fejlesztett technológiára kell épülnie, vagyis a franciák platformjain készülhetnek az Opelek, francia motorokkal és sebességváltókkal. Mindezt annak érdekében, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak könnyebben megfelelhessenek az Opel modelljei.
- A tervek szerint az Opel működésénél 2019-ben érkezhet el a fordulópont, egy évvel később pedig már 2 százalékos üzemi marzsot várnak a vállalattól, amely 1999 óta folyamatosan veszteséges volt.
- A PSA csoport valamennyi modelljéből készülhessen részben vagy teljesen elektromos változat.
A legutóbbi testületi ülésen azon vitatkoztak, milyen helyi adót kellene megemelni vagy bevezetni, hogy a kieső iparűzési adót pótolják. Az egyik honatya szerint a kiesés az Opel által fizetett összeg 40 százalékát is elérheti.
(HVG)

A ráfordítások volumene és a jövedelem nőtt, a támogatások összege lénye- gében nem változott az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta emelkedik, a teljes felhasznált munkaerő-mennyiség csökken. Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása az előzetes adatok szerint valamelyest mérséklődött, az állattenyésztésben bekövetkezett növekedés nem tudta ellensúlyozni a növénytermesztés csökkenését.
A mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények megfigyelése teszi lehetővé. 2016-ban a fontosabb növények termésmennyisége jellemzően meghaladta az egy évvel korábbit, a főbb állatfajok közül a szarvasmarhaállomány nőtt, a sertések száma csökkent. Az állati termékek közül a tehéntej- és a tyúktojás-termelés is visszaesett.Az ausztriai téli üdülés az életöröm igazán különleges formája. Ötletekkel, ajánlatokkal segítünk a tervezésben.
Gabonából 2016-ban 2,6 millió hektárról 16,6 millió tonnát takarítottak be. A betakarított terület csökkent 2015-höz képest, és a megelőző öt év átlagától is elmaradt. A termésmennyiség 18 százalékkal nőtt, ami főként a kukoricatermés (8,7 millió tonna) kiemelkedő (32 százalékos) növekedésének a következménye. Búzából az előző évinél 1,5 százalékkal nagyobb területről (1 millió hektár) 5,1 százalékkal többet, 5,6 millió tonnát arattak. A napraforgó és a repce betakarított mennyisége (1,9, illetve 0,9 millió tonna) rekordtermést eredményezett, mindkét növényt nagyobb területen, együttesen 886 ezer hektáron termesztették.
Cukorrépából 1,1 millió tonnát, az előző évinél 23 százalékkal többet termeltek. A burgonya betakarított termése minden korábbinál alacsonyabb, 429 ezer tonna volt. A zöldségfélék mennyisége nőtt, több mint 1,6 millió tonna termett. A gyümölcsféléké (749 ezer tonna) elmaradt az előző évitől, almából 2,8 százalékkal kevesebbet (497 ezer tonnát), szőlőből lényegében ugyanannyit (476 ezer tonnát) termeltek, mint 2015-ben.
(Tőzsdefórum)

Mintegy negyven dolgozó mondott fel nemrégiben a vecsési Tescóban, köztük az üzletvezető is, mivel az áruházláncnál általánosan jellemző létszámhiány ellenére a cég központjából azt az utasítást kapták, idén nem vehetnek fel újabb munkavállalókat. Az érintettek így nem vállalták tovább a megterhelő munkavégzést a multinacionális áruházláncnál – írta a lap.
Vannak ugyan üzletek – főképp a forgalmasabb helyeken –, ahol bővítik az állományt, de több olyan Tesco-egység működik az országban, ahol a dolgozók és a vásárlók napi tapasztalatai ellenére sem várható, hogy a karácsonyi bevásárlási szezon előtt nő a létszám. Ennek indoklása a munkáltató részéről az, hogy az adott üzlet nem teljesíti az előre kalkulált nyereséget, így nincs keret újabb munkavállalókra.
A bérszámfejtéssel foglalkozó győri központi irodában is sorra mondanak fel a dolgozók, mivel az átlagosan bruttó 250 ezer forintos fizetésükhöz képest százezerrel többet kínálnak hasonló munkakörökben a környékbeli cégek.
Többen kimaradnak a különféle ösztönzők, jutalmak köréből, és változatlanul probléma az egyes egységekben az is, hogy a létszámhiány miatt túlóráztatással, a munkavégzés nehéz körülményeivel kell megküzdeniük a dolgozóknak – mondta a Magyar Időknek a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba közölte: november 9-én újra tárgyalnak ülnek a vállalattal, ahol napirendre kerülnek az eddig rendezetlen kérdések.
Vannak olyan üzletek is, ahol kilátásba helyezték a munkavállalók, hogy amennyiben a decemberi bevásárlási szezonra nem enyhül a helyzetük, más áruházakban helyezkednek el. Erre ráadásul egyre több lehetőségük van az ágazatban általánosan meglódult fizetések miatt, illetve azért, mert az országban valamennyi kereskedelmi egységben tárt karokkal fogadják a szakképzetteket, de az egyszerűbb munkakörökre jelentkezőket is. A lap szerint Vecsésen kívül felmerült a tömeges felmondás lehetősége például egyes Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyei, illetve Balaton-környéki boltokban is, emellett több helyütt ismét fontolóra vették a dolgozók, hogy egységes tiltakozásukat fejezik ki nem teljesülő elvárásaik miatt.
(Inforádió)

