Munkaügyi Tudástár

Anyagilag nem éri meg lojálisnak lenni egy céghez - erre jutott az egyik legnagyobb japán brókercég, a Nomura elemzésében. Az ADP kutatóintézet munkaerőpiaci jelentésére és az Atlanta FED bérnövekedéssel kapcsolatos adatait elemezve kiderült, hogy azok, akik nem ragaszkodnak annyira munkahelyükhöz, és időről időre mernek váltani, többet keresnek, mint akik huzamosabb ideje ugyanott dolgoznak.
Hogy pontosan mennyivel is járnak jobban azok, akik folyamatosan keresik az új lehetőségeket? Első ránézésre nem nagy a különbség: 1 százalék.
Évről évre egy százalékkal keresnek többet azok, akik szívesen váltanak munkahelyet.Csakhogy aki nem lép, az idővel jócskán lemarad amögött, aki viszont bátran felmondott: több százezer forintot veszíthetünk el csak azért, mert ragaszkodunk ahhoz, amit biztosnak hiszünk.
Az elemzés egyébként kitér arra is, hogy különösen a húszas, harmincas években járó fiataloknak érdemes nyitott szemmel járniuk és új állásra pályázniuk, hogy mielőbb megtalálják a lehető legjobb állást. Ugyanis a legtöbbet a negyvenes éveikben fogják keresni egy amerikai tanulmány szerint. Ha a béreket nézzük, a nők 38-39 évesen vannak a csúcson - legalábbis a fizetésüket tekintve. A férfiak viszont 48 évesen keresik a legtöbb pénzt életük során.
(Pénzcentrum)

A munkaerő-közvetítésben és a munkaerő kölcsönzésében is meghatározó cég ügyvezetője az új iroda megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a helyszínválasztással kapcsolatban kiemelte: az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta a régióban, de döntésüket elsősorban az élénkülő gazdaságra és a szakképzett munkaerőre alapozták.
Baja Sándor a régió másik szembetűnő sajátosságaként említette az országos átlagtól elmaradó bérszínvonalat, amire azonban szerinte csak rövid távon lehet építeni.
“A verseny élesedik, teljesen új szereplők érkeznek a régióba, illetve a már helyben működő cégek is bővítést terveznek, így azt látjuk, hogy Miskolc környékén nagyon pezsgő munkaerőpiac van, ahol tudunk hozzáadott értéket adni mind a vállalatok, mind a jelöltek számára” – mondta el a szakértő.
A munkaerőpiaci trendekről kifejtette: egyre több területen alakulnak ki hiányszakmák, nehezen érhetők el a munkavállalók, sokan költöznek külföldre, a legtöbb álláskeresőnek pedig van munkája, ezért csak egy jó pozíció felajánlása esetén hajlandó váltani. Ezek a trendek felértékelik a tevékenységüket, hiszen hagyományos módszerekkel iparágtól függetlenül egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni, az érdeklődésüket felkelteni – fűzte hozzá.
A holland Randstad 1960-ban jött létre, 39 országban működő irodáival, 20 milliárd eurós árbevételével a világ második legnagyobb személyzeti tanácsadó cége. Magyarországon 2004 óta vannak jelen, a hazai munkaerő-közvetítésben piacvezetők, jelenleg 150 embert foglalkoztatnak. A Randstad Hungary Kft. árbevétele 3,3 milliárd forint volt 2016-ban.
(Boon)

Mivel sem az inflációért való kompenzáció, sem a termelékenység növekedése nem magyarázza meg a jelenlegi példátlan ütemű béremelkedést, ezért kijelenthető, hogy az nem csak a minimálbér-emelésnek köszönhető, hanem a munkaerőhiány is hozzájárult. Az OTP elemzői szerint az idei béremelkedés a minimálbér-emelés nélkül is az elmúlt öt év legmagasabb béremelkedése lenne.
Az OTP szakértőinek megfigyelése szerint az újévi bérmegállapodások általában a márciusi bérstatisztikában szoktak megjelenni, miközben a minimálbér-emelés hatásait már januárban látni lehet. A 2017. márciusi éves béremelkedési ütem sokkal magasabb volt, mint a korábbi évek márciusaiban, igaz, a béremelkedés folyamata már 2016 második felétől kezdve láthatóan felgyorsult.
A növekvő termelékenységi résnek többféle gazdasági következménye lehet. A gazdasági növekedés a következő 1,5-2 évben kevesebb munkahelyet teremthet, így a termelékenység közelebb kerülhet a munkaerőköltség szintjéhez. Ezt munkaerő-helyettesítő beruházásokkal lehet elérni, vagy azzal, ha a munkaerőhiány miatt a cégek előrehozzák a felvételeket. Emellett az infláció is gyorsulni fog.
Az OTP elemzői szerint most hasonló a helyzet, mint 2001-2002-ben volt, amikor szintén jelentős minimálbér-emelést hajtottak végre, amihez egy 4 százalékpontos járulékcsökkentés is társult. Az akkori intézkedéseknek az lett következménye, hogy a foglalkoztatottság növekedése jelentősen lelassult, annak ellenére is, hogy a gazdaság 2002 és 2006 között 4 százalékkal nőtt.
(Portfólió)

