Munkaügyi Tudástár

2026-ban azonban több olyan változás is életbe lépett, amelyre a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes odafigyelniük. A módosítások elsődleges célja a foglalkoztatás átláthatóbbá tétele, valamint a közterhek és a jogosultságok pontosabb szabályozása.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében továbbra is lehetőség van alkalmi munkára, mezőgazdasági idénymunkára és turisztikai idénymunkára. A foglalkoztatás bejelentése elektronikus úton történik, amely jelentősen egyszerűbbé teszi az adminisztrációt a munkáltatók számára.

Az EFO egyik legfontosabb előnye, hogy a munkaviszony gyorsan létesíthető és megszüntethető. Ez különösen előnyös azokban az ágazatokban, ahol a munkavégzés időtartama néhány napra vagy akár csak néhány órára korlátozódik. A szezonális munkák esetében ez a rugalmasság jelentős segítséget jelent a vállalkozások számára.

A munkáltatóknak ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítaniuk a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Az egyszerűsített foglalkoztatás kizárólag megfelelő bejelentés mellett alkalmazható, ezért a foglalkoztatás megkezdése előtt minden esetben gondoskodni kell az előírt adminisztráció elvégzéséről.

A munkavállalók számára fontos tudni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem és a foglalkoztatás időtartama bizonyos esetekben hatással lehet a társadalombiztosítási jogosultságokra. Éppen ezért célszerű tisztában lenni a foglalkoztatási forma sajátosságaival és korlátaival.

A munkaügyi ellenőrzések során továbbra is kiemelt figyelmet kap az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak betartása. A hatóságok rendszeresen vizsgálják a bejelentések megtörténtét, a foglalkoztatás időtartamát és a kapcsolódó nyilvántartások vezetését. A szabályok megsértése jelentős munkaügyi bírságot eredményezhet.

A HR és bérügyi szakemberek számára ezért különösen fontos a jogszabályi környezet folyamatos figyelemmel kísérése. A megfelelő nyilvántartások vezetése, a határidők betartása és a pontos bejelentések jelentősen csökkenthetik a munkaügyi kockázatokat.

A vállalkozásoknak érdemes előre tervezniük az idénymunkaerő-szükségletet, és időben felkészülniük a foglalkoztatási időszakokra. A megfelelő tervezés nemcsak az adminisztrációt könnyíti meg, hanem a munkaerő biztosítását is hatékonyabbá teszi.

Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-ban is fontos szerepet tölt be a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor a munkáltatók számára továbbra is elengedhetetlen a szabályok pontos ismerete és betartása annak érdekében, hogy a foglalkoztatás jogszerűen és biztonságosan történjen.

A SZÉP-kártya évek óta kiemelt helyet foglal el a cafeteria-rendszerben. Ennek egyik oka, hogy a munkavállalók széles körben tudják felhasználni a feltöltött összeget, legyen szó szálláshely-szolgáltatásról, vendéglátásról vagy szabadidős programokról. A juttatás így nemcsak pénzügyi előnyt jelent, hanem hozzájárulhat a kikapcsolódáshoz és a feltöltődéshez is.

A munkáltatók számára a SZÉP-kártya továbbra is egyszerűen kezelhető és jól tervezhető juttatási forma. Számos vállalkozás alkalmazza a cafeteria-rendszer egyik alapvető elemeként, mivel a munkavállalók körében magas az elfogadottsága és kedveltsége.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb jelentősége van a munkáltatók által nyújtott juttatásoknak. Sok esetben már nem kizárólag a munkabér alapján döntenek az álláskeresők, hanem figyelembe veszik a cafeteria-rendszer tartalmát is. Egy jól kialakított juttatási csomag jelentős versenyelőnyt biztosíthat a munkaerő megszerzésében és megtartásában.

A SZÉP-kártya egyik legnagyobb előnye, hogy a munkavállaló maga dönthet arról, mire használja fel az összeget a jogszabályok által meghatározott keretek között. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít, mint számos más béren kívüli juttatás.

