Munkaügyi Tudástár

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke kifejtette: körülbelül egy fél évvel ezelőtt villámlátogatást tett Észak-Németországban, Düsseldorf térségében közösen Werner Braunnal, aki a brassói Német Gazdasági Klub elnöke. A sajtótájékoztatón jelen levő Andreas Hart volt a házigazdájuk, aki a Lucas-Nülle céget irányítja. Az volt a céljuk, hogy a helyszínen tanulmányozzák mindazt, amit a duális képzést jelenti a német oktatási rendszerben, valamint különféle vállalkozások képviselőivel is találkoztak. Azt tapasztalták: a felkészítés a munkaerőpiac valós elvárásainak figyelembe vételével történik.
Az egyeztetés tegnap második szakaszába lépett, vagyis ezúttal a Megyei Tanács székhelyén az önkormányzat látta vendégül Andreas Hartot és Werner Braunt, illetve a tárgyaláson ott voltak még a reprezentatív váradi és Bihar megyei társaságok vezetői, a tanfelügyelőség, a munkafelügyelőség és más, a munkaerő-foglalkoztatásban érintett intézmények képviselői. A brassói Kronstadt modellt szem előtt tartva, arra a következtetésre jutottak, hogy Bihar megyében is útjára indítják a modern duális képzést. Ennek érdekében elvileg megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy kormányfüggetlen szervezetet. Ennek az NGO-nak a négy alapítótagja a Bihar Megyei Ipari Parkok Kft., a Lucas-Nülle, a Selina, a Gavella és az Auto Bara, de közben mások is- például a Faist Mechatronic és az Eberspacher- jelezték, hogy csatlakoznának.
Elindultak tehát egy úton, és ezeknek az entitásoknak a bevonásával kialakítanak egy rendszert, mely számára a polgármesterekkel folytatott egyeztetések után három települést szemeltek ki: Kágyát, Élesdet és Belényest. Elsőnek a kágyai szakiskola lép be a körbe, melyet a közelmúltban 5 millió euró értékű befektetéssel korszerűsítettek. Ott van ugyanis campus, bentlakás, műhelyek, vagyis minden, ami szükséges a Tanács által megálmodott projekthez. A piackutatások azt jelezték, hogy hegesztőkre van égetően szükség, ezért elsőnek ilyen szakembereket fognak képezni, akiknek a diplomáit egész Romániában elismerik majd.
Werner Braun arról beszélt, hogy az általa vezetett Német Gazdasági Klub kezdeményezte és hozta létre az első, duális képzést nyújtó szakiskolát, mely sikertörténetnek bizonyult, hiszen több mint 800 diákkal büszkélkednek, és ezeknek a 98 százaléka az iskola elvégzése után el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A modell nem csak Brassó, hanem más helységekben is életképesnek bizonyult, de növelni szeretnék ezek számát, ezért döntöttek úgy, hogy errefelé is orientálódnak. Örültek annak, hogy nyitottságot tapasztaltak a Bihar megyei önkormányzat részéről, hiszen a projekt csak akkor működőképes és fenntartható, ha együttműködnek a cégek, a helyhatóságok és a tanfelügyelőségek. Megjegyezte: tetszett neki az a gondolat is, hogy ezeket az iskolákat az ipari parkokba akarják integrálni, ezekhez kötni, mert paradigmaváltásra van szükség abból a szempontból, hogy ezek a létesítmények nem csupán infrastrukturális tényezőként kell megjelenjenek, hanem a képzéshez is hozzá kell járuljanak, hiszen felkészült munkavállalók nélkül nincs fejlődés, illetve nem valósul meg az új befektetőknek a vonzása sem.
(Erdon)

November végén születik döntés az Opel magyar gyárának jövőjét illetően, akkor határoz ugyanis az új francia tulajdonos, a PSA arról, hogy kap-e újabb megrendeléseket az üzem az elkövetkező években - értesült a szentgotthárdi hírportál. Korábban hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kaszás Zoltán szóvivő, aki szerint az Opel vezetősége még dolgozik a vállalat jövőjét meghatározó terven.
