Munkaügyi Tudástár

A robotok közelgő korszakában várhatóan növekszik majd a foglalkoztatás (és a jövedelem) a nagy intellektuális képességeket igénylő, sokrétű, alkotó munkakörökben. Ugyanakkor egy vezető személy munkájának ötödét is lehet automatizálni: például az információk áramlását, elemzését. Így a fő emberek is lehetőségeket kapnak, hogy kevesebb stresszel dolgozva jobb döntéseket hozzanak, összpontosíthassanak a kreativitásra, az együttműködésre, komplex kérdések megoldására.
Ami az alacsony keresettel járó, manuális munkákat illeti, minden automatizálás ellenére ott még sokáig szükség lesz emberi munkaerőre. Az önjáró szállítókocsik el tudják ugyan vinni az árut az elosztó központba de még odébb van az idő, amikor olcsó robotok meg tudják találni a címzettek bejáratát, fel tudnak menni a lépcsőn, be tudják tenni a küldeményt a levélszekrénybe.
Az ilyen területeken dolgozó munkaerő tehát nem marad foglalkoztatás nélkül, de egyre inkább a gépek felügyelete lesz a feladata, miközben időközönként valamilyen ismétlődő, aktív feladata lesz. Amint pszichiáterek és más szakemberek vizsgálatai mutatják: paradox módon a kevesebb erőfeszítést kívánó munkát nehezebbnek, fárasztóbbnak érezhetjük.
Ezért az automatizálás új világában fel kell mérnünk, mit veszíthetünk a munka új formáival és mit tehetünk, hogy ne legyen az unalmas, ezért fárasztó. Ezért célszerű úgy megszervezni a munkát, hogy az unalmas, rutin feladat mellett fusson egy másik is, amely érdekes, ösztönző. Hasznos, ha a megkönnyített munkafolyamatba is szüneteket iktatunk, így kikerülhetjük az egy idő után fenyegető unalmat.
S végül, de nem utolsó sorban: gondoljuk meg, kell-e mindent automatizálni – vagy pedig jobban járunk mi és munkatársaink is, ha fejünket és kezeinket a megszokott módon használva végezzük el az adott munkát.
(Piac és Profit)

A növénytermesztés kibocsátásának volumene közel 8,6 százalékkal csökkent az első előzetes adatok szerint 2017-ben az előző évhez képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb becslésében. A gabonafélék kibocsátása összességében 16 százalékkal lett kisebb. A kukorica és az árpa kibocsátása jelentősen, a búzáé kisebb mértékben esett vissza. A napraforgó volumene nem változott, a repcéé és a szójáé csökkent, így az ipari növények kibocsátása összességében 3,8 százalékkal maradt el az előző évitől. A takarmánynövények kibocsátása gyakorlatilag nem változott, a kertészeti termékeké, a gyümölcsféléké és a burgonyáé kismértékben csökkent.
Az élő állatok kibocsátása 4,2, az állati termékeké 0,6 százalékkal volt kevesebb, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 3,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A baromfi és a sertés kibocsátása csökkent, a szarvasmarháé enyhén nőtt. Az állati termékek közül a tej és a tojás kibocsátása lényegében változatlan maradt.
A becslés szerint a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 2,1 százalékkal mérséklődött. A volumen 6,1 százalékos csökkenése mellett az árak 4,3 százalékkal emelkedtek.A folyó termelőfelhasználás volumene gyakorlatilag változatlan volt, az árindex minimálisan lett alacsonyabb. Az első adatok alapján a ráfordítások közül jelentősen nőtt a műtrágyák és talajjavítószerek volumene, azonban az energia és kenőanyagoké, valamint a takarmányé kissé csökkent. A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 15, folyó áron pedig 4,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 1,9 százalékkal mérséklődött.
A termelési tényezők jövedelme 3,9, a vállalkozói jövedelem több mint 11 százalékkal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 4,7 százalékkal mérséklődött – áll a becslésben.

(Világgazdaság)

