Munkaügyi Tudástár

Noha az állam 2005 óta havi 300 lejt fizetett minden olyan vállalkozónak, aki inasszerződést kötött egy 16 évnél idősebb munkavállalóval, az elmúlt évek adatai alapján erre nem volt nagy érdeklődés a cégek részéről. Ezért szeptembertől a korábbi összeget havi 1125 lejre emelte az állam, egyrészt így ösztönöznék a munkaadókat a szakemberképzésre, másrészt ezáltal próbálják csökkenteni az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől.
A munkaadó egytől három évig terjedő periódusra köthet inasszerződést, attól függően, hogy mennyi idő szükséges a szakma elsajátítására. A kettes szintű képzés, ami például egy kereskedelmi dolgozó betanítását jelenti, egy évet igényel, a hármas szintű, ami szakács-, pincér- vagy autószerelő-képzést biztosít, kétéves, a négyes szintű pedig, amely elvileg a líceumi vagy posztlíceumi szintnek felelne meg, három évig tart – magyarázta az osztályvezető. Példaként hozzátette, hogy utóbbi kozmetikus-, erdészetitechnikus-, turisztikaiügynök- vagy masszőrképzést jelent.
A vállalkozó a szinteknek megfelelő periódusra igényelhet havi támogatást a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél. Alkalmazás előtt egy hónapos próbaidőn tesztelheti a munkakeresőt. Erre az időszakra nem jár támogatás, azonban a próbaidő végén megköthetik az inasszerződést, amelyet harminc napon belül jelenteni kell az ügynökségnél. Mindehhez a vállalkozónak szerződést kell kötnie egy akkreditált, felnőttoktatást végző céggel is, ahol az inas havi két alkalommal elméleti oktatásban részesül, ugyanakkor alkalmazottai között lennie kell egy szakembernek, aki az inas gyakorlati képzését irányítja.
(Székelyhon)

Nem tartható sokáig a béremelési hullám a vállalkozások hatékonyságának növelése nélkül. A 2018-as választást követően a közszférában is meredeken visszaeshet a béremelési hajlandóság. A hivatalos propaganda ugyan folyamatosan a béremelések mértékére és a járulék csökkentésére helyezi a hangsúlyt, ám némi fejszámolással is gyorsan kiderülhet, hogy az idei 5 százalékos járulékcsökkentéssel elérhető megtakarítás a töredéke a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum-emelés terheinek. Jövőre is legföljebb 2,5 százalékkal vágja vissza a közteher mértékét a kormányzat, miközben 8 százalékkal emelik a minimálbért és 12 százalékkal a garantált bérminimumot. Ez a hivatalos adat szerint 4,2-4,3 millió foglalkoztatott közül 1,1-1,2 munkavállalót érint.
A csaknem 300 ezer forintos átlagbér a teljes intézményi szféra 600-700 ezer alkalmazottjára és az 5 embernél többet foglalkoztató cégekre érvényes, az ennél kisebb vállalkozások legalább felénél a bruttó 127 650 forintos minimálbért (nettó 84 887 forint), vagy a 161 250 forintos (nettó 107 231 forint) garantált bérminimumot fizetik a dolgozóknak - nyilatkozta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A béremelési versenyben előbb utóbb az állam is kifullad, hiszen most sem emelt általánosan a közszférában, csak bizonyos csoportoknak nőtt a fizetése.
A gond az, hogy a versenyszférában jelentős hatékonyságnövekedést kellene elérni a béremelési dinamika fenntartásához, de éppen a bérköltségek emelkedése miatt erre csak a multiknak, illetve a nagyobb hazai cégeknek van lehetősége. A magyar gazdaság kettészakadt: az exportra termelő, közepesnél nagyobb, többnyire külföldi tulajdonú és a hazai piacra termelő, főleg magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokra (kkv). Az előbbieknél a fizikai dolgozók átlagosan bruttó 250 ezer forintos béreket keresnek, a kkv-knál pedig általában minimálbért adnak. A jövő évi kötelező béremelések elsősorban a magyar kkv-kat hozhatják nehéz helyzetbe, hiszen a nagyok már jelenleg is a 2018-as szint fölött fizetnek. Ráadásul a bérköltség a nagyoknál a költségek 20 százaléka körül van, a kicsiknél 40 százalék, vagy afölötti. Erre jön jövőre az újabb kötelező béremelés. A kisebb cégek jövőre vagy árat emelnek, ha tudnak, vagy csődbe mennek. Ezért sem jó megoldás a differenciálatlan járulékcsökkentés - jegyezte meg a GKI vezérigazgatója.
A járulékcsökkentés nyertesei a multik, mert őket már nem érinti a kötelező béremelés, így a járulékcsökkentés tiszta nyereség. Idén a járulékcsökkentésből a vállalatoknál maradt nagyjából 140 milliárd forint fele a nagyoknak adott "ajándék", a kisebb magyar cégek viszont kénytelenek voltak bért emelni, így a járulékcsökkentés alig mérsékelte a terheiket - tette hozzá molnár István. A béremelések másik nyertese az állam, hiszen az emelkedő jövedelmek nyomán nagyobb adó és járulékbevételekre tesz szert.
(Népszava)

