Munkaügyi Tudástár

Számszerűen még mindig nagy népességről beszélünk, de figyelembe kell venni, hogy az 1,8 millió főből ki számít még potenciálisan munkába állíthatónak.
A munkaerő-felmérés szerint például a 15-64 éves inaktívak 86 százaléka nem is szeretne dolgozni.
A dolgozni nem vágyók között magas (41 százalék) a 15-24 éves fiatalok aránya, ami logikus, hiszen jó esetben az ember 18-19 éves koráig a középiskolai tanulmányait folytatja. Emellett a dolgozni nem kívánók között többségben vannak a nők (64%), ami szintén érhető, hiszen a még mindig elég patriarchális magyar társadalomban a gyermeknevelés miatt szinte mindig az anya kerül eltartott pozícióba, ahonnan aztán sok nőnek a gyermek felnevelése után sincs motivációja kikerülni.
A kormány pont őket akarja mozgósítani: a fiatalokat és az inaktív gyermekes anyukákat. Mert rajtuk kívül mást már nem is nagyon lehet.
A munkavállalók magjának számító 25-54 éves korosztályban ugyanis már a népesség 87 százaléka dolgozik vagy munkát keres, ami egy százalékponttal jobb arány az uniós átlagnál.
A tágabban vett régiós országok közül csak Lettországban, Észtországban, Csehországban, Litvániában és Szlovéniában dolgoznak többen e korosztályban, ezekben az országokban 88-92 százalék között mozog az aktivitási ráta.

(24.hu)

"Lassabban ismertük fel, hogy mekkora érték rejlik azokban az adatokban, amikkel az ügyfeleink kapcsán már évtizedek óta dolgozunk, de mára változott a helyzet. A klasszikus tanácsadás átalakulásával mi is egyre több szoftvereszközt fejlesztünk az ügyfeleink igényei szerint" – emelte ki Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, az ágazati innovációt és digitalizációt központba állító sajtóbeszélgetésen.
Hozzátette, változnak a feladatok, a korábban elhanyagolt nyers adatokból üzletileg hasznos információt lehet létrehozni. A feldolgozott információ iránti kereslet óriási, így a cégnél ma nem kevesebben, hanem jóval többen dolgoznak, mint korábban.A KPMG-nél úgy látják, hogy a digitalizáció és a már az irodai munkában is megjelenő robotok munkaerő-egyenlegre gyakorolt hatása inkább pozitív.
A legutóbbi (szeptemberrel zárult) üzleti évben mind bevételben, mind létszámban 10 százalékot nőttek. Előbbiben 22 milliárd forintot könyvelhettek el maguknak, míg a létszám egy év alatt 120 fővel 1200 fölé bővült, beleszámítva az automatizálható munkálatokra üzembe állított két robotot is. A fő profilt jelentő könyvvizsgálati részlegen megszűnt a kézi adatfeldolgozás, mégis jóval többen dolgoznak, mint néhány évvel korábban.
Az új álláshelyek a vezérigazgató szerint épp a digitalizáció nyomán keletkező új igények felismerésének, a fejlesztéseknek, a technológiai fejlődésnek és az erre épülő innovációnak köszönhetőek. Az automatizáció terjedésével csökken a manuális munkák szerepe, az új területeken viszont továbbra is szükség van az emberi agy kreativitására, az általa végrehajtott magasabb hozzáadott értékű és komplexebb munkára. A több feldolgozott adat ugyanis lehetőséget teremt további, eddig nem létezett szolgáltatás beindítására is.
(BitPort)