„Az országban megtelepedő cégek egyre nehezebben találnak szakképzett munkaerőt, a társaságok között ádáz harc folyik minden egyes dolgozóért. Emellett lassultak az infrastrukturális fejlesztések, továbbá az ipari parkok építését hátráltatják a rendezetlen telekviszonyok” – nyilatkozta Martin Varačka, a CBRE ipari ingatlanokkal foglalkozó részlegének igazgatója. Szerinte az ország nyugati járásaiban már szinte reménytelen megfelelő hazai alkalmazottakat találni.
A Nagyszombat és Nyitra megyében megvalósuló beruházásoknak rendkívül nehéz dolguk lesz, amit csak magasabb bérekkel és egyéb bónuszokkal lesznek képesek megoldani. A beruházók ezért egyre inkább kelet felé tekintgetnek. „Sokan érdeklődnek a Besztercebánya, Zólyom és Rózsahegy környéki lehetőségek felől, ami elsősorban az R1-es gyorsforgalmi út megnyitásának köszönhető. Ezekben a régiókban azonban gondok vannak az ipari parkok építésével, az ehhez szükséges telkek megszerzése nem egyszer reménytelen vállalkozásnak tűnik” – tette hozzá Varačka.
„Ha a kormány nem lép időben, több lehetséges beruházó is úgy dönthet, hogy más országban építi fel gyárát” – mondta Varačka. Szerinte a Fico-kabinetnek módosítania kellene az építésügyi törvényt, megkönnyítve az ipari parkok építését. Nagyobb figyelmet kellene fordítania az infrastrukturális fejlesztésekre és a munkaerő mobilitásának elősegítésére.

(Újszó)

A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 22–24. §-ai tartalmazzák.
Az Mmtv. 23. § (1) bekezdése alapján a jól ismert szabály a következő: amennyiben egy vállalkozásnál az átlagos statisztikai állományi létszám (amely alatt a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni) a 25 főt meghaladja és a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát (továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint) megváltozott munkaképességű munkatársakkal nem tölti fel, akkor be kell fizetnie a hiányzó létszám után az éves rehabilitációs hozzájárulást.
Ennek éves összege a korábbi években 964 500 forint volt hiányzó létszámonként, azonban 2017-ben 1 147 500 forintra emelkedett az éves kötelezettség, ami számokban kifejezve 183 000 Ft/fő többlet adóterhet jelent a 2016-os évhez képest.
Továbbá, mivel a rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2017-től a minimálbér értékéhez kötötték, a következő években a minimálbérrel egyetemben jelentősen tovább nő majd a rehabilitációs hozzájárulás összege is.
Az új szabály értelmében tehát a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedett [Mmtv. 23. § (5) bekezdés].
(Adózóna)

Új jelenség, hogy a kisebb boltokban a „rögtön jövök" táblák mellett megjelent az „ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött – állítja a Blokkk.com elemzése. A szakoldal szerint ez nincs másképp a decemberi karácsonyi forgalomban sem. A jelenség oka pedig egyértelműen a munkaerőhiány.
Mint írják: a legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak. Évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése. A kereskedelemben (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van) ez a mutató az előző évi bő egyharmadával nőtt az idei harmadik negyedévre. Négy esztendő alatt pedig már négyszeres megugrásról lehet beszélni. A 2013 évi 1644 fő után 2017 októberére 6660 főre nőtt a hiány.
A munkaerő hiánya – mint írják – nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta. Kelet-Európa viszont óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több). Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban.
Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma. De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a javát (négyezernél is többet) Belgiumban. Nem véletlen – jegyzik még meg –, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.
(Az én pénzem)

Az Oracle HR stratégiai igazgatója, Andy Campbell szerint 2017 végén azt látjuk, hogy a munkavállalók alapvetően vágynak a munkahelyi kötődésre és az érzetre, hogy a munkájuk valamilyen célt szolgál. Ám ezt sok vállalat továbbra sem tudja megvalósítani számukra. A munkáltatók sokkal inkább hagyatkoznak arra a képzetre, hogy a vállalat neve kellő vonzerővel bír a munkaerőpiacon és hajlamosak megragadni a régi munkáltatói módszereknél, amelyek utolsó rangon kezelik a munkavállalókat - olvasható a cég közleményében.
Erre válaszul egyfajta tömörülés indult meg azon cégek körül, amelyek prioritásként kezelik a humán erőforrást és a munkavállalói elköteleződést, mások pedig inkább alkalmi munkákat vagy másodállást vállalva próbálnak kontrollt szerezni a karrierjük fölött.Következésképp a HR-nek hatalmas kihívást fog jelenteni, hogy támogassa a szervezeteket, hogy megszerezzék, megtartsák és egyben inspirálják is a legjobb dolgozókat. 2018-ban az alábbi öt trend fogja leginkább befolyásolni a HR-t. A vállalkozások jövőjét pedig gyökeresen megváltoztathatja az ezekre adott válaszuk.
Az elmúlt öt évben a HR leggyakoribb hívószava a dolgozói elkötelezettség volt. Ám miközben néhány vállalat valóban elkezdett lépéseket tenni a munkaerő-megtartás érdekében és újragondolta a munkahelyi kultúrájának mibenlétét, igazi előrelépés keveseknél történt. A teljesítménymutatók világszerte stagnálnak, ami azt jelzi, még bőven van mit tenni.
A legtöbb vállalat továbbra is külön-külön az egyes munkavállalókra fókuszál, miközben az elkötelezettség valójában csak egy eleme az általános munkahelyi közérzetnek. Ugyanolyan fontos lenne hangsúlyt fektetni olyan szempontokra, mint a csapatdinamika vagy a szervezet érzelmi légköre.
A következő évben a HR-nek abban kell segítenie a vezetőket, hogy azok komplett képet kapjanak a dolgozóikról és olyan munkahelyi légkört biztosítsanak számukra, ahol kiteljesedhetnek és értékesnek érezhetik magukat. A HR feladata lesz továbbá, hogy szellemileg és érzelmileg is támogató munkahelyi légkört építsen ki, ami egyben elősegíti a legjobb teljesítményt is.
A különféle kulturális és technológiai változások megvalósításához az üzleti vezetők és menedzserek összefogására lesz szüksége a vállalatoknak, miközben a HR csapatoknak az ő haladásuk elősegítésében lesz fontos szerepük. A folyamatosan növekvő adatállományokra támaszkodva a HR szakértők rengeteg értékes információhoz juthatnak a munkavállalókról, ezzel a tudással pedig elősegíthetik, hogy a szervezetek olyan új programokat és vezetői megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek az emberi erőforrást helyezik előtérbe. Így 2018 „a munkavállalók éve” lehet.
(Tőzsdefórum)

