Munkaügyi Tudástár

Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter szerdán nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében két és fél százalékponttal csökkennek a vállalkozásokat érintő közterhek, amennyiben az Országgyűlés megszavazza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az ülésen hangsúlyozta: a hatéves megállapodás pozitív értékelését támasztja alá, hogy az első fél évben egyértelműen gyorsult a versenyszférában a béremelések üteme, a tavalyi 5-6 százalékos emelkedés után idén az átlagos bérdinamika meghaladta a 11 százalékot.
A bérek kedvező alakulására tekintettel már a parlament előtt van a szociális hozzájárulási adót további fél százalékponttal csökkentő javaslat, amely újabb 40 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál. A magasabb bérek emellett újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitás növekedését is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását - tette hozzá az államtitkár.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is jónak nevezte az MTI-nek a hatéves bérmegállapodással megkezdett irányt, amelyet szavaik szerint folytatni kell.
A MASZSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentését is üdvözölték. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a 2017 elején életbe lépett szociális hozzájárulási adó mérsékléséből adódó többletforrást a munkaadók nem minden esetben fordították bérfejlesztésre. Ezért a szakszervezetek azt javasolták a kormánynak, hogy olyan intézkedéseket helyezzen előtérbe, amelyek közvetlenül javítják a munkavállalók helyzetét. Példaként említette az egyszámjegyű szja bevezetését, amelyet "a kormány amúgy is megígért".
(Napi.hu)

Egy sokat idézett márciusi, munkaerőpiaci intézkedéseket tartalmazó kormányhatározat nemcsak azt rögzítette, hogy 2020-ra 150 ezerre kell csökkenteni a közmunkások számát, hanem azt is: a nemzetgazdasági és a belügyi tárcának fel kell mérnie, miként és mennyiért lehet elérni, hogy az állami intézmények és cégek közfoglalkoztatottjainak egy része "normális" alkalmazotti állományba kerüljön.
Az országos leépítés elkezdődött, idén júliusban már csak 180 ezer volt a létszám a tavaly nyári 244 ezerrel szemben, de az állami szférában nem született semmilyen intézkedés azután, hogy a minisztériumok az április végi határidőre elkészítettek egy összesítést azokról az üres státusokról, amelyekre elméletileg átvehetnék a jól teljesítő közmunkásokat. – 2500-2600 ilyen betöltetlen munkahelyet tárt fel a jelentésünk, az erről szóló beszámolót a gazdasági és a stratégiai kabinet együttes ülésén kétszer is megtárgyaltuk – jelentette ki lapunknak egy napokban megrendezett konferencián a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette azonban, arról nem hoztak döntést, hogy ezeknél a cégeknél teljesen meg kell szüntetni a közfoglalkoztatást, csak azt mondták ki, a Belügyminisztériumnak (BM) mindent el kell követnie, hogy a közfoglalkoztatottak közül töltsék fel az üres státusokat.
Csakhogy a közmunkáért és önkormányzatokért is felelős belügyi vezetés fiókba dobta az adatokat tartalmazó felmérést. Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tettek a cél érdekében, s fordultak-e az érintett intézményekhez, vállalatokhoz, azt a választ kaptuk: „A Belügyminisztérium nem küldött felszólító levelet a foglalkoztatóknak”. Annak ellenére így van ez, hogy az üres alkalmazotti státusok betöltése egyetlen fillér pluszpénzébe nem kerülne az államnak, hiszen azok bérének és járulékainak fedezete benne van az idei és a jövő évi költségvetésben is – emlékeztetett a foglalkoztatási helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette, ha év végig is betöltetlenek maradnak ezek az álláshelyek, akkor elvehetik azokat az adott cégektől és intézményektől.
(Népszava)