Nem csak a piaci cégeknek, hanem az állami vállalatoknak is problémát jelent a munkaerő-hiány. Dávid Ilona szerint a MÁV-nál ezt 30 százalékos béremeléssel igyekeznek orvosolni.
Az állami vasúttársaság elnök-vezérigazgatója elmondta, az érintett szakszervezetekkel egy többlépcsős béremelési programban sikerült megállapodniuk. A felmerülő munkaerő-hiányt emellett egyetemekkel kötött stratégiai partnerséggel is próbálják megoldani.
Dávid Ilona a csoport adósságállományáról azt mondta, az év végére adósságuk „várhatóan 54 milliárd forintra csökken. Ez pedig nagy szó, hisz 2010-ben ez a mutató 300 milliárdon állt”. A vasúti társaság igyekszik szolgáltatásait modernizálni is, a vállalati vezető szerint az online jegyértékesítés például egyre sikeresebb, jelenleg több mint 8 százalék az online értékesítés.
Emellett az utazási szolgáltatás színvonalán is javítanának, 2019 tavaszától az elővárosokban a villamosított vasútvonalakon leváltanák a teljes régi járműparkot, 2022-ig pedig az InterCity kocsikat is lecserélnék Szolnokon gyártott, saját gyártású járművekre. A vállalati vezető hozzátette, ebben az uniós ciklusban terveik szerint 900 kilométernyi pálya újul majd meg uniós forrásból. De javítanának az étkezőkocsik szolgáltatási színvonalán is.
(Lokál)

Alameda megye fellebbviteli bíróságára benyújtott keresett szerint azzal vádolják a céget, hogy folyamatos faji megkülönböztetésnek és zaklatásnak voltak kitéve az autógyártó üzemében.
A három fekete bőrű férfi szerint egykori munkahelyükön rendszeresen gyalázták őket a származásuk miatt, ráadásul nemcsak a közvetlen kollégáik, de a feletteseik is. Állításuk szerint az eseteket többször is jelentették a munkaerő közvetítő cégnek, aki toborozta őket, illetve a Tesla alkalmazásában álló vezetőiknek is, sőt az egyik sértett, Demetric Diaz meg van róla győződve, hogy pont az vezetett a kirúgásához, hogy szóba hozta az egyik ilyen esetet a felettesének.
A keresetet benyújtó másik felperes, Owen Diaz állítása szerint azért hagyta ott az állását, mert a felettese nem volt hajlandó tudomásul venni a folyamatos faji megjegyzésekre vonatkozó panaszait.
A Mercury Newsnak nyilatkozó Tesla szóvivő ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a keresetet benyújtó alkalmazottak feléjük korábban sosem kommunikálták a panaszaikat, és állításuk szerint csupán egyetlen olyan levelet találtak, amiben Owen Diaz az egyik kollégája agresszív viselkedésére panaszkodik, azonban ebben az e-mailben szó sincs faji megkülönböztetésről és gyalázkodásról.
Az autógyártó ugyanakkor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a gyárban foglalkoztatott munkásokat nem ők alkalmazták, hanem egy ezzel megbízott munkaerő közvetítő cég.
A Telsa nem először szembesül hasonló vádakkal, hiszen jelenleg is folyik egy per, amiben DeWitt Lambert azzal vádolja a céget, hogy a munkahelyén folyamatos faji zaklatásnak volt kitéve a munkatársai által. A gyártó jó hírét emellett az csorbítja, hogy épp a napokban rúgtak ki több száz dolgozót, miután nyilvánossá vált a jelentés a vállalat éves teljesítményéről.
(24.hu)

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.
Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.
Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.
(Piac és Profit)