Az első lépések már megtörténtek, november végén jelent meg az a közbeszerzési eredményhirdetés, amelyet még az önálló, azóta a Magyar Államkincstárba (MÁK) beolvadt Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság (ONYF) indított. A feladat 80 millió darab (+ 25 százalék opcionális lehetőség) különböző méretű kétoldalas iratlap beszkennelése, metaadatolása és elhelyezése a megfelelő tárhelyre. Vagyis a digitalizálás. Ezt fogja elvégezni a nyertes, a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. nettó 688 millió forintért.
A 80 millió irat a már nyugellátásban részesülő mintegy 2,7 millió ügyfél teljes nyugdíjas életútja alatt keletkező papírokat, illetve a folyósításhoz kapcsolódó iratanyagokat tartalmazza. Az iratok között találhatóak a folyósítás pénzügyi folyamataival kapcsolatos eredeti dokumentumok is – tudtuk meg a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.
Ezek a dokumentumok jelenleg az irattári polcokon 30 kilométert foglalnak el.
Az eredeti ügyiratok őrzését és visszakereshetőségét hosszú ideig, gyakran 30-40 éven keresztül kell biztosítani, de a napi ügyintézéshez, a nyugdíjak folyósításával kapcsolatos ügyintézéshez is szükség van ezekre az iratokra. A napi ügyek intézése nem kizárólag az ellátás folyósításával, a nyugdíjas bejelentéseivel, adatváltozásokkal és az egyéb hatósági ügyek intézésével függ össze, a folyósító szerv végzi a letiltásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.
Ehhez éves szinten több mint 1 millió, naponta pedig 4000-5000 ügyiratot kell irattárakból az ügyintézők számára biztosítani, vagy ezekből más szervezet számára adatot szolgáltatni, akár másolati példányban – elektronikusan, vagy papíron – megküldeni, majd ismét az irattárban elhelyezni.

(24.hu)

A fiatalok munkahelyválasztásának toplistáján leghátrább szorult a jövőbeni foglalkoztató megítélése, vagy a társadalmi felelősségvállalási aktivitások – ismertették a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén a felmérés egyik legfontosabb tanulságát.
Ez arra enged következtetni, hogy az elmúlt évtizedben oly fontosnak tartott employer branding (munkáltató marketingépítés) a munkaerőpiac indulási oldalán sokkal kisebb jelentőségű, mint a munkaerő megtartásában, vagy a többéves tapasztalattal rendelkező munkaerő állásváltoztatásában.
A legfontosabb faktoroknak a munka és a magánélet egyensúlyát leíró jellemzők bizonyultak, amilyen például a – térben és időben is – rugalmas munkavégzés lehetősége. Ugyancsak fontos ennek a korosztálynak a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége: jó főnökök keze alatt, jó munkahelyen, érdekes és színvonalas feladatokon dolgozhassanak, a szakmai és személyes fejlődés kézzelfogható reményében.
A speciálisan informatikai pályára készülő fiatalok elvárásai például különböznek annyiban a nagy átlagtól, hogy sokkal kevésbé elvárás részükről a változatosság, azonban magasabbra értékelik az innovatív és minőségi munkakörnyezetet, a hozzáértő munkatársakat. A kezdőknél a fizetés és a bérjellegű kompenzációk sem toplistás tényezők a felmérés szerint, hiszen anyagi függetlenségük elérésének célja még nem feltétlenül esik olyan súllyal latba ebben a korai életszakaszban. Egy másik lehetséges értelmezését adta a számoknak Simon Gábor, a Codecool társalapítója, aki szerint az informatika környékén állást keresők akár természetes adottságnak is vehetik az átlagnál jobb munkakörülményeket és béreket, hiszen a saját diákjaik esetén is 97 százalékot meghaladó az elhelyezkedés sikeressége, és az akár 400-500 ezer forintos bruttó kezdőfizetések sem ritkák.
(Világgazdaság)