A HR szakemberek számára fontos feladat a cafeteria-rendszerek rendszeres felülvizsgálata. Érdemes figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat, a munkavállalói igényeket és a piaci gyakorlatot is. A megfelelően kialakított juttatási rendszer hozzájárulhat a munkavállalói elégedettség növeléséhez és a fluktuáció csökkentéséhez.

A munkáltatók egyre gyakrabban alkalmaznak differenciált cafeteria-rendszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók saját igényeik szerint válasszanak a rendelkezésre álló juttatások közül. Ebben a rendszerben a SZÉP-kártya általában továbbra is az egyik legnépszerűbb választás marad.

A juttatások szerepe különösen felértékelődik olyan időszakokban, amikor a vállalkozásoknak nehézséget jelent a megfelelő munkaerő megtalálása vagy megtartása. Egy versenyképes cafeteria-rendszer jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók hosszabb távon is a szervezetnél maradjanak.

A 2026-os évben is várható, hogy a munkáltatók jelentős része biztosít SZÉP-kártya juttatást munkavállalói számára. A rendszer egyszerre szolgálja a munkavállalók érdekeit és a munkáltatók munkaerő-megtartási céljait, ezért továbbra is meghatározó eleme maradhat a hazai cafeteria-rendszereknek.

A SZÉP-kártya 2026-ban is a legnépszerűbb béren kívüli juttatások közé tartozik, amely egyszerre támogatja a munkavállalók jólétét és a munkáltatók versenyképességét.

A jogszabály szerint a legalább 25 főt foglalkoztató munkáltatóknak törekedniük kell arra, hogy létszámuk meghatározott részét megváltozott munkaképességű munkavállalók alkossák. Amennyiben ezt a foglalkoztatási szintet nem érik el, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek.

A hozzájárulás összege minden évben változhat, mivel annak mértéke a minimálbérhez kapcsolódik. A minimálbér emelkedése következtében 2026-ban a rehabilitációs hozzájárulás összege is emelkedik, ezért a munkáltatóknak célszerű időben felkészülniük a magasabb költségekre. A változás különösen azokat a vállalkozásokat érinti érzékenyen, amelyek nagyobb létszámmal működnek, de nem alkalmaznak elegendő megváltozott munkaképességű munkavállalót.

Sok munkáltató kizárólag költségként tekint a rehabilitációs hozzájárulásra, pedig a szabályozás elsődleges célja nem a befizetés, hanem a foglalkoztatás ösztönzése. A megváltozott munkaképességű munkavállalók számos területen eredményesen és hosszú távon foglalkoztathatók, miközben a munkáltató a hozzájárulás fizetési kötelezettségét is csökkentheti vagy akár teljesen megszüntetheti.

A HR és munkaügyi területen dolgozó szakemberek számára kiemelten fontos a létszámadatok folyamatos nyomon követése. Érdemes rendszeresen felülvizsgálni a statisztikai állományi létszámot, valamint azt is, hogy a vállalkozás teljesíti-e a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírásokat.

A megfelelő tervezés jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Egy jól felépített foglalkoztatási stratégia nemcsak a rehabilitációs hozzájárulás összegét csökkentheti, hanem hozzájárulhat a vállalat társadalmi felelősségvállalásának erősítéséhez is. Egyre több szervezet ismeri fel, hogy a sokszínű munkahelyi környezet hosszú távon versenyelőnyt jelenthet.

A munkáltatóknak érdemes időben felmérniük, hogy milyen munkakörökben tudnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni. Számos adminisztratív, ügyviteli, ügyfélszolgálati vagy akár termelési feladat ellátására is alkalmasak lehetnek olyan munkavállalók, akik megfelelő támogatással és munkakörnyezettel sikeresen integrálhatók a szervezetbe.