Egy drágább környéken ugyanaz a jövedelem kevesebbet ér. A vásárlóerő-paritáson számított jövedelem az árszínvonal különbségének kiszűrésével teszi összehasonlíthatóvá az egyes országok átlagos jövedelmeit. A magyar bérek vásárlóerő-paritáson számított értéke azért magasabb európai összevetésben, mint az abszolút értéke, mert nálunk az árak az uniós átlag háromnegyedét teszik ki.
A jövedelmek árkülönbségeket kiszűrő összehasonlítása azonban csalóka lehet. Ha egy országban minden pont kétszer annyi – a bérek is meg az árak is – mint a másikban, akkor elméletileg a két ország vásárlóerőt tekintve egyenlő, mindkét országban a bér azonos százalékát lehet megtakarítani. Csakhogy a drágább országban abszolút értékét tekintve dupla annyit lehet félretenni, mint az olcsóbb országban. Emiatt megéri elmenni a drágább országba és ott megkeresni a hazai lakásra, gyerekre, nyugdíjra valót – hiszen otthon dupla annyit ér majd a megtakarított pénz.
Emellett mindenki a magasabb árszínvonalú országba akarja exportálni a termékeit, hiszen ott többet fizetnek érte. Ez a drágább országokban magasabb életminőséghez vezet, hiszen ide koncentrálódnak a jobb minőségű áruk és szolgáltatások.
A bérek (és árak) abszolút szintje tehát önmagában is fontos kérdés. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy Magyarország (és más régióbeli országok) munkavállalói külföldre mennek dolgozni.Sokan a jövedelmek elmaradását azzal magyarázzák, hogy ez a régió infrastrukturálisan, szervezeti kultúrában, szabályozási környezetben messze elmarad Nyugat-Európától csakúgy, mint a vállalatok hatékonyságában, illetve az egyéni képességekben és képzettségben. Azaz azért keresünk kevesebbet, mert nem vagyunk elég jók, nem vagyunk elég versenyképesek.
Ez azonban vitatható. Az európai piacokon az áruk, az emberek és a szolgáltatások szabadon mozoghatnak. Gazdaságunk nagy része nemzetközi tulajdonosi háttér mellett, azonos technológia alkalmazásával működik. Nálunk gyakran alacsonyabb a létszám, azonos vagy gyakran magasabb az elvárt munkaidő, azonos vagy gyakran magasabb az elvárt képzettség – és eközben ugyanazért a munkáért az osztrák, a német vagy akár az olasz bérek töredékét fizetik. Sőt, miközben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az árkülönbségeket kiszűrt szintje Magyarországon már elérte a görög szintet, ott a bérek nominálisan és vásárlóerő-paritáson is messze magasabbak, mint nálunk. Pedig az nehezen elképzelhető, hogy ott versenyképesség dolgában jobban állnának.
(Index)

Míg egy évtizede a megyénkben mindenképpen csúcson járó munkanélküliség volt a legfőbb megoldandó, vagy legalábbis enyhítendő probléma, ma már az, hogy az itt működő, vagy ide letelepedni akaró vállalkozások, befektetők megfelelő számú szakképzett munkaerőhöz jussanak.
Egyik oldalról a jól képzett munkaerő elvándorlását kellene megállítani, olyan gazdasági és társadalmi környezetet kialakítani, hogy a fiatalok itt, helyben keressék és találják meg számításaikat. Másik oldalról azt kellene elérni, hogy a megyében stabilan meglévő munkaerő olyan minőségű legyen, amely megfelel a munkáltatók igényeinek.
Ma már nehéz olyan területet mondani, ahol megnyugtatóan megoldott lenne a munkaerő biztosítása. Jellemzően mégis a gépipari szakmák, benne az autóipar, az építőipar, az elektronikai ipar, az idegenforgalom, a szociális és egészségügyi ágazat küzd igazán szakemberhiánnyal.
Az állam ugyan ösztöndíjat biztosít a hiányszakmák képzésében részt vevő tanulóinak, de ennek ellenére még mindig kevesen választják ezeket a pályákat.
Az Európai Unió, az Európai Szociális Alap, a magyar kormány által támogatott foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési projekt révén sok milliárd forintos foglalkoztatási program indult el a megyében.
Olyan együttműködéseket szeretnének kialakítani a munkáltatók, a munkaerőpiaci szervezetek és intézmények között, hogy egy közösen kidolgozott stratégiával a valós munkaerőpiac igényeit tükröző képzési, oktatási és foglalkoztatási programok jöjjenek létre. Mindeközben ezeket a lehetőségeket szeretnénk felajánlani a munkát keresők számára, hogy hozzásegítsék őket egy nekik is megfelelő munkahely megszerzéséhez. Fontos ugyanis, hogy megfelelő irányba képezhessék magukat és piacképes tudást szerezzenek meg a könnyebb boldogulás érdekében.
(Boon)