Már a lengyel munkaadók fele nem talál megfelelő alkalmazottakat üres álláshelyeire - írta az onet.pl. a Work Service munkaügyi szervezet jelentésére hivatkozva. A probléma olyan méreteket öltött, amely rendkívül nagy hatással van a bajban lévő vállalatok további sorsára.
A jelentés szerint a kádergondokkal küzdő vállalatok közel egyharmada nem tud új szerződéseket kötni. Nyolc vállalkozás közül már legalább egynek le kellett mondania beruházásokról vagy kisebbre kellett vennie fejlesztéseit. Az emberi tőke előteremtése a lengyel gazdaság fő kihívásává vált: az a cég, amelynek megfelelő a káderállománya, nagy előnybe kerül versenytársaival szemben - vélik a Work Service szakértői.
A vállalatok 50,8 százaléka állítja, hogy nem tud megfelelően szakképzett embert szerezni, ez 15 százalékponttal több a tavalyinál és természetesen rekord. A nagyvállalkozások 62 százaléka küzd ilyen gondokkal. A nehézségekkel úgy akarnak megküzdeni, hogy munkaerő-ügynökségektől kölcsönöznek embereket, illetve egyre többen próbálnak külföldről Lengyelországba csábítani dolgozókat.
A kis cégek negyede nem tudja bővíteni piacait és személyzeti költségeinek jelentős növekedésével szembesül. Ugyanakkor a munkaerő.toborzó ügynökségek magasabb fizetést ajánlhatnak a szakképzett, keresett munkavállalóknak.
(Napi.hu)

Vélemények szerint a jövedelmek emelkedése részben lehet megoldás, ugyanis szerkezetváltás nélkül nem lehet hosszú távú eredményeket remélni.
A kistérség jelentős ipari övezeteinek helyet adó városokban (Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás) a legutóbbi adatok szerint már három százalék alatti a regisztrált álláskeresők aránya, de a hagyományosan nagyobb arányú munkanélküliséggel szereplő alsó-jászsági városokban is bőven nyolc százalék alatti adatot láthatunk.
Jászapátin hét és fél, Jászkiséren öt és fél százalékos arányt mutat a július végi statisztika.
A hazai gazdaság, ezen belül a kistérség gazdasági helyzete lesz a vezető témája a néhány nap múlva esedékes Gazdasági Konferenciának is Jászberényben. A Jászsági Menedzser Klub Egyesület szervezésében, a Jász-Expóhoz kapcsolódó eseményen áttekintik a munkaerőpiac helyzetét is.A kérdéskör aktualitását jelzi, hogy a minap a Csángó Fesztivál programjai között először szerepelt állásbörze. Mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak fontos ugyanis, hogy minél több alkalommal teremtsenek lehetőséget a találkozásra, az aktuális információk átadására.
(Szóljon.hu)

Több ezer hiányzó munkáskéz pótlására lenne szükség ahhoz, hogy ne torpanjon meg az Európai Unió legkisebb tagállamának lendületes gazdasági növekedése - jelentette ki Caruana. Az elmúlt négy évben a szigetország gazdasági növekedése messze az uniós átlag felett, évi átlagban 6,4 százalék volt.
Clyde Caruana elmondta: javaslatot készül tenni a munkáspárti kormánynak arra, hogy a magas munkanélküliségi rátával sújtott uniós tagországokkal kötött kétoldalú megállapodásokkal próbálják meg pótolni az országban jelentkező munkaerőhiányt. "Nem győzöm eléggé hangsúlyozni mennyire fontos lenne gazdaságunk számára az új munkaerő". A munkaadók, akik eddig csak toborzási nehézségekről panaszkodtak, mostanra szinte már teljesen feladták a reményt - tette hozzá. (Bevált a durva módszer: elüldözik a magyarokat is)
A 450 ezres lakosságú szigetország a világ egyik legsűrűbben lakott területe. Málta meglévő infrastruktúrája már alig tudja kiszolgálni a gyors gazdasági növekedést és az egyre szaporodó építkezéseket. A kormány 700 millió eurós programot hirdetett meg az ország teljes úthálózatának felújítására hét év alatt. Program indult a kórházak modernizálására, magas belvárosi épületek felhúzására és luxusingatlanok építésére is.
(Napi.hu)

