Munkaügyi Tudástár

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, a modell jelentős járulékkedvezményt ad a munkaadóknak, így a nagy kereskedelmi láncok érdekeltek abban, hogy jelenlegi dolgozójukat ilyen formában foglalkoztassák tovább. A dolgozónak is megéri a konstrukció, mivel rugalmas időbeosztásban vállalhat munkát, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbb megtalálni a megfelelő munkahelyet is.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője elmondta: az alacsony dolgozói létszámok miatt nem számít arra, hogy a nyugdíjasok nagyobb számú megjelenése az aktív dolgozók kárára menne. Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke azt mondta, a szövetkezeti modell a munkaerő közvetítésében is segít, ezért rendkívül fontos eszköz az idősek munkavállalásának ösztönzésére, és az is megemlítette, hogy a Coop-hálózat már kötött partnerségi megállapodást nyugdíjas-szövetkezettel a munkaerő megtartásának, toborzásának érdekében.
Közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek alapítására idén január óta van lehetőség. Az új szövetkezeti forma létrehozásának célja, hogy az aktív nyugdíjasokat visszahozza a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában.
A cégek számára azért kedvező, hogy bizonyos munkafolyamatokat kiszervezzenek ezen szövetkezetek tagjainak számára, mert jelentősen kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól a nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer.
(Index)

Az ellenzéki politikus értékelése szerint Magyarország versenyképessége "ott vérzik el", hogy a magyar munkaerő nem elég mobilis, vagy ha mobilizálható, akkor inkább külföldre költözik.
Mint mondta, a Jobbik javaslata azt szeretné elősegíteni, hogy aki el szeretne jutni dolgozni, az béren kívüli juttatásként kapja meg például a tömegközlekedési bérletet vagy - bizonyos értékhatár meghatározása után - a lakhatási támogatást. Meggyőződése, hogy ez a szolgálati lakásprogram megindulását is maga után vonja - hangoztatta.
Volner János beszámolt arról is, hogy az eddigi visszajelzések szerint a vállalkozások pozitívan értékelik a Jobbik kis- és közepes vállalkozókat támogató programpontjait. Példaként hozta az osztalék adóztatásának eltörlését, azt, hogy néhány gazdasági ágazatot leszámítva nem nőhetnének az adóterhek, az integrátori programot, továbbá a nagy állami tenderek megbontását annak érdekében, hogy a kisvállalkozások közvetlenül is szerződhessenek.
(Web Rádió)

Irányt mutat és „ad valami tápot egyre halványuló optimizmusunknak”- így ajánlotta a társadalomkutatók és az Orbán-kormány szociális intézkedéseit meghaladni akaró politikusok figyelmébe Ferge Zsuzsa szociológus Anthony Atkinson „Egyenlőtlenség – Mit kellene tennünk?” című kötetének magyar kiadását. A Kossuth Kiadó gondozásában és - érdekességként - a Raiffeisen Bankot és a Bankszövetséget korábban vezető Felcsuti Péter fordításában a napokban bemutatott tanulmány 15 javaslatot fogalmaz meg arról, milyen irányba kellene elmozdulniuk a kormányoknak, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan javítani lehessen a társadalmi igazságosságot, csökkenteni a legszegényebb rétegek leszakadását.
Ferge Zsuzsa szerint Magyarország mostani vezetésének szociálpolitikája Atkinson mind a 15 javaslatával szembe megy. Először is azért, mert feltételekhez kötötte a családi pótlék kifizetését,s ezzel gyakorlatilag felszámolta a mindenkinek alanyi jogon járó ellátásokat. Másrészt változatlanul igaz a kurzus szociális intézkedéseire a perverz újraelosztás (amit Ferge Zsuzsa először 2001-ben fogalmazott meg), vagyis, hogy a jobb helyzetben lévők többet kapnak vissza a közösség pénzéből, mint a szegények, elég a családi adókedvezményre gondolni. A harmadik, hogy a kormány egyértelműen a munkaadók mellé állt a munkavállalókkal szemben.
Az idén, újév napján elhunyt brit közgazdász a szegénységkutatás megalapozásáért hazájában lovagi címet kapott. A mostantól magyarul is olvasható utolsó előtti tanulmányában – immár túllépve a helyzetelemzésen - azt „az irányt jelöli ki”, hogy milyen szakpolitikai intézkedések csökkentenék a szegénységet, a létbizonytalanságot és a kirekesztést. Ezekhez a lépésekhez természetesen mindenhol, így nálunk is politikai akaratra van szükség, a társadalomtudósok feladata pedig, hogy az adatok összegyűjtésével és értékelésével hidat építsenek a kutatások és a politikacsinálás között - foglalta össze Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója Atkinson javaslatainak szerepét.
Atkinson azzal indokolja javaslatainak kötetbe foglalását, hogy közgazdászként megtanulta: minden gazdasági vagy szakpolitikai lépésnél fel kell tenni a kérdést: ki nyer és ki veszít vele. Ez az értékelés azonban manapság többnyire hiányzik a szakmai vitákból és a médiából is és ezen változtatni kell – figyelmeztet a szerző.
(Népszava)