A közhiedelemmel ellentétben a munkaerőhiány nem új keletű jelenség: a 2013 óta érkeznek panaszok a cégektől, s számuk azóta folyamatosan nő - magyarázta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) konferenciáján.
A helyzet egész Európában súlyos, de nálunk látványosan: Magyarországon van a harmadik legtöbb üres álláshely, az EU országai közül a teljes gazdaságra vetítve, míg csak az ipart nézve a második helyen állunk a negatív ranglistán - az Eurostat 2017-es adatai szerint. A legrosszabb helyzet az egészségügyben állt elő, ahol hazánk első a betöltetlen álláshelyek tekintetében.
A munkaerőhiányra vonatkozó beszámolókat azonban számos okból óvatosan kell kezelni, így például a vállalatok szeretnek panaszkodni, jelzéseik érdekvezéreltek, továbbá: "az Ön vállalatánál hány fő hiányzik?" kérdés esetén a cégek nem szokták hozzátenni, hogy milyen bérek mellett állt elő a hiány - figyelmeztetett a szakember. Ennek ellenére a tömeges panaszoknak komoly következményei vannak. Ha munkaerő-kereslet megnő, akkor a munkaerő-forgalom - tehát az emberek vándorlása - is ezzel együtt felpörög, így egy "üresedési lánc" jön létre, amelyben az üres munkahelyek is folyamatosan "vándorolnak".
Az MTA becslései szerint 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. Ez részletezve annyit jelent, hogy mintegy 500 ezer fő általános iskolát végzett dolgozó "esik ki" a magyar munkaerőpiacról, miközben 400 ezer diplomás, 200 ezer szakiskolát végzett, s néhány tízezer érettségizett embert veszítünk el.
Ennek alapján az összeszerelő, gépkezelő és más egyszerű foglalkozásokat éri a legnagyobb veszteség, s mögöttük jócskán lemaradva áll csak a második helyen a magasan képzett emberek hiánya. Ágazati tekintetben a legjelentősebb nettó veszteség a vendéglátóipart érte - emelte ki.
(Napi.hu)

A vállalkozásbarát gazdaság ne legyen ellentéte a családbarát vállalkozásnak, egyszerre kell érdekeltnek lenni a családok és a vállalkozások sikerében – mondta az emberierőforrás-miniszter a Három királyfi, három királylány mozgalom kedd esti budapesti rendezvényén, amelyen átadták a civil szervezet családbarát vállalatoknak odaítélt díjait.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet: ha a munkaadók figyelembe veszik, hogy a náluk dolgozóknak családjuk van, akkor ez a szemlélet visszahat a vállalat hatékonyságára, teljesítményére. Egy munkahely jó miliője versenyképesség-javító tényező – fűzte hozzá.
A miniszter arról beszélt, hogy ma már a vállalatok egyre jobban versenyeznek a munkavállalóért, a munkaerő egyre jobban felértékelődik, különösen a minőségi munkahelyeken, ezért egy álláshirdetésnél vonzerőt jelent, ha egy cég családbarát. Balog Zoltán a mozgalom elismerését egy kiváló mozgalom kiváló díjának nevezte, és azt mondta, az önkormányzatok között nagy sikere van ennek a rangnak, „tülekednek a címért”.
Szerinte ha a családbarát miliő terjed az országban, ha „trendi lesz”, akkor lesz majd mind több családbarát étterem, játszótér is. Hozzátette: mostanra eljutottak oda, hogy a családpolitikai kabinetre készített következő előterjesztés a családbarát közigazgatásról szól, „ami a minisztériumokban kezdődik”.
(Gondola)