A Napi.hu olvasói levelet kapott az Opel Szentgotthárd Kft egyik dolgozójától, aki szerint október 31-én délután, műszakváltáskor rögtönzött gyári szintű meetinget hívtak össze. Itt a termelési igazgató röviden és tömören közölte: az újabb megrendeléscsökkenés miatt decemberig bezáróan az összes motorgyártásban érintett kölcsönzött munkaerőtől meg fognak válni. (Ez tudomása szerint újabb 100-120 dolgozó lehet). Őket visszaküldik a WHC Consulting Kft. munkaerő-kölcsönző céghez
Az első elbocsátási hullámra október 20-án derült fény, akkor körülbelül 100 kölcsönzött munkavállalótól váltak meg. Az indok így szólt: hozzá kell igazítani a termeléshez a dolgozók létszámát, az új tulajdonos pedig a kapacitás csökkentése mellett döntött. A tervek szerint az eddig jellemző évi 600-700 ezer motor mellett jövőre már csak körülbelül 450 ezer motort fog gyártani a magyar Opel-gyár - írtuk meg korábban.
A magyar Opel dolgozói létszáma 2017-ben éves átlagban 1252 főt tett ki a kölcsönzött munkavállalók nélkül.
A legutóbbi szentgotthárdi képviselő-testületi ülésen is szó esett a Opel-gyárról. Míg korábban a város vezetői, élükön Huszár Gábor (Fidesz-KDNP) polgármesterrel, rémhírterjesztésről beszéltek az Opellel kapcsolatos sajtóhírekről, ma már ők is elismerik, hogy vannak gondok az üzemben. Virányi Balázs független képviselő többek között arról beszélt az ülésen, hogy meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a kommunális adó esetleges bevezetésével a kiesett adóbevételeket pótolni lehessen a helyi költségvetésben.
(Napi.hu)

Az új autógyár a párt szerint a munka iránt érdeklődőknek csak a különböző ígéretekben elhangzottaknak a felét kínálja. A beígért 1200-1700 eurós fizetések helyett bruttó 650 euró körül fognak keresni a dolgozók. A szerelősori munkás valós fizetése bruttó 650 euró, a raktárosé 720 euró lesz, az ígért bruttó 1150 helyett. Ezenkívül baj van a kilátásba helyezett bónuszokkal is – jelentette be az október 31-én megtartott sajtótájékoztatóján Milan Krajniak, a mozgalom alelnöke.
„Az állásinterjúkkal kapcsolatban az egész országból kapjuk az e-maileket. A raktárnoknak bruttó 720 eurót kínálnak, mindezt tetézi az, hogy belátható időn belül a beígért utazási és teljesítmény utáni bónuszokat sem fogják kapni, mivel ezeket egy bizonyos idő elteltével tervezik esetlegesen folyósítani. Tehát a száraz valóság bruttó 720 euró” – fogalmazott Krajniak.
Robert Fico kormánya 2015. december 11-én döntött a beruházási ösztönzők folyósításáról a JRL részére. „A dokumentum A szociális befolyások analízise megnevezésű mellékletében bruttó 1150 eurós fizetés van feltüntetve. Még ugyanazon a napon Szlovákia, a JRL és Nyitra város beruházási szerződést írt alá, melyben Szlovákia kötelezi magát, hogy gyorsított eljárásban fogja engedélyezni az unión kívülről érkezők tartózkodását az országban” – állapította meg Krajniak.
A mozgalom felszólítja a kormányt, hogy akadályozza meg az olcsó munkaerő beáramlását az unión kívüli országokból. Szlovákia – szerintük – 630 millió eurót költött arra, hogy megoldja a foglalkoztatást Ukrajnában és Szerbiában.
