Munkaügyi Tudástár

Döbbenetes munkaerő-piaci bővülést mutatnak a jelentés adatai és az azok alapján készíthető statisztikák, már ami a megújuló energiák szektorát jelenti.
Az USA-ban tavaly a villamosenergia-termelés munkaerő-állományának 43 százalékát a napenergia foglalkoztatta, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal dolgozók 22 százalékával.
Többen foglalkoztak a napenergia hasznosításával mint a szén, a gáz és az olajéval együttesen. Ez számokban kifejezve 374 ezer embert jelent az előbbi terület javára, míg a hagyományos hordozók szektora 187 ezer embernek adott munkát.
A jelentés rámutat: a napenergiával foglalkozó minden 10 munkavállalóból 7 a munkaidejének legalább felét nem közvetlen szerelési vagy javítási, hanem valamilyen támogatási tevékenységgel tölti. A napenergia-hasznosító rendszerek megépítése, telepítése és javítása csak az itt munkát vállalók kisebb részét foglalkoztatja, a dolgozók nagyobb része értékesítési, adminisztratív vagy szolgáltatási tevékenységet lát el ebben a szektorban.
(Origo)

Mint dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott elmondta, a hivatal egyik kiemelt feladata a munkaerő-piaci integráció elősegítése a helyi lehetőségek figyelembevételével. A járási hivatalok foglalkoztatási osztályain már várják a jelentkezőket, akiknek a szeptemberben induló, európai uniós forrásból megvalósuló munkaerő-piaci program keretében ajánlanak képzéseket.
Az egyes tanfolyamok népszerűsége az érintettek érdeklődése, illetve a programokat meghatározó jellegzetességek, célcsoportok alapján jelentős eltéréseket mutat. Az „Út a munkaerőpiacra”, az „Ifjúsági garancia”, valamint a TOP-projektekben támogatott ügyfelek körében a szociális gondozó és ápoló, pénzügyi-számviteli ügyintéző-, élelmiszer-vegyiáru eladó-, szakács-, cukrász-, raktáros- és építő-, anyagmozgató-gépkezelő, gyógymasszőr-, személy- és vagyonőrképzések voltak a legnépszerűbbek. Kevésbé érdeklődtek a jelentkezők – bár hiányszakmának számít, ezáltal gyors elhelyezkedést ígér – a gépi forgácsoló, ács, kőműves, épület- és szerkezetlakatos, valamint az asztalos szakképzés iránt.
A közfoglalkoztatottak részére külön – az alacsony képzettségű célcsoporthoz igazodó – program nyújt tanulási lehetőséget. Az ehhez kapcsolódó képzési jegyzéket a projekt speciális igényeinek figyelembevételével állítják össze. A közfoglalkoztatottak körében a targoncavezető, a konyhai kisegítő, a zöldterületi kisgép-üzemeltető, a fakitermelő, a családellátó, illetve a tisztítástechnológiai szakmunkás tanfolyamokra jelentkeztek a legtöbben.
Idén június végéig az „Út a munkaerőpiacra” programban 600 regisztrált álláskereső kezdte meg tanulmányait, közülük 2017 első felében 69-en szereztek képesítést. Az „Ifjúsági garancia” projektben a 418 képzésbe vont 25 év alatti fiatal közül eddig 221-en zárták eredményesen az oktatást. A közfoglalkoztatottakat érintő programban a 3216 főből eddig 2636-an fejezték be tanulmányaikat. Az elmúlt másfél évben 4234-en kerültek be a képzésbe, ami a megye nyilvántartott álláskeresőinek az egyharmada, és közülük eddig csaknem háromezren szereztek piacképes végzettséget.
(Bama)

Egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül Románia, ahol a gazdaság számos területén külföldi dolgozókkal igyekeznek pótolni a masszív elvándorlás nyomán keletkezett űrt. Miközben egyre nagyobb számban bukkannak fel az ázsiai vendégmunkások, a többség a szomszédos országokból, Ukrajnából és a Moldovai Köztársaságból „importálna” munkaerőt. „Hónapok óta képtelenség még az ország távolabbi sarkából is szakképzetlen munkásokat toborozni, a legtöbben külföldön vállalnak munkát, vagy egyszerűen nem akarnak elhelyezkedni” – panaszkodott lapunknak egy kolozsvári építkezési vállalkozó.
Bár az ingatlanfejlesztésekben utazó cégvezető a 2300 lejes nettó átlagfizetésen felüli bérezést ajánl, nehezen talál jelentkezőt, ami az ő szempontjából azért is húsba vágó, mivel az elmúlt egy-két évben felpörgött az ingatlanpiac. A jelenség amúgy általános és nem régiófüggő: júniusban történelmi mélypontra, 470 ezerre csökkent a munkanélküliek száma az országban, ami 5,3 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg.
Tavaly egész évben gyors ütemben csökkent a munkanélküliség a megnövekedett munkaerő-kereslet hatására főleg Románia fejlett, nyugati régióiban, ahol egyre több vállalkozás panaszkodik munkaerőhiányra. A tavalyi utolsó negyedévben a meghirdetett és betöltetlen állások száma a hazai gazdaságban 60 700 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten.
Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagy számban alkalmazni munkaerőt külföldről.
(Krónika)