A nemzetgazdasági miniszter az ülést követő tájékoztatón kiemelte: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Magyarországon gyors ütemben szükséges javítani a munkaerő rendelkezésre állásán és képzettségén. Bár folyamatosan bővül a munkaerőpiacon jelenlévők száma, még mindig komoly tartalék áll rendelkezésre: a fiatalok, a szülőképes korú nők és az idősek aktivizálásával mintegy 700 ezer plusz munkaerő jelenhetne meg a gazdaságban - jelentette ki a tárcavezető.
Ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács október második felében javaslatot terjeszt a gazdasági kabinet és a kormány elé, amelynek célja megkönnyíteni a nyugdíjas polgárok elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
A felnőtt lakosság mindössze 6,3 százaléka vesz részt továbbképzésekben és a felnőttképzési programokban, amit a tanács tagjai kevésnek éreznek - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy az ösztönzés érdekében a kormányhivatalokat és a kamarákat is bevonnák a jövőben a felnőttképzési programokba. Varga Mihály megjegyezte: a tanács tagjai fontosnak tartották, hogy a képzések minőségében is történjenek változások, a programokat igazítsák a piaci igényekhez. Ami a szakképzést illeti, a tanács fontosnak tartaná, hogy egyre több olyan program legyen, ahol konkrét gyakorlati tudást szerezhetnek a résztvevők - tájékoztatott a miniszter, azt is hozzátéve, hogy felülvizsgálják azokat az állami támogatásokat, amelyeket gyakorlati képzésekre fordítanak.
A miniszter a szakértői véleményeket összegezve elmondta: amellett, hogy jelentősen emelni kell a szakképzés színvonalát, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a képzési támogatásban részesülő vállalatok számára előírt elvárásokat, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegennyelv-oktatásra is.
(Portfólió)

Ma már nincs szükség ennek a járuléknak a teljes összegére. Korábban ezt a közterhet azért alakították ki, mert a munkanélküliség tíz százalék felett járt és ez egyfajta szolidaritási adóként működött, azért vonták le a dolgozók béréből, hogy a költségvetés kifizesse a munkanélküliek juttatásait.
Adócsökkentést sürget az ÁSZ - ezzel a dolgozók is jól járnánakMa viszont négy százalék körüli a munkanélküliségi mutató, több ágazatban egyenesen szakemberhiány van. Emiatt döntött úgy az ÁSZ elnökként és a Költségvetési Tanács tagjaként felveti ezt a lehetőséget - mondta Domokos László a lapnak.
Az ÁSZ-elnök elképzelése szerint olyan szabályt kellene kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerő-piaci járulék újra 1,5 százalékra emelkedjen, ha a munkanélküliség meghalad egy bizonyos szintet.
Domokos László a személyi jövedelemadó (szja) alakulásáról azt mondta: az alacsony szja a gazdaság egyik fontos tartópillére. Az szja-emelés a kivándorlást ösztönzi, hiszen a magas adó miatt, aki tehetné, elkerülné az adófizetést vagy külföldre vinné a jövedelmét, esetleg az országot is elhagyná, míg az adó csökkentése a magyarországi munkavégzést segíti.
Helyes célnak tartja a kormány elképzelését, hogy egy számjegyű legyen - 10 százalék körüli értékre csökkenjen - az szja, de Domokos kiszámíthatóbbá tenné a tervezetet: hasznos volna, ha a kormány meghatározna egyfajta menetrendet, hogy az adócsökkentéshez milyen feltételeknek kell teljesülniük és mindez milyen ütemben, hány év alatt valósulna meg.
(Napi.hu)