A szűkös munkaerő-kínálat miatt bérverseny alakult ki: egy év alatt több mint 11 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek a vállalatoknál. A költségek tehát növekedtek, és ezt nem váltotta ki a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkenése, ráadásul az infláció csak 1-2 százalék, a termelés pedig várhatóan 3,5-4 százalékkal nő idén. Ezért 2017-ben emelkedni fog a bérköltségek aránya a magyar cégeknél.
Ez egy paradox helyzet: miközben lendületesen nő a gazdaság, a vállalatok nyeresége arányaiban, vagy akár abszolút értékben is visszaesik.
Mindebből akár egy kedvező strukturális változás is elindulhat. Csak azok a cégek tudják elkerülni az eredmény romlását, amelyek dinamikusan növelik a termelékenységüket. Az alacsony vagy stagnáló termelékenységű vállalatok elbocsátásokra kényszerülnek, esetleg meg is szűnnek. Eközben az erősek többet tudnak fizetni, így magasabb bérszinten alakul ki egy új munkaerőpiaci egyensúly. A változást túlélő cégek többet is tudnak beruházni, több hozzáadott értéket termelnek, így összességében jobban nő a GDP.
Ha viszont a gazdaság vállalati szerkezete duális – tehát ha óriási különbségek vannak egyes vállalati csoportok között például termelékenység alapján, vagy egyes vállalatok piacon kívüli, szürke, vagy akár nem jogkövető válaszokat adnak a kihívásokra -, akkor nem érvényesül ez az elmélet. A valóságban jelentős a különbség a magyar és a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége között, ezért teljesen eltérő eséllyel fogják tudni kezelni a munkaerőhiány problémáját.
(24.hu)

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb versenyképességi jelentése szerint Magyarországon versenyképességi fordulatra van szükség. Egyetért ezzel a megállapítással?
- Igen. A munka-intenzív gazdaságot a tudás-intenzív gazdaság fogja felváltani. Többek között abban is azonos az álláspontunk a jegybankkal, hogy számos nemzetközi versenyképességi rangsorolás rengeteg szubjektív elemet tartalmaz, ezeket tehát óvatosan kell kezelni.
Aki a magyar pénzügypolitikát figyelte az elmúlt években, jól láthatta a ránk nehezedő pénzügyi nyomást, ami egyébként politikai nyomás is volt és a rangsorolásokban is testet öltött.
Példa erre, hogy az államadósságunk felminősítésére is csak az indokoltnál később került sor. Jól látható, hogy az értékeléskor használt szubjektív elemek magas arányával vissza is lehet élni. Ez a presszió tehát a befektetői oldalról nézve már objektíven mérhető körülménnyé válik és károkat okozhat. Ha egy országot leminősítenek, szűkítik a mozgásterét, ráadásul Magyarország a gazdaságpolitikai körülményeihez képest még mindig alulbecsült. Bennünk még mindig több van, mint amit rólunk állítanak a hitelminősítők.
- A vállalkozások versenyképességét és növekedését nézve több hátráltató tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Melyek ezek?
Egyrészt Közép-Kelet-Európában az eredeti tőkefelhalmozás elmaradt. Bármilyen furcsa, ennek most vagyunk a részesei. Jelenleg abban a stádiumban tartunk, amikor elindult a tőkefelhalmozás, és ezt erősíteni kell.
(Origo)

A munkaerőpiac aktualitásai és a szakképzés jövője állt annak a konferenciának a centrumában, amelyet kedden délelőtt rendezett meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Nyíregyházán. A Centrál Hotel dísztermében szó esett a regionális munkaerő piaci helyzetéről, a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeiről, a szakképzés problémáiról és fejlesztendő területeiről, valamint képet kaphattak a résztvevők az MGYOSZ mint az egyik legnagyobb hazai munkaadói érdekképviseleti szervezet munkájáról, törekvéseiről is.
– A minőségi szakképzés és a munkaerő-piaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Szövetségünk minden megyére kiterjedő országjárásának nyíregyházi állomásán is az a célunk, hogy meghallgassuk és összegezzük a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, valamint az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közösen keressünk megoldásokat – mondta el bevezetőként Tomcsik Gabriella, a MGYOSZ oktatási és képzési igazgatója.
(Szon)

Idén január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra - olvasható a kereskedelmi szakblogon.
Tömegek mondanak fel a magyar munkahelyeken - Elvadult a helyzetÁra is van a túlórának: 50 százalékos bérpótlék. De helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet kiadni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100 százalék a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50 százalék pótlék akkor is jár neki.
Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.
Az idei első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás (3 millió óra), de még mindig több valamivel, mint 2015-ben (2,9 millió óra), miközben 2016-ban augusztusig csúcsot döntött a túlóráztatás (3,5 millió óra).

(Napi.hu)