A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara májusi partnerségi keretmegállapodása nyomán további együttműködési megállapodásokat írtak alá kedden az agrárgazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztéséért.
Szorosabb kapcsolat– Jelenleg intézményünkben 260-an tanulnak, csak és kizárólag agrárképzések folynak nálunk. Élelmiszeriparban pékképzésünk, húsiparitermékgyártó-, édesiparitermékgyártó- és csontozómunkás-képzésünk is van – nyilatkozta Tóth Lászlóné, a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója, aki az egyik aláíró volt a tizenötből kedden.
– Ugyanakkor a mezőgazdasági szakmacsoportban dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő, kertész és mezőgazdasági gépész szakma is tanulható nálunk.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a megállapodástól, az igazgató asszony azt felelte, hogy iskolájuk régen foglalkozik duális képzéssel, tanulóik nagyüzemekben folytatják a gyakorlati tudnivalók elsajátítását.
– Azt remélem, hogy újabb képzőhelyek csatlakoznak és szorosabbá válik ezen képzőhelyekkel a kapcsolatunk, hiszen náluk jó helyen vannak a gyerekek, korszerű gépekkel, jó körülmények között folyhat a képzés, és tapasztalt szakemberek segíthetik őket – mondta Tóth Lászlóné. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke megnyitójában kijelentette: mára a bányákat bezárták, a kohászat megszűnt, a gépipar ugyan megmaradt, de csak a szerszámgyártó részlege, ami jól prosperál Miskolcon. „Az elkövetkezendő időszakban jelentős EU-s források érkeznek majd Magyarországra, amelyek az agráriumban tevékenykedőket fogják gyarapítani.”
Tarr Zoltán László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója azt emelte ki, hogy ez az együttműködési modell lehetőséget teremt arra, hogy a beiskolázások javuljanak.
(Boon)

Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni „helyreállítási periódus”, a gyors kivándorlás, a közmunka kiterjesztése, a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a női 40+ program volt jelentős hatással. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt.
A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatja, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehet. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítja a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatják, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.
Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét. Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében.
Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja. Ugyanakkor Budapesten és az észak-nyugati megyékben a minimálbéremelésnek nincs érdemi hatása a versenyszférára, mivel ott a valós munkaerőhiány önmagában magasabb bérszintet eredményez. Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.
(Tőzsdefórum)