Nemrégiben látott napvilágot egy hazai kutatás, mely kimutatta, hogy a fluktuáció csökkentése alapvetően javítja egy cég költséghatékonyságát. A felmérésben több mint száz vállalatot kérdeztek meg arról, hogy milyen költséget jelent számukra egy új munkatárs betanítása, s a számok magukért beszéltek.
A legtöbb munkáltató több mint egymillió forintra teszi a munkatársak betanításával járó költségeket. A betanítás egy időben és költségekben is megterhelő folyamat, amely gyakorta el is húzódik: 1-2 hónaptól kezdve egészen háromnegyed évig is eltarthat az, míg valaki új munkavállalóként teljes értékű dolgozóvá válik, azaz önállóan – a céget jól ismerő munkatársak segítsége nélkül – képes elvégezni a feladatkörtéhez tartozó munkákat. „Ezek az adatok egy ideális helyzetet tükröznek, ahol a kilépett kolléga helyére egyből találnak újat, és betanítás sem kíván speciális felkészültséget az új dolgozótól” – mondja el Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi igazgatója. A valóságban azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet, hiszen egy-egy munkakör betöltéséhez sokszor hónapokig kell keresni: hirdetni, interjúztatni, tárgyalásokat folytatni. Ezek az eljárások nem csak a céges büdzsét terhelik, de a kapacitáshiánnyal küzdő cég dolgozóinak idejét és hatékonyságát is rontják” – teszi hozzá. Az erről szóló kutatások eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a vállalatoknak nem elég megszereznie, megtartania is tudni kell a munkavállalóit.
Egy munkavállaló az élete során többféle válsághelyzetbe is kerülhet: magánéleti, karrier-beli, anyagi problémák is kihatással vannak a teljesítményünkre. Egy ideális munkahelyen az ilyen helyzetekből adódó teljesítménycsökkenésre odafigyel a vezetőség, és többféle megoldást kínálva segíti a dolgozóját abban, hogy az újra magára találhasson. „Legtöbbször elegendő annyi is, hogy a munkavállaló a munkahelyén eléggé biztonságban érezhesse magát ahhoz, hogy megnyíljon, és jelezhesse a problémát. Egy válás, egy haláleset, vagy egy váratlan anyagi teher a legmagabiztosabb és legjobb munkaerőt is megingathatja, de ha a munkahely időben felismeri a szervezet életét befolyásoló válsághelyzetet, akkor számos megoldást találhat az ideiglenes teljesítmény csökkenés kivédésére” – fogalmazza meg véleményét a szakértő. „Az új munkaerő felkutatásánál és betanításánál jóval kisebb anyagi ráfordítás manapság egy vállalat részéről az, ha a munkáltatói programjába eleve beépít olyan elemeket, melyek során megismerheti dolgozóit, és így időben felkészülhet azok problémáinak kezelésére. Ráadásul az ilyen, az emberségességet előtérbe helyező, programok számtalan pozitív hozadékkal bírnak egy vállalat életében: csapatépítő, teljesítményfokozó és munkahelyi légkört javító hatásuk elvitathatatlan” -teszi hozzá a szakértő.
(Piac és Profit)

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy éves várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 3 pontot emelkedett, így jelenleg 2 ponton áll.
Az utóbbi három évben kisebb-nagyobb visszaesésekkel ugyan, de fokozatosan javulnak a cégek várakozásai. A mostani, enyhe emelkedés annak köszönhető, hogy erősödött a cégek munkaerő-felvételi szándéka, és a közterhekben is pozitív változásra számítanak, míg a pénzügyekben felemás eredményt, növekvő árbevételt, de alacsonyabb profitot várnak a következő egy év során – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A bizalom minden árbevétel-kategóriában, minden ágazatban erősödött, és – a mikrovállalkozások kivételével – mérettől, illetve iparágtól függetlenül a pozitív tartományban van. A középvállalkozások várakozásai javultak leginkább – 4,5 pontról 25 pontra –, ezzel ők a legoptimistábbak jelenleg. A kisvállalkozások bizalma ennél jóval szerényebb mértékben, 2 pontról 4 pontra javult, miközben a mikrovállalkozások hangulata a negatív sávban tartózkodik, bár az ő esetükben is javulás tapasztalható, hiszen az -6 pontról -3 pontra emelkedett.
Az ágazatok közül az agrárcégek hangulata a legjobb (17 pont), őket az ipari és a kereskedelmi vállalkozások követik (6 és 2 pont), miközben a szolgáltató szektor jelenleg semleges állásponton van (0 pont).Az index javulásának egyik oka, hogy erősödött a foglalkoztatási szándék. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítést tervezők aránya (9 százalék), összességében pedig a cégek több mint harmada (36 százalék) gondolkodik új munkaerő felvételén. Enyhén javultak a közterhekre vonatkozó várakozások is.
(Világgazdaság)

