Munkaügyi Tudástár

A szoftverek, az elemzés és a számítási teljesítmény exponenciális fejlődésének köszönhetően létrejött feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR), valamint a dolgok internete (IoT) és a felhő alapú számítástechnika fejlesztései még inkább kiterjesztik és felgyorsítják a fejlődést. Ez már egyértelműen látszik a kapcsolódó autókon és otthonokon, az üzleti és banki tranzakciókon. Már a gazdálkodók is új módszerekkel kezelik a terményeiket és állataikat. Mit hoz 2018-ban ez a fejlődés?
A következő néhány évben a mesterséges intelligencia nem csupán az adatok szelektálásában segít, hanem változásokat fog hozni a felhasználásban is. A vállalatok mesterséges intelligenciával fogják elvégeztetni az adatalapú, gondolkodást igénylő feladatokat: ezáltal jelentősen csökken a felméréssel, megbeszéléssel, forgatókönyv-tervezéssel és az összes új innováció tesztelésével töltött időt. Ez az előrelépés megszünteti a szűk keresztmetszeteket, és szabad teret ad az embereknek a döntéshozatalhoz és a gyorsabb előrehaladáshoz, így a nagyszerű új ötletek kidolgozása nem reked meg a nehézségek miatt.
Egyes elemzők szerint az MI fel fog váltani egyes munkahelyeket, viszont ezek az új technológiák új munkahelyeket is teremtenek, és új lehetőségeket kínálnak az emberi munkaerő számára. Például új típusú informatikusok fognak megjelenni, akik a mesterséges intelligencia tanításával és finomhangolásával foglalkoznak majd. Ezek a szakemberek adják meg a jó és rossz üzleti eredmények paramétereit, határozzák meg a részvételi szabályokat vagy definiálják a „jutalom” fogalmát. A technológia továbbá villámgyorsan pozitív kereskedelmi lehetőségeket is nyújt majd.
2018-tól kezdődően óriási lépéseket teszünk a majdnem azonnali válaszidejű mesterséges intelligencia IoT-re kapcsolódó városokba, szervezetekbe, otthonokba és járművekbe történő beépítése területén. A számítási teljesítmény költsége csökken, a csatlakozási csomópontok költsége nullához közelít, így nemsokára elérjük a 100 milliárd, majd az egybillió csatlakoztatott eszközt.
Ezzel a temérdek adattal a számítási teljesítmény az MI képességeivel segít majd a gépeknek a fizikai és emberi erőforrások optimálisabb összehangolásában. Mi, emberek pedig a minket körülvevő technológia és környezet „digitális karmestereivé” válhatunk, és a technológiát önmagunk kiterjesztéseként használhatjuk. Okostárgyak vesznek majd körül minket mindenhol, és általuk okosabban élhetjük az életünket is.
(Tőzsdefórum)

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében emlékeztet, hogy a harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.
A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody's 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány 4,3 százalékra gyorsuló növekedést vár, a külföldi előrejelzők viszont az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével kisebb-nagyobb lassulásra számítanak - összegezték.
A GKI kiemeli, a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései - különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült.
A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis - hacsak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások - jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél - közölte a GKI.

(Napi.hu)

Minden harmadik munkanélküli és minden második közfoglalkoztatott legfeljebb a 8 általános iskolai osztályt járta ki, és az inaktívak 43 százalékának sincs ennél magasabb végzettsége. A munkaerő-tartaléknak tekinthető réteg iskolai végzettségének szintje egyre csökken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci Helyzetkép 2016 című kiadványából.
Az elemzés a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően potenciális munkaerő-tartaléknak tekinti azokat a munkanélkülieket, akik keresnek munkát; az inaktívakat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem folytatnak aktív keresést; valamint az alulfoglalkoztatottakat, akik többet – például részmunkaidő helyett teljes állásban - szeretnének dolgozni. Emellett a hazai közfoglalkoztatottak nagy létszáma miatt ide sorolja a közmunkát végzőket is.
Az alulfoglalkoztatottak száma több mint 50 ezer, az inaktívaké 135 ezer, a munkanélkülieké 235 ezer, a közfoglalkoztatottaké pedig 220 ezer fő volt 2016-ban, ami akkor mintegy 640 ezres munkaerő-tartalékot jelentett. Ez a tartalék azonban gyorsan fogy: a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma már csak 183 ezer fő, a közfoglakoztatásban pedig 186 ezren dolgoznak. Köztük is egyre kevesebb a szakképzett munkaerő: összességében csak alig harmaduk végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, a csupán 8 általánost végzettek aránya viszont növekszik.
Ennek oka, hogy az egyre növekvő foglalkoztatottság következtében a munkaerőpiac már felszívta a képzettebb munkaerőt. Ezzel együtt 2016-ban még mindig 86 ezren voltak azok, akik 10 évnél nem régebbi szakképesítéssel rendelkeztek - ebből csaknem 26 ezren ipari, építőipari típusúval -, a 10 évnél régebben képesítést szerzettek száma pedig meghaladta a 230 ezret - ebből ipari, építőipari képzésben 56 százalékuk részesült. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára azonban a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek, a tudás ugyanis időközben elavulhat – mutat rá az elemzés.
(Népszava)