Hu Cseng-peng egy babakocsikat és kerekeket gyártó üzemet vezet a Hupej tartománybeli Hancsuanban. A több mint 400 embert foglalkoztató, a helyi viszonyoknak megfelelően lelakott állapotú hely egy átlagos kínai gyár, átlagos kínai problémákkal. Amelyek közül a legfőbb jelenleg az, hogy hiába a jelentős, százalékosan évente kétszámjegyű béremelés, egyszerűen nem találnak elég munkást.
Eközben a bérek kigazdálkodása egyre problémásabb, éves átlagban a munkaerő ötöde cserélődik. A 400 fős üzembe tehát évente 80 embert kell felvenni csak azért, hogy a kieső munkaerőt pótolják – ezzel az elsőre talán meglepő, ám Kínában egyre általánosabbá váló képpel illusztrálja a Bloomberg cikke, hogy leáldozóban van az olcsó kínai tömeggyártás kora.
A reálbérek az utóbbi tíz évben megduplázódtak, és azóta is dinamikusan nőnek a kínai gyárakban. Ma már többet kell fizetni egy kínai gyári munkásnak, mint Mexikóban, Thaiföldön, Malajziában, Vietnamban vagy Indiában. Eközben a hozzáadott érték olyan nagyot nem ugrott, legalábbis erre utal, hogy a kínai üzemek egy jelentős része csak állami támogatásoknak köszönhetően képes eldöcögni, de sokan még így is veszteségesek közülük.
A munkaerő ár-érték arányának csökkenésére a cégek a várható módon reagálnak: egyre inkább a robotok felé fordulnak. Ami már csak azért is érdekes, mert az egyik domináns nyugati narratíva szerint az utóbbi évtizedek globalizációja, azon belül is az ipar kiszervezése és az olcsó kínai bérmunka alkalmazása nyírja-nyírta ki a nyugati középosztályt. Most viszont az olcsó kínai munkát kezdik el kinyírni a robotok. Ami ha valóban így lesz, beláthatatlan társadalmi és gazdasági lavinát indíthat el.
(Index)

A vállalat tájékoztatása szerint nincs elég váltókezelő, tolatásvezető, pénztáros, jegyvizsgáló, járműszerelő, biztosítóberendezési és távközlési műszerész, forgalmi szolgálattevő, mérnök. A MÁV szerint az a veszély nem fenyeget, hogy a munkaerőhiány miatt nem tud elindulni valamelyik járat, a lapnak küldött válaszban hangsúlyozták: a létszám mindössze egy százalékkal marad el a tervezettől, írja az MTI.
Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a hiány nem egyenletesen oszlik el az országban, egyes területeken - így például a fővárosban - jóval nagyobb gondokat okoz.
A MÁV 50 pontos akciótervet dolgozott ki a létszámhiány kezelésére, amelynek végrehajtását havonta ellenőrzik. Ennek elemei között szerepel a szervezetfejlesztés, a bérrendezés, a munkaerő képzése is. A cég tájékoztatása szerint egyébként a mozdonyvezetők - első öt hónap alapján számolt - átlagfizetése bruttó 500 ezer forint, a jegyvizsgálóké 277 ezer forint, a mérnököké csaknem bruttó 500 ezer forint.
A felsőfokú állami végzettségű munkavállalóknál diplomás minimálbért alkalmaznak, ennek összege főiskolai végzettség esetén bruttó 270 ezer forint, egyetemi végzettségnél 300 ezer forint.Hétfőn írtunk róla, hogy mivel egyelőre nem segített a munkaerőhiányon sem a magán-, sem az állami szektorban a bérrendezés, ezért egyre több vállalat toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni, a MÁV-nál például 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, akinek sikerül új munkavállalót beszerveznie a vasúttársasághoz.
(Index)