A 2026-os év egyik fontos feladata tehát a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek áttekintése lesz. A minimálbér emelkedése miatt a fizetendő összeg is magasabb lehet, ezért különösen fontos a tudatos HR-tervezés és a foglalkoztatási lehetőségek felülvizsgálata.

A rehabilitációs hozzájárulás nem csupán egy kötelező befizetés, hanem lehetőség is arra, hogy a munkáltatók nyitottabb és befogadóbb munkahelyet alakítsanak ki, miközben csökkentik munkaügyi költségeiket.

A GYED a gyermekgondozás idejére járó pénzbeli ellátás, amelynek összege a jogosult korábbi jövedelméhez igazodik. Az ellátás mértéke a számítási alap 70%-a, ugyanakkor a jogszabály meghatározza a maximálisan kifizethető összeget is. A felső korlát a minimálbér kétszeresének 70%-ához igazodik, ezért a minimálbér emelése a GYED maximumát is növeli.

2025-ben a maximálisan igénybe vehető GYED összege 407.120 Ft volt havonta. A minimálbér emelkedésének köszönhetően 2026-ban ez az összeg már 451.920 Ft lehet. Ez közel 45 ezer forintos növekedést jelent, amely jelentős segítséget nyújthat a gyermeküket nevelő családok számára.

A GYED igénybevételének egyik fontos feltétele a megfelelő biztosítási jogviszony. Az ellátás nem alanyi jogon jár, ezért a jogosultsági feltételek teljesülését minden esetben vizsgálják. Éppen ezért érdemes már a gyermekvállalás tervezésekor tájékozódni a feltételekről.

A családok számára kedvező szabály, hogy a GYED folyósítása mellett bizonyos feltételek mellett munkavégzés is lehetséges. Ez lehetővé teszi, hogy a szülők fokozatosan visszatérjenek a munka világába, miközben továbbra is részesülnek az ellátásban. A rendszer célja, hogy támogassa a munka és a családi élet összehangolását.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci visszatérése. A GYED szabályai ehhez alkalmazkodva igyekeznek rugalmas megoldásokat biztosítani. A munkáltatók számára is fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen egyre több munkavállaló tér vissza részmunkaidőben vagy rugalmas foglalkoztatási formában a gyermeknevelés időszaka alatt.

A minimálbér emelkedése nemcsak a bérekre, hanem a társadalombiztosítási ellátásokra is hatással van. A GYED esetében ez azt jelenti, hogy a jogosultak magasabb maximális összegre lehetnek jogosultak, ami hozzájárulhat a családok pénzügyi stabilitásához.

A GYED továbbra is a magyar családtámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme. Az ellátás egyszerre támogatja a gyermeknevelést, segíti a családok anyagi biztonságát és ösztönzi a munkába való visszatérést. A 2026-os emelés pedig ismét megerősíti azt a célt, hogy a gyermekvállalás időszakában a családok kiszámítható és tervezhető támogatásban részesüljenek.

2026-ban a GYED maximális összege 451.920 Ft-ra emelkedik, amely jelentős előrelépést jelent a kisgyermekes családok támogatásában.

A CSED a szülési szabadság időtartamára járó pénzbeli ellátás, amely összesen 168 napig vehető igénybe. Az ellátás célja, hogy az édesanya a gyermek születését követő első hónapokban megfelelő anyagi háttérrel tudjon a gyermek gondozására koncentrálni.

A CSED egyik legnagyobb előnye, hogy az ellátás összege a napi alap 100%-a, vagyis a jogosult a korábbi jövedelméhez igazodó támogatásban részesül. Ez kedvezőbb számos más társadalombiztosítási ellátásnál, hiszen teljes mértékben figyelembe veszi a megállapított alapot.

A minimálbér emelkedése a CSED összegére is hatással van. A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók esetében 2025-ben a havi összeg 290.800 Ft volt, míg 2026-ban már 322.800 Ft lehet. Ez jelentős segítséget jelenthet a gyermekvállalás előtt álló családok számára.