Kína a közép-európai államok versengése helyett a térség gazdasági összefogásában érdekelt, hiszen csak a régiós szintű lehetőségek elég nagyok a távol-keleti állam befektetői számára - idézi Matura Tamás Kína-szakértő M1 aktuális csatornán kifejtett véleményét az MTI.
Matura úgy látja, hogy a kínaiak elsősorban nem munkahelyteremtő beruházásokkal érkeznek - emiatt az olcsó munkaerő sem érdekli őket -, inkább infrastruktúrát fejlesztenének és nagyvállalatokat vásárolnának. (Előbbire jó példa lehet a Belgrád-Budapest vasút fejlesztése, utóbbira pedig a Borsodchem korábbi felvásárlása.)
Magyarország elsősorban a fekvése miatt lehet kiemelkedő partnere Kínának, hiszen árui innen juthatnának tovább a nyugati piacokra - véli Matura. A magyar kivitel elsősorban más államok - elsősorban Németország - döntésein múlik, hiszen Magyarország a globális ellátási láncok része, a magyar kivitel túlnyomó része nemzetközi nagyvállalatokhoz kapcsolódik.
A szakértő úgy látja, hogy Kína még sokáig nem lesz a világ első számú hatalma, hiszen a tudásalapú gazdaság kiépítése még évtizedekig is eltarthat a távol-keleti országban, és kétséges az is, hogy az Egyesült Államokkal szembeni hátrányát képes lesz-e valaha ledolgozni.
Matura szavai szerint túlzottan optimista Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a kínai delegáció fogadása előtt arról beszélt a sajtónak, hogy mint befektetési szempontból mélyítenék a kapcsolatokat Kínával, mind többet exportálnánk az ázsiai államba. De az elmúlt napokban több szakértő is figyelmeztetett, hogy nem szabad sokat várni, mert Peking máshogy látja a világot.
(Napi.hu)

A ma iskolát kezdő gyerekek 65 százalékának olyan munkaköre lesz, amilyen most még nem létezik, miközben az OECD országokban a munkahelyek közel egytizedét veszélyezteti az automatizálás. Ezek a tények egyértelműen jelzik, hogy egyre sürgetőbb feladat pontosan előre jelezni a digitális gazdaság hatását a munkaerőpiacra. Mindeközben pedig aktívan készülni kell a munkaadói és munkavállalói oldalnak is arra, miként alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz.
Ezeket a kihívásokat figyelembe véve publikálta az Accenture kutatását, az „Új képességeket most” (New Skills Now) címmel, amely digitális gazdaság kihívásait és lehetőségeit összegzi. A projektet komoly háttérmunka előzte meg: több mint 40 gyakorló szakembert és véleményvezért kérdeztek meg, az idegtudomány, vállalati tanulás, tehetségmenedzsment, oktatás, szociológia és kognitív pszichológia területeit is érintették. Mindezek mellett több mint 130 millió álláshirdetést elemeztek és áttekintettek 1000 munkaerő-fejlesztési programot. A tanulmány és a projekt célja az összegyűlt tudás keretbe helyezése, iránymutatás, valamint egy előremutató vitaindítás arról, hogy milyen tennivalók állnak előttünk.
2024-re a digitális képességeket igénylő pozíciók száma 12 százalékkal nő. A kutatás szerint minél korábban fejlesztik ki az egyének tanuláshoz kapcsolódó képességeket, és alakítják ki a támogató szemléletet, annál nagyobb a siker valószínűsége. A jövő generációk arra számíthatnak, hogy többször munkakör váltanak, és ezek között számos olyan lesz, amit még fel sem találtak. A növekedési szemlélet – amelyet az ellenállóképesség, az alkalmazkodóképesség és a tanulás iránti szeretet jellemez – az alapja minden más képességnek, amelyre a munkakeresőknek és vállalkozóknak szüksége van, hogy sikeresen eligazodjanak a munka változó világában.
Az Accenture – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – már 2010-ben elindította a „Képességek a sikerért” című programját. Abban az időszakban történt ez, amikor a globális gazdaság éppen egy súlyos recesszióból lábalt ki, sok országot magas munkanélküli ráta jellemzett, különösen a fiatalok körében. A „Képességek a sikerért” elindítása óta az Accenture egy több mint 500 nonprofit szervezetből álló nemzetközi hálózattal épített ki kapcsolatokat, akik kiszolgáltatott és marginalizált emberek képességbeli és foglalkoztatási hiányosságait számolják fel világszerte. A program támogatásával az elmúlt közel 7 évben több mint 1,7 millió embert vértezett fel a cég és partnerei fel olyan képességekkel, amelyek segítségével munkát találhatnak vagy üzleti vállalkozást indíthatnak. A projekt tapasztalatai alapján a résztvevő szakemberek gyakorlati know-how-ját is megosztották – többek között ez is szolgált a publikált tanulmány alapjául.
A legfontosabb tehát a jövő munkavégzéséhez kapcsolódó képességek elsajátítása, illetve a megfelelő gyakorlati tudás megszerzése ahhoz, hogy kezelni tudjuk a technológiai megoldásokhoz kapcsolódó kihívásokat.
(Tőzsdefórum)