A felismerés ugyanúgy megtörtént az elsősorban magánbiztosítói befizetésekre és számla ellenében készpénzes fizetésre épülő amerikai, mint az alapjaiban állami finanszírozásra épülő németországi egészségügyben.
A jobbító intézkedések ellenére is szükséges további forrásokat allokálni a hazai közegészségügybe, hisz folyamatosan igény van infrastruktúra-fejlesztésre, eszközbeszerzésre, valamint a fizetések alacsony szintje miatt egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerő megtartása és az utánpótlás biztosítása. Számos helyen rendezetlenek a betegutak, a páciensek időről időre elszomorító infrastruktúrával és leterhelt dolgozókkal találkoznak, s habár az utóbbi években sikerült csökkenteni a műtéti várólistákat, egyes diagnosztikai eljárásokra még mindig sokat kell várniuk a betegeknek, köztük olyanoknak is, akiknek épp időből van a legkevesebb.
Nagyon fontos kitétel, hogy ezt a szolgáltatást csak szabad kapacitásaik terhére végezhetnék a kórházak, más szóval az ilyen tevékenység nem sértheti a magyar biztosított betegek állami ellátáshoz való hozzáférésének jogát. Következésképp egy intézmény működésénél az ellátott biztosított betegek számát – a szakmai megítélésen túl – kizárólag a számára megítélt finanszírozás szabhatja meg, nem pedig a betegektől különböző módon beáramló, zsebből fizetett pénzek.
A fenti lehetőség újbóli megteremtése azért is kívánatos, mert a köz- és magánellátás merev elválasztása nem tartható fenn sokáig. Az ideális az lenne, ha a két ellátási formát integrált módon, egységes egészségügyi struktúraként lehetne kezelni, egységes szakmai szabályrendszerrel, felügyelettel, minőségbiztosítással és informatikával. És ebbe beletartozik a magánellátás minőségbiztosítást és transzparenciát szem előtt tartó szigorú szabályozása mellett a közkórházakban térítés ellenében, színvonalas környezetben nyújtott szolgáltatások lehetőségének megteremtése is. Leginkább azért, mert mindezt a betegek ma már elvárják, illetve ez jelentheti számukra a legbiztonságosabb kiemelt ellátást.
(Világgazdaság)

Az autógyárak gépkezelőket, minőségellenőröket, szerelőket, technológusokat, raktárosokat vagy autószerelőket keresnek a leggyakrabban. A Profesia.sk adatai szerint évről évre gyarapodik az autóipari állásajánlatok száma.
"Ki kell emelni azonban azt is, hogy nem csak egy ágazatról van szó, mert az összes állásajánlat száma is növekszik. Az autóiparban azonban sokkal nagyobb ütemben nő az állásajánlatok száma. A Profesia.sk portálon 2015-ben az összes meghirdetett állás 7,9 %-át alkották az autóipari állásajánlatok, 2016-ban 8,1 % volt ez az arány, s az idei év első felében pedig már 8,4 %-ra nőtt.
A munkaerő toborzásával foglalkozó menedzsereknek is sok dolguk akad, ők is megerősítették a kereslet évközi viszonylatban tapasztalható növekedését. "Hozzávetőleg 15 %-os növekedést tapasztaltunk az autóiparban – a beszállító cégeket is beleértve. Szlovákiában ebben az ágazatban további beruházások előkészítése zajlik, amelyek révén több ezer további munkahely létesül az elkövetkező 12 hónapban" – jegyezte meg Jiří Halbrštát, a Manpower Group marketing- és munkaerő toborzó részlegének a menedzsere.
Egyes régiókban azonban gondot jelent a megfelelően képzett munkaerő toborzása. "Főleg Nyugat-Szlovákiában mutatkozik meg a munkaerőhiány. A cégek ezért kénytelenek sokkal nagyobb ütemben növelni az alkalmazottak bérét, és beruházni a képzésükbe. Egyes vállalatok külföldön kezdtek szabad munkaerőre vadászni a szabad állások betöltése érdekében" – mondta Halbrštát.