Fontos tudni, hogy a CSED igénybevételének feltétele a megfelelő biztosítási jogviszony. Az ellátás nem automatikusan jár minden esetben, ezért a jogosultsági feltételeket érdemes még a szülés előtt áttekinteni. A szükséges biztosítási idő megléte alapvető feltétele a támogatás megállapításának.

A CSED nemcsak a szülés napjától igényelhető. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy az édesanya a szülés várható időpontját megelőző időszakban megkezdje az ellátás igénybevételét. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a családok számára a felkészülés során.

A családpolitikai intézkedések között a CSED kiemelt szerepet tölt be. Célja nem csupán a jövedelemkiesés pótlása, hanem a gyermekvállalás ösztönzése és a családok anyagi biztonságának támogatása is. A kiszámítható ellátás hozzájárul ahhoz, hogy a szülők nyugodtabban tervezhessék a gyermek érkezésével járó időszakot.

Összességében a CSED 2026-ban is az egyik legfontosabb családtámogatási ellátás marad. A minimálbér emelkedésének köszönhetően a minimálbéren foglalkoztatottak számára is magasabb összegű ellátás válik elérhetővé, amely segítheti a családokat a gyermek születését követő első hónapokban.

Fontos tudni, hogy a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, amelyet a munkáltató fizet. Ezt követően kezdődik a táppénzes időszak, amelyet már az egészségbiztosítás finanszíroz. A táppénz általános esetben legfeljebb 365 napig vehető igénybe.

A minimálbér emelkedésével a táppénz maximális összege is növekszik. Míg 2025-ben a napi maximum 19 387 Ft volt, addig 2026-ban már 21 520 Ft lehet. Ez különösen azok számára jelenthet előnyt, akik hosszabb keresőképtelenség esetén szorulnak ellátásra.

A táppénz mértéke általában a jövedelem 60%-a, bizonyos esetekben azonban ettől eltérhet. Kórházi fekvőbeteg-ellátás idején például az ellátás mértéke jellemzően 50%. A pontos összeg mindig az adott élethelyzettől és a biztosítási jogviszonytól függ.

Külön szabályok vonatkoznak az üzemi balesetre, a gyermekápolási táppénzre és a veszélyeztetett terhességre. Ezekben az esetekben a munkavállalók eltérő jogosultságokkal és kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe az ellátást.

A táppénz továbbra is a magyar társadalombiztosítás egyik legfontosabb ellátása, amely a keresőképtelenség időszakában segít mérsékelni a jövedelemkiesést és anyagi biztonságot nyújt a munkavállalók számára.

Ellátás / Kötelezettség	2025	2026	Változás
Minimálbér	290.800 Ft	322.800 Ft	+32.000 Ft
Garantált bérminimum	348.800 Ft	373.200 Ft	+24.400 Ft
Táppénz napi maximum	19.387 Ft	21.520 Ft	+2.133 Ft
CSED (minimálbér esetén)	290.800 Ft	322.800 Ft	+32.000 Ft
GYED maximum	407.120 Ft	451.920 Ft	+44.800 Ft
Anyasági támogatás	64.125 Ft	64.125 Ft	Nem változott
Anyasági támogatás (ikrek)	85.500 Ft	85.500 Ft	Nem változott
GYES	28.500 Ft	28.500 Ft	Nem változott
GYET	28.500 Ft	28.500 Ft	Nem változott
Családi pótlék	Változatlan	Változatlan	Nem változott
Rehabilitációs hozzájárulás	Minimálbérhez kötött	Emelkedik	Minimálbér növekedése miatt

Az egyik legjelentősebb változás a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. A magasabb kötelező legkisebb bérek nemcsak a munkavállalók keresetére vannak hatással, hanem számos társadalombiztosítási ellátás és munkáltatói kötelezettség számítási alapját is befolyásolják.