Az automatizáció Magyarországon a munkahelyek 12 százalékát válthatná ki, ami több mint félmillió foglalkoztatottat érintene. A GVI elemzése szerint 55 foglalkozás kiváltható lenne az új technológiákkal. A szakmák 33 százaléka ipari, 20 százaléka irodai, adminisztratív jellegű.
Hazánkban egyre inkább törekedni kellene a munkaerő magasabb színvonalú képzésére.Ám ez csak elmélet: hogy mindez a valóságban is így alakul-e, az attól is függ, hogyan reagálnak a cégek – emelte ki Nábelek Fruzsina, aki szerint munkaerőhiánnyal főként a kisebb, 20–49 főt foglalkoztató cégek küzdenek, nekik pedig nincsenek forrásaik a drága technológiákra.
Egyes régiókban a többihez képest olcsó a munkaerő, így ott kétszer is meggondolják, hogy lecseréljék-e az embereket drága gépekre. Inkább küzdenek a munkaerőhiány okozta gondokkal, a fogékonyabbak viszont érdeklődnek a HR-esek új megoldásai iránt. Egyre többen belátják, hogy a tehetséges szakemberekért folyik a harc, s aki nem tudja őket megnyerni, lemarad a piaci versenyben – fogalmazott Tóth Gergely, a HR-Fest alapítója.
(MNO)

Ma Magyarországon kezd elfogyni a munkaerő, így elérkeztünk oda, hogy azon gondolkodjunk, honnan lehetne munkaerőt biztosítani – kezdte hétfőn az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban rendezett sajtótájékoztatót Szalay Ferenc polgármester, aki beszédében hangsúlyozta, mára átfogó problémává vált a munkaerőhiány, melynek megfékezésére jó példát jelenthetnek a nyugdíjas-szövetkezetek. A polgármester a város COOP-pal való jó kapcsolatáról is szót ejtett.– Folyamatos együttműködésben állunk a céggel, melyhez nagyon jó viszony fűzi Szolnokot. Úgy gondolom, mindig a közös gondolkodás az, amellyel előre tudunk lépni – tette hozzá.
Bodnár János, az újonnan megalakult Bizalom Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet igazgatóságának tagja az eddig eltelt működési időszak eredményeiről számolt be. – Az a tapasztalat, hogy a nyugdíjasok jelentős része szeretne aktívan részt venni a munka világában. Ezt ismerte fel a kormány, amikor ezt a társulási formát hozta létre, és szabályozta a nyugdíjas-szövetkezetek működését.
Szövetkezetünk szeptember 16-án kezdte meg tevékenységét, s immár száznál is több tagot tartunk számon – avatott be a részletekbe, majd elmondta, a munkák iránt érdeklődők a jövőben a Baross utca 6. szám alatt tájékozódhatnak a lehetőségekről. A Szolnokon megalakult nyugdíjas-szövetkezet felé az első megbízások a COOP Szolnok Zrt. részéről érkeztek, így nem csoda, hogy a felek egy partnerségi megállapodás megkötését szorgalmazták.Megtudtuk, nyugdíjas-szövetkezet tagja az a személy lehet, aki a száz forint vagyoni hozzájárulást megfizeti, valamint aki a szövetkezeten keresztül kiközvetítésre kerül egy munkáltatóhoz.
(Szóljon.hu)

Az 1980-as évek végétől két hatalmas változás volt a globális munkaerőpiacon: bekapcsolódott Kína és Kelet-Közép-Európa, hatalmas munkaerő-kínálatot szabadítva a világra – írta Zsiday Viktor alapkezelő (Citadella Alap) az Alapblogon. Ez alacsonyan tartotta a fejlett világ alsóközép- és középosztályának a bérét, ami „a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez és a globalizációellenes-populista mozgalmak térnyeréséhez” vezetett.
Az alacsony bérinfláció miatt nem volt inflációs veszély, a kamatszintek is egyre alacsonyabbra süllyedtek, a részvénypiacok pedig egyre emelkedtek. Ám most változás van, Kínában elfogyni látszik a munkaerő, erős a bérnövekedés. Saját régiónkban is elfogyott az olcsó munkaerő, a bérnövekedés százalékosan két számjegyűvé kezd válni. A fejlett világ munkanélkülisége 40 éves mélyponton van, ezt tartja a szerző a legfontosabb ábrának.
A bérrobbanás és a munkaerőhiány nem vezethet máshoz az USA-ban, az EU-ban Japánban, mint egyre gyorsuló bérinflációhoz, amit minden bizonnyal jegybanki kamatemelések és fogyasztói árinfláció fog követni. (Évek alatt.) Ez nem fog jót tenni a tőzsdéknek, se az ingatlanoknak, sem a kötvényeknek – véli a szakember.
(Privátbankár)