„Most nemcsak a Jaguar Land Rover a tét, hanem az is, hogy Szlovákia egy olyan ország legyen, ahol szolidak a fizetések, melyek megfelelnek a gazdaság teljesítőképességének. Ellenkező esetben a multinacionális társaságok a szükségleteik szerint azt fogják futtatni, aki nekik tetszik, és maradunk az olcsó munkaerő országa. Ez egyben azt is jelentené, hogy az itteni embereknek soha nem lesz megfelelő fizetésük” – zárta le Krajniak. Hozzátette, hogy Szlovákiában a bérek a GDP 39 százalékát teszik ki. Ugyanakkor Németországban ez az arány 51 százalék, Dániában 53 százalék és Szlovéniában 50 százalék.
(Felvidék)

A kutatás során 24 különböző készséget és tudást rangsoroltak azzal a céllal, hogy feltérképezzék azokat a munkavállalói készségeket, amelyek jelenleg a legfontosabbak a munkaadók számára. A megkívánt kvalitásokat 21 iparágra lebontva vizsgálták.
Szektortól függetlenül a fejlett kommunikációs készség vezeti a toplistát, osztozva a dobogón a problémamegoldó készséggel és a számítógépes alkalmazások ismeretével.
Bár az idegen nyelvek ismerete nem személyes készség, hanem megszerzett tudás, a felmérés során mégis körvonalazódott az a markáns trend, miszerint öt meghirdetett pozícióból négy valamilyen szintű aktív angolnyelv-ismeretet vár a jelentkezőktől, míg németnyelv-tudásra csak a pozíciók 4,59 százalékban volt szükség. Biztos angolnyelv-tudással rendelkező jelölteket legnagyobb arányban üzleti támogató központok (SSC-k) keresnek, illetve szintén meghatározó ez az igény az IT és telekommunikációs pozícióknál, valamint a marketing, média és kommunikációs területen (88,19%).
A kommunikációs készségek, valamint az idegen nyelv ismerete egyedül a közigazgatásban hirdetett pozíciók esetén sorolódnak hátrébb. Ezen a területen a feddhetetlenség, az integritás kerül előtérbe, és relatíve nagy hangsúlyt kap a terhelhetőség, valamint a stressztűrő képesség.
A cégvezetők, menedzsmenttagok esetében csak a készség-rangsor végén jelenik meg a terhelhetőség és a stressztűrő képesség. Tőlük jellemzően a határozottságot és az önálló munkavégzésre való képességet kívánják meg.
(Piac és Profit)

A napilap csütörtöki számában megjelent cikk szerint a legtöbb kihasználatlan munkaerő Kelet-Magyarországon van: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében aránya 20,3 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15,2 százalék, Hajdú-Biharban 14,4 százalék. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében (3,1 százalék), Pest megyében (3,9) és Vas megyében (4,3) mérték.
A 135 ezer inaktív 44 százaléka gondolja úgy, hogy ha keresne, akkor sem találna munkát.
Az elmúlt években a gazdasági fellendülés és a munkaerőpiac feszessé válása segítette az álláskeresőket. Elsősorban a magasabb végzettségűek tudtak elhelyezkedni, így a jelenlegi munkaerő-tartalék összetétele kedvezőtlenebb, mint korábban.
A KSH tanulmánya szerint ahhoz, hogy javuljon a dolgozni vágyók helyzete, létfontosságú lenne képzések indítása. Másik megoldás lehet, ha a keleti országrészből a fejlettebb megyékbe áramlana a kihasználatlan munkaerő, ezt azonban gátolja, hogy az ottani drágább lakhatást nem fedezi az ott kapott magasabb bér. Bár a kormány lakhatási támogatással segíti a munkaerő mobilitását, sokan mégis inkább a külföldi munkát választják – olvasható a Világgazdaságban.
(Teol)

A Ternai Kft.-t azután ajánlották figyelmünkbe olvasóink, hogy írtunk arról, a kertészetek munkaerőgondokkal küzdenek (2017. október 14.: Kertészek baja, nincs, aki a fóliában dolgozzon). A cég 1990-től működik, 2012-ben költöztek Szegvár határába. Előtte a település központjában volt a telephelyük, de kinőtték a helyet.– Ötven állandó dolgozónk van, és szezonálisan, ami 8 hónapot jelent, 120-130 alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk – mondta a vezető.