(Bumm)

Fico hangsúlyozta, olyan megoldást kell találnia a kormánynak, amelyet akkor tudnak alkalmazni, ha a munkanélküliek közt nem találnak elegendő szakképzett munkaerőt.
A kormányfő úgy látja, ahhoz, hogy sikeres legyen a munkaerőmozgás, módosulnia kell a lakáspolitikának is. Fico szerint bérlakásokat kellene építeni azokba a régiókba, ahol sok a befektető.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bizonyos főiskolai intézmények érvényesülni képtelen végzősöket termelnek a munkaerőpiacra, ezért fontosnak tartja, hogy az állam aktívabban vegyen részt a szakoktatás, valamint a főiskolai oktatás tervezésében.
Rastislav Machunka, a Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) alelnöke elmondta, a hazai cégek legvégső megoldásként választják a külföldről érkező munkaerő alkalmazását.
Ján Richter munkaügyi miniszter elmondta, igyekeznek a munkahivatalokban regisztrált munkanélküliek közt keresni alkalmazottakat. "Ha a konkrét hivatások tekintetében képtelenek leszünk kielégíteni a befektetők szükségleteit, akkor más megoldáshoz kell folyamodnunk“ – tette hozzá.
(Paraméter)

Jószerivel eltűntek a pincérek, szakácsok a Balaton parti vendéglőkből, mert tömegesen mentek a Lajtán túlra. Ugyancsak égető a munkaerőhiány a kereskedelemben is, de az építőiparban sem könnyű ma jó szakembereket találni. És a szezonális munkák még csak most kezdődnek. A kormányzat mindeközben a teljes foglalkoztatásról, 4 százalék közeli munkanélküliségről beszél.
A rendkívül kedvező statisztikai adatok azonban súlyos gondokat takarnak. A foglalkoztatás alakulását tavasztól őszig javítja a több tízezer alkalmi munkás, napszámos. Náluk is többet nyomnak a latba a közfoglalkoztatottak. A hivatalos statisztikákba beleszámítják azt a becslések szerint mintegy 100 ezer munkavállalót is, aki egy évnél nem régebben dolgozik külföldön. Jelenleg 150 ezerrel többen vannak a közfoglalkoztatottak, mint 2009-ben. A külföldre ingázókat és a közfoglalkoztatottakat a hivatalosan bevallott 210 ezer munkanélkülihez kellene számolni.
Így a hazai munkanélküliek aránya valójában nem 4, hanem inkább a 9 százalékhoz van közel - nyilatkozta a Népszavának Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, szerdai sajtótájékoztatóján. E szerint a munkaerőpiacot egyszerre jellemzi a már egyes ágazatok működését veszélyeztető munkaerőhiány, valamint - a közfoglalkoztatottakat is beszámítva -, a régiónként eltérően magas munkanélküliség. A kormánynak tulajdonképpen egyik gondra sincs eredményre vezető megoldása.
A kormány az egyre égetőbb munkaerőhiányt most a diákszövetkezetek mintájára "öreg diákok", vagyis nyugdíjas szövetkezetek beindításával oldaná meg. Úgy tűnik a szervezést is főként a már működő diákszövetkezetekre bízná a kabinet, ezzel újabb bevételi forrásról gondoskodva a számukra. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője 100 ezer reaktiválható nyugdíjast vizionált, de nagy kérdés, hogy a most még kimagasló érdeklődés mellett, egyrészt az idősek európai átlagot meghaladó rossz egészségi állapota miatt mennyien lesznek képesek teljesíteni a változó munkahelyek eltérő igényeit, másrészt az ezzel kereshető jövedelem mennyire találkozik a nyugdíjasok elvárásaival.
(Népszava)

Jeremy Corbyn a BBC televízió politikai magazinműsorában kijelentette: a Labour a brit EU-tagság megszűnése után a brit gazdaság mindenkori munkapiaci igényeihez szabva határozná meg a munkaerő-bevándorlás szabályozását.
Corbyn szerint Nagy-Britanniában továbbra is dolgoznának európai munkavállalók, csakúgy, mint brit munkavállalók az Európai Unió tagországaiban, véget érne viszont "az alulfizetett munkások nagybani importja Közép-Európából".
A Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje szerint ez a jelenség - elsősorban a brit építőiparban - pusztító hatást gyakorol a foglalkoztatási kondíciókra, mivel az alacsony bérért dolgoztatott külföldiek miatt a vállalatok helyi munkaerőt bocsátanak el.
A vasárnapi BBC-műsorban Corbyn megerősítette: a Munkáspárt arra törekszik, hogy az ősszel kezdődő új politikai évadban minden lehetséges módon akadályozza a kisebbségbe került konzervatív kormány törvényalkotási tevékenységét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kormány akár még az idén újabb választások kiírására kényszerüljön. A júniusi választáson a Munkáspárt jelentősen megerősödött, és a legutóbbi közvélemény-kutatások arra vallanak, hogy az esetleges újabb választást akár meg is nyerhetné.
(Tőzsdefórum)