Idén október végén az előző hónappal összevetve 0,28 százalékponttal 6,14 százalékosra csökkent a szlovákiai munkanélküliség. Évközi viszonylatban az állástalanság mértéke az előző hónapban 2,94 százalékponttal volt alacsonyabb.
A szlovák munkahivatalok a múlt hónap végén 167 278 állásigénylőt tartottak nyilván. A szeptemberi adatokkal összehasonlítva ez 7743 fős csökkenést jelent. Évközi viszonylatban azon igénylők száma, akik azonnal munkába állhattak volna, közel 80 ezer fővel csökkent. „Büszkén kijelenthetjük, hogy olyan határokat értünk el, amelyekről korábban nem is álmodtunk, és azt szeretném, hogy további erőfeszítéseket tegyünk, és a 6 százalékos határ alá jussunk” – fogalmazott Robert Fico.
Az adatokból kiderül, hogy Szlovákiában már nincs egyetlen olyan járás sem, amelyben a munkanélküliség 20 százalék fölött lenne. A kormányfő arról is beszélt, hogy még mindig 200 ezer olyan ember van azonban, akinek nincs munkája, szerinte sokan közülük nem is akarnak dolgozni. Mindeközben 75 ezer szabad munkahely van az országban.A miniszterelnök elmondta, az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék kötelező növelését a munkatörvénykönyvbe foglalnák.
Ján Richter munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint sorrendben már az egymást követő 25. hónapban csökkent a munkanélküliség Szlovákiában. Országosan egy szabad munkahelyre három szabad munkakereső jut, de a Pozsonyi és a Nagyszombati megyékben egy munkahelyre csak egy álláskereső pályázik. A tárcavezető úgy fogalmazott, Szlovákiában már nem a munkahelyek teremtése, hanem a képzett munkaerő hiánya jelent problémát, ezért a munkakeresők számára átképzési tanfolyamokat indítanak.
Richter elmondta, hogy egyet értenek ugyan a külföldi munkaerő nyugat-szlovákiai importjával, de először az ország saját álláskeresői számára akarnak munkát találni. A munkaügyi tárca azt is törvénybe foglalná, hogy az álláshirdetésekben kötelezően fel kelljen tüntetni a felkínált bért is.

(Inforádió)