A 24 fős – számítógépekkel, szoftverekkel illetve projektorral felszerelt - teremben az élelmiszerkereskedelem, az élelmiszeripari gazdaságtan, az értékesítés, a logisztika és a marketing tárgyak oktatása zajlik majd.
- Stratégiai fontosságú a leendő munkatársak felkészítése a valós vállalati elvárásokra, ezért elsők között csatlakoztunk a duális főiskolai, egyetemi képzéshez – hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője, emlékeztetve: a vállalat 13 éve működik együtt az egyetemmel. Ez idő alatt számos innovatív kezdeményezést valósítottak meg közösen, egyebek mellett az élelmiszerbiztonságra, valamint az élelmiszerek nyomon-követhetőségére vonatkozóan.
Duális képzések a műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok képzési területek gyakorlatigényes szakjain, illetve szociális munka szakon indulnak 2015 óta. Ezek lényege, hogy a hallgatók felsőoktatási tanulmányaik idején - a valós munkatapasztalatok megszerzése érdekében - szakmailag minősített vállalatoknál gyakorlatot végeznek. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a cégeknél, mint a felsőoktatási intézményben, és ez rengeteg pluszmunkát jelent számukra. Lényegesen több tapasztalatra tesznek szert ugyanakkor, így munkaerő-piaci esélyeik is nőnek a hagyományos képzési formában tanuló társaikhoz képest. A cégek ráadásul a képzés teljes idejére kötelesek díjazásban részesíteni a hallgatókat, ennek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15 százaléka.
A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös az együttműködés: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére, ezzel pedig jelentős terheket és plusz költségeket spórolnak meg.
(Népszava)

Szövetségének (NYOSZ) elnöke. Némethné Jankovics Györgyi arról is beszélt, hogy miután jelenleg is folynak a tárgyalások, a részletek egyelőre üzleti titoknak minősülnek, de annyit azért elmondott, hogy az egyik tárgyalópartner egy országos hálózatú kereskedelmi vállalkozás, a másik pedig egy szintén országos hatáskörű intézmény, ahol személyes jelenlétet is igénylő területi ügyfélkapcsolati munkáról van szó. Ha sikerrel végződnek a tárgyalások, mindkét fél jól jár: a vállalkozások megbízható és jól szervezett nyugdíjas-munkaerővel enyhíthetik munkaerőgondjaikat, az időskorúak pedig a NYOSZ nyugdíjas-szövetkezetén keresztül biztos és az igényeikhez passzoló munkát kaphatnak.
– Azt reméljük, hogy az ország egész területére kiterjedő munkavégzési lehetőség elősegíti majd nyugdíjas-szövetkezetünk taglétszámának gyarapodását – tette hozzá az elnök. Már csak azért is reménykednek a NYOSZ-nál a sikerben, mert a szövetség mögött – 35 tagszervezetben, 700 településen és 1500 nyugdíjasklubban – 130 ezer időskorú ember áll. De a NYOSZ tagszervezetei is elkezdték a szövetkezetek szervezését. – A legjobb tudomásom szerint Vas megyében már bejegyezték a Senior Masters Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetet, amely mögé odaállt a megyei közgyűlés. Így könnyen eljuthatott ajánlatuk a megyében működő olyan állami szervezetekhez, mint például a kórházak, tehát lassan már szerződéskötésre is sor kerülhet. Mostanra talán már Pécsett is beadta a cégbírósághoz az alapító okiratot a helyi NYOSZ-tagszervezet által létrehozott szövetkezet. De erősen gondolkodnak az alapításon az egri, a békéscsabai és a nyíregyházi tagszervezeteink is – mondta a NYOSZ-elnök.
Nem csak a legnagyobb nyugdíjas-szervezet érdeklődik az időskorúak új formájú foglalkoztatása iránt. Az Opten céginformációs társaság nyilvántartása szerint a múlt hónap végéig 36 közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be. Közülük 19-nek a fő tevékenysége a munkaerő-közvetítés. Vagyis ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas-munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni. Akadnak azonban olyanok is, amelyek egy-egy speciális területen tevékenykednek. Így három szövetkezet csomagolást, ugyancsak három adminisztratív szolgáltatást, megint csak három egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatást végez. De akadnak még épülettakarítással, szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel, valamint építményüzemeltetéssel, felsőruházat-gyártással, fénymásolással, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó szövetkezetek is.
(MNO)