Az alapító Meló-Diák iskolaszövetkezethez hasonlóan a Szomszédok is konzorciumi formában működik, 4-4 szövetkezettel fedi le az országot. A nyugdíjas szövetkezetekből van északi (Észak-Dunántúl), déli (Dél-Dunántúl), budapesti (főváros, Pest- és Nógrád megye), valamint a keleti (Duna–Tisza közétől keletre, kivétel az előző terület). A pesti Szomszédok kivételével (ami még nem ment át a cégbíróságon) már mindegyik szövetkezetet bejegyezték.
A nyugdíjasok toborzása már mindenhol zajlik, felvették a kapcsolatot a potenciális megbízókkal, az északi szövetkezetnél már el is kezdődött az idősek foglalkoztatása. A törvény értelmében kötelező szövetkezeti részjegy a Szomszédoknál ezer forint, amit a regisztrációkor kell befizetni. De mint Kováts Balázs mondta, ha a nyugdíjas kilép, akkor ezt az összeget visszakapja. Összehasonlításul: a Harmadik Kor nyugdíjas szövetkezetnél száz forint a tagdíj.
Elméletileg mindenképpen megéri nyugdíjas szövetkezetet nyitni, illetve ott dolgozni, hiszen alig van a foglalkoztatáson közteher. Hogy mennyire nagy piacról lehet szó, azt jól érzékelteti az a reprezentatív felmérés, amit a szövetkezet elindítása előtt végeztek a nyugdíjasok körében. Ebből az derült ki, hogy a válaszadó nyugdíjasok egyharmada mindenképpen dolgozni szeretne, függetlenül attól, hogy milyen munkáról van szó, és mennyit fizetnek érte.
Másik egyharmaduk pedig pozíciótól és bértől tette függővé, hogy elvállalná-e a felkínált munkát.Ha mellétesszük, hogy Magyarországon a statisztikák szerint több mint kétmillió öregségi nyugdíjas van, és közülük akár egymillióan is lehetnek, akik képesek még dolgozni, akkor 330-660 ezer új dolgozóról lehet szó.Ami erősen ráférne a munkaerőpiacra. Ezért is mondta Kováts, hogy munkaerő szempontjából hatalmas lehetőségről van szó. De persze a gyakorlatban derül majd ki, igazolódnak-e ezek a várakozások – tette hozzá.
Arra számítanak, hogy decemberre már kiderül, mekkora kört lehet majd bevonni a foglalkoztatásba. Ő mindenesetre nagyon optimista, és úgy véli, lendületet adhat a gazdaságnak az új foglalkoztatási forma.
(24.hu)

Az ösztöndíjas foglalkoztatás a felsőoktatásból kilépő pályakezdő munkavállaló és a fiatal szakembert kereső verseny-, illetve közszférában működő foglalkoztató közötti jogviszony.
Tartama a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal 9 és 12 hónap közötti határozott idejű lehet, a megszűnést követően pedig akár egy hosszú évekig tartó munkaviszony is követheti.
Ha a felek megítélése szerint mégsem várható jövőbeli gyümölcsöző kapcsolat és nem létesítenek egymással munkaviszonyt, a foglalkoztatott még mindig távozhat egy jó ajánlólevéllel.
Bár a felek között nem munkaviszony jön létre, ugyanakkor a munka törvénykönyve több rendelkezését is alkalmazni kell a 2004. évi CXXIII. törvényben foglaltak mellett.
(Adózóna)

Ma már azonban törvény szabályozza mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban zajló szakmai gyakorlatot és a kötelezően fizetendő minimumösszeget is.
– Korábban a vállalkozások egy része nehezményezte, hogy bért is kell fizetni a szakmai gyakorlatért, nem elég, hogy foglalkozni kell a tanulókkal.
– Idén azonban már egyetlen ilyen panasszal sem találkoztam – árulta el dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakképzési évfolyam első félévét nézve, ha a gyakorlati képzési idő eléri a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér – a minimálbér – tizenöt százalékának 1,3-szeresét kell kapnia.
A minimálbér jelenleg bruttó 127.500 forint, tehát 24.863 forint megilleti a tanulót.
Hetvenszázalékos gyakorlati képzési idő esetén a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, az ötven százalék esetén a minimálbér tizenöt százaléka, negyven százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, a harminc százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, húszszázalékos gyakorlati képzésidőnél pedig a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese jár minimum a tanulónak.
(Szóljon.hu)

2017 elejétől 27 százalékról 18 százalékra csökkent a vendéglátás jelentősebb részében az áfa (bár az értelmezéssel, hogy helyben kell készíteni, elfogyasztani, asztal mellett, széken ülve, sok volt a baj), ennek ellenére nem tudtak több enni-innivalót rátukmálni a vendégekre. Az éttermi árak pedig emelkedtek is. A munkahelyi vendéglátás viszont növekedett, ahol egyébként maradt a 27 százalékos áfakulcs - írja a blokk.com
A vendéglátás teljes piaca 2016-ban túllépte az ezer milliárd forintot, ami a boltos élelmiszer vásárlásoknak mintegy 30%-a (így együtt számolva több mint négyezer milliárd forint megy el a családi költekezésben enni-innivalókra). Vendéglátóhelyből eközben több van, mint élelmiszerboltból, mivel előbbiek száma 52 ezer, utóbbiaké viszont csak 41 ezer.
A bevétel nőtt ugyan a vendéglátóhelyeken, de ez csak az áremelkedésnek volt köszönhető az elmúlt hónapokban, a vendéglők mennyiségben (változatlan áron) mért értékesítése 2017 első félévében összességében nem változott.
Az átlag mögött ráadásul vannak különbségek. Sok a részmunkaidő is, hiszen a vendéglők igazán rá vannak szorulva a rugalmas nyitvatartásra és munkaszervezésre.
(Pénzcentrum)