A cég kínai kelt, fejes káposztát, tv- és kápia paprikát, bogyiszt, vagyis erős paprikát termeszt. Felvásárlással is foglalkoznak, hűtőházat üzemeltetnek. Exportra megy minden. Német üzletláncokban kerül a vásárlókhoz a Szegváron és környékén megtermelt zöldség. A kertészetben szükség van az élőmunkára – hangsúlyozta a cégvezető.– Az 50 állandó foglalkoztatottunk közül körülbelül 40-en stabil munkavállalók, a fennmaradó 10 helyen ellenben nagy a személyi változás. Az alkalmi munkavállalóinkkal pedig az a helyzet, hogy 120 emberre van szükség, de év végén azt látjuk, hogy 200-an fordultak meg nálunk. Van, aki csak egy napig dolgozik. Amikor megkérdezzük, miért megy el, a válasz az, nem erre gondolt, ezt nem csinálja, könnyebb munkát szeretne – mesélte Ternai János. Hozzátette: lassan vadászni kell a dolgozókra, mert a mezőgazdaság nem vonzó a fiataloknak. Szerinte az a baj, hogy a mai rendszer szerint felnőttkorukban akarják megtanítani a gyerekeket dolgozni, pedig az már késő. Régebben még az általános iskolások is eljártak 1-2 napig néhány órában dolgozni, például paprikát fúrni. Amit kerestek, annak nagyon örültek, mert ők dolgoztak meg érte.
(Délmagyar)

A pozsonyi kabinet úgy döntött, hogy bruttó 480 euróra emeli. Ezzel a legalacsonyabb nettó bérek északi szomszédunknál 124 ezer forintra nőnek, míg hazánkban 92 ezer forint lesz a 2018-tól érvényes minimálbér. A Robert Fico vezette kormány azt követően hozta meg a rendeletet, hogy a munkavállalók és munkaadók képviseletei nem tudtak megállapodni. – Nem látok semmi okot arra, hogy a minimálbér összege 2019-ben ne léphetné át az 500 eurós határt – fogalmazott Robert Fico. A kormányfő a munkaadókat arra kérte, vizsgálják meg a munkabérek emelésének lehetőségeit, amihez szerinte teret ad a vállalatok bér- és egyéb költségei közti arány. A jövő évi minimálbér-emelés csaknem 120 ezer alkalmazottat érint majd Szlovákiában, közülük mintegy 70 ezren egyszemélyes vállalkozók, a többiek alkalmazottak.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nemcsak Magyarországon és Lengyelországban, hanem az egész régióban, így Szlovákiában is egyre súlyosabb gondot okoz a munkaerőhiány. Ennek egyik oka, hogy az alacsony bérek miatt több százezren hagyták el hazájukat, és vállaltak munkát valamelyik nyugat-európai országban, miközben a gazdasági konjunktúra következtében egyre több munkavállalót foglalkoztatnak a cégek. – A szlovák kabinet a magyar kormányhoz hasonlóan úgy látja, hogy a minimálbér-emelés hatására az átlagfizetések is növekednek – mondta az elemző. Virovácz szerint a kormány arra próbálja sarkallni a cégeket, hogy emeljék a béreket, és megszűnjön az a kelet-európai országokra jellemző állapot, amely az alacsony munkabérre alapuló beruházásokat vonzotta az országokba. – Ha viszont nem lesz többé olcsó a munkaerő, akkor a korábbiaktól eltérő, nagyobb hozzáadott értékű befektetések érkezhetnek a régióba. Olyan cégekről van szó, amelyek technológiát és tőkét hoznak, és hajlandók kifizetni a drágább, de jobban képzett munkaerőt – mondta az elemző, aki szerint nagy kérdés Magyarország esetében, hogy megfelelő számban áll-e rendelkezésre a jól képzett munkaerő.