A minimálbér növekedésével együtt emelkednek bizonyos pénzbeli egészségbiztosítási ellátások is. Magasabb összegű lehet többek között a táppénz, a CSED és a GYED maximális összege. Ez kedvező változást jelent a gyermekvállalás előtt álló családok és a keresőképtelenné váló munkavállalók számára.

A munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a rehabilitációs hozzájárulás szabályaira is. A minimálbér emelkedése ezen a területen is magasabb fizetési kötelezettséget eredményezhet azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem teljesítik a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírásokat.

A cafeteria-rendszerekben továbbra is meghatározó szerepet tölt be a SZÉP-kártya. A munkáltatók jelentős része várhatóan 2026-ban is ezt a juttatási formát alkalmazza, mivel a munkavállalók körében továbbra is az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számít.

Változások érintik az egyszerűsített foglalkoztatást is. Az alkalmi munkát és az idénymunkát alkalmazó vállalkozások számára különösen fontos a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek folyamatos figyelemmel kísérése. A munkaügyi ellenőrzések során ugyanis továbbra is kiemelt figyelmet kapnak ezek a foglalkoztatási formák.

A munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy területén egyre nagyobb hangsúlyt kap a kockázatalapú szemlélet. A munkáltatóknak célszerű felülvizsgálniuk a munkakörökhöz kapcsolódó kockázatértékeléseket és az alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek az aktuális előírásoknak.

A HR szakemberek számára a 2026-os év egyik legfontosabb feladata a szabályváltozások nyomon követése és azok gyakorlati bevezetése lesz. A bérrendszerek, a cafeteria-szabályzatok, a foglalkoztatási gyakorlatok és a belső nyilvántartások felülvizsgálata több szervezetnél is szükségessé válhat.

A munkavállalók számára a változások többsége kedvező hatású lehet, hiszen a magasabb bérek mellett több ellátás összege is emelkedik. Ugyanakkor továbbra is fontos, hogy tisztában legyenek saját jogaikkal és kötelezettségeikkel, valamint figyelemmel kísérjék a munkaviszonyukat érintő változásokat.

A vállalkozások számára a sikeres alkalmazkodás kulcsa a tudatos tervezés és a megfelelő tájékozottság. Azok a munkáltatók, amelyek időben felkészülnek a változásokra, elkerülhetik a későbbi adminisztrációs és munkaügyi problémákat.

A 2026-os munkaügyi változások egyszerre jelentenek lehetőséget és feladatot a munkáltatók számára. A megfelelő felkészüléssel azonban a változások nemcsak jogszerűen kezelhetők, hanem hozzájárulhatnak a szervezet hatékonyabb működéséhez és a munkavállalók elégedettségének növeléséhez is.

A minimálbér 2025-ben még 290 800 Ft volt, míg 2026-ban már 322 800 Ft lesz. A garantált bérminimum összege ugyanebben az időszakban 348 800 Ft-ról 373 200 Ft-ra emelkedik. Sokan kizárólag a fizetések emelkedésével azonosítják a minimálbér változását, azonban annak hatása ennél jóval szélesebb körű. A minimálbér számos pénzbeli ellátás számítási alapját képezi, így a táppénz, a CSED, a GYED, valamint több szociális és rehabilitációs ellátás összege is emelkedhet a növekedés következtében. A munkavállalók számára az emelés elsődleges előnye a magasabb jövedelem. A nagyobb bruttó bér magasabb nettó keresetet eredményez, emellett növeli a társadalombiztosítási ellátások alapját is. Ez hosszabb távon kedvezően hathat például a táppénz, a nyugdíj vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások összegére. A munkáltatók oldalán ugyanakkor a béremelés többletköltséget jelent. A magasabb bérek után magasabb járulékokat és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Emiatt a vállalkozásoknak már az év elején érdemes felülvizsgálniuk bérköltségeiket és foglalkoztatási terveiket. A garantált bérminimum különösen fontos azoknál a munkaköröknél, amelyek legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek. Ennek célja, hogy a szakképzett munkavállalók jövedelme megfelelően elkülönüljön az általános minimálbértől, elismerve a megszerzett tudást és szakmai tapasztalatot. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése egyaránt hozzájárulhat a munkavállalók jövedelmi biztonságának erősítéséhez, ugyanakkor a munkáltatók számára tudatos költségtervezést tesz szükségessé. A változások előre ismertek, ezért mindkét félnek célszerű időben felkészülnie az új szabályok gyakorlati hatásaira. A 2026-os év egyik legfontosabb munkaügyi változása tehát a kötelező legkisebb bérek emelkedése lesz. A változás nemcsak a fizetési jegyzékeken jelenik meg, hanem a teljes foglalkoztatási és ellátási rendszerre hatással lesz, ezért érdemes figyelemmel kísérni a kapcsolódó szabályokat és lehetőségeket.