A kampány megszervezésével egy debreceni munkaerőközvetítő cég, a Human Service Agency leányvállalatát, a Horizon2020 Nonprofit Kft-t bízták meg. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap először 82 millió forintot szánt a kommunikációs stratégiára, a plakátokra, a reklámfilmekre és a rádiós hirdetésekre.
Az mfor.hu a 2016-os költségvetési zárszámadási törvényjavaslatban vette észre, hogy a kormány valójában 180 milliót kötött az „ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatására”. Közben az erre biztosított keret pedig 450 millió forint volt.
A zárszámadás szerint tavaly ebből a következő célokra költöttek:megállapodás ukrán székhelyű jogi személyiségű szervezetekkel magyarországra irányuló munkaerő-közvetítési tevékenységi engedéllyel; toborzó és közvetítő irodák kialakítása Ukrajna jelentősebb foglalkoztatási régióiban, magyar vállalkozások munkaerő-igényéről informatikai adatbázis létrehozása; logisztikai szervezés, tanácsadás; 750 harmadik országbeli munkavállaló toborzása, szűrése, felkészítése, szükség esetén átképzése és Magyarországon való munkába állítása.
A lap idézett a miskolci közgyűlés jegyzőkönyvéből, ahol arról tárgyaltak, hogy a munkaerőhiány ellenére sem emelkedtek a bérek a városban. Közben a a kormány arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak olcsó, ukrán munkavállalókat. A városvezetés pedig tavaly megállapodást kötött Krivoj Roggal, hogy többek között Miskolcra is toborozzanak olcsó, ukrán munkaerőt.
(444.hu)

A felmérés 2 százalékpontos növekedést mutat a fél évvel korábban készült adathoz képest, amikor a válaszadók 36 százaléka nyilatkozta ugyanezt.
A munkaerőhiányt a vállalkozások 42 százaléka a munkaszervezés átalakításával, 39 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint 38 százaléka új toborzási módszerek alkalmazásával orvosolta. A válaszadók 34 százaléka a versenytársakhoz képest magasabb béreket vezetett be, 29 százalékuk pedig a munkaerőigény csökkentése érdekében beruházást hajtott végre. A megkérdezettek 20 százaléka diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a problémát.
Arról is beszámoltak, hogy a megkérdezett munkáltatók döntő többsége tett már lépéseket a meglévő dolgozók megtartása érdekében. Példaként említették, hogy 70 százalékuk béremelést vezetett be, 59 százalékuk pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A vállalkozások 49 százaléka továbbképzésekkel, 47 százalékuk pedig a cafeteria rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezett megtartani munkavállalóit.
A munkaerő megtartása érdekében leginkább a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló, több mint 100 munkavállalóval rendelkező vállalkozások tudtak lépéseket tenni.
Az egyes gazdasági ágazatokat tekintve az építőipari cégek tudták a legkevesebb lépést tenni munkaerejük megtartása érdekében, ugyanakkor a legnagyobb arányban ebben a szektorban emelték a béreket – olvasható az MKIK GVI felmérésben.
(24.hu)