Ebből a szempontból Szlovákia jobban teljesít hazánknál. Az elemző szerint mivel a szlovák életszínvonal és az ottani átlagkeresetek magasabbak a magyarországinál, arányaiban sokkal kevesebben vándoroltak ki. – Sőt, északi szomszédunk egyfajta befogadó országként viselkedik a régióban, sok magyar is Szlovákiában vállalt munkát – tette hozzá Virovácz Péter. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan tudják a vállalatok kigazdálkodni a minimálbér-emeléssel kapcsolatos pluszköltségeket, bár kétség sem férhet hozzá, könnyebben, mint a hazai vállalkozások. Szlovákiában ugyanis egy eurós nettó fizetés 1,75 euróba kerül a cégeknek. Ez sokkal olcsóbb, mint Magyarországon, ahol a vállalatoknak 1,98 euróba kerül, hogy egy eurós nettó fizetést tudjanak a munkavállalóiknak átutalni.
(MNO)

Nettó 150 ezer forintért toboroznak segéd-jegyellenőröket a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok (BKÜ) Zrt. számára. Ez a cég a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. februárban alapított leányvállalata, ide szervezték át a jegyellenőröket és az ügyfélszolgálati munkatársakat. A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó Job and Career Kft. azonnali kezdéssel vesz fel segéd-jegyellenőröket, akik a hivatásos jegyellenőrök mellett teljesítenek feladatot a BKK járatain. Feladatuk a pótdíjazás, de a munkaerő kölcsönző cég dolgozójaként pénzt nem kezelnek, ezt csak a jegyellenőr teheti meg, aki a BKK alkalmazottja. A stabil, hosszútávú álláshoz csupán érettségire van szükség, a toborzó cég bárkit vár, legyen felnőtt munkavállaló vagy félévet kihagyó, levelezőn járó egyetemista.
A gondot az okozza, hogy az újoncoknak ígért nettó 150 ezer forintos bér sok esetben nagyobb, mint a rutinos ellenőröké. Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Népszava megkeresésére arról számolt be: ismer olyan ellenőrt, aki 12 év munkaviszony után bruttó 206 ezer forintot kap. A nettó bére 140 ezer forint körül lehet, vagyis kevesebbért fog nagyobb felelősséggel járó munkát végezni, mint a most munkába álló segéd-jegyellenőrök. A BKK ellenőreinek nem csak rengeteg pénzzel kell bánniuk, de a segéd-jegyellenőrök intézkedéséért is ők felelnek. A szakszervezet elnöke felszólította a BKÜ vezérigazgatóját, a kialakult helyzet miatt emelje az érintett jegyellenőrök bérét, a bérfeszültségek elkerülése érdekében. „Érdekképviseletünk nem szeretné, ha munkavállalók úgy járnának mint amikor a Vezérigazgató úr a Szeged Közlekedési Vállalatnál, a felügyelő bizottság elnökeként megszavazta a nulla százalékos béremelést” – emlékeztetett a BTDSZ vezetője.
A BKV-nál – mint arról már írtunk – a buszsofőröknél is bérfeszültség robbant ki, az Egységes Közlekedési Dolgozók Szakszervezete az új sofőrök és a régiek bérkiegyenlítését kezdeményezték. A BKV két legnagyobb érdekképviselete, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége két számjegyű béremelésért akar elérni 2018-ban.
(Népszava)

A Flex tabi telephelyén leginkább elektronikus fogyasztási cikkek, háztartási villamos készülékek és egyéb villamos berendezések gyártásával foglalkozik. Lapunk úgy tudja, a tabi egység korábbi 16 nagy vállalati partnere közül 7 - közöttük a Whirlpool - már elállt attól, hogy az üzemet bízza meg feladatokkal, mert nem látják biztosítva a minőségi munkát és a határidőre való feladatvégzést.
Százezer ukrán vendégmunkás érkezhet MagyarországraA probléma oka a krónikus munkaerőhiány: kevés az elérhető dolgozó, miközben a megrendelési volumenek növekednek A cég túlórákkal és hétvégi munkavégzéssel igyekszik orvosolni a problémát, ez a megoldás azonban elégedetlenségbe ütközik. Például nemrég 75 munkás kollektíven nem ment be dolgozni a kötelezően elrendelt szombati műszakra - így a vállalat büntetni sem tudta őket.
Az ügyben megkerestük a Flex magyarországi képviseletét, ám kérdésinkre nem érkezett tőlük válasz a megadott időre.