A The Guardian című baloldali brit napilap név nélkül nyilatkozó EU-forrásokat idézve azt írta: a brit kormány a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon "szép csendben" elfogadta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik 2019. március 29-éig, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig Nagy-Britanniába érkeznek, garantáltan a jelenlegivel azonos, teljes körű jogosultságok mellett települhessenek le és vállalhassanak munkát. A lap szerint az ennél korábbi határnap megállapítását célzó szándékokat "elsöpörték" a külföldi EU-munkaerő beáramlásának "összeomlását" jelző friss statisztikák.
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (Nursing and Midwifery Council, NMC) e héten ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába, 89 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Mindeközben az NMC nyilvántartásából a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 4067 EU-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint egy éve.
A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett brit cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók távozásukat fontolgatják. A szombati The Guardian által idézett magas beosztású EU-források szerint e folyamatok győzték meg a brit tárgyalóküldöttséget annak a brüsszeli érvelésnek az elfogadásáról, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságából hátralévő időszak végéig nem alkalmazhat diszkriminatív intézkedéseket más uniós tagországok állampolgáraival szemben.
A brit kormány június végén ismertetett, hivatalosan jelenleg is érvényes javaslatcsomagja szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, "letelepedett" státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
(Pénzcentrum)

Az elmúlt tíz évben jelentősen felerősödött a tömeges kivándorlás jelensége Romániában, vannak olyan települések, ahol csupán nyáron és a téli ünnepek alatt látni ideig-óráig az utcákon középkorúakat, egyébként csak nyugdíjasok, betegek és néhány kiskorú lakja a falut.
Pontos statisztika nincs, elemzők szerint azonban 4-5 millió körül lehet azoknak a munkaképes férfiaknak és nőknek a száma, akik az elmúlt évtizedben döntöttek úgy, hogy más országban keresik a boldogulásukat.
Vietnam, Kína, Törökország és a Fülöp-szigetek A tömeges kivándorlás egyre inkább érezteti hatását, a munkaerőhiány miatt pedig egyre több vállalkozó vendégmunkásokat foglalkoztat. A Bevándorlásügyi Főfelügyelőség adatai szerint tavaly összesen 2928 munkavállalási engedélyt bocsájtottak ki külföldi állampolgárok számára, idén pedig csak az első 8 hónapban már 2753 külföldi dolgozó igényelt és kapott hivatalos jóváhagyást, legtöbben, majdnem 600-an Vietnamból érkeztek. Közülük a legtöbben, majdnem 1200-an Bukarestben és Ilfov megyében vállaltak munkát, de sokan dolgoznak Tulcea (193-an), Szeben (185-en), Temes (147-en), Arad (114-en) és Brassó (110-en) megyékben is.
A Bevándorlási Főfelügyelőség arról tájékoztatta lapunkat, hogy Maros megyében idén 141 munkavállalási engedélyt bocsájtottak ki, legtöbben Vietnamból, Kínából, Törökországból és a Fülöp-szigetekről érkeztek hozzánk dolgozni, és főként az építkezési iparban, a textiliparban, a közétkeztetésben és a kiskereskedelemben helyezkedtek el.
(Székelyhon)

A müncheni gazdaságkutató intézet hétfőn közölte, hogy a 2017 negyedik negyedévi euróövezeti üzleti hangulatindexe 37 pontra emelkedett az előző negyedévi 35,2 pontról. Ez 2000 ősze óta a legmagasabb érték.
A jelenlegi helyzet megítélése lényegesen javult, a kilátásokat viszont valamivel kevésbé optimistán látják a megkérdezettek, a gazdasági növekedés folytatódik, de lendülete lanyhul a következő hónapokban. Az aktuális helyzet megítélését tükröző mutató 33,4 pontról 42,9 pontra emelkedett, de a jövőbeli várakozásokat jelző index 37,1 pontról 31,3 pontra süllyedt.
Az üzleti hangulat javulásával együtt nőtt a kormányokba vetett bizalom is, jóval kevesebben látják gondnak a korrupciót és a politikai bizonytalanságot. Az utóbbi nem vonatkozik Spanyolországra, ahol jóformán az összes megkérdezett szakértő szerint problematikus a helyzet.
A felmérésben résztvevők az innováció és a szakképzett munkaerő hiányát, továbbá a jövedelmi különbségek növekedését jelölték meg a legnagyobb gondként. Az ifo felmérése 324 gazdasági szakértő megkérdezésével készült.
(Világgazdaság)