November elején írtunk arról, hogy rövid időn belül másodszor jelentették be, hogy az Opel szentgotthardi üzemében jelentős létszámleépítést hajtanak végre. Az üggyel kapcsolatban Kaszás Zoltán, az Opel Szentgotthárd szóvivője megerősítette, hogy a termelési volumen változásai miatt idén további csökkenés várható a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott létszámban. A "termelési volumen változása" a cégen belüli megrendelések csökkenését jelenti. Közismert: a motorgyár a különböző végösszeszereléssel foglalkozó üzemeknek szállítja az erőforrásokat, és ha kevesebb Opel-motorral szerelt jármű készül a PSA-Opel konszern üzemeiben, akkor csökken a megrendelések száma.
A leépítések, illetve a teljesítmény visszafogásának híre nemcsak a munkavállalók körében keltett riadalmat, hanem az önkormányzatnál is, amelynek a cég közel 1,5 milliárd forint iparűzési adót fizet évente. Ez az összeg több mint fele a város - 2,6 milliárdos - éves költségvetésének. Nem csoda, hogy a település vezetése eközben vészforgatókönyvet készít elő. A legutóbbi testületi ülésen azon vitatkoztak, milyen helyi adót kellene megemelni vagy bevezetni, hogy a kieső iparűzési adót pótolják. Az egyik honatya szerint a kiesés az Opel által fizetett összeg 40 százalékát is elérheti.
November elején azt írtuk, hogy a szentgotthárdi üzem hosszú távú működése csak úgy képzelhető el, hogyha sikerül megállapodni a franciákkal arról, hogy a jövőben az Opel-motorok helyett nálunk gyártsák a cégcsoport erőforrásait. További lehetőséget jelenthetne az is, hogyha a magyarországi üzemben készülhetnének a PSA csoport elektromos autóihoz az elektromotorok, vagy az elektromos hajtáslánc más elemei a jövőben. Ha valóban a szentgotthárdi üzemben gyártana motorokat a PSA csoport, az biztosíthatná a magyarországi üzem jövőjét.
Természetesen feltettük a kérdéseinket a hírrel kapcsolatban a szentgotthárdi Opel üzem szóvivőjének is, aki elmondta, az Opel nemrég tette közzé hivatalos programját az autógyártó jövőjével kapcsolatban, ez a program több részletre is kitért, ami a vállalat jövőbeli tevékenységeit illeti, de olyan részletek, hogy hogyan alakul majd az egyes üzemek termelése, kihasználtsága vagy hogy a jövőben milyen termékeket gyártanak az egyes üzemekben, nem derültek ki a tervből. A mostani hírekkel kapcsolatban a vállalat nem tud konkrétumokat mondani.

(Portfólió)

Minimális az érdeklődés a június elején indított, a munkavállalók mobilitását serkenteni- és a munkaerőhiányt csökkenteni hivatott Első albérlet program iránt. Ennek keretében rendszeres, havi pénzügyi támogatásban részesül minden olyan, az Országos Munkaerő-elosztó Ügynökség (ANOFM) nyilvántartásában szereplő munkanélküli, aki állandó lakhelyétől 50 kilométernél messzebb helyezkedik el, s oda is költözik, albérletbe.
A támogatás összege a lakhatási költségek 75 százalékának felel meg, maximum nettó 900 lej értékben, s abban az esetben igényelhető, ha az illető-, illetve, ha családostól költözik, akkor a teljes család havi nettó jövedelme nem haladja meg az 5000 lejt. Kizáró jellegű kritérium a minimum egyéves munkaszerződés is. Az érintettek a munkába állásuk dátumától számított 60 napon belül adhatják le az igénylést az ANOFM megyei kirendeltségénél. A támogatást a munkavállaló egy éven keresztül minden hónapban megkapja, a maximális összeg tehát 10 800 lej lehet.
Az Országos Munkaerő-elosztó Ügynökség tájékoztatása szerint a program első négy hónapjában mindössze 110 munkavállaló igényelte a lakhelyváltoztatási támogatást. Ez nagyságrendekkel kevesebb, mint amire a hatóságok számítottak. Az Első albérlet programnak a munkanélküli segélyalapból elkülönített idei keretösszege 18 millió lej. Szeptember végéig mindössze 13 089 lejt fizettek ki az igénylőknek, ami a teljes összegnek kevesebb, mint 1 százaléka.
Az igénylők többsége, 60 százalék, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 27 százalékuk pedig érettségi diplomával. 73 százalékuk 35 évnél fiatalabb, városi lakos. A programnak mostanáig Máramarosban volt a legtöbb haszonélvezője, 10 személy. Az erdélyi megyék közül Beszterce-Naszódban 8, Biharban és Szilágyban 6, Temesben pedig 4 személy részesült a támogatásban, a többiben ennél kevesebben avagy senki sem. A kiutalt támogatás átlagos összege 650 lej.

(Maszol)