Az amerikai gyökerű, szingapúri székhelyű Flex a világ egyik legjelentősebb elektronikai bérgyártója, de műanyagipari gyártási, valamint fémmegmunkálási tevékenységet is végez. Fő profilja, hogy a partnercégekkel szoros együttműködésben készíti el a termékeket és a gyártási folyamat összes állomásánál - így a műszaki, tervezési, gyártási, elosztási, logisztikai tevékenységen át a termékek értékesítés utáni szervizeléséig - egyaránt jelen van. Partnerei közé tartozik számos világszerte ismert technológiai márka.
A társaság beszámolójában a tervek között szerepel, hogy a 2018-as üzleti évben a meglévő vevők igényeit folyamatosan követve törekszik hatékonnyá tenni a munkaerő-gazdálkodást.
"Partnereinkkel történt egyeztetések során törekszünk a munkaerőiigényes gyártási tevékenység cégcsoporton belüli áthelyezésére, figyelemmel lévén a társaság jövőbeni eredményességére. Mindemellett nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a 2018-as évtől a gyártási automatizálás fejlesztésére, mely szintén hosszútávon segíti a jelenlegi munkaerővel kapcsolatos negatív hatások enyhítését, megszüntetését" - írják a jelentésben.
(Napi.hu)

Tavaly Magyarországon 10 éves trend fordult meg azzal, hogy csökkenni kezdett a dolgozói elkötelezettség. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatják, hogy a folyamat nem állt meg, újabb 1 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók 60 százaléka elkötelezett, ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. Globális (63%) és európai (58%) viszonylatban is látható a csökkenés, mindkét esetben 2 százalékpontos esésről van szó.
„A munkavállalók munkahelyi élményére számtalan esemény van hatással. Gondoljunk csak azokra a külső hatásokra, amelyeket egy felvásárlás vagy a gazdasági fellendülés okozta munkaerő-piaci túlkínálat okozhat egy szervezet életében. Az elkötelezettségre az állandó belső változások is hatnak, például a folyamatjavító kezdeményezések, a szervezeti struktúraváltások és a manapság oly népszerű kultúrafejlesztő akciók. Ebben a turbulens környezetben a vállalatok nehezen azonosítják azokat a pontokat, ahol visszajelzést kérnek a munkavállalóiktól, pedig úgy vélem, hogy ez a növekedés záloga. Ahhoz, hogy a cégek jobban megértsék a dolgozóikat, több és gyakoribb visszajelzést kell kérniük tőlük” – mondta Venesz-Kormos Judit, az Aon Hewitt Nemzetközi Elkötelezettség üzletág vezetője.
A dolgozói elkötelezettséget a munkahelyen eltöltött idő is befolyásolja. 3–5 év között nemcsak a karrierrel a legkritikusabbak a munkavállalók, hanem az elkötelezettség szintje is ekkor a legalacsonyabb. Azoknak, akik kevesebb, mint 3 hónapja vannak egy cégnél még 71 százaléka elkötelezett, ám ez a kezdeti lelkesedés 3–5 év múlva jócskán lecsökken, ekkor már csak a dolgozók kicsivel több mint felénél tapasztalható az elkötelezettség.
A 25 év alatti fiatalok sokkal kritikusabbak, és mindössze 55 százalékuk elkötelezett. Ők könnyen továbbállnak, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnének hasznos munkát végezni a munkahelyükön, kevésbé szeretik a napi feladataikat, és úgy érzik, hogy a munkájuk kevésbé illeszkedik a képességeikhez. Az 55 év feletti populáció tagjai viszont átlag felett elkötelezettek, inkább a stabilitásra törekednek, ritkábban gondolnak a munkahelyváltásra, és valószínűleg életkorukból adódóan nehezebbnek gondolják az álláskeresést. Ugyanakkor kevésbé érzik elfogadónak a munkahelyi kultúrát, amely fontos pontja lehet a hosszabb távú foglalkoztatásnak, és a különböző generációkkal való közös munka sikerének.
(Piac és Profit)