Több száz dolgozót venne fel a Tesco, szinte minden munkakörben és minden régióban hirdet állásokat. A Pénzcentrum egyik olvasója a 19-es villamoson szúrta ki a multicég toborzó plakátjait, ahol eddig leginkább a BKV keresett új sofőröket.
A kifüggesztett felhívás nem túl szószátyár, csak annyit árul el, amennyit feltétlenül szükséges: új munkatársakat keres a cég, érdeklődni a vevőszolgálatokon, illetve a Tesco weboldalán lehet.
A nagyszabású toborzásra azért is van szüksége a Tescónak, mert az ősz elején kialakult sztrájkközeli állapot feloldásaként a béremelés mellett megígérte, hogy új munkatársak felvételével csökkenti a jelenlegi dolgozók munkaterheit.
A megállapodás része volt az is, hogy idén szeptember elsejétől (visszamenőlegesen) havi bruttó 179 ezer forintra emelkedett a cégnél a bérminimum, ami azt jelenti, hogy minden teljes munkaidős áruházi, és raktári dolgozó legalább bruttó 191 ezer forintot (bér+cafeteria) kap. Ehhez még hozzájöhetnek a pótlékok és egyéb bérkiegészítések.
(NlCafe)

A vállalat terjeszkedik, és újabb tevékenységekbe fog, egyre nagyobb profitot termel; más cégek felvásárlásával „fejlődik”, és hatalmas adattömegeket átvizsgálva, egyre többet tud a vásárlókról. Közel a monopolhelyzethez, a következő évtizedben elérheti az egy billió dolláros forgalmat. Erre a folyamatra és az ellenállás lehetőségére mutatott rá a múlt pénteki, szinte egyedülálló olasz és német Amazon-sztrájk.
A fogyasztói társadalom legfontosabb ünnepét több ezer olasz és német munkás használta arra, hogy elmondjon valamit az Amazonról és az ott tapasztalt munkakörülményekről. Ez a vállalat híresen rossz munkakörülményeket és megterhelő műszakokat nyújt a fizikai munkásoknak, az irodai dolgozókat pedig a brutális, egymás elleni harc folyamatos légkörében tartja. Ennek ellenére nem sikerült a szakszervezeteknek fogást találni rajta, a mostani sztrájkig csak Németországban voltak munkabeszüntetések.
Kezdetben online könyvesbolt, ami folyamatosan terjeszkedve és tőkéjét növelve mára már szinte minden áruval foglalkozik, saját márkás elektronikus termékeket ad el, de digitális zenét, könyvet és alkalmazásokat is; hatalmas szerverparkokat üzemeltet. Folyamatos terjeszkedéssel és a kisebb cégek felvásárlásával (eddig több mint 80-at sikerült bekebelezni) számításaik szerint egy évtizeden belül elérik az egy billió dolláros bevételt.
Ez akkora erő, ami egyértelműen átalakítja a kereskedelem képét, a hagyományos boltok eltűnése és az ezzel járó munkahelyek megszűnése olyan trend, ami nagyban átalakíthatja a jövő munkaerőpiacát is. Az Amazon ebben a folyamatban élharcos, burjánzása maga alá temeti a független könyvesboltokat, és sok kiskereskedelmi láncnak okoz problémát az online vásárlás nagy ütemű terjedése. Ezért fontos megnézni, milyen mintát szab az Amazon a jövő munkahelyeinek.
Sikerének sok oka van; a kezdetektől használta az adatbányászat eredményeit a marketing területén (és ahogy később látjuk, ellenőrzésre is), ezért is vált a monopolhelyzetre törő techcégek egyik prototípusává. Számunkra érdekesebb a munkához való hozzáállása.
A vezetési irányelveikből kiderül, hogy legfontosabb értékei: a takarékosság, a hatékonyság, az (ön)kritika képessége, mindez alávetve egy fanatikusan vevő központú szemléletnek. E mögött a munkások teljes kizsigerelése rejlik: minimálbérért, ideiglenesen foglalkoztatottak hada. A munkások teljesítményét valós időben követik, ha az algoritmusok szerint valami rendellenes történik (túl hosszú szünet két tárgy vagy művelet között stb.) a menedzsment egyik tagja órákon belül ellenőrzi, mi történt.
(Merce)