A munkaerőpiacon alapvetően az ember tudására kíváncsiak, ki, hogyan dolgozik, mennyire érti a munkáját. Ez azonban önmagában egyre gyakrabban már kevés. A munkáltatók az is figyelik, hogy milyen maga az ember, milyen a személyisége, mennyire illeszkedik majd a csapatba, milyen vele együtt dolgozni. Tehát a high skillek (pl. szaktudás) mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a soft skillek. Utóbbi közé tartozik például kommunikációs készség, a csapatorientált gondolkodás, empátia, tehát minden szociális készség. De miért lett ez ilyen fontos a munka világában?
Azokban a szervezeti kultúrákban, ahol nagy hangsúlyt fektettek a szaktudásra, a specializációkra, továbbképzésekre, elsősorban a gyors felfogású, intelligens, jó képességekkel rendelkező emberekre volt igény, ahol eltörpültek az alapvető szociális, emberi készségek. Ezek a szervezeti kultúrák idővel rájöttek arra, hogy ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a környezeti kihívásokhoz, már nem csak a hard skilleket, hanem a szociális, társas készségeket, a soft skilleket is kell fejleszteniük, mert nagyon sok múlik azon, hogy milyen emberek vagyunk, hogyan alakítunk ki társas interakciókat másokkal- mondta dr. Juhász Márta munkapszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.
A szakértő szerint hiába rendelkezik valaki nagy szaktudással, ha nehéz ember, akkor rombolja a csapat teljesítményét. Jó hír azonban, hogy a szociális készségek fejleszthetők, és mivel egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezek jelentőségére, már képzésekkel is támogatják a fejlesztést. Természetesen nem csak kurzusok lehet javítani az említett készségeken, önmagunkért is sokat tehetünk. A legjobb azonban, ha minél korábban kezdjük a fejlesztést, a szociális készségek kialakulásáért ugyanis a szülők is nagyban felelősek.
Nagyon sok múlik az önismereten. Azon, hogy mennyire támogatja a család és az iskola azt, hogy az ember megismerhesse önmagát, felszínre törjön a valós személyisége. Szabadabb közegben jobban fejlődik a személyiség, míg ahol túl szigorúak a szabályok, és rideg a neveltetés, ott nem tud kibontakozni az ember személyisége és nem tudja megismerni önmagát.
Már most óriási a szakadék a fizetésekben, a későbbiekben azonban még jobban távolodni fognak egymástól a keresetek. Nagy kérdés, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik nem rendelkeznek szaktudással, és olyan soft skillekkel sem, mint például a tanulásra való hajlandóság, a fejlődni akarás, a nyitottság, az együttműködés képessége? Erre az egyre égetőbb problémára nagyjából 20 évünk van, hogy megtaláljuk a választ.
(Pénzcentrum)

A sokszínűség kultúrája számtalan módon előnyt jelent a vállalkozásoknak, hozzájárul a szervezet hatékonyságához és versenyképességéhez. Az idén a 25 éves évfordulóját ünneplő Hungarian Business Leaders Forum összegyűjtött kilenc érvet, hogy mit nyerhetnek a cégek a sokszínűséggel.
A McKinsey nemzetközi kutatása szerint azon cégek esetében, amelyeknél a nemek aránya egyenlő, 15 százalékkal nő az esélye annak, hogy a társaság jobban teljesít pénzügyileg. Ahol etnikailag sokszínű a szervezet, ott ez az arány 35 százalék.
A legalább évi 500 millió dollár bevételű globális vállalatokat vizsgáló Forbes felmérés szerint a cégek 85 százaléka egyetértett vagy erősen egyetértett azzal, hogy a sokszínűség kedvez az innovációnak. A különféle nemi, fajú, vallási vagy korosztályi összetételű munkaerő nagyobb kreatív potenciállal rendelkezik, mint a homogén csapat.
A fiatalabb generációk nagyon pontos értékek mentén vásárolnak, és ezek mentén választanak munkahelyet is. Motiválni őket nem elsősorban pénzzel, hanem a többi között a vállalat társadalmi ügyek iránti elkötelezettségével lehet.
Egy 2012-es kutatás azt állapította meg, hogy az európai cégek 40 százalékának azért vannak betöltetlen munkahelyei, mert nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt. A sokszínűséget szem alatt tartó társaságok számára olyan értékes munkavállalók is elérhetővé válnak, akiket sok cég figyelmen kívül hagy.
Ebből a szempontból fontos, hogy például az Egyesült Királyságban a vásárlásokról szóló döntések 80 százalékát nők hozzák meg, az azonos nemű párokból álló háztartásoknak pedig átlagosan 80 százalékkal több a bevételük az átlagnál.

(24.hu)