Az elkészült tanulmány arra is kierjedt, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők hány százaléka dolgozott már úgy, hogy nem volt bejelentve. Ez az arány közel 50 százalékra tehető, ami nagyon magas szám. A felmérés fő célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a paktum szervezetei arról, a közfoglalkoztatottakat mi motiválja abban, hogy átlépjenek az elsődleges munkaerő-piacra.
– Utazástámogatás, bértámogatás, képzés alatti bértámogatás folyósítása, illetve a munkahelyre szállítás is segítség lehet. Ebből a szempontból azért van különbség Békéscsaba és a békéscsabai járás területe között. Azt látjuk, hogy az utazástámogatás és a munkahelyre szállítás, mint támogatás, az békéscsabai válaszadók számára is fontos, de lényegesen fontosabb a járás településein élők számára – nyilatkozta Kiss László szociológus, a Profektum Tanácsadó Kft. tanácsadója.
A munkaerő-piaci egyensúlytalanságot fogja várhatóan csökkenteni a paktum – mondta Herczeg Tamás, a Békéscsabai Járási Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportjának elnöke, hozzátéve, hogy a rendszer összeállt és működik.
– Ezt az egyensúlytalanságot talán egy kicsit fogja csökkenteni a paktum, mert arról van szó, hogy azoknak a hátrányos helyzetű csoportoknak kell valamilyen munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve elsősorban elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, amelyek ebben a térségben is viszonylag nagy létszámban vannak jelen – nyilatkozta Herczeg Tamás.
Pántya Imre, a Békés Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály, főosztályvezetője azt mondta: már novemberben 12 főt vontak be a projektbe és számukra bértámogatást nyújtanak. A munkáltatói igényeket kiszolgáló képzések nagy része 2018 első negyedévében indul el.
– A foglalkoztatási paktumok együttműködései sokkal inkább személyre szabott szolgáltatást tudnak nyújtani a foglakoztatóknak. Azt gondolom, hogy ezt felismerték azok a stratégiai partnerek, munkáltatók, akik meghatározzák a békéscsabai járás, illetve Békés megye foglalkoztatási jövőjét. Ők várják, hogy milyen tartalommal tudjuk megtölteni ezt az együttműködést – mondta Pántya Imre. A paktum fontos mérföldköve 2018 október vége lesz, amikor körülbelül 150 fő vonnak majd be a programba.

(Behir)

Az egyházmegyének elsődleges feladata a társadalom szolgálata – fogalmazott a megállapodás megkötésekor Kiss-Rigó László megyéspüspök a Gál Ferenc Főiskola fenntartójának képviseletében. A Békés megyei kormánymegbízott arra emlékeztetett, hogy a főiskola és a kormányhivatal között korábban is volt együttműködés, ezt azonban most újabb szintre emelték.
Dr. Takács Árpád kitért az Erasmus programban kidolgozott módszertani gyakorlat alkalmazására, illetve a főiskola „Út a munkaerő-piacra” című projektjére is. Hozzátette, hogy ilyen módon közel ötszázan kapcsolódtak be különböző képzésekbe. Dr. Takács Árpád kiemelte, hogy azért fontos ez a megállapodás, mert helyben szeretnék tartani a Békés megyei munkaerőt.
– A kormányhivatal a híd szerepét tölti be a felnőttoktatás és a munkaerőpiac között, ösztönözve mindkét felet arra, hogy olyan képzést indítson, amire a megyének szüksége van. Fontos, hogy az itt élők és a megyébe visszatérő fiatalok színvonalas oktatásban részesüljenek. Szeretnénk elérni, hogy a megszerzett tudást a megyében kamatoztassák a jövőben. Ennek köszönhetően Békés megye is folyamatosan fejlődhet és így megakadályozhatjuk az elvándorlást – fogalmazott a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.A Gál Ferenc Főiskola rektora kiemelte: annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmény székhelye Szegeden van, a főiskola karainak többsége Békés megyében működik.
– A Gál Ferenc Főiskola működése szorosan kötődik Békés megyéhez. Szarvason gyakorlóintézménnyel és pedagógiai karral, Békésen szakképző intézménnyel, Gyulán egészségtudományi és szociális karral vagyunk jelen. A települések fejlődését próbáljuk olyan képzésekkel, programokkal segíteni, amelyek megfelelnek a helyi igényeknek – tette hozzá dr. Kozma Gábor.
(Behir)