Legalább 50-100 ezer nyugdíjast hozhatnak vissza a munkaerőpiacra a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül – mondta Dávid Ferenc a Világgazdaságnak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a szövetkezetek lehetőséget adnak arra, hogy a nyugdíjasok önkéntesen munkát vállaljanak, ezzel mérséklődik az egyre égetőbb munkaerőhiány. Dávid Ferenc szerint eddig mintegy hetven nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be Magyarországon.
A nyugdíjasok nem munkabérként, hanem tagi jövedelemként vehetik fel a munkájukért járó összeget, nem kell utána se egészségbiztosítási, se nyugdíjjárulékot fizetniük, csak személyi jövedelemadót. Dávid Ferenc úgy látja, a nyugdíjas-szövetkezetekkel mindenki nyer, a vállalkozó tapasztalt, megbízható munkaerőhöz jut, akit rugalmasan alkalmazható. A szövetkezet is jól jár, mert nem kell megfizetnie a 22,5 százalékos szociális hozzájárulási adót.
A VOSZ megyei irodáiban hamarosan nyugdíjasokat is toboroznak a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetnek, az erről szóló szerződést a napokban írták alá. A megyei VOSZ-irodákba betérő nyugdíjas megadja majd a szükséges adatait, a végzettségét, és hogy milyen munkát vállalna. A szövetkezet központjában az adatokat összesítik, és kiközvetítik a nyugdíjast az adott munkáltatóhoz. A szövetkezeti tagság ezer forint.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára korábban elmondta, a nyugdíjasszövetkezeti modell jelentős járulékkedvezményt ad a munkaadóknak, így a nagy kereskedelmi láncok érdekeltek abban, hogy jelenlegi dolgozójukat ilyen formában foglalkoztassák tovább. A dolgozónak is megéri a konstrukció, mivel rugalmas időbeosztásban vállalhat munkát, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbb az álláshely felkutatása is.
De nem csak amunkáltatóknak, a dolgozónak is megéri ez a forma, mivel rugalmas időbeosztásban vállalhat munkát, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbb az álláshely felkutatása is.
(Privátbankár)

A hét építőipari szervezet közös felhívása szerint a kormánynak a lehető leggyorsabban meg kell állapodnia legalább kétévi átmeneti időszak érvényesítéséről a brit kilépés után, és biztosítania kell, hogy azok a munkavállalók is akadálymentesen megkaphassák a brit tartózkodási engedélyt, akik ebben az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett. A szakmai és érdekképviseleti szervezetek közös nyílt levele szerint azonban ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőipar alkalmazotti gárdáján belül.
Mivel a brit építőipar, amelynek 300 ezer vállalkozása a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát állítja elő és a teljes nagy-britanniai alkalmazotti állomány 10 százalékát foglalkoztatja, már most is a szakképzett munkaerő súlyos hiányával küszködik, a külföldi EU-munkavállalók megtartása kritikus jelentőségű az egész ágazat számára – áll a brit kormánynak címzett szerdai nyílt levélben.
Az építőipari szervezetek szerint a brit kormánynak kommunikációs kampányba kellene kezdenie, világossá téve a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók számára, hogy nem szembesülnek majd jelentősebb akadályokkal a letelepedett státus megszerzésében a Brexit után.
Nemrégiben Theresa May miniszterelnök arról biztosította a törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat hozzájuk intézett nyílt levelében, hogy a brit kormány szeretné, ha maradnának, és a brit EU-tagság megszűnése után könnyűszerrel regisztráltathatják majd magukat állandó nagy-britanniai lakosként.
Az utóbbi időben azonban több más brit szakmai szervezet is az EU-munkaerő bevándorlásának tervezett korlátozásából eredő kockázatokra figyelmeztette a brit kormányt.
(Adózóna)