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege. 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint a garantált bérminimum összege. Változott adómentes juttatások:
a.) Diákhitel-törlesztési támogatás a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havonta a kötelező törlesztő részlet mértékéig, de legfeljebb a minimálbér 20%-ig (2018-ban 27 600 forintig) adható adómentesen, és a munkavállalónak igazolnia kell mind a hitel fennállását, mind a havi törlesztések végrehajtását.
b.) A mobilitási célú lakhatási támogatást, azaz az albérleti támogatás a jövőben a támogatás immár határozott idejű munkaszerződés mellett is igénybe vehető lesz, emellett a kedvezményt biztosító összeghatárok is emelkednek:
- a foglalkoztatás első két évében (az eddigi 40 helyett) a minimálbér 60 százalékáig – vagyis 51 helyett közel 83 ezer forintig) lesz adómentes ez a juttatás. A feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér a harmadik és negyedik évben 40 százalékig és az ötödik évben 20 százalékáig.
Eddig az is feltétel volt, hogy a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen a munkahely 60 kilométeres körzetében, illetve olyan helyen, ami onnan tömegközlekedési eszközzel 3 óra alatt megközelíthető. Jövőre már csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.
Nem változott adómentes juttatások:
- kulturális belépő, (évente 50.000 Ft-ig)
- a sportrendezvény belépő, (korlátozás nélkül)
- a lakáshitel támogatás, (30% max. 5 millió Ft 5 évben - adómentes)
- bölcsőde, óvoda költségének térítése (A költségek mértékéig)
- Kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30%-ig - adómentes)
Kedvezményes adózású (nettó juttatás munkavállaló részére + 34,22% adó):
A béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. A teljes közteher ezekre a juttatásokra jövőre - az 2017 évhez hasonlóan - 34,22%. Erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik vagyis kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában nettó 450.000.- Ft. adható. (a közszférában nettó 200.000.- Ft lesz adható)
a.) Széchenyi Pihenő Kártyát adhatunk majd a 2017-ben is, az ismert alszámlákkal és keretekkel, azaz
- Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla 150.000.-Ft,
- Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla 225.000.-Ft,
- Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla 75.000.- Ft
b.) 100.000 Ft értékig pénzösszeg kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen kedvező közterhekkel.
Egyes meghatározott juttatások (nettó juttatás munkavállaló részére + 40,71% adó)
Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-es szorzóval korrigált érték, de a 15% szja mellé 19,5% EHO társul. A 2017-es 43,66% helyett 40,71% munkáltatói teherrel számolhatunk 2018-ban. Az EHO 22 százalékról 19,5 százalékra való csökkentése ezeknél a juttatásoknál közel 3 százalékkal alacsonyabb adót eredményez.
- Erzsébet-utalvány,
- iskolakezdési támogatás,
- helyi bérlet,
- munkahelyi étkezés,
- vállalati üdültetés,
- iskolarendszerű képzés,
- biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztár,
- ajándékutalvány
- 2017 július 19 napjától a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladóan;
- 2017 július 19 napjától a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladóan is korlátlanul fizethet a munkáltató jövőre 40,71% adóval.
Amennyiben a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan kérdése van, esetleg annak bevezetését tervezi segítségére lehetünk. Szabályzatát, a juttatásra vonatkozó megállapodásokat is elkészítjük. Szeretnénk felhívni a figyelmüket, mint Partnerünk, hogy sok esetben kafetéria szakértők bukkannak fel keresik meg a munkáltatókat, amelynek során két dologra kell figyelemmel lenni:
- kafetéria szakértői nyílvántartás nem létezik, így az ilyen jellegű "bemutatkozás" nehezen ellenőrizhető, feltehetőleg kizárólag marketing stratégiaként értelmezhet; (lsd. pl.: igazságügyi szakértő, régészeti és műemléki szakértő, kultúrális szakértő, oktatási szakértő, stb.)- kafetéria elem kizárólag a tárgyévi adóztörvények által meghatározott módon és elemekkel lehetséges.
Minimálbér összege
2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege. Garantált bérminimum összege 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint a garantált bérminimum összege.Szakmai észrevétel: a bérminimum sok esetben úgy használja a köznyelv, mint szakmunkás minimálbér és ugyancsak elterjedt szokás, hogy akinek nem 9-es számmal kezdődik a FEOR azonosítója annak ezt kell megállapítani. Ezen meghatározások kissé félre érthetőek, mivel a bérminimum kizárólag abban az esetben jár a munkavállaló részére, ha középfokú végzettséggel rendelkezik és a betöltött munkakör középfokú végzettséghez kötött, azaz a két feltétel együttes fennállása esetén kell megállapítani. (A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete (2) bek. : a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló ) Alkalmi munkavállalás Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege emelkedik, idén az adómentes keretösszeg 7631 forint, jövőre 8255 forint lesz.
Táppénz napi maximum összege
A táppénz maximum összegét a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében határozza meg. Ez az összeg 2018. január 1-jétől napi 9.200 forint.
Szociális hozzájárulási adó
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 22 százalékról 19,5 százalékra csökken.
Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság adókedvezménye, az szja törvényben személyi kedvezmény)
Havi szinten a személyi adókedvezmény maximális mértékét a törvény a minimálbér 5 százalékában határozza meg. Ez az összeg 2018. január 1-jétől 6.900 forint.
Családi kedvezmény
2018. január 1-jétől a családi kedvezmény érvényesíthető összegei szintén változnak. Kettő eltartott esetén 116.670 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként. Ez az összeg 2017-ben 100.000 forint. Azzal kapcsolatban nem történik változás, hogy egy eltartott esetén 66.670 forint jár havonként; három és minden további eltartott esetén 220.000 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)
2018. január 1-jétől az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik, főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősül, ezért az 50 ezer forint helyett, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetnie.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó, azaz a KIVA mértéke az adó alapjának 13 százaléka 2018. január 1-jétől. 2017-ben ez a mérték 14 százalék.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7.320 forint, napi 244 forint 2018. január 1-jétől. Ez az összeg 2017-ben havi 7.110 forint, napi 237 forint.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
2018. január 1-jétől nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti megfizetése, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója, azaz a KATA szerinti adózást választotta.
Évi 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedik 2017. június 20-ától a bevételi határ, amelynek eléréséig a hivatásos sportolók, edzők választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. Ehhez az új szabályhoz tartozik egy átmeneti rendelkezés, mely szerint ezt az értékhatárt 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre kell alkalmazni.
Ingatlan bérbeadása
2018. január 1-jével kikerül a törvényből az a szabályozás, mely szerint az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a biztosítási jogviszonyban megfizetnie a magánszemélynek, az eho-fizetési felső határ összegének figyelembevételével.
Ez azt jelenti, hogy az ingatlan kiadásból származó jövedelem után csakis 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonnunk azoktól, akiknek ilyen típusú jövedelmet számfejtünk.