Természetesen megkerestük a generálkivitelező céget, ahol cáfolták a levélben foglaltakat. – Az állítások teljes mértékben megalapozatlanok és nem felelnek meg a valóságnak. A KÉSZ Építő Zrt. a Coloplast Hungary Kft.–vel kötött fővállalkozói szerződés alapján végzi a nyírbátori Coloplast gyár bővítésének harmadik ütemét, amely során egy 17.900 négyzetméter alapterületű orvosi eszközöket gyártó üzemcsarnok épül meg. Az építtetőnek a kész gyáregységet 2018 elején tervezzük átadni. A hazai építőipart sújtó munkaerő-hiány ellenére kiemelkedően magas létszámmal, jellemzően naponta 320-380 alkalmazottal dolgozunk azon, hogy a feszes ütemtervet teljesítsük. Egyelőre úgy látjuk, hogy a munkaerő-hiány és az elmúlt időszakban tapasztalható jelentős áremelkedés ellenére is magas minőségben és határidőre tudjuk teljesíteni vállalásunkat, reményeim szerint a Coloplast Hungary Kft. megelégedésére – tájékoztatta lapunkat Sáray Zoltán, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója, aki hozzátette: az tény, hogy az épülő csarnok nyílászáróit újra kell gyártatni, ez azonban arra vezethető vissza, hogy a nyílászárók festésénél feltártak egy olyan hibát, amely hosszabb távon az ablakok és az ajtók károsodásával járhatott volna.
Emiatt a Coloplast Hungary Kft.-vel egyetértésben úgy döntöttek, hogy a hibát még a kivitelezés szakaszában orvosolják. Az új nyílászárókat rövidesen, december elejétől indulva, szakaszosan, előre egyeztetett ütemterv szerint építik be, a kibontás idejére pedig ideiglenes megoldással zárják le az épületet.
– Az sem felel meg a valóságnak, hogy kifizetetlen alvállalkozóink lennének. Nyomatékosítanám, hogy fizetési késedelemről nem beszélhetünk, sem az építtető részéről felénk, sem pedig a KÉSZ Építő Zrt. részéről az alvállalkozók felé. A teljesítésigazolások kiállítása is rendben, havonta, késedelem nélkül történik – emelte ki a vezérigazgató.
Jesper Grunnet-Jepsen, a Coloplast gyárigazgatója is értetlenül állt a felvetések előtt.
Mint azt a lapunkhoz eljuttatott közleményben kiemelte: a harmadik üzemcsarnok kivitelezési munkálataiért felelős szerződött partnerük, a KÉSZ Zrt. munkájával elégedettek. A projekt jelenleg a befejező szakasznál tart, az épület (a generálkivitelezővel kötött szerződésnek megfelelően) várhatóan 2018 elején készül el. – A Coloplast és a KÉSZ Zrt. hetente tart megbeszéléseket az építkezéssel kapcsolatban. A munkát a Coloplast részéről egy helyszínen dolgozó menedzser is felügyeli, akinek nincs tudomása a Coloplast és a KÉSZ közötti bármilyen megoldatlan vitáról. A KÉSZ Zrt. az alvállalkozóit egy hitelesített magyar vagyonkezelőn keresztül, havonta fizeti ki a magyar jogszabályoknak megfelelően – tájékoztatott Jesper Grunnet-Jepsen.
(Szon)

Többek között az offshore-rendszer megszüntetését és a konvergenciáért felelős uniós biztosi poszt létrehozását javasolták a bérunió ügyének előmozdítására a Jobbik által szervezett, mai brüsszeli konferencián. Az egyenlő munkáért egyenlő bért mozgalmat azért indította el nyolc kelet-európai ország – köztünk hazánk –, mert tarthatatlanná vált a képzett, de olcsó keleti munkaerőre épülő gazdasági modell.
Megengedhetetlen, hogy amíg az árak már kiegyenlítődtek, addig a keleti bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiaktól. Ennek eredményeként kiáramlik a munkaerő a kontinens keleti részéből. E tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében indítottak polgári kezdeményezést – hazánk vezetésével – hét másik kelet-európai országban (Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia és Lengyelország). A cél a régió teljesítményének emelése, amelynek eredményeként jelentősen nőhetnek a bérek Kelet-Európában – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Egyenlő munkáért egyenlő bért című konferenciát Brüsszelben Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
– Európa szétszakadásával fenyeget, ha hosszabb távon sem találunk megoldást a közösség keleti és nyugati fele közötti szakadék áthidalására, ami nem valósítható meg a munka és a tőkejövedelmek közötti egészségtelen – az utóbbi javára történő – eltolódás megszüntetése nélkül. A közgazdaságilag ideális 65 százalék munkajövedelem, 35 százalék tőkejövedelem arány fölborult a tőke javára, s egyelőre a szándék sem látszik, hogy ezt meg akarnák változtatni az uniós tisztségviselők. Jól mutatja a romló elosztási arányokat, hogy jelenleg a tőke oldalára a jövedelemnek több mint 40 százaléka kerül, a munkaerőnek pedig csak kevesebb mint 60 százalék marad. Kelet-Európában súlyosbítja a helyzetet, hogy hiába kapják a felzárkóztatási támogatásokat, ha az azokból keletkezett jövedelmet adózatlanul tudják kivinni a nemzetközi nagyvállalatok, jellemzően offshore cégekbe – jelentette ki a tanácskozáson Róna Péter közgazdászprofesszor. A rendszerváltás óta az egész politikai, gazdasági átalakulás arra épült, hogy a régió olcsó munkaerővel lássa el az uniót. S a nemzeti kormányok azt el is fogadták. – Amennyiben ezt a problémát nem oldjuk meg, szétszakadhat az unió – hangsúlyozta a professzor.
Ha a különbségek a jelenlegi szinten állandósulnak, az Európai Unió elveszíti a létjogosultságát.A megoldást Róna négy pontban foglalta össze: mindenekelőtt létre kell hozni a konvergenciáért felelős biztosi tisztséget. Az ő felelőssége lenne a felzárkóztatást elősegítő javaslatokat súlyozni s lépéseket tenni a helyzet megváltoztatásáért. Az offshore-rendszert is meg kellene szüntetni: ha az offshore cégekbe kimentett jövedelmeket megadóztatnák, akkor lenne forrás a konvergencia költségeinek biztosítására. Erre a célra az uniós költségvetés öt százaléka is elegendő lenne. Fontos lenne még, hogy ne csak a tőkének, hanem a munkának káros folyamatokat is büntessék, s az is, hogy harmonizálják az európai adórendszert, hiszen ezzel megszűnne az adófizetés alóli kibújás lehetősége.
(MNO)

Egész Európában globális probléma a szakképzett munkaerő hiánya. A munkaerőpiaci problémák megoldására a cégek új lehetőségeket keresnek, a cél: megtalálni és megtartani a humán tőkét, ami a legfontosabb termelőeszköz. Ehhez társadalmi összefogás szükséges, ugyanakkor a szakképzésben az fogalmazódott meg, hogy a valós piaci igényekhez mérve, a piacra képezzük a szakembereket, ezért elengedhetetlen az oktatás szereplőinek a cégekkel való kommunikációja.
– Mint munkaerő-közvetítéssel és –kölcsönzéssel foglalkozó cég, egyre több megkeresést, szolgáltatásunk iránt növekvő igényt tapasztalunk – számolt be róla Vitos Albert, a HSA Kft. szakmai vezetője, hozzátéve, mind gyakrabban kell innovatív megoldásokat alkalmazniuk, hogy teljesíteni tudják partnereik kéréseit.
– A jelenlegi munkaerőhiányra átmeneti megoldást nyújthatnak a nyugdíjas szövetkezetek egyes munkakörökben, továbbá a külföldről (Ukrajnából) való toborzás is nagymértékben hozzájárul az üres munkakörök betöltéséhez. Az említett módszerek megoldást adhatnak a munkaerőhiány okozta problémákra, hiszen szokták mondani, hogy a legdrágább gépsor az álló gépsor. A külföldiek, főleg ukrajnai munkavállalók foglalkoztatása nagyobb energiabefektetést igényel, de megéri, hiszen az eddigi visszajelzések alapján nagyon kedvezőek a tapasztalatok. Az ő esetükben számolni kell az elszállásolással, a munkavállalási engedélyekkel járó ügyintézéssel, viszont a hiányszakmák esetében ez az ügyintézés gördülékenyebb – emelte ki.
A Pannon-Work Zrt. Kelet-magyarországi régióvezetője, Farkas Tünde elmondása szerint számos partnerük számol be munkaerőpótlási nehézségekről, ami a betanított dolgozóktól kezdve a vezetői pozíciókig minden szinten jellemző.
– Személyzeti szolgáltatók lévén mi is próbáljuk az igényeket kiszolgálni, iskolaszövetkezetünk diákmunkával, gyakorlati programok által segít a cégeknek még a tanulóidő alatt kinevelni a diákokat, akik aztán már a cégek saját állományában munkába is állnak. Alternatív megoldásként számítunk a 3. országbeli munkavállalóinkra, Ukrajnában vannak együttműködő partnereink, illetve Szerbiában működik irodánk. Rövidtávon ők is be tudnak kapcsolódni a hazai folyamatokba. Tapasztalatunk alapján nagyon alkalmas munkavállalókról van szó, partnercégeink elégedettek az ukrán és szerb munkaerővel. Segítségünkre lehet továbbá a nyugdíjas szövetkezetünk is, az idősebb korosztálynak hatalmas a szaktudása, ők lehetnek azok, akik képzik a fiatalokat, illetve áthidalhatják a cégek munkaerő-hiánnyal kapcsolatos problémáit. Az ő segítségükre is nagymértékben lehet számítani – emelte ki Farkas Tünde.
(Haon)